Skip to main content

Full text of "Magyarország családai : czimerekkel és nemzékrendi táblákkal"

See other formats


THE  UWBmMB 

UTAI 


{ 


'    «3    V  / 

M  I  3 


MAGYARORSZÁG  CSALÁDA1 


@^GMiHitüliL 


ES 


NEMZEKRENDI  TÁBLÁKKAL. 


IRTA 


•^WrM&s*** 


KIADJA 


— « mf~ 


NYOMATOTT  BEIMÜL  J.  ÉS  KOZMA  VAZULNÁL. 


Sola  virtus  magnós  generat  et  pracstantes  viros ,  quam  tamen  ut  alia 
omnla  póosint,  relinquere  postéris  majores  non  possunt. 

Saiustius. 


THE  L1BRARY 

BRIGHAM  YOUNG  UNIVERSITY 
PROVO,  UTAH 


Beökeös  család.  (Felső-őri).  Egyike  azon  hatvannégy  ne- 
mes családnak ,  mellyek  Vas  vármegyei  Felső  0  r  helységre  Rudolf  ki- 
rálytól 1582-ben  adomáüylevelet  kaptak. 

Beöthy  család.  (Bessenyői  és  Örvendi,  gróf  és  nemes).  Régi 
család,  mellynek  elei  állítólag  az  oklevelekben  Equites  de  Földvár  néven 
fordulnak  elé.  A  Beöthy  nevet  —  ugy  mondatik  —  onnan  kapta,  mert 
a  család  egyik  őse  menyegzőjét  nagy-bőjtben  tartá. 

Czimere  a  családnak  a  paizs  udvarának  alján 
egy  koronán  nyugvó  kar,  melly  kardot  villogtat,  s 
raellyet  borostyán-koszorú  vesz  körül. 

A  család  birtokos  Bihar,  Heves,  Zemplin  sat. 
megyékben. 

Beöthy  László  már  1447-ben  a  budai  ország- 
gyűlésen Bihar  megye  követe  volt  *). 

Azonban  adatok  hiányában  a  családfát  csak 
múlt  század  közepétől  közölhetem  a). 


*)  Kovachick  Suppiem.  ad  vest.  com.  II.  233-236.  1. 

2)  B.  Vay  László  :  Német  hívság  280.  s  köv.  lapokon  ,  az  1804-ben  élőkig. 

1* 


4 


Beöthy. 


Imre 

septemvir. 

1 1830. 

(Felsőbnki 

Nagy  Teréz) . 


Anna  (Bárányi  Györgyné). 
Ferenci  kapitány  1804. 

^  Sándor 
Sándor 
(Tokody  IsabeUa) 


N. 


Mihály 

1760, 

alispán 

(B  Peiényi 

Franoziska 


János 
alispán 
f  1786. 
{  (Baranyay 
Bora) 


József 


Geiza. 

Gyula. 

Leo. 

Olga. 


Károiy 
1804.  hadnagy 


Zsigmond 
(Barcsay 
Klára). 


Iván. 

Ernő. 

Károly. 

Miklós. 

Zsigmond. 

Irene. 


Francziska  (Sóvári  Soos  Pálné) 
Viotoria  (Kazinczy  Mihályné). 

C  Kázmér. 
Lajos  <!  József. 

(Beniczky     1  Sámuel. 
Anna)       j  Lajos 

(Fehér  Már.) 

Mária. 

Konstanozia. 


Miklós. 
Béla. 
Ilka. 
Etelka. 


Vincze 
(Szirmay 
Franciska) 


Gusztáv. 


Jolán. 


László 
ezredes 
&liüpán 

(Husztinger 


K  Emil 
Izidor  \  Mária 

(gr.  Nváry)  í  Simon 

György 
Imre  , 

Vincze  \ 

(Nagy  Mária)* 

János  (Vágó  Júlia) 

Júlia. 

(  Sándor 
Kálmán  1804-ben    J  Andor 

hadnagy.  i  (Beöthy  Stef. 

(Szeeman  Mária)  I  Atilla 

V.  Czeezilia 

f  Mihály 
1   Aigernoa 
*  Mária 
László     /  Éva 

(Bárányi  i  Paulina  (Kazinczy  Tit.) 
Czeozil.)  |  Stefánia  (Beöthy  Andor) 
Erzse  (Szuayogh  Bért.) 
Sándor 


•>i 


Gábor 
Bálint 
János 

Sára 
Mártha 


Dienes 

("Waidensteiner 
Luiza). 

(  Ákos 
f  Sarolta 


i  Sái 
<  Gizella 
f  La 


Imre   <(l 


jaura  (Gyuricskay  kap.) 

Ödön 

(Csanády'' 

Luiza) 

Petronella  (Siroki  Egri  Józs.) 
•    Rozália 
\  Klára 

«y<(b.  rmczenau<    r*        '.    ,     T    •    s 
Judit)      l      Anna)       (    (J^ermczky  Lajos). 


i  Gábor 
<(b,  Revicz 


Berehtoldi.  5 

E  nemzékrend  mint  látjuk ,  két  testvértől ,  Mihály-  és  Imrétől  jő 
le.   Imre  alapitá  a  gróíi  ágat,  mellyről  alább. 

Mihály  í 760-ban  Bihar  megye  alispánja,  neje  báró  Perényi 
Francziska ,  kitől  —  mint  látjuk  —  Bégy  fiu  és  egy  leány-gyermeke 
maradt. 

Imre  (a  Mihály  fia)  Bihar  megyénél  kezdett  hivataloskodni 
mint  aljegyző,  később  itélő-inester ,  altárnok ,  majd  sz.  István-rend  ke- 
resztese ,  és  a  hétszemélyes  tábla  ülnöke  lőn.  Végre  nyugalmaztatva 
meghalt  Nagyváradon  1830-ki  január  26-án ,  kora  86-dik  évében.  Ne- 
jétől felső-büki  Nagy  Teréziától  gyermekei  :  Anna,  váradi  és  micskei 
Bárányi  György  Bihar  megyei  táblabíró  neje.  Ferencz  1804-ben 
kapitány ;  Károly  ugyan  akkor  az  Eszterházy  gyalog  ezredben  had- 
nagy, és  Sándor. 

János  (Mihálynak  fia)  szintén  Bihar  megyénél  viselt  jegyzői, 
főszolgabírói,  és  1783-dik  évtől  első  alispáni  hivatalt.  Meghalt  1786-ki 
november  2 -kán.  Eltemettetett  Várad-Olasziban  a  Ferenczesek  zárdája 
alá.  Neje  bodorfalvi  Bárányi  Borbála  a  hires  tábornok  Baranyay  János 
leánya  volt,  ki  azután  Fárádi  Vörös  Sándorné  lŐn.  Gyermekeit  a  nem- 
zékrend mutatja,  közülök  Vineze  okleveles  ügyvéd  Bihar  megyei 
jegyző  volt  1804  ben. 

Mihálynak  harmadik  fia  László,  a  Kálnoky  huszár-ezredben 
hadnagy ,  s  végre  ezredes,  azután  pedig ■■{  1804-ben)  Bihar  megye  hires 
alispánja.  Neje  Husztinger  Janka  volt.  Fiai  közül  László  szintén 
katonai  pályát  választott.  1804-ben  hadnagy  volt  már.  Ennek  neje 
micskei  Bárányi  Cecilia  1856-ki  sept.  15-kén,  kora  59-dik  évében  halt 
meg  Nagy-Marián.  Gyermekei :  Mihály  ,  Algernon ,  Mária ,  Éva ,  Pau- 
\ina,  (Kazinczy  Tituszné),  Stefánia  (Beöthy  Sánd.),  és  Erzse  (Szuny ogh 
Bertalan).  Legnevezetesb  szerepet  vitt  Ödön  íia ,  született  ez  Nagy- 
Váradon,  1796-ki  dec.  5-kén.  1812-ben  márcziusban  Nagyváradon,  mi- 
dőn a  philosophiai  tanfolyamot  végezé,  az  ott  toborzó  Chienmayer 
huszárokhoz  állott  be.  Rövid  idő  múlva  mint  huszár  kadet  Lengyel- 
országba vitetett  a  muszkák  ellen.  Néhány  hónap  múlva  hadnagy  lőn, 
majd  a  Pozsonyban  fölállított  könnyű  lovasokhoz  mint  főhadnagy  át- 
tétetett. A  francziák  elleni  minden  későbbi  ütközetben  részt  vett  Jelen 
volt  Lipcsénél ,  Parisban ,  és  a  nagyszerű  dijoni  táborozásban.  A  béke 
után  Lengyelhonba,  és  onnan  1820-ban  a  katonaságot  odahagy  va,  haza- 
vonult A  magányélet  csendét  nyelvek ,  történeti  és  politikai  munkák 
sat.  olvasásával  tölte.  1826-ban  Bihar  megye  táblabirájává ,  1832-, 
183G-,  1843-ban  követ,    1841-ben  alispánja  lőn,  1848-ban  főispánjává 


6  Bérchtoldt 

neveztetett  Bihar  megyének.  Ugyanez  időben  kormánybiztosi  minőség- 
ben is  működöt!,  stb.  1849-ben  Francziaországba  menekült  J) —  1837- 
ben  vette  el  nejét,  Csanády  Luizát,  kitől  gyermekei:  Ákos  s  Sarolta. 

A  család  másik  ágát,  mellyet  grófi  ágnak  nevezhetünk ,  Imre 
(Mihálynak  testvére)  inditá  le.  Imrének  fia  Grábor  báró  Reviczky 
Judittal  nemzé  ismét  Imrét,  ki  grófságra  emelkedettedé  nejétől  báró 
Pinczenau  Annától  csak  egy  leánya  Jozefa  maradt,  ki  jezerniczei  és  bá- 
honyi  Jezerniczky  Lajos  neje  volt.  Meghalt  1836-ki  márczius  18  kán, 
kora  35-dik  évében  tüdősorvadásban.  Eltemettetett  Bahonyban,  Po- 
zsony megyében.  Benne  a  Beőthyek  grófi  ágának  vége  szakadt  2). 

A  családnak  egy  ága  némellyek  szerint  Erdélybe  is  szakadt. 

Komárom  megyében  szintén  találunk  Beöthy  családra,  melly  két 
testvér-irót  mutatott,  föl,  úgymint  Zsigmondot  (született  18 19-ki 
febr.  17.)  a  költőt,  ki  beszélyeket,  és  mint  ügyvéd  jogi  munkát  is  adott 
ki.  Es  Lászlót  (szül.  Komáromban,  1826.  máj.  l-jén),  a  humoristát, 
ki  1857-ben  halt  meg. 

Bérchtoldt  család.  (Gróf,  ungerschützi  báró).  E  régi  csa- 
lád 3)  Tyrolból  —  némellyek  szerint  Spanyolországból  — eredt.  A  XVI. 
század  végén  már  Alsó-Ausztriában  két  ágon  virágzott ,  és  nemességé- 
ben II.  Rudolf  császár  által  1594  diki  márczius  1-ső  napján  megerősi- 
tetett.  Az  egyik  ágazat  magát  Sachsengangról ,'  a  másik  Ungerschütz- 
ről  nevezé ,  és  kiterjedt  Cseh-  és  Morvaországba  is.  A  sachsengangi 
Bérchtoldt  ágból  Miksa,  Sachsengang  ura,  1 603-ban ;  —  és 
testvére  Iván,  ki  1587-ben  Rudolf  császárnak  Ebersdorfi  várában 
várkapitány  volt,  —  1606-ban  Alsó-Ausztriában  is  lovagi  rangra  emel- 
tetek. Ez  ág  azonban  János  Menyhértben  1650-ben  kihalt. 

A  másik  ungerschützi  ágnak  törzsévé  Jakab  lőn,  ki  szintén 
elnyeré  az  alsó -ausztriai  lovagi  rendet  is  1628-ban.  Azonban  jeles  tu- 
lajdonai által  magának  még  magasabb  fokozatokra  is  utat  nyitott.  Alsó- 
ausztriai kormány -tanácsnok ,  és  a  császári  udvari  kamara  igazgatója 
lőn.  Erdemeiért  pedig  1633-ki  april  25-kén  II.  Ferdinánd  császár  által 
bárói  rangra ,  majd  1635-ben  az  alsó-ausztriai  tartomány-  s  uri-rend 
(Land-  und  Herrenstand)  sorába  emeltetett.  Meghalt  1641 -ki  május 
28-kán.  Második  neje  nemes  Hegenmüller  Mária  Magdolna  Zsuzsanna 
volt.  Tőle  a  mai  napig  a  család  igy  származik  le ; 


')  L.  Ujabb  ísm.  tár.  I.  köt.  495.  I  életét 
2)  Regélő  1836.  17-dik  szám. 
8)  A  család  adatai  ízerint 


Berchtoldt 


CO    CB 


CO   & 


Fercncz  Benedek.  1673.  gróf. 

S 


JQ    0)  , 

~  fco 

.8*1 

CC 


{Mátyás  Ernő 

1673.  gróf. 

/(Gr.Mansfeld 

Zsuzsanna 
t  1693.) 


Ferencz  Károly 
sz.  1664  f  1720. 
(1.  Gr.  Praschma 

Eszter. 
2.  Gr.  Kolowrat. 

Krakowsky 
Mária  Antónia  \ 


Ferencz  AntakProsper  AntaP 

sz.  1691.  J(báró  Péter 
(Gr.  Sin  zen-  fwaldskyTer 
dorf  Mária).  \     1744-től 


Károly 
Gusztáv 


Jakab  Fülöp.  1673.  gróf. 


I 


Ádám  Ignácz 
szül.  1701. 
(1.  Gr.  Aickbüklj 
Mária. 


Lásd  ezt 

s  gyermekeit 

a  következő  táblán. 


Jakabnak  a  törzsnek,  mint  látjuk,  bárom  fia  volt ,  kik  1673-diki 
július  29-kén  ausztriai  grófságra  emeltettek.  Ezek  közül  Mátyás 
Ernő  másodszor  elvevén  1662-ben  gróf  Mansfeld  Zsuzsannát,  ettől 
1664-ben  született  Ferencz  Károly,  kiáltat  a  családot  tovább 
terjeszté.  Említett  Ferencz  Károly  kétszer  nősült,  első  neje  gróf 
Praschma  Eszter  Isabella  Regina  volt,  ki  1708-ban  halt  meg.  A  má- 
sodik gróf  Kolowrat  Krakowsky  Mária  Antónia  1710-ben  lőn  neje 
Ferencz  Károly  meghalt  1720-ki  sept.  19-kén.  Gyermekei  közül  Fe- 
rencz Antal  és  Ádám  Ignácz  ágazatukat  fentarták.  Amannak 
ivadékit  a  tábla  mutatja.  Ádám  Ignácztól  pedig  a  magyarországi 
ág  származott  le,  mint  a  következő  nemzékrend  elétünteti : 

f  C  Richárd. 

i    IV.  Antal  <  Francziska  (gr.  St. 

I    cs.  k.  kam.  i    Angelo  neje  Nápoly- 

t     neje  Misz  I  ban). 

C  *    Strachan  I  Gabriela  (b.  Fegelyné 

II.  Antal       <HI.  Antal  /  Mathild  sat.  \  Schweizban). 

1.  b.  Revicz- J  f  1819. 
i  ky  Mária.  I  (Huszár 
2.  Gr.  Nyáryf    Mária). 


s 

ií'*l 

0*0   ) 

3  * 

CO  .1-1 

§>£ 


I.  Antal 
sz.  1731. 

ezredes 
(Eyerl 
Zsófia) 


Mária  (gr.  Chotek  Károly). 


Nyáryl 
N.)         I 


József  János,  sz  1735.  tábornok. 
(Báró  Paluska  Anna  Márfa). 

Ferencz  ,  beszterczei  püspök. 


József 

sz.  1799. 

f  1840. 

(1.  Gr.  Ra 

fdeczkyFranc. 

2.  Gr.  For- 

gáehOttília) 


Antal 
szül.  1827. 
László 

sz.  1829. 
(Gr.  Török 

Anna). 


Josefina 
sz.  IS53. 

Anna 
sz.  1855. 


Janka,  sz.  1331. 
Henri  ette,  sz.  1896. 

Karolina  (gr.  Nemes  Jánosné). 
Ádám  Ignácz,  ki  1701-ben  született ,  gróf  Aichbühl  Máriá- 
tól (szül.  1706.  jun.  18.  meghalt  1774.)  született  gyermekei  által  ala- 
pitá  a  magyarországi  ágat.  Három  fia  :  1.  I.  Antal,  2.  József,  és  3.  Fe- 
rencz az  1751 -ki  országgyűlésen  honfiusitatott.  Ezek  közüli.  Antal 
a  Pálfy  vasas  ezredben  ezredes  volt ,  és  Krotzkánái  elesett.  Nejétől 
eyersbergi  Eyerl  Zsófiától  utódait  mutatja  a  táblázat. 


8  Berchtoldt 

A  másik  testvér  József  János  (szül.  1735.)  szintén  a  hadi  pá- 
lyára lépvén,  tábornok  lőn.  Neje  báró  Paluska  Anna  Mária  volt. 

A  harmadik  testvér  Ferencz  papi  pályára  lépvén ,  végre  po- 
zsonyi nagy  prépostból,  helytartósági  tanácsnokból ,  és  növi  ezimzetes 
püspökből  1776 -ki  jan.  l-jén  az  akkor  felállított  beszterczei  megye  első 
püspöke  lőn.  1780-ban  belső  titkos  tanácsos.  Meghalt  1793.  aug.  14-én. 

I.  Antalnak  fia  II.  A  n  t  a  1 ,  a  kinek  első  nejétől  báró  Reviczky 
Máriától  született  fia  ismét  III.  Antal.  Ez  nejétől  baráthi  Huszár  Má- 
riától született  gyermekei  ágát  még  inkább  kiterjeszté.  Meghalt  1819- 
ben.  Gyermekei: 

a)  IV.  Antal  szül.  1798-ban  Nógrád  megyében  Füleken  sat. 
birtokos,  cs.  kir.  kamarás.  Neje  Miss  Strachan  Mathild. 

b)  Mária,  szül.  1795-ben,  csillagker.  palota-hölgy ,  1 81 7-diki 
július  15-ke  óta  cs.  kir.  kani.  és  titk.  tanácsos  gr.  Chotek  Károly  neje. 

c)  József,  cs.  kir.  kam. ,  szül.  1799  ben,  meghalt  1840-ben. 
ElsŐ  neje  gr.  Hadeczky  Francziska;  ettől  született  1826-ban  Antal 
fia.  —  Második  neje  1827-ik  óta  gróf  Forgách  Ottilia ,  (szül.  1810.)  a 
ki  megözvegyülvén ,  hyeburgi  Hye  Rudolf  által  vezettetett  ismét  ol- 
tárhoz. Ettől  gyermekei :  László,  szül  1829-ki  febr.  16-kán,  főhad- 
nagy a  cs.  kir.  hadseregben,  egybekelt  1853-ki  márcz.  29-kén  szendrői 
gróf  Török  Annával,  kitől  gyermekeit  a  táblán  láthatni.  Janka,  szül. 
1831-ben,  és  H  e  n  r  i  e  t 1  e  szül  1836-ban. 

d)  Karolina  (szintén  III.  Antal  gyermeke,  született  18024ien. 
Csillagkeresztes  és  palota-hölgye  a  császárnénak,  1821.  óta  hídvégi 
gróf  Nemes  János  cs.  kir.  kam.  és  titk.  tanácsos  neje. 

Eddig  a  magyarországi  ág.  Ajzonban  virágzik  a  osalád  egy  másik 
ága  is,  melly,  mivel  Magyarországban  is  birtokos,  és  mivel  több  csa- 
láddal vérséges  Összeköttetésben  áll,  szintén  igényli  e  helyen  megemli- 
tését.  Ez  ágnak  jelenleg  feje 

Gróf  Zsigmond  András  Corsin  .  született  1799-ki  febr.  4-kén, 
birtokosa  Morvaországban  a  buchlaui  és  zerawitzi  urodalomnak ,  Ma- 
gyarországban pedig  közbirtokos  a  nagy-zábláthi  és  putnoki  uroda- 
lomban;  1828-ki  october  23-kán  vette  nőül  mitrowitzi  gróf  Wrati- 
sl  a  w  Ludmilla  Mária  Terézia  cs.  ker.-hölgyet,  és  Csehországban  Olbra- 
movitz  birtokosát,  (sz.  1808.  jul.  26.)  kitől  gyermekei :  1.  Ludmilla 
Gizella  Teréz ,  született  1831 -ki  april  20-kán,  férjhez  ment  1840-diki 
febr.  21 -kén ,  gróf  Harnoncour-Unverzagt  Huberthoz.  2.  Z  s  i  gm  o  n  d 
Kálmán  Corsin,  szül.  1834-ki  február  6-kán. 


Beresétiy  9 

Testvére:  Antal,  született  1801.  april  13*kán,  szintén  bir- 
tokos Nagy-Zábláthon  és  Dédesen ;  és  Morvaországban  tactományrendi 
ur.  (Landstand> 

Unokatestvére:  Károly,  született  1795-ki  oct.  28-kán, 
alsó-ausztriai  tartományrendi  ur,  nőül  vette  1820-ki  május  6-kán  gróf 
L o d r o n-L aterano  Cziczelle  csillagkeresztes  hölgyet  (született 
1794-ki  január  20-án).  Ettől  leánya  Eleonóra  Jozefa,  szül.  1830. 
aug.  3-kán;   1845-ki  sept.  8  ka  óta  pallini  Inkey  Kázmér  neje. 

Károlynak  még  több  rokona  is  él,  kik  azonban  már  e  gyűjtemény 
körén  kívül  állanak. 

A  család  grófi  czimere  egy  négy 
részre  osztott  paizs.  Az  1.  és  4.  arany  ud- 
varban koronás  egyfejü  fekete  sas  krter- 
j esztett  szárnyakkal  a  paizs  belső  része 
felé  fordulva  látható.  A  2.  és  3.  kék  ud^ 
varban  két  ezüst  gerenda  rézsut  fölfelé  a 
középen  szegletet  alakit ,  melly  alatt  egy 
kétfarku  koronás  oroszlán  áll ,  élsŐ  jobb 
lábában  pallóst ,  baljában  vas  vértet  tart, 
eddig  a  metszvény  mutatja.  A  paizs 
tetejét  grófi  korona  födi ,  mellyen  két  ko- 
ronás nyílt  sisak  nyugszik ,  a  jobb  oldalin 
a  paizsbeli  fekete  sas ,  a  bal  okialibél  az 
emiitett  oroszlán  emelkedik  ki.  A  foszladék  jobbról  arany-fekete  szinü, 
balról  ezüst-kék  *). 

Bercsény  család.  (Székesi ,  gróf)  Olly  családnév ,  melly  — 
kivált  a  XVTL  ésXVTIl.  század  elején  szerepelt  történeteinkben,  és  — 
elbukott !  mielőtt  —  elenyészett  volna. 

Eredetét  a  székelyföldre  a  Maros-székbe  viszik  be ,  és  az  előnevet 
adó  Székes  nevű  helység  csakugyan  a  Maros-székben  van.  Cserey  Mi- 
hály az  i  f  j  a  b  b  Miklósról2)  irván ,  határozatlanul  érinti  csak, 
h°gy  »az  eleJe  Marus  székből  Székesről  bujdosott  volt  ki  gyilkosság  miatt  ; 
—  a  feleségemnek  —  úgymond  —  a  Kun  ágról  közel  való  atyafija"  3).  — 
Kemény  János  azonban  e  kibujdosó  nevét  is  meghatározza  ,  állítván, 


*)  Adami  SoaL  gentil.  Tom.   I. 
jabaa  is. 

*)  Hogy  két  M  i  k  1 6  s  volt ,  alább  látandjuk. 
*)  Cserey  Mihály  Históriája  315. 1. 


Siebmacher  grosses   Wappenbuch- 


10  Bercséay. 

hogy  az  Bercsényi  Imre  volt  *),  a  Bethlen  Gábor  korában  élő  nógrádi 
főkapitány,  azután  pozsonyi  főkaniarás,  kiről  alább  leend  említés.  Azon- 
ban Imre  előtt  is  találunk  már  Magyarországban  e  csaJádbeliekre. 
így  már  1544-ben  előfordul  Bercsény  László,  kinek  Dóczy  Miklóssal 
volt  baja  elhajtott  lovak  végett  *). 

Lehoczky  szintén  említ  Bercsényi  Lászlót  mint  Szörényi  bánt ,  de 
év  nélkül  3). 

Wagner  pedig  1607-re  sóvári  Soós  Borbálát  említi,  mint  Ber- 
chény  István  Özvegyét  *). 

Mindezek  megemlitése  mellett  Magyarországban  a  család  meg- 
alapítójául mégis  a  már  nevezett  Imrét  kell  elismernünk.  Ez  —  mint 
Kemény  önéletiratából  már  az  idézetben  áll,  —  Erdélyből  Magyaror- 
szágba telepedett  meg  II.  Ferdinánd  alatt ,  és  aranysarkantyús  vitéz 
(eques  auratus)  majd  Nógrád  vára  kapitánya ,  végre  pedig  a  pozsonyi 
kamarának  főtanácsosa  lőn ,  sőt  bárói  rangra  is  emeltetett  *) ,  ugy  lát- 
szik életének  utolsó  évében  1638  ban,  mielőtt  a  sveeusok  elleni  hadban 
elesett  6). 

Imrének  nővére  volt  Borbála  Lázár  Istvánné ,  és  —  ugy  látszik 
másik  nővére  —  volt  Bercsényi  Zsuzsanna,  Farnasi  Gréczy  Gá- 
bornak hitvese  1630-ban,  ki  Bihar  megyében  Nagyfalu.  Szentmiklós, 
Cseleki  (tán  Cséklye) ,  Zaránd  vármegyében  Téczi ,  Pipaly ,  Csokai  és 


0  ,Kemény  János  Önéletírása4  *  Szalaynál  a  137.  lapon.  Kemény  Já- 
nosnak szavai  ezek :  „Végre  Bercsényi  Imre  ,  kit  azelőtt  az  fejedelem  disgutált 
vala ,  melly  miatt  amaz  nyughatatlankodván  ,  egykor  Romában  devotiojának 
praetextusával  kéredzék  és  jára ;  másszor  Jeruzsálemben,  mert  igen  catholicus 
ember  vala,  nekünk  atyánkfija ;  azok  megj árasa  után  ugyan  ki  is  bontakozék,  és 
római  császár  birtokában  telepedék ,  elsőben  nógrádi  kapitányságban ,  azután 
pozsonyi  főkamarásságban  állitaték ;  noha  valami  magyar  hadakat  is  azon 
tisztei  alatt  fogadván,  sveeusok  ellen  való  hadra  is  ment  vala,  és  oda  vessze  is  el, 
fiai  élnek ;  —  ez  azért .  .  .  sat. 

2)  Sz.  Benedeki  Conv.  Fasc.  XVII.  Nr.  52.  Admonitorio  Evocatoriae  via 
növi  pro  Nicolao  Dóczy  in  facto  abactorum  pecorum  contra  Ladislaum  de  Ber- 
chén  intuitu  denegatae  transmissionis  coram  Cottu  Bars.  —  U.  ott  Fasc.  XLI1I. 
Nro2. 

3)  Lehoczky :  Stemmatogr.  48.  1 

*)  Tabell.  geneal.  Ms.  tab.  XLVII. 

5)  Collect  Herald.  Ms.  106  1.  -  De  az  1639-ki  év  hibásnak  látszik,  miután 
1638-ban  elesett.  Lehoczky  II.  167.  lapon  pedig  1693-ra  teszi  szinte  hibásan,  hihe- 
tőleg 1633-ban  lett  báró. 

€)  Bel  Not.  nov.  Hung.  I.  457.  hoLsacri  sepuichri  eques  auratus-nak  iratik. 


Bercsény  ti 

Gorbai  helységbeli  birtokrészét  Bercsény  Imrének  elzálogitá  J).   Neve- 
zett Zsuzsanna  1635-ben  már  özvegy  volt  2). 

Imrének  fia  volt  László  3) ,  ki  Hont  megyei  Damásd  várának 
kapitánya  volt,  mellyé  t  a  töröknek  könnyű  móddal  átengedvén  4),  ezért 
az  1647-ki  országgyűlés  a  nádor  elé  idézteté  5). 

Szintén  Imrének  fia  6)  volt  í.  Miklós  is.  Ez  ifjúságában  Lengyel, 
országban ,  Erdélyben ,  és  a  részekben  II.  Rákóczy  GryÖrgy  alatt  a  tö- 
rökök ellen  többször  liarczolt ,  Érsekújvár  védelmében  pedig  vitézségét 
szintén  kitüntette  >  miért  I.  Leopoldtól  ország-alkapitányává  nevezte- 
tett 7).  Birtokot  szerzett  Nyitra  megyében  is,  hol  Brunóczot  és  Temet- 
vényt birta.  Valamint  atyja  Imre  Kemény  János  öuéletirása  szerint 
„igen  catholicus  ember  vala",  ugy  Miklós  is  Tarnóczy  István  jesuita 
idézett  munkája  szerint  „buzgó  katholikus  volt ,  ki  búcsúkra  is  járt 
Mária-Czellbe ,  Nagyszombatban  a  Ferenczes  szerzetesek  egyházában 
oltárokat,  Temet  vény  várában  pedig  kápolnát  épitete.  Élt  még  1684- 
ben  is  8).  És  ez  évben  a  budai  táborozásban  is  részt  vett  9). 

I.  Miklós  után  következik  a  vele  egy  időben  is  már  élő 
II.  M  i  k  1  ó  s  ,  —  ha  jól  sejtem  —  Lászlónak  a  damasdi  kapitánynak 
fia,  született  1650.  táján,  már  1692-ben  mint  gróf,  aranysarkantyús 

*)  Gyulafejérvári  káptalanban  Böjtki  Gásp.  Protoc  fol.  64. 

*)  Kolos  monostori  Conv.  Protii.  O.  fol.  33.  34.  Prot.  II.  1?4  ,  125.,  126., 
141.  Prot  III.  fol.  3.  Prot.  O.  secund.  £bl.  75.  etc. 

3)  Lehoczky  id.  helyen  nyilván  Imre  fiának  mondja. 

*)  Tudománytár  1835-ki  IV.  köt  190. 1. 

s)  LXIV.  törv.  czikk. 

9)  Tarnóczy  Istv.  Nagy  mesterség  a  jó  élet.  Bellarmin  után  for- 
dítva. Nagyszombat,  1674.,  melly  munka  ,.székesi  Bercsényi  Miklósnak  ő  felsége 
Dunán  innen  Magyarország  részei  és  Érsekújvár  ellen  való  véghelyek  és  bánya- 
városoknak oltalmazó  erősségeknek  vice-generalisának ,  Magyarország  kapitá- 
nyának van  ajánlva."  Az  ajánló  beszédből  kitűnik  némelly  életére  vonatkozó 
adatokon  kivül  az  is,  hogy  atyja  a  pozsonyi  kamara  tanácsosa  (tehát  Imre)  volt. 

7)  ü.  ott. 

8)  Galgócz  várában  1684.  nov.  6-kán  kelt  levele  Dobay  Jánoshoz  gyűjte- 
ményemben. —  Az  eredeti  fekete  pecséttel  gyászolás  jeléül. 

9)  Egy  hozzá  intézett ,  1684.  sept.  23-kán  kelt  eredeti  levélen  gyűjtemé- 
nyemben illy  külezime  (adresse)  áll :  Illustrissimo  Dno  Dno  Nicolao  Bercséni 
Seniori,  Liberó  Baroni  de \ székes,  Equiti  Aurato,  Sacr.  Caes.  Regiaeque 
Mattis  Consiliario,  Caraeratio,  nec  non  Confiniorum  Cis-Danubianorum  vicegene- 
rali  etc.  Dno  Dno  mihi  gratiosissimo.  —  In  Castris  ad  Budám  locatis.  —  Itt  is  már 
a  seniori  szó  mutatja,  hogy  a  családban  két  Miklós  volt,  mit  azért  szükség 
megjegyeznem,  mert  e  család  nemzékrende  nagyon  sok  előtt  ismeretlen,  és  átalá- 
nosan  a  Rákóczyval  szerepelt  Miklóst  amazzal  összetévesztik,  sőt  egynek  tartják. 


It  Berezel?. 

vitéz,  cs.  kir.  tanácsos  és  kamarás ,  Szeged  vára  főkapitánya ,  és  Ungh 
vármegye  főispánja  irattá  ki  czimét  ')  1689-ben  gróffá  lett  2).  Később 
1703-dik  óta  mint  a  Rákóczy- féle  forradalomnak  ugy  szólva  teremtője. 
E  forradalom  alatt  már  Ungh  vármegyének  Örökös  főispánja ,  a  szövet- 
kezett rendek  Összes  hadseregének  fővezére.,  valamint  a  senatusnak 
elnöke  volt.  1711-ben  a  szathmári  béke  után  kegyelem  helyett  ő  is  a 
bujdosók  sorsát  választá,  és  mint  illyen  Törökországban  Rodostón  meg- 
halt 1725.  nov.  6- kán3).  Neje  három  volt.  Első  homonnai  Bruge'th 
Krisztina  *),  második  Csáky  Krisztina  s).  A  harmadik  volt  nemes 
Kőszeghi  Zsuzsanna ,  kivel  már  Törökországban  kelt  egybe.  Az  első 
nejétől  született  fia  László,  és  leánya  Zsuzsanna  gróf  Zichy  Péterné. 

László  (II.  Miklósnak  fia)  Prancziaországban  egy  huszár  ezre- 
det alapitott,  és  ott  halt  meg  1761-ben.  Ennek  fia  gróf  Bercsény  Antal 
1794-ben  Bécsben  lakott6),  és  azóta  a  család  —  mint  mondatik  — 
hazájába  térhetéseért  tett  lépéseket.  * 

Áttekintésül  a  nemzékrend  imez: 

^  László  L  Gróf  II  Miklós       C  C 

Imre        ^  datnasdi  kapit.  7  1692.  szegedi  kapi ti   László  >    .    .  , 

báró         ]      -  1647.  1        17G1-17U.       1     Franezia-  k  A° 

nógrádi  kapi-J  tán  ennek  6a.  (  forr.  fővezér.  1725   1    országban  I 

tány  és      I  (1.  Drugeth  Kriszta      1 1762.  ' 

kamarás     f   1 .  Miklós  2.  Csáky  Krisztina-  / 

f  1338.      I     1679. 1684.         3.  Kőszeghi  Zsuzs.)(  Zsuzsa  (gr.  Zieky  Péterné). 

A  családnak  ősi  czimere  az  egyszarvú.  A  bárói  czimer ,  mellyet 
Imre  kapott  —  ez :  a  paizs  kék  udvara  egy  nagyobb  vörös  kereszt,  és 
körüle  négy  kisebb  vörös  kereszt  látható.  A  sisak  koronájából  egy- 
szarvú emelkedik  föl.  A  foszladék  jobbról  arany- kék,  balról  ezüst- 
vörös. —  Már  I.  Bercsény  Miklós  (az  idősb)  báró  pecsétéin  a  paizs 
kétfelé  osztatik ,  a  jobboldali  kék  mezőben  van  a  hármas  kereszt,  a  bal- 
oldali vörös  mezőben  hármas  halmon  korona,  és  abból  nyúlik  fel  az 
egyszarvú.  A  sisak  koronájából  ismét  egyszarvú.   A  paizs  körül  foszla- 


1794 


1)  Csejtke  várában  1692-ki  april  3-kán  Kisfaludi    Lipthay  András  Szeged 
vára  alkapitánya  részére  kiadott  menedéklevél   Lipthay  család  levéltárában. 

*)  Lehoczky  II.  167. 

3)  Mikes  Kelemen  :  Törökországi  levelei ,  Kultsár  István  által  Szombat  - 
hely,  1794. 179.  lap. 

*)  Ki  előbb  ghimesi  Forgách  Andrásné,  másodszor  erdődi  Pálffy  Ferenczné, 
volt,  ég  csak  harmadszor  lőn  Bercsény  iné.  Wagner  Coll.  geneal.  Dec.  III.  54. 

6)  Ki  előbb  trakostyáni  Draskovics  Miklós  országbíró,  másodszor  Erdődy 
bán  neje  volt,  harmadszor  lett  Bercsény  iné.  L.  Wagner  Mss.  tom.  LXX  73. 

a)  Mikes  Kelemen  id.  h.  élőbeszédében. 


Bercsely. 


IS 


dék  *)•  Másutt  —  mint  a  második  metsz  vény  mutatja  —  a  czimer 
ugyanaz,  de  a  paizs  mellett  (telamonok  gyanánt)  egyszarvú  s  oroszlán 
fekszik,  mellettök  égnek  álló  kard,  mellynek  hegyén  egy  fejű  sas  *). 
E  telamonok  II.  Miklósnak  a  már  grófnak  czimerein  is  láthatók ,  csak 


hogy  már  mindkét  oldalról  felálló  oroszlán  alakban  3).  (A  metsző  mai 
alakú  és  hibásan  9  gombos  koronát  vésett). 

Berczely  család.  (Berezeli).  Nógrád  megyei  régi  család. 
Azon  megyében  Nagy-  és  Kis-Berczel  helységet  már  a  XV.  század  ele- 
jén e  család  birta.  1410-ben  Berezeli  Ugrin  Miklós  nyolezados  törvény- 
szék előtt  perel  Berczely  Istvánnak  fia  Miklós  ellen  4). 

A  mostan  élő  családnak  nemzékrendét  azonban  csak  a  XVIII.  szá- 
zad végén  élt  Berczely  Gergelytől  közölhetem  a  következő  családfán  s) : 
Katalin.  (Bal ezer  József). 


Idősb 
Gergely 


Gergely  J  ?va.  (Vark°iiyi  Imrené). 


István 

1726.  )  Péter* 


\  Mihály 


Erzsébet  (Hamar  Ferenczné). 

\  (Hamar  Anna).  {  Ádám' 
j  István ,  kapitány. 
I  Antal.  (Zlinszky  Mária). 

uau.  í  I  József. 

1734.  j  jÁno8  I  Anna. 

(  (Velenczey  Zsuzsa)]   J^  (Baloghy  ^^éné). 


*)  1684-ben  kelt  levelén. 

*)  Adatni  scut.  gént.  I.  Tom. 

•)  1706- 1709-ben  kelt  levelein. 

*)  1410.  Octavalis  processus  Nicolai  Ugrin  de  Berezel ,  contra  Nicolaum 
filiurn  Stephani  de  Berezel  ad  seqnestrationem  portionis  Berczeliensis  institutus 
in  partibus.  —  1794-ben  Bodouyi  Annára  maradt  levéltárban  Regestrumom  sze- 
rint a  8-dik  Fasciculusban.  —  5)  Perben  hitel,  családfa  szerint. 


14 


Berecz.  —  Berecaky. 


Idősb  Gergelynek  fia  Pál  1734  jul.  15-kén  III.  Károly  királytól 
adományt  vett  Felső-  és  Alsó-,  vagyis  Nagy-  és  Kis-Berczelre,  Vanyarcz 
helységnek,  és  Újlak  pusztának  fele  részére ,  és  Becske  helységben  két 
házhelyre,  mellyekbe  ellenmondésok  mellett  beiktattatott  *). 

A  család  néhány  tagja  katonai  pályán  szolgált ,  nagyobb  része 
gazdászatának  élt. 

Czimere  a  családnak  itten  láthatólag  kék 
mezőben  zöld  halom  felett  koronás  oroszlán 
kettős  farkkal ,  első  jobb  lábában  kardot  villog- 
tatva. A  sisak  koronáján  bajnoki  kar  nyugszik, 
szintén  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst- vörös. 

Berecz  család.  E  családnév  is ,  mint 
sok  más,  a  „Briccius"  keresztnévből  szárma- 
zott ,  és  ugy  Magyar-  mint  Erdélyországban 
több  illynevü  családot  bírunk.  Magyarország- 
ban Heves,  Tolna  és  Zemplin  vármegyékben 
nemesrendü. 

Ezek  közül  a  nemességre  egyik  1714-ben 
tett  szert,  a  midőn  Berecz  Mihály  és  T  a- 
más  III.  Károlytól  czimeres  levelet  kapott.  Czimerül  kaptak:  zöld 
mezőn  két  hátsó  lábán  felemelkedő  egyszarvút,  melly  lábaival  három 
piros  rózsát  tart.  A  vért  fölötti  sisakból  ugyan  ollyan  egyszarvú  női 
ki.  A  foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  2). 

Bereczk  család.  Somogy  vármegye  nemesei  közé  soroltatik. 

Bereczk  család.  (Vízaknai).  Erdélyi  nemes  család.  György 
hadi  ember  volt  ApaíFy  Mihály  korában.  Nejétől  Sibai  Katától  szüle- 
tett ismét  Gryörgy,  ki  Nagy-Enyeden  tanult,  a  külföldön  is  járt,  hol 
az  orvosi  tudományokból  tudori  oklevelet  szerzett.  Haza  érkezvén ,  az 
orvosi  gyakorlatra  lépett,  Kolosvárott  biró  is  volt,  és  tanácsos.  Meghalt 
1720-ban,  kora  52-dik  évében.    Irt  és  nyomatott  néhány  kis  könyvet  3). 

Bereczk y  család.  Heves ,  Pest  és  Zemplin  megye  nemesei 
sorában  leljük  nevét.  —  Erdélyben  még  több  illynevü  család  virágzik 
Ismeretesek  közülök  a  következők  : 


')  A  Bodonyi  <?salád  levéltári  regestruma  szerint  nálam. 
a)  Collect.  herald.  Nro  619. 
8)  Horányi  Nova  Mem.  422. 


Bereexky.  —  Berendy.  15 

Bereczky  család.  (Szent-rontási).  A  szent-rontási  Bereczky 
családnak  egyik  őse  MátJié ,  a  Maros-székben  néhány  jobbágyot  kapott 
adományba  Báthori  Gábor  fejedelemtől  1 609-ki  october  20-kán  '). 

Bereczky  család.  (Torboszlói).  Torboszlói  Bereczky  Máté 
említetik  1579-ben  Báthori  Kristóf  itéletlevelében  *).  Maradékai  közül 
élnek  (1854-ben)  László  és  Sándor  testvérek  8) ,  marosszéki  volt 
hivatalnokok. 

Bereczky  család  birt  Doboka  megyében  is  Kidében,  hol  1766-ban 
a  katholika  egyházmegye  alapitójául  említetik  4). 

Bereglty  család.  (Mi kai).  Hajdan  Szathmár  vármegyében 
virágzott.  1500-ban  mikai  Bereghy  Lászlónak  mikai  birtokához  Ítélte- 
tett egy  darab  witkai  föld  a  csaholyi  út  mentében  6). 

Beregszászy  család.  Bereg  vármegye  nemességi  Összeírá- 
sában foglaltatik.  E  néven  Péter  hajdan  sárospataki  tanár  volt 
1574-ben  «). 

Berey  család.  Szathmár  vármegyében  a  XVI.  század  végén 
találjuk,  hol  M  a  j  t  i  s  helységben  egy  nemes  udvarhelyet  kap  Berey 
Mih  ály  és  Zikszay  Ambrus  királyi  adományban  7).  Ennek  ivadéka  e 
megyében  most  is  él. 

Berendy  család.  Szathmár  megye  kihalt  nevezetesebb  csa- 
láda.  Eredetére  nézve  állítólag  szász  volt  8) ,  és  mivel  Őse  a  bányák  mi- 
veléséhez  értett ,  Lengyelországból  Magyarországba  hívta  meg  egyik 
királyunk  ,  és  Szathmár  vármegyében  B  e  r  e  n  d  helységgel  adomá- 
nyozta ,  és  innen  vette  a  család  nevét.  Már  a  XIV.  században  honunk- 
ban volt  a  család.  1330-ban  Berendy  Márton  mester  a  pártos  oláhok 
által  körülvett  I.  Károly  királyt ,  paizsával  fedezve ,  szabaditá  meg  a 
veszedelemből.  —  1463-ban  Berendy  István  élt,  és  Jajcza  vára  alatt 
Mátyás  királyt  menté  meg ,  a  mennyiben  egy  a  király  ellen  törekedő 
nagytestű  törököt  nyilával  a  hasán  keresztül  lőtt.  E  tetteért  1463-ki 
nov.  11-kén  Jajcza  várában  költ  levélben  illy  czimert  kapott:  vörös 


*)  Kemény :  Notitia  Archivi  Cap.  Albens.  237. 1.   Szent- rontás  nevű  helyet 
Erdély  foldiratában  nem  leltem  ;  s  igy  e  név  valószínűleg  hibás. 
2)  Székely  Nemz.  Constitutioja.  272.  lap. 
s)  Kőváry  Erdély  nev.  családai.  257. 1. 
')  Hodor :  Doboka  várm.  51. 
5j  Szirmay  Szathmár   'árm.  II.  96. 
8)  Szirmay  C.  Zeniplin  n.  top.  212. 
7)  U  az  :  Szathmár  várm.  II.  215 
*)  U.  ott.  302. 1. 


16  Berény.  —  Serényi. 

mezőben  szarvával  fölemelt  félholdat ,  mellynek  közepét  egy  nyil  nagy 
és  hosszú  hegyével  érinti,  s  fölötte  arany  csillagok  fénylenek  1). 

Ugyanesak  e  családból  1525-ben  II.  Lajos  király  Dávid  nagy- 
bányai kamarai  gróf  volt,  és  családi  czimere  az  akkor  Nagybányán  vert 
pénzeken  is  látható  eme  felirattal :  „Temp.  Dávid  de  Berend.  Camer- 
Rivuli  Do." 

1539-ben  élt  Berendy  János,  kitől  Szamos- Kórógy  faluban  egy 
almás  kertnek  kibocsátását  követelte  Egry  Péter  és  Dobay  Jó  Deme- 
ter 2).  E  Jánosnak  neje  Kenderes  Anna  volt  f  ettől  leánya  Berendy 
Magdolna,  Kún  Domokosné  3). 

Erdélyben  a  Berendi  Berendy  család  —  Kőváry  szerint  — 
kihalt. 

Berény  család.  (Malomfalvi).  Erdély  családai  közül  való* 
Malomfalvi  Berény  György  eléfordul  Báthori  Zsigmondnak  1597- 
ben  a  fiscus  és  Bernáld  családörökösök  között  lefolyt  porben  kelt  ítélet- 
levelében  *). 

Berény i  család.  (Karancs-Berényi ,  gróf).  Régi  törzsökös 
magyar  család,  melly  okleveles  emlékezetét  1205-ig  mutatja  ki.  II.  An- 
drás király  korában  élt  Mihály,  ki  1231-ben  Pesten  *  domokosi 
szerzetesek  *)  részére  sz.  Antalról  nevezett  egyházat  és  zárdát  ala- 
pított c). 

I.  Mihálynak  fia  Bertalan7),  ennek  fiai  voltak  Jób  Kun* 
chedésDers8),  kik  1266-ban  Palaeolog  görög  császár  ellen  vitézül 
harezoltak  ,  D  e  r  s  ott  vitézül  elesett 


*)  Szirmay :  Szathmár  várm,  II.  302.  303.  lapon  sajtóh ibábói  áll  Ö  e- 
rendy  Berendy  helyett ,  a  mint  ez  kitetszik  a  leirt  czimernek  a  Schonvisner 
által  266. 1.  közlött  pénzen  látható  ozimerreli  egyformaságából. 

•)  ü.  ott  191. 

s)  U.  ott  266. 

*)  A  n  székely  nemz.  coustitutiójai.  Pest.  1818.  66.  I. 

5)  A  Dominicanns  szerzetet  azért  nem  írom  domés  b  a  rá  t-trak, 
mert  Dominicus  =  Domokos;  Döme  pedig  =*  Demetrins. 

•)Bel.Notitnov.  IV.  98. 

*)  Mocsáry  Antal  (ki  a  Berény i  család  levéltárát  ismerte),  „Nógrád 
vármegye  ismerete"  L  köt.  168.  lapján  ,  és  Lehoczky  Stemmatogr.  48.  I. 

8)  Lehoczky  roszul  írja  ezeket  Antal  fiaiul ;  Mocsáry  állitása  szerint, 
ki  1266-ról  oklevelet  közöl  annak  bizonyságául ,  hogy  ezek  Bertalan  fiai  voltak. 
Elevélbenr„Kunched,  Job,  filii  Bartholomaei  de  Villa  Be- 
rény"  neveztetnek.   L.  Fejér  :  Cod.  Diplom.  Tom.  IV.  vol.  II.  pag.  344 


Herényi. 


U 


J  ób  Szolnok  vármegyei  főispán  volt,  és  Bodolo  várar,  épité  Er- 
délyben ,  életet  —  valószínűleg  mint  fogoly  a  hét  toronyban  végzé. 
Neje  a  vitéz  osaládból  volt ')-  Bizonyos  az,  hogy  fia  is  volt  Le vrant 
nevű ,  kinek  Karancs-Berényben  Nógrád  várraegyében  sirköve  uj  egy- 
ház építéskor  megtaláltatott.  E  sirkövön  e  körirat  van  :  „Hic  iacet  Lov- 
rani  filivs  D.  Jobi  de  Berinsi  a). 

K  u  n  e  h  e  d  Isaszegnél  is  harczolt  Ernei  bánnal ,  és  érdemeiért 
Nógrád  vármegyében  a  szent  Erzsébeti  pusztát  kapta  adományban 
1266-ban  3). 

Dersnek  fia  volt  I.  András4)  a  gyoVi  ütközetben  IV.  László 
király  szeme  láttára  hősiieg  viselte  magát,  és  sebeket  kapott,  miért  ne- 
mességében 1274  ben  megerósitetett 5). 

L  Andrásnak  fia  I.  László,  három  fiút  nemzett,  úgymint 
ÍL  Lászlót,  Balást,  fóvadászmestereket,  és  I.  J  á  n  o  s  f.^),  a  budai 
társas  káptalan  kanonokát. 

Ezek  közül  II.  László  terjeszté  tovább  a  családot  fia  Simon  által. 

Simonnak  fia  volt  I.  Ferenc z,  ki  Nyitra  megyében  Bodok 
vára  drökös  ura  volt.  Neje  Köbölkuthi  Erzsébet. 

Lássuk  most  az  eddigi  leszármazást  az 

1.  táblán. 


L  Bertalan 
1.  Mihály]       már 
123L     f  Berényi 


szolnoki  <  Lo vrant. 
főispán  f 

Ders  {^fí^jl.  László 
Knnched. 


|il.  László  J  Simon 

Bálás. 
I.  János 
budai  kanonok. 


'I  Ferencz 

(Köböl 

kutüi 

Er*se). 

Lásd  a 

II.  táblán 


*)  Lehoczky  Szerint  id.  h. 

*)  Mocsáry  id.  h.  174.  L 

3)  Lehoczky  id.  li.  —  Mocsáry  szerint  170.1  Berényi  Ferencz  1636-ban 
iktattatott  be  Sz. -Erzsébeten.  —  Ez  utóbbi  uj  adományezimén  történi) eteti. 

fcj  Lehoczky  a  nemzékrenden  I.  Andrást  Runched  fiának  ivja,  a  szöveg- 
ben pedig  Ders  Andrea s-nak  nevezi.  —  Hogy  1.  Andrá9  Dersnek  i,De  Ers- 
nek)  na  volt,  bizonyítja  gr.  Berényi  Tamás  zempléni  főispán  fölött  ,,S  z  o  r  g  a  l- 
míitos  Abn«rt!  czím  alatt  mondott  halotti  beszéd.  Nagyszombat.  1747.  19. 1. 
és  ennek  első  neje  gróf  Barfcóezy  Terézia  ,.S  t  i  m  u  I  u  s  M  o  r  t  i  s"  czimü  halotti 
beszéde.  Pozsony,  1738.  Minek  azért  lehet  hinni ,  mert  a  szónok  származási  elő- 
adását a  család  levéltári  adatai  szerint  irta. 

*)  Az  imént  idézett  két  halotti  beszéd  szerint  András  a  győri  ötkozet- 
beli  vitézBégeért  Valkó  vármegyében  Neuna  várát  kapta.  Lehoczky  is  igy 
említi.  Mocsáry  beszél  csupán  a  nemesség  megerősítéséről. 

*)  BeL  id.  h.  Lehoczky  is ;  de  ez  utóbbi  nem  írja  Jánost  papnak  ,  sőt 
inkább  tőle  negyed  Ízig  ágazatot  közöl. 

2 


ig  Berényi. 

A  családfa  végén* álló  I.  Ferencznek  Köbölkuthi  Erzsitől  íia  volt 
II.  András3)-  Ez  l.  Ferdinánd  korában  élt ,  és  ennek  hive  volt  Sza- 
polyay  ellenében,  miért  emez  által  birtokaitól  is  megfosztatott  2).  Azon* 
ban  I.  Ferdinánd  által  viszont  jószágokkal  adományoztatott.  1550-ben 
királyi  adományban  kapta  Nógrád  megyében  Kazár  helységet,  Góniör- 
ben  Belnát  kis-belnai  Bertalan  és  János  magvaszakad  tán  3).  Továbbá 
1558  ban  Zerdahelyi  Istvánnal,  PiJinyi  Bálinttal,  és  Muraközy  Mátyás- 
sal Nógrád  vármegyében  Karancskeszi,  Mihály-Gerge  és  Tarnóoz  hely- 
ségben, és  a  nagy- aranyi  pusztán  Nógrád  vármegyében  részbirtokot 
kapott  kir  adományban  4).  Neje  kettő  volt.  Az  első  Theszéri  Margit  s), 
a  második  Onori  Kata 6).  Az  elsőtől  gyarruekeiül  emiitettnek  Pál, 
Benedek  1 552-ben ,  és  Boldizsár,  ki  nejével  Apponyi  Katalin- 
nal —  szintén  mint  testvérei  —  gyermekeket  nem  hagyván ,  a  The- 
széri javakat  is  apui  testvére  II.  Ferencznek  hagyományozta  7) 
Második  nejétől  Onori  Katalintól  íia  volt  Zsigmond,  kinek  magva- 
szakadt, Erzsébet  pelérdi  Pelérdy  Péter  neje ,  és  II.  Ferencz. 

II.  Ferencz  (II.  András  íia)  I.  Ferdinánd  király  korában  az 
egész  Magyarország  fő  hadi  biztosa  volt  8).  Neje  kettő  volt.  Az  első 
Marsovszky  Katalin,  a  második  tŐkés-uj falusi  Ujfalusy  Istvánnak  leánya 
Dorottya ,  ki  előbb  nepsiczi  és  paczolai  Sárkány  György  bajmoczi  vár- 
kapitánynak Özvegye  volt.  Ezektől  fölösen  megszaporodott  családa. 
Vagyonában  is  igyekvék  magát  biztosítani,  1608-ban  uj  adománylevelet 


')  Bel  és  Lehoczky  I.  Ferencznek  fiául  teszik  Boldizsárt  is.  Azonban  látni 
fogjuk,  hogy  Boldizsár  I.  Ferencznek  II.  András  fia  után  unokája  volt. 
Ugyancsak  Bel  és  Lehoczky  Jusztinát  is  I.  Ferencz  leányául  irják  ,  más  kútfő 
után  alább  azonban  ezt  III.  András  leányául  látandjuk. 

*)  Berényi  Tamás  fölötte  mondott  halotti  beszéd.  20. 1. 

3)  Mocsáry  id.  h.  170.  1. 

*)  U.  ott  a  sz.  Benedeki  Convent  oklevelére  hivatkozva. 

5)  Hogy  II.  Andrásnak  Theszéri  Margit  volt  a  neje  ,  világosan  kitűnik  a 
Báthory  Theszéri-féle  ismeretes  régi ,  és  most  végeldöntés  alatt  álló  zálogos  pör- 
ben  bemutatott  nem zéktáb Iákról,  hol  ez  a  sz.  Benedeki  Convent  okleveleivel  iga- 
zoltatik. 

6)  Bel  id.  h.  Onori  Katalint  II.  András  nejéül  irja.  Ezt  bizonyítja  oklevél 
is  a  sz.  Benedeki  Conventből,  igy  kellett  tehát  mind  a  két  nőt  feleségéül  vennem. 
E  r  mivel  a/ érdekelt  pörben  II.  Andrásnak  csak  Theszéri  Margit  nejétől  gyer- 
mekei tétetnek  ki,  és  ezek  különböznek  a  Bel  által  előadottaktól,  csak  mind  a  két 
feleségnek  elfogadása  által  hiszem  a  valóságot  kiderítve. 

7)  Geneal  Aothem.  Cod.  Mss  207.  tom.  II.  1530-ban.  És  lásd  testvéreivel 
együtt  a  Báthory-Theszéri  perben  M.  34.  sz.  ulatt. 

*)  Gr.  Berényi  Tamás  fölötti  halotti  beszéd.  20.  1. 


Berényi  19 

szerzett  Rudolf  királytól  Berény  és  Kis-Bárkány  helységre  ,  és  a  Telki 
pasztára  Nógrád  vármegyében.  1627-ben  Tarnócz  helységbe,  1636-ban 
pedig  Sz. -Erzsébeten  iktattatott  be  1).  Gyermekei  a  következők,  az  első 
nejétől : 

Zsófia,  161  l-ke  óta  Boronkay  Jánosné,  és  Zsigmond. 

Második  nejétől  születtek  III.  András,  ki  ügyvéd,  és  1 633-ban 
Pozsony  vármegye  jegyzője  volt 2).  Ennek  hitvese  Ocskay  Anna  (Ocs- 
kay  Zsigmondnak  nagy-szelcséni  Zsuzsannától  született  leánya)  volt, 
kitől  csak  leányai  lettek,  úgymint :  Katalin  Csuzy  Péterné ,  Jusz- 
tina8), 1.  Révay  Györgyné ,  2.  Palugyay  Mártonné.  Zsuzsanna 
Rudnay  Győrgyné  1653-ban.  Eképen  III.  András  íiága  kihalt. 

II.  Ferencznek  gyermekei  voltak  még :  Borbála  gróf  Eszter- 
házy  Jánosné .  J  ó  z  3  e  f  korán  elhalt ,  K 1  á  r  a  sz.  Klára-rendi  apáoza, 
Erzsébet  gróf  Zichy  Miklósné,  és  végre 

I.  G  y  Ö  r  g  y  ,  ki  egyik  legnevezetesebb  emberévé  vált  a  család- 
nak. Előbb  0  642-ben)  Nyitra  vármegye  alispánja  volt  3) ,  ugyanazon 
évben  báró  lőii  *).  1659-ben  mint  L  Leopold  követe  járt  Erdélybe  Ke- 
mény Jánoshoz,  és  Barcsay  Ákoshoz5),  1662-ben  kir.  táblai  báróvá 
lőn,  és  Pétervásárát  (Heves  vármegyében)  nyerte  Örökségül.  Engedélyt 
kapott  L  Leopold  király  ,  hogy  Bodok  várát  Nyitra  megyében  felépít- 
hesse. Már  előbb  1651-ben  Pálíi  Pál  nádortól  adományt  kapott  Nógrád 
megyében  Panyi  Darócz,  Homok  Terennye  helységbeli,  és  Devecser 
pusztai  rész  birtokára,  ugy  egész  Mizerfára,  mellyekbe  1652-ben  beik- 
tattatott 6).  Neje  kettő  volt  Az  első  Keresztúri  Zsuzsanna  (Keresztúry 
Andrásnak  Elefánt  Judittól  született  leánya) ,  a  második  Eszterházy 
Zsóíia.  Ezektől  következő  ki  lenéz  gyermekei  lettek  7) : 

1)  Katalin  Sándor  Jánosné. 

2)  J  u  1  i  a  n  n  a. 

3)  Zsuzsanna  nagyságos  Pogrányi  Perenczné. 

4)  Mária  Palugyay  Jánosné. 

5)  Báró  Tamás,  elesett  Érsekújvárnál. 


*)  Mocsáry  id.  k.  170.  1. 

*)  Geneal.  Auth.  Cod.  Ms  207.  tom.  II    E  gyermekeket  sem  Bel  ,  sem  Le- 
hoczky  nem  említi.   Én  itt  az  id.  kézirat  után,  melly  porben  használtatott,  adom. 
*)  Geneal.  autlien.  id.  k. 
4)  Hist.  kerald.  Handbuch.  Gotha  1855.  47  i. 
*)  Mocsáry  id.  k. 
•)  Mocsáry  id.  k. 
"^  Geneal.  autk.  id.  h.  —  és  Lehoczky.  —  Bel  csak  második   nejét  említi. 

2* 


6)  Báró  III.  Ferenc z,  ennek  két  neje  volt,  ekö  kia-sennyei 
Sennyey  Erzsébet,  második  Koksay  Eva.  Az  elsőtől  született :  Á  d  á  na, 
kinek  két  neje  közül  egy  sem  hagyott  férfigyermeket.  Az  első  nejétől 
Kobáry  Zsófiától  születtek :  Mária  Anna  báró  Andrássy  Györgyné, 
éá  Erzsébet,  1 .  gr.  Eszterházy  Adámné ,  2.  gr.  Nádasdy  Boldizsár- 
né  *).  Második  nejétől  báró  Bossány  Judittól  lett  Klára  Taródy  Ist- 
vánná *).  Ádám  ága  is  kihalt.  —  f  II.  Ferencznek  második  nejétől  Kok- 
say Évától  csak  leányai  lettek ,  úgymint :  Zsófia,  Splényi  László  tá- 
bornagy neje,  Mária  Anna  mint  báró  Zay  András  jegyese  halt 
meg  3).  Ea  K  a  t  a  1  i  n  Splényi  Gábor  tábornok  neje.  így  III.  Ferenez 
férfi-ága  is  elenyészett. 

7)  I.  Péter  bírta  Nagy-Tapolcsány t ,  neje  b.  Hölgyi  Anna  Hölgyi 
Gáspár  leánya  volt,  kitől  esek  egy  leánya  maradt :  Mária  Terézia*) 
1.  gr.  Erdődy  Józsefné,  2.  gr  Csáky  jegyese  lőn,  de  egybekelés  előtt 
meghalt  &). 

8)  I.  Pál,  kinek  neje  divékuj  falusi  Ujfalussy  Jánosnak  leánya 
FJva  volt ,  három  leányt  és  egy  fiút  nemzett.  Leányai  Erzsébet, 
1 .  báró  Ujfalussy  Páíné ,  2.  gróf  Forgách  Ignáczné.  -  Éva  Kis-Már- 
tonban  Ágoston-rendi  apácza.  Julianna  gróf  Breüner  Antalné ;  és 
fia  Imre,  ki  a  most  is  virágzó  Trencsén  megyei  beczkói  ág  törzse 
lévén,  alább  említetik,  és  a  III.  táblázaton  maradékaival  együtt  látható. 

9)  II.  György,  ennek  fia  volt  III.  György,  ki  nejévei  divék- 
ujfahisi  gróf  Ujfalussy  Klárával  a  mostanig  lenyúló  korosi  vagyis 
nyitrai,  ugy  a  bodoki  és  karanesberényi  ágat  alapi tá,  s  kitől  a  IV  táblá- 
zatot kezdjük  el. 


J)  Gróf  Nádasdy  Boldizsárt  csak  Bel  íd.  h.  említi. 
2)  Csak  Geneal.  auth.  id.  h.  említtetik  Taródy  lstváu 
•)  Bel  id.  h.  —  A  geneal.  authen.  tábláján  báró  Zapf  olvastatik. 
4)  éé  5)  Bel  id.  h.  Lehoczky  e  Pétert  g  r  ó  f  u  a  k  irja.  Leányát  Terézt 
a  Geneal*  auth.  táblája  Tál  leányának  teszi. 


Herényi. 


SÍ 


Most  lássuk  egy  tekintettel  az  eddig  ismertetteket  a 

I).  táblán.' 


Pál  1555.  f 

Benedek  1553. 

Boldizsár  T 
(Apponyi 

Ilik  nejétől/ 

Zsigmond  *j- 

Erzse 
(Pelérdy 
Péter) 


t 


a 


II.  Ferencz 

1608-1636. 

(1.  Marsovsz- 

ky  Kata. 

2.  Ujfaiussy 

Dóra), 


Kata) 

Zsófia 
(Boronkay 
Ján.) 

Zsigmond  t 

III.  András 
(Ocskay      é 
Anna) 

Borbála  (gr  Eszter- 
házy  Ján.  • 

József  f 

Kiara,  apácza 

Erzse  (gr.  Zicúy 
Miki) 


1.  György  1642.  báró/ 
(1.  Keresztury  Zsn.  \ 

2.  Eszterházy  Zsófia)  \ 


Kata  (Csuzy  Péter) 
Jusztina  (1.  Révay  György, 
2.  Palugyay  Márton). 

Zsuzsa  (Rudnay  György  n«). 
,  Kata  (Sándor  Ján.) 
|  Julianna. 
Zsuzsa  (Pogrányi  Fer.) 
Mária  (Palugyai  János) 
Tamás,  elesett  Érsekuj várnál 

(  Mária  Anna 
\      (báré- 


in  Ferencz 
(t  Sennyey 

Erzse. 

(2.  Koksay 

Eva). 


<(1 


Ádám       <  Andrássy 


Koliáry  . 
Zsófia. 
2  báró 
Bossány 
Judit.) 


Zsófia 


I.  Péter 

(b.Hölgyi, 
Anna). 


I.  Pál 
(Ujfaiussy 
Éva). 


György  ). 
BraM 

(1.  gróf 
Eszierházy 

Ádám. 
2.  Nádasdy 

Bold.) 
Klára 
(Taródy 
Istv.) 
(Splényi  László). 
Mária  (b.  Zay  Andi.) 
Kata  (Spléuyi  Gáb.) 

Mária  Anna 

(1.  Erdödy  Józs. 
2.  Csáky  gr.  jegyese). 

f  Erzse  (báró  Ujfaiussy 
V    m  Pálné) 

\  Éva,  apácza. 
(  Julianna  (gr.  Breüner 
Antalné). 

(/ichy     l  m 
Borb.)     ' 


! 


ásd  a 
taui. 


í  III.  György  í  Láad  IV 
\n.Györsy^(gr.UjWussy^  Ubl-A) 

E  táblán  látjuk,  hogy  I. Györgynek  két  unokája.,  úgymint  Imre, 
Cl  Pálnak  fia),  és  ÜL  György  (H.  Györgynek  fia),  egyszerre  két 
ágon  indítja  sarjadásnak  a  családfát.  Mindkettő  grófságot  is  sze.zett. 
Lássuk  előbb  Imre  ágát J)  a 


*)  Leboczky  stopra.  49. 


2* 


Herényi. 


III.  táblán: 


< 


Gróf  s 

Imre       <        &rof 
(Zichy    jn.  Zsigmondi 
Borbála )  I  (Luzsinszky 

mint  a 
II.  táblán. 


Thadé  f 


í 


(IV.  Zsigmond 
1 1838.       ' 
(Pongrácz 
Julianna). 


Nep.  János 
sz.  1794. 

(Erkeseröi 

Andrássy 

Teréz). 


Leo,  szül.  1829.  jan.  29. 

Gizella  ,  sz.  1830.  máj.  '/. 
(Adamóczi  Ambró  Mór.) 

Janka,  sz.  1834.  april  24. 
(b.  Reviczky  Alfredné> 


Antal ,  szül.  1795.  vág-ujhelyi  prépost. 


jos  ,  sz.  1799.  cs.  k.  kam. 


Imre  ezen  trencséni  vagy  beczkóinak  nevezett  ágnak  törzsöke 
grófi  rangra  emeltetett.  Nejétől  Zichy  Borbálától  született  fia  Z  s  i  g- 
mond  fentartá  ez  ágat  egész  mostanig.  A  családfa  végén  Nep.  János 
áll,  született  1794-ki  april  14-kén3  cs.  kir.  kamarás,  nőül  vette  1823-ki 
február  12-kén  erkeseröi  Andrássy  Terézt  (született  1800.  nov.  19.), 
kitől  gyermekeit  a  táblázat  mutatja. 

Testvérei:  Antal,  vág-ujhelyi  prépost,  szül.  1797-ki  sept.  24. 
és  A  laj  os ,  cs.  kir.  kamarás,  született  1799- ki  márczius  9-kén. 


III.  György 
((gr.  Ujfalussy 

Klára). 

Lásd  a 
ü.  táblán. 


II.  Tamás 
Zemplin 

főisp, 
(1.  gróf 
Barkóczy 
Teréz  , 
2.  gróf  ^ 
Herberstein 
Jkiária). 


í   Anna  Maria 
1    (gr.  Csáky 

)  IV.  Zsigmor 


í   Lajos 
VI.  Ferencz  i      es.  kam. 


A  másik  ágazat,  meliyet  III.  György  indít  le,  bokrosabb  a  fölebbi 

nél,  ezt  mutatja  a  következő 

IV.  tábla. 

Maria 

Ant> 

igmond 

V.  Ferencz 

(b.  Altinan  Magd.) 

Kata   íbáró  Viczay  Józsefné). 

III.  Tamás  (gr.  Haller  N.)  j  IV.  György. 

Mihály  f 

Teréz 

1.  Gábor  + 

Borbála 

IV.  László 


f  1847. 
II.  Gábor 
Bálint 


Erzsébet 
szül.  1796. 
(báró  Orczy 
György  né ). 


V.  András     {  Miklós 
f  1816.      ( 
l  (gr.  Batthány  Sidonia) 


(  VII.  Ferencz^  sz.  1817. 
(b.  Orczy  Ágnes). 
Augnsta. 
Sidonia  (gr.  Degen- 

feld-  Sohön  burgné) . 
Luiza. 


még  Ujfalussy 
Klárával  ; 


Herényi.  z;i 

C  IV.  Ferencz,  elesett  Landaunál  1710.  jul.  11* 

i  Judit  (b  Zay  Andrasne. 
Hí.  György     <  ( 

ki  a  túlsó  lapon  ;  I  1V'  A'ldr?is  \  JánOP'  buílai  ka™™k- 
III.  Zsigmond,  pécsi  püspök. 
TV.  György  (gr.  fíochburg  Anna  Maria). 
Éva. 

Bora  (gv-  Eszterházy  Ján. ) 
111  László"  [ 
József, 
f    Klára,  apacza 

Erzse  (gr  Zichy  Miklósné). 

IÍL  György,  cs.  kir.  tanácsos,  szintén  grófi  rangra  emeltetett 
1700-ban  ')■  Számos  gyermekei  közül 

IT.  Tamás  alsóbb  iskoláit  és  a  bölcsészetet  Nagyszombatban  ,  a 
törvényt  Bécsben,  és  Hollandiában  Utrerthben  tanulta.  Hivatalos 
pályáján  Zemplin  megye  főispánjává ,  a  hétszemélyes  tábla  ülnökévé, 
cs.  kir.  kamarás  és  val.  belső  titkos  tanácsos  Ion.  Az  1  73 9- ki  mirigy  ural- 
kodása korában  a  Tiszán  inneni  kerület  korm.  biztosa  volt.  Á.  morva 
határszéli  kérdések  eligazítására  kir.  biztosul  volt  küldve.  Meghalt 
1747- ki  június  3-kánT  kom  58-dik  évében  3)  Első  neje  Szálai  gróf  Bar- 
kóczy  Terézia  gyermekszülés  után  1738-ki  sept.  20-kán.  kora  43-dik 
évében  3)  meghalván ,  másodszor  elvette  nőül  gróf  Herberstein  Mária 
Teréziát.  Gyermekei  —  kik  a  nemzékrenden  láthatók  —  első  nejétől 
születtek.  Már  előbb  neje  volt  Károlyi  É  v  a  is,  és  ez  volt  anvja  liá- 
nak  V.  Ferencznek  5) 

IV.  Ferencz  katonai  pályán  szolgálván,  Landaunál  1710-ki 
július  ÍJ -kén  vitézül  elesett. 

III.  Zsigmond  pappá  lett .  és  III.  Károly  által  poroszlói  bold. 
asszony  apátjává  neveztetett  ki ,  1718-ban  Romából,  hol  doctoratust 
nyert,  visszajővén,  1719  ben  esztergomi  kanonokká.  1722-ben  az  akkori 
prímás  a  latere  kanonokává.  1734-ben  helytartói  tanácsossá,  később 
malliai  czimz.  püspökké ,  a  primás  érsek  helyettesévé  ,  valamint  a  pécsi 


0  Lehoozky  Stemra.  I.  167. 

2)  Fölötte  mondott  halotti  beszéd  „Szorgalmatos  Abner"  czim 
alatt  ,  nyoxnt.  Nagyszombatban  1747.  —  Ott  a  37.  lapon  halála  évszáma  sajtó- 
hibából áll  1737  -re  téve.,  a  végső  lapon  ki  van  igazítva  1747-re. 

•)  Gi.  Barkoczy  Terézia  fölött  halotti  beszed  Stimuius  Mortis  czim 
alatt  nyom.  Pozsonyban  173". 

4)  L.  gr.  Berenyi  Ferencz  felett  mondott  halotti  beszédet  (Oratio  fnneb:  i- 
Géozy  Andrásiul 


£4  Herényi. 

püspökség,  Baranya  és  Tolna  megyei  főispánság  helyettesévé  is  kine- 
veztetett; végre  pedig  (1740-ben)  pécsi  püspökké,  és  a  nevezett  me- 
gyék főispánjává,  és  val.  belső  titkos  tanácsossá  neveztetett  ki *). 

IV.  A  n  d  r  á  snak  fia  János  szintén  papi  pályára  szentelte  ma* 
git:  és  budai  kanonok  volt 

IV.  Györgynek  gróf  Hochberg  Anna  Máriától  gyermekei 
nem-  maradtak. 

II.  Tamásnak  a  táblázaton  látható  gyermekei  közül  V.  Ferenc z 
(született  1721-kijun.  l-jén)  ügyes  tanult  ember  volt  Az  anyai  ma- 
gyar nyelven  fölül  tudott  németül,  francziául ,  olaszul,  oláhul,  latinul 
és  illyrül.  Volt  Konstantinápolyban  a  török  követééi ,  mint  katona  részt 
vett  az  1741-  és  1744-ki'táborozásokban  III  Tamás  és  Gábor  testvérei- 
vel. Meghalt  1775.  aug.  5-kén.  Eltemettetett  a  laszkári  kastélyban2). 
Neje  báró  Altman  Magdolna  volt 3).  Gyermekei  II.  Gábor  Ugocsa 
megye  főispánja  4),  Bálint  és  VI  Ferencz,  ki  1847-ben  halt  meg. 
Ezen  utóbbinak  gyermekei  Lajos?  cs.  kir.  kamarás ,  és  Erzsébet, 
szül.  1796.  nov.  17-kén.  Csillagker.  hölgy,  és  1814-ki  oct.  15-ke  óta 
báró  Orczy  György,  cs.  kir.  kamarás  neje. 

III.  Tamás  (II.  Tamás  fia)  1742-ben  Erzsébet  császárné  apróda, 
Haller  gróf  nejétől  nemzé  ÍV.  Györgyöt. 

V.  András  a  porosz  háborúból  sebekkel  tért  haza.  Meghalt 
Bodok  várában  1816-ki  sept.  3-kán,  kora  85-dik  évében  5).  Gr.  Batthyán 
Szidónia  nejétől  lia  Miklós,  cs.  kir.  kamarás.  1853-ki  sept.  11-kén 
halt  meg.  Gyermekei  a)  VII.  Ferencz,  született  1817-ben,  1855-ki 
június  9-kén,  nőül  vette  báró  Orczy  Ágnest ,  ki  született  1826-ki  april 
14-kén  b)  Auguszta;  c)  Szidónia,  1839-ki  jul.  23-kán  neje  lett 
gróf  Degenfeld-Schönburg  Adolf }  cs.  kir.  kamarás,  és  kapitánynak- 
d)  L  u  i  z  a. 


J)  Mocróry  ü.  h.  171. 

2)  Oratio  funebrís  gróf  Berényi  Ferencz  fölött  Géczy  ÁndristóL 

*)Geneal.  Authen.  Cod.  Ms.  20?.  tom.  II.  nejéül  b.  Révay  N.  tétetik. 

*)  AJocsáry  id.  h. 

*)  0.  ott. 


Serényi  —  Jlerger. 


*4 


Czimere  a  családnak ,  mit 
1431-ben  nyert *) ,  arany  mezőben 
egy  koronán  ülő  mókus ,  fölötte 
csillag,  a  vért  sisakjának  koronáján 
ugyanaz.  Erre  vonatkozó  családi 
jelszava:  „Quo  non  ascendam." 

Serényi  család.  Belőle 
Berenyi  Sándor2)  egri  kanonok, 
és  hajdan  ott  bölcsészeti  tanár , 
1 760-ban  bölcsészeti  munkát  irt. 

Béres  család.  Béres  György 
czimeres  nemes  levelet  kapott  III. 
Károly  királytól  3).  Czimere  zöld 
mezőben  fehér  lovon  vörös  ruhás 
bajnok,  kivont  karddal.  A  sisak  ko- 
ronáján vörös  ruhás  kar  kivont  kar- 
dot markol.  Foszladék  jobbról  vörös- 
fehér,  balról  sárga-kék.  —  Zemplin  megyében  az  armalista  családok 
sorában  emlííi  Szirmay. 

Seres  család.  (Göröcsfalvi).  Csikszéki  székely  család ,  ma  el- 
esve. Priraipilatis  levelet  kap  Béres  Bálás4)  1591-ben  több  családdal 
Báthory  Zsigmond  fejedelemtől. 

Sereth y  család.  Zemplin  megyében  az  armalisták  között  áll 
Szirmay  szerint. 

Serei  vas  család.  Lakhelye  Pest .  Csongrád  vármegye.  Be- 
retvás  Ferencz  1847-ben  a  Miklós  nevű  9.  sz.  huszároknál  kapi- 
tány 5). 

Serfer  család.  (Pleyssei,  báró).  Az  országos  schematismusok 

a  nemzeti  bárók  sorában  említik ,  különben  eredete  előttem  ismeretlen. 
Ugy  látszik  —  legalább  nálunk  —  feje  a  családnak  pleyssei  b.  Berger 
nep.  János  több  katonai  rendek  tulajdonosa,  altábornagy,  ki  1848-ban 


*)  Lehoozky  és  Bel  id.  h.  —  Adami  scut  gentii.  tora.  I. 

•)  Horányi  Meni.  Hung.  I.  278. 

•)  Collect.  iierald.  Nro.  484. 

*)  A  nemes  székely  nemzet  constitutiója  és  privilégiuma.  Pesi ,  1818. 
101.  lapon. 

*)  A  nagykorod  krónika  134.  lapja  szerint  Borotvás  János  és  István  1758* 
ban  ott  tanácsbeliek. 


** 


fierhelvi  —  Berkes. 


Arad  vára  cs.  kir.  főparancsnoka  volt ,  mig  azt  i  S49-ben  a  fblkelÖknek 
átadd. 

Berliel  ji  család,  (Tolcsvai).  Z<emplin  megyei  Nagy-Tólesva 
helységben  (1803.)  és  Pichnyén  birtokos  *). 

Beriszló  család.  (Graboriai).  Horvátországi  család ,  melly  a 
XV.  század  végén .  és  a  következőnek  elején ,  úgyszólván  tömegesen 
lépett  föl,  ugyanis  egyszerre  a  családnak  Öt  tagját  látjuk  jelentékeny 
polczon  állani.  BerÍ3zló  Bertalan  1496-ban  a  rhodusi  szent  János 
lovagrend  vitéze  és  auranai  perjel ,  kegyetlen ,  ragadozó  és  nyugnatlan 
ember  —  mint  irja  lstvránfi  '*)  ,  ki  azt  is  irja  róla.  hogy  tetteiért  bőr- 
zsákba várva,  a  Dunába  foj  tátott ,  (vagy  Bonfín  szerint  Temesvárra  vi- 
tetvén, ott  örökös  fogságba  tétetett),  de  Budai  szerint  (L  370.)  később 
is  élt,  és  az  1505-ki  rákosi  országgyűlésen  is  jelen  volt  3). 

Beriszlé  János  Ráczország  despotája  szintén  jelen  volt  az 
1505-ki  országgyűlésen  *). 

Beriszló  István  1526-ban  szintén  Ráczország  despotája  3). 
Beriszló  Péter  (1508.)  fejérvári  prépost,  majd  veszprémi  püs- 
pök, 1512-ben  iilyria  bánjává  tétetett,  auranai  per- 
jel is  volt,  a  törököt  több  izben  megverte,  de  végre 
1521-ben  maga  is  a  törökök  által  megöletett  €). 

Berkes  család.  Czimere  kék  mezőben 
két  szemközt  álló  oroszlán  zöld  ágat  tartva,  a  paizs 
fölötti  sisak  koronájából  szintén  oroszlán  emelke- 
dik föl,  ragadozásra  kinyújtott  első  lábakkal  7). 

Az  utolsó  —  kiben  e  család  kihalt  —  Ber- 
kes András  volt ,  előbb  váczi  plébános,  1701-dik 
évtől  pedig  váczi  nagyprépost ,  lieracli  czimzetes 
püspök ,  és  a  hétszemélyes  fábla  ülnöke ,  Althán 
Mihály  Frigyes  és  az  előbbi  püspököknek  kápta- 
lani főhelye ttese .  a  nevezett  püspöknek  kilencz 
évig  teljes  meghatalmazottja ,  jeles  tanult  és  clas- 


*)  Szirmay  0.  Zemplin  noí.  topogr.  106.,  155.,  395.  L 

2)  Istvanfi  História  R.  Hűiig.  1685-ki  kiad.  27.  28.  L 

3)  Kovaclúch  Gr.  M.  Coraitia  apud  Hung.  266—268. 
*)U.ott. 

5)  Eugel :  Monumenta  Üng.  227.  I 

•)  IstvánfFy  az  1521-ki  évre.  —  Katíkay  memor.  Banor.  1652.  kiad.  117. 

^  1710-ben  keit  levelére  nyomott  pecsété  szerint. 


Berky  ~  Berni  esky.  27 

swub  műveltségű  J),  és  az  egyház  dolgaiban  fáradhatlan  buzgalmu  fő- 
pap, ki  a  püspöki  megye  isméti  helyreállitásában  Dvornikovics ,  Kollo- 
nics  és  Althan  püspökökkel  a  legdúsabb  sikerrel  közreműködött.  Meg- 
halt 1729-ki  márczius  29-kén  2).  Leánytestvére  Berkes  Anna  Gclle 
Miliáiynál  volt  férjnél,  kitől  született  Ge  1 1 e  Ferencz  és  J  á n o s  sat. 

Berky  család.  Már  a  XVI.  század  közepén  találunk  emléke- 
zetére. 1542-ben  Berki  Borbálát  nyényei  Luka  Benedek  özvegyét 
Bósváry  Kata  Varsay  János  Özvegye  3)  eltiltja  kőkeszi  része  átruházá- 
sától. —  1597-ben  Berky  Oáspár  a  Nógrád  megyei  fölkelési  nemes- 
ségnél a  gyalogság  kapitányául  1G  forint  havi  díjjal ,  és  szolgájának 
3  forinttal  megválasztatik  *).  16 74 -ben  élt  Nógrád  vármegyében  Berkv 
Miklós3),  ennek  neje  Komeathy  Borbála  (Komeathy  Ábrahám  le- 
ánya), kitől  két  leánya  maradt,  úgymint:  Berky  Borbála  I.  Soós 
Pálné,  2.  Mákonyi  Andrásné;  és  Berky  Zsófia  1.  Rafanidesz  ímrené? 
2.  Vachott  Adámné  6),  mindkettőnek  ivadéka  Szontagh,  Veres,  Básthy, 
Tornya  sat.  nevekben  az  osztatlan  Földváry  nemzetség  tagjai. 

Berlecliicli  család.  Megnemesítetett  Berlecbich  Tamás 
1716-ban  III.  Károly  király  által.  Czimere  vörös  mezőben  kék  ruhába 
öltözött  kar .  melly  kardot  tart  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  grif 
nyúlik  ki ,  szintén  kardot  villogtatva.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös? 
balról  arany-kék. 

Bernácsky  család.  Bernácsky  József  1 790-ben  nemesítetett 
meg  7).  Czimere  négy  részre  oszlik.  Az  1  és  4.  fehér  mezőben  egy  élőfa 
áll,  alatta  két  oldalról  két  madár  feltartott  fejjel.   A  2.  és  3.  vörös  me- 


s)  Deserici  Jos.  Innoc.  „História  Episc  Dioec.  ei  Oivitatis 
V  a  c  i  e  n  s  í  su  213.  lap  ,  hol  ez  van  írva  róla  a  b)  alatti  jegyzetben :  „Usus  ac 
fruitus  sum  (úgymond  Deserici)  bénevoleutia  optimi  Antistitis  anno  huius  saeculi 
XXI.  tum  iam  et  praeposití  et  Cardinalis  Friderici  Cora.  ab  Althan,  sufraganei, 
vicariíqne  generális.  Profecto  mirabar  ex  tempore  íudisse  metra,  et.  integras  Vir- 
gilii,  Ovidiique  paginas  recitavisse  sexagenarium.  Postmodum  oenatui  septem- 
▼irium  coriae  regiae  accensus  fűit."  —  Jelen  volt  a  híres  Ónodi  gyűlésen  is ,  hol 
•  Turócz  vármegyei  követeknek  agyonvagdalasok  alkalmává!  Rákóczy  háta  mögé 
vonult,  mire  Rákóczy  így  bízta  tá :  „Ne  félj  édes  papom.41  —  U.  ott  221. ,  232., 
236. 1. 

*)  U.  ott  239.  I. 

*)  &.  Benedeki  Conv.  Fasc.  46.  Nro.  37. 

•)  Prothocol.  C.  Neogr.  anní  1597.  11.  lap.  —  Berky  Ferencz  1525-ben 
Kxakóban  tanuló  volt.  (L.  Bursa  Craooviens.  39.  1. 

5)  Balassa  Ádám  hozzá  irt  levele  nálam  eredetben* 

■)  A  kir.  Curia  elótt  folyt  perbeli  hitei,  genealog 

7)  Adami :  Scuta  gentiL  tom .  L 


28  Bcröild 

zőbeu  arany  oroszlán  van.   A  sisak  fölötti  oroszlán  zöld  lombot  tart. 
Foszladék  ezüst-zöld,  és  a  másik  oldalról  arany-vörös. 

Bernáld  család.  (Alsó-Csernátoni).  Erdélyben  Háromszék- 
ben jómódú  székely  család  Hajdan  Czirék  vagy  Czirjék  volt  neve. 
í 506-ban  Bernáld  (=  Bernád)  Dömeny  Czirjék  és  Bálás  Czirjék  jelen 
voltak  az  agyagfalvi  gyűlésen  *).  A  Bernáld  (Bernád)  leányoknak  Ber- 
náld György  ellen  folyt  perükben  1765-ben  kelt  ítéletben  Czirjék, 
máskép  sepsi  Bálás,  és  Czirjék  máskép  kezdi  Bernád  mint  test- 
vérek említetnek.  Ezen  Bálás  Czirjéktől  így  jő  le  a  nemzékrend  2); 

C  Borbára  C  C  Klára  (Mara  Ján.) 

Márton    ^      (Kegtoly  Ben )  1  János  2  ^  Teréz 

'l™*?  I  tű  *  SlV.  Ferencz^jf  j  György  <  ^^JJ 

_     ,    Erzse)    /  III.  Ferencz^     /FülÖD      ]  e^tt  j  (Székely     Antal  U  2 
1547   j  f      (Mikes      2     g™?      í(KúnrErzse(    (ímccs]|  S 

f  Miklóst,      Klára)     f  }      [Zsófia)!  1  Eva)  tó 


Máté  )  (Tamási  J 

1547.)    ErMe>    I 

t'  (  Miklóst,      Klára)     l      mara^      [Ziófia)!     'J     "W    flvaí^ 

S  I  I.  Ferencz  f  -  j  I  Róza 

^^  (  Orsoly a  (Deső  László)  j  f  ^(Imecsné) 

•5 
a 
c 

m 

eq 


Klára  (tamásf.  Lázár  Fark  )|  f    Zsófia 

%  t    tx         -  1Kqo  f  Krisztina^     (Pálján.) 

B,a^    <  II.  Ferencz  )LJ*n03Tl58a  l    (gr.  Mikó  Miki.) 


\  i. 

£?? ^    I     (Agóta     ]  C  C 

Klára)    £     KUra)      JAntal)  n.  János      ^  nt  János  1691. 


(lmecsl     (Miháiez     ] 
Éva)  I      Franc.)      /  József  (Apor  Agne&). 
((DaczóKlára) 

A  család  tehetős  voltát  mutatja  az,  hogy  már  1619-ben  Ferencz 
(a  Máté  ágán)  Alsó-Csernátonban  28  jobbágygyal  birt,  mi  a  székely 
földön  sok3).  Bálás  az  1551-ki  jul.  20-kán  tartott  országgyűlésen  a 
marosvásárhelyi  könnyű  lovasság  mellé  rendeltetett  tanács-urnák  a 
székelyek  részéről  *).  Egyébiránt  Örökösödési  perben  kelt  itéle (-levél 
szerint  ezen  Bálás  mező-madarasi  Bernáldnak  neveztetik  •) ,  melly 
szerint  a  Máté  ága  az  alsó-csernátoni,  Bálás  ága  pedig  a 
mező-madarasi  Bernáld  család  aiapitója  volna.  Ez  utóbbi  ágról  külön 
czikk  szóland. 

Ferencz  (ugy  látszik  a  Il-ik)  a  szebeni  gyűlésben  161 2-ben 
megbélyegeztetik ,  de  Bethlen  Gábortól  kegyelmet  kap  6).  III.  János 


')  Káliay :  Székely  nemz.  233.  És  székely  nemz.  constit.  156. 1. 
*)  Kővár y  közlése  szerint  Erdély  nevezetesb  osaládai  36. 1.   És  lásd  e  nem- 
zékrend elejét  igazolva  perben.  Székely  nemz.  constit.  149.  s  köv.  1. 
»)  U.  ott. 

*)  Káliay  id.  h.  233. 
*)  Székely  nemz.  eonstitut.  157. 1 
f)  Bojthy  Gásp.  Kállaynál  id.  h 


tornáid  —  Bereatft.  *9 

eleinte  Tököly  hive  ,  azután  tőle  1691-ben  Oláhországból  többedmagá- 
val haza  szökött !). 

A  nemzékrendi  táblázaton  a  legutóbbi  nemzedék  nincs  közölve. 

Bernald  család  (Mez6-Madarasij.  Maros-széki  székely  csa- 
lád, mellv  még  Báthory  Zsigmondnak  egy  1597-ben  a  físcus  és  Bernáld 
örökösök  között  lefolyt  perben  kelt  itélet-1  eve  lében  a)  f  é  1  n  e  m  e  s-nek 
(agilis)  neveztetik  3).  Ezen  itélet-levél  szerint  e  nemzékrend  áll : 

Szent  Annái  r  i  Tóth  Klára 

Tóth  István  <Tóth  Ferenoz  ?    mező  madarasi  ,  «       ,1A  (  Klára  (sz.-tamás- 

*                         f  Bernáld  Balásné  ?  £erna'a  )  1597.  falvi  Lázár 

\  Ferencz  1  Farkaimé) 

(  János  f 
Mint  látjuk,  a  Bernáld  izek  itt  teljesen  egyeznek  az  előbb  közlött 
alsó-csernátoni  Bernáld  család  nemzékrendén  Bálás  ágával,  és  nem 
hagynak  kétkedni  a  két  család  egy  törzsökbőli  származásáról.  A  fölebbi 
per  tárgyára  visszatérve ,  a  flseus  a  magvaszakadt  János  részét ,  melly 
eredetileg  szent  annaí  Tóth  István  után  anyai  ágról  háromlott  a  csa- 
ládra, akará  elperelni  Bernáld  Klárától  Lázár  Farkasnétól ,  a  perbe  be- 
avaták  magokat  a  Tóth  örökösök  is 

BernátU  család.  (Bernáthfalvi)  Abauj  vármegyei  Bernáth 
helységből  eredt ,  és  kiterjedt  vagy  birtokossá  vált  az  ujabb  időkig 
Abauj,  Bereg,  Bihar,  Borsod,  Heves,  Nyitra,  Pest,  Szabolcs,  Szathmár, 
Ung,  Vas,  Zempiin,  Zala  vármegyékben  *).  Csupán  Zeinplin  megyében 
(1803-ban)  birtokos  a  család  Zombor  mezőváros,  Barancs,  Dávid-vágás, 
Grercsély,  Kelecsény  ,  Lasztócz ,  Pelejte ,  Puczák ,  Szilvás-Újfalu ,  Ster- 
kócz,  Sztankócz  és  Szúrnyeg  helységekben  és  pusztákban  5). 

A  XVI.  század  elején  két  rokon  élt  a  családból ,  úgymint  ber- 
náthfalvi Bernáth  András  és  Ferencz,  kik  által  a  család  ekkor 
két  fő  ágra  szakadt.  (Ferencz  ágazatáról  alább).  Andrásnak  négy 
gyermeke  volt  f  úgymint :  bernáthfalvi  Bernáth  B  e  r  e  c  z  k  (Briccius) 
János,  István  és  Lukács,  kij^  mint  régi  nemes  családból  szár- 
mazottak I.  Ferdinánd  királytól  nemesség-ujitási  czimen  .1563  ki  oct. 
3-kán  Pozsony  várában  kelt  levelet  kapnak  nemességükről,  és  Bernáth- 

i)  Cserey  Kövárynál  id.  h. 

*}  Székely  nemz.  oonsfitut.  67.  L 

*)  Legalább  Magyarországon  az  agilis  czim  csak  anyai  részrőli  nemes 
származást  jel  dl. 

*)  Fényes  Magyarország  geographiá ja  6  kötetben ;  az  illető  megyék  le- 
írásánál. 

*)  Szírraay  Coít.  Zerapl.  uoL  topogr.  I5S.  snt.  lapjain. 


40 


Bernáth. 


falvi  ősi  birtokukról  uj  adomány  képen  ').  Czimerük  e  szerint  egy  em- 
beri jobb  láb  Vörös  csizmában  és  nadrágban,  térden  felül  sebbel,  mellyen 
keresztül  egy  meztelen  kard  van  átütve.  Ez  a  család   ősi  czimere,  mint 
az  alább  közlendő  czimer  vértnek  3-dik  mezejében  is  e  képlet  látható. 


Andrásnak  említett  négy  fiaitól  igy  folyik  le  a  nemzékrend  2)  : 


I.  tábla. 


( 


1,  Bereczk 

1561. 
(1.  Palagyi 
-    Erzse. 

2.  Vigyes 
Anna). 


I.  László 
1590. 

(Anarcsí 
Anna) 


I.  Pal 

1590. 


S 


80 

-5 


I  János  (II.  András 
1563.     )      1587.     í 


(I.  Bereczk 
1651. 
II.  János  ^arkasAnna) 
1590.     )  J-Laszio 

Kata        f         a 
(Ujfalusi  '     (gyöngyösi  Mihályné) 

Andr.) 

Bora  (Tibay  Mari) 


III.  László  1697. 

í  Anna 

V.  János        < 
Gibárton 


(Gábriel 
György  né) 


l.  István 

(563 

(Némethy, 

Ilona) 


II.  István; 
1613. 

(Pelejtey 
Zsófia) 


1669.  ) 
Pilisi  I 
Sára)     VI 


N  I.  Zsigm.) 


(Panes 
£va>. 


lTI.András 
1669 
(Pil 

Sára)     V  Eli .  István 
Judit  1623. 
Bora. 
Kata  (Nyomárkay  Zsigm.) 
Zsófia  (Bessenyey  Ján.J 


IIV.  János 
1      17?3' 


József 


|  1     1733.     f  Ferenc*.. 

III.  Jánosy  (Péli  Nagy  Judit) 

1715.     i 
(H.  SZ.-ÍV. 

Keresztes 

Imre 


Lukács  1563.      í    .    ,  ' 
(Nováki  Dora).j  Andrá8' 


Zsófia) 


II.  Zsigmond 


IV.  Lászlói 
'(OlcsváryJV.  László. 
Erzse)    f 


IV.  István 

(1.  So- 

mogyiJul.j 

2.  fráter 

Eva) 


Sámuel 
1750. 


Sámuel 
Sándor 


Anna  (Kövér  Péter) 
■N  Kata  (Szunyoghi  Fer.) 

Mínf  látjuk,  I.  János  és  Lukács  ága  fiaikban  kihal.  I.  Bé- 
re c  z  k  n  e  k  két  neje  volt,  1.  Palagyi  Erzse  ,  2.  Vigyes  Anna.  Pia  lett 
f.  László,  ki  AuarcsiAnnávai  két  fiat,  két  leányt  nemze.  Egyik 
fia  II.  János  ismét  csak  egy  ágazat  fentartó  fiat  II.  Bereczket 
nemzett ,  kinek  unokájában  Annában  ez  ágazat  elenyészett 

I.  István  (a  négy  testvérek  egyike  lón  máig  a  család  fentar- 
tója).  Ennek  kis  unokája  1.  Zsigmond  Dancs  Évával  kér  liut  és  két 
leányt  nemzett. 


0  CL  ott.  237.  L 

2)  Wagner  M».  tom.  LXX. 


Bernáth.  31 

ül.  János  (I.  Zsigmond  fia)  170G-ban  mint  Zemplin  megye 
követe  járt  Rákóczynál  ,).  Neje  Homok  szent- iványi  Keresztes  Zsófia, 
ettől  gyermekei  ÍV.  J  á  n  o  s  (1723.)  az  ágostai  evang.  egyházkerület 
ÍÖgondnoka  volt.  Ez  épiteté  1764-ben  Zemplin  megyében  a  kasuhi  kas- 
télyt. Páli  Nagy  Judittól  született  két  űa  múlt  század  végén  magasra 
vitte  a  család  nevét.  József  udv.  tanácsos  és  a  hétszemélyes  tábla 
ülnöke  volt.  (1 787 — 1803.)  Ferencz  Zemplin  megyének  másod  al- 
ispánja ?).  (1785— 1790). 

IV.  László  (szintén  III.  János  fia)  Olcsváry  Erzsévei  nemzé 
V.  Lászlót,  ki  Zemplin  megyének  (1790-ben)  főjegyzője  volt  3). 

A  legújabb  időben  Bernáth  Zsigmond  mint  Ungh  vármegyé- 
nek többszöri  (1825  —  1848.)  követe  volt  ismeretes. 

A  családnak  másik  ágút,  mint  már  erolitcm  ,  Bernáth  Ferencz 
(a  XVI.  század  elején)  alapitá.  Neje  Lánczy  Magdolnától  *)  követke- 
zőleg nyúlt  le  ágazata  egészen  kihalásáig  : 

n.  tábla, 
f  Ferencz  1563.  C 

,'  \  Borbála  1626. 

i    István  J 

Bernát  3  (BibfÍnna)  )  Kata  (LévaÍ  N*gy  Un°sl 


1507-1552 

|(1.  Jenéi  Anna 

*.  Tetétleni 

Anna). 


Ferenci        ( 

(Lánczy 
Magdolna) 


Farkas. 

György         i  István  1597. 
1587.        ] 
(BokryAnna)f  Zsófia.     * 

Zsófia  (Foldváry  Mihályné). 

L  Borbála. 


£   Farkas 
Gábor  (Boglyos  Dorottya)  kitol  ?  péfer 

m -  ti     .     k     ,  ,^  j  Erzse  (Zele  Jánosné  1580.) 

Margu  (ispán  4.mbr*ar.é).  I  ,    v  ' 

\ ,  r  I  Zsófia  <Tomory  Mih.)  ]f>80. 

öora  (Csány  András  i)eákné).     \  Margit. 

Ferencznek  gyermekei  közül  Bernát  volt  a  legjelesb  ,  ez  Nó- 
grád megyei  Buják  vára  várnagya  volt,  és  mint  illyen  l»r>o  7-ben  Pa 


')  Szirmay  C  Zemplin,  not.  hist.  290. 1. 
2)  ü.  ott  324.  326. 1 
•)  0.  ott.  381  l 

*)  Wagner  Mss.  Tom.  I/XX.  —  Kövesdy :  Processns  Fam.  Földváry  contra 
Prepos.  de  Jászo.  Pestini  17Sf*    Ferenciét  Péternek  nevezi. 


%z 


Bernálhfy  -  Bernolált. 


lóezy  magvaszakadtán  kapta  Szapolyaitól  adományban  szűcsi  helysé- 
get *) ,  és  azt  utánna  vejének  Földváry  Mihálynak  ivadéka  a  többféle 
családból  álló  osztatlan  Földváry  nemzetség  birta ,  mig  felét  egyik 
Földváry  a  nemzetségtől  ajándokba  kapta.  Élt  még  Bernáth  1552-ben 
is.  Neje  kettő  volt ;  az  első  Jenéi  Anna,  (kivel  Tisza  Jenőt),  és  a  máso- 
dik Teteti  eni  Anna  2),  (kivel  a  te  tétleni  pusztát  kapta.  Férfi-ágon  uno* 
kaiban  halt  ki ,  leány-ágon  a  Földváry  osztatlan  nemzetségben  áll  fen. 

Czimere  a  családnak  f  mint  itt  látható,  és 
mcllyet  a  család  ugy  látszik  az  ujabb  időben 
megbŐ vitetett ,  ez  :  a  vért  n  jobboldali  szeglet- 
ből a  baloldali  szegletig  nyúló  szalag  vagy  ge- 
rendát mutat ,  mellynek  felső  részében  három 
zöld  koczka,  alsó  részében  pedig  vörös  nyíl 
szemlélhető.  Ezenkivül  a  vért  négy  udvarra  és 
egy  közép  paizsra  oszlik.  Az  első  és  negvedik 
udvar  7  mellyeken  az  emiitett  gerenda  végig 
nyúlik.,  kékszinü.  A  második  udvar  ezüst,  és 
ebben  zöld  halmon  nyugvó  koronából  vörösbe 
Öltözött  bajnok  emelkedik  ki,  jobbjában  mez- 
telen kardot,  baljában  harapófogót  tartva.  A 
harmadik  ezüst  udvarban  az  ősi  czimer  a  vörös 
csizmás  és  nadrágos  jobb  láb  meztelen  karddal 
átütve  látható.  A  sziv-vért  arany  udvarában 
egy  emberi  kar  irótollat  tart.  A  paizson  két  nyitott  koronás  sisak  van. 
A  jobboldalin  a  paizsbelr  vitéz  karddal  és  harapó-vassal  emelkedik  ki. 
A  baloldalin  fekete  egyfejü  sas  kiterjesztett  szárnyakkal  kioltott  nyelv- 
vel tűnik  föl.  Foszladék  jobbról  aranykék ,  balról  ezüst-vörös. 

Bernátlif  y  család.  (Olovaczi,  báró).  Az  ujabb  időben  (e  szá- 
zad elején)  lépett  a  bárók  közé,  ugy  látszik  Antal  és  Józsefben, 
kik  1812-hen  a  Ludoviceumra  1000  forintot  ajándékozták3).  József 
bölcsészeti  és  egyházi  jogtudor,  előbb  (Í8í5.)  a  kalocsai  érseki  megyé- 
ben kanonok,  bácsi  főesperes,  hittani  tanár  sat  Később  (már  1825-ben) 
nagvváradi  kanonok.  A  család  előnevét  Olovaczról  irja. 

Beraolák  család.  (Szlaniczki).  Árva  megyei  nemes  család. 
A  tudományosság  terén  feltűnt  e  családból  Bernolák  Antal,  ki  szin- 


*)  Földváry  osztatlan  xrztség  levéltárából. 

*)  Wagner  ms.  tom.  LXX. 

»)  L.  az  I827-ki  XYIII.  törv.  oa. 


BernHeder  -  Bertalanffy  3$ 

tén  Árva  megyéből  eredt;  pappá  lévén  ,  előbb  cseklészi  (17$2.}  utóbb 
(1809.)  érsekújvári  plébános  és  alesperes.  Nyelvészeti  értekezést  (1787.) 
és  tót  nyelvtant  adott  ki *).  E  család  egy  ága  —  nagyon  elesve  —  Nó- 
grád vármegyében  Diós  Jenőn  él. 

Bernrieder  család.  Külföldi  származás ,  J  ó  z  a  e  f  vétetett 
be  honfiusitás  által  az  1827-ki  országgyűlésen2).  Birtokos  a  család 
Tolna  vármegyében. 

B ersenyi  család.  (Egyházas  nagy- berzsenyi).  Somogy  me- 
gyei birtokos  nemes  család ,  beházasodás  utján  birtokos  Vas  megyében 
is.  Ismertté  tévé  e  nevet  Bersenyi  Dániel  a  költő ,  született  kemenes- 
allyi  Hetyén  1776-ki  május  7 -kén.  Több  vármegye  tábiabirája ,  és  a  m. 
tudós  társ.  tagja  volt.  Meghalt  1836-ki  febr.  24-kén  Miklán  ősi  bir 
tokán  *).  Neje  Dukai  Takács  Malvina  volt,  a  költő  Dukai  Takács  Évá- 
nak nővére.  Szülőit  és  gyermekeit  mutatja  e  kis  nemzékrend  : 

C  C  Lídia  (nagy-alásonyi  Barcza  Károly 

I  Dániel  \  táblabíró  neje  1843.) 

T«irt.    H^r^A       J  1776-1836.  <J 

l    Malvina)    I  Antal. 

[  László. 

E  családnevet  ujabb  időben  írják  Berzseny  i-nek  is. 

Berséuyl  család.  Az  előbbitől  külön  családnak  látszik  azon 
nemes  Bersenyi  ág ,  mellybŐl  Demeter  az  egri  megyében  Eger  vári 
szent  Péter  prépostja  volt,  és  1708  ban  Bártfán  latinal  egy  jogi  érte- 
kezést nyomatott  *). 

Berta  család.  Zemplin  megyei  armalista  család  Szirmay 
szerint 

Bertalan  család.  Zala  varmegyében  székel. 

Bertalanffy  család.  Sopron  vármegyei  nemes  család,  melly- 
bŐl Pál  szül.  Pulyán  *)  1806  ki  január  25-kén.  Jesuita  lőn  1725-ben. 
Meghalt  1 7  63-ki  január  15-kén  Komáromban,  hol  a  középtanoda  igaz- 
gatója volt.  Több  munkát  nyomatott  magyar  nyelven  C}). 

lllynevü  nemes  család  jelenleg  is  van  Nyitra  vármegyében. 

1 )  Horány  i  nov.  mera.  441. 

')  XLII.  tórv.  ez.  16  §. 

*)  L.  „Ő  s  s  z  e  a  müvei"  kiadását  Dbbrentey  Gábortól. 

%)  Horányi  Nova  Mem.  444.  L 

*)  U.  ott  445.   A  magyar  írók  életrajz  gyűjt.  49.  lap.   szerint  Caávcn  szü 


letett. 


•)  Az  idézett  helyeken  munkái  élés  >roltatnak. 


34  Bertha. 

Kerti* a  család.  (Felső-Őri).  Vas  várraegyében  a  Pinkává 
patak  mellett  fekszik  Alsó-  és  Felső-Eőr  helység ,  mellynek  lakosai  már 
a  XIII.  században  őrök  (határőrök)  voltak,  és  I.  Károly  király  1327-ki 
oklevelében  őrnagyságnak  neveztetnek.  Az  iker  helység  a  né- 
metség közepén  egy  magyar  szigetet  képez ,  körül  lévén  véve  német 
lakosú  falvakkal ,  reform,  hitvallásukra  nézve  is  a  vidéktől  különböz- 
nek. E  két  helységre  Rudolf  király  1582-ki  febr.  18-kán  hatvannégy 
külön  nevű  nemes  családnak  ad  adománylevelet,  mellyek  között  a 
Bertha  család  is  említetik.  E  családok  nevei  legtöbbnyire  kereszt- 
nevekből állanak,  mint  A  n  d  o  r  k  o  (András),  Bertók,  Kázmér,  Alberth, 
Kelemen,  Adorján,  Benkő,  Orbán ,  Ádám ,  Finta  ,  Bertha ,  Fiiep ,  Páll, 
Fábián  ,  Gáli ,  Imre  ,  Thisba ,  Gerőcz ,  Gángol  Simon ,  Miklós  ,  Steft 
(István),  Farkas,  Pongrácz,  Bálás,  Bartholomei,  Folta  1)- 

A  Bertha  családnak  Vas  megyében  maradt  ágából  Ignácz 
mácod  alispán  volt ,  Antal  pedig  előbb  aljegyző  (1833-banj  ,  utóbb 
(1839-ben)  országgyűlési  követ  volt. 

Egyik  ágnak  leszármazása  a  múlt  század  elejétől  imez  : 

Sí  József  í  Sándor  (  Erzse  (Gőcze  Bért. 

Mihály    )     született     ]         szül.  1796.         )      18Ö7.) 
(  Felső-Órben  (  (BatogLy  Mária).  )  Nina. 

(  Sándor. 

E  nemzékrend  törzse  Fülöp  Vasvármegyében  az  1733-ki  ne- 
mesi vizsgálatkor  produkált.  Fia  Mihály  Felső-EŐrben  birtokolt, 
mit  ennek  íia  József  zálogba  adván ,  Komálnom  vármegyébe  költö- 
zött, és  e  megyében  született  fia  Sándor  Ete  nelységben  1796-ban, 
a  ki  iskolái  bevégeztével  az  ügyvédi  vizsgálatot  letévén ,  Pestre  telepe- 
dett meg,  és  a  magyar  akadémia  ügyvéde,  és  lev.  tagja  lŐn.  Az  1825-ki 
országgyűlésen  jelen  lévéa ,  azt  részletesen  leirta ,  az  1830-ki  ország- 
gyűlésről pedig  „országgyűlési  tár  ez  át"  adott  ki  1843-ban. 
Az  183% -ki  országgyűlésen  a  kerületi  naplót  szerkeszté  sat.  Vasvár- 
megyétől nemességéről  1833-ki  nov.  4-kén  bizonyítványt  vévén  ki ,  azt 
1834-ki  márczius  22-kén  Pest.  1835-ki  aug.  26-kán  pedig  Nógrád  vár- 
megyében hirdetteté  ki  2).  Néhány  ev  eíÓtt  elhalt  nejétői  Baloghy 
Máriától  élő  gyermekeit  a  nemzékrend  mutatja. 


')  A  vasvári  kapt.  1610-ben  (in  festő  transiigurationia  Dni)  kelt  átiratá- 
ból. L.  Nógrád  várm.  18fíí).  Jegyzőkönyv.  1L01.  ss..  alatt  Pongrácz  Mihály  ne- 
mesi bizonyítványában  is. 

2)  Nógraü  várm.  1335-dik  évi  jegyzőkönyv  1435.  nz.  a. 


Berthóthy 


35 


Czimere  a  család  az  itt  látható  metszvéty 
szerint  kék  mezőben  hadi  férfiú  kivont  karddal, 
fölötte  csillag  ragyog ;  a  vért  sisakja  fölött  pedig 
pénczélos  kar  szinte  kardot  villogtat. 

Berthóthy  család.  (Berthóti)  E  Sáros 
vármegyei  család,  mmt  már  e  munka  I.  kötete 
232.  lapján  a  gágyi  Báthory  családczikkben  érint- 
ve, és  a  nemzékrenden  kimutatva  áll ,  szintén  az 
Aba  nemzetségből  (genus)  eredett,  t.  i.  Péter 
(C.  Petrus  dictus  Fethewcz  de  genere  Aba)  ispán- 
nak fiától  Pétertől  Szaláncz  vára  urától  nem- 
zett unokája  Mihály  volt  a  Berthóthyak  Őse  *). 

A  Grömör ,  Sáros ,  Szabolcs ,  Zemplin  várme- 
gyékbe kiterjedt  család  teljes  családfáját  adatok 
hiáuyában  nem  adhatván,  csak  néhány  a  történe- 
lemben ismertebb  tagjairól  tehetek  emlitést 

Berthóthy  Szaniszló  1504  — 1522.  Sáros  megyei  alispán  *), 
és  Sáros  vára  kapitánya  1526-ban3).  Márton  1542-ben  szintén  ott 
alispán,  1547-ben  pedig  követ*).  János  160Oban  alispán5).  Ber- 
thóthy Borbála  1 599-ben  Korláth  Kristóf  özvegye  6).  G  á  b  o  r  1 680- 
ban  Szepes  vármegyei  alispán  7)  Ez ,  vagy  másik  Gábor  tesz  jelen- 
tést Zemplin  vármegyének  1704-ben,  hogy  Rákóczy  Heiszter  seregein 
győzelmet  aratott 8).  —  Ferencz  1707-ben Rákóczy nak  felső-magyar- 
országi vezénylő  tábornoka,  és  ennek  nevében  1708-ban  fölhívja  Zem- 
plin vármegyét  a  fölkelésre  •). 


•)  "Wagner  Mss.  Tabelláé  gen.  tab.  1.  későbbi  kéz  e  szavakat  irta  a  család- 
fán ezen  Mihály  neve  mellé  :  „Honim  (t.  i  Berthótkyorum)  totum  ferme  Ar- 
chívum est  in  collectione  Nic.  Jankovich,  inter  címei ia  Diplomatum  repositnm/ 

*)  Lehoczky  R.  Hang-,  stai  et  ordines. 

a)  Wagner:  Diplom  Sáros. 

*)  Lehoczky  id.  h. 

*)U.  ott. 

e)  Prothocol.  C.  Neograd.  anni  1599. 

*)  JLtehoczky  u.  ott. 

8)  Szirmay  C.  Zemplin,  not  hiet.  287.  L 

9)  U,  ott.  290.,  292  ,  299. 1. 


3« 


Bertók  —  Berseaezet 


Czímere  a  családnak  —  mint  a  legutóbb 
említett  Ferencziiek  pecsétéről  vétetett : 
a  paizsnak  (valószínűleg  kék)  mezejében  koro- 
nán kiterjesztett  szárnyakkal  álló  egyfejü  sas, 
ugyanaz  a  sisak  koronáján  is. 

Zemplin  megyében  birtokos  a  család 
(1803-ban)  Szacsúr  és  Sókút  helységben  1). 

Bertók  család.  (Felső-Őri)  Egyike 
azon  nemes  családoknál,  mellyek  Rudolf  király- 
tól 1582-ben  Vas  megyei  Felső-  és  Alsó-Őr 
helységre  adományt  kaptak.  (Lásd  Bertha  csa- 
lád). 

Bertók  család.  Ujabb  időben  neme- 
sítetett  meg.  Bertók  László  1790-ben  szerezte 
az  armalist  illy  czimerrel :  fehér  mezőben  zöld  tér  fölött  vörös  mezbe 
sárga  csizmába  öltözött  bajnok  áll ,  kivont  karddal ,  mellynek  hegyén 
törökfej  vérzik.  A  sisak  koronáján  vörös  ruhás  kar  nyugszik,  hasonlóan 
kardhegyén  tőrökfejt  mutatva.  Foszladék  mindkét  oktairól  ezüst-vörös  2). 

Illynevü  nemes  család  Esztergám  vármegye  lakosai  között  szá- 
mítatik. 

Bért  ram  család.  Külföldi  család,  mellyből  Bért  ram  Ferencz 
Vinand  1687-ben  nyert  magyar  indigenatust  3). 

Bervonoszecz  család.  Mária  Terézia  által  1768-ban  ne- 
mesítetett  meg  Bervonoszecz  György  Farkas.  Czimere  ez :  a  paizs  ud- 
varát egy  kettős  ezüst  és  vörös  színnel  koczkázott  szelemen  (Wappen- 
Balken)  közepén  osztja  kétfelé ,  a  paizs  felső  udvara  arany ,  mellyben 
egyfejü  fekete  sas  emelkedik  ki.  Az  alsó  kék  udvarban  fehérbe  öltözött 
emberi  kar ,  markában  kivont  kardot  szorít ;  a  kard  hegye  fölött  két 
oldalról  két  hatszögletes  csillag  ragyog.  Ugyan  illyen  kar  látható  a 
paizs  sisakja  fölött  a  koronán  nyugodva ,  két  kiterjesztett  sas-szárny 
között.  Foszladék  jobbról  arany-fekete,  balról  ezüst-kék  *). 

Berzenczei  család.  Somogy  vármegyében  1473  ban  birt 
Ágatha ,  Berzenczei  László  özvegye.  E  Lászlónak  atyja  György,  ennek 
Loránd  volt  *). 

'jUTaz :  not.  topogr.  334.  336.  1. 
2)  Adami :  Scut.  gentü.  tom.  I. 
• )  XXVIII.  térv.  c*. 
*)  Collect.  herald.  Mis.  Kro.  28. 
t*)  Gr.  Teleky  Hunyadiak  kora  XL  497.  XII.  269. 437. 


Berzenczei  —  Berzeviezy  37 

Berzenczei  család.  (Grörgény  szent-imrei).  Erdélyi  család, 
lakhelyök  Marosvásárhely  vidéke.  Berzenczei  István  1733—44  közt 
k  irály  bíróságot,  egyéb  tagjai  közhivatalokat  viseltek.  E  család  nevét  — 
úgymond  KóVáry  ')  —  az  utolsó  evekben  Berzenczei  László  és 
Antal  tevék  emlékezetessé.  Családfájok  az  alapító  Ferencztől, 
Mihályon,  Lászlón,  Istvánon  jő  le  az  itt  következőleg  *) : 


János  S 


Antal  (nőtlen) 


\snltn      \  i  Mhtíf  S  (Gr.  I 

jászló  <  (Barcsai   i        An 

(Baranyay  f     Erzse)    J 
Borbála)  J  r  (  István 


17;o         \  í  Mihály    ^  (Gr.  Haller  f  János  (nőtlen) 

Uúő-         'László  ?  (Barcsai    •        Anna) 

(    Ei 


(K»n  Ilona)  I    (B  fty  \  ^E„se) 


iyay  f     Erzse)     J 
tía)  j 

Kata  ( Mariáss i  László). 


Ferenci        ?  László  l  Vilma 

ffWpi       I     (Kajdácsi     (  Klára 
&)        Rózaf  1852). 


Miklós 
(Szarvadi 
Kata) 


Karolina  (Cserei  Elek). 

Berzeviezy  család.  (Berzeviczei ,  báró  és  nemes)  E  jeles 
nagy,  és  régi  terjedelmes  családnak  törzse  R  u  t  k  e  r  (Rüdiger  .  Rud- 
gerus,  Rutgerus,  Rutkerus  Comes)  ispán,  t.  i.  vármegyei  ispán  az  előbbi 
államszerkezet  értelmében,  mert  azon  időben,  midőn  Rutker  élt  (a  XIII. 
század  elején)  hazánkban  a  német  grófi  rang  mint  nemesség i  fokozat 
egész  családokra  kiterjesztve  ismeretlen  volt. 

B.  Mednyánszky  Alajos  ,  ki  e  család  történeteit  ékes  történelmi 
tollára  raéitatá ,  irja  3)  :  hogy  „százados  régi  szájról  szájra  terjesztett 
hagyomány  ezen  Rutkert  a  tiroli  havasok  jeges  bérczeiről  a  kár- 
pátok közé  költözteti,  és  a  kornak  és  körülményeknek  egybehaspnlitása 
nemcsak  hitelességet  ád ,  hanem  némi  valószínűséggel  azon  tiroli  csa- 
ládot is  megengedi  meghatároznunk,  mellybŐl  eRudgerus  Comes 
származott.  Azt  tartja  t.  i.  nevezett  tudós ,  hogy  Rutker  egy  sze- 
mély a  merániai  herczegnek  Berthold-  és  Ott o-nak  okleveleikben 


')  Erdély  nev.  családai  36.  1. 
*)  ü.  ott. 

a)  Kormayr  u  Mednyánszky   Tasckenbuch  túr  vaterl-  GeschicJite  1820 
Jahrgang. 


38  Ber/.evieey. 

előforduló  Rudigerus  de  Mátra y-val *)  ,  ki  Tirolból  épen  azon 
korban  tűnik  el ,  midőn  Gertrúd  mint  II.  András  király  neje  a  ma- 
gyar királyi  lakba  költözik.  Mert  —  úgymond  —  az  Andechsi  háznak 
semmi  más  tiroli  hivatalnoka  nem  viseli  ezen  keresztnevet  azon  korban, 
csupán  Rudigerus  de  Foreis,  kit  itt  azért  sem  lehet  gondolni, 
mivel  a  brhreni  püspökség  hűbérese  volt." 

Rutkernak  neje ,  ki  Grértrudnak  II.  András  királynénak  udvari 
hölgyei  közt  állott,  szintes  külföldi  volt ,  és  a  nevezeti  királynéval  jött 
be  Magyarországba.  Rutker  nejének  testvére  Adolf  szepesi  prépost, 
különféle  követségekben  a  római  és  más  udvaroknál  érdemeket  szerzett 
magának ;  és  a  királyné  testvéreinek  is  Bertold  kalocsai  érseknek ,  és  a 
bambergi  püspöknek  gyakran  élete  veszélyeztetésével  is  —  mint  az 
oklevél  magasztaló  szavai  állitják  —  fontos  szolgálatokat  tett.  Jutal- 
mul II,  András  király  Adolfnak  és  nőtestvérének  1209-ben  egy  már 
azelőtt  a  bambergi  püspöknek ,  és  most  általa  Adolfnak  engedett  darab 
földet  adományozott  *)  a  Szepességben ,  melly  jószág  a  Poprád  vize 
mellett  a  kárpát  legmagasabb  csúcsa  tövében  fekszik. 

E  darab  f&ld ,  mellyre  kevéssel  később  a  most  is  fenálló  N  a  g  y- 
Lomnicz,  Kunsdorf,  AitwalddorLésaz  1360.  körül  el- 
pusztult Mekler  helységek  építtettek,  a  Berzeviczy  családnak  első 
ősi  birtoka,  melly  későbbi  királyi  adományok  által  ismét  szaporodott. 
E  birtok  a  kárpátok  legmagasabb  csúcsán  kivül  azon  kis,  de  szép  rónát 
a  kárpáti  havasok  lejtőjén ,  Poprádon  túl  a  hegy  vonalon  egész  Eis- 
dorfig,  és  a  kolbachi  két  regényes  völgyet  is  magában  foglalja. 

A  családnak  törzse  Adolf  prépostnak  nővérétől  származott  öcscse 
az  emiitett  Rutker  Ion,  kitől  a  családfa  3)  igy  jő  le : 


*)  E  Mátray  aevü  családot  az  érdeklett  tudós  feledé  megismertetni  bő- 
vebben. 

*)  L.  az  oklevelet  a  Berzeviczy  család  levéltárában  egy  a  szepesi  kápta^ 
lannak  1336-ki  átiratában  9-dik  szám  alatt 

*)  Leginkább  a  t.  család  saját  cemzékrendi  táblája  szerint.  —  Ezenkívül 
találhatni  a  család  nemzékrendét  Wagner  Ms.  tom.  LXX  —  Egy  részt  Geneal. 
auth.  Ms.  Hiro  207.  Lehoczky  steromatogr  XI.  50. 1.  aat. 


Berzevíczy. 


49 


Rutkér 
ispán 
1209. 


f.  tábla. 


S 


Hennán 
1246. 

(Comes 
Polanus 
de  Sobfalva  F 
et  Scepus)   | 


András 
j(de  Sobfalva, 
I      máskép 
I    Hnnsdorf) 


János  (sobfalvai)  1326. 
Miklós,  plébános  1401. 


Péter 

de 
Sobfalva 


János  f  1880. 


Pétét 
de  Sobfalva 


Polán  1  1401. 
de  Sobfalva. 
Dorottya 


Kakas  ]  Miklós  f 

(Gallus)     f 
1296-1326 
neje 

Adél  he  ii. 


I.  Rikolf 
de  Scepus 

ispán 
1246-12701 


1 


Lumniczi 

s  Berzeviczi 

János  tti  estet 

1296  1329.1343. 


Lásd  őt  és  agát  a  II.  tábláu. 


Margit  (Tornallyay  Bódogne) 
Erzse  (Zkárusi  Tóbíásnc) 


Ií.  Rikolf  mester 

Tarkói. 
1296.  1329.  1343 

Moko. 


.) 


Ettől  eredi  a  Tárczay  kihalt 
család. 


Henrik    í  ^UJia  (^ercnoz  saepesi  várnagy  né) 
\  f     1322. 


Rutker,  a  törzs  két  fiúi  hagyott  maga  után.  Oklevelekben  Comes 
Hermannus  alias  Polanus,  és  ComesRjcolphus  de 
Scepus  neveztetnek.  A  két  testvér  az  1209-ben  II.  András  királytól 
nyert  adományra  1246-ban  IV.  Béla  királytól  megerősítést  kaptak  '). 
Mindketten  szilárdan  maradtak  IV.  Kúti  Lá3zló  mellett ;  és  idősb  ko 
raikban  is  kitüntetek  magukat  IV.  Lászlónak  a  nogai  tatárok ,  az  olda- 
mur  alatt  föllázadt  kunok  elleni  csatáiban ,  valamint  a  németujvári 
grófok,  és  a  trónkövetelő  András  (III.  vagy  velenczei)  ellep  —  Her- 
mán GyŐr  ostrománál  a  királyi  zászlót  hordozta ,  és  nehéz  sebet  ka- 
pott, melly  miatt  keze  holtig  hasznavehetlen  maradt ;  Rikolf  szintén 
veszélyesen  megsebesítetett  A  márkusfalvi  várkastély  ostrománál  Sze- 
pesben  Rikolf  és  Hermán  testvérek  fogságba  kerültek.  Ezen  szolgalat- 
juk jutalmául  1278-ban  ÍV.  László  király  az  annak  előtte  is  már  Po 


'.)  A  családi  levéltárban  8-dik  szám  alatt,  1302-ben  kelt  átiratban. 


40  Berzeviczy. 

lanus  Comes-nek  ajándékozott  Doman  (pomanyoiz)  helységet,  mint 
a  szepesi  várhoz  tartozót  és  közelfekvőt  ismét  visszaadta. 

Hermannak  maradéka,  melly  legtöbbnyire  Sobfalváról  irta  magát, 
a  XV.  század  elején  kihalt. 

Rikolf  fiai  közül  különösen  kitünteté  magát  Kakas  (az  okleve- 
lekben Kokos  vagy  Gallus) ,  kinek  neve  máig  fenn  van  Kakas  Lom- 
nicz  helységnek  nevében ,  és  egy  éhez  közel  fekvő  rétében  ,  melly  K  o- 
k  o  s  ch-r  é  t-nek  neveztetik.  A  III.  András  király  halála  után  beállott 
trónkövetelési  mozgalmak  korában  tett  érdemeit  elmondja  egy  1307-ben 
kelt  oklevél,  mellyben  Róbert  Károlytól  Nehre  (akkor  Eurstráska) 
falut  kapja  adományban.  E  szerint  elejétől  fogva  a  nevezett  király  hive 
volt ,  és  a  csehek  által  elfoglalva  tartott  Szepesvár  ostrománál  32  cse- 
lédét és  két  rokonát  veszté  el,  Önmaga  pedig  nehéz  sebet  kapott ;  végre 
az  esztergami  vár  megszállásánál  a  királynak  saját  szemeláttára  ujolag 
megsebesült,  és  a  ledobott  kövek  által  két  fegyveresét  veszté  el  '). 

Az  eőri  (euri)  uj  szerzeményhez  tartozó  birtok  egy  részét  a  Du- 
najecz  mellett  fekvő  Brúnó  szerzetesei  zárdájának  ajándékozta,  de 
mellyet  testvére  il.  Rikolf  nemsokára  visszaváltott.  Ugyancsak  Kakas 
1313-ban  testvérével  lomniczi  Jánossal  Landek  falut  a  mecho vitákkal 
Sáros  megyei  Komlós  helységért  cseréli  el  a).  Kakas  éke  vége  felé 
Judex  montanus  de  Smenlnychbanya  (de  Schmölnicz  =  Szomolnok, 
nem  pedig  Sclmeczbánya)  hivatalt  3)  viselt ;  és  mivel  gyermekei  elhal- 
tak ,  birtokait  Rikolf  és  János  testvéreire  hagyta ,  és  végrendeletét  Ró- 
bert Károly  is  megerősité  1327-ben  *). 

Henrik  (I.  Rikolf  fia)  szintén  fiörökös  nélkül  halt  meg.  Leánya 
Anna  Frankíi  Tamás  (Thomas  fílros  Frank)  szepesvári  várnagyhoz 
menvén  férjhez  ,  1322-ben  Szálak  falut  kapta  nászajándékul  nagy- 
bátyjaitól  5). 

II.  Rikolf  (I.  Rikolf  fia)  Tarkörül  irá  magát,  mert  testvére 
Kakas  Tarkő  egy  részét  Mohol  fia  Istvántól  (a  Comite  Stephk)  meg- 
vévén,  azt  II.  Rikolfnak  adá  el  20  markáért  1310-ben  6).  A  rozgonyi 
csatában  trencséni  Máté  ellen ,  valamint  Sáros  vára  ostromában  kitün- 
tetvén magát,  1312-ben  Károly  királytól  három  erdőt  kapott  adomány- 


x)  Az  oklevél  a  családi  levéltárban  21.  szám  alatt. 

2)  Szepesi  káptalan  1334-ki  átiratában  családi  levéltárban  39.  sz.  alatt. 

s)  Mednyánszky  id.  h.  136.  lapon  hibásan  „Schemnitzbányát41  ir. 

*)  Családi  levéltárban  7.  180.  37.  47.  sz.  alatti  okmányok. 

5)  Szepesi  káptalan  1335-ki  átiratában  cs.  1.  tár  156.  sz.  a. 

*)  Szepesi  káptalannál  bevallás.  Cs.  1.  tár  264.  sz.  a. 


BerxevleEY 


41 


ban  *).  E  IL  R  i  k  o  1  f  törzse  lett  a  már  kihalt  T  á  r  c  z  a  y  családnak, 
mellyrÖl  e  munkában  a  Tárczay  csalá d-czikk  nyújtja  az  illető  le- 
származást. 

Ezek  szerint  I.  Rikolf  gyermekei  közül  a  Berzeviczy  család  ala- 
pitójául, fentartójául  csak  I.  János  mester  maradtt ,  kinek  ivadékát 
mutatja  a  következő 

II.  tábla. 


I.  László       <?  I.  Miklós 

1329.  43.     ASoldos  leány)| 
(de  Farkas-  / 
falva)       I 

'    I.  Pál 


.  Jakab 


Sgyed  1405.'    III.  Jakab    í  Lásd  ezt  és  ágát 

Loraniczky    ,  a  III.  táblán, 
de  Berzeviczef       Jakab  ág. 
1470-1477.  \ 


III.  Rikolf  Landeki  prép. 
1343.  60. 


III.  János  f 
I.  Frigyes  f 


V 

i 


í  II.  Miklós 
II.  János       <de  Berzevicze  j  !•  Henrik 
de  Berzeviczef  1360-1405.'         U-J 
1343.  1357. 


WI.  Jakab 


j  Mi 


I.  Szaníszló  f 
Miklós  f  1395 


w 
U 

s 
a 

i 


Herke 


János 
1395 

1404. 


Pál  1395.  f 
V  Szaníszló  \  János 


II.  Frigyes  f 

Menyhért  1459  t 
I.  István        <  Ili.  Frigyes 

1440-79.     ,  1469.  t 

(Budameri    i  I.  Kristóf  + 
(Konya  Anna)l  III.  Miklós  1487.  f 
\  o  Hedvig  t 

Margit  (1.  Kapy 

Sandrin.  2.  Tussá y 

Ján.)  I5l0 

Erzse  1474.  (Bátnori  László). 


vagy  Henrik  i  István  de  Berz.  (et  Cserép )[    megöletett 
1340.        k 


II.  Szaníszló  2  Ettől  Szaníszló  ág. 
(BuchaiKata)j 
1440-1479.  ILásd  a  VII.  táblán. 


Ilona) 


L  Mihály 
de  Berzevicze 
1329-1343. 


János  (Schwwrz)  1446-56. 


(Derencsenyij  Péter  ,  szepesi  főisp.  ( 

1405.  25.  és  tárnokmester. \  Dunajecz  Örököse. 


Miklós.  < 
Ennek  jut 
Berzevicze 
vára. 


István 
1395. 


IV.  Jakab 
1405-25. 


Mik  163 
Margit 
(Eperjesi  Andr.) 


Pohárnok 
István 

1425-  60. 


Tamás 
1403-29. 


i Apollónia  (Hatvani 
Mátyás) 
Erzse  (Szinyey 
János) 
Kristóf  f  1439. 
I.  Mihály  1425. 

r  Lénárd  1460. 
Detrik     J  (neje  Kata  Lapispaky 

vagy      j      Zsigm.  Özvegye) 
Tivadar.!  László  1395-1465. 
f  János  1439. 


0  Családi  L  tir.  134.  sz.  alatt. 


42  Ber«*v!czy. 

E  családfa  !)  élén  álló  I.  János  mester ,  ki  Lomniczról  irván  ma- 
gát, Lomniczynak  is  neveztetett,  13!7-ben  egy  Grünwald  nevű  erdőt 
népesített  meg ,  mellyen  a  mostani  Bálás  vágás  támadhatott. 

A  Berzeviczyek  birtokaik  már  1326-ban  Szepes  és  Sáros  várme- 
gyében szélesen  kiterjedtek.  Berzevicz  helysége  még  1317-dik  etött 
alapitatott.  1343-ban  a  két  (akkor  már  csak  egyedül  élo  testvér)  t.  i. 
I.  János  mester  és  II.  Rikolf  között  végosztály  történvén ,  ez  által  a 
két  ág  (úgymint  Tarkó  és  Lomnicz,  később  Berzeviczy)  birtok-állapota 
Örökre  elhatároztatott.  Tarkó  várát  Rikolf  már  azelőtt  felépité ,  és  - 
mint  már  említve  volt  —  a  Tarczay  család  alapító  törzse  lön.  János 
ága  pedig  Berzeviczy  néven  lett  ismeretes. 

Ezen  t.  János  gyermekei  közül  III.  Rikolf  iandeki  prépos 
volt  1343 — 1360-dikban.  I.  László,  ki  Farkasfaí várói  íratott ,  E^yed 
unokájában  halt  ki.  Egyednek  anyja  a  Soldos  családból  volt ,  és  1347- 
ben  már  férjének  Miklósnak  Özvegye  *). 

I.  J  a  k  a  b  (I.  János  fia)  szintén  unokájában  Miklósban  ,  ki  Össze- 
töretett (contusus)  —  hal  ki. 

I.  Jánosnak  következő  három  fia  az  eddigieknél  nevezetesebb 

I.  Henrik  —  a  magyaroknál  Herke  —  1340-ben  élt ,  Lomniczról 
és  Berzeviczről  íratott ,  neje  Derencsényi  Péter  leánya  Ilona  volt.  Fiai 
közül  Péter  ifjabb  korában  már  Zsigmond  király  udvarába  került, 
és  ennek  hasznos  szolgálatokat  tett;  követségben  is  járt  a  lengyel  ki- 
rálynál. Több  évig  török  fogságban  is  volt.  Zsigmond  királytól  1425- 
ben  kapta  Jamnik  helységet3).  Hivatalára  nézve  Szepes  vármegye 
főispánja ,  és  tárnokmester  volt.  Meghalt  1432.  táján.  Ugy  látszik  — 
írja  Mednyánszky  —  hogy  &  épité  Dunajecz  hegyvárat  hasonnevű 
folyó  mellett  (most  Nedecz  a  lengyel  Schornstein  végvár  irányában) 
mert  fia  János  „h  a  e  r  e  s  c  a  s  t  r  i  Dunajecz"  iratik.  Ezen  J  á- 
n  o  s  az  okmányokban  Schwarz  (fekete)  névvel  jelöltetik,  azon  okból — 
sejti  a  nevezett  tudós  —  mivel  Dunajecz  mellett  nagy  fenyves  erdőket 
birt,  mellyeket  birtokaiban  lakó  német  alattvalói  Schwarzwálder-eknek 
neveztek.    Ezen  János  (niger)  többi  közt   Albert  királytól    1439-ben 


1)  E  családfán  némelly  tagokat  megszámoztam  ,  azonban  végig  ez  eljárást 
illy  szerte  ágazó  családnál  követni  több  oknál  frgva  nem  tartottam  alkalmasnak. 

*)  Quietentia  nobilis  Dnae  Soldos  relitae  Nicolai  iilii  Ladíslai  de  Farkas- 
falva, filiae  Stephani  de  sz.  Mihály  super  solutis  Jnribus  per  Jacobum  etPanlum 
affines  suos  Anno  1H47.  Családi  ltár  327.  sz  a.  —  És  másutt  Dnae  Soldus  filia 
Stephani  filii  Marci  de  Marcusfalva  1346.  —  U.  ott  Procur.  Constitutioban. 

3)  Wagner  Aaal.  Scepus.  I.  140.  lap. 


Bcrzeviczy.  43 

Agárd  ialut  kapta  adományul  Nógrád  vármegyében,  de  e  miatt  több 
megtámadást  szenvedett,  miért  is  1446-ban  az  ország  rendéinél,  1461- 
ben  pedig  Mátyás  királynál  oltalomért  esedezett ,  mit  meg  is  nyert. 
1470-dik  körül  maradék  nélkül  halván  meg.  birtokai,  rokonainak  ellent- 
mondása daczára  is  az  akkor  hatalmas  Szapolyay  Imre  által  elfoglal- 
tattak. Tetemei  a  nagy-lomniczi  egyházban  nyugszanak ,  hol  sír  rava- 
talán a  Berzevíczy  czimer  következő  fölirattal  áll :  „Hic  obiit  Egreguis 
vir  Dominus  Joannes  Schwarz  de  Berzevicze.  14**.  Benne  kihalt  Hen- 
rik vagy  Herke  ága. 

I.  Mihály  (I.  János  mester  fia)  1350-dik  körül  szintén  várat 
épitetett  mapának  Berzeviczén,  egy  dombon ,  szent  Quirinus  temploma 
irányában ,  és  azóta  maradt  ez  ágnál  a  Berzeviczi  praedicatum  *). 
Ezen  Mihály  szép  atyja  (abavus)  azon  Istvánnak,  kia  családi  ok- 
mányokban Pohárnok  Istvánnak  (Stephanus  Pohárnok)  nevez- 
tetik. Ennek  neve  történeteinkben  gyakrabban  előfordul ,  mert  Zsig- 
mond és  Albert  királyok  korában  a  közügyekben  az  előbbieknél  élén- 
kebb részt  vett.  A  hussiták  elleni  csatákban  vitézkedett  Trencsin  vára 
oltalmában  is  része  volt.  Követségben  járt  a  lengyel  királynál  és  Mold- 
vában. Az  oláhországi  expeditioban  Dán  vajda  részére  a  székelyek  és 
szászok  kapitányává  választatott.  1430-ban  Zsigmond  Likava  várnak 
(Liptó  vármegyében)  a  hussitáktól  elvételével  birta  meg.  Növelé  erde- 
meit, hogy  a  közügyekben  saját  költségein  fáradott,  egykor  török 
fogságba  esett,  Detrik  testvérét  önpénzén  válta  ki.  Jutalmul  több  ado- 
mányt kapott.  1435-ben  kapta  Zsigmond  királytól  Nyarad  (Nyaragh) 
falut  és  Olaszi  és  Mérgei  fblde  pusztákat  Borsod  megyében  ,  mellyekbe 
az  egri  káptalan  által  beiktattatott  2).  Ugyan  ez  évben  ( 1 435.)  enged- 
ményeztetett  Zsigmond  királytól ,  Heves  vármegyei  E  r  k  nevű  falujá- 
ban várlakot  építeni  Már  előbb  tiz  évvel ,  1425-ben  Borbála  királyné- 
tól kapta  Ajnácskő  várát  (akkor  Nógrád  megyében  volt  e  vár  az  ok- 
levél szerint)  és  Boldogfalvát  Hatvanhoz  közel  Ó-Buda  vármegyében  s) 
adományban.  1447-ben  Nyarad  birtoka  végett  pelsőczi  Bebek  Imre  er- 
délyi vajdával  pörlekedett,  miután  ez  nevezett  helységben  némelly 
földjeit  és  erdeit  elfoglalta  \).  1453-ban  László  királytól  ismét  maga  és 


')  Mednyánszkr  id.  h. 

*)  Bátkori  Miklós  országbíró  itéletterele  1578  W.  Családi  Itár.  42&  *z  a. 

*)  Családi  Itár.  251.  262.  az.  a.  „possessionera  Boldogfala  in  Cottu  vetero 
Bndcnsi  propo  Hatvaiiu  az  oklevél  szarai.  Értendő  Pilis  vármegye 

*)  Reiatoriae  Cappli  agriensis  super  Admonitione  et  Evocaiione  Bm^rici 
de  PetsÓoz  Vajvoda*  Transylv.  etc.  1447.  ü.  ott  82.  sz.  a. 


44  Berzevlezy. 

rokonai  részére  Heves  vármegyében  Seegh  falut  kapta  adományban. 
Heves  vármegye  főispánja  *)  is  volt.  (1442-ben.  Miután  Kristóf  fia 
meghalt,  birtokait  eladás  ürügye  alatt  leányainak  és  vejeinek  akarta 
kezeikbejátszani,  mi  ellen  Lénárd  nevű  unokaöcscse  1459-ben 
mint  örökösödő  fél  tiltakozott  jelesül  Heves  megyei  E  r  k ,  Kewrth, 
borsodi  Nyarad,  Pest  megyei  Saskúth  helységbeli  birtoka,  és 
Budai  házának  elidegenítése  ellen  1), 

I.  Mihálynak  ágán  Lénárd  (Leonhard) ,  kinek  neve  egy  nagy 
lomniczi  Leonhardsburg  nevű  térben  egészen  időnkig  lejutott ,  és  ki 
1479-ben  még  élt,  utolsó  volt  ágában.  Ez  megharagudván  azon  akadá- 
lyok miatt,  mellyeket  pazarlásai  hajlamai  elé  egy  rokona  gördített, 
minden  birtokait  elzálogositá.  Ezen  jószágok  egymásután  a  törökök,  er- 
délyiek ellen  harczolt  gróf  Ruebernek ,  majd  Tökölynek ,  a  királyi  íis- 
cusnak  és  Késmárk  városának  jutottak  birtokába,  mellytől  a  esalád 
majd  háromszáz  évi  perlekedés  után  ,  csak  1751-ben  ekkor  is  nagy  ál- 
dozatokkal kapta  azokat  vissza. 

Miután  illy  módon  H  e  n  r  i  k  és  M  ih  á  1  y  maradékai  is  kihaltak, 
a  lomniczi  I.  János  fiai  közül  csak  még  a  Berzeviczy  II.  János  iva- 
déka maradt  fen.  Ennek  fia  II.  Miklós  (1360-1415.)  Ennek  többek 
közt  unokái  III.  Jakab  és  H.  Szaniszló  által  a  család  mai  napig 
virágzó  két  fő  ágra  szakadt.  Amaz  Jakab,  emez  pedig  Szaniszló 
ágának  neveztetik. 

És  itt  előbb  az  egyik  ágat  kell  végig  megismertetni ,  és  azután 
térendünk  vissza  ismét  Szaniszló  ágához. 

I.  Jakab  ága. 

III.  Jakabnak,  ki  Berzeviczi  Lomniczkynak  is  neveztetett,  és  ki- 
nek a  nagy-lomniczi  curia  is  birtokában  maradt  (1470—77),  ága  igy 
jő  le  a  következő  III.  táblán  : 


*)  Teleky  :  Hunyadyak  kora  X.  123. 

*)  Ca.  1.  tár.  412.  az.  alatt.  1574-ki  átiratban. 


Berzeviczy. 


45 


•III.  tábla. 


c 

■es 

2 


0) 

> 

M 
i» 

0) 

PQ 

« 

9 

s 

o 

4 


Miklós 

(Zwinyei 
Potentiana) 
1440.  59.  88. 


Margit 
(Torday 

Andrásné  ) 


János. 
1511.25. 
(Págztohi 
Orsolya). 

Kristóf 
(Schwarz) 
1511-1555, 
Bertóthv 
Kata). 

István  -j- 
1486*. 

László  f 

Mártka 
(Kellemesy 
Menyhért) 


|felsőmagyar-  jLásd  a  IV.  táblán, 
országi       I 
főkapitány.  J 
\(Kapy  Ilona).1 


László  f 


Zsigmond 


Margit  1557, 
iDobay  Mili 

Orsolya  1564 

(Csepáufalvi 

Antalné). 


Ádám. 


/  Mihály 


András   ftSzénássy 
Csicseryf     Zsuzs.) 
Júlia). 


László  f 
Szepsy 

Juli*). 


Zsigmond 
t 


Bálint 
1535-63. 
(Lap.  Segnyei] 
Margit). 


Szepesi  ágazat  törzse.  Lásd  az 
V.  táblán. 


Kata  1559. 

(Polánkail  ,  .         ,. 

Janosr.é).     veronika  (Berzeviczy  Mártonne). 


Orsolya  (Bornemisza  Miklósné). 
Mária. 

Márton  <  János 

Dondaghi    i    1613' 
báró,  lengyel!       . 

kancellár   I  Kristóf. 

(Báthory    f 
Erzse.)   (^ 

Ezen  ág  élén  álló  Jakabnak  fia  Miklós,  ki  1466-ban  nagy- 
bátyjával Szaniszlóval  perlekedik ,  mert  ez  Berzeviczén ,  hol  serház  is 
volt ,  több  földjét  elfüglalá  *),  Zwinyei  (jelenleg  Szinyei  Merse) 
Potentiana  *)  nejétől  mint  a  táblázat  mutatja ,  több  gyermeket 
nemzett.  Négy  leánya  kikhez  ment  férjhez,  szintén  ott  látjuk.  Legidősb 
fia  János  birtokaiban  Laszky  által  háborgattatott.  Eunek  neje  Pász- 
tohi  Miklós  leánya  Orsolya  volt ,  kitől  azonban  gyermekei  nem  ma- 
radtak. 

Testvérei  közül  egyedül  Kristóf,  —  ki  Schwarznak  is  nevez- 
tetik az  okmányokban  —  tartá  fen  ágazatát  Berthóty  Katalintól  nem- 
zett gyermekei  által.  Ez  testvérével  az  említett  Jánossal  II.  Lajos  ki- 


*)  Protestatoriae  Capü  de  Scepus.  1466.  Qsaládi  ltár  I  K. 
*)  Atyja  Joannes  de  Zwinye,  anyja  pedig  Erzsébet  a  Pohárnok  Berzeviczy 
Is* vannak  leánya  volt,  és  igy  különben  is  rokona  férjének. 


48 


Berzeviczy. 


töltött  életnek.  íme  ezt  és  ennyit  kivan  a  királyi  oklevél  a  család  czi- 
mere  által  jelvényeztetni. 


a)  Bárói  ágazat. 

IV.  tábla. 


.    .  /János  sz. 

ú*  a  i 

*  *  I     1569. 

£5|  1604  f 

8  y  I  (Berzevi 

°  *-•  'czy  Ilona) 


Tamás 
1616—1636.  /János 
(Kolacskov-     1637. 
szky  Zsófia)  l   (Szi- 
özv.  1659.    1  nyey 
lAnna.) 
Zsigmond.     1 
i(  1608-1634 
Görgei  Zta-^gm. 

iGusicli 
Borbála    Ko-  j  Anna 
lacskovszky  If  1682. 
Istváné.")    I 
_ristóf  1569-1594.         f 
Margit  (Kúa  Györgyié  '  Miki. 

1583. 
V  Anna  (Berthóty  Miklós.) 


báró 
Fe 


János 

1744.    jrencz 
[királyi  szüle  fc.  ^Ferencz 


!Z    ) 


János   liéczei 
plébános 


tanács. 
(Báró 


zsána). 


János 
1725. 
(Már- 
já8sy 
Éva.) 


iüier 
Anna 

Mar.) 


Zsig- 
mond 
1756.  f 


1742. 

;<b  vé- 

csey 
Teréz) 

János. 

Annát 

Teréz 

(ftóth- 
né.) 


I 


MíkL+f 

Tl  Miklós,  táb. 

Ilona  I  (Szül.  Iványi 

(Fejér- 1      Ilona.) 

pata*  | Ilona  (Kapy 

ky      1,  Gáb.) 

Ad.)  SÉva  (Márjássy 

Miklósné.) 

Anna,  (Róth 

Ádám.) 


Zsig-  lL*«l<*  t 

mond.  ?í*ífrnok 

^Miklós  f 


Gráczban. 

Antal  f 

Vinczefl834. 
Szinyei  Anna 


József  f 

Mária 
(Bukovsx- 
kyné.) 


A  táblázat  élén  álló  Györgynek  fia  János  1683-ban  Sáros  me- 
gye szolgabirája  volt.  Ennek  unokája  János  1637-ben  negyed  izre 
dispensatioval  vette  nőül  Szinyei  Annát.  Ennek  unoka  öcscse  azon  Já 
nos ,  kinek  neje  Márjássy  Éva ,  1725-ben  60  éves  volt.  Fia  ennek  Is- 
mét János  1744-ben  osztozott  meg  testvéreivel ,  kassai  tartományi 
bizto3 ,  és  kir.  tanácsos  volt ,  nejétől  báró  L'huillier  Anna  Máriától  (ki 
később  Engelhardt  tábornok  neje  lön,)  1742-ki  octob.  29-kén  született 
fia  F  e  r  e  n  c  z  ágának  báróságot  szerzett.  Báró  Vécsey  Ferencztől  szü- 
letett legidősb  fia  János  héozei  plébános.  Antal  16  éves  korában. 


Berzeviczy. 


45 


1 


% 

N 
V 


X 
ti 


N 
O 

3 

s 

o 

s: 


V 


los 


Miki 

(Zwinyei 
Potentiana) 
1440.  59.  88. 


János. 
1511.25. 
(Pásztohi 
Orsolya). 

Kristóf 
( Schwarz) 
1511-1555. 
Bertóthy 
Kata). 

István  *|* 
1486. 

László  t 

MártLa 
(Kelleraesy 
Menyhért) 

Kata  1559. 
(Polánkai 
Jánosné). 

Margit  1557. 
(Dobay  Mih 


Ádám. 

L  Mihály  ( 
Zsigmond  ^  András    <(Széuássy 
[(Csicseryf     Zsuzs.J 
Júlia). 


Margit 
(Torday 

Andrásné)   Orsolya  1564 
(Csepánfalvi 
l      Antal  né). 


III.  tábla. 

lG54M562.]Inuen8bár6Íltg- 
felsőmagyar-  JLásd  a  IV.  táblán, 
országi       I 

főkapitány.  í 
(Kapy  Ilona).' 

László  -f- 


1«m    2 

iá  ^ 

b 


László  f 
Szepay 
Juha). 


Zsigmond 


Bálint  < 

1535-  63.  \  Szepesi  ágazat  törzse.  Lásd  az 
(Lap.  Segnyeij  V.  táblán., 

Margit).        f 

Veronika  (Berzeviczy  Máríonné). 

Orsolya  (Bornemisza  Miklósáé). 

Mária. 


Márton  i 

Dondaghi    i 

báró,  lengyel  J 

kancellár    I 

(Báthory    I 

Erzse.)   [ 


János 
1613. 

Kristóf. 


Ezen  ág  élén  álló  Jakabnak  fia  Miklós,  ki  1466-ban  nagy- 
bátyjával Szaniszlóval  perlekedik  ,  mert  ez  Berzeviczén ,  hol  serház  is 
volt ,  több  földjét  elfoglalá  *),  Zwinyei  (jelenleg  Szinyei  Mer3e) 
Potentiana  2)  nejétől  mint  a  táblázat  mutatja,  több  gyermeket 
nemzett.  Négy  leánya  kikhez  ment  férjhez,  szintén  ott  látjuk.  Legidősb 
fia  János  birtokaiban  Laszky  által  háborgattatott.  Ennek  neje  Pász- 
tohi  Miklós  leánya  Orsolya  volt ,  kitol  azonban  gyermekei  nem  ma- 
radtak. 

Testvérei  közül  egyedül  Kristóf,  —  ki  Schwarznak  is  nevez- 
tetik az  okmányokban  —  tartá  fen  ágazatát  Berthóty  Katalintól  nem- 
ze-t  gyermekei  által.  Ez  testvérével  az  emiitett  Jánossal  II.  Lajos  ki- 


*)  Protestatoriae  Capli  de  Scepus.  1466.  Családi  Itár  I  K. 
2)  Atyja  Joannes  de  Zwinye,  anyja  pedig  Erzsébet  a  Pohárnok  Berzeviczy 
Istvánnak  leánya  volt,  és  igy  különben  is  rokona  férjének. 


48 


Berstviezy. 


töltött  életnek.  íme  ezt  és  ennyit  kivan  a  királyi  oklevél  a  család  czi 
raere  által  jelvényeztctni. 

a)  Bárói  ágazat. 

IV.  tábla 


d  ti 

sí 

-1  g 

►^ 


János  sz. 
1569. 
1604  f 
(Berzevi- 

czy  Ilona), 


Tamás 

1616-1636.  (  János 
(Kolacskov-  1637. 
szky  Zsófia)  1   (Szi- 

Özv.  1659.  \  nyey 
lAnna.) 

Zsigmond.     I 

Í(  1608-1634  . 
Görgei  Zsu-  L  . 
zsana).        \j.iL» 


r 


báró 
Fe- 


János   liéczei 
plébános 


János 

1744.   Irenoz 
[királyi  flziiie  t.  ^Ferencz 


fl680 

IGusieli 
Borbála    Ko-j^n:m 

l  lacskovszky  l-f  168'j 


Istváné. j  I 
Kristóf  1569-1594.  f 
Margit  (Kún  Györgyné  !  Miki 

1583. 
Anna  (Bertlióty  Miklós  ) 


< 


tanács.  1 1742. 
'(Báró    j(b  Ve 


.Jauos 
1725. 
(Már- 
jássy 
Eva.) 


iilier 
Anna 
Mar.) 


Zsig- 
mond 
1756.  f 


csey 
Teréz) 

János. 

Annát 

Teréz 
(Róth- 
né.) 


Gráczban. 

Antal  f 

VinczejlS34. 
Szinyei  Anna 

József  t 

Mária 
(Bukovsz- 
kyné.) 


'  Miklós,  táb. 
i(Szül.  Iványi 

I       Ilona.) 
Ilo.ua  (Kapy 
) ,  Gáb.) 
Ád.)  \Eva  (Márjássy 
I     Miklósné.) 
[Anna  (Róth 
Ádám.) 


Zsig-  iLAszló  f 

mond.  {tábornok 

f  Mikldi  t 


a 


I    « 


A  táblázat  élén  álló  Györgynek  fia  János  1683-ban  Sáros  me- 
gye szolgabirája  volt.  Ennek  unokája  János  1637-ben  negyed  ízre 
dispensatioval  vette  nőül  Szinyei  Annát.  Ennek  unoka  Öcscse  azon  Já 
nos,  kinek  neje  Márjássy  Éva,  1 725-ben  60  éves  voit.  Fia  ennek  Is- 
mét János  1 744-ben  osztozott  meg  testvéreivel ,  kassai  tartományi 
bizto3 ,  és  kir.  tanácsos  volt ,  nejétől  báró  L'huillier  Anna  Máriától  (ki 
később  Engelbardt  tábornok  neje  lón,.)  1742-ki  octob.  29-kén  született 
fiaFerencz  ágának  báróságot  szerzett.  Báró  Vecsey  FerencztŐl  szü- 
letett legidősb  fia  János  héczei  plébános.  Antal  16  éves  korában. 


Rerzeviefty. 


49 


J  ó  z  s  e  f  szintén  ivadék  nélkül  halt  el.  Báró  V  i  n  c  z  e  született  1 781  ki 
mart.  16-kán  Sáros  várm.  Paróczon,  (más. adat  szerint  Kasain)  1795- 
ben  Kassán  iskoláit  elhagyván  ,  mint  c  a  d  e  t  Dalton  ,  utóbb  Alvinczy 
magyar  gyalog  ezredébe  állott ,  és  Olaszországba  ment ,  hol  sebet  is 
kapott ,  s  rövid  idő  alatt  főhadnagygyá  neveztetett.  1807-ben  kilépett. 
de  1809-ben  már  a  horvát  fölkeló  seregnél  kapitányságot  viselt.  A  lel- 
kes de  kissé  könnyelmű  fiatalt  kártyás  társaságok  örvénybe  vi vek,  atyja 
megvoná  tőle  segélyét ,  s  igy  kénytelenült  rég  kedvencz  stúdiuma  a 
szin  művészetre  adni  magát ,  hol  idegen  név  alatt  lappangott  Német- 
országban. 1817-ben  atyja  kiengesztelődvén,  s  nem  sokára  szülői  el- 
halván ,  hazajött.  1818-ban  házasságra  kelt  szinyei  Merse  Annával, 
1829-ben  alkalom  nyilt  szinészi  tudományát  és  tapasztalatait  nemzeti 
ezélokra  fölhasználni,  midőn  Abauj  várm.  és  Kassa  városa  kérelmer. 
az  ottani  magy.  színház  igazgatását  átvette.  E  nehéz  pályán  pénz  áldo- 
zattal ,  tanítással ,  buzdítással  mozditá  elő  a  m.  színészet  ügyét.  Indít- 
ványára a  megye  eszközléséve)  a  m.  aeademia  jutaimokkal  buzditá  a 
dráma  írókat.  1832-ben  érdemeiért  m.  academiai  t  taggá  is  kinevez- 
tetett. Meghalt  Kassán  1834  april  15-kén,  kora  53.  évében  l)  Egyet- 
len leánya  maradt ,  Mária.  E  képen  a  bárói  ág  kihalásnak  néz  elébe. 

b)  Szepesi  ágazat. 

V.  tábla. 


/Bálint  T 


te 

JU 

'53 


Ctt 


! 


IPál  162 


13  ti 

is 


u  ,  ,  w.    I  '325.  (Pal    (Görgeyt 

i1?™8   icmA    (Széjreiy)     Zsuzsána.)  1 
1  rJ     lnI3       Erzse.)   <    özv.  1711.  * 

Miklós  f 
Péter  f 

Borbála  1673.  (Ormány 
Istváné.) 


(Azary  An.) 


í  Boldizsár 
1730. 
(Róta 

Anna.) 


Jeremiás  f 
1570-1594 


3* 

a 

"vKAta, 
»3*  JBorbáU. 

.Mi 
cg      |Potent;a«a 

I      §     ( Csuda 

$  Gyorgyué; 

15S4. 


»o 


3 


f  Anna. 
iint    l    Gyö 


Horvát 
György.) 
2.  Drávecz- 
ky  Gásp) 
Borbála 
(1.  Szak- 
máry  Ján.j 

Í2Pongráczj 
Frusina  Kristóf. 

(Rajkai    Qábor 
Soos      I  Eva(Ho(Tmáu 
Gábor .){     István. 


Cl.  Görgei 
Zsófia. 

Í.Szinyey 
Ab.) 


Ezechiel 
1604-1708 
(Fehérpa- 
taky  Már.) 


Pál  f  1730. 
(Szegliy 
Mária.) 


Lásd  a  VI.  táblán. 


Zsuzsa.  (Berzevíezy 

Sándor.) 
(Ilona  (Görgey  Zsig.) 
, Anna  (1 .  Keczer  Sán. 

2.  Sustrik.  And. ) 
[Kata  (1.   Palugyay 
Zsig.  2.  Rady  Mi- 
hály.) 

'ária    (1.  Mndrán 
Dániel.  2.  Cserve- 
nyák.) 
Bora  (Semsey  Pál.) 
Pál   (Pálfai vai   Jo- 
hanna.) 


')  Vallás  :  Nzti  Encydopaed.  1.  lap  és  ujabb  IsmeivtU.  1.  kot  544   I.  cict- 
leírása  közölve. 


S!> 


Berwvieayo 


Bálintnak,  kitől  a  táblázat  kezdve  van ,  neje  lapispataki  Seg- 
nyey  Antal  leánya  Margit  volt ;  ettől  született  fia  Miklós  szepes  me- 
o-vei  s^olo-abiró  volt  1572-ben.  Ennek  a  többi  közt  csak  két  fia  P  á  1 
és  Bálint  hagytak  magok  után  maradékot.  Bálint  nak  két  neje 
volt ,  az  első  Görgey  Zsófia,  kitől  Anna  és  Borbála, ésa  má- 
sodik :  S z i n y  e i  Anna,  kitől  Gábor  és  Éva  nevű  gyermekei  ma- 
radtak. 

Említett  Pálnak  ,  a  Székely  Erzse  férjének  két  unokája  B  o  l  d  i- 
s  s  ár  és  E  z  e  c  Ii  i  e  1  lettek  atyákká.  Ez  utóbbi  ága  azonban  elenyészett. 

Boldizsárnak  ágát  a  jelen  ivadékig  mutatja  a 


Sándor 

(1.  Sontagk  Erzse 
2.  Stansitii  Hor 
váth  Bora) 


VI.  tábla. 

C       1-től 

^Farkas.  (Szrnrcsány  Erzse  Özv.  1786) 

J  IPál  ifj  j  Ferdinánd. 

Z8ÍgmondjTeréz  (Ber2eviűzy  Gerg>) 
FErzse. 


Boldizsár 
1730. 
(Hőik  Anna.) 
ki  az  V.  táb- 
lán. 


üsuzsa  (1.  Okolicsá 
nyi  Fark.  2.  Oko- 
liesányi  Imre. 

Kata. 


-Teréz.  (Stansith  Horváth  Bold.) 
Klára.  (Baán  János.) 

2'i6]  iTitusz  Edvárd.    Uladár. 

Gergely  a  tudós. \     (Gr.  DessewlFy^ 


V 


(Berzeviczy 
Teréz.) 


Leticzia 
1832-től 


(Egyed. 


E  VI,  táblázaton  főfígyelmü nket  igényli  Gergely  a  tudós  ,  ki 
Kakas- Lomniczán  született  1763-ban  1).  A  jogi  pályát  Késmárkon  be- 
végezvén ,  és  a  törvényes  gyakorlatot  Szabolcsban  Vay  Istvánnál  foly- 
tatván, 1784-ben  ügyvédi  oklevelet  nyert.  Majd  külföldi  egyetemeket 
hallgatott,  1788-ban  pedig  Parist  és  Londont  látogatá  meg.  Tudomány 
és  tapasztalással  térvén  vissza  hónába ,  jövet  Bécsben  II.  József  csá- 
szárnak is  udvarolt,  ki  őt  szolgálatra  buzdítva ,  pártolásáról  biztositá. 
1788-ban  a  helytartó  tanácsnál  mint  fogalmazó  kezdett  hivataloskodni. 
Jelen  volt  az  1791-ki  országgyűlésen  mint  jelen  nem  tevÖk  követe ,  és 
ugyan  ez  évben  a  pesti  zsinaton ,  mint  hittársai  küldöttje.  1795-bea 
hivataláról  lemondván ,  kakas-lomniczi  jószágába  vonult ,  és  életét  a 


*)  Lásd  életét  Tudományos  Gyüjtem.  1822-ki  foly.  XIL  3.  lap.  Es  FelsÖ- 
Magyarorgz  Minerva  1834. 1.  köt.  3- 16. 1.  arczképével  együtt.—  És  köz  haszna 
Esmér,  tár  II.  233  i 


Berzeviczy. 


51 


tudományoknak  és  művészeteknek  szentelé.  Es  ekkor  gyüjté  az  adato- 
kat, főleg  a  kereskedést,  az  úrbér  alatt  volt  nép  állapotát ,  és  vallás 
ügyét  tárgyazó  munkáihoz.  Kéziratban  maradt  müvein  fölül  hét  mun- 
kát nyomatott  ki  latin  és  német  nyelven  *).  Meghalt  1822-ben  Nejé- 
tói  Berzeviczy  Teréztől  fia  Titusz  Edvárd.  ennek  fiai  Aladár  és 
Egyed  stb. 

Bevégezvén  eképen  Jakab  ágát,  át  kell  mennünk  a  másik 
fő  ágra. 

II.  Szaniszló  ága. 

Mintt  a  II.  táblázaton  láttuk ,  í.  Henrik  két  íia  által  a  család  két 
fÖ  ágra  oszlott.  Jakab  ágát  a  jelenig  lenyúlva  már  tárgyaltuk  ,  most 
következik  Szaniszló  ága,  melly  azonban  már  enuek  unokáinál, 
mint  láni  fogjuk,  ismét  két  ágazatra  oszlik.  Szaniszlótói  kezdve  a  csa- 
ládfát tovább  mutatja  a 

VIT.  tábla: 


ír 


klóff 


I 


& 

O 


f 


János 
1456-  H71. 
CSebessy 
Ilona.; 

Tamás,  -f 
1471. 

Ilona. 

Klára. 


Felső-ág. 

Frigyes 
1508  -1546. 
(Zombori 
Bora.) 


Zsigmond  f 
1509. 


22   Anna. 

3 


Ferencz. 
1509. 


(    1594^.     fa"2**    (Deregnyey  György.) 
I     {Seinsey      jKata.  (Nagymihalyi  Gábor.) 
<     Bora.)         ( 

(Péter,  i 
\  1559-80. 

István.       { János.  f 

1546-1563.        1580-1601.  Lásd  ezt  a  Vili. 
(Gombos  (Giletffy     < 

Zsóf.    Mell     Anna.'jf  táWAa. 

ez  r  Erzs.)l     103?  ' 

■Zsiggmond  f 
Antal,  i  1546jp6r<íncz.  i 
György,  f 
György.  ■       |llona.  (Berzeviczy  János.) 

Dóra.  (Nagyszombati  György.) 
íJánost  1546.J  j  János   f 

^László,   Isfcváil  - 
Henrik      /     N 
1546-91.  \Hennk.  1 
(Kagy  Udám.  f 
V    Bora)    \    (Somogyi  Reg.) 


j  János.  (Roskoványi  Judit)  1538 

i 
,Tamás.      -{Ettől  az  A  1  s  ő-á  g.  Lásd  XI.  táblán. 


0  Munkái  exek  :  a)  De  industria  et  oommercio  Hungáriáé.  LoVse  1797.  — 
b)  Ansickt  des  Asiatisch-europaiaolien  Welthandels.  stl).  Pest,  1808—1814.  Es 
nwgyarra  fordítva  a  Tud.  Gyűjteményben  1817.  —  c)  De  origine  rusticitatis  et 
eins  prjgress'i  etc.  Lőcsén  1806.  a  szerze  tudta  és  akarata  nélkül*  —  d)  De  pro- 
hibito  transitu  Caiholioorum  ad  Ecclesiam  Evangeiicam.  —  t)  „Über  dea  gegeu- 

4* 


58 


heritwitty 


A  táblázat  feje  S  z  a  n  i  s  z  2  ó ,  kinek  neje  Buchai  Kata  (fíliae 
Tiioroae.  üíii  Thomae  de  Bucba.)  1440 — 144?.  éifc.  Megöletett  Greesé- 
ben.  Unokái  közül  Frigyes  lett  törzse  az  úgynevezett  felső-ága- 
zatnak, Tamás  pedig  az  a  1  s  ó-á  g  a  z  a  t  n  a  k. 

Felső-ágazat. 

Frigyes  fiának  Mártonnak  neje  Serasey  Jánosnak  leánya 
Borbála  volt.  Berzeviczy  Jánosnak  (István  fiának)  neje  GiietíFy 
Anna  1 635-ben  már  Özvegy  volt,  meghalt  1637-ki  marczius  6-kán.  — 
E  Jánosnak  egyik  nővére  Dorottya  Nagyszombatili  Györgynek 
(Georg.  Tyrnaviensis)  Szepes  vármegye  hites  jegyzőjének  volt  hites- 
társa 1590-ben.  —  A  többi  sarjak  Frigyes  ágazatán  kihalván,  említett 
Jánosé  tovább  igy  származik  le. 

VH.  tábla. 


T  ,    .  f  í    István.    (István.      (Anna. 

i    nt L.  \  József.    A  Gergely-'    (Róth    ]    (1.  Berzeviczy  Mária. 

n  ey  Zsu-*  f laki  Mari)^     Mária-)  '    2l  8e*T>Uh»  neje.) 


Ferenez.  f 


<  /Anna  1637.  bajád 


•  rí 


fx> 


(Péclivné.) 


í  István.  { 
\ih\Ae  1  (Horvát  \ 
Mikiós.      1     Bugaria  Márton. 

(Gyuri- 1    «.e.    x 

í    *•       1    Maria.) 

kovics   ff  y 

Zsófia  ~)  \ Gábor,  f 


(Berzevi- 
czy Mar). 


Miklós  f 
'János. 


C  István.  íná 
Fózsef.  <  (Bobest  <  |L 
(Újfalu- J  Clotild.)?^ 
si  Már.) 


Alajos.  (1.  Sommer  N.) 
2.  Nándory  Jul. 


5 !  Mikály.  9  C gzt  ^  agatok  utá  a  ix.    I  Anna.  (Berzeviczy  Józs.) 
■°*lt  '     táblán.  V 


(Orosz! 
2»  I     Anna) 


Kastély  i- ágazat* 

Jánosnak  GriíetfFy  Annától  született  János  fia  Péchy  le» 
ánytól az  úgynevezett  Kastély  i- ágazatot  alapítá.  Fiának  Istvánnak 


wacrtigen  Zuatand  der  Protestanten  in  Ungarn"  stb.  Göltingen  1805.  —  f)  Coor- 
dmaiío  ral  regionális  ecclesiasticae  eto.  Lccac  1815.  —  g)  Nachrichten  über  den 
jetzigeu  Zustand  tier  EvangeliscUcn  in  Ungern.  Leipzig ,  1822. 


Berzeviezy. 


SS 


M 


elsÓ  neje  Sennyey  Zsuzsa ;  Sennyey  Péternek  gagyi  Bátbori  K  lárát 
született  leánya  volt. 

Jánosnak  másik  fia  Mihály  szintén  nyújtott  le  ágazatot ,  és  ez 
felso^ágazat  néven  maradt  meg.  Ez  ág  igy  nyúlik  le. 


IX.  tábla 


=  |  Henrik       C 
2|  (Bodonyi  <  László 
$1  Bora.)      f 


> 


>( 


[ános.  f 


wf  György 
>*1  (Hofiman, 
2     Kata.) 


Lásd 
lezt  és 

'igát  a 
IX  táb 
Ián. 


László       \ 

(1.  Gróf-, 
Csáky 
Bora.) 
2.  Kapy 
K  riszt.) 


József 
1756. 


i    Antal  Gábor        / 
\(Fran-}  zászlós     J 


Antal 


i    (Jckel-  / 
;.)!     falasi.r 


(Jckel-  i  Kái  mán. 


János,  -j- 
Jesuitü. 


y 


i'amás  i  Lábadó. 


\eoja 
Teréz. 

László  ("Alajos        (,r 
(Péehy?  (Kossuthr^^d 
Anna.)(  Mária.     ^Bertalan. 

Adél.  (Tuíacs 
Lászlóné.) 


József  yolt  katona. 


ignacz. 
(Janosö 
Mária.) 


í 


Károly       jManó  íAdám. 

(líedry^     {Marjási JB  < 
Bora.)  Bibiana.)f 


í, 


István, 

(Marjási  JStefania 

Kata.)     ( 
Flórián  (Fischer  Klem.) 
Bora  (Beneviczj.  Bón.) 

Ferencz  (Eleonóra  (Berzeviezy 
fi.  Bürze-^      igost) 
víczy 
Vict 

2.  Gedeon 
Fanni. 

3.  Berze 


Károly 


viczy 
Anna. 
4.  Desewf- 
fy  Con-f 

I      stanU    l 

Ferencz 
(Berze-  , 
viczy     I 
Mária  )l 


Constans 

Mária.  (Berzeviezy 
Lászlóné.) 


Ferencz. 


Ádám.  J Henrik \ Ádám. 


£  táblázaton  Mihálynak  ismét  két  fia  indítja  le  ágazatát, 
még  pedig  elég  szaporán ,  minélfogva  csak  Henrik  ivadékát  lehetett 


54 


Btrzevlczy. 


egy  táblázaton  fölmutatni.  Azon  kívül,  mi  a  táblázaton  megvan,  meg- 
jegyzendő ,  hogy  Henrik  László  íiátóli  unokájának  szintén  Lász- 
lónak első  neje  gr.  Csáky  Borbála  előbb  báró  Palocsay  István  neje 
volt  Ezen  Lászlónak  gyermekei  1756-ban  osztoztak.  Józsefnek  fia 
A  fi  t  a  1  kapitány  volt.  Ennek  fia  G  á  b  o  r  zászlótartó.  E  Gábornak 
unokatestvére  Alajos  külföldre  (Hamburgba)  szakadt.  Ferencz 
mint  a  nemzedékrenden  följegyezve  áll ;  négyszer  nősült ,  gyermekei 
legutóbbi  nejétől  valók. 

Következik  Györgynek  ágazata  a 

X.  t  á  b  i  á  n 


Gáspár 


fi 


Ki 


— ■ 


i  Péter         C  József 
Menyhért \  (Berzevi -^  (Berzevi-   Bon»vSntura    (Ber-J Albertina. 
(Ráttócavc  Q|ia.  '  cz     nou#)        zeviczy  Bora.)      f  Regina. 

(Juhan.)yrl48)        i 

[Gáspár         Menyhért  (Banovics  Josefa. 
f     (Zlock! 

Salamon.)   Mihály  (p°<l°skiíxaverja 
Franc.)  ( 


Ezechíel. 

(Maria«-Vjánö8- 
sy  Mag*- 


Boldiz8ár 

^Ph  lágyai 
Éva.) 


Á 


Ádám 


Sándor 

( Mar  iássy\  , 

Maga.)  \ Karoly jEzechiel. 


\    CZV    JÓS) 

László.  íBora  (Péohy  Miklósné. 

(1    Bydeskuthy  Klára.  J Anna  (Dessetrffy  József.) 

2.  Hrubeezky  Anna.  f  Tekla  (Berzeviczy  fmil.) 


Antal. 

(Rholí 
\      Bora.) 


L  íEzcchieL 

*Gyrrgy  (Berzeviczy  Mar.)]Gusztáv 


József 


%  Albert. 

Tivadar    tAnna. 
y*Rc 

btrí 


Rikolf 
( Desse^rf 
fy  Teréz.) 


/-Józsei  ilivadar  lAnm 
k  (Kolosi!  (SzinyeyjRcz. 
1     Janka.)  J  Amália)  fAlb* 


|Maria  (1.  Dohay  Férd) 
2.  Debay  Józs.) 

[Sámuel  i 

[Zsigmond  i 
Teréz  ; 

Antónia  fMedveczky  Józsefné.) 
Borbála  (Berzeviczy  Leopoldné.) 


Berzevlezy, 


65 


E  táblázattal ,  melly  szintén  mint  az  eíőbb*  ágazatok ,  egész  a  je- 
lenig mutatja  György  ivadékát,  be  van  fejezve  a  fel  síi-ág.  Most 
következik  S  z  a  n  i  s  z  1  ó  másik  unokájának  Tamásnak  ága  ,  meüy 
ismét  négy  ágazatra  oszolva  jó  le  mostanáig. 

A I  s  ó-á  g. 

A.  VII.  Táblázaton  áll  Szaniszló  unokája  T  a  m  á  s ,  kitől  ez  ág 
így  jö  le  a  következő 


XI.  táblán. 


.'Tamás  i 


l549*      /HamborkiST, 
í  t-    „  Ma 


C  Lajos.  + 


Tamás, 
ki  & 
VII.  táblán. 


I    r.  uauue. 

Jánosi      l  i^9-Q4    j 
1543-94.  Vo  \u  ;   iMárto 

Márk  '     Erzse-^  I    (ÍZ 


ános.  f 
Márton  de 


ÍFsrencz 


os  p&nlinas. 


<  Má.-k 
v  tterzevi 
czy    Ve 
róna.) 
1543  -G3. 


^JBoldizaár.f 
rv  Kati  (SzinyeWLajc*  (Görgey  Anna) 

iW-f  Jad'}     f 

rácz  Jul.)!  Dániel  (Pahigyay  Kata.) 


[litván 

(Geletfy 

Dóra. 
1691-94 


& 


'László 

{ Pécky  JLásd  ezt  és  ágát  a  Xlí.  táblán. 
Ilona.)  f 


György    (János. 

^György  f 

András      István  f 
alispán.     L 
1591—94.  park  1628.  (Marfás- 

1613.      |    syKata.)  V:-n;iVi 

(Berthótylj-tnos  (Berzevlczy 
Anna.     5     jlld ) 


lGyörgy).f 

i  Lajos,  i 
{Tamás,  i 


SMiiiály  i 


Sándor      I   •   *  a  /L'*j,.'S  5 

(Rosko-V  2  jj  3  •  András  szepesi  k&HOti. 


(Kodko 

vány 

Anna 


HÍ       >     ,< 


A  XI.  táblázaton  Márknak  —  mmt  iátjuk  —  több  fía  kezdett 
ágat  terjeszteni ;  Jánosé  (ki  Hamborkinak  is  Íratott ,  negyed  ízen 
kihalt  Andrásnak,  ki  Sáros  vármegye  alispány*  egyszersmind  ki- 
rályi kincstári  kormányzó  (Praefectus)  ')  1606— 161 3~ban.  íonb  gyer- 

')  Lehoczky  Stemm.  I.  205. 


56 


BerzwitEy. 


mekei  kOzül  János  fiának  ágazata  unokáiban  fogy  el;  Sándornak 
Roskoványi  Annától  terjesztett  vonalát  pedig  a  XVI.  tábla  fogja  alább 
mutatni. 

Ez  ágból  Hamborki  János  vonalából  volt  Henrik,  kí  Sáros 
vármegyei  Hamburg  helységben  született  165^.  és  jesuisa  lém  1669- 
ben ,  1687-ben  be  is  eskettetett.  írt  latÍDul  számtant;  és  rendje  vé- 
delmét {Apológiáját),  mid6n  1706-ban  száműzetett  ,).  —  Ugyanez 
ágon  Peren  ez  (tin  Márton  fia)  szül.  1679-ben.  Jesuita  lŐn  1695- 
beu  meghalt  1 71. i-ben  mint  kassai  tanár  a)  Tán  szintén  ez  ágból  va- 
lók G y Ö r g y  (szül  1 647.  meghalt  1709. )  és  J  ános  mindkettő  tudós 
jesuita  3). 

Márknak  István  fiától  és  Geletfi  Dorotyától  született  fia 
ha  s  z  i  ó ,  a  Péchy  Anna  férje  törzse  lön  szólesen  kiterjedt  ágazatnak, 
mint  mutatják  a  következő  táblázatok 


, J&nOS  | 

(Szeghy< 
Zsófia.)  i 


János 
(|Ceczer 

Éva.) 


LáSZiO 

(Féeíiy 

Ilona), 

kik  a  Xí. 

tábla  ma- 
teri. 


NIstván 
(Bán  Má 
ria.) 


Sam  uel 


-I 


Lásd  ezt  és  agái  a 
XIII.  táblán. 


{Lásd  ót  e.b  vonalát  a 
i         XV.  táblán. 


on 

(Berzeviczy 
Eieoa.) 
Miksa. 
Antónia  (By- 
deskutily 
Józsiié. ) 


XII  tábla 

f  Antal  ker.  Ublaai  ülnök. 

í  László"       .'  . 

(jCornis  'Jtow ,         Kálmán  fj  ÁgosU 

Zsuzsa.)  M  •   reci!y  *  ( Ber; 

Uzeczii . 

2.  Szkle 
nár 

Francis. 

3.  B.  Mes- 

ko  An.) 

Apollónia 
KGedeon  Mik. 
András.      ^Jeromo.    )     őrnagy.) 
hétszem.  1    (Janko-ZAnna  (Hrabe 
(VitkőczyJ  V1CS  An*     Qzy  (rab- 
Juli  a.)  _ 

M  ária  (Keczcr n*: . ) 

N.  (Péchy  Isvánné.) 


JBora(KörtvelyesyJóze.) 
Aüibrus     ^ 
őrnagy     jKajetán.  Őrnagy. 

(MáriássylMária  (Bekesné.) 
Róza.)  f 

Bernád      ÍStefania  -( 

(CsathojStefania  \ 
Franc.)  (Kálmán   J 

Róza.  (Banovics  Irarj 


*)  Horányi  Nova  Meni  458.  Jsp.? 
%)  LT.  oti.  450.  1. 
»)U.  ott.  461-456.  1 


Berzevfczy. 


51 


Lászlónak  ,  —  ki  e  tábla  élén  áll  —  három  gyermekétől  ágazata 
szerfölött  elszaporodott.  János  fiától,  —  kinek , vonalát  e  tábla  telje- 
sen mutatja — kis  unokái  közül,  Antal  kerületi  táblai  ülnök.  Testvére 
András  hétszemélyes  táblai  ülnök ,  (ennek  ága  jelenleg  is  él ,  és  a 
harmadik  testvér  Ambrus  mint  katona  őrnagyságig  emelkedett. 

Lászlónak  István  fiátóli  vonalát  lássuk  a  következő 


István 
(Bán  Ma- 
ria.; 

Lásd  a 
XIL  Ub 

Ián 


XIII.  táblán 


Pal  -J 


|Jáno*>  < János  f 


Imre 

|íDesse*rf-JMihaly  Alózsef  L 

íy  Klára.)!     (Kéry  |  keni! .  Anlal  Fererfcz 

Kata  )  j  tan      f 


Jí?0,8  (Lásd  a  XIV. 


István        í 

(Pétróczy  {József. 

Klára)      ( 


Laszl 


ÍAndi 

ó<     na 

(     ry 


drás    h*d-\ 

nagy  (Hcd  C  Jos'iaíSze-í  Arnold 
Mari.)     ]      pesházy<  Rudolf. 
Anna.)  (Géza. 

[Rajmund  í 

(Bódog  <  András 
Krisi)   ( 


Istvánnak  két  gyermeke  által  ismét  két  vonal  indul  le,  és  min- 
denik a  jelenig  lenyúlik.  Imre  vonalát  mutatja  a  felebbi  táblázat,  Já- 
nos vonala  pedig  következik  a 


XIV.  táblán. 


ílmre  (vak.) 
Ferenc*     * 


Leopold  premontrei  pap. 


János  (Tahy 
Bora.) 

Lásd  a  XIII. 
táblán. 


(G  ombos  \Gy  örgy 

N.)  (1.  Horváth  Anna. 

2.  Vitális  N.)         <Ernó 

3.  Bernáth  Fer  ) 

4.  Liptay  Zsuzs.)\  Menyhért  pap 

Ílmre  (Dorner  Aloizia.) 
György  zászlós  f 
^Ferencz 


£  vonal ,  melly  JánostóljÓle,  ugy  látszik  kifogyott. 


59 


Bfírzcvtesy 


Következik  Andrásnak  harmadik  fiától  Sámueltől    (Xá3d   a  XII 
táblán)  eredő  ágazatát. 

XV.  tábla. 

fSamuel 
\        (Endrődy 
)        Júlia. ) 
I  Mihály  <  C 

Sámuel.      <      (Buzínkay   Antal  ? Antal 

Lásd  a  Xll.  1      Krisztina.)      (Nátafains-j     (Péchy  Anna.) 
táblán.       f  sy  Anna. ) 


F"S£i41i  AmuL){St8Piu{Illtván- 


lEmil        /Edrmmd. 
^Pál  altárnok.       í    (Berze-JPAl. 
Oienes  ^    (Abaffy  Anna.)]  viczy     JMárta. 

(Rozgonyij  I   Tekla.)  *Anna. 

Kata.)         /Sándorcs.k.karo.  j 

f         ('Szerdahelyi  {Lajos         íírri_L 
f         Mária.)  far  Szír- \l rnak' 

may  Aug.) 

Zsóiia  (Almássy  Jó 
zsefné.) 

Klementina    (Báró 
Vécsey  Jan.) 

Klelk  (Gróf  Stah- 
reinberg  Guidó.) 

I  Teréz  (Abaffy  Arie- 
V     tid  » 
/'András 
Boldizsár        1  (Jekelfahis- 
(1.  Buzinkayl  sy  Czeczil.) 

Leopold    ^Edvard  pap. 
(L  Ber-?Berta]an>  , 
József        J     zeviczy  I 
(Gundel-J     Bora.      jAloiza  (Berze- 
íingei      F2.  Dessef-I     viczy  Tam.) 
Mária:)   l    fyMár.fMária(Berlll0. 
v     ty  István, 
% Mihály  (Buhos  Klára.) 

í  Károly. 
Alajos  (Berzeviczy  jFerenez. 
Mária.  ^Ferdinánd. 

'Egyed. 

József  (Vita-V     „  i       [°tt0  j 

lis  Anna  )   I  ,2*e*y    jMiksa  (Metzner  klem.) 
■  (Berzevi-^Q .    .      /rv  . 
czy  Jose-iSaRdor  <Dob»y  A^nes  ) 
fa.)  I  Lőrincz,  7 


Anna. 
2.  Desse-wŐ'y 
Mária.) 


•erieviriy  —  Berzy.  *• 

Sámuelnek  ágazata  öt  fi  unokája  után  jelenleg  négy  vonalon  vi- 
rágzik. Dénesnek  Rozgonyi  Katától  született  fia  P  á  1  Csongrád  vár- 
megyének volt  alispánja  ,  azután  királyi  biztos  Debreczenben ,  több  or- 
szággyűlésen követ ,  utóbb  pedig  m.  kir.  udv.  kamarai  tanácsos ,  és  al- 
tárnok  mester  Budán.  Testveié  Sándor  cs.  kir.  kamarás. 

Ezzel  be  van  fejezve  Márk  unokájának  Lászlónak  ágazata, 
vagyis  Szaniszló  ágából  az  alsó  ágazat  is.  (Lásd  XI,  táblán.}  Hátra  van 
még  szintén  Márk  unokájának  (XI.  táblán)  S  á  n  d  o  r  nak  ágazata, 
melly  Kristóf  ágnak  neveztetik ,  és  így  jő  le  napjainkig. 

Kristóf  ágazat. 

XVI.  tábla. 

/  r  /Vinoze. 

É        \  1-3        ÍC       A  Wristóf        Slg»*»  Bernen 

Z    .(Gáspár  ív^Af    JS      '(BHala-lll^l 

>•£ 

o  2 

oo     • 

|B 

w  «8 

s 


«*'        .   (Kristóf   HJ  <B-  *M  ^f    ^ÁZ& 
iRosková-l   /VrxiL   SPQO  ■  min  Jos-       T.«ir«  9  I  >»£*  ^i  lUániel. 

■  %         N<    (  Tőke    }w  «s  i   -    .  I   Janka  z.l  ma  J  I Kornél 

0y>  ZpOJ   Mária.}L  |     fa)  ^H  JgjJÖ. 


1663. 


U 


"CNlLászló.  i" 
.fed 

llstván.  f 

Tamás,  f 


czy  Be 

^       [Sándor. .{ 

Sándor.  *t 

Imre  (Keczer  Karoiia.) 
Miklós 

Elek  (Be- i  Borbála 

f       reczkyJ  (Fehérvár 
V       Ter.)    (  rylstv.) 


Ez  ággal —  melly  Kristóf  ágnak  neveztetik, —  be  van  fejezve  Sza- 
niszló ágazata ,  és  egyszersmind  teljes  nemzedék- rendé  a  terjedelmes 
ős  Berzeviezy  családnak ,  melly  jelenleg  a  18-ik,  és  némelly  vonalon  a 
19-dik  izén  virágzik,  de  mellynek  imígy  is  hosszura  nyúlt  ismertetéséi, 
bővebben  e  munka  tere  nem  engedé. 

Berzey  család.  A  IV.  Béla  korában  dulongó  tatárok  közül 
sokan  maradtak  Tótországban ,  és  ott  megházasodván  —  jószágos  fő- 
emberekké lettek.  Illy  tatártól  származott  a  többi  közt  a  Berzey  család 
is ,  mellynek  —  mint  Pethő  Gergely  irja  * )  —  az  ő  korában  szakadt 
magva. 

Berzy  család.  E  családból  csak  Berzy  Lőrincz  jött  tu- 
domásomra, ez  Csókás  máskép  Illosvay  Borbély  Péterrel  és  Pribék  Pál- 
Iái  30  darab  szántóföldet  kapott  Báthory  Istvántól  1609-ben,  kinek 


1 )  Rövid  magyar  krónika ,  Kassán  1729.  ÁS,  1. 


60  Bemy  —  Bessenyey. 

ezen  rendelését  az  ecsedi  várnak  átvételekor  a  király  biztosok  is  meg- 
erősítek 1614-ben  3j. 

Vésáift  osalácl  Birtokos  Baranya,  GyŐr  ék  Veszprém  várme- 
gyében 2).  Beíőle  István  1808-ban  3)  a  Ludoviceára  ezer  ftot  adott. 
Három  izén  a  család  leszármazás  ez:  Bésán  Imrének  gyulai  Gaal  Jusz- 
tinától gyermekei  :  IVíih  ,  Gáb.,  Istv.,  Ign.;  íl-dik  Imrey  Károly,  Anna 
(Budai  Józsefné),  Krisztina  (Dőry  Pál.),  Anna  íTallián  Antj,  Franezis 
ka  (Zichy  .1  ózsefné).  —  Ezek  közül  II-dik  Iffirémk gyermekei  :  Gusztáv, 
József,  és  Mária.     -   Károlynak  nejétől  Gindly  Klárától  fia  Nep.  Ján. 

Bese  család.  Ismeretessé  teve  e  nevet  Bese  J  á  u  o  s ,  ki  ma. 
gát  Komárom  vármegyei  O-Gyallárói  irta,  és  ki  keleten  utazott  ma- 
gyar történelmi  szempontból  1829-ben  *).   Néhol  Besse-nek  is  iratik. 

Bessei  család.  Bessei  Jakab  (Jacobus  de  Besse)  bizonyos 
nyolczados  törvényszéki  pör-  alkalmával  íl.  Lajos  királytól  1523-ban 
kapta  bars  negyei  Baracska  helységet.  *) 

Bessenyey  család.  (Besse  nyői)  Több  illy  nemii  családot 
bir  hazánk  Nevüket  valószínűleg  mind  a  Besse  ny  ok  t  Ő  1 ,  a  ma- 
gyarral rokon  népfajtói  kölcsönözték.  Es  ha  tán  egykor  egy  törzsből 
izakadtak  volna  is  ,  az  elágazás  már  századok  előtt  történt. 

A  bessenyői  Bessenyey  családot  Zeraplin  ,  és  Ugocsa  várme- 
gyében találjuk  Szirmay  szerint,  Belőle  a  XVif.  századból  Is  tv áh  a 
Tökölyi  híve,  és  a  í'ölkelok  egyik  főbb  embere  említetik,  kinek  lejére 
Spankau  császári  tábornok  1000  tallért  tűzött  ki  *).  Ez  idő  tájban  élt 
Bessenyey  Márk  is  a  jesuita,  ki  Sátorállya-Ujhely  védelmében  szer- 
zett érdemet.  1679-ben  *).  Zempiin  vármegyében  birtokos  a  család 
(1805-ben)  Bodrogkeresz turbán,  Legyes-Bényec.  Magyar- Xsépeo,  Mig- 
lészen,  Keíecsényben ,  Petriken ,  Kis-Raskáa3  Alsó-Hrabóczon  7).  — 
U  g  o  c  3  a  vármegyében  B.  Györgynek  özvegye  bírt  (1805-ben)  Bö- 
kényben.  —  B.  Lajos,  ki  főszolgabíró  volt  (1805-ben)  birt  Pataion. 
Komjáthon ,  Rákoczon  ,  Sásváron ,  Fáncsikán ,  Péterfalván ,  Veléten , 
Szárazpatakon  *). 

*)  Szirroay  ;  Szatmár  varm.  íl.  61. 

*)  Fénye*  Geograpkiája  azeriní. 

*)  VII.  törvczikk. 

*)  Tudom.  Gyűjt.  1S29.  X.  k.  iöl   -  1630.  II.  85.  1833  VIII.  98. 

*)  Sz-  benedeki  oonv.  Itár. 

5)  Szirma y  :  C.  Zempliu  hisfc.  234.  —  És  Ugocsa  .  21. 1. 

•)  U.  aa  C.  Zempl.  topogr.  359. 

i)  Ü.  ott  176.  231.  247.  4?l  280,  371.  373.  391.  1 

8)  Ü.  az.  C  Ugocsa  62.  85.  86.  stb. 


Bessenyey.  6t 

Be#seuycy  család.  (Deregnyői.)  E  családról  csak  annyit 
tudunk ,  hogy  Zemplin  megyében  DeregnyÖi  Bessenyey  Jánosnak 
fia  Demeter ,  ki  Róbert  Károly  király  kiváltság-levelét  Palóczy  Máté 
nádor  által  átirata  '). 

Besseaiyey  család.  (Ezdegei )  Ezdegei  előnévvel  élő  Bes- 
senyey családbelinek  iratik  Pál,  ki  1896 — 1409-ben  Horvát,  Tót  és 
Dalmátország  bánja  volt  •).  Fia  Miklós  volt  1435-ben. 

Bessenyey  család.  (Bodroghi.)  Ugy  látszik  csak  egyik  ága 
az  alább  következő  g  o  1  a  n  t  h  a  i  Bes3enyey  családnak  ,  legalább  Le- 
hoczky  eléadásán  e  részben  eligazodni  nem  lehet.  Budai  Ferencz  sze- 
rint 3)  Bessenyey  István  irta  magát  Bodroghról,  ki  1527-ben  mint  öreg 
ember  Ferdinánd  hive  lőn. 

Bessenyey  család.  (Athya  Besseny&l)  Bereg  és  Szatmár 
megyében  virágzott  Lehoczky  szerint  :  ki  e  családról  illy  nemzé  al- 
rendet közöl  : 


i 


fFál|lmr«{IjgHTa,1,éil|G3rörWr- 

(Potentiana  (Fekete  Mihályné.) 

Ha  azonban  a  következő  galanthai  Bessenyey  család  nemzékren- 
dét  nézzük,  ugy  fogjuk  sejteni,  bogy  a  Bessenyey  családok  nemzék- 
rende  sincs  még  kellőleg  tisztába  hozva,  mert  e  nemzék  rend  az  alábbi- 
val sokban  megegyezik  *). 

Késien yey  család.  (Galanthai.)  A  galanthai  Bessenyey  csa- 
ládnak törzse  Bessenyey  András,  ki  1425-ben  kapta  adományban 
Galanthát ,  és  ezen  kívül  Temesközi  Bálint  és  Jánossal  Pozsony  vár- 
megyében Német-Födemes,  Újfalu,   két  Baka,  Seprős, 


*)  Szinr  <«y  .  C.  Zemplin  topogr.  374.—  É«  Fehér  Cod.  Dipl.  X.  tóin.  7.  rol 
»>  Fehér  ;  Cod.  dipl.  X.  volt  IV.  244. éaX.  voL  TH.  853.  Ratkay  Meni.  Re- 

gum  et  Banor . 87.  i.  FaulusBissenu s-nak  írva. 

J)  Magyarorsz.  polg.  hist.  lexic.  1.  393. 

4)  Hol  a  szükséges  okiratok  hiányában  a  valóságot  kideríteni  nem  lehet, 
én  épen  a  hitelesség  érdekében  hiszem  szükégesnok,  az  egymással  ellenkező  ada- 
tokat egész  terjedelmében  közleni.  És  ha  illy  eljárás  mellett  a  forrást  egy  vagy 
más  adatra  hiteltelennek  nyilatkoztatora  ,  ezzel  még  józan  fölfogással  nem  lehet 
álKtani .  hogy  mz  egész  kútfő  „hitelessége  meg  vaningatv  a.11  Sőt  az 
egyes  adatok  iránt  nyilvánított  kétségek  csak  eritikai  eljárásnak  tudhatók  be 


«2 


Besseuyey 


Makháza,  Süly  és  Bodok  helységeket ,  és  Bars  vármegyében 
V  a  1  k  á  z  t  1 ).  Ezen  Andástól  így  jc  le  a  család  : 

'Péter  1440.     (Kata  (nebojszai  Balogh  istvánné.) 
(sz.   mártoni? 
Kun  Kata.)  (Erzse  (Gányi  Dávid  Lászlóné.) 


András 
1425. 


Margit  (Kajasi  Pecsenyés  Pálné.)  1510— 1515. 
ílmre  (Ba-1 

1    L  }    Kalí )"  V Stván  |Erzse  (BaloSh  Bálintné. ) 


^Borbála  (kajali  Demjén  Györgyné.) 


Kilián 

Bessenyey 
de  Baka. 


nos. 


László 


ÍGyö 


rgy- 


r 

WGyorgy  (de  Födimes) 


zászló       <György 
(bari  Po- 
nyaKatJ 


ijános. 

[László. 

Erzse.  f  \  ^Hona. 

Kata.  I  Ilona  (kakasfai vi  Kakas  Andrásné.) 

[  Magdolna  (Vizkóczy  máskép  alsó-barsai  Csorba  Andr.) 
A  törzsül  álló  Andrásnak  három  fia  volt.  Péter  és  Pál,  kik 
galanthai  előnévvel  Írattak  első  ,  vagy  harmad  izén  kifogynak.  A  har- 
madik fiu  Kilián  bakai  előnevet  használt :  mig  Őt  unokája  a  nemzék- 
rend  utolsó  izén  álló  György  már  Födimesi  praedicatummal  élt. 

Lehoczky  a  torz  Andrásnak  fiául  teszi  L  á  s  z  1  ó  t  js  *),  ki  a  fölebb 
említett  jószágokat  1488-ban  birta ,  és  kinek  arczképét  szinte  Wiede- 
man  közli. 

De  forrásunk  szerint  voltak  még  a  galanthai  Bessenyey  családnak 
egyéb  ágai  is ,  ámbár  a  fölebbi  nemzékrenddel  Összeköttetését  nem  is- 
merjük, így  egy  másik  ágat  mutat  a  következő  családfa 

Tamás. 


Istvánt 
1478. 


Péter 


lErzse  (Baloglmé 

iAnna  (Arady  Mihályné.) 

Kata  (kajali  Csömös  Pálné.; 


Gvö     v      ÍPéter  (He*  í  Mátyás  (Bucsányi  Kata). 


1490-1510. 


I 


f  8 ina.)       fKata  (Nagy  Lazámé). 


*)  Geneal.  authen.  ms.  nro.  207.  tom.  11. 
*)  Stemm.  IL  51. 


Bessenyey.  63 

Ez  ág  törzse  István  a  kort  tekintve ,  fia  vagy  unokája  lehetett 
az  előbbi  nemzékrend  élén  álló  Andrásnak.  Ez  ágazat  is  Mátyásnál 
megszakad. 

Még  egy  harmadik  és  negyedik  ágazat  is  van  e  családból,  mellyek- 
nek  táblázata  itt  következik  J)  : 

í  Kata.  (1.  Kovács  Ferencz  2.  Bakács  János.) 

TarofcK  ,Annft  (Morocz  Antalné)  1591. 

IGyörgy.    ? 
f  (Zsófia  (Macőidy  Pál  né.) 

A  másik  ágazat  pedig  imez  : 
í  Potentiana  (Fekete  Mártonné.) 

jy  LnaíBarauyvBili.t,  kitóf  ^^fíJ^^  ^ 

Frusina.j  I 

György. 

István. 

Anna  (nebojszai  Bos  (?)  Benedek.) 

Kata. 

Bora. 

Mindezen  családfák  nagy  részint  év-szám  nélküliek ,  de  —  mert 
porokból  valók ,  —  hiteleseknek  látszanak.  Ezen  kivül  voltak  még  a 
Bessenyey  családnak  ágazatai ,  azt  onnan  sejthetjük ,  mert  így  találjuk 
1 1  o  n  á  t ,  ki  Eszterházy  Miklós  nagyanyjául  iratik.  Más  hiteles  leszár - 
maz tatásnál  találom  Bessenyey  István  leányát  Annát,  mint  Dal- 
mady  Istvánnét. —  1647-ben  említetik  István  mint  kir.  aszta Inok  és 
kis- komáromi  várkapitány  2). 

E  családhoz  számítatik  az  író  Bessenyey  György  3)  is,  ki 
1740-ben  született  Berzelen  Szat már  megyében ,  idővel  magyar  testőr 
lŐn  ,  majd  Bécsben  a  császári  könyvtár  őre ,  és  a  magyar  irodalomnak 
a  múlt  század  végén  egyik  első  harezosa.  Több  munkát  irt ,  és  adott 


i)  Az  idézett  GeneaL  auth  mss. 

a)  Lehoczky  Stemm.  II.  61. 

*)  Horányi  nov.  mera.  455.  lapján.  Ellenben  Vay  László  Német  lúvség 
607.  lapon  a  bessenyei  Bessenyey  családból  származott  irja ,  mi  valószínűbb,  mi- 
vel a  galantkaiak  Dunán  tul  és  Pozsony  vármegyében  székeltek,  amazok  pedig 
Tiszán   tul. 


64 


Bessenyey  —  Besskó 


ki.   Meghalt  181  l-ben  Berettyó-Kovácsiban    Bihar  vármegyében    r). 
Testvérei  voltak  Mihály  ,  Boldizsár  és  Julianna. 

A  galanthai  0e3senyey  családtól  több  család  származott  le  leány 
ágon ,  és  birtokossá  vált  Galanthán ,  és  ezek  némellyike  a  galanthai 
előnevet  is  fölvevé  :  mint  Eszterházy ,  Fekete ,  Balogh  stb. 

Czimere  a  családnak  —  mint  metszvényünk 
is  mutatja  —  nagyon  egyez  az  Eszterházy  csalá- 
déval. A  vért  alján  koronán  áll  a  grif,  első  jobb 
lábán  kardat  villogtat,  hasonló  emelkedik  ki  a  vért 
fölötti  sisak  koronájából  2). 

Már  a  régibb  időkben  is  találunk  történe- 
teinkben a  Bessenyey  nevezetre  ,  és  miután  a  vér- 
ségi kapcsolatot  ezek  közt  ugy  sem  ismerjük,  áll- 
janak tudomásul  azok  is  e  helyen  : 

Bessenyey  János  vcszprém  megyei  főispán 
volt  1382-ben ,  és  hive  özvegy  Erzsébet  királyné- 
nak ,  ki  őt  a  dalmacziai  zavarok  lecsendesitésére 
küldte  Zádorba. 

Mihály  Mátyás  király  korában  1459-ben 
alnádor  volt. 

István  1526-ban  II.  Lajos  király  apródja  küldöttje  volt  Bács, 
Bodrog ,  és  Valko  vármegyéhez ,  a  bácsi  káptalanhoz  és  bosznyákor- 
szági  püspökhez  a  bandériumok  kiállitása  végett  JV 

Bessenyey  család.  (Szent-demeteri.)  E  családra  Szathmár 
megyében  találunk,  hol  szent-demeteri  Bessenyey  Márton  1542-ben 
Vitka  és  Kápolna  helységben  rész  jószágot  kap  kir.  adományul  4;  stb. 
Bessenyey  család.  Erdélyben  is  van  illy  nevű  székely  csa- 
lád Alsó-Fehér,  és  Közép-Szolnok  vármegyében ;  amabban  István  Rec- 
tificator  biztos ,  ebben  pedig  Áron  alszolgabiró  1815-ben. 

Besseity  ődy  család.  Szathmár  vármegyében  birtokos ;  csa- 
lád a  XV.  században.  Bessenyődy  István  1438-ban  Kápolnán  hat 
telket  kap  5). 

Besskó  család.  A  családnak  nemességet  szerzett  Besskólst- 


')  Lásd  életrajzát  Horányin  kívül  magyar  irók  életrajz  gyűjteni.  54. 1. 

2)  Tropiuieum  Estoras.  czimereB  tábláján. 

*)  Engel  :  Monumenta  214. 

4)  Sziimay  :  Szatlimár  várm    11  96  97. 

*)  ü.  ott.  97.  lap. 


Beffskó  —  Besne.  K5 

ván  1720-ki  aug.  24-kén.  Czimere  :  kék  mezében  zöld  tér  fölött  álló 
oroszlán ,  első  jobb  lábában  zöld  ágat,  a  másikban  három  nyilat  tartva. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  ugyanaz  emelkedik  föl.  Sisak  takaró 
(az  az  foszladék)  innen  sárga  kék ,  onnan  fehér-vörös. 

ff  esze  család.  (Megyeri )  III.  Ferdinánd  királytól  megyeri 
B  e  s  z  e  Gergely ,  C  s  u  s  z  István  ,  B  e  s  z  e  András  és  János ,  Ador- 
ján Mihály ,  Benedek  és  P  r  i  s  k  a  Bálint ,  mint  négy  külön  nevű  csa- 
lád törzsei  1649-ki  május  18-kán  kelt  czimeres  nemesitö  levelet  nyer- 
tek ,  melly  Nyitra  vármegyének  Nyitra  városában  1651-dik  évben  bold. 
szűz  Mária  ünnepe  utáni  harmadik  napon  tartott  közgyűlésében  kihir 
dettetett. 

Megyer  nevű  helység  mind  Nyitra ,  mind  pedig  Nógrád  várme 
gyében  levén ,  miután  már  a  múlt  század  elején  is  mind  a  négyféle 
család  Nógrád  megyében  volt  található ,  bajos  megmondani ,  az  arma- 
lis  levélben  kitett  megyeri  előnév  raellyik  vármegyei  helységre  vo- 
natkozzék ;  főleg  miután  Nógrád  vármegyében  az  1734-ki  nemesi  vizs- 
gálatkor B  e  s  z  e  János  és  fiai  mint  azon  megyei  Megyer  helységbei i 
lakosok  említetnek,  a  midőn  tudniillik  nevezett  Bcsze  János  és  ne- 
vezett érdektársai  a  czimeres  nemes  levelet  a  szepesi  káptalan  hiteles  át- 
iratában mutatták  föl ,  mellyből  az  is  kitűnik  5  hogy  a  szerzők  tanult 
emberek  (artibus  litteralibus  praediti)  voltak .  de  kimutaták  azt  is, 
hogy  ámbár  a  nemes  levél  Nyitra  vármegyében  hirdettetett  ki ,  már 
eleik  Nógrád  vármegyében  telepedtek  meg.  Kimutatták  többi  közt  azt 
is,  hogy  a  czimeres  levél  Nógrád  vármegyében  is  már  1675-ben  is  ki- 
hirdettetett J> 

A  czimeres  levélben  érdeklett  Besze  család  három  tagjainak  ma- 
radékaiból azonban  adatok  hiányában  csak  egy  ágazatot  a  nevezett  ne- 
messég szerző  Gergelytől  eredőt  közölhetek ,  —  és  ezt  sem  teljesen  — 
a  következőkben  2). 

rr  r  Wlona. 

t  r«^_-.^i  S  Ambrus. < Pál.  i     '.    ,lsL  *]  .  .    .  „„_., 

I.  Gergely^  {  I    t  a  747.      JErzsébet  (1.  Andrássy  Jánosné,  f  1778. 

1649-     á  1  (Nagy  Ka- j        o   Balajfchy  Tamásáé) 

1  ■  talin.)  f  J     J 

VGábor  stb. 
János.  Nógrádban  1734. 


f)  L.  mináeít  nógrád  vármegyei  1734-ki  Jegyzőkönyv. 
*)  1722-ki  hit  lanuvall&lás  nógrád  vgyei  ltár. 

5 


£6  Be-aae  —  R^síprénsy. 

E  családfa  élén  álló  Gergely  unokájának  Pálnak  két  fía  maradt : 
II.  Gergely,  és  J  á  n  o  g.  Ez  utóbbi  Nógrád  megyében  maradt ,  és 
1734-ben  mint  említem  -^investigál  tátott  nemessége.  —  II  Gergely, 
kinek  neve  azon  megyei  I709-ki  nemesi  Összeírásban  meglátható,  a  ku- 
rucz  világban  a  jász  kerületbe  költözött,  ott  halt  meg  1747-ki  april 
12-kén  kora  60  évében.  Egy  fiún  kivül  több  leánya  maradt.  Ezek  kö- 
zött Erzse  (meghalt  1778.  nov.  14)  először  Andrássy  János,  2-szor 
Balajthy  Tamás  hitvese- ,  és  mindkettőtől  több  gyermek  anyja  lőn    ,). 

E  ♦saladhoz  sorozandó  előnevénél  fogva  megyeri  Besze  Ferencz 
is  (1844-ben)  a  m.  kir.  udv.  kamara  titkára. 

Tán  szinte  e  családból  eredt  Besze  János  is,  Esztergom  megyei 
Képviselő  az  1848-ki  nemz.  gyűlésen. 

I!esziiifck  család.  (Besznákfalvi  és  kerneczL)  Nyitra  megyei 
nemes  család  Besznákfaiva  helységnek  —  honnan  előnevét  irja 
birtokosa.  —  Iratik  a  ésaiéd  neve  B  e  z  n  á  k-nak  is.  —  Belőle  Pá  1 ,  szül. 
Nyitra  várm.  Sissó  helységben.  —  1763-ban  nagy-ugróczi  plébános,  ké- 
sőbb 1784-ben  pozsonyi,  1787-ben  esztergomi  kanonok  ,  fölemelkedve 
olvasó  kanonokságig.  Meghalt  1814-ben  január.  20-kán  Nagyszombat- 
ban 2).  1808-ban  a  Ludovíeeára  négyezer  forintot  adományozott  *). 

tSeszprcxiij7  c«d5ád.  (Szodorai.)  E  család  névre  már  a  XÍIL 
században  találunk.  A  Bezprimy  Uten nak  leánya  L u c i a ,  es  Bez- 
prymy  Andrásnak  leánya  A g  1  e u t  apáczák  voltak  —  Sz.  Margit 
korában -1270-dik  tájban  *). 

A  XVI.  században  már  Szathmár  vármegyében  látjuk  feltűnni  e 
nevet ,  a  midőn  zudroi  Beszprémy  Bálint  Csenger  helységben 
kap  egy  telket  1577-ben  kir.  adományban  5). 

A  XVII.  század  végén  a  szodorai  Beszprémy  család  Erdélybe 
Doboka  vármegyébe  is  átszármazott.- Ott  Sólyomkő  vön  birtokuk  és  lak- 
helyük volt,  Azonban  csak  három  nyomon  virágzott  a  család  ott  E  bá- 
rom íznek  nerazékrendi  kimutatása  ez  e)  ; 

„    ,     (György  főbíró  1704—1711. 
György  (Ördög  J 
0,»oly..)       jFerene^  |J«ait(So,nay|Soma^dor 

*)  Hiteles  tanuvallomány  1802-ből. 
*)  Memória  Basih  Strigonien.  176. 
3)  i808-ki  V1L  törv.  ez. 
*)  Pray  :  Vita  S.  Margarethae  369.  3?4. 
*)  Szirmajr  :  Szathmár  vgye  II.  131. 
*)  Hodor  :  Doboka  vánro.  51.  52.  és  427. 


Bcsrprémy  —  Bethlen.  g? 

Az  ifjabb  György  megyei  hivatalt  viselt,  előbb  alispán  volt,  az- 
után IL  Rákóczy  Ferencz  által  lépett  főbiróságra  1704-ben,  és  az  volt 
17H-ig. 

Be«zterczey  család.  Zemplin  vármegyében  Magyar-krucsó 
és  Kamena  Foruba  helységben  birtokos  nemes  család  1803-ban  f)- 

Bcte$h  csatáid.  (Csik-Tusnádi.)  Erdélyi  székely  család ,  és  a 
Csik-székben  Tusnádon  jelenleg  is  birtokos.  Belőle  Ignácz  (1815-ben) 
gyergyó-széki  ülnök.  Antal  fogarasi  dézsmás.  Egy  ága  kiszakadt  a 
mezőségre  *).  Ez  ágnak  törzse  Ferencz,  kitől  e  nemzedékrend  jő  le  : 

Ferencz 
(Nagy  Kata). 

Gábor 
(Nemes  Kata.) 

Dani.         József.         Gábor.         Sándor. 

A  két  Gábor  közül  egyik  torda  vármegyei  főjegyző  (1794-ben) 
fő  szolgabíró  (1815-ben.)  —  Az  utolsó  izén  álló  Sándor  is  (Kőváry 
szerint)  torda  megyei  fŐbiró. 

Élnek  a  családból  Kelemen  és  többen. 

Beteu  család.  (Budafalvi.)  Beten  Péter  testvéreivel  együtt. 
1278-ban  IV.  László  megerösítetik  nemességében  a  Rudolf  császár  el- 
leni hadban  szerzett  érdemekért  3). 

Be  te*  család.  Gomör  vármegyei  nemes  család  *) 

Bethlen  család.  (Iktári  és  bethleni ;  gróf.)  Mikép  származik 
e  család  Saroltától  Aba  Sámuel  királynétól,  utalom  az  olvasót  e  munka 
I.  kötetében  az  Apaífy  családhoz ,  mellyel  e  család  egy  törzsből  ered. 
Azonban  e  családnak  két  fő  ága  van  ,  ugy  mint  az  i  k  t  á  r  i  és  b  e  t  h- 
leni;  amaz  három  ízzel  előbb  elvált  a  törzsöktől,  mint  ujolag  az  ide 
átvett  táblázaton  láthatjuk  : 


')  Szirmay  C  Zemplin  topogr.  341.  343. 

*)  Kőváry  id:  H.  257. 

*)  Fehér  Cod.  Dipl. 

')  BartUalomaeides  Com.  Gcmörien.  144. 


68 


Be&íea. 


I.  tábla. 


a 

E 

O  ^v 

*«    * 

o 

d 


yBofcíion. 

Beneze. 
Csák. 


•Péter.  Ettől  az  iktári  Betbien  ág. 

(György,  f 


\ 

B,«„<01i„,jJUl0,.jJi~KFs i 


Miklós. 


íakab.  Ettől  a  beth- 
leni BetHen  ág. 

I.  Miklós  Apalfyaft 
törzse. 


Ebből  látjuk  mind  a  három  családágazatnak  összefüggését ,  de 
látjuk  azt  is ,  hogy  a  Bethlen  családban  is  már  a  XII.  században  meg- 
történi e  két  fő  ágra  szakadás ,  miért  mint  két  fő  ág  külön  lesz  tárgya- 
landó. 

Az  iktári  Bethlen  ágazat. 

Előnevét  ez  ág  a  temesi  bánságban  fekvő  iktári  (Ilkar  és  hajdan 
Aktár)  uradalomról  vévé ,  mit  több  helységgel  együtt  birt  egész  addig 
mig  a  bánságot  a  török  el  nem  foglalta.  Így  elvesztvén  Ősi  birtokukat, 
miután  e  részek  ismét  a  magyar  korona  alá  kerültek ,  a  család  ország- 
gyíilésileg  is  folytonosan  lépéseket  tett  a  kormánytól  e  birtoknak  visz- 
szaadására  *). 

Ezen  ág  a  másiktól  különbözik  czimerére 
nézve  is ,  mit  Bethlen  János  (mint  alább  Í3 
említve  lesz)  Zsigmond  királytól  kapott.  E  czi- 
mer  ■*—  mint  itt  láthatni  —  két  szemközt  álló 
hattyú ,  mellyeknek  nyakaikon  egy  nyil  van  át- 
lőve. János  —  mint  iratik  —  ezt  annak  emlékeze- 
tére kapta,  mivel  egy  nyillal  egyszerre  két  hat- 
tyú nyakát  lőtte  által  *).  Ez  ág  folytonosan  e 
czimerrel  él,  és  G  á  b  o  r  fejedelem  országos  pe- 

')  Köváry  szerint  a  követelést  a  család  az  1790-ki  (erdélyi)  országgyűlé- 
sen kezd*  »  és  f oly  tata  még  1842-ben  Í3.  Lásd  országgyül.  Jegyzőkönyv.  1790 
102.  1.  1794-ki  42.  210. 1.  —  És  az  1842-kiben  is. 

*)  Engel :  Monumenfeb.  241.  I  —  Fehér  Cod.  Dipl.  IX.  rol  5.  400.  L 


Bethlen  60 

esetein  is  e  czimert  a  szív  (vagy  közép)  paizaba  metszve  ha  9Z  nála,  azon- 
ban ktfrül  véve  egy  —  farkát  szájában  tartó  kigyó  vagy  sárkány  által. 
Visszatérve  ez  ág  leszármazására,  az  előbbi  táblázaton  álló  Fcs 
t  e  r  1 6 1  így  jÖ  a  nemzékrend  j)- 

II.  tábla. 

| f  CL  János  C  Llt  Domoko^111'^  UL 

3[ I.  Domokos.?  a  czimerjl.  Gergely?  (1.  Ábrámé  ;     <öut1''  **"* 

(  szerző,    f   f  1333.   )  Margit         U..    „ 
, .  (  2.  N.  N.       pbor- 

*  IMiklds. 

■*» 

.S 
6 


3 


i  Jőtvin. 

II.   Gergely  \X*ta  (mncsk&si 
i    Tárnok  J4fc») 

Kata. 


PU 


J  György.  JMfcrgit 

Bora  (Dóczy  Gyorgyné.) 
Sára  (Tarezay  Jánoané.) 

E  táblázat  törzse ,  Péter ,  Bctblennek  fia ,  kiről  a  Bethlen  név 
eredt ,  —  ha  Lehoczkynak  hitelt  adkatnók  Temes  vármegye  főispánja 
volt.  Fia  I.  Domokos  2).  Ennek  fial.  János,  kirSl  említők ,  hogy 
a  család  czímerét  szerzé  Zsigmond  király  alatt  1350. 1.  Jánosnak  fia 
I.  Ge  r  g e  1  y  s).  Ez  nemzé  II.  Domokost,  kinek  első  neje  Abrámű 
Margit  volt :  a  második  —  kinek  neve  nem  tudatik  anyja  volt  Borbála 

*)  L  nerazékrend  elsó  izeinél  az  írók  a  nevekben  különböznek.  Máskép 
adja  Kovéry  ,  máskép  Buday  ,  Lehoozky  Wagner  és  Bethlen  Elek.  Leginkább 
ez  utóbbira!  tartva  ,  a  különbségei  jegyzetekbeu  fogom  kijelölni 

*)  Kováry  37.  ].  L  Domokos  fiául  is  Domokost  teezí  Ellenben  Lchoozky 
51.  L  Bnday  I.  396  L  és  Wagner  ir.ss.  tom.  LXX.  pag.  94.  .Táncát  teszik,  azon- 
ban ez  utóbbi  egy  Domokost  a  II-dik  Domokos  fiául  állítván  ennyiben  egyezik 
Köváryval  ,  holott  az  említett  két  író  Gábor  fejedelemig  csak  két  Domokost  em- 
lít, Kőváry,  Bethlen  E.  és  Wagner  harmat,  de  nem  egy  heíyer:. 

•)  Lehoczky  György  nek  irja,  és  1452-ben  sadrényi  bániak  .  mi  ofcro- 
nologice  nem  állhat,  Köváry  szerint  e  Gergely  meghalt- 1395.  Buclay  szerint  csak 
a  na  II.  Domokos  él  1452-ben.  Ellenben  Beniő  és  Buclay  e  Gergely  nejéül  állítja 
AbraniÉ  Margitot,  a  ki  Bethlen  Elek  és  Wagner  szerint  fiának  lí.  Domokosnak 
Ö*  volt  íx  Fejér  Cod.  Dípl.  tom.  X.  vol.  i.  273. 


?• 


Bethlen. 


és  Sára  leányainak.  II.  Domokosnak  többi  közt  —  mint  a  nemzékrend 
mutatja  —  fia  volt  III,  Domokos.  1)  is ,  ki  Butinak  neveztetett ,  és 
erdélyi  vajda  volt.  Ezen  Domokos  Kasza  Benedeknek  a  temesi  főispán- 
nak leányát  Ágnest  vette  noul,  kit&l  gyermekeit  a  ül.  táblán  látandjuk. 

III.  Domokos  testvérei  :  I.  Grá  bor  z)  nagynak  nevezteteM ,  és 
Bethlen  B.  szerint  budai  parancsnok  volt.  Gyermekeiről  mi  sem  tudatik, 
II.  Gergely  Szörényi  bán  volt  3).  fia  I  s  t  v  á  n  magnélkül  halt  el.  Leá- 
nya Kata  raacská,  i  Tárnok  Jánoshoz  ment  nőül ,  és  anyja  lön  (Bei  li- 
lén szerint),  bakai  Machkási  Ferencznek.  II.  Jánosnak  fia  György 
leányában  Margitban  végzi  ágazatát.  Ezen  Györgynek  nővére  Anna 
Mándi  Kelemenné.  Borbála  és  Sára  (szintén  II.  Domokosnak  leányai) 
férjeiket  a  táblán  olvashatjuk. 

ül.  Domokostól  kezdrük  tovább  a  családfát  a 

d 

III  táblán. 


Farkas. 


Vl.  Gáborul. 
III.  Bomokos<     1526.     J 
(Kasza  Ag- )    (Kinisyf    gyi  Lá 
nes.)  Ki  al    N.)        I     zár  Dru 
II.  táblán.  I  -     zsána.) 


ml.  Gábor  fejedelemMV.  Gábor  f 
,  .*<  1613-29.  (i.KároO 
!iel"    lyiZsuzs.    2.  Bran-iMihály.  f 
denburgi  Kata  her-F 
czegnő.)  V 


( 

2.  Károlyi  Kata.)  n  Igtvájl  (Széchi  Már  } 
f!633. 


II.  GergelyJII.  Péter  111.  János  H 

98.  i« 


tanácsos.. 


(Moga 
Kata.) 


obraifgCj 
lna.)  I**~ 


III.  Péter  (Illyésházi  Ka- 
ta. ) 

Kata  (Zólyomi  Uavíd.) 

Anna  (1.  Gyula  fí  Sam. 
2.  Kos.  Kun  ÍAtváimé.) 

Druzsianna  (Ithédey  F«- 
rencz  fejed.} 


1)  E  III.  Domokos  az ,  kit  sem  Lehoczky  sem  Budai  nem  említ.  Hanem 
Benk5  és  Budai  ií.  Domokost  teszi  erdélyi  vajdának  1452-ben  j  fiát  Gábort 
pedig  még  1526.  után  is  élteti ,  mi  kissé  két  ízre  hosszú  idő. 

2)  Bethlen  után  csupán  "Wagner  említi  id  h. 

3)  Lehoczir  y  í.  Gergelyt  (szerinte  Györgyöt)  nevezi  szörényi  bánnak 
1452-ben  ,  a  mi  lehetetien. 


Bethlen.  7i 

£  táblázat  feje  III.  Domokos  máskép  Buti  nak  is  neveztetett 
és  erdélyi  vajda  volt  1452-ben  *).  Nejétől  a  temesvári  főispánnak  Ka- 
sza Benedeknek  leányától  Ágnestől  két  fia  maradt  IL  Gábor  és 
II.  Gergely. 

II.  Gábor  a  mohácsi  ütközetben  1526-ban  hatezer  kopjást  ve- 
zérelt ;  azután  Szapolyay  János  tanácsosa  és  udvari  főkapitánya.  Neje 
Kinisy  Pálnak  legifjabb  húga  volt  2).  ,Fia  Farkas  Szapolyay  Zsig- 
mond- János  és  Báthory  István  utóbb  lengyei  király  hadainak  főkapi- 
tánya ,  és  tafláés  ur ,  több  csatában  vett  részt ,  mint  Gyulánál ,  hol  1 7 
sebbel  szabadult  meg.  Báthory  alatt  a  pártütő  Danczka  megszállásánál 
is  jelen  volt.  E  tetteiért  kapta  az  i  i  1  y  e  i  uradalmat  fiágra  a).  Meghalt 
15904>en  ;  szár  hegyi  Lázár  Druzsinától  születtek  fiai :  III.  Gábor  és 
I  István. 

III.  Gábor  1580-ban  született ,  1 1 1  y  e  mezővárosban  Huny  ad 
vármegyében  tiz  éves  korában  anyai  nagybátyja  Lázár  Andráshoz  a 
gyergyói  völgyben  fekvS  szárhegyi  várba  került  nem  valami  rendszeres 
tudományos  növelésbe  4)  mind  a  mellett  természetes  ész  is  itt  meglelé 
a  nemes  irányt.  Ifjúkorát  Báthory  Zsigmond  udvarában  tölte.  Tizenhat 
éves  korában  már  a  havasalföldi  hadjáratban  vett  részt.  1600-ban  már 
hadat  vezényleti  Báthory  Zsigmond  részérői  Mihály  vajda  ellen.  Bá- 
thory Zsigmond  utolsó  leköszönése,  és  Székely  MózTses  rövid  fejedelem- 
sége után  Ő  volt  egyik  fő  tényező  Bocskay  Istvánnak  a  fejedelmi  székbe 
helyezésében,  és  ennek  tábornoka  és  főtanácsnoka  volt.  Adományban 
kapta  tőle  Hunyadvárát  3  egyebeket ,  és  hunyad  vármegyei  Örökös  fő- 
ispánná is  tétetett.  Bocskay  halála  után  az  ő  befolyása  se^ité  Báthory 
Gábort  is  a  fejedelemségre  ,  azonban  ettől  később  üldöztetvén  ,  bukta* 
tója  is  lőn.  Már  1610-ben  Csik-  Gyergyó-  és  Kászonszékek  főkapitánya. 
1613-tól  pedig  Erdélynek  páratlan  fejedelme,  ki  hazafiúi  tűzzel,  és  po- 
litikai bölcsességgel  vitte  a  kormányt.  Történeteinkben  feltünőleg  — 
úgynevezett  három  támadása  vívott  ki  enyészhetlen  emléket ,  meliyek 


*)  Kissé  szembeötlő  fiáig  Gáborig  —  ki   1526-ban  élt ,   —  a  74  évnyi  idÖ 
kor  ,  és  igy  tán  II.  Domokos  lehetett  inkább  1452-ben  a  vajda. 

*)  "Wagner  Ms.  tom.  LXX..  id.  h.    Bethlen  E.  után. 

■>  Nemzeti-Társalkodó  1841  I.  34.  L  Kőváry  után   id  m.  39   i.  Lehoezky 
is  id.  h. 

4)  L.  életét  Hormayt  Mednyánszlcy  Taselienb.  £  vaíerl.  Gesch.  1823  k: 
fbly.  453-516,  L  arcképével  Tetteiről  u.  ott.  1847-ki  foly.  274.  L  Végrendele- 
tét u.  ott.  1827-ki  foly.  338-366.  I.  Jellenrajzáról  érdekes  doigok  írvak   Tudom. 
Tár  1838-ki  foly.  ül.  köt  Káidy  életiratában. 


72  Bethlen . 

közül  az  elsőt  1622-ben  a  nikolsburgi  békekötés  koronázta  meg.  Az 
utolsó  pedig  a  pozsonyi  és  szőnyi  frigy-pontokat  húzta  maga  után. 
Gábor  Magyarországnak  választott  királya  is  volt ,  és  élt  is  e  czimmel, 
de  tisztelve  a  törvényszerűséget,  a  koronát  halántékaira  nem  emel  tété. 
Buzgó  református  volt,  a  bibliát  huszonhatszor  olvasta  el  éltében,  de  a 
jlsuita  Káldyt  is,  a  biblia  fordítóját  nyomda  állítására  pénzzel  segité. 
Számos  hadjáratában  mindig  győzelmes  volt ,  soha  meg  nem  veretett. 
Első  neje  nagykárolyi  Károlyi  Zsuzsanna  volt,  kitől  Gábor  és  Mihály 
fia  és  leánya  gyermeke  kora  sírba  szálltak.  Második  nejétől  a  Brande- 
burgi  Katalin  herczegnŐtől  sem  maradtak  gyermekei.  Meghalt  1629- 
ben  megmérgez tetés  gyanújával.  Eltemettetett  Gyulafehérvárott  a  sz. 
Mihály  tenplomában. 

I.  István  (szintén  I.  Farkasnak  fia)  előbb  Hunyad  és  Marmaros 
vármegye  főispánja ,  Huszt  várának  kapitánya  1)r  bátyja  halála  után 
1626-ban  Brandeburgi  Katalin  mellett  Erdély  Gubernátora,  és  Katalin 
lemondása  után  kis  ideig  fejedelem  1630-ban,  mert  I.  Rákóczy  György 
fegyveres  trónkővetelése  ellenében  dee.  22-kén  lemondott  2).  Meghalt 
1648-ki  január  10-kén  kora  66-ik  évében  Ecsed  várában  ,  eltemettetett 
Gyulafehérvárott  az  öreg  egyház  sírboltjában  mart.  29 -kén  3),  Neje 
kettő  volt.  Az  első  mihályi  Csáky  Krisztina  (Cs.  Gábor  leánya) ;  —  a 
második  Károlyi  Katalin  Rhédey  Ferencz  özvegye.  Ezektől  gyermekei : 
V.  Gábor  korán  elhalt.  LL  István  Bihar  vármegye  főispánja ,  vá- 
radi  főkapitány  és  a  hajdúság  (gyalog  had)  tábornoka  volt.  Meghalt 
1633-ban  fiatal  korában ,  eltemettetett  Gyulafehérvárott  4).  Neje  rima- 
szécsi  Széchy  Mária  mint  özvegy  előbb  rosályi  Kun  Istvánhoz ,  ettől 
elválván  Wesselényi  Ferenczhez  a  nádorhoz  ment  nőül. 

III.  Péter  (Istvánnak  fia)  Hunyad  és  Marmaros  vármegye  főis- 
pánja volt.  Sokat  utazott  *).  Neje  Illyésházy  Katalin  volt.  1646-ban 
Trencsinben  járt  sógora  illyésházy  Gáspárnak  látogatására ;  innen  haza 
készülvén  Bánra  meghivatott  búcsú  estelire  ,  másnap  reggel  7  órakor 
august.  3-kán  a  midőn  fölkelt  a  guta  megüté  s  meghalt  kora  38-dik 
évében.  Teste  innen  elszállíttatván ,  útközben  állomásonkint  mellette 


J)Kazy.  Híflt.  R.  Hung. 

*)  Kemény  János  önéletírása  Szalay  kiad.  204.  1. 
•)  Medgyesi  Pál  fölötte  mongott  halotti  beszéd-e. 
*)  Kemény  önéletleirása  242.  246.  Et  Bethlen  Ioan.  lib.  I.  sect  II. 
5)  Kecskemétéi  ;  „TT  lissesPanonicus"  czim  alatt  ada  ki  utazása  le- 
írását 


Bethlen.  W 

halotti  beszédek  tartattak ,  nov.  2-kán  értek  vele  Nyir-Bátorba ,  hol 
novemb.  4-kén  Vereezei  Ferencz  s.  pataki  és  Csulay  György  (Rákóczy 
Györgynek  udvari  prédikátora)  által  mondott  halotti  beszéd  mellett  el- 
temettetett ').  Gyermeke  nem  maradt. 

III.  Péternek  a  táblán  látható  nővérei  közül  Anna ,  előbb  ráthóti 
GyulafFy  Sámuelnek,  utóbb  rosályi  Kun  Istvánnak  volt  neje.  Gyulaffy- 
vali  lakodalma  gyászos  állapotban  zene  nélkül  Fehérvárott  a  várban 
tartatott  2). 

Ezekben  kihalván  a  fejedelmi  ág ,  vissza  kell  mennünk  III  Do- 
mokosnak második  fiához  II.  Gergelyhez. 

II.  Gergely  a)  (IIL  Domokos  fia)  Szapolyay  II.  János  taná- 
csosa, 1553-ban  Petrovics  Péter  által  a  budai  török  vezérhez  járt  követ- 
ségben, hasonlóan  követségben  járt  az  ifjabb  Szapolyay  részéről  J567- 
ben  is,  midőn  útjában  Túron  az  ónodi  várőrzők  által  megöletett.  Ger- 
gelynek fia 

II.  Péter  nejével  Moga  Katalinnal  nemzé  III.  Jánost,  ki 
szintén  tanácsos  ur  volt  1570— 98-ban.  Dobrai  Annától  született  fia 
Domokos,  mint  ezt  látni  fogjuk  a  következő 

IV.  táblán. 

{►S2Í  |V.  Domokos  f  (Wesse- 

"  "  '  "     lényi  Már.) 


V. 


*  £i  C  V-  Sámuel<  > 
^§1                       \lstván< [f  1767.   |                 r                     W.  Domokos  (B. 
g>TV\  Domokosa  1680.    j    (Gr.  Ke-                   >  ül.  Sámuel/     Wesselényi 
*-2J       1665 

*  o((Boldai  Kat.) 
S  I  ^ 

*  QD 


(Üaca-1    resztes  Jll.  Sámuel  YSimén  Klá-       Zsuzsa.) 

kási    1     Bora.)  I  tábl  eln.  fra.) 

Judit)!  I  (Gr.  Kor 

Mária  I  da  Zsuzs)VGyörgy.  f 


?  2.1  I  Kata  (Fosztó 


(Tornyai 
István.) 


Kata  (Gr.  Teleki  Laj.) 
Zsigm )  lv  v. 


Katalin  (1.  Gróf 
Komis  Mih. 
2.  Báró  Bánfi 
Mikiósné.) 


^L.  TemetésiPompáját  kinyomv.  N.-Váradon  1646.  A  czim  lapon 
az  iktári  ág  ozimere  is  látható  hasonlóan  a  miénkhez. 

•)  Kemény  :  Önéletirása  Szalay  kiad.  201 . 

s)  E  G  e  rge 1 y  t  "Wagner  id.  h.  hibásan  Györgynek  írja.  Gergelyt  Do- 
mokos fiának  épen  ez  izén  irják  Bethlen  Joan.  Comment.  Tabella  Prima  ge- 
nealog.  —  Budai  Fer.  Lex.  I.  397.  lapon.—  Lehoczky  Stemm.  11.  51.  —  Ezek 
daczára  is  Köváry  nem  említi ,  hr.ne-n  kihagyván  e  Gergelyt  egészen,  annak  fiát 
II.  P  é  t  e  r  t  irja  Domokos  fiául.  Mi  okon  ?  Nem  tudom  ;  —  hanem  azt  láthatni, 
hogy  később  Qgy  ízt  meg  ó  tesz  föl  táblázatára  Péter  névben  ,  kit  az  említet- 
tek nem  ismernek*  Erről  alább. 


u 


Bethlen. 


III  Jánosnak  ')  fia  IV.  Domokos  ,  kinek  kezéből  1665-ben  az 
iktárí  urodalom  után  újra  hat  falut  u.  m.  Betlenos ,  Seprős,  Bodon,  Új- 
falu (Biharban)  Székely  telek,  és  Szent- János  helységeket  foglalták  el  ; 
ez  utóbbit  magánosok  2).  Kivévén,  hogy  II.  Sámuel  í 755 -ben  kir. 
táblai  elnök  volt ,  ez  ágazat  hivatalt  nem  igen  viselt.  A  grófságot,  mit 
már  a  fejedelem  Grábor  testvérei  is  használtak,  ez  ág  1742-ki  sept. 
24-kén  kelt  oklevélnél  fogva  vette  föl. 

A  táblázat  végén  álló  most  elo  gr.  Bethlen  Domokos  -  irja 
Köváry  —  Erdély  leggazdagabb  birtokosai  egyike ,  többnyire  Bécsben 
él ,  s  több  diszjel  tulajdanosa  Nejétől ,  ki  jelenleg  (1854-ben)  id.  gróf 
Bethlen  János  özvegye  ,  elvált.  Gyermeke  tőle  nem  volt,  s  igy  alkal- 
masint utolsó  i  k  t  á  r  i  Bethlennek  nevezhetjük. 

Következik  a 


bethleni  Bethlen  ágazat* 

Ez  ág  megmaradt  Ősi  czímerénél ,  mellynek  szerzője  felöl  nincse- 
nek egy  értelemben  a  genealogusok.  A  czimer  mint  itt  a  metszvény 

mutatja ,  egy  koronás  kigyó ,  szájában  a  magyar 
király  ékei  egyik  jelvényét  az  arany  almát  tartja. 
Némellyek  szerint  e  czimer  a  család  királyi  erede- 
tére mutat ,  mások  szerint  egy  vészes  kigyót  mu- 
tat, mellyet  a  Bethlennek  egy  alma  lenyeletésével 
megfogtak  és  megöltek. 

Ez  ágazat  az  iktári  mellett  jó  formán  egy 
külön  családot  alkot,  noha  a  rokonság  mindez  ideig 
fön  van  tartva.  Mint  szakadt  vagy  helyesebben 
szólva  emez  mi  képen  jött  le  a  közös  törzsből,  erre 
nézve  vissza  kell  mennünk  a  családfa  első  tábláza- 
tára (itt  68.  lapon),  hol  látni  fogjuk,  hogy  Beth- 
len n  e  k ,  kiről  a  család  nevét  vette  3) ,  0 1  i  v  é  r  fia  volt ,  ki  Wenczel 
király  részén  állott ,  tehát  akorban  a  legitim  párton ,  és  ennek  érdeké- 


0  Ennek  fiául  és  IV.  Domokos  atyjául  tesz  Köváry  egy  Péter  nevűt,  ki 
szerinte  1646-ban  halt  meg,  valószínűleg  III.  Péterrel  (a  mi  III.  táblánkon)  az 
IUyésházy  Kata  férjévei  téveszti  össze ,  ki  szintén  1646-ban  halt  meg. 

*)  Nemz.  Társalkodó  1841.  I.  36-38.  I.  Kőváry  szerint. 

*)A  Bethlen  név  százmazzék  bármi  gyökből,  mint  azon  —  kiválta 
aiult  században  fejüket  törték  a  genealogok,—.  kereszt  név,  mint  sok  annyi  más  a 
pogány  korból. 


Bethlen. 


75 


ben  vitézkedett ,  s  állítólag  jutalmul  Gyula  nevű  helyet  kapott  ado- 
mányban 1302-ben.  Olivérnek  fia  volt  János,  unokája  is  J  á  n  o  s  '), 
ki  A  p  á  nak  is  neveztetett ,  és  kinél  a  család  Apafi  és  Bethlen  ágra 
szakadt.  Jánosnak  fia  Jakab  törzse  a  kethleni  Bethlen  családnak, 
kitől  a  nemzékrendet  folytatjuk  az 

V.  táblán. 


d 

3    X 

-*»  I 


András  meat. 


M 

1 


fí 


Jakab. 


Gergely* 
1305.  * 


János 


}  II.  Gergely 
tll  János. 


>iénesi  István  mr. 

\l.  Miklós,!  Borbála 
II.  András<  \    (Báthory) 

III.  János. 


ÍLásd  ezt 

II.  Miklós  ^s  ágát  a 

(VI.tábL 


a 


*ata  (Bo-llII.  Gergely  jLukáca 
gáti  Al-I    mester  f    j 
nód.)      f       1394.        ftv.  Jánosa 

I 

3 


Moyses. 

Kata  (Szilvási 
Kristófné) 

Klára  (Zombori 
János.) 

(Margit. 

Elek}Z*óffa. 


I 


János 


tak, 


k  "juliana  (Toldy 
.  í  Lukácsné.) 

rMiklós. 
;      l?Eusták. 
[Gergely. 

Mint  e  táblázaton  *)  látjuk  Jakabnak  fiai  András  és  Gergely  vol- 
és  mint  az  Apaffyaknál  (I.  köt.  49.  1.)  raegjegyzok  1305-ben  osz- 


')  KőVáry  itt  is  egy  Jánost  elhagyott ,  és  itt  Benkó  és  Budai  is  így 
tettek.  Én ,  Bethlen  Elek  és  Wagner  szerint  hagytam  meg  a  két  Jánost.  Le- 
hoczky  pedig  t  mi  sodik  János  helyett  Mi  h  á  1  y  t  nevez  ,  és  így  iz  számra  (ge- 
éeratio)  megegyez  Wagnerrel. 

*)  E  táblázatot  Wagner  idL  h.  kézirata  s  ezre?  egyező  Bethlen  munkája  sze- 
rint adom  ,  bízva  hűségökben.  Mert  az  e  táblázaton  látható  nemzékrendre  nézve, 


76  Bethlen. 

toztak  Miklós  a  Jakab  testvérének  gyermekeivel ,  kiktől  az  Apaffyak 
származtak.  I.  Gergely  III.  János  nevű  unokájának  fia  III.  <x  e  rg  e  1  y 
általános  állítás  szerint  kapta  Zsigmond  királytól  Bethlen  szent- 
Miklóst,  Alsó-Kápolnát  és  Nikápolynál  esett  el  1393-ban.  Ennek 
unokája  ismét  IV.  Gergely  épité  Bethlen  várát  Albert  király  idejé- 
ben Belső-Szolnok  vármegyében. 

az  az  I-  Jakabtól  Márkig  (ki  a  VI  tábláa  élén  illand  mint  11.  Miklósnak  fia)  lé- 
nyeges variánsokat  találunk  a  nemzék  tanároknál  (genealognsoknál).  Legjobbnak 
találom  az  általam  megtekintett  nerazékrendeket  iróik  szerint  az  olvasó  kedveért 
ide  iktatni : 

A)  Benkö  József  (Transylvania.  Pars  Generális.  Tom.  II.  372. 1.) 
I-sŐ  vagy  nagynak  nevezett  Jakabtól  (ki  nála  Olivérner  unokája,  —  nálunk  kis 
unokája)  igy  hozza  le  a  családot*  £  Jakab  nerazé  1.  M  i  k  1  ó  *  i  .,  ki  magvasza- 
kadt 2.  Andrást,  atyját  Miklósnak  és  Andrásnak .  kinek  fia  János  kihalt 
1368-ban.  —  3.  Miklóst ,  atyját  Jánosnak  f  és  Andrásnak  f  -  4  J  á  a  o  e  t  (éit 
1325-ben).  5.  H.ik  Apát  f  —  6.  Dénest,  f 

Ezek  közül  János  (a  4-dik  szám  alatti)  nemzé  Gergelyt,  (ki  1358—93- 
dik  év  közt  élt) ,  ki  Zsigmond  királytól  Bethlen  sz.  Miklóst  és  Alsó-Kápolnát 
kapta.  E  Gergelynek  fia  volt  ismét  János,  a  ki  nemzé  a)  Miklóst,  atyját 
Márknak ,  nagy  atyját  Bernátnak  (1*  1491.)  Miklósnak  ,  Vitályosnak  ,  Jánosnak, 
Farkasnak ,  Katának,  Erzsébetnek  (Patocsy  Miklósuénak)  és  Eustáknak.  b }  A  a- 
t  a  1 1  Apftfy  Miklós  erdélyi  vajda  (nem  a  fejedsmj  eyámnokát  1447-ban.  «)  Ger- 
gelyt Bethlen  vár  építőjét.  Nevezett  Antalnak  fia  volt  ismét  Gergely,* 
kinek  Jánoson  kivül  fiaEiekésBalása  két  fő-ág  torzséi. 

B)  Budai  F.  (I.  k.  394-400)  szerint  I.  J  a  k  a  b  nak  fiai  1.  A  n  d  r  á  s ,  en- 
nek Miklós  és  András ,  ez  utóbbinak  János  ,  a  ki  kifogy.  2.  M  i  k  1  ó  s ,  ki  Jákob 
és  Antal  fiában  enyészik  el.  3<  J  án  o  s  ,  a  ki  atyja  Gergelynek  r  Apának  ,  és  Já- 
nosnak ,  ezek  közül 

Gergely,  ki  Dobokát,  Ereset,  Borgói  BethLen-Sz. Miklóst ,  és  Kápolnát 
kapja  és  1386-ban  meghalt ,  atyja  volt  János  nak  ,  ki  1393  ban  elesett.  Ezen 
Jánosnak  fiai  1.  Miklós,  kinek  Márk,  kinek  ismét  a)  Bernát  f  1491.  b)  Miklós, 
ki  nemzé  Miklóst,  Vitáiyost ,  Jánost ,  Farkast ,  Katalint ,  Erzséi  Patóesi  Mik- 
lósnét.  c)  Leusták.  2.  Antal  1447.  ennek  fia  Elek ,  János  és  Bálás.  3.  Gergely 
Bethlen  épitője  ,  ki  a  mi  táblánkon  IV.  Gergely  lenne. 

€/)  Köváry  it42. 1.)  egyszerre  Jánosra  ugrik  ,  kit  1408-ban  éltet ,  feledvén 
az  elóbbi  származtatást  közölni ,  holoít  arra  utal ,  hogy  ezen  Jánosig  hozta  le  a 
családfái,  mit  azonban  hiába  keresünk  müvében.  E  Jánosnak,  (ki  a  mi  IV.  .Já- 
nosunkat képviseli)  fiaiul  állítja  Gergelyt  és  Márkot.  Tehát  ez  sem  egyez  ,  sem 
Budaival ,  sem  Wagnerre! ,  és  igy  sem  Bethlennel  sem  BeukŐvel. 

D)  Lehoezky  (51.)  szerint  Jakab  nak  fia  János  (1325-ben).  Ez  utóbbi 
nemzé  Gergelyt  <-j  1393.)  a  ki  ismét  Jánost ,  a  ki  Antalt  és  Gergelyt,  és  ezen 
utóbbi  Gergely  Eleket  é3  Balásí.  A  végső  iztkivéve  Budaival  megegyez, 

K)  H  órányi  Bethlen  János  eomraentarinsaínak  (Béos ,  1773.)  Kiadója  c 
arankához  mellékelt  I.  táblán),  Jakabnak  cmokajáu!  teszi  Gergelyt ,  Gímek  kis 


Bethlen. 


77 


A  család  történetírók  bár  különféleképen  szerkesztek  össze  &  fö- 
lebbi  táblázaton  állókat ,  abban  megegyeznek ,  hogy  azokban  minden 
ág  kihalt ,  kivévén  azon  Bethlenét  ?  kinek  fiai  Elek  és  Bálás  voltak.  A 
mi  táblázatunkon  e  két  testvér  II  Miklóstól  eredt,  ennek  ágazatát  fogja 
mutatni  a  következő 


VI.  tábla. 


r 


Márk  ^Brigitta  (Bolyai  Gáspárné.) 

(1.  Laczy  AnnA 
2  Deső  Ilona,  j  ( 

rri.  Miklós. 


II.  Miklós<  3.  Szásznádasi 
ki  az  V.    j  Hungor  Illón.) 
táblán. 


Farkas. 
Dernád. 


réczi  kap 
(Alnoei  Ohire  j 
Margit,  f  János. 


h 


tályos 


lErzse  (Patfcócsy  Miklóiné.) 

Elek  erdélyi  alvajda.  1461  (Lásd  ét ,  és  ágat  a 
(Bánffy  Druzsán.)  \      VII.  táblán. 

Bernát 

Lestár. 

Anna  (Bála  ifi  Jánosné.) 

N.  (Szete  Mártonné.) 

Bálás  kiralyi<V.  Gergely     ^Lásd  ezt  a  XII.  táblán, 
komor. 


. 


(Thurzó  An 
gelika") 


/ 


(kallói  Leő- 
kos  Anna.) 


János  (Horváth  Kata.) 


wnokajáiil  Györgyöt,  és  ennek  fiaiul  Elek  és  Balást.  Tehát  ismét  nem  egyez  egy- 
gyei  sem. 

Végre  F)  Kazinczy  Ferencz  (Ered.  M.  II.  403.  1)  szerint  Jakab  hat  fiat  ha- 
gyá  1.  Jakabot  a  magtalant.  2.  Andrást ,  atyját  Miklósnak  és  Andrásnak  ;  s  An- 
drás által  Jánosnak  nagy  atyját.  3.  Miklóst.  4.  Jánost.  5.  Apát.  6.  Dénest.  (Mik- 
lós, Apa  és  Dénes  kihaltak). 

János  Jakabnak  negyedik  fiaGergelyf  1393.  Ennek  fia  ismét  János, 
ennek  pedig  1.  Miklós  atyja  Márknak  és  nagy  atyja  Bernátnak,  Miklósnak  ,  Eiur 
iáknak.  2.  Antal.  3.  Gergely.  Említett  Antal  nemié  Gergelyt,  a  kinek  fiai  :  Elek 
és  Bálás    Ez  sem  egyez  egy  gyei  sem. 


38  Bethlen. 

A  táblázatot  kezdő  Miklós  nak  fia  M  á  r  k  épité  Keresdet ,  és  a 
család  egy  ideig  innen  irta  magát,  mert  Bethlen  vára  (az  Ős  fészek) 
noha  íiági  birtok  volt,  sokáig  nem  volt  a  család  kezében.  A  Bethlent 
épitő  IV,  Gergely  (\T.  táblán)  ága  kihalván,  ül.  Miklós  (ki  Récz  vár 
és  város  kapitánya  volt),  vejének  Patocsy  Miklósnak  kezébe  került,  és 
birták  a  Patócsyak ,  ezek  megbélyegzése  után  pedig  sok  kézen  ment  át, 
migl.  ApaiFy  alatt  1678-ban  ismét  a  család  birtokába  visszaszállt  '). 

Márknak, —  kinek  neje  Laczy  György  horváth  bán  leánya  Anna;  a 
második  Ilona,  Deső  Jánosnak  leánya ;  sa  harmadik  szásznádasi  Hungor 
Ilona  voltak ,  —  gyermekei  közül ,  mint  aytál>lázat  mutatja,  csak  kettő 
tartá  fon  a  családot,  úgymint  E 1  e  k  és  B  a  í  á  s.  Elek  ágazata  rendesen 
Keresden  temetkezett ,  és  ollykor  k e r e s d i nek  is  neveztetett.  Ma 
azonban  már  a  nagyon  elszórt  családot  bajos  volna  birtokaik  szerint  el- 
nevezni ,  s  az  összes  ágazat  a  közös  bethleni  előnévvel  neveztetik. 

Mielőtt  előbb  Elek  ágát,  s  azután  B  a  1  á  s  é  t  egész  a  mai  napig 
lehoznék ,  örömmel  jegyzem  meg ,  hogy  e  két  személytől  a  családfa  le- 
származtatásban  az  irók  már  teljesen  megegyeznek ,  az  egyes  kisebb 
eltérések  (mint  például  a  hitves  társak  kereszt  neveikben)  csak  toll 
vagy  sajtóhibából  eredhetnek. 


Mindezekből  azt  látjuk,  hogy  e  család  nem  zékrendére  az  irók  különböznek, 
de  látjuk  egyszersmind  azt  is ,  hogy  főleg  két  táborra  oszlanak  ,  az  egyik  S.  Zi- 
láhy  András  halotti  beszéde  után  Benkő  előadását  követi,  mint:  Budai ,  Kazin- 
czy és  Kőváry.  —  Á  másik  rész  Bethlen  Eleknek  saját  családáról  irt  munkájának 
hódol. 

Benkő  József  bevallja ,  hogy  Zilahyt  követi ,  de  érinti  hogy  más  adatok 
nyomán  is  indult ,  azonban  forrásait  nem  idézi ,  pedig  épen  ez  adalékai  teszik  a 
változást ,  melly  által  Bethlen  Elek  és  Zilahy  előadásától  különbözik. 

Illy  adatok  mellett  a  család  okmányainak  átbuvárlása  nélkül  határozott 
meggyőződésre  jutni  lehetetlen.  Én ,  Bethlen  Eleket  választám,  kit  választott 
Wagner  is,  mert  azt  hiszem,  hogy  családja  leveleit  ez  legjobban  ismerheté.  Noha 
Míkola  o"  irányában  is  gyanús  kitétellel  él. 

')  Benkő  :  Tranaylv.  gener.  II.  372. 


Bethlen. 


70 


Elek  ága. 

VII.   tábla 


3   Anna  (Apaffy  Laszl.) 


f9 


ÍMüiály     <?Ferencz  f 
(Sarma.J 
sági  An-IErzse 
na.)        f     (Makrai 
Berta.) 


T 


Ferencz.  főaszt 
Stajerb.) 


(t 


Margit  (Nagy  Sebes.) 

Orsolya  (Ke.idell 
Gáspárné  ) 


A 


g4^  György.  <Miklós 
tanácsos,  jtanácsos 

Cl.  SükösiJ  íMihálcz 
-      di  Anna-I  Ilona  ) 

2.  Károlyi  1586. 

|      Klára'      [Mihály.    r 
^  ^Ferencz.  +' 


Borbála,  f 

György,  f 

Miklós,  f 

Krisztina  (Kapy  Györgyné.) 


Farkas.    jLászló  fo-f 
kanczellárMsp.f  1717.7 
s  történet-  If  Folti  Má-( 
irót  1679.1 'na.} 
(Ostrotfithl 

Borbála.)IKara' 

[István,  f 

Drazsina. 


iLáad  őt ,  s  ágát  a 
VIII.  táblán 


^Ferencz 

feliéri    f5-> 
lisp    és  iró 
1649. 

1.  Kamu- 

tb  i  Zsuzs. 
2.  Kemény 

Kata.) 


£ar  kapit.  |Kflta  (H-  ApalFy  Mihályné. 

(Torooz-iju,i;t  (1.  Lázár  György.  2.  Kö- 
I   kayMárj    leséry  Sánmelné.) 
na.) 

y€      czJKléra    C 

(Ferencz,  Krisztina,  f 
Mihály,  f 
Lajos.  *f- 


l 

H.Elekfó-<fa^"      , 
1691.  fcyorgy.i 
'Anna. 


/ 


Mária,  -j- 
Kata.  f 


isp 
(Nagy 
Klára.) 

István.  - 


I       Kva 

|(l    HallerI 
I  Györgyné] 

f   1  Csák 
l    Lájzló.) 


IKlám. 
Zsófia. 
Í^.PtóWeíí,ígá*a 

N.) 


X.  táblán. 


I.  Elek  a  családfa  törzse  1461-ben  Erdély al vajdája  volt.  Loson- 
cai fiáníFy  Druzsiánnálól  íla  ISI  i  h  á  ]  y  n  a  k  a  Sármasági  Anna  férjének, 
ága  kifogyott  fiában  és  unokájában. 

Ferencz  (I.  Elek  fia)  I.  Ferdinánd  föaszt alnoka ,  szinten  meg- 
nősült ,  de  magtalanul  múlt  ki  Stájerországban. 

György  (Elek  fia)  Isabellának  és  fiinak  Szapolyay  Zsigmond  Já- 


30  Bettién. 

nosnak  tanácsosa,  két  feleséget  birt.  Az  első  Sükösdi  Benedek  leánya 
Anna ,  a  második  Károlyi  Klára.  Ennek  csak  egy  fia  M  i  k  1  ő  s  lett  az 
ág  föntartója  ,  ki  hasonlóan  1586  ban  tanácsosságot  viselt ,  és  hitvesé- 
től Mihálcz  Miklósnak  Ilona  leányától  nemzé  Ferenozeta  Rakó- 
czyak  alatt  fehér  vármegyei  főispánt ,  udvari  főkapitányt  és  fejedelmi 
tanácsost.  Iratai  végett  a  tudósok  sorában  áll  1).  Elsc*  nejétől  Kamu- 
thy  Zsuzsánától :  Borbála  és  Erzsébet  leányai  utódok  nélkül  multak  ki. 
Második  nejével  Kemény  Katával  szapora  volt  házassági  élete.  Külö- 
nösen három  gyermeke  tűnt  föl.  Ezek  közül  : 

Farkas  Erdély  kanczellára  volt,  és  mint  hat  kötetnyi  történelmi 
munka  2)  szerzője  is  hallhatlanitá  nevét.  Meghalt  1679-ben.  Neje  gi- 
tetinczi  Osztrosith  Borbálával  nemzé  Lászlót  a  kormányzói  taná- 
csost, és  kuköllői  főispánt,  ki  1717-ben  halt  meg,  és  kinek  Folt y 
Máriától  százmazó  ágazatát  a  következő  VIII.  tábla  mutatandja. 

Gry ör gy  (Köváry  szerint  Gr  e  r  g  e  1  y)  szintén  Küküllő  főispánja, 
Fogaras  vár-  Udvarhelyszék  főkapitánya,  és  fővezér  1692-ben.  Nejétől 
Toroczkay  Máriától  három  leánya ,  s  egy  fia  lőn.  Leányai  közül  Kata 
az  utolsó  ApaiFy  Mihály  utolsó  erdélyi  fejedelemnek ,  Klára  pedig  az 
első  erdélyi  gubernátornak  losonczi  Bánffy  Györgynek  volt  neje.  F  e- 
r  e  n  c  z  fia  unokáiban  halt  ki. 

II.  Elek  (I.  Eleknek  fia)  szintén  katiczeilár  lőn.  1691-kijan. 
lö-kén.  Leírta  saját  családját.  Nejétől  Nagy  Klárától  több  gyermekei 
közül  maradt  III.  E 1  e  k  a  gróf  Pekry  Kata  férje  ,  kitől  ágazatát  alább 
a  X.  táblán  látandjuk. 

Megjegyzendő  itt  még,  hogy  a  fölebbi  három  testvér  :  F  a  r  k  a  s, 
György  (vagy  Gergely)  és  II.  Elek  (Ferencznek  fiai)  1667-ben  I  Apa- 
fynéval  a  káptalan  előtt  egyességre  léptek ,  hogy  azon  esetben ,  ha 

I.  Apafly  fejedelem  magtalanul  halna  el ,  Apaffyné  az  ebesfalvi ,  alma- 
kereki,  katonai,  gálfalvi,  udvarházakat,  bányabükki  és  a  borgói  részeket 
életéig  bírhassa ,  e  mellett  a  katonai  jószágokat  6000,  a  többit  10,000, 
forintig  elzálogithassa ,  s  a  mit  akkor  nem  reméltek ,  bekövetkezett, 

II.  ApafFyval  családja  kihalván ,  a  Bethlen  család  megtette  követelését 
az  érintett  jószágok  iránt,  és  azt  a  történetíró  Farkasnak  L  a j  o  s  nevű 
unokája  hat  évig  Bécsben  tartózkodása  alatt  a  család  ki  is  nyerte  3). 


*)  Horái.yi  Memória  Hang.  I.  291.  et  Nova  Mem.  457. 

*)  História  de  Rebus  Transyivaniüis.  Cibinii  1782-89.  hat  kötetben. 

*)  Köváry  41.  lap.  ki  szerint  ma  is  békésen  birják  ,  kivéve  Ebesfal  vát,  roít 
a  kincstár  az  örményeknek  adván,  helyébe  Réteget,  Árokalját,  Kenteikét,  Kér- 
lelt ftb.  kapák.  Lásd  1790.  országgyül.  jegyzőkönyv.  197.   1. 


Bethlen. 


81 


> 

c 
S 

.2 


Farkas  fiától  Lászlótól  igy  ágazik  le  tovább  a  családfa : 

VIII.  tábla. 

Gergely  (kis  korában  meghalt) 

ZrarsM.ua  t  í  Li*M  (n6tlen) 

Gergely       2  Lajos  (nőtlen) 
(gr /Bethlen  {  póH 

\  Mária  (Kendefi  Lajos) 
(  Klára  (gr.  Bethlen  Gábor) 


Ferenoz  + 
László  fr  Lajos 
Lajot  f- 


f  1807. 

(b.  Wesse-j 

lény  Anna] 


Klára) 


Lajos 

(gr.  Bethlen 
Klára) 


■ 


-  '  Gergely   JFerencz  (b*  Bánffy  ZsuOS 
Borbála  f 


3 


Ferencz 
(gr.  Bethlen 
Karolina) 


Sándor 
(b.  Bánffy 
Josefa) 


Ferencz 
(gr.  Bethlen 
Leopoldina) 


András 

László 

Gergely 

Karolina 

Póli 

Károly 

Elek 


l(b- 


Pál  (b.  Borne-   <  n_  _  ,     ,      .      . 
mU«  Kata)     |  G««ri3r  <cn"Sr> 


László 
Hunyad  v. 
adm.  1804. 
Domokos  N.)l  József  (gr.  Toroczkay  Esztör) 


László 

(nőtlen) 
Róza 


A  törzs  itt  László  a  Folly  Mária  férje,  mint  említve  volt,  kü- 
k üllői  főispán  és  kormánytanácsos,  meghalt  1717-ben.  Fiai  közül  La- 
jos, ki  nőtlenül  halt  meg ,  perié  ki  az  Apaffy  birtokokat.  Gergely 
a  Naláczy  Borbála  férje  ágfentartó  lett.  Ennek  fiai 

Laj  os,  meghalt  1807-ben  ,  nejétől  b.  Wesselényi  Annától  két 
11a  maradt,  Gergely  és  Lajos.  A  Gergely  fiai  közül  László  a  b  ú  n  i ,  és 
Lajos  a  nagy  falusi  urodalmat  birják.  —  Lajos  (a  Lajos  fia)  és  két 
leánya  k  e  r  1  é  s  i  birtokáról  kerlésinek  neveztethetik. 

Ferencz  (Gergelynek  na)  b.  Bánffy  Zsuzsannával  nemzé  Fe- 
renczet,  kinek  ismét  két  fia  szaporitá  ágát  e).  Ezeket  fő  birtokukról 
bethlenieknek  is  nevezik. 

László  (Gergely  fia)  1804-ben  Hunyad  vármegye  administra- 
tora  volt,  báró  Domokos  leánytól  nemzé  Pált  (ki  az  emigráns  Gergelyt) 
és  Józsefet,  ki  gróf  Toroczkay  Esztertől  nemzé  a  táblázaton  látha- 
tókat. E  J  ó  z  s  e  f  e  t  rettegi,  testvérét  Pált  és  gyermekeit  ismét  bethleni 
Bethlennek  nevezek  jelenlegi  főbirtokaikról. 

Ez  ágazat  ( t.  i  I.  Elek  ága)  három  történeti  írót  adott  —  Farkas- 
ban, Ferenczben  és  II.  Elekben. 

Most  ismét  vissza  kell  mennünk  II.  Eleknek  fiához  Ili.  Elekhez 
a  VII.  táblára,  kitől  tovább  ekképen  származik  le  a  család : 

6 


Ht 


Bethlen. 


X   tábla*) 

Farkas 
(gr.  Mikó  Zsuzsa)    Elek  (iró) 
,(Platow 
Vilma) 


w  Paulina 
^Pál 


Pál  1765 
p.  Tele 
kir.  tábl.  elnök 


1794.      J 
(gr.  Telek y  Sára)  \  Pál  tábornok 

f  1795. 
(báró  Kemény 
Krisztina) 


2  Pál  c  Pál 

J(gr.  Bethleni  N.  N. 
f      Mária)      I  Ferencz 
(.  Vilma 


£va 

(b.  Dániel  Istv.) 


pái 

(gr,  Bethlen 
Luiza) 


S 


Gábor 
|(gr.  Bethlen' 

Klára)      (és  4  leány 


Gábor 
Frigyes 


Farkas        í  Árpád 

(gr.  Teleky  ]  Gizella 

Róza)      (  Irma 


t*Í8^.  1  Eszter  ígr*  Teleky  LaJos) 
(gr.  Míkól 
Krisztina)^ 

Julianna  (Katona  Zsigni.) 

Sára  (  Feketén  é) 

Krisztina  (Biróné) 

Klára  (Bethlen  Gerg.)  Nagy-Bimon. 

A  táblázat  törzsének  Eleknek  fia  Pál  előbb  aranvos-széki  fő- 
királybíró ,  majd  tordai  főispán ,  s  a  királyi  tábla  elnöke.  Ennek  gróf 
Teieky  Sárától  űai  Farkas,  kir.  táblai  ülnök ,  magnóikul  halt  ki. 
Pál  tábornok  volt ;  és  három  fia  a  családot  elszaporitá ,  úgymint: 

Elek  (Pál  tábornok  fia)  német  munkát  irt:  Ansicbten  von  Sie- 
henbürgen  1818.  czim  alatt.  Platow  Vilma  nejétől  fia  Pái  ismét  több 
gyermek  atyja,  kiket  bethleni  Bethleneknek  neveznek. 

Pál  (Pál  tábornok  fia)  két  fia  G  á  b  o  r ,  és  F  a  r  k  a  s  által  tartá 
fen  ágát.  Gábort  s  gyermekeit  ke  r  esdi,  Farkast,  és  gyermekeit 
b  o  n  y  h  a  i  Bethleneknek  nevezik ,  minthogy  ezen  faluk  teszik  birto- 
kaik fejét. 

Károly  (Pál  tábornok  fia)  meghalt  1836-ban.  Csak  egy  leánya 
Eszter  maradt^  gr.  Teleky  Lajosné 

Pál  tbk.  még  négy  leányát  férjeikkel  együtt  a  táblázat  mutatja 

Mindezek  Elek  ágán  állanak.  Következik 

Bálás  ágazata. 

Márknak  Elek  és  Baiás  fiai  által  —  mint  fölebb  emiitők  — 
szakadt  két  főágra  a  bethleni  Bethlen  család.  Bal  ás  tói  igy  jő  le  a 
másik  főág  : 


*)  A  táblák  megszámozásában  tévedés   történf ,   tudniillik  a  sorszámban  a 
IX.  és  Xí.  kimaradt,  mi  azonban  semmi  /-avart  nem  okozhat. 


Bethlen. 


35 


XII    tábla. 


( 


Kata 


Lásd  a 
XTV  táblát. 


/  Farkas  ?  Zsuzsa 

János      *     (Kemény  « 

(Sükösdi  \        Anna)  I  János 

Anna)    j      Bunban.  I     ( ;.  Váradi 

Erzse  1  Bora  f  1678. 

Jí-ízse  12.  Fekete  KI  0 

Sára 

\  Anna  (Bánffy  Knstófué) 


Baiás  1504.  2  Gergely  /  Anna  (Qgztopaai  Pern<*zi  Tstvanné; 


(Thurzó 
Angelika) 

mint  a 
VI.  táblán. 


(kallói 
Leukfts 
Anna) 


[ 


György         <  T.ásd  a  XIII.  táblán. 
(Toroezkav  f 
Kata) 

Klára  (Bánffy  Fark.) 

Krisztina  (Homorodi  Komis  Fark.) 


A  családfa  élén  álló  Bálás  Ulászló  kir.  kamarása,  nemzé  Thurzó 
Angelikával  Gergelyt1),  ki  a  két  Szapoiyay  tanácsosa  volt.  Ger- 
gelynek gyermekei  által  két  vonalon  indul  le  a  Bálás  ágazata.  János 
(Gergelynek  fia)  Sükitadi  Benedek  leányával  Annával  nemző  Far- 
kast, ki  küküllői  főispán,  ország  generálisa,  szamos-ujvári  főkapitány 
és  tanácsos ,  tizenhét  sebet  viselt ,  és  a  búni  kastélyt  épité.  Kemény 
Annátóla  fejedelem  testvérétől  több  leányán  kivül  nemzé  Jánost 
1613-ban.  ki  Barcsai,  Kemény  és  Apafi  fejedelmek  alatt  kanczellár, 
Fejér  vármegye  főispánja,  és  Udvarhely  szék -íőkirály bírája  volt.  Ez  a 
János  Lengyelországba  kisérte  el  Rákóczy  Györgyöt ,  honnan  hazá- 
jába baj  nélkül  visszaérkezvén,  mind  közhivatalokban  szolgált,  mind  a 
vallás  és  tudományok  ügyében.  A  török  és  tatárok  által  elpusztított 
enyedi  collegiumból  a  tanulók  Kolosvárra  vonulván ,  az  Ö  befolyásával 
tértek  ismét  Enyedre.  Leírta  kora  történeteit  1629 — 1 663-ig  latinul,  mi 
Szebenben,  egy  év  múlva  pedig  Amsterdamban  is  kinyomatott 2).  Azután 
folytatását  is  irta  1 674-ig ,  mi  kéziratban  maradt.  Első  neje  Váradi 
Borbála  egy  kolosvári  polgár  leánya ,  kivel  60,000  frtot  kapott  Utó- 
dainak több  birtokot  szerzett ,  mint  Kamarást,  Teremit  sat.  Végrende- 


')  Gergelynek  Kővary  szerint  neje  Nyujtódy  Erzse. 

2)  Czirae  a  munkának  :  ,.R  e  r  u  m  T  r  a  n  •  y  1  v  a  n  i  c  a  r  u  m  L  i  b  r  í 
Q  u  a  t  o  r.u  Azóta  több  kiadást  ért.  Ugy  látszik  Horányj'  adá  ki  legutóbb  Bécs- 
ben 1779-ben.  már  ,,Commentarii  de  rebus  Transyivanicis"  oziin  alatt. 


84 


Bettiién. 


letet  1673-ki  július  12-én  tett j).  Meghalt  vízi  kórságban  ,  mit  sorva- 
dás követett.  1678-ki  2)  február  28-án.  Második  neje  Fekete  Klára 
volt.  Leányain  kivül  elsÖ  nejétől  fia  Miklós  és  P  á  1 ;  a  másodiktól 
Samu  született.  Ezek  által  vonala  máig  is  virágzik ,  mint  a  XIV.  és 
következő  táblákon  látandjuk. 

Visszatekintvén  a  XII.  táblán  Gergelynek  Gr  y  Ö  r  g  y  nevű  fiára, 
ez  nejével  Toroczkay  Katával  ily  családfát  alkotott : 


Gergely 
(Bánffy     f 
Zsuzsa) 

Zsófia  f 

N.  (Gáspár  Jánosné) 


XIII.  tábla. 

)  Krisztina  (1.  Széplaki  Horváth  Györgyjié). 
(2.  Herczeg  Xsívánne). 


r 


György 

(Toroczkay 

Kata) 

kik  a 

XII.  táblán. 


György 

(Csejíey 
ílona* 


(   Mihály 
Fejér  várm. 

főispán. 

(1.  Sombori 

Bora,. 

\%  Bornemisza! 

Kata) 


Kata  f 

János  f- 

Kíára  f 

Erzse  (Cserény  >  Fark.) 

Jndit  (Haller  Péterné). 

Második  nejétől  ; 
Gyöfgy  t 

Mihály  f 

Judit  (1.  Sz, -Márton  macskási  Macs- 
kasy  Mik.  2.  los.  tíániTy  Zsigm.) 

Kata  f 


E  vonal  alapitója  György,  mint  a  táblázat  mutatja,  esak  kis  uno- 
kájáig tartá  fen  ágát.  M  ihály  Fejér  vármegye  főispánja,  ámbár  két 
nejétői  számos  gyermeket ,  és  ezek  között  három  fiat  nemzett ,  ezekben 
családját  sirba  vitte.  Leányai  közül  is  esak  három  érte  el  a  házassági 
életet. 

Es  most  folytassuk  Jánosnak  a  történetirónak  aXll  táblán  meg- 
szakadt leágazását. 


*)  A  fejérvári  káptalanban  Kőváry  szerint. 
5)  Kovary  1679-dikre  teszi. 


IMthleB. 


85 


XIV.  tábla. 


| 

*!   Borbála  (Haller  Pálné) 


X 


94 

© 
fi 


90 

CD 

4 


István 


\  Mihály    JCMacsicasiKb  Bánffy 
Miklós     .  (Vay  Er.)  (Krisztinán     Klára) 
szül.  1642.  > 

Miklós  f 

Borbála  f 

f  Sarai 

József     *  Elek    — 
(báró      j  (gr.  Vas 
Kemény 
Krisztina^ 


•'  Borbála 

1  (Inczédy- 

r*    ..  '       aé). 

/  György  <^ 

í  Farkas    J  f  1839. 

László     <(b.  Hustóri(b.  Bá?>iFy 

Bényén.  (  Borbála)  '    Ágnes) 


fíTiS 

tört.  iró 

(Kun  II.) 


Sámuel 

(Fekete 

Klára) 


\  Jái 


Judit) 
Olivér 


Dániel  i"! 
1822. 


Ii03 

1862. 

(1.  f^$f 

BéldíRóz. 

2.  báró 

Wesse- 

ény  ZsulS 


Gergely 
ezred. 


Erzse 

(gróf 

Telek  y 

Sám.) 


Pál 


Pál  í 

(Tordai  \  hÁÍ4oll^U 


a  XV.  táblán. 


J  Lásd  folytathat 


Sámuel 
Zsófia. 


Joliaiiiia 

TI.  gróf 
tolda- 
lagbyMih. 
2  bárő 
Huszár 
Mihály) 


E  családfát  kezdő  János  hárem  fia  által  a  jelenig  lenyúló  ter- 
jedelmes vonalon  nyujtá  le  családát.  P  á  l  és  Sámuel  fiainak  vonalát 
alább  látandjuk.  Miklósét  itt  adtuk.  E  Miklós  1642-ben  szüle- 
tett. Legelőbb  tanára  Keresztúri  Fái  volt,  majd  Fejérvár  ott,  ké- 
sőbb pedig  Koiosvárott  a  hires  apáezai  Csere  János  tanitá.  1661-ben 
Heidelbergben ,  1663-ban  Leydában  és  Utreehtben  járt  ;  beutazá 
Fr&nczia-  és  Angolországoi  í  664-ben  hazajővén ,  részt  vett  a  török 
háborúban.  Bécsben  Szelepcsényi  György  prímás  és  helytartó  ve- 
zeté  az  udvarhoz ,  Parisban  Turenne.  Zrínyi  Miklós  a  költővel  isme- 
retségben lévén,  jelen  volt  1661-ben  nov.  18-kán  a  vadászaton,  hol 
amaz  olly  gyászos  halállal  elveszett  Utóbb  Udvarhely  szék  iokirály- 
birája,  husztt  kapitány  és  marmarosi  főispán;  16^9-dik  óta  titkos  belső 
tanácsos  és  udvari  caneellarius.  O  készité  az.  úgynevezett  Leopoldinum 
diplomát,  s  azért  1696-ban  gr^óf  fá  s  marmarosi  örökös  főispánná  »e* 


8G  Bethlen. 

éreztetett  5  negyven  ezer  forint  ajándékot  kapott  l)  Későbbi  szeren- 
csétlenségei József  fiát  már  megfosztották  minden  nyert  méltóságai  tói. 
Német-  Ujhelyt  tizenkét  évig  raboskodott.  Eleresztetvén  végre  ,  nem 
akará  látni  bonját,  s  Bécsben  halt  meg  17l6-ki  oct.  27-én.  Több  mun- 
kát irt  és  adott  ki  a).  Kun  Ilonától  született  gyermekei  közül  Mihály 
és  .1  ó  z  s  e  f  tartá  napjainkig  fel  ágát. 

Mihály  ágán  látjuk  a  még  élő  Györgyöt,  kinek  csak  leá- 
nyai vannak,  igy  e  vonal  kifogyásnak  néz  eiébe. 

Józsefnek  fiai  közül  Gergely  ezredes.  Eleknek  Sámuel 
nevű  íiátóli  unokája  János  1791-ben  született.  Eleintén  katona  volt, 
később  Bécsben  az  udvari  kanczelláriánál  tiszt,  titkár  lŐn.  Szép  kül» 
sejü,  fényes  talentoinu,  és  kellemes  társalgási!  férfiú  volt.  Bécsi  életét 
csőd  követvén ,  a  nagybátyja  után  Öröklött  birtokkal  vesztesége  helyre 
lőn  ütve  \  és  ezután  Erdélybe  visszavonulván ,  takarékossá  lőn,  s  javait 
rendbe  szedé.  Többnyire  Beszterczén  lakott.  183%-dik  táján  a  politi- 
kai téren  lépett  föl  a  megyei  gyűlésen,  mint  ellenzéki  szónok.  1834- 
ben  az  erdélyi  diaetára  —  melynek  összehívásáért  főképen  küzdött  — 
Kolos  megye  választá  követéül ,  azonban  erről  lemondván,  mint  királyi 
hivatalnok  vett  abban  részt3).  Meghalt  1852-ben.  Két  nejétől  gyer- 
mekeit a  táblázaton  láthatjuk.  A  négy  első  gyermek,  előbbi  nejétől ,  és 
a  másik  négy  íiu  utóbbi  nejétől  született ,  kik  lakozási  helyeikről  ka- 
marási  és  paulisi  Bethleneknek  nevezhetők. 

Következik  Pálnak  (a  kanczellár  János  fiának)  ágazata  a  követ- 
kező XV.  táblán 


*)  Kazinczy:  Eredeti  munkái  II.  409. 

*)  Munkái  ezei  :  a)  Gemeiibunda  Tr&iisylvania  ad  pedes  Augusti  Caesarra 
projecta.  1685.  b)  Colurnba  Noe  cum  ramo  olivae.  seu  amphora  aquae  ad  restin- 
guendum  ignem  e)  Sudores  et  Cruciatus  Nicolai  Bethlen,  d)  Apológia  pro  rai- 
nistris  helv.  confess.  ad  trireraes  condemnatis.  1675.  e)  Memoires  du  Conte 
Bethlen  Miklós  a  hat  kötetes  „Histoire  (les  Revolutíons  de 
li  o  n  g  v  i  e."  A  La  Haye  1739  utolsó  darabját  teszi.  Magyarul  is  megjelent, 
f )  Végre  kéziratban  maradt  Önéletírása  ,  melynek  legközelebb  kiadását  Szalay 
Lászlótól  várjuk 

*)  L.  életrajzát  Ujabb  ismeretektára  1.  köt 


Bethlen. 


87 


XT.  tábla. 


e 


h3 


d 


\ 


?  mre  nőtlen 


János       i  Dávid 
(Alvinczi  <(gr.TelekL 


Erzs  ) 


Klára) 


Sándor 
(gról 
Bethlen 
Zsuzs,) 


ímro 

főispán 

;ró. 

+  1834 

(gróf 

Bethlen 

Róza") 


Miklós 
(Oál  Ami 


^  \  három  leány 
Nina  (b.  Bánffy  Zsigm.; 


V 


•9 

° 


fl 


Sándor     5  Zsigmond 

(gróf    i  Gy',la 

Toldaiagif  Kálmán   . 
Zsófia"),  f  í 

János  (gr.  Teieky   < 
Zsófia  f).  i 


Sándor 
(báró 
Kemény) 
Lak.  Kis- 
V  Bimon. 


Géza 

Domokos 
Béla 

ö  ;aios 
József 
\  Sándor 

Karolina.  (Id.  gr.  Bethlen  Júji) 
Eliza  (gr.  Mikő  György). 
Johanna  (gr.  Toröczkay  Mikl> 
\  Mária  (b.  Kemény  György). 

E  családfán  Dávidnak  fia  Sándor  királyi  táblai  ülnök  volt, 
gróf  Bethlen  Zsuzsannától  két  fia  két  ágat  kezd  meg.  Imre  (Sándor 
fia)  Küküllő ,  majd  Alsó-JFejér  vármegyei  főispán ,  szent  István-rend 
kis-keresztese,  cs  kir.  kamarás  és  belső  titkos  tanácsos.  Meghalt  1834- 
ben.  Egy  munkát  is  irt,  11.  Rákóczy  György  korát  J).  Egyik  fia  I  m  r  c 
nőtlen,  a  másik  Miklós,  csak  leányoknak  atyja. 

Sándor  (Sándornak  fia)  ismét  két  vonalon  indítja  le  ágát ,  is- 
mét Sándor  és  János  nevű  fiai  á'iíai.  Sándornak  a  gr.  Toldí\- 
laghy  Zsófia  férjének  fiait  árokallyi,  a  János  gyermekeit  b  ú  n  i 
Bethleneknek  nevezhetni  lakozási  helyeikről. 

Következik  János  kanczellár  harmadik  fiának  Sámuelnek  ága- 
zata a  XVI.  táblán. 


1)  Czime  :  Második  Rdkóciy  György  ideje    N.-Enyeden  1S29.  — »  Fiatal  korá- 
ban irt  egy  színmüvet  is  .  A  Pos$a  Tiúg.  sih.  Nyomt  Marws  Vásárhelyen  1793. 


*6 


Bethlen. 


/  István  f 

C  György 

György    ]  László 'megh.  1790. 

(Koilato-  f       (gr.  V  as  Kríszt. ) 
vics  Kata) 

Gábor     v  Jézsef 
udvari    j  Innestárn. 
kanczellár,  (gr.  Zichy 
katholiz.  v    Josefa) 

(gróf 
Khewen- 
Ádám      JhillerJos.) 


XVI.  tábla 

Ferencz  (katona,  nős). 


prsz. elnök 
'    fl748. 
I   (Bánffy 
Klára) 


Józcef 
f  1846. 
(gr  Hallerj 
Bora) 

3at.  *) 


Gábor  (gr.  Mikó  Róza) 
József  (nőtlen) 

Kamilló.  (Báró  í  v    K 
Huszár  Eliz).    }  ^    w 

Emil. 

Adél.  (B.  Jósika  Lajos) 


Ádám  ,  ezredes, 
(Gr.  Bánffy  Zs.) 


r  Mihály  (nőtlen) 
Leopold        1 

(gr.KirmayerJ  Leopoldin  (gróf 
Kata)       (    Bethlen  FcreucznéO 


Miklós 
kincstára 
(gr.  Csákyj 
Bor.)     " 


Róza  (1.  gr.  Csáky  Ján.  2.  gr.  Wass  Samu), 
f  1826. 


Kata  (iró).  (1.  gr.  Haller  Lászl.  %  gr.  Teleky  Józs.) 
szül.  1700. 


\  kék 
<  far. 


Imre 

kor.  tanács. 


ara 
'vgr.  Bethlen 
Borbála) 


Hermina 
(gr.  Pejácse- 
vich  Márk.) 


Jozefa  (gr.  Haller  Ján.) 
megh. 


Sámuel 

f  1708. 

(Nagy 

Bora). 

Lásd  a 

XIV.  tábi. 


Teréz.  (Gr.  Toldalaghi  Zsígra) 

}  xt  v- ;  a  t  t-  >   ; 
Sámuel         < 

(Lázár  Mar.) 

ÍAdám 
megh.  1789 
(gr.  Gyulay 
Kata) 
Farkas 
tábornok. 

*)  Ide  tartoznak  még  József  kincstárnok  gróf  Zichy  Jozefától  szüle- 
tett gyermekeiül  Albert.  —  Ludovica  gróf  Bethien  Fátné.  —  Jozefa  báró  Mis- 
kéné. —  Teréz  gróf  Palné.  —  Antónia  gróf  Haller  G  áborné. 

Ez  ágazat  feje  Sámuel  küküllői  főispán,  mint  legifjabb  és  leg- 
szeretettebb ím ,  mint  igénylik ,  némi  előnyökben  részesedett 1)  Vég- 
rendelet szerint  kapta  többi  közt  a  teremi  urodalmat,  a  keresdi  és  bony- 
hai  rész  jószágokat.  Meghalt  1 708-ban.  Nejétől  Nagy  Borbálától  több 
gyermeke  közül  csak  Ádám  ága  tartja  fen  a  családot.  Ez  Ádám 
Fejér  vármegyei  főispán,  kormányszéki  tanácsos  ,  rendek  elnöke.  Meg- 
halt 1748-ki  sept.  8-án  Kolosvárt.  Bánffy  Klárától  gyermekei. 

Gábor,  Albert  száaz-tescheni  lengyel  királyi  berezegnek ,  és 
magyarországi  helytartónak  főudvarmestere,  utóbb  udv.  kanczellár,  és 
arany-gyapjas  lovag.  Volt  velenczei  osztrák  követ  is.  Katholizált  — 


')  Köváry  id.  h.  45. 


Bethlen.  09 

Az  adókivetés  körül  nagy  szolgálatokat  tett  a  kormánynak ,  miért  Kü- 
küllŐ  váron  kivül  több  gyönyörű  jószágot  kapott,  ugy  hogy  midőn  fen- 
maradt  gyermekei  József,  Leopold  ésFerencz  megosztoztak , 
az  elsőnek  a  radnóti,  a  másodiknak  a  teremi ,  a  harmadiknak  a  Küküllő 
vári  uradalmon  kivül  még  feles  részek  jutottak.  Ugyancsak  Gábor 
majorátust  is  kívánt  fölállítani ,  de  Erdélyország  törvényein  ez  kivül 
esvén ,  unokái  osztályt  eszközöltek  ,  noha  a  nagyobb  fiak  pör  utján  is 
érvényesíteni  igyekeztek  azt.  Neje  gr.  Khewenhiller  Jozefa  volt. 

Gábornak  fia  József,  kincstárnok  volt.  Meghalt  1815-ben. 
Gróf  Zichy  Jozefától  több  gyermeke  maradt,  kik  mindnyájan  a  család- 
fára nem  férvén ,  a  családfa  alatt  csillaggal  jegyezve  olvashatók.  Jó- 
zsefnek József  és  Leopold  fiátóli  unokáiban  a  család  utódokkal 
el  van  látva. 

Sámuelnak  a  XVI-dik  családfa  törzsének  leánya  Katalin ,  szüle- 
tett 1700  ban.  Erdélynek  egyik  tudományos,  főleg  a  fuvészetben  jártas 
hölgye  volt.  Neje  előbb  gr.  Haller  Lászlónak ,  utóbb  gr.  Teieky  József- 
nek. Huszonhét  évig  élt  özvegyen ,  meghalt  1759-ben  Szebenben.  Irt, 
és  ki  is  adott  egy  munkát :  „Védelmező  paizs  kisértetek 
e  1 1  e  nu  czim  alatt  ')•  Könyvtárát  a  nagy-enyedi  collegiumnak  hagyo- 
mányozta. 

Imre  (. Sámuel  fia)  kormányszéki  tanácsos  volt.  Kimúlt  mag- 
talanul. 

Farkas  (Sámuel  fia)  tábornokságig  vitte. 

Sámuelnak  (Sámuel  fiának)  a  Lázár  Mária  2)  férjének  ága  szin- 
tén lenyúlik  napjainkig,  azonban  az  élő  Ádám  grófban  (kinek  Hermina 
leánya  van)  kihalásnak  néz  elé. 

Ádám  nak  az  országos  elnöknek  Bánffy  Klárától  a  már  emiitett 
Gáboron  kivül  fiai:  ismét  Ádám,  ezredes  3),  ki  testvérei  közt  egyedül 
maradt  meg  a  reform,  vallásnál.  Miklós,  Ádámnak  másik  fia,  kincs- 
tárnok volt,  gróf  Csáky  Katától  csak  egy  leányt  nemzett,  Rozáliát, 
előbb  Kolos  vármegyei  főispán  gróf  Csáky  Jánosnét ,  majd  a  római 
curia  előtt  történt  elválások  után  gróf  Vas  Sámuelnek  hitvesét ,  özve- 
gyét, Nagy- Almáson  Kolos  vármegyében.  Meghalt  182G-ki  febr.  4-én, 
kora  74-dik  évében. 


')  Wállagzky  Conap.  Lit.  246.   Benkő  Transyl.   gen.  II.  383.  Bod.  Athenáa 
42.  Upou. 

2)  Rővary  szerint  még  ezenkívül  három  neje  volt,  de  nem  nevezi  meg  őket 
•)  Kazinczy  szerint  tábor  n>o  k. 


90  Bethleni  —  Bezegfa. 

Az  egész  Bethlen  család  ,  mely  nyolczszázados  életén  át  fejedel- 
meket, vajdákat,  államférfiakat,  hősöket,  írókat  adott  hazájának,  1697- 
ben  emeltetett  grófi  rangra.  Tagjai  élénk  részt  vettek  a  közügyekben, 
és  nevüket  a  történet  könyvének  majd  minden  lapja  fölmutatja  mindig 
a  hazafiak  sorában. 

Bethleni  család.  (Kis-Bethleni).  Erdélyben  Fogaras  vidékén 
—  irja  Köváry  —  egy  sereg  nemesség  élt  és  él,  kiket  bojároknak,  s  nem 
nemeseknek  neveztek :  valamint  czimeres  levelöket  is  böéri  levélnek. 
Ilyen  vala  a  Bethleni  család. 

A  családot  Fogarasi ,  máskép  Kocsis  Ráduly  alapitá ,  ki 
*  681 -ki  július  10-én  kapott  boéri  levelet  Brandeburgi  Katalintól ,  mi- 
vel —  az  oklevél  tartalma  szerint  —  a  fejedelemnőt ,  több  évekeu  át, 
minden  ^sérelem  nélkül  hordozta. 

Eleinte  apró  hivatalokat  viseltek.  Később  János  kiemelkedett, 
és  nőül  vett  Szeredai  Jozefát ,  kitől  a  mostanig  lejövő  nemzedék  vette 
származását.  E  János  nemzé  Istvánt  (az  erdélyi  kamaránál  hivatal- 
nokot) és  ismét  Jánost,  ki  már  gróf  Lázár  Annát  kapta  feleségül. 
A  Guberniumnál  titkár  volt  Később  Bécsben  lakott ,  Kővary  szavai 
szerint :  szép  külseje ,  deli  magas  termete  sok  kalandra  utat  nyitott 
számára,  mit —  úgymond  —  az  is  nevelt,  hogy  neve  végéről  az  y-t 
el  szokta  vala  feledni  E  név  alatt  lépé  uj  házasságra  is. 

Két  fia  öröklé  szépségét ,  de  kikben  —  nevezett  iró  szerint  —  a 
család  kihalásnak  néz  elébe. 

Bezdédy  család.  Szabolcs  vármegyében  Bessenyőd  hely- 
ségben birtokos  nemes  család  Fényes  szerint. 

Bezegli  család,  (Hajniki).  Zólyom  vármegyei  eredetű ,  leg- 
alább Hajnik  helység  e  vármegyében  van  ,  és  hajdan  a  Bezegh  csa- 
lád birta  is  2X  A  XVII.  században  főleg  két  te3tvér  tűnt  fel  a  család- 
ból :  István  és  György,  mindkettő  Nógrád  -  vármegyében  viselt 
hivatalt. 

István  1670-ben  még  ügyvéd,  1 679-től  1684-ig Nógrád  megye 
alispánja  volt  3).  1684-ki  dec.  10-kén  nehéz  betegségében  Beszterczén 


')  Kőváryn  kívül  e  családról  másutt  adatot  nem  lelvén,  az  egész  ismertetés 
az  6  munkájából  merít  teteit  I)e  a  családnevet  az  országos  Schematismus  szerint 
Bethleni  de  Ktb-Bethlen-nek  lelvén  irva,  —  igy  adám 

2)  Ma  Féiiyes  szerint  a  kamara  birja  Hajuikoí. 

8)  Nógtad  várm.  iev.  lari  adatok  szerint 


Bezegh.  91 

kelt ,  és  Dobay  János  manód  alispánhoz  intézett  levelében  *)  búcsúzik 
el  a  vármegye  rendéitől.  Testvére 

György  szépirású,  ékes  eiŐadású  férfiú  1657 — 1669-ben  Nó- 
grád, 1666 — 67-ben  Heves  és  külső  Szolnok  vármegye  hites  jegyzője l). 
168 i-ben  Zólyom  vármegye  alispánja,  és  orsz.  gyűlési  követe3).  Később 
Kassán  lakott ,  hihetőleg  kamarai  szolgálatban.  Mint  gazdag  nemest 
CarafFa  elfogatá ,  és  1687-ki  május  9-kén  daczára,  hogy  I.  Leopold  ki- 
rálytól kegyelmet  nyert,  és  az  jókor  érkezett  meg,  Eperjesen  feluégyel- 
teté.  Előbb  Öt  óráig  feküdt  a  kínpadon.  Teste  oly  roncsolt  es  meg- 
zsibbadt lőn  ,  hogy  a  különben  erős  ember  elájult  a  fájdalmak  kínjai 
miatt.  Áz  Örök  gúnyszavakkal  illették  ,  mire  szemei  könybe  lábadtak, 
és  érzékeny  búcsút  vévén  szenvedéseinek  tanutársaitól ,  oly  szivreható- 
lag  festé  ártatlanságát ,  hogy  a  különben  kegyetlen  vallató  bíró  is  han- 
gos zokogásra  fakadna.  Megnégy  eltet  vén,  íija  Gábor  megvette  drága 
pénzen  atyjának  szivét,  s  elvitte  haza  Zólyomba ,  hogy  az  egész  család 
megsirathassa  a  gyászos  ereklyét  ft).  Neje  Libercsey  Zsuzsanna 
volt,  kitől  emiitett  Gátőr  ílján  kivül  Anna  sarudi  Battik  Gergelyné 
és  E  v  a  5)  szandai  Sréter  Jánosné  leányai  maradtak. 

Néhány  nyomon  a  családfa  imez  : 

N.  N. 


István  György 

alisp.  f  1684.  kivég.  1687. 

Libercsey  Zsuzs. 

i ■'       '  ^         ...  , 

Anna  Eva  Gábor 

>•  ív     \        Zsuzsa  Anna         Ádám  Gábor 


Gerg.)        Ján.)    (Rene  j^  (Bohus  Istv.) 


György  Éva  Gábor 

A  család  másik  ágon  ma  is  él  Zólyom ,  Bars  sat.  megyékben.  — 
1755-ben  Nógrád  vármegyében  találjuk  még  a  birtokos  nemesek  sorá- 
ban hajniki  Bezegh  Lászlót. 


*)  Másolatban  gyűjteményemben. 

zj  Mint  jegyző  által  aláirt  számtalan  oklevél  nyomán. 

•)  Lenoczky  I.  221. 

4  j  Rezik ;  Theatrnm  Eperjesiense.  Mss.  sat 

5)  Eva  férjével  és  Berki  Borbálával  Berki  puszta  felét  Nógrád  vármegyé- 
ben 1698-ban  nádori  adományban  kapja,  de  beiktatáskor  a  Bodonyi  család  ellent- 
mondván ,  attól  elállott. 


92 


Bezegh  —  Vtezeréúj 


Czimere  *)  a  család  kék  mezőben  koronán 
álló  repülésre  készülő  galamb,  csőrében  zöld  gallyat 
tartva ;  ugyanaz  van  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján. 
A  sisak  takaró  fosziadék  egy  oldalról  ezüst-vörös, 
másikról  arany-kék.  A  metszvény  e  czimerfc  foszla- 
dék nélkül  mutatja. 

Bezegh  család.  Az  előbbi  adomány os 
Bezegh  családtól  emezt  különbözőnek  tartom  czi- 
meres  levele  végett  is ,  melyben  a  már  akkor  élő 
ama  családbeliek  (mint  István  ,  György)  nem  em- 
lítetnek. E  családnak  törzse  Bezegh  Izrael,  a  ki 
testvéreivel  János ,  Izsák  és  Mátyással .  továbbá 
sógorával  Urbány  Andrással,  és  végre  Herlieh 
Fülöppel  ÜL  Ferdinánd  király  által  Pozsony  vá- 
rában 1647-ki  június  3-án  kelt  czimeres  nemes  le*- 
velet  kap,  és  azt  Zólyom  vármegyének  I65I-ki  márczius  30.  és  31-én 
Zólyomban  tartott  törvényszéken  kihirdetteti  *}. 

Nógrád  vármegyében  az  1700-diki  nemesi  Összeírásban  találjuk 
Bezegh  Imrét,  Jánost  és  Istvánt,  az  1709-ben  pedig  J á n o s  mint 
a  losonczi  járásban  birtokos  fordul  elé.  Azon  vagy  az  előbbi  családból 
valók-é  ezek  ?  —  eldöntetlen  marad. 

1820-ban  Bezegh  András  fcápió-györgyei .  Bezegh  Albert  és 
János  ezeglédi  lakosok  igazolási  pör  utján  igénylék,  hogy  e  czimeres 
nemes  családból  eredtek ,  állitván  ,  hogy  B.  János  1 649-ben  a  köz- 
szerzők  egyike  1709-ben  Csitáry  Sárával  Erdő-Tarcsán  nemzé  ismét 
Jánost,  a  ki  Káva  helységbe ,  és  innen  Czeglédre  költözött.  Azon- 
ban a  Zólyom  megyei  ítélet  ama  átköltözést  nem  találta  eléggé  kimu- 
tatva. 

üezerédj  család*  (Bezerédi).  E  család  eredetét  —  ugy  lát- 
szik —  a  LŐrentei  (de  genere  Leurente)  nemzetségből  veszi,  mely  nem- 
zetségnek emlékezete  már  IV.  Béla  királynak  azon  1257-ki  levelében 
előfordul  3) ,  melyben  Betér  nek  4)  fía  Farkas  részére  Roland  ná- 
dornak-Ítéletét  megerősíti.  A  Lörentei  nemből  1309-ben  élt  Lörente 

')  István  és  György  pecséteik  szerint. 

*)  Zólyom  vármegye  1651-k;i  jegyzőkönyve. 

»)  Fejér  Cod.  DipL  tom.  IY,  vol.  II.  421. 

4)  Nagyon  érdekes  volna  látni  ez  okmány  eredetét,  melyet  Fejér  Kaprinay 
gyűjteményéből  adott ,  valljon  nincs-e  raszul  olvasva  a  Betér  név  B  e  z  e  r 
helyett ;  a  mily  hiba  az  erdekletí  codexben  megeshetett 


Bezerédj  93 

mester,  (Magister  Leurente  de  genere  LeurenteJ ,  és  fiai  Miklós.  Ta- 
más? ,  János  és  Beké  mesterek  (raagÍ3tri)  ?  kiknek  az  Igraandi  (de  ge- 
nere Bygman)  nemzetségből  származott  Lorincz  vajda  mesternek  fia 
Miklós  mester,  Bánk ,  Tóth  Vason ,  Zich  sat  birtokait  a  fejérvári  káp- 
talan etött  bevallá  *),. 

A  Lörentei  nemzetségből  szakadt  ki  a  Bezerédj  család;  amaz 
bírta  Lörinthe  (most  Lőrincz)  hévséget  Veszprém ,  ez  pedig  B  e- 
zeréd  helységet  Zala  vármegyében.  Ez  állítást  igazolni  látszik  azon 
körülmény ,  hogy  midőn  Lörenthe  László  magvaszakadtén  I.  Ulászló 
korában  1440-ben  Rozgonyi  István  Fejér  vármegyei  főispán  Lörinthe 
helységet  a  szent  korona  részére  elíbglalá,  Bezerédj  Zsigmond  és  Jáno3 
testvérek  B.  Györgynek  fiai  ?  és  az  emiitett  Lörinthei  Lászlónak  vér- 
rokonai (fratres  congenerationales)  a  foglalásnak  ellentmondva ,  meg- 
mutaták ,  hogy  az  érdeklett  helység  őket  illeti  ?  miért  is  az  nekiek 
visszaadatott ,  é»  benne  uj  királyi  adomány  *)  által  1456-ban  megerősí- 
tettek ,  és  mind  Lörinczi  mind  Bezeréd  3)  helységnek  ma  is  egyedül  és 
kizárólagos  birtokosa  a  Bezerédj  család. 

1343-ban  L  Lajos  király  alatt  Bezerédj  László  (Ladislaus 
Riift'us  de  Bezerédj  élt f  kinek  fiai  Pál  és  Jakab  az  emiitett  évben 
királyi  parancs  folytán  megosztoztatnak  *). 

Azonban  folytonos  és  hiteles  leszármazását  a  családnak  csak  Zsig- 
mond korából  hozhatni  le. 

A  családnak  e  szerint  törzse  Bezerédj  György  a  XIV.  század 
végén  ért.  kinek  gyermekei  Zsigmond  és  János  a  Hussiták  elleni 
harczban  mutatott  vitézségükért  nyerték  szép  czimerüket  1430-ban 
Norimbergában  nyílt  alakban  kelt  oklevélben  Zsigmond  királytói 


*i  Fejér ;  Cod.  Diploni.  Tora.  VII!.  vol.  1.  p.  364. 

2)  Mindkét  oklevé!  a  család  birtokában. 

•)  Nincs  is  nyoma,  hogy  Bezeréden  valaiia  más  család  lett  volna  birtokos, 
ambai  már  a  XIII.  században  találni  e  helységről  említést  oklevélben  y  mely  már 
akkor  ott  plébánia  létezését  tanúsítja  ,  és  azt .  hogy  a  plébános  a  pápának  adó- 
képen  (latos  grossosj  fizetett. 

*)  A  családi  oklevél  szerint 


•4 


BezerédJ 


A  czimer  rézsut  bal  oldalra  dőlő  paizs ,  mely  két  részre  oszlik, 

a  felső  mező  vörös  szili ;  az  alsó  kék,  mely 
vizet  ábrázol,  benne  egy  úszó  oroszlán 
halad  a  bal  oldal  felé  fordulva,  martalékra 
nyújtván  első  lábait,  szájában  három  águ 
korbácsot  tartván.  A  paizs  felső  szögletén 
vagy  csúcsán  zárt  sisak  áll  ,  mellyre  a 
mindkét  oldalról  arany-kék  sisaktakaró 
(foszladék)  vörös-kék  koszorúval  van  le- 
szorítva. E  koszorúból  a  paizsbelihez  ha- 
sonló oroszlán  emelkedik  ki 1). 


Említett  Györgytől  kezdve  a  leszármazás  napjainkig  igy  folyik : 


Beserédj  h  György  1400. 


I.  János 

t 


I.  Zsigmond 
1430. 


íl.  János 
t 


Bálás 

t 
i 

'  r 


II.  György 
1456. 


I.  László 
/>_— — 


,  Bernát 
II.  Zsigmond        *f* 


1483. 


I.  Ferencz     I.  Mihály 
f  1527.      éles.  1626. 
(Nadasdy 

Krisztina). 
i —    "^  -'  i 

Gergely 
(Chernél  Borb.) 


III.  György 
1526. 


I.  Miklós    l. 

I 
Gábor 

T 


I.  Tamás 
(Zámbó  Sára) 

i * 


Boldizsár  f     II.  László 
(Pöki  Kai.) 
1610. 

IV.  György 

1656.  alisp. 

(Görbey  Kat. 


I.  Bálint  1590. 
1     III.  János 


I.Pílt     Kristóf  f  fz^ő^olya 


,__/N- 


II.  Miklós  f 


II.  Bálint  f 
1668. 


I,  István 

(Jakusith 

Kata) 

■  i  i/Vn  i       n 

János  t 


II.  Zsigmond 

(Béri  RaiogL 

Klára) 

Vámos-családi  ág. 

(Folyt,  a  köv.  lap.) 


11.  Mihály 

(Bessenyei 

Klára). 

Szerdahelyi  ág. 

Lásd  ez  ágat  alább. 


1 

Imre 

f 


a)  A  család  birtokában  lévő  1430-ki  eredeti  czimeres  levélről  hű  másolat- 
ban a  család  szívességéből,  miért  valamint  a  közlött  neuizékrendért  köszönetemet 
jelentem. 


Bezerédj. 


95 


II.  Zsigmond  (Béri  Balogh  Klára)  (ki  az  elflbbi  lapon  is). 
Vámos-családi  ág. 


II.  Imre 

t  1708. 
(Botka  Máriai 


Lajos  j-     Károly  f 


V.  György 

(Beleznay 

Krisztina) 

L_ 


Tamás 

Zemlinnél 

elesett  1691. 


Sándor 

(Jákfaivi 

Nóvák  Judit) 

I.  Péter 
(Rosti  Magd.) 

Jl_ 


II.  István 

r * 

III.  Zsigmond 

( Pais  Anna) 

i * — ; 

Boldizsár 

Antal 


II.  Fái 


IV.  Miklós 
vál.  püspök. 


VI.  György 
alnádor. 
(Szegedy 
Antónia) 


Vincze 
( Vörös  Anna ; 


Sándor 
pap. 


Gyula 


III.  László. 
(Verebi  Végli 
Angelika). 


Elek. 


A  szerdahelyi  ág  II.  Mihálytól  folytatólag  igy  származik  le : 

II.  Mihály. 
(Bessenyey  Klára). 


József 


II.  Ferencz 

,       ,A 


I.  Ignácz     III.  Ferencz     IV.  Mihály     III.  István 
hétszem  '       *  „ ,  ,fi   '     f         (f.  b  Nagy 

, * iT?^  i  Erzse) 

II.  Ignácz    IV.  Miklós  (í  _  7 


ndv.  tan. 
(Bezerédj 
Anna) 


Ján.) 


III.  Mihály  Jób 

hétszemélyn.     Bittó  Erzse 

(Gindlv  Zsóf.)       '  ,-,  \     ' 
-^ L,        Farkas 

(Gy.^Gaal  Teréz ) 

IV.  Mihály     IV.  FerenTz 

r -,  (Bezerédj        (Morócza 

IV.  István     III.  Pál       Zsófia)  Eszter) 


Béla 


hires  követ 
(Bezerédj 


(gróf 
Murray 


Kálmán 
(Bezerédj 

Luiza) 

i * 1 

Mari.  Istv. 


Lajos 

(b.  Med- 

nyánszky 

Gizella) 


Sándor 


Etelka)      Everilda)  jrfcle,811£.k 
n  ' l^v ,   Karóim) 


Kristóf    Imre.  Gyula.  Anna 


Pál.  Andor 


Végig  tekintve  e  családfán,  már  elmondtuk,  hogy  I.  György 
fiai  L  János  és  I.  Zsigmond  1430-ban  Zsigmond  királytól  nyerték 
ozimerükct.  I.  Zsigmondnak  gyermekeit  előszámlálja  az  1456-ki  uj 
adomány  le  vél. 

Hogy  II.  Zsigmond  II.  Györgynek  fia  volt,  a  kapornaki  con- 
ventnek  egy  1483-ki  okleve-e  tanúsítja,  mely  zálogitásról  szól  Dötk 
helységre  vonatkozva    E  helységet  most  is  e  család  birja.   Gyermekei 


96  Bezerédj. 

közül  I.  Ferencz  jeles  katona  S2apolyay  Jáfios  részén  állván ,  1527- 
ben  a  Jovan  czár  elleni  ütközetben  Szegednél  ^sett  el  *).  1.  M i h á ly 
és  III.  György  testvérek  Mohácsnál  e&tek  el.  Ez  utóbbinak  (III. 
Györgynek)  ága  a  XVII.  század  végéá  kifogy. 

Az  elesett  I.  Mihálynak  neje  volt  Nádasdy  Krisztina, 
Nádasdy  Tamás  nádornak  nővére  2).  Fia  Gergely  Chernél  Borbálát 3) 
birta  nőül.  Ennek  egyik  fia  íí.  László  Kapuvár  fő  várnagya  (supre- 
nms  Castellanus  areis  Kapuvár)  volt  1610-ben ,  neje  Poky  Katalin  a 
Mérges  nemzetségből  (de  genere  Mirges)  származott.    Ettől  született 

IV.  György  1656-ban,  1659-ben  is  Sopron  vármegye  alispánja  *), 
és  az  utóbbi  évben  országgyűlés  követe.  Neje  Görbey  Katalintól  •)  há- 
rom uja  lön.  T  István  Zala  és  Somogy  vármegye  másod  alispánja 
(altér  Vice  Comes),  a  Pápa  várában  lévő  lovasság  kapitánya  (Equiíatus 
Papensis  Capitaneus)  lön  1662-ben.  Neje  az  Orbovai  Jakusith  család- 
ból volt  Jakusith  Kata,  kitől  fiaJános  utód  nélkül  múlt  ki. 

IV.  Györgynek  másik  két  fiától  a  család  mostanáig  jő  le  két  ágon. 
II.  Zsigmond  a  vámos-családi;  IL  Mihály  pedig  a  szerda- 
helyi ágnak  törzse  lőn. 

A  vámos-családi  ágon  *  Tamás,  Zemlinnél  esettelatörö* 
kök  ellen  1691-ben.  II.  Imre  Rákóczy  alatt  lovas  ezredes.es  a  Dunán 
túli  részek  tábornoki  főparancsnoka  1705-ben  c),  és  1708*ban 1)  Sopron 
vidékén  táboroz ,  és  az  utóbbi  évben  a  soproniakat  felkonczoltatá.  Ter- 
metére nézve  kicsi ,  méltóságára  nagy ,  szép ,  fekete  és  élénk  szemű, 


*)  Zermegh  SeWandtnernél  IL  387.  „Vir  militari  virtute  insignis >  ftiit 
interemptns"  —  szavai  Zermeghnek. 

*)  Ext  bizonyítják  1570-diki  tanuvallatásokróli  jelentések ,  és  Nádasdy 
Tamásnak  saját  kezével  irt  származási  lajstroma  a  családi  levéltárban  ,  és  Ná- 
dasdy Krisztina  után  jelenleg  is  bir  a  Bezerédj  család.  —  Ellenben  Wagner  Mss. 
tom.  LXX.  148.  lapon  Nádasdy  Tamás  nővérét  Krisztinát  etóbb  Danielfi  Gáspár, 
másodszor  Bezerédj  György  nejéül  irja. 

•)  Chernél  Borbála  Chernél  Ambrus  itélőmesíernek  Déghy  Annától  leánya 

*)  1656-ban  kelt  osztató  parancs  Szalay  részére,  és  Lehoczky  I.  208. 1- 

*)  Görbey  István  Veszprém  vármegyei  alispánnak  Chaby  Fruz inától 
leánya. 

*)  A,  soproniak  részére  1705-ki  SRpt  27 -kén  Horpácson  keit  menedéklevele 
igy  kezdocUk:  Én  Bezerédj  Imre  Méltóságos  Fejedelem  feölseÖ  vadászi  Rákóczy 
Ferencz  kegyelmes  Urunk  E6"  Nagyság?,  egyik  lovas  ezerének  feo  kapitánya  •, 
Danánd  innen  való  Hadainak  generális  Uraiméknak  eö  kegyelmek  után  Com« 
mandója"  sat  Magy.  Akad.  Értesítő  1857-ki  foly.  296 

T)  Fetnó  Spangár  króaika  IL  87. 


Bezerédj.  97 

kevéa  beszédű,  bátor  férfiú  volt  v).  Háromszor  készült  a  császáriak  ré- 
szére átmenni,  és  mindannyiszor  megbukott.  Eífogatván  mint  hűtlen. 
Patakon  1708.  dec.  18-án  feje  vétetett,  és  ott  vasastul  a  nagytemplomba 
temettetett  *).  Arczképe  a  szerdahelyi  ágon  álló  utódainál  Sopron 
vármegyei  Szerdahelyen  van  meg.  Széplaki  Botka  Máriától  született 
fiaiban  magvaszakadt. 

•  V.  G  y  ö  r  g  y  n  e  k  Beleznay  Krisztinától  Sándor  és  II.  Ist- 
ván fia  volt.  Az  előbbi  nemzé  Jakfáival  Nóvák  Judittal  Pétert,  ki 
1812-ben  halt  meg,  és  ki  Barkoczi  Rosty  Magdolnával  nemzé  VJ. 
Györgyöt  és  Vinczét. 

IV.  G  y  ö  r  g  y  Vas  és  Veszprém  vármegyék  követe  ,  később  al- 
uádor,  1829-ben  lett  a  köszeghi  korületi  tábla  elnöke  (1844.)  Szegedy 
Antóniától  íiai  III,  László  Vérebi  Végh  Angelika  férje,  és  Elek. 

V  i  n  ez  é nek  Vörös  Annától  fiai  Sándor  pap  a  váczi  megyé- 
ben, és  G  y u  1  a.  —  II.  I  s  t v á n  (V.  Györgynek  fia)  nemzé  III.  Zsig- 
mondot, ez  Paizs  Annától  többi  közt  111.  Miklóst  a  veszprémi 
kanonokot,  czimzetes  püspököt  és  prelátust.  Testvérének  Boldizsár- 
nak  Antal  fia  van. 

A  szerdahelyi  ág  II.  Mihály  tói  jő  le ,  kinek  unokája  DDL. 
Mihály  Győr  vármegyének  alispánja,  országgyűlési  követe,  és  a  kir. 
curia  újra  alkotásakor  a  hétszemélyes  tábla  ülnöke  (Lehoczky  szerint 
1786-ban).  Gindly  Zsóüától  négy  fia  volt.  Ezek  közül  I.  lgnácz  több 
vármegye  országgyűlési  követe,  1793-ban  hétszemély nök,  és  a  szent 
István-rend  kis  keresztese,  és  kir.  tanácsos  (1815.,  1820.)  Ennek  fia 
II.  lgnácz  Győr  vármegyének  sok  évig  alispánja ,  országgyűlési  kö- 
vete ,  utóbb  udvari  tanácsos.  Neje  Bezerédy  Anna  a  Jól  ágán  álló 
Farkasnak  leánya.  Ennek  fia  Lajos  magyar  testőr  volt  (1844-ben). 

III.  Istvánnak  fia  ÍV.  István,  szül.  1796-ki  nov.  28-án  Szerda- 
helyen  ,  Sopron  vármegyében,,  honnan  lakását  Tolna  vármegyébe  tette 
át  Itt  lépett  a  politikai  térre,  és  Tolna  megyének  az  1830-ki  183:/tí-kj 
(melyről  azonban  az  ellenpárt  visszahivá)  1839-ki  és  1844-ki  országgyű- 
léseken jeles  követe.  0  adóz  tata  meg  magát  Önkénytesen  először  az  or- 
szágban. Szívvel,  lélekkel  hazafi  volt,  és  megyéjében  a  socialis  téren  i*, 


*)  Lehoozky  Sterara.  II.  56.   ügy  látszik  Szegedy  vagy  Kaprinay  Ms.  A 
LXII.  423  után  ,   hol  róla  sír-vers  található  ,  mely  alakját  leírja  ,  s  tartalmazza 
végszavait  is  :  Dum  potui,  nolui ,   duci  non  potni  volui ,   fidem  dare  cui  debui. 
U.  ott  halála  1708-ra  tétetik. 

*)  Vahot  Imre  :  Az  országgyűlési  Almanach  I.  köt.  Pest,  1843.  114.  lapon 
Jászay  Pál  által  közlött  Csécsy  Memoriale-jában.  —  Pethő  Spangár  id.  h.  1709. 
nyárra  teszi  a  lefejezést  —  hibásan. 

7 


98  Bezerédi  -  Biay 

kivált  a  közipar  körében  soka  tett  1848-ban  a  pesti  országgyűlésen 
szintén  Tolna  képviselője  volt ,  és  elvei  mellett  végig  hü  maradt :  hi- 
vatalt azonban  soha  nem  vállalt.  Meghalt  Hidján  1856-ki  márcz  6  án, 
kora  60-dik  évében  1).  Neje  Bezerédj  Amália  szintén  nevet  szer- 
zett a  gyermek-irodalom  mezején  *). 

Szükség  megjegyeznem,  hogy  a  közlött  családfán  nincsenek  meg 
mind  a  család  tagjai,  kivált  a  leányok, 

így  II.  Ignácznak  leányai  még  M  á  r  i  a ,  A  a  y  o  s  Móriczné,  A  n- 
!  o  ü  i  a  Dombay  lgnáczné ;  Krisztina  gróf  Alberti  né, 

J  ó b  ágán  Farkasnak  neje  gyulai  G-áal  Terézia,  (utóbb  Kosos 
lgnáczné)  a  kitől  a  táblázaton  látható  Bezerédj  IV.  Mihályon  és  IV. 
Peren  ezen  kivül  született  leányai  Teréz  Rosos  Lajcsiié ,  és  Anna 
Bezerédj  lgnáczné. 

IV.  Mihálynak  Kristófon  kivül  leánya  Anna  II.  Bezerédj 
lgnáczné. 

A  család  Miksa  királytól  1564-ben  uj  adomány- levelet  kapott, 
melyben  Zala  vármegyei  birtokai  megérő  etetnek. 

Bezerédi  család.  (Bikafalvi).  Erd  élvben  Ud  varhelyszék  ben 
van  lakása. 

Bezi  család.  Győr  vármegyei  régi  kihalt  család.  Bezi  De- 
meter 1450-dik  táján  élt.  Ennek  fia  L  ő  r  i  n  c  z ,  kinek  magvasz&kadtán 
birtokát  Ratyboseni  T  r  y  n  k  a  János  kapta  Mátyás  királytól  adomány- 
ban 1481-ben.  Egy  másik  ág  azonban  élt  még  ezután  is;  így  találjuk 
Bezi  Lászlót,  Antalt  és  Pétert  1469-ben  ;  1536-ban  pedig  éltek 
Rezi  István  és  P  á  l  Ezek  után  letűnik  a  család ,  legalább  nyomát 
nem  leljük  többé.  Nevét  a  Győr  vármegyében  most  is  fenállór  Bezi 
helységtől  vette,  melynek  birtokában  volt  3). 

Beziir  család.  Bezúr  Mihály  1720-ki  április  29-én  czimeres 
nemes  levelet  szerez.  Czimer-paizsa  kék,  abban  egy  tigris  áll  hátra  fel- 
kondoritott  farkká] ,  első  jobb  iábában  kivont  kardot  f  a  balban  három 
rózsát  tartva.  A  paizson  álló  sisak  koronájából  a  leirt  tigris  emelkedik 
ki.  Sisak-takaró  ezüst-vörös ,  és  balról  arany  kék  4). 

Biay  család.  Egykor  léteztét  bizonyítja  Biay  János,  ki  többed 
magával  1623-ban  ellentmond  Nemes  Siesy  János  és  Dallos  János  be* 


1)  és  *)  L.  életrajzukat:  Ujabb  ismeretek  tára  I.  köt.  558  -561. 
3.)  Czelx  Jánoa  a  Tudom,  gyűjt.  1829-ki   XII.   köt.  21—24.  lap.  Éa  utána 
Taleky  Hunyadiak  kora  XII.  199. 

4)  Collect.  Herald.  Mss.  —  429.  az.  a. 


Biális  -  Bibr«  99 

iktatásának  Bábolna  Komárom  megyei  heiységre  nézve  az  esztergomi 
káptalan  előtt  *). 

Biális  család.  (Illyefalvi)  máskép  Olasz.  Erdélybe  Rá- 
kóczy György  korában  megy  Biális  Ferencz,  ki  Rákóczy  György, 
Kemény  János  és  Apafíy  alatt  vitézül  harczoi,  ezért  honüusittatott 
1680-ki  márczius  10-én.  Később  a  somlyói  vár  főkapitánya ,  és  krasznai 
főispán  lett.  Tőle  igy  alakul  a  családfa : 

Ferenoz.  1680. 
Krasznai  főispán. 


Ferencz  Jakab 

I 
János  Imre 


László.     Elek.  Ádám.     Jakab. 

E  családfa  azonban  csak  egy  századig,  azaz  1786-ig  terjed.  A 
rajta  lévők  közül  László  Háromszéken  Szőrcsén  ,  Elek  Csik-Szent- 
Miliályon  lakott.  Elek  ágából  volt  Biális  Ferencz,  ki  az  utolsó  or- 
szággyűlésen mint  Csikszék  követe  szerepet  játszott,  s  ki  tán  1852-ben 
valahol  Magyarországon  elhalálozott  2).  Él  a  családból  László,  bir- 
tokos Szentmihályon  a  Csik  székben. 

Bibi  Család.  A  Bibi  család  magvaszak adtán  kap  adományt 
az  egyházszeghi  és  malomszeghi  birtokra  Beznák  Ferencz  1741  ben  3). 

Bibics  család.  Belőle  Bibics  Jakab  1740-ben  Arad  vár- 
megye alispánja  és  királyi  tanácsos  4>.  özvegyének  Tomyan  Margit- 
nak 1774-ben  kelt  tanuló  rokonai  számára  szép  alapi tványt  tartalmazó 
végrendelete  országgyülésileg  beczikkelyeztetett  5).  A  család  kihalt. 

Bibra  család.  (Báró).  Báró  Bibra  Károly  Frigyes  honfiusi- 
tatott  az  1836-ki  országgyűlésen  6). 

A  Bibra  család  Németországon ,  különösen  Bajorországban  és  a 
szász-meiningeni  herezegségben  nagyon  ki  van  terjedve.  J580.  táján 
két  testvértől,  Bálint  és  Bernáttól  két  fővonalra  oszlik.  Éz  ágak  ismét 
külön  ágakra  oszlanak.  A  nálunk  honosított  b.  Bibra  Karoly  cs.  kir. 


1)  Fényea  :  Komarom  rárm;  160. 

%)  KöVáry  id.  m.  47.  1.  után  ez  egész  ismertetés. 

•)  Esztergomi  Jcápt.  Capsa  66.  Fawc  Ií.  Nro  12.  Csery  Józa.  gyűjteménye 
uerínt. 

•)  Fábián  Arad  várm.  194. 1. 

*)  1825  ki  országgyűlési  Acták  II.  kot  $56.  «tb.  lap. ,  es  1827-ki  XXIV 
torv.  csikk. 

•)  XLVII.  törv.  ez. 

7» 


100  Bieaak  -  Bicskey. 

ezredes ,  Lipót  vár  parancsnoka  volt.  (1844.)  Mint  a  család  nagyobb 
része,  a  hadseregben  szolgált.  Ha  nem  hibázom  —  aBernát  vonalán 
az  úgynevezett  Brennhauseri  ághoz  tartozott. 

Azonban  a  Bálint  vonalán  a  G-leicherwiesi  ág  inkább  látszik  só- 
gorság utján  hozzánk  közeledni  Ez  ágból  az  1809-ben  meghalt  Bibra 
Károly  századosnak  leánya,  Mária, Zerdahely  Károly  né.  Károly 
testvérének  Frigyes  Henriknek  (szül.  1 775.  f  1849.)  ki  nagy- 
britanniai  kir.  kapitány  volt,  egyik  leánya  Antónia,  Tóth  Károly  székes- 
fejérvári cs.  kir.  törvényszéki  ülnök  neje  1846-dik  óta  *). 

Bicsak  cnalátl.  (Mosáni).  Belőle  raosáni  Bicsak  Benedek 
székbiró  1453-ben  a  maros-vásárhelyi  constitutio  tartalma  szerint  3). 

llicsliey  család.  (Bicskei)  Pest  vármegyei  Bicskén  birtokol. 
Némely  tagjai  megyei  hivatalokat  viseltek ;  mint  Laj  os,  ki  Pest  vár- 
megye főszolgabirája  volt  egykor ,  meghalt  1 856-ki  sept.  4-kén  ,  kora 
56-dik  évében.  Maradt  fia  Kálmán, 

Hajdan  Nógrád  vármegyében  is  találunk  e  családra ;  így  Ist- 
ván 1628-ban,  idősb  és  ifjabb  András  pedig  1629 — 30-ban  fordul 
elé  s>. 

1650-ben  Bicskey  Gáspár.  Tamás  és  István  ellentmond- 
tak  Balassa  Bálint ,  adományának  ,  mely  ezerint  Saigó  várához  tartozó 
faluk  birtokába  iktattatá  be  magát  *). 

Nevezett  Tamásnak  fia  volt  György,  ki  Szígyártó  András 
deáknak  zálogitá  el  a  Ferencz  és  András  által  birt  bicskei  jószágrészt 

Andrásnak  fiai  F erén ez  és,  András  í  702-ben  a  „Jns 
armoram"  fejébe**  megrótt  bicskei  jószágrészeiket  Buiyovszky  Dániel- 
nek engedik  kiváltani  5). 

Bicskey  József  vadkerti  lakos  az  1650-ben  élt  Tamástól  leszár- 
mazásai ilyképen  igyekezett  törvényesíteni  Nevezett  Józsefnek 
atyja  Elek  (szül,  1762.),  tmnek  Mihály  (szül.  1718),  ennek  ismét 
Mihály,  ennek  György,  ennek  Tamás. 

Bicskey  esaládbeliekre  találunk  Ugoesa  vármegyében 
is,  hol  1 3 1  v  á  n  i  672-ben  szolgabíró,  1 678-ban  másod ,  s  1693-ban  első 
alispán  volt  *), 


•)  Guthaisch.  Gen  Taschcnb.  d.  fr,  H.  1867.  42.  itb.  lap 

r)  Kállay :  Székely  nemz.  234.  L 

3)  Nógrád  várni.  lev.  tári  adatok. 

*)  Ürményi  Nagy  Jánosnak  1761-ben  indit.  poré. 

s)  Yáczi  kápfcalac  olőtt  1702.  k.  bevallás. 

■)  Szirmay  C.  Ugoesa.  53,  54.  59.  1. 


ByHikefe  —  Bydeskatl 


101 


Bycflkelc  család.  (Eörsi).  Az  Igmándi  nemzetségből  (de 
genere  Wygmand)  származott.  B  y  c  h  k  e  i  e-nek  nejétől  Zsuzsannától 
született  fia  Albert,  és  e  mii  tett  özvegy  anyja  ellen  a  fejérvári  ke- 
resztesek conventje  perlekedik ,  mivel  állítólag  Tolna  megyei  Arcba 
helyscgbeli  részét ,  melyet  nevezett  Bicbkele  család  tőle  haszonbérbe 
birt,  hatalmasul  elfoglalta  1 430-ban  1432-ig.  Több  oklevélben  Bych- 
k  e  l  e-nek  van  irva.  egyetlenben  W  y  c  h  k  e  1  e-nek  (tán  roszul  olvasva) 
Elóneve  is  mindig  de  Ewrs,  csak  az  1 432-dik »  okmányban  de 
A  r  c  h  a  •)•  Lehoczky  Eörsi  B  í  k  u  l  e  Istvánt,  (máskép  Fodornak  is 
neveztetett),  emlit  1338-ban  mint  Simontornyai  várnagyot l),  kit  bár  a 
név  ismét  máskép  van  olvasva ,  bizonyosan  e  családhoz  kell  számíta- 
nunk. A  család  a  kihaltak  közé  sorozandó. 

Kicso  család  (Pinkóczi)  Pinkóczi  B  i  o  8  ó-nak  lia  István 
1403  ban  egyike  azoknak,  kik  ellen  a  Leleszi  Convent  Zsigmond  király- 
nak 1406-ban  kelt  levele  szerint  hatalmaskodás,  egyháztörés  ellen 
emelt  vádat.  A  Bic-so  név  —  habár  később  el&  nem  fordul  —  család- 
névül látszik  8). 

Bydeskuti  család.  (Ippi).  Czimerc  a 
családnak  koronából  kiemelkedő  grif,  mely  első 
jobb  lábában  kardot  tart 

A  család  kiterjed  Magyar-  és  Erdélyországra. 
Az  előbbiben  Fényes  szerint  birtokos  Abauj. 
Kraszna ,  Szabolcs ,  Szathmár  és  Zemplin  k)  vár- 
megyében ;  Erdélyben  különösen  a  Szilágyságon 
terjedt  ki. 

Büdöskút  —  melyről  a  család  hajdan  nevét 
veheté  —  Sopron  vármegyében  van.  Hanem  í  p  p 
helysége ,  melyről  eiőnevét  irja  —  az  úgynevezett  részekben ,  Kraszna 
vármegyében  fekszik 

A  család  törzse  Bydeskuti  Kun  János  volt ,  ki  ily  család- 
fát alkota  h 


J)  Fej«t  Cod.  Dipl.  X.  VII.  29S.  295.  296  301.  372.  3S4.  447. 

*)  Lehoczky  Steaun  II.  57     B  i  s  s  e  a  \    vezér  szó  alatt. 
^        *)  Szinnay  O.  Zempiin.  Not.  Topogi.  313. 

*)  Zemplin  vát  megyébeu  Magyar  Isip,  Kolbása,  Cselej,  Majoruczka,  Szed- 
liczke,  Matyasócz  helységekben  és  pusztákban  birtokos  —  Szirmay  izerín*  1797- 
ben.  t.  L  midőn  munkájíít  irta. 

5)  Décsey  Miklós  ur  szives  közleménye  szerint. 


102 


Bydeskuti. 


Bydeskuti  Kun  János 
Vérvölgyi  Margit. 


Tamás 


Gál 


1.  László 


1494. 


1.  György 
1552. 


íl  Lá3zló    Miklós 
Jppy  Ilona 


Márton         Ferencz 


1.  Tamás 
Baxa  Orsolya 


UI.  Tamás    Bold.     Eva     I.  György  Borbála 
(Szent-  Szilágy- 

királyi  szeghy 

Lőr.)  Farkasné, 

1590. 


János    Judit    II.  Tamás 
1587.      (Ná-     (Szénássy 
dasdyJán.)  Margit) 
1638. 


I.  István 
alispán. 
(Ktnezsy  N".) 
Szedem H<" rí  ág. 

Ferencz 

alispán. 

(Gencsy  Klára) 


iíl  László 
(Barcsay  Kafc.) 

N. 


(Zeykné) 


Mária 

(Cserey 

Fark.) 


I.  Zsigmond 
(Ravaszuy  Erzs.) 

Sámuel. 
Felföldi  ag 


Boldizsár  f 
alispán ; 
főpohárnok  m. 
ApaíTy  alatt. 


11.  Zsigmond 

alispán 

Főlovászmester 

Apaffy  alatt. 

(1.  Guthy  Rebeka. 

2.  Diószegíiy  Judit) 

kitől  fiát  a  II.  táblán. 


Éva        Iíl.  Zsigmond    Sámuel  -J-     Sándor  f        Lajos 
f'Kohimbán        alispán  1728.  (Verebélyi 

Ján.)         (Péchv  Júlia)  Mária) 


Imre 

alispán. 

(Palóczi  Horváth 

Mária) 


Sándor  f     IV.  László      Julianna 

(Szunyogh  (Edelényiné) 
Judjt) 


Mária 
(BölÖny 
Adámné) 


Julianna 

(Dráveczky 

Jánosné) 


V.  László 
(1.  Bydeskuti 

Karoiin. 
2.  Pósa  Ter.) 


1-től 
László  *r 


2-tól 
Géza  f 


Ilona 

^  Bölöny 

Imre 

alisp.) 


Mint  a  családfáról  látjuk,  a  XV.  században  Bydeskuti  Kun  János 
alapitá  e  családot ;  kis  unokája  László  Ippy  Ilonát  vévén  el  ,  ezután 
öröklik  Ippet  a  család  praedíeatumát  adó,  Kraszna  vármegyei  birtokot. 

II.  Tamásnak  két  fia  által  két  ágra  oszlanak.  I.' István  lesz 
törzse  a  sződemeteri,  I.  Zsigmond  a  f e  1  f ö  1  d i  ágnak  *). 


')  Óhajtottam  volna  ez  ágnak  is  folytatását  megkapnom. 


Bfelavfeb  -  Bige  103 

I.  I  s  t  v  á  ü  ágán  hat  viselt  alispáni  hivatalt. 

Boldizsár  Apaűy na k  főpohárnoka  volt;  ága  kihalt  Testvére 
II.  Zsigmond  Apaffy  főlovászniestere ,  előbb  alispán.  Két  neje  volt 
Az  első  Guthy  Rebeka,  kitől  gyermekeit  és  azok  utódait  a  folebbi  csa- 
ládfa mutatja.  A  második  dézsi  Diószeghv  Judit ,  kitől  elvált,  és  kitől 
nemzett  István  fia  által  alkotott  ágazatát  a  következő  II.  tábla 
mutatja  : 

II.  Zsigmond  (a  fölebbi  táblán). 
2-dik  nejével 
Dió8iefckv  Judittal. 

litván 
(V  alkayJ5suzsa) 


látván  Erese  Zsigmond  Klára  Ferencz 

(Rettegi        (Kügyi  (Balku  Zsigm.)  I7ft4. 


, g»^Mi«)     VirághJán) •      ^{^ 

Anna        Teréz        Ferencz  f      N.  N".         József  f    (1.  Szilvaasy  i.) 

fButka     (Böiöny  (Gal-     (Majthény  (2.  Néroethy  1.) 

Péterné)       Mik.)  íraczy       Imrén  é)"        ~\r~     t        "     V      i- 

p    /-,  '  Karoly  Karolina 

(Daczó  fBydeskuti 

Kata)  Lásaslónc) 

Polixéna 
CHenter  Jánosne). 

Biolaviclt  család.  (Horvátországi)  Bieiávich  György 
1638    -166 VJ-ben  tinnini  czimz.  püspök  volt  '). 

Kiélek  család.  Két  tagját  ismerjük.  Lászlót,  a  piaris- 
tát, ki  Trencsín  vármegyében  Kis-Utczafalvan  1744-ben  születeti. 
1764-ben  a  kegyesrendbe  állt,  több  helyen  tanított 2) ,  8*t  Munkái 
közt  adott  ki  ,,M  a  j  o  r  e  s  Hungaroru  m"  Pára  J  Pestini  1 7$6. 
czimüt  is.  melyet  testvérének  ajánlott;  és  innen  ismerjük  »j  áno 
ki  az  ajánlati  sorok  szerint  akkor  a  gr.  Pálííy  János  gyalog  ezredben 
százados  volt  3).  Az  ujabb  időben  (l 844-ben)  János  nyitrai  czimz. 
kanonok  és  zsolnai  plébános.  —  A  család  Fényes  szerint  Pest  vármegye 
nemesei  sorában  áll. 

Bige  család,  Bihar  vármegye  nemesei  sorában  áll  Fényes 
szerint. 


*)  Azon  évi  orsz.  gyűlési  förv.  ezikkek 
2)  Horányi  Nova  Memor.  481 

s)  Latinul  írt  praedicanima  de   eadem;-  azonban  Bielek  nevű  hely* 
séget  Fényes   Geographiájában  nem  találtam 


104  Blhary  -  Bt*. 

Hihary  család.  (Keresztúri).  Ily  előnevü  család  Szirmay  ,) 
szerint  a  k  haltak  közé  sorozandó.  Lehoczky  szerint2)  pedig  Bi  ha  ry 
Fcrenoz  1666-ban  lett  báróvá. 

Nem  ismerve  ezek  között  az  összeköttetést .  azt  is  csak  pusztán 
keli  megemlítenem,  hogy  Fényes  szerint  a  B  i  h  a  r  y  név  jelenleg  is 
Szabolcs  vármegye  nemes  családai  között  áll. 

Bihari  család.  (Rődi).  Ily  előnévvel  élt  Erdélyben  Bihari 
János  1794-ben  a  Gruberniumnál  kiadói  segéd.  Ugy  látszik ,  a  család 
ott  Kolos  vármegyében  székei.  Az  emiitett  1794-ben  rődi  Bihari 
Miklós  Kolos  vármegye   levéltárnoka ;  Sándor  pedig  irnok  volt. 

Bika  család.  (Teremhegyi).  E  családból  volt  J á  n o  s  1507- 
ben  kir.  táblai  ülnök.  Fia  Imre  1531-ben  Percnyi  Péter  követc*Szo« 
limánhoz  3). 

Imrének  fia  volt  Bika  András*),  ki  1556-ban  Varanonál,  1557- 
ben  Szerencsnél  csatát  veszt.   1566-ban  pedig  Sziget h várnál  esik  el  *). 

Már  előbb  is  találunk  a  Bika  nevezetre.  1493  ban  Bika  Miklós 
Krakkóban  tanult  6), 

Bika  csatád.  E  család  Nógrád  vármegyében  élt.  Bika  Anna 
1603-ban  Kéry  Ferencz  alispán  ntje  7).  Az  1684.  nemesi  lajstrom  Bika 
Istvánt  és  Andrást  mutatja  föl.  És  ezek  lehettek  azon  két  testvér, 
kik  mint  Bika  Istvánnak  tíai,  és  B.  Mátyásnak  unokái  1716-ban  Nó- 
grád vármegyétől  —  előmutatván  nagyatyjok  által  előbb  kapott ,  de 
már  elrongyollott  nemesi  bizonyítványukat  —  miután  a  belháború k 
alatt  minden  leveleiket  elveszték",  kétségtelen  nemességükről  bizonyít- 
ványt vettek  ki  8). 

Bika  család  Szirmay  szerint  1797-ben  a  Zemplin  vármegyei  ne- 
mesék  sorában  is  áll. 

Bik  család.  E  család  a  Zud  9)  nemzetségből  eredt,  (de  genere 
Zud).  E  Rémből  B  i  k-nek  íia  volt  Jakab,  Jakabnak  Simon  a  nagy- 


*)  Cottus  Zemplin  Not.  Topogr,  72. 

*•)  Stemraatogr.  1.  167  1. 

a)  Zermegh.  Sch-wandtnernél  Scriptor.  H.  III.  406. 

»)  U.  ott, 

5)  Petkő  krónik- 121. 

•)  Bunsa  Cracovíensia  21. 

"0  Prothoc.  C.  Neograd  aniii  1603. 

6)  Prothoc.  G.  Neogr.  auni  171b\ 
•)  Tán  Z  ö  4  vagy  Szód  ? 


Blk fal ví  -   Biliakoviis  105 

nftk  nevezett,  —  kit  Zemplin  vármegyei  Szada  —  hajdan  7,oda  helység- 
nek birtokában  V.  István  ifjabb  király  1270-ben  erősített  meg  ,). 

Bik falvi  család.  Szirmay  a  Zemplin  vármegyei  czimeres 
nemesek  közé  sorozza  1797-ben. 

Bikkesy  család.  (Vámos-attyai).  Boreg  vármegyei  nemes 
család.  István  a  m.  kir.  helytartó  tanács  felügyelete  alatti  nyugdíj 
választmány  ülnöke,  majd  egyszersmind  a  nádori  hivatal  kiadója 
1825 — 1844-ben.  László  szintén  helytartósági  hivatalnok  1844-ben. 

Bikkesy  család.  Azelőtt  Heinbucher  volt  a  neve.  Hein- 
bucher  Ignácz,  Károly.  József,  Alajos  és  András  1790-ben  nemes  le- 
velet szereznek,  és  nevöket  Bikkesyre  változtatják.  Czimerök  négy 
részre  oszlik.  Az  l.  és  4-dik  osztály  kék  mezejében  zöld  élőfa  látszik, 
fölötte  araiiy  nap ,  ezüst  félhold.  A  2-dik  mezőben  koronán  kékmezü 
kar  iró- tollal.  A  3-dikbau  is  ugyanaz,  de  kardot  villogtatva.  A  paizs 
sisakja  fblött  az  emiitett  két  kar  egymással  keresztbe  helyezve,  a  kardot 
és  tollat  tartják.  Foszladék  arany-kék  és  ezüst-vörös  *). 

Blkky  család.  (Fanchikai).  Fancsika  helység  Ugocsa  vár- 
megyében fekszik,  melynek  leány-ágon  a  család  1546-ban  jött  birto- 
kába. 1559— 1587-ben  Bikky  Ferencz  Ugocsa  vármegye  szolgabirája 
volt  3)  1 805-ben  Ugocsa  vármegyében  János,  István  és  Ferencz 
bírnak  Forgolányban ,  ez  utóbbi  Péterfalván  is.  Péter  és  Mihály 
Tivadar  helységben  közbirtokosok  *).  Ezek  utódai  élnek.  A  család  át- 
származott Szirmay  szerint  Zemplin  vármegyébe  is. 

Btkly  család.  (Szász-Fülpösi).  Szász-  Fülpösi  Bikly  János 
H  a  r  i  n  n  a  i  családból  házasodván  ,  Doboka  vármegyében  Ion  birtokos 
a  XVí  században.  A  Bikly-Harinnai  egybeolvadt  család  pedig  egy  nÓt 
a  Tancsi  Földvár y  családnak  adott  4) 

BUiakovics  család.  II.  Ferdinánd  király  nemesité  meg 
Biliakovics  Pált.  Cziraere  kék  mezőben  zöld  tér  fölött  vörös 
ruhás ,  sárga  csizmás  hadi  férfiú  kivont  karddal.  A  sisak  koronájából 
ugyanaz  emelkedik  ki.  A  sisak-takaró  egy  oldalról  ezüst-vörös ,  másik- 
ról arany-kék  6). 


*)  Szirmay  C.  Zemplin  Not.  Top.  171. 

*)  Aclami  Scut.  gentil.  I 

»)  Szirmay  :  C.  Ugocsa  17.  58.  59.  120. 

•)  U.  ott.  125.  129.  L 

*)  Hodor  :  Doboka  53.  lap. 

•)  Adarai  Souta  Gentil.  I. 


106  Bifislre  -  Bírisles. 

Bilikké  család    Zemplin  vármegyében  czimeres  nemes  csa 
Iád  Szirmay  szerint. 

Biikey  család.  Bereg  vármegye  birtokos  nemesei  közt  em- 
líttetik Fényes  Geograph iájában. 

Ryllei  család.  V.  István  király  1271-ben  Byllei  Domokos 
ispánnak  fiait  Simont  és  Amánt  (fiiios Comitis Dominici  de  Bylle), 
kik  a  szaladi.  vár  jobbágyaitól  vették  származásukat,  tekintve  a  eseh 
király  ellen  viselt  hadjáratban  tett  érdemeiket ,  Pál ,  Domokos ,  Péter, 
Benedek  és  Bálás  testvéreikkel  egyetemben  a  nevezett  vár  jobbágy- 
ságától fölmentvén,  a  királyi  szolgák  és  nemesek  sorába  emeli 3). 

Biinho  család.  Czimeres  levelet  kap  J  751-ben  Mária  Te- 
rézia királynétól.  Czimere  a  paizs  felső  részének  közepéből  lefelé  rézs- 
útosan húzott  két  vonal  által  három  részre  oszlik.  A  kup  alakú  alsó 
osztály  kék  mezejében  zöld  téren  egy  levágott  fatörzs  uj  zöld  hajtással 
látható.  A  felső  két  fehér  osztályon  két  viz- szintes  vörös  esik  vonul  ái 
A  sisak  koronájából  a  paizs  fölött  két  elefánt-ormány  között,  (meJvek 
bal  oldalija  vörös-fehér ,  jobb  oldalija  pedig  ezüst-kék)  galamb  zöld 
gallyat  tart.  Foszladék  ezüst-kék  és  arany-vörös  a). 

Bimbólázár  család,  Zempiin  vármegyei  czimeres  nemes 
Szirmay  szerint. 

Blrlsics  család.  1753-ban  Birisics  Antal  vált  nemes 
levelet  ily  czimerrel  .  a  paizs  ezüst  mezejében  hármas  dombon  szem- 
közt hátsó  lábaikon  két  fekete  kecske  áll ,  közöttük  a  közép  dombból 
egy  zöld  fenyő  emelkedik  föl.  A  paizs  közepén  viz-szintesen  egy  három 
csillaggal  jegyzett  vörös  esik  vonul  át  keresztül  a  kecskéken  és  fenyő- 
fán. A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  kétfarkti  oroszián  nyúlik  ki,  Fosz- 
ladék innen  arany-vörös  ,  balról  pedig  ezüst-fekete  3). 

Birisics  család.  A  fölebbi  családnak  rokona  Birisics  Fe- 
rencz  tíz  év  múlva  í.  763-ban  szintén  nemes  levelet  .váltott ,  és  a 
fölebbi  tol  színekben  különböző  czimer  által  külön  családot  alapított. 
Ennek  czimerében  a  paizs  mezeje  aranyszín,  a  két  kecske  vörös ,  a  raj- 
tok keresztül  vonuló  esik  kék  A  paizs  fölötti  oroszlán  az  előbbiéhez 
hasonló.  Foszladék  jobbról  arany -vörös,  balról  ezü3t-kék  *). 


')  „De  eodem  iobbag*nna(u  castri  exunenHes .  m  numerum  ScrvicPdum  regalium 

et  eefum  nobiliwn  ^egni  no$fn dvzimv*  lransferendm,u    Az  oklevél  szavai. 

Lásd  Fejér  Cod.  Dipl.  tora.  V.  vol.  1    137. 

*)  Adami  Scuta  Geutil.  I. 

*;  Colieet.  Herald.  Mss.  Nro.  248.  éa  az  előbbi  h. 

*)  Colieet.  Herald.  Ms&.  Nro.  29.  és  Adami  id.  h. 


Bíró.  107 

Kiró  család.  Egy  sereg  Biró  család  van  a  kel  Hazában  Ma- 
gyarországban Fényes  szerint  Borsod ,  Esztergom  ,  Heves ,  Szabolcs, 
Szathmár ,  Veszprém  vármegyében ,  és  még  .bizonyosan  többen  is  Es 
mivel  Összeköttetéseiket — hol  kivált  azt  elő  név  (praedicatum)  nem 
mutatja ,  —  nem  tudhatom ,  legjobbnak  tartom  külön  külön  ezikkek 
alá  foglalni. 

így  találunk  Győr  vármegyében  ilynevü  családot ,  hol  Biró  Ist- 
ván 171 5-ben  alispán  és  országgyűlési  követ  *),  1 723-ban  szintén  az  *). 
Biró  János  pedig  1751-ben  követ,  és  1758-ban  alispán  volt s). 

Ugy  látszik,  ezeket  illeti  a  következő  családfa  *)  is : 

István 

-  ■     ■   ■  *■  - 

János Judit  Róza  Kata 

T".      f     í?    ul        iTöTI       üTT      '     (Babocsay     (Bezerédj     (Békáasy 
József.    Fark^J.d.t.    Kl*^     ^as/     jW,J     ^ 

Ján.)       László). 

Ugyancsak  Győr  vármegyében  Győrben  született  1715-ben  Biró 
Dávid  is  a  piarista  nemes  családból,  ki  1770-ben  hittani  munkát  nyo- 
matott '). 

Biró  család.  Biró  János  és  József  alapiták  e  családot,  meg- 
nemesíttetvén  í  706-ban.  A  család  czimerpaizsa  —  mint  az  oklevél 
mondja  —  tojásdad  gömbölyű ,  szine  kék  ;  közepén  borostyánfa  nyúlik 
fel ,  melyet  egyszarvú  felágaskodva  ,  megkoppasztani  igyekszik ,  a  fa 
másik  oldalán  annak  gyökereinél  oroszlán  fekszik  zöld  téren  A  paizs 
fölötti  sisak  koronáján  Fortuna  istenasszony  áll  vörös  fátyollal  íóáve 
testét,  kezében  ezüst  horgonyt  tartván.  A  foszladék  jobbról  arany  kék, 
balról  ezüst-vörös  6) 

Biró  család.  Ezt  Biró  József  alapitá ,  az  ujabb  időben  sze- 
rezvén nemességet  ,  és  ily  czimcrt:  a  paizs  a  baloldali  felső  szegletből 
a  jobboldali  alsó  szegletig  nyúló  vonal  által  kétfelé  oszlik  ,  a  jobboldali 
felső  osztály  vörös,  a  baloldali  alsó  osztály  arany ,  a  paizs  aljáról  zöld 
téren  hátsó  két  lábain  kivont  karddal  oroszlán  áll ,  ugy  hogy  teste  az 
osztályok  színeivel  ellenkezőleg  alul  vörös ,  fölül  pedig  arany.  A  paizs 


*)  Lehoczky  Stetrnn.  1. 197. 
")  1723-ki  45.  törv.  ez. 
*)  Lehoczky  id.  h. 

•)  Geneal.  authen  Mss,  Nro  207  tom,  II.  A  hol  Janó*  £s   Kata  Btkassvné 
mint  alperesek  vannak  megjelölve. 

*)  Horányi  Mem.  Hung.  í  298. 
•)  Collectanea  Herald.  Nro  75a 


109 


Biró. 


*** 


tetején  álló  sisak  koronáján  szintén  kivont  karddal  oroszlán  látható. 
Foszladék  minden  oldalról,  arany-vörös  1). 

Bíró  család.  (Padányi).  IV.  Béla  király  1 265-ben  Sault  és 
Saulust  Salamonnak  űaií  a  csallóközi  Padányból  eredetieket ,  (Saul  el 
Saulum  filios  Salomonis  ele.  de  villa  Padan ,  qui  filii  Bissenorum  dtcuntur) 
a  nemesek  sorába  emelé  2) ,  hogy  az  ő ,  és  nem  má3  zászlója  alatt  har- 
ezoljanak.  E  nemes  levelet  átirá  és  niegerősíté  1270-ben  V  István  k» 
rály  is  3). 

E  családból  származtatá  magát  a  padányi  Biró  család ,  és  az* 
1730-ban  az  akkori  királyi  helytartó  PálíFy  János  előtt  igazolá  is  Bíró 

Márton  4).  Czimere  a  családnak  kék  mezőben 
zol  i  dombon  álló  galamb,  csőrében  zöld  gallyat 
tartva  ,  mint  ezt  a  metszvény  is  mutatja. 

Emiitett  Biró  Márton  Padányban  született 
í693-ki  april  15-kén,  már  már  kétségessé  vált 
nemet ségü  szülőktől.  Papságra  adván  magát, 
fokonként  emelkedett.  1744-ben  veszprémi  püs- 
pök, azon  vármegye  főispánja ,  belső  titkos  ta- 
nácsos lm ,  s  egyszersmind  az  apostoli  királyné 
fokanczellára  mi  a  veszprémi  püspökséggel 
együtt  jár.  Meghalt  1760-diki  aug.  lö-kén b). 
Jeles  egyházi  szónok  volt,  és  több  egyházi  latin 
és  magyar  munkát  adott  ki  *). 

Bitro  család.  Ugocsa  vármegyében  is  vannak  Birok.  Szir- 
may  szerint  1805-ben  Biró  László  Csedreghen  ,  Biró  Antal, 
György,  Pál,  László,  Mihály,  József,  és  Jánosnak 
Özvegye  FertoV  AJ  máson  közbirtokosok  7>. 

Biró  család  ugyancsak  Szirmay  3zerint  Zemplin  vármegye  ne- 
meseinek sorában  is  található  *) 


*)  Adami  Scuta  Gentil.  f .    —  JS,  czimert  kiadta  Günther  h  Czimer-tábliin. 
*)  Fejér.  Cod.  Dipl.  tom.  IV.  voi.  III.  2*2. 
*)  ü.  ott.  Tóm.  V.  voi.  L  47. 93. 
*)  Horányi  Mem.  Hung.  I.  298. 

*)  Róka  :  Vitae  Praesulum  Veapriinieu  484.  hol  arczképe ,  és  azalatt  czi- 
mere  is  látható. 

*)  Horányi  id.  h.  íjlészámláija  munkáit. 

\)  Szirmay  Cott.  Ugocsa  173. 174. 

8)  Szirmay  C.  Zemplin  Not  Topogr.  110.  I. 


Biré. 


109 


Kiró  család,  fGclsei).  E  családból  János  1770-ben  ki  ályi 
táblai  ülnök. 

Bíró  család.  (Homorod-szcnt-tnártoni).  Erdély  szintén  gaz- 
dag Biró  nevű  családokban.    Kóváry  szerint J)  legszerencsésebb  volt 
köziilök  a  homorod-szent-mártoni  Biró  család ,  mely  a  Dózsa,  G  y  e- 
rőfi  és  Vitéz  családokba  beházasodván,  szép  vagyon,  és  ez  áita 
magas b  hivatalokra  tett  szert. 

Csikszékből  a  Becz  családból ,  nevezetesen  Becz  Jakabtól  szár- 
maztatik,  ki  I5í)6-ban  Ulászló  király  alatt  egy  törökkel  párbajt  vívott, 
és  azt  meggyőzte ,  innen  vette  fel  a  Biró  nevet ,  mely  tehát  nem  az 
itélethozc,  törvénytevő  (judex),  hanem  a  legyőző,  diadalmaskodó  (qui 
viribus  polletj  fogalomra  vonatkozik.  Ekkor  kapott  Becz  Jakab  Biró 
névre  czimeres  levelet  is. 

Később  Báthori  Gábor  alatt  Biró  György,  a  fejedelmi  na- 
gyobb kanczellária  jegyzője,  1612-ki*  sept.  16-án  uj  czimeres  levelet 
vesz,  mely  már  világosan  egy  előbbi  nemes  levélre  hivatkozik.  E  szerint 

A  czimer  egy  alsó  és  felső  mezőre  osztott  paiz3.  Az  alsó  vörös 
szinü  mezőben  két  oroszlan-fej  vau  egymás  mellett .  mindkettő  szájá- 
ban egy  ugyanazon  nyilat  szőrit.  Fölöttük  egy  csillag  ragyog.  A  felső 
osztály  kék  mezejében  hármas  zöld  baimon  korona ,  és  azon  férfi-kar 
könyököl,  irótollat  tartva.  A  paizs  sisakja  fölött  az  előbbi  három  színes 
trucz-toil  mellé  még  egy  negyedik  adatott. 

Családfája  imez  *) : 

Bálás 


András 

— /\ 


Ju.no* 
(  Udvari:  clyazékbe  megy ) 

Bálint. 
16*K).  fejed  pohárnok 

István 
(Dózsa  Zsófia) 


Sámuel 
1702. 
(Dániel  Klár.) 


Sámuel 

Mária.     Samu.    (Maar 
(Ugrón  Borb. ) 

Fer) 


Sándor 
(Sándor  Mar.) 

|  — —  —   »   ■   m^/^      ■—         I    ,  y 

Gábor 
(Cserei  Kriszta 


Mó2es. 

1692.  oszt. 

(Gyerőfi  Kata). 

{Folyt,  a  köc.  lap.) 


Anna 
(gr.  Ferrati 
Mih.) 


1)  Erd6Iy  nev.  C3aládai.  47 
*>  Kűráry  id.  h.  48. 


110 


Bíró. 


Pál 
(főkorm. 
levéltári 
föigazg.) 


.Mihály 

(b.  Ibarra 

Teréz). 


Mózes.  1692.  oszt 
(Gerőfl  Kata).  (Ki  az  elóhbi  lapon). 


Mózses 
(Ugrón  Klára). 


Zsigmond 
(Vitéz  Klára) 


Antal  István  -}- 

(Czobei  Vikt.) 


Zsigmond 
(Csukás 

Petron.) 
~~~  « 

Ki  ára 
(b.  Dió- 

szeghi 

Antal) 


László.    Domokos.    György,    Mihály.     Pál. 


Zsigmond 
(Fogarasi 


Klára). 
— /> —  y 


Klára 

(BJró 

Józs.) 


Anna 
(b.  Jó- 

sinczi 
Laj.) 


György 
(Végh 

Mari). 

. <* 1 


Farkas 

(Peley 

Karol  in) 
i * 1 

László 
(Macskási 

Bora). 


Sándor  ágán  Lászlónak  a  Maár  Borbála  férjének  egy  Fran- 
cziska  nevű  leánya  volt  (szül.  1775.),  kit  a  családfán  nem  láthatni ;  és 
ki  1810-ben  halt  meg.  Ez  különös  zenészeti  lángeszéről  dicsértetik ; 
már  öt  éves  korában  zongorázott ,  s  több  szerzeményei  közt  operákat 
is  hagyott  hátra. 

A  családfa  élén  álló  Balásnak  egy  unokája  volt,  G  y  ö  r  g  y ,  kitől 
egy  más  ág  jőve  le,  melyből  József  (szül.  1762.)  a  keresztúri  unit. 
tanoda  gondnoka,  iobb  országgyűlés  kir.  hivatalosa  volt;  meghalt 
1847-ben  *) 

Eddig  Kőváry.  Azonban  e  családfán  nem  találjuk  azon  Gábort 
sem,  ki  Csikszék  fókirály bírája  volt  1791  —  1801-ben  2"). 

Hasonlóan  nincs  érintve  nevezett  írónál ,  valljon  azon  Bíró  Bá- 
lás, ki  1505-ben  az  udvarhelyi  constitutio  szerint  székbirónak  válasz- 
tatott 3) ,  nem  e  családból  való  volt ,  és  nem  épen  e  család  élén  álló 
törzszsel  ugyanazen  személy-e? 

Hasonló  kérdés  támad  Biró  Andrásra  nézve ,  ki  Pereeptor 
volt  Udvarhelyszékben ,  és  a  Csonka  várnak  udvari  tisztje  I  ApafFy 
alatt  *). 

Biró  család.  (Kis-Görgényij.  Maros-széki  székely  család, 
azon  székben  fekvő  K  i  s-G  ö  r  g  é  n  y-től  vévén  előnevét  is  ,  s  most  is 
e  helyen  lakozik.  Már  1636-ban  a  nemesek  között  lustrál.  —  Györgyöt 
a  Péter  fiát  1786-ki  június  19-kérőI  kelt  leirat  eredeti  nemesnek  is- 


k)  Eddig.  C.  ott. 

*)  BenkŐ  Kár.  Csik  ,  Gysrgyd  és  Kásxon  leírások.  32.  lap*  és  az  1794-áiki 
erdélyi  Schematismas  is. 

*)  Kállay    Szék.  nemz.  233. 1. 
•)  Kállay.  0.  ott.  234. 


Sir*  111 

meri  el  A  jelenleg  élő  Mihály  1848-ban  maros-széki  megyei  kormány- 
tag J)   Sándor  1794-ben  Maros-szék  alkirály  bírája  volt  2). 

Bíró  család.  ( Pálfalvai).  Ebből  1794-ben  Imre  csikszéki 
királyi  Perceptor  volt. 

Biró  c«alád.  (Aranyos-rákosij.  Előnevük  is  mutatja  .  bogy 
Aranyos-székből  valók  ;  ugyanott,  a  széknél  többen  hivatalt  is  viseltek. 
Sámuel  az  utóbbi  országgyűlések  egyikén  követ  volt.  Czimeres  ne- 
mes levelük  i.664-ki  dec.  l^-kán  kelt  8). 

Bíró  család.  (Szent  Kátolnai).  A  Háromszékben  fekvő  Szent- 
Kátolna-ró)  irják  előnevüket.  A  családból  él  Biró  József,  főkormány- 
széki titoknok.  Nejétől  gr.  Bethlen  Krisztinától  (meghalt  1849-ben) 
három  fia  van  :  Fái,  Miklós,  ki  a  szépirodalom  terén  is  látta tá 
nevét,  és  L  a  j  o  s  '*). 

E  családot  diszité  Biró  Márton  fszüJ.  1759.  sept.  11.-én  Szent- 
Kátolnán.  Meghalt  1823.  oct.  18.)  is,  a  népszerű  jeles  egyházi  szónok, 
minorita  szerzetes ,  ki  Rabok  oktatása  czimü  munkát  nyomatott.  Egy- 
házi beszédei  kéziratban  rokonai  által  őriztetnek  5). 

Biró  család  fSóváradij.  Maros-szék  a  hazája.  Ott  fekszik 
Sóvárod  is ,  melyről  a  praedicatum  vétetett.  Czimeres  levelet  vált 
176 l-ben6)  E  családból  Biró  Miklós  Egy  mezei  gazda  *lete  czimü 
munkát  adott  ki  1847-ben. 

Biró  család.  (Károly-Fejérvárij.  Latinul  előnevét  de  Álba 
C  a  r  o  1  i  n  a  irta.  Belőle  Károly  1 794-ben  az  erdélyi  kanczelíáriánál 
viselt  kisebb  hivatalt. 

Talán  e  családhoz  sorozandó  azon  Bi  ró  János  is,  ki  1760-ban 
gyulafejérvári  káptalani  nagy-prépost  volt.  Es  talán  azon  1  s  t  v  á  n  is, 
ki  1724-ben  K0I03 várót t  született  nemes  szülőktől,  1744-ben  jesuita 
lőn,  és  több  müvet  nyomatott,  legutóbb  1777-ben  7). 

Biró  család.  (Polyáni).  Ugy  látszik,  Aranyos-szék  a  hazája. 
Belőle  Antal  bányászatra  adá  magát,  I  794-ben  ezt  Selmeczen  tanulta. 

Bíró  család,  r  Vác3&rcsi).  Csikszéki  székely  család.  Belőle 
József  fei-esikszékí  ülnök  1818-ban. 


M  Kőváry  id.  h.  4*. 
/)  l?94-ki  erdélyi  Schematismu*. 
»)  Kóváry  iű.  h.  49. 
•)  ff.  ott  48. 

5)  L.  életirasát:  Magyar  írók.  Életrajz  gyűjt.  I.  57. 
•)  Collect  Herald.  Mss.  Nro. 
')  Horányí  flova  Mem.  485. 


112 


Biré  —  Birovssky. 


liiró  család.  A  már  elszámláltaktól  különböző  családbelinek 
látszik  lenni  azon  Biró  Miklós,  ki  az  agyagfalvi  gyűlésen  a  sepsi  szék- 
ből volt  jelen  *). 

Biróczy  család.  Nyitra  vármegyében  tartja  lakását.  Ott  a 
megyénél  több  tagja  viselt  hivatalt.  Czimere  a  paizs  aljából  felnyúló 
dombon  férfi-kar  ,  mely  kivont  kardot  villogtat.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronáján  ugyan  olyan  kar  könyököl,  szintén  kivont  karddal  *). 

A  családból  <l  múlt  század  közepén  élt  Biróczy  A  dám,  1 745- 
ben  Nyitra  vármegye  esküdtje  ;  ennek  nejétől  Lipthay  Borbálától 
(Lipthay  László  leányától)  gyermekei :  Rosaiia,  Klára,  Anna, 
Borbála,  Sámuel  és  Magdolna   1 768-ban  éltek  *>. 

A  legutóbbi  időben,  1847-ben  Nyitra  vármegyénél  iíj.  Biróczy 
Károlyt  mint  pénztárnokot ,  idusb  Károlyt  pedig  mint.  tiszteletbeli  ai- 
ügyvédet  látjuk  hivataloskodni. 

Biro%s>Aky  család.  Bars  vármegyében  tariá  lakását.  Ala- 
pitá  Birovszky  Já  nos  é3  Miklós,  kik  17 » 7-ben  III.  Károly  király- 
tól kaptak  nemes  levelet 4)  ily  czimerrel  :  a  paizs  kék  mezejében  zöld 

tér  fölött  daru  áll  egy  lábon  ,  fölemelt  másik  lába 
körmei  közt  egy  golyót  szőrit ,  az  éberséget  jelvé- 
nyezve.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  bival- 
szarv  között  (miket  a  metsző  itt  elhagyott) ,  vörös 
ruhás  férfi- kar  könyököl,  markában  zöld  pálma- 
ágat tartva.  Foszladék  egy  oldalról  ezüst-vörös, 
más  oldalról  arany-kék. 

A  czimer-szerző  Birovszky  János, 
Garam-Uj faluban  lakott,  és  ott  halt  meg  1759-ki 
márczius  7-dikén ,  kora  65-dik  évében,  özvegye 
Katalin  1 764-ki  dec.  26-káu ,  kora  65-dik  évé- 
ben követé.  Ugyanott  temettettek  el  e  családból 
Birovszky  Ferencz  fugy  látszik  a  czimer- 
szerzők  testvére)  1 774-ki  dec.  3-kán ,  kora  78-dik 
évében  ;  és  ennek  neje  Gyárfás  Anna  1759-ki  april 
29-kén,  kora  50-dik  évében.  Birovszky  Anna 
eltemettetett  J762-ki  dec.  10-kén,  kora  30-dik  évében.  Birovszky 


»)  Kállay  id.  h.  233. 

')  Biróczy  Ádámnak  1745.  okiraton  A  B  betűvel  jegyzett  pecsété  szerint. 
*)  1768-baa  kelt  eredeti  okmány  szerint. 

•)Collect.  Herald  Mss.  iVo  560.  —  Adamí  Soift.  Gentü.  I.  A  czimeres  ne~ 
mea  levél  hiteles  alakban  megvan  a  Lipthay  család  levéltárában  is. 


Blrthftlmi  -  Bissingen-Nippenburg  113 

János  (második)  1789.  sept  9-én,  kora  60-dik  évében.  Birovszky 
Borbála,  kisfaludi  Lipthay  János  neje,  1792-ki  aug.  30-kán,  kora 
64-dik  évében.  Birovszky  Tamás  1784-ki  sept.  1 1-én .  kora  50-ik 
évében,  ki  már  Garam- Apátiában  temettetett  el  '). 

Blr tilalmi  család.  Belőle  Birthalmi  Dávid  királyi  udvar- 
bíró volt  Erdélyben,  1493-ban  *). 

Biacliofshauseii  család.  Német  eredetű  család,  belőle 
Bischofshausen  János  az  1687-ki  országgyűlésen  honfiusitatott  3). 

Btssingen-Nippenlrarg  család.  (Gróf).  Savoyaból  ered, 
honnan  a  XIII.  század  közepén  Ausztriába  szakad.  Ősei  közé  számítja 
a  XI.  századból  B  i  s  s  i  n  g  Ronimund  ranmburgi  kanonokot ,  és  a  Tu- 
ringiában  élt  Bissing  Károlyt ,  ki  a  thüringi  tartományi  gróf  Fridrik 
alatt  (mint  Zentgraf)  említtetik.  A  család  három  fővonalra  oszlik,  úgy- 
mint :  magyar-ausztriai ,  schwab ,  és  az  anhalt-dessau-meiszni  vonalra. 
A  schwab  vonalból  szakadt  ki  a  magyar-osztrák  vonal.  A  schwab  vo- 
nalból János  Frigyes  hadi  tanácsos,  rottwelli  császári  birod.  udv. 
törvényszéki  albiró,  ezredes  és  parancsnok  elvevén  1646  ki  máj.  16-án 
Nippenburg  Kunigund  Katalint,  öröklé  a  Nippenburg  nevet  is. 
1647-ki  június  14-kén  III.  Ferdinándtól  római-német  birodalmi  bárói 
rangra  emeltetett.  József  K  aj  etán  bajor  kamarás  174C-ki  aug. 
5-kén  Mária  Terézia  által  római-német  birodalmi  grófságra  emelte- 
tett •).  Ennek  fia  Ferdinánd  Ernő  (született  1 749.,  megh,  1831  ) 
cs.  kir.  kamarás  ,  belső  titkos  tanácsos ,  Tyrol  és  Vorarlberg  kormány- 
zója ,  1819-ben  Magyarországban  Krassó  vármegyei  Jám  és  Mer- 
esi  na  helységüket  kapta  királyi  adományul,  és  az  1827-ki  ország- 
gyűlésen Magyarország  hazafíusított  nemesei  közé  bevétetett  b). 

Nejétől  gróf  Thurn-Valsassina  Mária  TeréztŐl  több  leányt  és 
két  fiút  nemzett.  E  fiúk  közül  Ernő  Mária,  a  magyar  ágazatnak  j 
K  a j  e  t á n  Sándor  (szül.  1806.  márczius  1 9 )  pedig  a  schwab  vonal- 
nak családfeje  lŐn. 

Említet'  Ernő  Mária  született  1774-ki  dec  13  kán,  cs.  kir. 
kamarás  és  ő-  nagy  volt.  Meghalt  1835-ben.  Első  neje  báró  Deuring 
Mária  Erzsétól ,   kivel  1803-ki  april  13-kán  kelt  egybe,  1814-ki  július 


')  A  Garam-Uj falvi  egyház  anyakönyve  hiteles  kivonata  szerint 

2)  Kemény  Notitia  Archivi  et  Capituli  Albensis.  23.".  lap. 

•)  1687-ki  XXIX.  torv  ez 

*)  Hiator.  Herald.  Haudbuch.  63. 

s)  1827-ki  XLl.  törv.  ez. 

8 


IS-t  Biszirat 

26-kán  halt.  meg.  Második  nejével ,  báró  Salissoglio  Adéllel  (született 
1 788-ki  april  24-énj  egybekelt  1818-ki  márczius  20-kán.  (Ez  él  még). 
Gyermekei  első  nejétől: 

1.  Amália,  született  1804  május  5-én ;  férjhez  ment  1824-ki 
május  25-kén,  Schlenderhani  báró  Raiz-Frenz  Adolfhoz. 

2.  Terézia,  szül.  1807.  máj.  5.  (Oraviczán  a  Bánságban  birt). 

3.  Ernő,  szül.  1809.  jul.  7. ,  cs.  kir.  kamarás ,  0  Felsége  Fer- 
dinánd udv.  kamarása.  Jelenleg  a  magyar  ág  feje. 

4.  Zsófia,  szül.  1813.  jan.  7.  1836-ki  június  28-kától  Makay 
Ágoston  neje.  (Oraviczán  a  Bánságban  birtok.) 

Másedik  nejétől: 

5.  Erzsébet,  szül.  1819.  jul.  15-kén,  csillag-keresztes  hölgy 
Prágában.  (J  á  m  o  n  birtok). 

6.  Ferdinánd  Gáspár,  szül.  1 820.  aug.  4. ,  cs.  kir.  kama- 
rás. Nősült  1853.  márcz.  12.  gróf  Meraviglia  Crivelli  Mária  Terézzel. 
Fiók:  Mária  Ernő  Ferdinánd,  született  1854.  oct.  29-kén, 
(bir  Jámon). 

7.  Antal  K  aj  etán,  szül.  1822.  febr.  2.,  cs.  kir.  kamarás  és 
gyalogsági  százados.  1856-ki  június  1 1-ke  óta  férje  gróf  Pergen  Eleo- 
nornak. 

8.  K  aj  etán  Frigyes,  szül.  1823.  aug.  8.,  cs.  kir.  kamarás, 
a  Német-rend  lovagja,  a  Gyulay  gyalog  ezredben  őrnagy. 

9.  Miksa  Antal,  szül.  1825.  febr.  19.,  cs.  kir.  kamarás,  gya- 
logsági százados,  nős  1856-ki  május  1-től  gróf  Meraviglia  Crivelli 
Terézzel 

10.  Alajos,  szül.  1826.  márcz  12  A  porosz  herczeg  gyalog 
ezredben  főhadnagy 

Czimere  a  családnak  német  paizs .  mely  egy  viz-szintes ,  és  két 
függőleges  vonal  által  hat  mezőre  oszlik.  Az  első  kék  mezőben  két 
egymás  ellen  fordított  arany  kés  (a  család  ős  czimere)  látható. 
A  második  kék  mezőben  két  ezüst  sas-szárny  (Nippenburg  czimer). 
A  harmadik  és  hatodik  fekete  mezőben  zöld  hármas  dombon  arany  grif 
áll,  első  jobb  lábában  kivont  pallost  tartva.  A  negyedik  vörös  mezőben 
a  bal  oldalról  felhőből  nyúlik  elő  egy  pánczélos  kar ,  zöld  leveles  galy* 
lyon  arany  körtet  tartva.  Az  ötödik  vörös  mezőben  nyitott  arany  ko- 
rona fekszik,  melyből  két  fehér  strucz-toll  nyúlik  föl. 

Bisztrai  család.  (Bisztrai).  Bisztra  helység  Alsó-Fejér  vár- 
megyében fekszik ;  —  de  most  Kőváry  szerint  a  családnak  Fogaras- 
föld  a  hazája.   El  szerinte  belőle  FCároly,  kinek  atyja  ott  főkapitány 


BlszterzovMzky  —  Biátó.  11$ 

vala  *).  —  E  családból  volt  Bisztrai  József  1794-ben  ern  bernialis 
titoknok;  Bisztrai  György  1815-ben  Abrudbáuya  város  első  bi  rój  a 
1818-ban  tanácsosa,  és  a  bányai  szék  ülnöke. 

Biszterzov.wJt  v  család.  Mint  leány  ágon  a  Pethő  család 
utóda  Zemplin  vármegyében  a  Sz*ropkói   urodalomban  küzbiríokos  2) 

Bisztranovszky  család.  Szintén  a  Zemplin  vármegyei 
nemes  családok  közé  sorozta  tik. 

Bisztriczey  család.  Czimere  négy  részre  osztott  paiza.  Az 
első  és  negyedik  vörös  mezőben  kettős  farkú  oroszlán  áll  kivont  kardot 
tartva.  A  második  és  barmadik  kék  mezőben  {ebér  galamb  van  .  csőré- 
ben  zöld  ágat  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  tetején  a  paiz^beli  oroszlán 
ismételtetik.  Foszladék  arany-vörös,  és  a  másik  oldalról  ezüst-kék  *), 
Mikor  kelt  és  melyik  Bisztriczey  kapta  e  czimert ,  megírva  nem  talál- 
tam, de  korára  nézve  ugy  hiszem,  a  múlt  század  végén,  avagy  a  jelen- 
nek elején  adatott. 

E  néven  Bisztriczey  Győr  gyöt  1760-ban  mint  zágrábi  kano- 
nokot és  kaposföi  szent  benedeki  prépostot  olvassuk.  —  Bisztriczey 
József  1787-ben  a  kir.  curiánál  irnok  volt.  Szintén  Bisztriczey 
József  1805-ben  a  m.  kir.  udv.  helytartó  széknél  titoknok. —  1825-ben 
pedig  Bisztriczey  Józsefet  am.  kir.  kanczelláriánál  találunk  mint 
titoknokot  és  Zala  vármegye  táblabiráját. 

Btsztriczky  család.  A  felső  megyékben  lakozik. 

Bittuer  család.  (Bitterthali  báró).  Külföldi  báró  család, 
melyből  b.  Bittner  Ernő  honíiusíttatott  az  1827.  országgyűlés  által  '*). 

Bittó  család.  (Sárosfalvi).  Pozsony  vármegyei  család,  és  olt 
férfi-ágon  most  is  birtokosa  az  előnevet  adó  Sáros  falva  nevű  helység- 
nek. Tagjai  hivatalt  viseltek  a  vármegyénél ,  és  egy  némely  fölebb  is 
emelkedett.  így  Bittó  Benjámin  a  kir.  tábla  ülnöke  volt.  (1844-ben). 
Adalbert  Arad  vármegyében  viselt  alispáni  hivatalt  (1825-ben), 
utóbb  mint  cs.  kir.  tanácsost  Szerem  vármegye  főispáni  helyetteséül 
látjuk  (1844-ben). 

A  század  elején  e  családból  élt  Bittó  András,  kinek  Andrássy 
Petronellától  gyermekei:  Lőrincz  ,  Farkas,  Petronella,  Ilona,  Julianna, 
Amália.  Anyjok  után  mint  Bosnyák  örökösöknek  részjoguk  volt  Nó 
grád  vármegyei  P.  Szántón  5). 


*)  Eddig  KÓváry  szerint  Erdély  nev.  családai.  157 

2)  Szirmay  C.  Zemplin  topogr.  96.  L 

•)  Adami  Scuta.  Gentil.  I. 

*)1827-kiXLlI.  törv.  ez. 

*)  Bosnyák  örökösök  pere  Juhász  utódok  ellen  Nógrád  vra.  törv.széke  előtt 

8* 


m 
116  Bytovecz  —  Blagay. 

Bytoveez  család.  (Gerebenh.  Horvátországi  család.  Belőle 
gerebeni  Bytovecz  János  Tótország  bánja  volt  1458-ban  1)- 

Byzo  család.  (Byzofalvi).  A  XV.  században  élt  nemes  bizo- 
falvi  Bizó  Simon. — Ezen  Bizó  Simon  és  Nagy  László  áltál  So- 
pronban 1463-ki  július  25-kén  kelt  levelükben  tudósítják  István  kalo- 
csai és  bácsi  érsek  ,  János  várad  i  püspök ,  Palóczi  László  országbíró,  és 
Szapolyay  Imre  főkinestartó ,  s  a  felső  részek  főkapitánya  az  erdélyi 
hét  szász  széket ,  hogy  a  magyar  szent  korona  június  24-kén  6  óra  táj- 
ban a  királynak  és  országnak  visszaadatván,  kezeik  közt  van  a). 

Blagay  család.  (Ursini,  gróf).  Eredetét  a  római  Ursini  csa- 
ládhoz viszi  lel.  Ursini  Miklós  3) ,  római  senator  1 150-ben  elhagyva 
Rámát,  a  görezi  őrgróf  Hermán  rokonához  jő ,  és  annak  leányát  veszi 
el  E  házasságból  származott  gróf  Ursini  István,  ki  III.  Béla  magyar 
királynak  segélyére  volt  Michovai  Albert  szomszédjának  ragadozó  be- 
ütései ellen ,  miért  is  tőle  a  Wodichai  grófságot  kapta ,  az  okmányt 
Imre  király  adta  ki  atyja  III.  Béla  meghagyásából  (de  commissione), 
ez  adományt  fiai  István  és  Baboneg  részére  1218-ban  II.  András  m. 
király  is  megerősítette  *).  Ez  idő  óta  a  család  a  magyar  korona  alatt 
virágzott.  —  Wodichai  gróf  Ursini  Babo  vagy  Babonek  1249-ben  épité 
Blagay  várát,  honnan  azután  a  család  nevét  vette.  1512-ben  e  várat  a 
török  elfoglalá,  és  isrnéti  betörései  alkalmával  a  család  egyéb  birtokait 
is  elfoglalván  A  birtokaitól  kifosztott  család  kénytelenült  1545-ben 
Krajnába  vonulni,  hol  azóta  is  virágzik.  —  Daczára  tehát  annak,  hogy 
nálunk  a  XIII.  században  a  családi  grófi  rang  nem  létezett ,  ez  egyike 
volna  azoknak ,  mely  honunkban  már  az  időben  az  idegen  nemességi 
fokozat  grófi  disznevével  élt  volna  5). 

*)  Kaprinai  Hungáriáé  Diplomatica.  II.  141  -  144. ,  hol  jegyzetben  az  ia 
líiegliáíiyatik  ,  hogy  roszul  vélik  ezt  némelyek  Vitobicz,  és  Vit  torich-nak. 
Teleky  II.  529.  Vitovecz-nak  írja. 

2)  Teleky  Hunyadyak  kora  XI.  75.  lap.  az  oklevél  liaaoiimáaával  együtt. 

3)  Nicohttus  Vrsinus  Vitetli  fráter,  fiiius  ISapoleonis ,  filii  Jottnnis,  filii  Ursi,  filii 
Quidonii  Ursini.  —  L.  Ritterslius  Spicilegium,  Pcrle  II. 

*J  í'ojér  Cod-  Diplom.  tom.  III.  vol.  I.  244." —  Az  oklevélben  Baboneget 
Stepkanui  Cotaites  de  Wodicha^  filii  condam  Comifis  Stephani  de  Goricha  neveztetnek. 
Qvo$  —  folytatja  az  oklevél  —  verifoqua  et  pracconii  famtt ,  ut  teritatis  experientia, 
de  oriijincdi  domo  et  stirpe  generosa  Ursinorum^  flomanae  Urbis  Senatorum,  propagatos 
teste/tar."  Ez  oklevél  mondja  azt  is  .  hogy  I.  István  András  királlyal  a  szent  föl- 
dön is  járt. 

•)  Az  idézett  oklevél  (Fejér  Cod.  Pipi.  III.  1.  245  )  ide  vonatkozó*  szavai 
ezek:  „facinw*  atque  creamui  (t.  i.  Babonegot  és  Istvánt)  fecimusqve  et  creacimus 
tl'vli  Pfi'i,  Ulibűti  et  erimii  Comitea  liberót. 


ISIagay. 


11? 


A  családfa  igy  jő  le  : 


Miklós  Uralni 
1150. 


ürsini  István 

Wodichat  kapja. 

f  1212. 

(Goricziai  gróf  Hermán  leánya) 

Baboneg  11.  István 

1218.  _1L12* 

Bnoo""1 

i *— » 

jttadoslav 

| « ! 

Dnyjnus    

Miklós 
1347-ben  Lajos  királlyal 
Apuiiában  jár. 
(Rateticli  ?  JVIoy  na) 

Antal 


I.  Gergely.     Ferencz.     111.  Utvan. 
1463.  1463.     «  '" 


II.  Gergely 


Margit 
(Hederváry  Lör. 
nádoráé.  1433  ) 


1V\  István 
inegb.  1547: 
(Ziuny  Dóra) 

Ferencz 
Krajnába  köitoz. 
atyjával  együtt.  1547. 
(Lamberg  Magd.) 


V.  István 
éles.  J59& 

litván  f 


György 

(Auersperg 

Felicitas 

János 


Kata. 

(B.  Windisch- 

graU  Imre) 


Eberhard 
megh.  1680. 
(Paradeiser 

Mária) 

Ferencz  Ádám 

( Auersperg 
Síbilla  Const ) 


Ferencz  Ádám. 


Weickhard  Lipót 

(Cobenzl  Margit) 


Zsigmond  Antai. 


Gáspár. 


Ferencz  Antal. 


A  családfán  heted  izén  álló  Antalnak  fia  Gergely  testvérének 
Perencznek  terhét  is  magára  vállalván ,  FelsŐ-Lcstencz  helységbeli 
tizenkilencz  jobbágytelek  haszonvételét  Goricziai  Frank  özvegyének 
Erzsébetnek  élte  hosszára  adományozza,  vagy  ha  ezekben  maradni  nem 
akar ,  helyette  hetven  arany  fizetésére  kötelezi  magát  a  zágrábi  kapta- 


118  Blagay. 

lan  eíotr  \ 440- ben  tett  bevallása  szerint,  mivel  nevezett  Özvegy  a  férje 
által  végretideletileg  neki  hagyott  Zágráb  vármegyei  Dobruthyn  hely- 
ségei; minden  tartozékaival  örökösen  bevallá.  Ama  zágrábi  káptalani 
bevallást  x\íátyás  király  Gergely  részére  Belgrádban  14$3,  sept.  8-án 
megerősité  1). 

Blagay  G  y  Ö  r  g  y  (kit  &  családfán  nem  látunk ,  ha  csak  nem  egy 
II.  Gergellyel,  az  István  fiával)  1525-ben  jeles  részt  vett  a  jajczai  dia- 
dalban 2). 

Blagay  V  István  1598-ban  a  törökkel  Karlovicznál  történt 
csatában  részt  vett,  de  elfogatván,  a  török  fejét  vette  3). 

Említem  ,  a  család  ez  időben  már  elhagy á  hazánkat ,  Krajnába 
vonulván.  Ott  Blagay  Eberhard  1650  ben  tartományi  kormányzó 
volt.  1667-ben  mondott  le  4J. 

Szükség  még  megjegyeznem ,  hogy  e  családfán  hiányzanak  az 
utolsó  izek,  miket  adatok  hiányában  oda  nem  kapcsolhattam. 

Nem  állnak  a  nerazék renden  :  itzon  Blagay  János  sem,  kinek 
Özvegyét  Frangepán  Dorottyát,  Frangepán  íván  nővérét  Vingárti 
Geréb  Mátyás  idézteti  1486-ban5).  Blagay  Mihály ,  István  testvére, 
ki  Dokmarie?  Frankóval  fenforgó  perük  iránt  szerződik  1487-ben  6). 

A  családfa  végizein  állók  egyikének  fia  lehetett  Ursini  gróf  Bla- 
gay József  Ferencz  György,  született  1759-ki  april  29-kén. 
MegLalt  1831.  sept.  25.  Három  neje  volt.  A  harmadik  gróf  Auersperg 
Richárdnak  erdőd  i  gróf  Pálífy  Antóniától  született  leánya  Vilhelmina. 
E  J  óz  s  ef  tói  a  inai  nemzedék  kimutatása  ez  7)  : 

József  Ferencz 

szül.  17ő9.f  1831. 

(1.   gr.  Auersperg  Mária. 

2  b.  Schluga  Karolina. 

3.  gr.  Auersperg  Antónia). 


Richárd  Iguacz  kamar.  Ferencz  József 

cs.  k.  fcam.  szül.  1794.  cs  k.  kam. 

sziü  1786.  <uag.  17  (B  La?arini-  szül.  1797. 

(B.  Btllichgratz  Antónia).  Zobelsperg  Mária). (Gr.  Gascliin  Luiza). 

Hiacintha  Lajos  főHadn.  Matliiíd 

szül.  1826.  szül.  18o0.  szüi.  1833. 

f  B.  Lazarini  Jvíatild)  (B.  Lauer  Hugó) 


*)  Teleky  Hunyadiak  kora.  XI.  *6. 

2)  Fetkó  G.  krónika  99.  i. 

3)U.  ott.  145.  lap 

*)  Valvasör  :   Die  F.hren  des  Herzogthums  Crain.  Laybacli  1889.  7G— 84. 1. 

5)  Teleky  id.  munU  XIL  313. 

6)  ü.  ott.  353  1. 

1)  Goíh.  Geneal.  Taschenbuch  der  grall.  HKuser.  1857.  91. 


Blagoevtch  —  Blatikensiein  119 

E  nemzékrenden  álló  Ferencz  cs.  kir,  kamarás,  udv.  tanácsos, 
Tyrolban  a  bánya  és  sóaknai  felügy.  főnöke.  —  Mint  látjuk ,  az  egész 
család  nős,  de  ugy  latszik  a  legutóbbi  izén  álló  Lajostól  várhatni 
csak  a  családnév  fen  tartását. 

Czimere  a  családnak  négyfelé  osztott  paizs.  Az  első  vörtts  mező- 
ben fekete  medve  áll,  befele  fordulva,  két  első  lábaival  buzogányt  mar- 
kolva meg.  A  második  és  harmadik  osztályban  jobbról  balra  rézsút 
ezüst- vörössel  hatszor  fölváltva  vonalzott  szalag  nyulik  át.  A  felső 
ezüst  szögletben  vörös  rózsa  van  (Az  ősi  czimer).  A  negyedik  ezüst 
mezőben  koronás  kétfarku  arany  oroszián  áll,  első  jobb  lábával  kivont 
pallost  villogtatva ;  a  balban  egy  vörös  ezüst  koczkás  zászlót  lobog- 
tatva. A  paizs  tetején  két  koronás  sisak  áll.  A  jobboldaliból  a  paizs- 
beii  medve,  a  baloldaliból  a  paizsbeli  oroszlán  emelkedik  fel  \). 

Blagoevicli  család.  (Báró).  Magyarország  bárói  családai 
közé  soroztalik  az  országos  hivatalos  tiszti  névtárakban.  —  Báró  Bla- 
goevich  Imre.  cs.  kir  altábornagy,  Mária  Terézia  rend-vitéze,  a  39-dik 
számú  gyalog  ezred  tulajdonosa,  1844-ben  Bukovinában  hadi  főparancs- 
nok. —  E  családhoz  eredhetett  azon  Blagcevich  Ádám  Tamás,  ki  Slavo- 
niában  Vukovárou  született ,  és  a  múlt  század  utolsó  negyedében  szláv 
nyelven  több  munkát  nyomatott  *), 

Blalio  család.  Gömör  vármegye  nemeseinek  sorában  áll 
Bartholomaeide?  szerint  3) 

Blttinville  család.  Blainville  Kristóf  hazánkban  indigena- 
tust  kap  az  1792-ki  országgyűlésen  *). 

Blankeiisfeiii  család.  Szileziából  ered,  hol  1390-ben  már 
az  Oelsi  herczegségben  a  Ruckevini  birtokot  Blankenstein  Teodorik  és 
Konrád ,  az  oelsi  herczeg  tanácsosa ,  vétel  utján  birták.  Később  tttbb 
jószágot  szerzett  a  család ,  mint  Jackschenaut ,  Pangaut,  szintén  az 
oelsi  herczegségben  ,  valamint  Lübsent  a  sagani  herczegségben.  Az 
1806-dik  év  után,  a  melyben  még  Blankenstein  Zsigmond  Pangauból, 
az  oelskensteini  kerület  kerületi  választottja  (Kreis-Deputirter)  volt,  a 
sziléziai  ág  kifogyottnak  látszik.  Hanem  egy  másik  ág  Ausztriába  sza- 
kadt át  Ebből  volt  Blankenstein  Ernő  Pál  Kerestély  lovassági 
tábornok  ki  1796-ban  unokaocscseivel  Lajos  Henrik  és  Kerestély  Fri- 
gyessel ausztriai  grófi  rangra  emeltettek.    Emiitett  Ernő  tábornok 


*)  Valvasor  íd.  m  72.  76.   -  Siebmachernél  is  Gr.  Wappenbucü. 
2)  Horányi  Memor  Hung.  I  302.  303.  és  Nov.  Mem.  486. 
*)  Notitia  Comít.  GömÖr. 
1)  1792-ki  21.  törv  ez. 


IfcO  BIűfikensieiB. 

(meghalt  1814-ben),  és  Henrik  már  előbb  í  792-ben  Magyarországban 
hazatiusítattak  J) ;  és  ez  oknál  fogva  kell  megemlítenem  e  családot ,  de 
meg  azért  is ,  mert  a  család  azóta  több  magyar  családdal  sógorságba 
jőve 

A  család  most  két  ágon  él.  Az  idősb. ág  B  a  1 1  e  i  a  n  i ,  az  ifjabb 
Hobitschani  ágnak  neveztetik. 

Az  idősb  ág  feje  volt  Lajos  Henrik,  cs.  kir.  kamarás  és 
ezredes,  *;iár  meghalt.  Gyermekei  ezek  : 

1.  Gróf  Károly  Ferencz  ErnŐ,  született  1814.  oct.  l-jén, 
bírja  Morvaországban  a  battelani  urodalmat.  1855-ki  aug.  11-én  nősült 
Brünnben ,  Hohenlohe-Langenburg  Constanczia  Jozefa  herczegnővel, 
ki  született  1824-ki  nov.  12-  én. 

2.  M.  Franc  z  is  ka  Luiza,  szül.  1811.  május  15-én„ 

3.  György  Lajos,  szül.  18 16.  sept  20-án ,  cs.  kir.  lovas  ka- 
pitány. 

4.  M-  Ví  in  el  mi  na  Cziczelle,  szüL  1819.  január  28-án. 
1856-ki  január  29-től  hajnacskői  gróf  Vécsey  Edvárd,  cs.  kir.  arany- 
kulcsos és  Őrnagy  neje. 

Az  i  f  j  a  b  b  a  g  alapítója  gr.  Kerestély  Frigyes,  született 
1781-ki  april  14-én,  cs.  kir.  alezredes  volt.  Meghalt  1839.  aprii  14-én. 
Özvegye  él.  Gyermekei  ezek  : 

l  Terézia  Anna  Aloizia,  szül.  1824.  május  7.  1841-dik 
óta  manneri  Reichsntter  Mihály  morva  birtokos  nemes  neje. 

2.  Ernestina,  szül.  1827.  oct.  15-én.  1845-diki  juuius  22-dik 
óta  oagy-jókai  Farkas  Vincze ,  cs.  kir.  aranykulcsos,  és  őrnagy  neje. 

4.  József  Alajos  Jaro3zlav,  szül.  1830.  márczius  12-éu, 
cs.  kir   (Jhlanus  alhadnagy. 

Czimere  a  családnak  vörös  mezejü  paizs ,  melyben  nyolcz  egy- 
másba  szögellő  ezüst  ék  (WeckenJ  látható.  A  paizs  fölött  grófi  korona, 
azon  nyitott  koronás  sisak  y  arról  fehérrel  bélelt  vörös  takaró  lóg.  A 
sisak  koronájából  két  fehér  toll  között  egy  harmadik  vörös  emelkedik 
ki.  A  paizs  körül  telamonok  gyanánt  egy  oldalról  egy  huszár ,  más  ol- 
dalról oroszlán  áll.  Alattok  lobogó  szalag  ily  fölirattal :  „Fortitudo, 
Fides.  Prudentia."  2) 


*)  1792  -ki  XXI.  törv.  ez. 

2)  His*.  Herald  Hdbuck.  65.  L  és  Gotk.  geneal.  Taschenb.  f.  gr&fl.  HSuser 

1857.  92. 


fclaskovtch. 


-    Itt 


Blaskowich  család.  Klobusic/.rol,  Trencsin  vármegyei  hely- 
ségből eredtek ,  és  onnan  irják  előnevüket  is.  Blaskovich  Márton, 
Miklós  és  György  testvérek  1599-ben  Rudolf  királytól  kaptak  nemes 
levelet  ily  ezimerrel :  a  paizs  kék  udvarában  zöld  tér  fölött  egy  kardos 
magyar  vitéz  áll  vörös  ruhába  öltözötten ,  jobb 
kezében  ökörfejet ,  a  balban  saőlőfürtöt  tartva. 
A  paizs  fölötti  koronás  sisakoi.  pánczélos  kar 
könyököl ,  kivont  kardot  villogtatva.  A  foszla- 
dék  egy  oldalról  arany- kék  ,  más  oldalról  ezüst- 
vörös. 

A   nemesség- szerzők   közül   Miklós  és  ^  „ 

György  Trencsin  vármegyéből  Zólyom  vár- 
megyébe költözködtek.  Ott  Miklósnak  Mátyás, 
ennek  pedig  Márton  nevű  fia  született.  Már- 
tonnak fia  lőn  István,  ki  1724-ben  Pest  vár-         í  i^ 
megyébe  szakadt    Ez  nemzé  Györgyöt  és  : ' 

Józsefet.  *        /t  i 

Ezek  közül  György  II.  József  császár 
alatt  lugosi  kamarai  ügyész  volt. 

Testvére  József  Temes  vármegyében  az  akkor  keletbe  vett 
selyemtenyésztés  felügyelőjévé  neveztetett  ki ;  1793-ban  Arad  és  Békés 
vármegyében  volt  a  selyemtenyésztésnek  inspectora;  és  ez  ipar-ágról 
egy  könyvet  is  nyomatott  *). 

Györgynek  fia  volt  Sándor,  Pesten  h.  ügyvéd ,  ki  többi  között 
latin  nyelven  egy  magyar  közjogot  is  adott  ki  2).  Meghalt  1857-diki 
márczius  4-kén ,  kora  59-dik  évében.  Gyermekeit  a  családfán  láthatni 


1 )  Czime  a  munkának  ez  :  A  selyemtenyésztés  módjáról  és  hasznától  való  be- 
stélgelés.  stb.  N.- Varad.  1793.  —  És  németül .  Gründliche  Abhandlung  von  Ent- 
stehung  der  Seide  und  ihrtr  Vorlheilc.  Ofen,  1796. 

2)  Czime  :  Status  Politico  —  Jvridicus  incliti  Regni  Hungáriáé.  Áuclore 
Alexandro  Blaskocit*  Jurato  Advocato.  Pestini  Í834. 


m 


Blaskovicb. 


A  családfa  egy  ága  ez 


Kálmán  , 
(Tiszt  b.  Sina 
urodalmábttn  •. 


Miklós 
1599.  közszerzfl. 

Mátyás 

i 
i 

Márton 

I 

István 

Pest  megyében  1724. 


György 

lugosi  kamer. 

ügyész. 


József 
selyemteayésztő 
Temes  várm. 


Sándor 
ügyvéd,  f  1867. 
(Pintér  Karolina) 


Sándor.        Sarolta.     Gyula.     Béla. 


Blaskovich  család.  E  családot  Blaskovich  Sámuel  alapi tá, 
ki  III.  Károly  királytól   1712  ben  nemes  levelet  kapott  ily  czimerrel : 

a  paizs  kék  udvarán  hármas  zöld  domb- 
ról egy  gyökből  bárom  águ  rózsafa  emel- 
kedik föl  levelesen ,  és  három  kiviritott 
píros  rózsa-virággal.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronáján  ugyanaz  látható.  Foszlauék 
arany-kék  és  ezüst-piros  *). 

Ugy  látszik  e  Sámuel  őse  azon  Blas- 
kovich családnak,  mely  a  múlt  században 
Hont  vármegyében  tűnt  föl ,  es  az  e  nevű 
családok  közt  jeíenleg  a  legjelentéke- 
nyebb, legvagyonosb.  Hont  vármegyében 
Blaskovich  Márton  l<fi 6-ban  szolga- 
bíró volt.  —  Már  előbb  Blaskovich  Jó- 
zsef 1742-ben  szolgabíró  volt,  1758-ban 
pedig  az  alispáni  székben  találjuk.  *) 
Ugyan  ez  évben  ellene  és  neje  Dacsó  Anna  ellen  Hont  megyei  felső- 
és  alsó-cseri  helységbeli  részeinek  kiváltása  végett  Csery  János  port 
indít  s).  Ennek  fia  lehetett  azon  szintén  Hont  vármegyei  Blaskovich 


>)  Coilect  Herajd.  Nro.  672. 

2)  Lehoczky  Stemra.  I.  196. 

3)  Csery  József  ur  közlése  szeriut. 


Blaskovirh  -  Blaaer.  123 

Pál ,  tábornok  (Generális  campi  vigil;arum  Praefectus) .  ki  mint  idÓVh 
testvér  érdektársai  nevében  is  a  Hont  megyei  Cseri  helység  iránt  indí- 
tott arányosító  port  1795.  dec.  l-jén  leteszi  ').  Meghalt  1803.  ->ct.  21. 
Ennek  utódai  (s  tán  épen  fiai)  a  most  élő  Pál,  volt  huszártiszt,  Hont 
vármegyében,  ki  1847-ben  István  nádor  főherczeget  körútja  alkalmával 
B.- Gyarmattól  Váczig  (két  hosszú  posta-állomás)  nem  egészen  másfél 
óra  alatt  vitte  el.  Testvére  Gyula,  ki  1847-ben  Heves  vármegye 
másod  alispánja  volt.  Mindkettő  nagy  vagyonú,  és  hires  lovar.  Blaskc 
vics  Bertalan  1857-ben  a  vas  korona  3-dik  osztály  jelét  kapta  meg. 

Blaskovicli  család.  (Blaskoviczi).  Horvátországi  nemes 
család,  melyből  András  született  1726-ban.  Jesuita  1744-ben  lőn.  Több 
munkát  irt  2). 

Blasovfcs  család.  Blasovics  András  1791-ben  kapott  czi- 
meres  nemes  levelet.  A  czimerpaizs  alsó  részében  kék  mezőben  három 
folyam  vonul  át,  a  legfelsőbb  folyamból  oroszlán  emelkedik  ki  vörös 
mezőre.  A  paizs  fölött  való  koronából  szintén  oroszlán  nyúlik  föl,  első 
jobb  lábában  kardot  villogtatva.  Foszladék  jobbról  arany-vörös ,  balról 
ezüst- kék  3). 

Blasovszky  család.  A  czimeres  nemes  levelet  Blasovszky 
József  kapta  Mária  Terézia  királynétól  1758  ban.  Czimere  felállított 
hadi  paizs ,  melynek  ezüst  mezejében  égő  lángokból  egy  fekete  vad- 
kecske emelkedik  ki,  szarvai,  szakálla,  körmei  aranyosak;  első  lábaival 
egy  tövéből  kitépett  zöld  fenyőfát  tart.  A  paizs  fölötti  koronás  sisakból 
az  előbbihez  mindenben  hasonló  kecske  emelkedik  ki.  A  sisaktakaró  fosz- 
ladék mindkét  oldalról  ezüst-fekete  szín  •). 

Blatkovics  család.  A  magyar  koronához  tartozott,  Dal- 
mácziában  találjuk  e  családot ,  hol  a  Narisoban  nemes  családból  szár- 
mazott Blatkovics  Gryörgy  kormányzó  (regulus)  volt.  Részt  vévén  a 
Jakup  basa  elleni  ütközetben  Frangepán  Jánossal ,  1493-ban  Modrus- 
nál  esett  el  6). 

Blaner  család.  Heves  megyében  birtokos  Fényes  szerint. 


*)  Ugyan  attó1. 

2)  Horányi  Nov.  489.  1. 

*)  Aclamí  Scuta  Gentil.  I.  kot 

•)  Collect.  Herald.  Nro.  53. 

*)  Istvánfi  1685- ki  kiad.  20.  lap.  Tubero  Schwandtnerncl  II.  200  lapon 
\V  ia  tcho  v  i  c  h-nak  nevezi.  —  Pethő  G.  is  k  róni  k.  92.  lapján  -  Blatk  óvná- 
nak nevezi 


1*4  Bltvits  -  Bóbita. 

Blevics  család.  Armalist  kapnak  Mária  Terézia  király-asz- 
szonytói  í  756-ban  Blevics  Miklósés  József.  Czimerpaizsuk  függő- 
legesen két  részre  oszlik.  A  jobboldali  ezüst  udvaron  viz-szintesen  vörös 
szalag  vonul  át.  melyből  három  páva- toll  emelkedik  ki.  A  másik  kék- 
színű udvarban  két  ezüst  szalag  között ,  melyek  fölül  felbősen  szegé- 
lyezvék,  arany  oroszián  megy  nyitott  torokkal .  kioltott  piros  nyelvvel, 
Látra  kondoritott  farkkal ,  első  jobb  lábát  zsákmány  után  nyújtván  ki. 
A  koronás  sisak  föiött  két  kiterjesztett  kék  szárny  között, ,  a  felhős  sze- 
gélyű paizsbeli  szalag  mutatkozik.  A  íoszladék  jobb  oldalról  ezüst-vörös, 
balról  szintén  ezüst-  és  kék-szinü  !). 

Blomberg;  család.  Báró  Blumberg  Albert  és  Sebes- 
tyén az  1687-ki  országgyűlésen  honíiusittatik  hazánkban  3).  —  A  báró 
Blomberg  család  VIÍ.  Henrik  császár,  es  bajor  Lajos  alatt  már  virágzott 
Mint  írják:  eredetét  Svábországüól  veszi. —  1306-ban  élt  Blomberg 
Pál ,  ki  több  •vitézzel  Kuriandba  megy,  és  ott  a  Serateni  é.s  Puhmeni 
birtokot  szerzi.  Fia  K  o  c  s  á  r  d  (Gotthard)  1370-ben  a  Rudau  melletti 
csatában  esik  el  Másik  íia ,  vagy  testvére  Siegfried  ,  mint  rigai  érsek 
Avignonban  halt  rneg  1373-ban.  Ennek  testvérétől  való  unokája  Hen- 
rik, a  német  rend  vitéze,  1410  ben  Tannenbergnél  marad  a  csata- síkon- 
Egy  későbbi  Henrik  (szül.  151 3-ban)  "szerzé  Kurlandban  a  Sergewiten 
és  Mitaui  birtokot,  melyet  a  család  jelenleg  is  majorátus  gyanánt  bir. 
Ennek  unokája  Albert  János  (meghalt  1689-ben)  ,  császári  hadi  ta- 
nácsos ,  és  Iván  és  Péter  orosz  czárhoz  küldött  követ ,  Sebestyén  és 
Henrik  testvéreivel  együtt  I.  Leopold  által  1670-diki  május  15-kén 
Bécsben  kelt  oklevél  által  római  német  birodalmi  báróságra  emeltetett. 
A  folebbi  említett  Albert  és  Sebestyén  az,  kik  hazánkban  indi- 
genatust  nyertek.  Albert  ága  kis  unokájában  Frigyesben  ki- 
halt ;  birtokai  átmentek  a  más  ágra.  A  család  két  ágon  —  Kurlandban 
és  Poroszországban ,  és  a  lippedetmoidi  herczegségben  —  jelenleg  is 
virágzik,  azonban  ezek  már  e  gyűjtemény  körén  kivül  állanak  3).     , 

Bobest  család.  Szepes  vármegyei  nemes  család  Fényes  sze- 
rint. Belőle  Bobest  Laj  os  Gömör ,  és  Szepes  vármegye  táblabirája,  és 
a  m.  kir.  udv.  kanczelláriánál  fogalmazó  1844-ben. 

Boblcs  család.  Alapítja  e  családot  Bobica  János,  ki 
1790- ben  armalist  kap ,  és  azzal  ily  czímert:  a  fenálló  paizs  viz-szinte- 

«)  Collect.  Herald.  Mss.  Nro  128. 

2)  1687.  XXIX.  törv.  ez.  —  A  törvényezikkben  Blomberg  Ali,  de  a  csa- 
lád magát  Blomber  g-uek  írja. 

3)  Gotk.  geneal.  Tasckenb.  f.  Freyli.  1857. 


Bobics  -  Bobok.  1*5 

sen  két  részre  oszlik.  Az  alsó  kék  mezőben  zöld  tér  fölött  pelikán  fész- 
kei, és  fiait  vérével  táplálja.  Fölötte  arany  nap  ragyog.  A  felső  fekete 
mezőben  hármas  fehér  sziklán  balra  néző  grif  áll  három  lábon  ,  negye- 
dik lábát  fölemelvén,  abban  iró-tollat  tart  A  paizs  tetején  a  koronából 
is  a  leirt  grif  emelkedik  föl.  Foszladék  jobbról  arany-kék ,  balról  ezüst- 
kék *> 

Bobics  család.  Ez  1792  ben  kapott  czímeres  nemes  levelet. 
A  czíraerpaizs  ezüst  udvarán  zöld  tér  fölött  kék  magyar  ruhába ,  vörös 
csizmába  öltözött  bajnok  áll,  öve  vörös,  kalpagja  szintén.  Jobb  kezében 
kivont  kardot  villogtat.  —  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  ,  fészken  ülő 
pelikán  fiait  önvérével  élelmezi.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék ,  balról 
ezüst-vörös  2).  Ugy  látszik  e  két  családot  (a  föntebbit  értve)  két  test- 
vér alapitá. 

Bobik  e«alád.  (Karánsebesi).  Erdélyben  kihalt  család  Kő- 
vár j  szerint. 

Bobok  család.  Czímer-paizsa  először  viz-szintesen  oszlik  két- 
felé. A  felső  vörös  mezőben  egy  arany  oroszlán  megy  a  paizs  jobboldali 
része  felé,  első  jobb  lábával  arany  csillag  után  kapkodva.  A  paizs  alsó 
része  szélesebb ,  de  ez  ismét  három  részre  oszlik  a  paizsnak  két  alsó 
szögletéből  rézsút  kup-alakulag  húzott  vonal  által.  így  ismét  három 
osztály  támad.  Az  alsó  háromszögű  arany  mezőben  zöld  téren  zöld  élőfa 
emelkedik  föl ,  mely  mellett  két  oldalról  két  vörös  rózsa  virít.  A  felső 
két  kisebb  háromszögű  kék  mezőben  egy  egy  fehér  galamb  kiterjesztett 
szárnyakkal  látható,  csőreikkel  egy  ugyanazon  zöld  koszorút  tartanak, 
melynek  az  alsó  arany  mező  fel  szögeilése  miatt  egy  negyed  része  nem 
Játszik.  A  sisak  koronáján  két  bival-szarv  között ,  (melyeknek  jobb  ol- 
dalon álló  fele  félig  kék,  félig  ezüst ;  a  baloldali  pedig  felig  arany,  félig 
vörös)  ,  a  paizsbeli  galamb  áll  szétfeszített  szárnyakkal ,  csőrében  zöld 
koszorúval.  Foszladék  innen  ezüst-kék,  onnan  arany-kék  3). 

E  család  Trencsin  vármegyei  Dezser  helységből  ered ,  melyben 
ourialis  birtoka  volt.  A  múlt  században  élt  Bobok  András,  1768-ban 
Zay-Ugróczon  báró  Zay  Ferdinánd  kasznárja.  Neje  N.  Éva,  kitől  szü- 
letett Zay-Ugróczon  1 768-ki  april  l2-kén  G-yÖrgy,  aki  1803-ban 
Trencsin  vármegyétől  nemességéről  bizonyítványt  kapván ,  Nyitra  vár- 
megyei Lubina  helységbe  költözött,  és  1804-ben  Nyitra  vármegye  előtt 
nemességét  bemutatá  4).  Ennek  fia  Mátyás  József  mérnökséget  tanulva, 

1 )  Adami  :  Scuta  Gentil.  I.  köt. 

•)  U.  ott 

s>  Ü.  ott. 

*)  1^31 -bon  kelt  Nógrád  vaim  nemesi  bizonyítványa  szerint. 


126  Bobor. 

berezeg  Eszterházy  urodalmában  nyert  állomást,  előbb  Túrán,  jelenleg 
Nógrád  megyei  Bujákon  e  hivatalt  folytatva ,  tartja  lakását.  Első  nejé- 
tói gyermekei  Éva,  és  György,  ki  mint  kerületi  jegyző  1855-ben 
nőül  vette  Nyirák  Máriát. 

Bobor  család.  (Gajda).  E  család  máskép  Gajdának  ne- 
veztetett, s  néha  gajda i-nak  is  Íratott,  holott  az  inkább  különböz- 
tető mellék-  mintsem  elő-név.  Á  családból  Gajda  Bobor  János  élt 
1672-ben  Nógrád  megyében,  vagy  legalább  ott  neje  D  i  e  n  e  s  Erzsébet 
után  (ki  előbb  Voxith  Horváth  Ferencz  hitvese  volt)  birtokolt.  Emii- 
tett  nejétől  gyermekei :  Mihály  magtalanul  roult  ki ;  és  E  v  a  Sövény- 
házy  Ferenczné  *).  kitől  leány -ágon  a  kihalt  Folly  stb.  családok  jön- 
nek le.  Emiitett  Mihály  az  1684-ki  insurrectiokor  személyesen  kelt  föl. 
1705-ben  pedig  helyettest  állított.  Meghalt  1711.  előtt. 

Bobor  család  (Kastor)  A  Bobor,  máskép  Kastor  család,  né- 
mely tagja  H  a  j  n  i  k  r ól  is  irá  magát ,  és  igy  aligha  nem  Zólyom  vár- 
megyéből származott.  Nógrád  vármegyében  .1684  len  a  nemesi  fölkelők 
közt  találjuk  Bobor  Tamást,  1705-ben  már  fia  Mihály  által  vesz 
feszt  a  fölkelésben.  1 71  l-ben  Tamáson  kívül  előfordul  Pál  is  *).  A 
család  Nagy-Kürtös  helységben  tartja  lakását  máig  is.  Az  1 722-dik i 
investigatiokor  produkált  a  Nagy-Kürtösön  lakó  Bobor  család,  és  a  vár- 
megyétől előbb  kinyert  nemességi  bizonyítvány  mellett  abban  megha- 
gyatott. Azonban  az  1726-ki  isméti  vizsgálatkor  a  nemes  levélnek  ki- 
hirdetési hiánya  miatt  kétségbe  vonatván ,  hogy  csupán  a  szakadatlan 
gyakorlat  és  vármegyei  bizonyítvány  mellett  elismerhető  legyen-e ,  a 
kérdés  eldöntése  a  helytartósági  tanácsnak  terjesztetett  fői.  Azl734-ki 
összeírásban  Bobor  Mátyás ,  Gábor,  János  s  többen  Nagy-Kürtösön, 
1755-ben  pedig  János,  Gábor  és  György  fordulnak  elő3). 

Emiitett  Gábor  ágazata  ez  : 

Gábor 
1755. 


András.     István.     Dániel. 


Dániel.    Pál.    József. 


Az  utolsó   izén   álló   három   testvér,   kis-kürtösi   közbirtokosok 
1837-diki  január  21-kén  kapnak  Nógrád  vármegyétől  nemesi  bizonyit- 


*)  Eredeti  oklevelek  szerint. 

l)  Az  érdeklett  nemesi  összeírásokból. 

*)  Az  illető  jegyzőkönyvek  szerint. 


flobrovszky      Bocafioi. 


M 


vátiyt í).  József  esküdt  volt  azon  megyében.  —  A  családfán  álló  Gá- 
bor afik  egyik  unokája  Gábor,  már  előbb  1816-ban  vett  ki  hasonló 
bizonyítványt. 

Czimerök  kék  mezőben  két  hátsó 
lábán  álló  oroszlán ,  első  jobb  lábában 
kivont  kardot  tart.  A  paizs  sisakján  a 
korona ,  és  azon  férfi-kar  ismét  kivont 
karddal  látható. 

Bobrovszky  család.  Liptó 
vármegyei  nemes  család ,  Fényes  Greo- 
graphiája  szerint. 

Bobroviczky  család.  Bo- 

broviczky  Gáspárnak  Palugyai  Ádám 
elleni  ügye  a  nádor  által  eligazittatni 
rendeltetik  az  1715.  országgyűlésen  2). 
ftobrovincsky  család 

Zemplin  vármegye  armalista  nemesei 
közt  áll  a). 

Boby  család.  Hajdan  Arad  vármegyében  birtokos.  Az  1561- 
diki  Összeírás  szerint  Boby  János  birt  Pechsy  helységben  4). 

Bocatius  család.  Hazánkba  Luzsiczából  származott  be  a 
XVI.  században  Bocatius  János,  ki  előbb  Eperj<  sen  tanár  volt,  onnan 
Kassára  hivatott  át ,  hol  végre  a  tanári  székből  városi  tanácsos  és  pol- 
gármester lŐn.  Bocskai  követségben  kiildé  a  német  fejedelmekhez, 
azonban  Braunschweigban  Öt  évig  letartóztatott  5).  Erről  szól  Ofympias 
Carceraria  czimü  munkája.  Vri-.iza  szabadulván,  Illyésházy  István  nádor 
Magyarország  Historiographjává  nevezé  ki.  A  növelés  és  tudomá- 
nyosság terén  szerzett  érdemeiért  Rudolf  király  Prágában  1598-diki 
aug.  12-kén  kelt  armalis  levél  által  magyar  nemesi  rangra  emelte  •). 


*)  Azon  várm.  jegyzőkönyvi  864.  sz.  alatt. 
«)  I7tt-ki  LX  VII.  törv.  ». 

*)  Szirmay  :  Zemplin  not.  topogr  110.  1. 

*)  Fábián  .  Arad  rárin.  35. 1. 

*)  Kazy  Hist.  R.  Hung.  t.  58.  Szirmay  C.  Zemplin.  not  hist.  7.  70-76. 
topogr.  -  Bethlen  Wolph.  VI.  77.  353.  374. 

•)  A  megnemesitésről  emlékezik  Bod  is  id.  h.  —  E  kegyelmet  versekben 
köszöné  meg,  s  hozzá  is  irtak  örvendező  verseket.  L;  ilungaridos  Libri  Poematum 
Qvinque.  Bartphae  1599.  czimü  munkájában.  —  Mátyás  király  jeles  tetteiről 
irt  munkája  S/tfamim  llvngarictu  etc   Cassov.  1611.  jelent  meg 


133  Bochdanovics  —  Boeskay . 

Ezen  armalis  Abauj  vármegyének  Gönczön  tartott  közgyűlésében 
1603-dikban  hirdettetett  ki  ').  Munkái  főleg  latin  versekből  állanak. 
Fia  Menyhért  szintén  iró  volt.  Egyik  munkája  Oratio  Dominica  po- 
lyglottos  etc.  Kassán  1624-ben  jelent  meg.  A  család  kihalt. 

Bocit danovics  család.  (Kavnai).  Árad  vármegyében.  — 
Kavnai  Bochdanovich  Dávid  1829-ben  Arad  vármegyében  táblabíró.  ' 

Bockhorst  család.   Az   1687-kí  Országgyűlésen  honíiusít- 
•    tattak  Bockhorst  Arnold,    János  Henrik,    és  Viktor*).  Jelenleg 
hazánkban  ismeretlen. 

Boeskay  család.  (Bocskói  é3  Kis- Mariái).  Oklevelekben  Íra- 
tott de  Bockka  és  Bochkaj-nsik.  Okmányok  igazolják ,  hogy  a  Boksa 
nemzetségbői  (de  genere  Boxa  3)  vette  eredetét.  Törzse  általános  meg- 
állapodás szerint  Simon  M  i  c  h  b  a  n  volt . .  de  nem  azon  Simon  4),  ki 
Spanyolországból  Aragóniából  szakadt  hazánkba,  szintén  II.  András 
alatt,  ettől  más  család  származott.  (Lásd  Nagy-Martoni  család). 

Emiitett  Simon  Miczbán  nejének  —  mint  már  az  A  g  ó  c  z  y  csa- 
ládnál előadatott  —  hét  gyermeke  született  E  különös  eseményt  egy 
alább  emlitendő  sír-irat ,  és  egy  1622-ki  halotti  beszédben  s)  találjuk 
legelőbb  megirva. 

Alvinczy  Péter  lelkész  a  Károlyi  Zsuzsanna  Bethlen  Grábomé  fölött 
tartott  gyászbeszédében  igy  adja  azt  elé  :  „Jóllehet  vagyon  egy  história  e 
nemzetségről,  melynek  méltó  örök  emlékezetben  lenni :  El  igen  elöve  volt  egy 
gróf  Mitzban,  kinek  házastársa  magtalan  volt.  Éhez  megyén  alamisna  kérni 
egy  szegény  asszonyi-állat ,  ki  egy  méhel  három  magzatokat  szült  vala ,  kit 
az  grófné  igen  megpirongatván .  tisztátalan  asszonynak  monda ,  mivelhogy 
lehetetlen  volna ,  hogy  egy  férjétől  egyszersmind  három  magzatokat  fogad- 


x)  Az  eredeti  armalis  Lőcse  sz.  kir.  város  levéltárában  van 

2)  1687-ki  28.  29.  törv.  ez. 

3)  Fejér  :  Cod.  Dipl.  tom.  VIII.  vol.  IV.  p.  253.  hol  ez  áll  az  1337-ki  ok- 
levélben :  Detnelrius  filius  Gregorii  filii  Uionisij  de  genere  Boxa.  — És  lásd  ott  520. 1. 

4)  A  spanyol  eredetű  Simontól,  ki  Sopron  vármegyében  1223-ban 
Ruhtukeurt  kapta,  és  utódai  Nagy -Marton!  családot  alapítva  ,  azon  megyé- 
ben maradtak  ,  azért  nem  eredhetett  a  hét  család ,  mivel  ezen  Simonnak  csak  két 
fia,  Simon  és  Mihály  volt.  Ez  utóbbi  Simonnak  ismét  csak  P  á  1  és  Lórin  ez 
fiai  voltak.  (L.  Fejér  Cod.  Diplom.  Hl  vol.  I.  393.  II.  140  ismét  Vili  vol.  II. 
199.  241.  -  Vili  vol   III.  601.  623.  stb.)    Lásd  itt  Nagy-Martoni  családot. 

' )  Exetjuine  Principális  ,  azaz  Halotti  Pompa  ,  melylyel  az  istenfélő  ,  ke- 
iryes  természetű  Karolyi  Zsuzsanna  Erdély  h  Magyarország  Fejedeletnasszonyá- 
»>i»k  stb.  földben  lak  arittatásakor  utolsó  tisztesség  tétetett  1622-dik  esztendőben. 
Fejervárt  1624.  -  217—219  lapon. 


Bocskay  f  29 

ka$8on  valaki ,  melyért  a  Gróf  igen  megdorgáló  az.  asszonyt.  De  ikon  az, 
Istennek  csudálatos  ítéleti ;  ottan  hamar  fogada  az  asszony  (t.  1  a  grófnó) 
méhébe,  s  midőn  a  szülésnek,  napjai  eltöltenek  volna,  megijjtde ,  jutván 
eszébe ,  mit  mondott  vala  az  három  gyermekű  asszonyi  állatnak ,  és  t -gyíkét 
kiválasztván,  hátát  egy  rocskába  avagy  dézsába  rakatván,  lejére  parancsoia 
egy  öreg  asszonynak,  hogy  elvivén,  elveszesse.  Ez  üdÖtájban  jött  tova  hálán 
a  gróf  mezörül,  és  előtalálván  az  vén  asszonyi,  kérdi,  mii  viszen?  és  midőn 
egyenesen  nem  felelne,  lova  hátáról  leszólván,  meglátja,  és  az  dolgot ,  miben 
legyen .  megértvén ,  élete  vészese  alatt  meghagyja  a  venasszonynak ,  hogy  a 
gyermekeket  elveszetteknek  mondja  lenni ,  és  igy  mindeniknek  külön  dajkát 
fogadván ,  felnevelteti.  Midőn  felserdültek  volna ,  az  minemű  ruházatban 
jártatják  vala  az  háznál  felnevekedett  gyermekei ,  az  többinek  is  a  Gróf 
szinten  olyan  ruhát  szabat ,  és  midőn  ebédlenének .  azokat  is  udvarhoz  fel- 
viteti ,  s  egyenlők  s  hasonlók  levéti  az  otthon  felnevelthez ,  nagyon  ayőnyőr- 
kődik  az  grófasszony  bennök  Kérdi  az  gróf.  ha  ki  oly  szép  gyermekecskél 
megöletne  ,  mit  érdemlene  ?  Felet  egy  diaijában  halálnak  fia  volna.  Mond 
ez  Gróf:  te  vagy  az,  asszonyi-állat,  a  ki  ezeket  elveszteni  parancsoltad  volt. 
Melyről  megemlékezvén  az  asszony ,  lábaihoz  borúi  urának ,  és  ugy  kér  ke- 
gyelmet fejének.  Ezektől  felnevelkedések  után  hét  nemzetség  származott,  t  i. 
Csapi,  Bocskai,  Szörtei,  Sósy  Iía«kai,  Eszeni,  Követtdi.11 
„Ha  valaki  ez  históriában  kételkednék ,  ebből  elhiheti ,  hogy  ez  história ,  egy 
elök&tőre  mind  f elvagyon  himmel  várva .  mely  csak  nem  réger>  költ  ki  Ecsed 
várából,  ha  ki  inquirálná,  nyomában  is  elérhetnéd 

Némelyek  szerint  ez  Zempiin  vármegyei  Purustyán  várában  tf>r 
tént  volna.  Legújabban  pedig  Kőváry  1)  szerint  Erdélyben  £geresen. 
—  hol  egy  Bocskai  vau  eltemetve ,  —  raaig  is  él  a  nép  ajkán  e  törté- 
net ,  mely  szerint  az  ott  folyt  volna  le.  A  kastélyban  —  úgymond  — 
mutatják  a  termei ,  hol  a  lakoma  folyt ;  a  mezőn  a  feneketlen  tavat, 
melybe  a  gyermekeket  vetni  akarák ;  s  megnevezik  az  egeresi  urada- 
lom hat  faluját,  melyben  a  hat  fiu  neveltetett. 

Michban  hét  fiától  e  család  származott  :  1.  Tamástól  az  eszeny» 
Csapi;  2.  Boksa  vagy  Bereczktől  Zerda helyi;  3.  Dienestől 
Bocskay;  4.  DetrétŐl  gálszécsi  S  z  é  c  h  y ;  5.  Simontól  Zrittheí: 
6.  Györgytől  a  sóvári  Sóos.  7.  Demeter  tői  (ki  némelyek  sze- 
rint leleszi  prépost  volt)  a  Kövesdy  család  z). 


x)  Kőváry  :  Erdély  Nev.  Csaiádai  49.  lapon  a  Hetilap  1853-ki  32.  «/..  után  . 

*)  Laad  e  munka  I.  k.  9.  lapján   már  elészámiiva    —  Egy   ie4ay»  is  említ 
fcetik  meg  Mickbannak ,  ki  Sebesi  Tamásnak  lön  hitvese.   Wagner :  Diplom.  C. 
Sáros.  3)2. 

9 


130 


Boeskay. 


Mellőzve  a  többit,  kikről  az  illető  czikkek ben  fogunk  szólni, 
Dienes  mellett  kell  maradnunk. 

Dienes  lőn  törzse  a  B  o  e  s  k  a  y  ,  és  egyszersmind  másod  izén  már 
az  Agóezy  családnak  f). 

A  családfa  Dienes  tol  kezdve,  ki  1280-ban  testvéreivel  Zem- 
plin  vármegyében  Kövesd  várát  cserélte  Roland  nádor  fiaitól,  igy  jő  le  : 

Dienes  1280. 

Miczbán  fia. 

i * 1 

í.  Gergely 

3320. 


I.  László,  1366. 
(LipolczI  Lukas 

Cziczelle). 
AgöcrJ  cs.  törzse. 


II.  Dienes.  1364. 

(LipoJezi  Lukas 

M-wgit) 

István.  -i399. 

'György.  1438. ' 

Erzse.  (Széchi 

Dormanliázi 

Gergelyné.  1478.) 


Demeter.  1330. 

i * 1 

II.  László 

'i.  János   1399. 
Bocskai  nevet 

vesz  fel. 


III.  László. 


III.  Dienes. 

1430. 
(N.  Hona). 


István. 

•4- 


I.  György. 
1478. 


IV.  László  f.     III.  István  f. 


Simon 
1493. 
Kismarját  ág. 

II.  György 

megli.  1571. 

(Sulyok  K riszt.) 


II.  Gergely 

1548-1572.^ 

(1.  Berze^iczi 

Anna. 

2.  Csontos  D.»ra). 


János 

Razinai  Bocskai 

(Czobor  Ilona, 

özv.  1500) 


Péter 
Razinai  Bocskai. 
1476. 

albán. 


László.  Klára.  Bora.    II.  Miktós.    András. 
(Kupinszki     (Hevesi 
Erzse).     Bornemisza 
BoraY 


Klára. 
(Eszeni 
Csapy 
János) 


Ilona.  Anna. 

(1.  Barcsai  (Eszeni 

István.  Csapi 

?  Monaki  Kristóf) 

János") 


István 
Gyjjr^ 

István 

2598. 


IV.  Miklós. 

1584. 

(Berzeviczi 

Judit). 


György. 


Margit. 
(Szinyey 
Kristófné). 


Vr.  Istváu. 
Zemplini  főispán. 

f  1672. 
(1.  Lónyai  Zsuzsa. 
2.  Török  Kata) 


Anna. 


III.  Miklós.     Erzse.       Sára.     Ilona.     Krisztina. 
1606.      (Bátliori  (Bagdi  (Haller       (pal. 
Kristóf  György)  Gábor)  Horváth 
fejed.)  György ) 


ÍV.  István     Jeromos.    Judit. 
f  |606  (Bánfi 

Fejedelem.  Krist.'» 

(Jlagymasv 
Kata). 


*)  E  munka  I.  k.  9. 1. 


Hocskay  131 

A  törzs  Dienesnek  fia  I.  Gergely  1320-bau  osztozott  meg  unoka- 
testvéreivel ,  és  többi  közt  neki  jutott  Zemplin  várraegyében  B  o  c  3  k  ó 
és  Agócz  helység  is.  Három  fiai  közül  J.  László  kapta  tsmét 
A  g  ó  c  z  o  t ,  és  törzse  lőn  az  A  g  ó  c  z  i  *)  és  Bácskai*)  előbb  kihalt 
családoknak.  A  második  fin  II.  D  i  e  n  e  s  (kit  tudományossága  miatt 
Deá k-nak  is  —  literátus  —  neveztek).  Uuolczi  Lukas  Margittal  nemzé 
í  a  t  ▼  á  n  t  •),  ( J  3*9.)  ,  kinek  fia  György  (1438.)  ,  kinek  leánya  E  r- 
x  sebet  Széchi  Dormánházi  Gergelynek  neje  1478-ban.  Ebben  ez  ág 
is  kialudt. 

A  harmadik  fiu  Demeter  nyujtá  le  a  Bocskai  családot. 
Ennek  IL  László  fiától  unokája  L  J  á  n  o  s  élt  1 399-ben ,  és  a  B  o  c  s- 
k  a  i  nevezet  mellett  állandóul  megmarad.  Három  fia  közül  IN.  D  i  e 
nes1)  (1430.)  tartja  fen  a  családot ,  ismét  három  fiút  hagyván  maga 
után  Ilona  nevű  feleségétől.  Ezek  közül  ismét  csak  l.  G  y  ö  r  g  y  ága 
marad  fel,  a  másik  két  fiu  magnóikul  halt  el 

I.  Györgyre  (ki  1478-ban  élt)  testvérei  kihalta  által  is  szép 
birtokok  szállanak.  Gyermekeiben  pedig  a  család  jelentékenyebb  emel- 
kedést kapott .  és  három  ágon  indult  virágzásnak.  Négy  fia  maradt  5). 
Ezek  közül 


%)  és  2)  e  családokról  e  munka  I.  k.  0.  és  83.  lapjain.  —  Egyébiránt  ezek- 
ről meg  bővebb  ismertetést  e  munka  toldalék-kötete  fog  hozni.  —  Wagner  Dec. 
IV.  18.  említést  tesz  Bocskai  B  a  1  á  s  r  ó  1  is  ,  ki  III.  Lászlóval  egykorú  volt,  fia 
Andrásnak,  ez  Szaniszlónak,  ez  pedig  Domokosnak.  Idézett  kézirataiból  azonban 
már  látszik,  hogy  ezen  ág  az  A  g  ó  c  z  y  ághoz  tartozik  >  ugyan  is  emiitett  D  o- 
mokos,  fia  volt  itt  a  családfán  látható  I.  Lászlónak;  ettől  jő  tehát  neve- 
zett Bálás,  kinek  ága  szintén  irta  majrát  de  Bochka  sib. 

*)  Eddig  Wagner  Dec!  IV.  18.  —  Istvánnak  György  Unt ,  ~s  Erzse  uno- 
káját ugyanaz  csak  —  későbbi  fceletünek  látszó  —  JVfss.  ton;  LXX.  és  Tabelláé  Ge- 
nealógiáé cziniü  kéziratában  irjv 

*)  III.  Dienesnek  a  táblák  látható  István  testvérét  Wagner  Dec  IV 
nem  említi ,  de  igen  idézett  mindkét  kéziratában  Megvan  Lehoczkynál  is  ez 
István 

5)  itt  kezd  a  családfa  Wagner  Dec.  IV.  kiadott  leszármazásától  különbőzül. 
Ott  tudniillik  í  Györgynek    Simon  ,   II.  Gergely  ,   II,  Miklós.   II.  György  all 
Azonban   idézett   kézirataiban   már   a   Razinai   Bocskai    Pétert  és  Jánost 
teszi  II.  Miklós  é>  II.  György   iielyébe   Ezen  II.  Miklós  pedig  II.  Gergely  <i*ul 
tehát  l.  András  testvéréül  tétetik.  (Wagner  Tabelláé  geneal.  Mss.  et  Ms».  tom. 
■LXX.)  Többiben  nagyrészt  megegyez  a  családfa  a  Dec.  IV.-ban  kiadottal. 


138  Bocskay. 

I.  Péter  az  ország  alsó  részeire  szakadt ,  és  János1)  testvé- 
rével együtt  Razináról  (  Kaszina íaíu Horvátországban, vára  is  volt) 
irta  eJőnevét.  í.  Péter  IlST-ben  szlavóniai  ai-bán,  és  Kőrös  vármegye 
főispánja  volt  2).  Kis  unokájába?)  Is  tv  ánban  (ki  1598-ban  élt)  kihalt. 
János  pedig  Czobor  Ilona  nejével  (kimar  1500-ban  özvegynek 
iratík)  magtalanul  múlt  k». 

Simon  (I.  Györgynek  ha)  1490-ben  élt.  Atyja  voit  ÍJ..  György- 
nek ,  ki  magát  a  Bihar  vármegyei  K  i  s-M  a  r  j  á  r  ó  1  8)  irván  ,  a  k  is- 
rnarjai  ágat  álkotá  Eleve  Miksa  király  tanácsosa  és  titkára.  1556- 
ban  részt  vesz  Dobóval  Szamos- UWar  védelmében.  Később  iVfiksa  ki- 
ráiy  ellen  fordul,  és  1568-ban  bujtogat,  pártot  hajhász Szapolyai  János 
Zsigmond  részére  azonban  jókor  k i tudat ik ,  és  Ő  Erdélybe  fut ,  hol 
157 1-beu  halt  meg  *).  Magyarországi  birtokai  pedig  elkoboztattak  "). 
Neje  Lekesei  Sulyok  Baiás  leánya  Krisztina  voít.  Ettől  gyermekei 
következők  : 

Erzsébet,  Báthori  Kristóf  erdélyi  fejedelem  neje,  Báthory 
Zsigmond  anyja,  meghalt  1581  -ben.  Emlékére  aranyak  is  verettek  ily 
fölirattal :  „Ehsabetha  Bocskai,  consors  Illustrissimi  Principis  Transyi- 
vaniae  ;;t  s  a  másik  oldalon  :  „  Victrix  casta  fides." 

Sára.  Bagdi  György  neje.  Ilona,  Haller  Gábor  né.  Krisz- 
tina, véglai  (mások  szerint  palóc  se  i;.  Horváth  Györgyné,  kinek  leá- 
nyát Báthory  Gábor  vette  nőüL 


*j  Wagner  id.  kéziratában  de  R  a  •?.  ina  Keresztúr  írja  okét.  Ugyan 
ott  a  razinai  ágból  emlit  meg  többet,  .kiket  «»,s»iadfára  nem  telietett  föl .  nem  is- 
mervén az  összeköttetést,  ilyenek  i47Ö-beh  V  itc  s  'ágrábi  prépost,  és  Bochkai 
János  és  Zsigmond.  1475 — 1483-ban  razina- keresztúri  Bochkai  Margit 
szent-györgyi  Vineze  Tamásne.  156h-ban  fazina-kereszturi  Bochkai  Miklós, 
kinek  nejétől,  Tarkaxiyi  Erzsétől,  leány*,  Borbála  t"»S3-ban. 

2)  Teleky  Hunyadiak  kora  XU.  353.  I.  közöl  e  Péter  es  bán  társ*  bello- 
scviczi  Kerbén  Mihály  tói  kiadott  oklevelet  a  Blagay  grófok  ügyében  e  család 
levéltárából,  az  említett  ket  bán  pecsété  alatt.  Óhajtható  lett  volna  (ha  a  pecsét 
mégép»e  Péternek  czimerét  arról  a  máa  ágéval  összehasonlítás  végett  kiadni, 
hogy  az  összeköttetés  a  ket  ág  között  ez  által  is  nemileg  megmutatva  legyen. 

3)  Bielek  :  Majores  Htu.g.  124.  127  140.  143,  í.  Biharban  1551-ben  Nagy- 
Ma  rj  á  t ,— mely  akkor  még  ngy latszik  az  összeírásba  Kis-Marjaval  együtt 
Íratott  be  —  egészen  birta,  azonkívül  bírt  Rasza,  Kerekegyháza,  (iyápol.  Okány, 
Balkán  ,  Csepán  ,  Henczida  helységekben  —  Zemplin  vármegyében  pedig  a  gál- 
szecsi,  bodrogközi  birtokot   Szirmay     C.  Zemplin  not.  h\st.  85  not  topogr.  275. 

*)  Révai  P.  De  Sacra  Gorona  Scliwandtnernéi  II.  74y.  -  istvánli  1685-ki 
kiad.  330. 

s)  1569-ki  IIÍ.  töry.  ez. 


ttoeskay  •  m 

ÍV.  István,  született  1557-hen  Kolosvart  fenteken,  mely  nap 
végig  érdekes  szerepet  vitt  életében  Előbb  váradi  kapitány  (1592.) 
és  Bihar  vármegye  főispánja  volt.  1606-ben  erdélyi  fejedelemmé ,  és 
azon  évi  april  lökén  a  szerencsi  orszá'ggy  ülésen  Magyarország  feje- 
delmébe választatott  felsége*  czímmel.  Ugyan  az  év  novemb  ll-kén  a 
Rákos  mezején  a  torok  nagyvezír  ünnepélyesen  nyujtá  át  neki  a  Szul- 
tán által  ajándékozóit  koronát,  es  őt  Magyarország  királyává  kiáltotta 
ki,  és  ámbár  hivei  illették  őt  e  czímmel,  de  Bocskai  e  ezimei  ezentúl 
sem  használta.  Magyarországi  iiadjaratát  a  bécsi  békekötés  koronázta 
me%  *)  Meghalt  megmérgeztetés  gyanújával  %)  1606  ki  deo.  29-én  a). 
Neje  berekszói  Hagyroássy  Kaia  volt.  előbb  VarkoczMihályné.ki  előbb 
mégha  h..  Ixyenneke  nem  maradt. 

Judit  (szinten  II   György  leánya)  losonczi  BánfTy  Knstófné 

Jeromos  fii  György  ila  >  Draskovjch  György  zágrábi  püs- 
pöknél nevekedett ,  ugy  látszik  szintén  magtalanul  halt  meg 

III  Miklós  Cl I.  György  űa),  bátyja  István  a  fejedelem  r;eki 
hagyá  Erdélyben  Gorgényt ,  VTécset ,  Sajót.  Gyermekeiről  nincs  emlí- 
tés ,  azonban  ennek  lehetett  fia  azon  kis-  mariai  Bocskai  Gábor, 
ki  1616-ban  halt  meg  ko«*a  21-dik  évében,  ék  Erdélyben  Egeresen, 
melynek  birtokosa  volt,  temettetett  el  •). 

Ezekben  halt  ki  a  kis-mariai  ágazat,  mely  bő  >  meg  a  családfán 
állókon  kívül  találunk  néhányat.  Így  kis* martai  Bocskai  Lukács 
egy  nemzedék  Simonnal  és  testvéreivel  A  mohácsi  vész  után  Szapo- 
lyay  ni  ve.  és  ennek  hadaiban  esett  e!  Tokajnál  1527-ben  *). 

Simonnak  testvérétől  II    Gergely  tői0)  jő  le  a   bocskoi 


•;  L.réla  B^hle*  Wölil  ff!.  23  4lft  507  512  576  VI.  147  ?3o\  24y. 
235  ~  KazyHíst  R.  H  i  *G~«5  Jsu-ru.fi  HSS5  ki  kiad.  933-634.  Kevai  De 
SóCra  Coronnv  Schwxndtneraél  774-  778  sil* 

7)  Ü  ott.  -  Végrendeletét :  «>rc9%  terjedelmében  közit  ftumy  Monuueuta 
Hanganc*.  11   315-333 

})  GyulafaJérvArolt  temet iet *. tt  •  sir  iratát  közli  Wagner  Deo  » V.  22. 

*)  5zirm*y:C  Zemplin  not  topogrr  68  közli  az  eger^-si  sir-iratot,  fatol 
siinf«?«)  előadva  Miczbanne  ióriénei^.  —  Ltgutóbb  e  sír  írat  Kóváry  szerint  raeg- 
jeicui  u.  Hetilap  1853  k»  32   szambái*  is. 

%)  Zermegh  Sdi wíuid tneraéi  386. 1.  Nem  tudható  az  sem.  mely  Ágból  szár- 
mazott ázott  jBocíKay  M  1  n  i  ó  s  ,  ki  mi.*ie»  prépost  .  majd  szereim,  nyitrai,  s 
végre  erdéiyi  püspök  voir  Í4$6  bau  F.s  egy  másik  Miklós  1507- ben  e^fi  pré- 
post   (Wagner  Dee  IV.)  £  Miklós  Bácskay-uak  tfatik.  Sialay  Hl   429   1. 

•>>  Egy  Gergely  {nok*  roezui  ae  Bacskónak  irva ,  de  Bocsko  beiyett)  eló- 
iordui  1512- ben.  Sünuay  C.  Zeropt.  topogr.  27b.  1. 


134  Bocskay. 

Bocskay  ág.  E  Grergely,  kihalván  a  rokon  Zerdahelyí  család  László- 
ban, a  Serédiekkel  1548-tól  1572-ig  folytatott  hosszas  pör  utján  végre 
Kövesd  várával  (Zemplin  vármegyében)  szaporitá  birtokait.  Gyermekei 
László,  Klára,  Borbála,  II.  Miklós  és  András. 

ÍI.  Miklósnak  *}  Kupinszki  Erzsétol  csak  három  leánya  ma- 
radt ,  úgymint  :  1 1  o  ti  a  Barcsai  Istvánné ,  Monaki  Jánosné  y  Anna 
eszenyi  Csapi  Kristóf,  és  Klára  Csapi  Jánosné.  Ez  utóbbi,  K 1  á r a , 
!5&Ö-ki  február  23-kán  halt  meg  lj. 

András  (ÍI.  Gergely  fia)  meghalt  157#-kí  nov.   14-kéu ,  kora 
48  dik  évében  3) ,  özvegye  hevesi  Bornemisza  Bora  még   1582-ben  élt 
Kttöl  gyermekei  *)  ÍV.  Miklós,  György  és  Margit  szinyei  Merzse 
Kristóftié. 

IV.  Miklós  éli  1584-ben.   1600-ban    reform,  vallásra  tért  a) 
iQÖf-ben  kényszerítve  lett  Zemplin  várm.  alispán.  1608-ban  báróságra 
emeltetett  ?),  Később  Bethlen  Gábor  ÍAnácsosa  volt.  Meghalt  1621. 
Július  26  kán  ,  kora  54-dik  évében  ')    Nejétol  Berzeviezi  Judittól  szü 
letett  űa 

V.  István,  ki  104" -ben  Zemplin  vármegye  főispánja  lett 
1655-bea  királyi  táblai  ülnök.  lt)Gí-ben  kétszáz  embert  vitt  a  török 
ellen.  Jelen  volt  l^Ö'7-beu  a  beszterczei  gyűlésen  8).  Belekeveredvén  a 
Wesselényi-féle  tervekbe,  Zrinyi,  Frangepán  elfogatása  után  Erdélybe 
menekült  8>,  javai  elkoboztattak.  Meghalt  Erdélyben  1672.  dec  24.  lU) 
Első  neje  nagy-lónyai  Lóuyay  Zsuzsa,  második  Török  Kata  volt. 
Gyermeke  egytől  sem  maradt.  Es  így  benne,  halt  ki  a  család 


J)  £  Miklós  áll  II.  Gergely  testvéréül  Wagncrnál  Dec.  IV.  -   később  pe- 
*1g  kéziratában  ugy,  mint  itt  adatik. 

■)  Wagner  Dec.  IV.  19.  közli  sirúratát. 

■)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  277.  1.  közli  sír-iratát. 

*)  Hibásan  áll  Budai  F.  lex.  I.  445.  L  ezen  András  fiául   István,  holott 
ez  unokája  volt. 

s)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  topogr.  254. 

6)  IT.  az.  Not.  topogr.  106.  Lehoczky  is  l.  Í68.  hibásan  1638  dik  áll  a  bá 
tóság  keletéül. 

r)  Wagner   Dec  IV.  23.  I.  közli  sir-iratát ,   melyen   Miczbánné  története 
szintén  versekben  van  megírva. 

*)  Szirmay  C,  Zemplin.  not.  hist.  179   180-182.  193.  199.  207   -  1647-ki 
OLIU.  es  1655-ki  OLXXXH.  +orv.  ez 

*)  Cserey  Históriája  51.  1. 

,0)  Pósahází  János  áltai  fölötte  mondott  gyaszteszéd.  ttolo»v-  1672.  Mely 
bei.  azonban  e>  en  István  aga  sincs  jól  adva 


Bocskay  —  Bocskor. 


13* 


Családfánkon  nem  látunk  még  két  személyt ,  nikit  Bocskai  J  á- 
n  o  s  t  és  F  e  r  e  n  c  z  e  t ,  kik  által  1600-ban  Szemere  Albert  jut  a  gál- 
széosi  birtokba  *). 

Még  egyet  kell  megemlítenem.  Erdélyben  a  Maros-székben  raaig 
is  él  Bocskai  család, mely  Kőváry  2)  szerint  1841-ben  producálván, 
kimutatá.  mikép  Bocskai  Istvántól  származik  ,  kinek  fia  András  Re- 
metén, János  pedig  Demjenházan  lakott  ámult  század  elején.  Es 
magokat  a  kis-marjai  Bocskaiakhoz  köték ,  s  tán  épen  a  nótázott  zem- 
plini  főispánhoz  ily  családfával : 

István 


András 

í 
Mihály 


János 


László      János      Mihály  j- .      József. 
Miitós.    MiLly.  János'     °yör^ 

„E  productiót  a  királyi  tábla  törvényes- 
nek találta  —  irja  a  nevezett  iró  —  s  helyben- 
hagyta ,  és  így  a  Bocskai  család  kihalása  igény- 
lését megsemmisítette." 

Czimere  a  családnak  egy  ülő  oroszlán 
fölemelkedő  helyzetben,  első  jobb  lábában  nyilat 
tartva ,  melynek  hegye  fölfelé  áll.  Farka  hat- 
ágú ,    mely  a  Miczbantól   ered*    hat    családra 
mondatik  lenni  vonatkozással  3).  f 

ISocskay  család.  (Anni).  l79()-ben  kapott  czimeres  nemes 
levelet  Bocskay  Sándor.  Czimere  négy  részre  oszlik.  Az  első  és  ne- 
gyedik fehér  mezőben  vörös  nyeregtakaróval  boritott  fekó  lovon  zöld 
ruhás  huszár  nyargal  kivont  karddal.  A  második  és  harmadik  kék  me- 
zőben két  fehér  folyót  mutat..  A  paizs  koronás  sisakja  fölött  a  paizsbeli 
hasonló  öltözetű,  fehér  öves  vitéz  nyúlik  ki,  kivont  karddal,  Poszladék 
egy  oldalról  ezüst-zöld,  más  oldalról  ezüst-kék  *). 

Bocskor  családi.  fCsik-Dclnei).  Erdélyben  csikszéki  nemes 
székely  család;    belőle  Sámuel    1 794-ben   Csikszékben  Dulló  volt. 


')  Szirmay  C  Zemplin.  not.  bist.  276  l 

2)  Kőváry  Erdély  nev.  családai  50.  J.   —   hol  a  Bocskai  családról  csak  íst 
ván  a  fejedelem  ágáról  adatik  nemzékremt  egy  izrt ,  és  az  Is  roszul  ,  mert  István 
fejedelemnek  ■—  mint  láttuk  —  nem  Simon  volt  az  atyja. 

8)  Wagner  üec.  IV.  közű  a  szerdahelyi  sírkőről.  Egyébiránt  hét-águnak 
is  irjákaz  oroszlán  farkát.  Bethlen  "Wolph.  VL  331.  és  utána  Lekoczky  II.  62. 

4)  Adaiui  Scuta  Gentil.  I 


13£  Bocsy  —  Boda. 

Időnkben  (1853-ban)  Bocskor  Perencz  Cs.-Delnén  birtokos  *). 
P  á  1  cs.-delnei  negyedfél  megye  Havas  felügyelője.  Károly  Cs.-Sz.- 
Mártonban  cs.  kir  hivatalnok.  Lázár  ott  birtokos  2).  —  Egy  ága  le- 
hetett e  családnak  az ,  mely  Doboka  vármegyei  K  é  t  e  1  helységben 
1702-ben  birtokos  nemes,  és  sóbeli  haszonnal  birt  azon  vármegyé- 
ben 3). 

B ocsy  család  Mária  Terézia  királyné  nemesité  meg  1766- 
ban  Bocsv  Mihályt.  Czimere  először  viz-szintesen  kétfelé  oszlik.  Az 
alsó  osztályban  egy  hid  emelkedik  föl  három  bolt-íven ,  melyek  közül  a 
két  szélső  ürege  kék  szint,  a  középső  aranyat  mutat.  A  felső  osztály 
függőlegese.'-  »smét  három  részre  oszlik.  A  két  szélső  kék  mezőt  mutat, 
és  azokban  egy  fehér  kinyílott  rózsafej  van.  A  középső  osztályban  egy 
magyar  vitéz  áll,  sárga  csizmába,  vörös  nadrág-,  öv  és  kalpagba,  és  zöld 
dolmányba  öltözve ,  kivont  karddal.  A  paizs  sisakjának  koronájából 
egésaen  zöld  ruhás  magyar  vitéz  áll  ki ,  és  buzogányt  tart.  Foszladék 
arany-lték  és  ezüst-zöld  9) 

tfocz  esalátl.  Zeniplin  vármegye  armalista  nemesei  sorában 
áll  5). 

Boti  család.  (Felso-Csernátoni).  Erdélyben  Háromszéki  szé- 
kely család.  Leginkább  ismertté  tévé  e  nevet  Bod  Péter,  Bod 
Mártonnak  Sólyom  Annától  1712.  febr.  3.  F.-Csernátonban 
született  nV  Tanult  Nagy-Enyeden  és  kün  Leydenben.  1743—  1749-ig 
Bethlen  Katalin  gróf  Teleky  József  özvegye  udvarában  élt ,  innen 
Magyar-Igenbe  ment  lelkészül.  Számos  hasznos  munkát  irt  és  adott 
ki,  mint  a  Magyar  Athenás-t  stb.  ű).  Meghalt  1 769-ben.  —  Egy 
másik  Péter  1794-ben  a  Guberniumnál  szolgált  mint  irnok, 

Boda  család.  (Kis-Tárkányi).  Hajdan  Zemplin  vármegyében 
bírta  Kis-Tárkányp,  mielőtt  kihalt  7).  Szatbmár  vármegyében  találjuk 
1456-ban  kis  tarkányi  Boda  Osváldot,  kinek  neje  Dersfy  Lucza, 
ettől  fia  László  1485-ben  ,  ennek  pedig  leánya  Zsófia,  rosályi 
Kun  László  neje  1513  ban. 


*)  Benk6  Ősik.  Gyergyó  és  Kászon.  71 

2)  ü.  ott.  126. 

8)  fíodor :  Doboka  53.  lap. 

*)  Collect,  Herald  Nro.  29 

6)  Horányi :  Memória  Huag.  I.  306. 

•)  Sziruiay  C.  Zezuplia  aot  topogr.  72.  305. 

■)  Szirroay  Szatkmár  varm,  II.  84.  275. 


Bódít  —  Bódla.  137 

Azonban  B  o  d  a  nevű  család  Zemplm  megye  armalista  nemesei 
között  is  van  ,). 

Boda  család.  (Köpeczi).  Székely  család  Erdélyben ,  Három- 
székben, és  Udvarhelyszékben.  Amott  köpeczi  Boda  István  széki 
táblabíró  1 794-ben.  Ugyan  akkor  Udvarhelyszékben  Boda  József 
Bardócz  széki  ülnök,  Sámuel  pedig  irnok. 

Boda  család.  Magyarországban  Baranya ,  Szabolcs,  Vas  vár- 
megyében nemes  rangú  család  Fényes  Geograpbiája  szerint. —  Nógrád 
vármegyében  losonezi  lakos  Boda  András  mint  jövevény  1755-ben 
a  productiora  kényszeritettek  sorában  áll  *). 

Boday  család.  Boday  Mihály  1718-ban  III.  Károly  királytól 
kap  czimeres  nemes  levelet.  Czimere  kék  mezőben  zöld  téren  fenálló 
oroszlán  ,  első  jobb  lábában  vörös  zászlót  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronáján  pánczéJos  férö-kar  kivont  kardot  tart.  Foszladék  innen  ezüst- 
vörös,  onnan  arany-kék  3). 

Boddany  család.  1762-ben  nemesíttetett  meg  e  család. 
Czimerpaizsa  viz-szintesen  fogas  vonal  által  (Zahn-Schnitt)  osztatik 
két  felé.  A  felső  kék  udvarban  repülő  galamb,  csőrében  száraz  gallyal, 
az  alsó  vörös  udvarban  három  vörös  karika  latható.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronáján  a  paizsbeli  galamb  van.  Foszladék  ezüst-kék  és  ezüst- vörös  *). 

Bodényi  család.  Gömör  vármegye  nemes  családai  sorában 
áll  *). 

Borii  család  Belőle  Bódi  Gergely  1547-ben  csanádi  válasz- 
tott püspök,  a  leleszi  premontrei  convent  főnöke,  éa  beregszászi  oltároa 
(altarista)  6).  Csanádi  püspök  meg  1556-ban  7) 

Zemplin  megyében  leljük  1583-ban  Bodi  Borbálát  Buthkay  Lajos 
Özvegyét 8).  í  57 1  —  1574  ben  pedig  Szirmay  (de  Zirma)  Lajos  Özvegyéül 
iratik  9y 

Bodis  család    Gömör  vármegye  számítja  nemesei  közé  10). 


*)  Szirmay  C.  Zemplin  topogr.  110 

*)  Prota.  C.  Neogr  anni  1755.  Series  ob  neo  advenatum  inrestigandornm 

*)  Collect.  Herald.  Nro.  497. 

fcj  Adami  Scuta  Gentil.  1 

5)  Bartholomaeides  C   Grómör.  144. 

ö)  Szirmay  C.  Zempl.  topogr  316 

"Ó  Katona    História  Pragmat.  II.  570.  i. 

■)  Wagner  Dec.  IV  21.  Szirmay  C.  Zerepl.  topogr.  333 

•)  Szirmay  :  ügocsa.  38.  7l.  1 

t0)  Bar tholomae idea  id  h  14-* 


138  Bodfez  -  Be,Iö. 

Bodirz  Cfcai&d.  Bodicz  János  1565-ben  adományt  kap  bog- 
nádi  Nagy  Ferenczczel  és  Daimady  Andrással  Pozsony  vármegyei  Nagy- 
és  Kis-Jóka  és  Hegy  helységbeii  birtokra.  Azonban  a  beiktatásnál  ellent- 
mondás történt '). 

Bodnár  család.  Zemplin  vármegyében  1 797-ben  birtokos 
Legénye  és  Gercsely  helységben  2). 

Van  ilynevü  család  Abauj  ésGömÖr  vármegyében  is  nemes  rend- 
ben, Fényes  Geographiája  szerint. 

A  Gömör  vármegyei  Bodnár  család,  melyből  ott  Bodnár  AntaJ 
1767-ben  élt,  ily  czimert  használt :  a  paizs  udvarán  oroszián  áll  kivont 
kardot  tartva,  melynek  hegyére  török  fej  van  szúrva.  A  paizs  fölötti 
sisak  koronáján  férfi-kar  könyököl .  kivont  kardot  markolva .  és  annak 
hegyén  ismét  törökfej  3). 

Bodnár  család.  (Máskép  Derekassy).  E  század  elején 
1 803-ban  R cinár ,  máskép  Derekassy  János  szerzett  nemes 
levelet  ily  czimerrel .  a  paizs  felső  részének  közepéről  két  vonal  rézsút 
a  paizs  alsó  két  szögletéig  húzva ,  három  részre  osztja  az  egészet.  A 
középső  háromszögű  osztály  kék  mezőben  hármas  dombról  íolnyujtva 
arany  szőlőtőkét  mutat.  A  jobboldali  osztály  arany  mezőt  képez  ,  köze- 
pén viz-szintesen  vörös  szalag  vonul  át ,  és  abban  fehér  kereszt  látszik. 
A  baloldali  vörös  osztályban  oroszlán  áll ,  első  jobb  lábában  kardot 
tartva.  A  paizs  tetején  a  sisak  koronájából  ismét,  oroszlán  nyúlik  ki, 
első  lábával  szőlő-gerezdet  tartva,  Foszladék  minden  oldalról  arany 
kék  '). 

Bodó  család.  (Györgyi).  A  többféle  Bodó  család  közt  leg- 
fényesebb nevű.  Oklevelekben  előnevük  „de  Gyiorgyi"  és  „Giurgj"  iratik 
A  családot  —  ugy  látszik  —Gergely  emelte  föl.,  k*  J  443-ban  Tolna 
vármegyében  a  hadi  segély  rendkívüli  beszedője5),  í 44fi-ban  erdélyi 
alvajda*),  J  452-ben  budai  várnagy  7)  volt*  —  1458-ban  mint  újonnan 
kinevezett  tárnokmester  Kassa  városát  hívja  meg  a  tárnoki  székre  8). 


*)•  A  „Mandátum  Statutorium"  hiteles  példányából*   (Lipthay  levéltár  J. 
XVI.  588.) 

*)  Szinnay  C.  Zemplin  top.  UO.  267,  270 

a)  1767-ki  okiratról,  hol  Bodnár  Adum  pecséten  A.  B.  betak  Í3  láthatók. 

')  Adatni  Scuta  Gentil.  I. 

s)  Teleky  ■  Hunyadiak  kora  X.  124-  1. 

•)  0.  ott.  182.  L 

')  U   ott.  345. 1. 

•)  Rapt  Inai :  Diplom.  II.  187. 


Búdé  —  Boito  139 

Györgyiben  egyházat ,  és  a  minoritáknak,  zárdát  épített  ').  Testvére 
Miklós  bácsi  prépost .  a  veszprémi  püspök  segéde  lőn2).  1459-ben 
pedig  fejérvári  prépost,  és  Mátyás  királynak  titkos  kanczellárja  s).  - 
Gáspár  1457-ben  a  Hunyadi  ház  egyik  hive^  Hunyadi  Mátyásnak  a 
börtönben  társa ,  és  egyike  azoknak  >  kik  Mátyásnak  145^  ben  is  esküt 
tettek  *) ,  1486-ban  a  királyné  fŐaj ónállója ,  és  tolnai  főispán  5).  Ezek- 
nek utóda  Ferencz,  1505-ben  Tolna  vármegye  követe  a  rákosi  or- 
szággyűlésen *).  1518-ban  II.  Lajos  mellett  tanácsos  7)  1525-ben  kapta 
Sárkány  Ambrus  javait.  A  mohácsi  vész  után  mint  világi  *z  erdélyi 
püspökség  jövedelmeit  húzta  Mint  Szapolyai  híve  s  hadvezére.  Tokaj- 
nál csatát  veszt ,  és  elfogatván  ,  Mécsbe  kerül  ?  ott  halt  meg  1528-ban, 
megtartva  hűségét  Szapolyayhoz  *). 

ffodó  család.  (Bodófalvő  Turócz  vármegyebői  ered  Ott  van 
líodoíalva  (Bodovicze),  honnan  az  elónevet  veszik.  Ugy  látszik ,  a  csa- 
lád őse  voli  azon  bodói  Bodónak  fia  Lorincz  >  kinek  özvegye  1364- 
l*?n  Jakab  nádortól  ítélet- levelet  kapott  9).  —  E  családból  volt  M  á- 
tyás,  kf  Turócz  vármegyéből  Gömör  vármegyébe  szakadt,  ott  tábla- 
bíró ,  és  a  Koháryaknak  murányi  és  baloghc  ■urodalnn  ügyvéde  volt, 
1  //>l-beu  „Juris  Prudentia"  czimü  munkát  irt  Uij  Nógrád  vármegyében 
175.r»-ben  bodofalvi  Bodó  András  a  kétségtelen  nemesek  sorában  áll ll). 

Botló  család     Komarom  vármegyei   czimeres  nemes  család 
Bodo  Péter,  s  általa  János  és  István  ha  és  Sára  leánya  1565-diki 
dec.  10-kén  kelt  czimeres  nemes  levelet  kapnak     melyben  —  mmt  ira- 
ttk  —  a  «M)gorr»k  is  megneinesíttetnek  u) 

')  V.  Ott.  383  -—  é«  Hevene*i  Ms»  tom.  XXXIX.  264. 

')  Teleky  id.  m.  X.  126.  U'd.  I. 

•)  ö.  ott.  XII.  625.  c*  Pray  :  Annál   |II  61. 

*)  Katona  XIV.  U4  134.  Teleky  id.  m.  11.507.  —  Thuroe/.i  Chron 
ScAwajicUoeniel.  1.  280 

5)  Teleky  id   ia.  XII.  34Í. 

*)  Kovachich  :  Snpplem.  ad  rest.  Ootn.  IC.  333    38b*.  ! 

*)  1518 -ki  bacsí  ore/.  gy.  3«j.  törv.  c*z 

*)  l&ermegb  Seb vrandtnerTi^l  11.388  3H2  Pray  Anal  V  187  Szeréin' 
175.  I    Bftdo  de  Somogy  irja 

•>  Regeslrum  de  Tlitirofife,  tingeliiel    81  —  Lehcczky  II  63 

")  Horányi  Htom.  Hmig    !  41.3 

")  Prothoc.  ann*  1~őb    p  87 

,?>  \2    arinalie   í<h    vonatkozó   szavaiból   csak    ennyi   közöltetik*    ,,ei  pro 
■pauia  i arisquf  *«»>  afftn*B*i,  »*f  iiHtidr*.s  rrevatm  fbrivnae  edttwn      raeterisque  frairt 
hu*  el  comangtmtti*  *'t  afltmhu*  .<»m  ,   tysor  um<fv*   hatrcihku*  el  fH>tt*r%iat%bus    utrins- 
9**t  *f.rus  uMnTiu" —  Ktjiye*    Komarom  vár  in.  62. 


140  Hódé  -  Bodoki 

Bodó  család*  (Szelet'amosi).  A  szeleíarnosi  80 dó  családnak 
ÍJgocsa  és  Zempíín  vármegye  a  hazája  Ogoesa  vármegyében  János 
1756-ban  szolgabíró  volt J).  1805- ben  másik  János  birt  Sasvár,  Pál 
pedig  Kökönyösd  helységében.  Ugyanakkor  Mihály  plébános  volt 
Nevetlen  faluban'4).  Ugyané  családból  pedig  Bodo  Lajos  Ungh 
vármegye  főjegyzője,  latinul  jogi  munkát  adott  ki*) 

Zempiin  vármegyében  J  797-ben  bírt  a  család  Goíop  es  Bottyán 
helységben  *). 

Bodó  család.  Czimeres  levelet  szerzett  Bodó  Gergely  1686- 
ban  I.  Leopold  király  alatt.  Czimere  kék  mezőben  vörös  ruhás  vitéz, 
ki  egy  térdre  borult  törököt  vág  le  kardjával  A  paizson  álló  sisak 
koronájából  felnyaló  oroszlán  ,  első  jobb  lábával  három  nyilat  tart.  — 
Foszladék  arany -kék,  s  balról  ezüst-vörös  6), 

Jelenleg  az  emiitetteken  fölül  Bars ,  Grömör,  Szabolcs  vármegyé- 
ben laknak  B  o  d  ó  k  ,  Fényes  Geographiája  szerint. 

Bodó  család.  (Fülei).  Erdély  székely  családa.  Fülei  Bodó 
Sándor  1690—1697.  Bardócz  szék  jegyzője;  1*697- 17 li-ig  alkirály 
bírája  volt  6). 

Bodó  család.  Erdélyben  a  Kezdi  székben  szintén  élt  (vaoy 
tán  máig  is  él)  Bodó  család,  melynek  összeköttetését  a  íoJebbi  Fül  ci 
Bodó-kkai  adatok  hiányában  ei  nem  dönthetem  Bodó  Bern  ad 
Kezdi  székben  fő  székely  ember  Báthori  István  korában  ,  kiiői  nejével 
Tőrolc  Erzsébettel,  és  fiai  M á t h é  és  Mihállyal  u  i  adoma  nyt 
nyernek  Karathnai,  Peselneki,  Dalnoki,  Aí-Torjaí  birtokaikról  1583-ki 
september  25 -kén  7f. 

Bodó  család  ( Nagy-K ászon i)  Ismét  erdélyországi  székely 
család,  előneVe  után  ífélve  Ezekből  nagy-kaszom  Bodó  Mihály 
1794-ben  a  fniberniu  ronál  hivatalos  kodoH. 

Bodoki  4v»ttládt  Erdély;  a  hazája.  E  néven  két  Bodokil  isme- 
rünk. Bodoki  István  erdélyi  székely,  külföldön  tanult  i  707- ben  s). 


*)  Szirmay  C   Ug-ocsa,.  öO.  !. 

■)  U.  ott  tli).  Iti4.  174. 

*)  Horóiiyi  Kova  Mem.  500..  i 

*)  Szirmay  C   Zemphc  topo^r  106  231.  307 

5)  Colleci  Herald  Nro  796- 

•)  Káilay  •  Székely  namz.  234.  1 

*)  U.  ott.  234.  i- 

*)  C zvitüúgür  Spécim  fíung  Litt  60. 


Bodela  -  Bodoni  141 

A  másik  Bodoki  József  kolosván  református  tanár  ^olt  1778-ban. 
Irt  hittaní  s  egyéb  munkákat 3). 

JBodola  család*  Erdélyben  a  Háromszéken  lakozó  székely 
nemes  család. 

Néhány  nemzedéken  igy  jő  le  családfája  . 

Ferencz 
(Vardo  Bora) 

4  "  A- 1 

I.  György 
(Böjté  Kata) 


István  II.  Gyortry  Zsuzsa 

1741^1744.  Hl^T       -  (Eartok 

Klek  1617.  Kelemenné) 

1S17. 

I.  Györgynek  gyermekei  1741-ben  és  1744-ben  osztoztak  meg. 
Később  ez  osztály  miatt  pör  támadt  az  utódok  közt.  Elek  Istvánnak 
fia  még  t778-l>an  inditá  meg  Zsuzsanna  nővére  ellen  a  port ,  meg- 
mutatván >  hogy  annak  oly  jószágok  is  adattak  részébe ,  melyek  jure 
sicuíicalÍ3  praefectioDid  csak  íj -ágat  illetnek.  A  végső  ítélet  kimondá 
a  föiperes  részére ,  hogy  a  zágoni  jószág  nem  Böjté  Kata  után  (ki 
praefeeiá'va  volt),  hanem  Vardo  Borbáia  jogán  háromlott  a  családra  2). 

Kodon  család.  Gomör  vármegyében  tartja  lakását  a  Vály 
völgyön.  Két  testvér  ismeretes  napjainkban  közülök .  Bodon  Antal 
és  A  b  r  a  h  á  ra.  —  Antal  1  839.  l$42-ben  Gömör  vármegye  főszolga- 
birája.  Most  észszel  és  pénzzel  vesz  részt  a  közügyekben.  Ábrahám 
1842 — 1847-ben  Gömör  megye  főügyvéde.  Azon  időben  a  „Pesti 
Hírlap"  levelezője ;  1848-ban  a  pesti  nemz.  gyűlésen  képviselő.  Jelen* 
leg  Mihály  falvi  jószágán  gondolkodik,  és  részt  vesz  az  iskolák  és  egyéb 
közerdekek  előmozdítása  bar*  3). 

Bodoni  család.  fVajda-Szentiváni).  „Sötét  név  történetünk 
lapjain  lu  --  Kiált  föl  Kőváry  e  család  tárgya  Iámnál.  Ily  nevet 
azonban  még  többet  is  fölmutathatunk. 

A  család  alapitójául  Bodoni  Istvánt,  a  római  szent  palota  gróf- 
ját (sacri  palatii  Eomani  Oomes)  kell  emlitenünk.  Balhorí  Zsigmond- 
tól követségben  járt  a  római  Curián  ,  és  igy  szerzé  a  fölubbi  czimet. 
Azonfölül  honn  a  maros-ujvári  kastélyt,  kapja  adományban  *).  Bátbori 
Zsigmondnak  eszes,  de  rósz  tanácsosa.  Ö  vette  rá  Báthorit,  bogy  Gálfi 


*)  BeDkő  Tiansylv.  Gen  II.  278.  609. 

*)  A  Nemes  Székely  Nemz.  Coustit  247  -  15 1. 

*)  Ij.  „Pesti  Napló"  1857-ki  nov.  27  sz.  stb. 

\)  Mikola  Uifitoria  Genealoglco  Transylvanica.  52.  1. 


1-tí  Bodony 

Jánost  egykori  nevelőjét ,  majd  tanácsost  kivégeztesse  ;  ennek  buk- 
tán megkapta  Bodont  is;  előbb  Gálfi  birtokát.  —  Utóbb,  midőn  Bá- 
thori  hanyatlott ,  Basta  emlőére  lőn ,  honnan  mint  a  közbéke  ellenét 
társaival  160 l-ben  a  kolozsvári  országgyűlés  elfogatja,  s  őt  Dévára 
'aratta  J> 

Apaffy  Mihály  alatt  vajda-szentivám  Bodoni  Györgyöt  találjuk, 
mint  a  fejedeimi  tábla  ülnökét  Ez  Thoidalaghi  Judittól  három  fiút 
hagyott,  Balást,  Györgyöt;  Zsigmondot  Ezekből  Bálás- 
nak  Kopasz  leánytól  leánya  Klára,  báró  Bornemisza  Jánosné  szü- 
letett. Sem  Györgynek  sem  Zsigmondnak  nem  maradt  gyermeke. 
Zsigmond  1725-ben  vitte  sírba  családját  mint  Mikola  meg- 
jegyzi, -     nyomorultul  múlt  ki  2) 

Bodoniak  most  is  élnek  Erdélyben,  azonban  ettől  különbözők. 
Bodoni  József  Doboka  vármegyében  1796-banrectifícator  biztos  volt. 

Bodony  család.  (Bodonyi).  Nógrád  vármegye  három  kü- 
lönböző Bodony  ( kimondás  szerint  Bodonyí)  családot  ismer.  A  törzs 
Bodony  család  az  adomány os  régi  családok  közé  tartozik .  mely  elő- 
lié vét  az  említett  vármegyében  fekv&  Nagy-  és  Kis-Bodony  pasztától 
vette.  A  XVI.. század  végén  már  virágzásban  látjuk  a  családot  Bodony 
néven  ;  ugy  látszik  azonban,  előbbi  nevük  Csuda  (Chuda)  lett  volna. 
A  XIV.  század  végén  a  Csuda  család  irta  magát  Bodonyról.  Ebből 
volt  bodonyí  Csuda  László,  ki  1396  ban  osztozik  Legendj  Andrással 
Bodony  és  Szécsénkei  birtokon3).  Később  bodonyi  Csuda  Imre  öz- 
vegyét Kata,  ki  Mily  éti  nézi  Miklós  deáknéval .  s  ennek  leá- 
nyaival tiltakozik  a  pozsonyi  káptalan  előtt  1518-ban. 

A  Csuda  név  feledtével  1588-ban  már  Bodony  iákat  látunk  föl- 
emelkedni a  vármegyei  hivatalok  sorában  1597~t598-han  Bodonyi 
Miklós  Nógrád  vármegye  szolgabirája  volt  4).  És  a  családot  rende- 
sen csak  is  ennek  atyjától  hozták  le  családfáikon  a  rokon-utódok  és 
érdek-társaik, 

A  család  tagjairól  birtok-viszonyaikra  vonatkozó  adatoknál  egye* 
bet  alig  hozhatván  föl  lássál  a  családfát  s)  ,  miképen  sarjadzott  az  le 
a  végső  nemzedékig 

1)  Betklen  Wolph.  V  3-  5.1. 

2)  Mikola  id.J. 

a)  A  borlonyi  Bodony  ctaJad  levéltárának  1794-ki  lajstroma  szerint. 
*)  Protb.  C.  Neogr.  pag.  12.  15. 19. 

5)  Veres  Jo/.s.  ur  szívességéből  a  levéltárában  lévő  példányból,  melyre  ez 
van  irva  .  Genent.  Fam.  Bodony,  in  processn  Tabuiari  JSro  17. 


Bodeuy 


1« 


Bodony  i  Zsigmond 
15S8. 


í  János 

1597-ben 

osztozik. 

testvérével. 


Miklós 

1597—1598 

sz.-biró 

(  Pilinyi  Anna). 


I.  András 
(Horpácson 
lakcttV 


11'  JanPs-  17u7,     _ 
Erzse  Anna 

(Gyiirky  (Smnto 


Gergely 
1713. 

I 


1696 

1707. 

7.    .     ,  ,   '  (Teres- 
11.  Andris  \é 

(Horpácson) 

végrend.  174Ó 


1.  István.  Zsigmond.  I   Mihály 


1650-61 


1692 


Palné) 


Jánosné) 


Anna        H  Mihály 
András 


Gáspár     Ferencz     Erzá*-       I'eré/       Kata 
1734  43.    f  1772     (Bálás    fRákó-   (Gytir- 
(KiszelN") Fer.)     ozy  Fer.)    kyné; 


Sándoi 
váczi  prép. 

t 


Anna 
(Bory 

Miklós 


László 

t 


Zsigmond 

! 

Benedek  + 


József 
1756.  72. 

Zsuzsa 
(Ócsai 
Balogh 
Pál  né) 


István 
1743.  63. 


Antal      Bora      Anna 
(Gá3pár 
Jőzsefné) 


György  1756. 

tiltakozó. 

1735  t 


Antal  Károly 


János 


János  katona. 


András 
J750. 


Bora 
(Tót 
Pá  Iné) 


Katalin 

Kajtár 

Miklósné) 


Klára 
(Kozma 
Andrá9) 


János 


A  család  I.  A  n  d  r  á  s  gyermekeiben  is  még  mindég  vagyonszerző 
volt.  Már  emiitett  I.  András  testvéreivel  együtt  u  Berki  puszta  egy 
részének  birtokában  volt ,  és  azóta  nagyobb  részint  e  puszta  maradt 
lakhelyük  is.  Gergelynek  unokája  Sándor  1801-tŐl  váczi  káp- 
talani nagyprépost-  választott  Skopi  és  fölszentelt  belgrádi  és  sa- 
mandri  püspök.  Meghalt  1  Öl  /-ki  no?,  1 1 -kén,  kora  76-dik  évében  Csa 
iádja  részére  iskolai  Ösztöndíjat  hagyott. 

JL  János  liának  J.  Istvánnak  János  nevű  lián  kivül  két  leánya 
volt :  B o r  a  Tót  Pnlné ,  és  Katalin  K a j  t  á r  Miklósné  G  két  férj 
eképen  beházasodván  a  Bodonv  családba,  a  Bodony  nevet  kezdek 
használni ;  mi  azon  korban  a*  5a  Bodouy  család  iöbb  tagjának  épen 
nem  tetszhetett  l-jy  történt  azután,  hogy  ü.  A  ndrásnak  fia  György 
173ö-ben  mind  Tót  Pál  mind  pedig  K a  j  t  á r  Miklós  ellen ,  kik 


144  Bodonyi. 

armalisták  voltak,  a  Bodony  név  használata  miatt  a  vármegye  előtt 
ünnepélyesen  liitakozott J).  Az  idő  azonban  feled  tété  a  történteket,  és 
ma  már  a  T  ó  t ,  máskép  Bodony  család  inkább  csak  ez  utóbbi  néven 
ismeretes  ,  valamint  a  Kajtároknak  is  a  vármegyében  megmaradt  sar- 
jazata.  Mindkét  család  a  következő  czikkekben  lesz  előadva. 

Szükség  még  megjegyeznem ,  mikép  a  családfán  í.  Mihály  ágán 
a  vc-gso  izek  leszármazását  óvatosságból  elhagyám.  Mert  a  különben  — 
mint  okiratokkal  összevetve  tapasztalam  —  hiteles  nemzékrend  .  mely 
ez  itt  közlött  táblázatnak  alapjául  szolgált }  tartalmazta  az  összes  utó- 
dokat a  másik  két  Bodonyi  családból  3zármazottakkal  együtt,  Azössze- 
liázasodás  pedig  a  két  emiitett  eseten  fölül  —  mint  láttam  —  többször 
is  történt,  és  igy  könnyen  a  rokon-családból  veUünk  volna  fel  szemé- 
lyeket, a  mi  czélom  nem  lehetett  Ott  állapodtam  tehát  meg,  meddig 
biztosan  látható  volt,  hogy  még  mind  az  ősi  Bodony  vér  iiága  folyik: 
melyet  azonban  ma  már  az  oldairokonok  kihaltnak  igényelnek,  és  mely 
—  ugv  látszik    -  be  is  mutatható. 

Bodonyi  család.  (Máskép  Tót).  I.  Leopold  királytól  1696- 
ban  czimeres  nemes  levelet  szerez  István,  és  általa  Mihály,  s 
többen  az  oklevélben  megnevezve.  A  czimeres  levél  azon  évi  augustus 
lo-kán  Nógrád  vármegyében  kihirdettetett.  Ugyanott  az  1726-ki  pro- 
ductiokor  Bodonyi.  máskép  Tót  Gergely  és  Pál  a  fölebb  érin- 
tett oklevelet,  mint  atyjok  részére  adottat  mutatják  föl  2). 

Említett  P  á  1  volt  az  ,  ki  a  nagy-bodonyi  Bodony  családból  (lásd 
előbbi  czikben)  Istvánnak  leányát  Borbálát  birta  feleségül  j  tőle  a 
nemzékrend  kimutatása  ez : 

Tót  Pál  1726. 

(Bodonvi  Bora). 

c     -~ ; "~^ —  •  ■  •— "i 

István  András 

1754.  J  735 -55. 

r ^- !         f— * \ 

Pál  Teréz     Julianna.     Zsuzsa.         János.     Zsigmond.     Imre. 

Bora.     Verona    ul    J*í??\  Mária.    János       I    Máriíu  Imre 

Horváth)  Elek 

Pálnak  fiai  István  ós .  A  n  d  r  á  s  bent  vannak  az  1 7o5-ki  ne  - 
mesi  összeírásban,  András  volt  egyike  azoknak,  kik  ellen  az  adományos 
Bodonyi  családból  Bodonyi  György  í  735-ben  tiltakozott.  A  család  sarja 
most  is  PAgyobbára  Nógrád  vármegyei  P  Berkiben  tartja  lakását. 


J)  Áz  erdefciett  vármegyei  jegyzőkönyv  hiteles  kivonata  szerint 
*)  ProtKoc.  C.  Neogr.  a.  1726. 18.  junii. 


Bodonyi.  145 

ltodon} i  család.  (Máskép  Kajtár)  Alapitá  K aj  tár 
Miklós,  ki  az  1710-ki  romhányi  ütközet  alkalmával  szerzett  érde- 
meket ,  a  császári  hadsereg  egy  csapatának  kalauzul  szolgálván ,  mi 
által  elómozditá  a  kuruczok  megveretését.  III.  Károly  császártól  czi- 
meres  nemes  levelet  kapott,  ér.  mivel  neje  Bodony  Katalin  (mint 
e  családnál  följebb  említem)  a  nagy-bodonyi  családból  volt ,  Bodony  i- 
nak  is  neveztetett  neje  után ,  mely  név  —  bár  neje  rokonai  tiltakoztak 
e  végett  —  rajta  maradt  utódain,  ugy  hogy  mostanáig  a  Kajtár-bodony 
(vagy  bodonyi  K  aj  tár)  néven  nevezi  magát  családja,  sőt  gyakran  az 
igazibb  Ka j  tá r  nevet  is  elhagyá,  mint  szintén  e  családból  származott 
Miklós  váczi  kanonoknál  *)  is  láthatjuk. 

A  családfa  Miklós  nemesség-szerzőtől  kezdve  itt  következik  2) : 

Kajtár  Miklój 
(Bodony  Kata) 


Margit        Gergely  Pál I.  Mihály    János    Bora 

(D.-CSÓ  JtoQ     j Ti^TkuTz^?   ^Ú^T     1755.  (Berko 


, -"-  » 


József  László         (BurisP.) [      Mik%^ 

1755-1766  1755      ^       Uw&n      Erzse       K^u      MárTa     János' 


(Rutas    (Mojsik  (Géczy   (Pintér 
nevű)  György)    Ján.)     János; 


Miklós  István.     .Anna     ,T .  . 
váczi        f    (Bódyné)  Mana 

U83Í    r Sfpdor-    Maria- 

Miklós    Mihály    István    Pal 
j-  |  (Trnovszky 

István  Júlia) 


Anna.  János.    Pál.    Kata    Erzse.  Mária. 

I 
Pál} 

1839-ben  bodonyi  Kajtár  Albert  szintén  berki  lakos,  vett  ki 
Nógrád- vármegyétől 3)  neraességi  bizonyítványt,  e  szerint  igv  mutatá 
be  leágazását : 

I.  István  1755. 

II.  István 

Ignác* 


Albert.  1839. 
Ha  e  leszármaztatás  azonkívül  hogy  törvényesített ,  hiteles  is, 
ugy  Albert  őse  I.  István  a  főlebbi  táblázaton  álló  1.  Mihálynak  le 
betett  fia  és  Miklósnak  unokája. 

*)  h.  J 835-ki  és  1856-ki  Scliematisraus  Clcri  Dioec.  Vaciensis,  hol  e  M  i  k- 
1 6  s  e  néven  Mcoíam,  Bodonyi  (20.  lap  )  jő  ele  ;  a  uagy-bocionyi  Bodonyi  Sándor 
prépost  pedig  Alexander  Bodonyi  de  cadem-  nek  iratik. 

2)  Említett  Vtres  József  ur  szíves  közlése  szerint. 

a)  Jegyzőkönyv  1099.  száma  alatt 

10 


1  íG  Bodonyi  ~  Bodor, 

A  család  nagy  részint  nevezett  Berki  udvartelki  pusztán  tartja 
lakását,  apróra  földarabolt  birtokrészieteín  mostanáig. 

^%y  *£  leszakadt  Fest  vármegyébe  is  :  I  r  s  á  r  a.  És  ezen  ág  a 
család  legvagyonosb ,  miveltebb  részéi  képezi.  Ezek  közül  Ka} tár 
Gusztávnak  neje  sztregovai  Madách  Erzsébet  Irsán  1858-ki  tebr 
6-kán  halt  meg  *). 

Kajtár  József  1766-ban  pecsét-czimerül  a  paizs  udvarában  egy 
lovas  vitézt ,  kezében  zászlóval ,  a  paizs  Mötti  sisakon  pedig  férfikart 
kivont  karddal  használt. 

iSodouyi  család.  Ismét  egyike  a  Bodenyi  nevű  csalá- 
doknak ,  mely  legutóbb  jutott  a  nemesek  sorába.  A  czímeres  levelet 
Bodonyi  József  tartományi  biztossági  segéd  kapta  I.  Ferencz 
királytól  180 l-ben.  Czimere  három  részre  oszlik,  úgymint  először  a 
paizs  egy  viz-színtesen  húzott  vonal  által  két  egyenlő  udvarra ,  majd 
az  így  képzett  felső  udvar  ismét  egy  függőleges  vonal  által  ismét  két 
udvarra  van  felosztva.  A  felső  jobboldali  osztály  arany  mezőben  két 
kiterjesztett  fekete  sas  szárnyat  mutat.  A  felső  baloldali  udvarban  vörös 
mezőben  feliéi*  mezű  kar ,  és  annak  kezében  iró-toli  látható.  Az  alsó 
osztály  kék  mezőt  ábrázol ,  és  abban  két  folyam  hullámzik  át.  A  paizs 
fölötti  koronán  két  kiterjesztett  fe-cete  szárny  között  egy  bagoly  áll, 
csőrébea  kivont  kardot  fogva.  Fosziadék  arany-fekete ,  és  más  oldalról 
ezüst-vörös  *). 

Bodor  család.  (Pesthesi).  Régi  Hun  vad  vármegyei  család, 
mely  azon  vármegyei  P  e  s  t  e  s  (Al-  és  Fel-Pestes)  helységről  irta  ne- 
vét. —  Pesthesi  Bodor  Miklós,  a  maga ,  és  fiai  úgymint  Bodor  B  a- 
lás,  Jáno3?és  testvére  másik  Bodor  Bálás,  és  annak  fia  Tamás 
nevében  is,  azoknak  terheiket  is  magára  vállalván.  Hunyad  vármegyei 
Bojthor  helységben'  azon  jószágukat ,  mely  azon  helység  egy  negyedé- 
nek harmad  részéből  alít,  1453-ki  aug.  10- kén  a  kolos-monostori  Con- 
vent  előtt  bevallá  fíunyady  Jánosnak,  és  általa  (iáinak  bizonyos  öazveg 
aranyért  3). 

Ezen  bevallás  szerint  csak  ily  nemzékrend  jő  tudomásunkra. 

Bodor  N. 


Miklós.  1453.  Bálás.  1453. 

-i  i i 

Bálás                   János  Tamás 

145:1                1453.  1453. 


J)  1858-ki  Délibáb  szépirodalmi  lap  7.  sz.  83.  lap. 

2)  Adamí :  Scuta  Gentil.  I. 

*)  Gr.  Teleky    Hunyadiak  kora  X.  kot  402.  lapos  közölve  az  oklcvéL 


Bodor  —  Boér.  14? 

Bodor  család.  (Léczfalvi).  Háromszéki  székely  család,  mely 
az  Ákos  (Tribus  Achaz)  nemből  ered ,  a  mint  ez  a  családnál  meglévő 
1548-dik  évben  kelt  oklevélből  kitűnik  ,).  Léczfalvi  Bodor  Mihály  élt 
1680.  táján  neje  a  nagy- ajtai  Cserei  családból  Cserei  Györgynek  leánya 
Volt %). 

Bodofti  család.  (KibédiY  Eredeti  székely  család  Kibédi 
Hodosi  Bálint  1579-ben  megmutatá  Balog  Ferencz  részére  kelt 
adomány  ellenében  többel  együtt,  hogy  ugy  az  Eölöcz  nemben 
Seprőd  ágon ,  valamint  a  M  e  d  g  y  s  nemben  Kürt  ágon  primipila- 
tiLssal  bírjanak ,  és  a  pör  alatti  Mak  falván  akkor  es  előbb  is  birtokos 
volt,  mint  ezt  Báthori  Kristóf  itéletlevele  tartalmazza  8). 

Bodri cs  család.  1686-ban  í  IjeopoM  király  által  neme- 
sittetett  meg  B  o  d  r  i  c  s  M  i  h  á  I  y .  Czimere  ez  :  a  paizs  kék  udvará- 
ban alid  korona  van ,  melyből  egy  nő  emelkedik  ki ,  píros  szoknyában 
fehér  elŐkötŐvel ,  jobbjában  zöld  kosxorút  tart.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronájából  grif  nyúlik  föl,  szintén  zöld  koszorút  tartva  Foszladék 
arany-kék,  balról  ezüst-vörös  *). 

Bodrogliy  család.  Békés  vármegye  nemes  családai  közé 
számítja  Fényes  Greographiájában. 

Boér  család.  (Szkoréi,  bérivoi  és  kövesdí).  Erdélyi  család, 
mely  —  mint  Kőváry  irja  *)  —  a  nemzeti  fejedelmek  korában  veszi 
eredetét  E  korban  Fogaras  földén  egy  Boér  három  fiának  három 
falut  hagyott :  Szkorét,  Béri  v ojt  és  Kövesdet.  A  (lak  közül 
mindenik  saját  falujáról  vett  előnevet,  és  igy  háromféle  6)  Boér  csa- 
ládot alapítottak. 

A  szkoréi  ág  gyengébb  házasságokat  téve,  —  emiitett  író 
szerint  —  hamar  lehanyatlott. 

A  bérivoi  ág  szerencsésebb  volt ,  és  máig  h  a  tehetösbek  so- 
rában álL 

Czimerök  mostan  használt  pecsétjük  után :  lóháton  ülő  fér/i ,  ki 
jobbjában  feje  fölött  kivont  kardot  tart 


*)  Kállay  Székely  Nemz.  92. 145.  L 

*)  Cserey  M.  Históriája  37.  L 

•)  A  Nemes  Székely  Nemz.  Constit.  272.  lap. 

*)  Adami :  Scuta  Gentil.  I. 

■)  Kőváry  Erdély  nev.  Családai  61—52.  lapon  ,  ki  után  vannak  nagyobb 
rétiint  ex  adatok. 

•)  Mikola  id.  munkája  58. 1.  csak  két  ágat  Bérivoit  (BirvojiO  ét  Köveadit 
e mii  ti 

10* 


f*3  Boér 


Ez  ág  családfája,  következő  : 

í.  Sámuel 

il  Samu,  1709.  I.  István  I.  József 

(Tóth  Zsuzsa)     (Domokos  Anna)  (Keresztúri  Bora) 

!  I  * . 


II.  József  II.  István.  1731.  Antal  l.  Ferencz 

(Pap  Mária)  tartom,  biztosi  (Sándor  Erzs  1  (Orbán  Kata) 

segéd.  * 


Antal 


Imre  II.  József  II.  Ferencz 


*iá  Tif»f    Irí  7«n  ^  nme  ii.  wu«ci  il.  jpcíciuj*. 

r     ■    — * - — |   (Vájna  Ilona)  (Vájna  Anna)  (Szeredai  Anna) 

Miklós.      András, 


, „ _,  ,  r 


György.       Karolina    III.  Ferencz    Antal  Imre 

(Henter        (Bisztrai         (Juhász       (Czikó        (gr.  Harrach 
Cziczelle)        István)  Jozefa)        Ant.)  Francziska) 

János  Kálmán.      Bálint.      Gyula. 

A  táblázaton  állók  közül  II.  Ferencz  kir.  táblai  ülnök  volt. 
Pia  Antal  1848-ban  Fogaras  vidék  képviselője.  —  III.  Ferencz 
1854-ben  katastral  munkálatok  felügyelője. 

A  kövesdi  ág  jeles  embereket  adott  a  hazának.  Közülök  S  i- 
mon,  mint  hadi  biztos  Erdélyből  Rabutin  mellett,  jelen  volt  1697-ben 
a  zentai  ütközetben  a  török  ellen  ,  hol  midőn  a  törököt  megverték ,  s 
a  hullákat  fosztogaták ,  egy  muskotélyos  a  császár  arany  pecsétjét  az 
elesett  török  fővezér  nyakából  levoná  Boér  Simon  ezt  meglátván,  ma- 
gához válta,  és  Eugen  herczeghez  vivé ,  tudtul  adván ,  hogy  a  fővezér 
is  elesett.  E  tett  használa  is  Simonnak ,  mert  utóbb  fogarasi  főispán 
Ion  ').  Meghalt  1729-ben,  kora  68-dik  évében.  Simon  ily  családfát  al- 
kotott ») : 

Simon 

(2.  neje  Kopasz  Klára) 

, _ _ , 

András  Ferencz 

kanczelláriai  krasznai  f#isp. 

Registrator.  (Thoriría  Éva) 


x  József 

Haszár  család  alapitója. 

Ferencz  a  somlyói  várban  magyar  katonák  századosa  volt 
Rákóczy  mozgalma  kezdetén ,  és  annak  föl  is  adá  a  várat ,  maga  pedig 
bement  Erdélybe.  Itt  Rabutin  törvényszéke  elé  állíttatik ,  majd  kiké- 
redzik  Oláhországba ,  holott  ismét  a  kuruczokhoz  áll  3).   Legutoljára 


*)  Cserey  Mihály  Históriája  261.  lap. 

*)  Mikola  íd.  m.  68. 1. 

*)  Cserey  Mih.  id.  h.  322.  347. 1. 


Boér.  149 

krasznai  főispán  volt.  Fia  József  Huszár  nevet  vőn  fel,  és  alapitá 
a  báró  Huszár  családot. 

András  ágából  kövesd  i  Boér  Ferencz  Törd  a  vármegye 
alszolgabirája  1794-ben.  Gergely  a  Guberniumnál  fő-posta  és  szál- 
lásmester 1794-ben. 

Boér  család.  (Szombathfalvi).  Ugy  látszik  a  Fogaras  vidéken 
(s  nem  az  Udvarhelyszékben)  fekvő  Szo  m  bat  h  fal  vá-ról  vette 
előnevét  Szombathfalvi  Boér  István  Fogaras  vár  al  kapitánya  volt 
Balling  János  mellett  1613-ban  ')  Báthori  Gábor  alatt  megbélyegez- 
tetvén, javait  veszté,  de  Bethlen  Gábortól  kegyelmet  nyert  2). 

Tán  e  családból  való ,  és  talán  épen  fia  volt  a  föléHbi  Istvánnak 
Boér  Zsigmond ,  Fogaras  várában  1676-ban  Porkoláb,  kihez  szintén 
ment  panasz  Béldi  kivégzése  tárgyában ,  ha  azt  a  várkapitányja  Cserei 
kivégeztetni  vonakodnék  3>. 

Boér  család.  (Apátii).  Egykor  ily  előnevü  Boér  család  lakta 
Doboka  vármegyét.  Apatii  Boér  Péter  azon  vármegyének  1 581  -tői 
1588-ig  főbírája  volt  *)• 

Boér  család.  (Récsei).  E  családból  récsei  Boér  György  a 
nagy-sio ki  kerületben  királyi  dézroa-biztos  1794-ben.  Péter  ugyan- 
akkor és  ott  Dézmás. 

Boér  család.  Erdélyben  KŐváry  szerint  még  mintegy  busz 
Boér  család  van.  így  találunk  még  ott  1794-ben  néhány  Bőért  hiva- 
talokban. Boér  Antal  1794-ben  Torda  vármegye  alszolgabirája.  — 
Másik  Antal  Udvarhelyszékben  írnok  1794-ben.  —  Dávid 
1794-ben  a  bardóczi  alszék  ülnöke.  —  László  1794-ben  Maros- 
Vásárhely  városa  aljegyzője.  Mind  olyanok ,  kikről  nem  tudjuk ,  a 
Beérők  melyik  családához  tartozzanak. 

Egy  Boér  ág  Magyarországra  is  kiszakadt  Boér  Imre  által ,  ki 
Erdélyben  N.-Enyeden  négy,  Magyarországban  Szikszón  (Abauj  vm  ) 
négy,  Aszalón  (Borsod  várm.)  tizenhat  évig,  N.- Váradon  pedig  1793. 
óta,  még  1808-ban  is  egyházi  éneklő  (Cantor)  volt.  Nejétől  Klcrher 
Máriától  gyermekei :  András  Vaskón  tanító ,  Pál;  Imre  a  Blan- 
kenstein  huszár  ezredben  szolgált  1798-tól;  Antal  az  Auffenberg 
m.  gyalog  ezredben,  és  Erzsébet*). 


*)  Bőjthi  Giap.  Engelnél  Moixuin.  Ungrica.  371. 
*)  U.  ott.  399. 

■P)  Caerey  Mihály  Histor  94. 
*)  Hodor :  Doboka  várra.  35.  425.  L 
y)  V*y  L.  Német  Hivség  886.  l 


140 


Bogady  -  Bogárdy. 


Bogády  család.  (Baranyai).  R  család  is  kihalt  j  legalább  az 
alább  következő  családfa.  ')  vég-izei  már  csak  leányokat  mutatnak  ne- 
ves családokkal  hozva  a  Bogády  nevet,  összeköttetésbe  : 

Baranyai  Bogády 

í.  András  1590.  táján. 

(Tanyi  Mária* 

. .a. ■ ,  . 

II  András 

'  1 .  Litassy  Erzse. 

2.  Moíesiűzky  Anna) 


az  eho  nejétől: 

Miklós 

(Eraődy  Ilona) 


Adá 


a  másodiktól 

Pál 
(1.  Apoony  Klára. 
2.  Sirckioz  Klára  l 


m 


Knbinyi  Kata) 


*  r- 


Ilona 

(Kosztolányi 

Andrásáé) 


Magdolna 
(Dióssy 

Miklósné) 


Gáspár        Anna         Krisztina        Borbála        András 
(Szmre-    (Hunyady  (Maionyay    (Bucsányi     (Rayman 
csanyN.)       Iga.)  Lásaió)"  Pál)  Zsuzsa) 

Zsuzsa 

(Szirmay 
Imre)  ' 


T      — 


Az  egyik  András  az  1635-ki  országgyűlésen  a  határok  és  a  győri 
és  komáromi  sánczok  vizsgálására  küldetik  ki  *). 

Egy  Bogádi  Miklós  az  orsz.  segedelemről  való  számadások 
vizsgálására  küldetik  ki.  (1601  -ki  VII.  törv.  ez.) 

Bogár  család.  (Thelekesi).  A  XV.  század  elején  találunk  e 
család  nyomaira  thelekesi  Bogár  LŐrincz  személyében  ,  ki 
mint  királyi  ember  (homo  regiusj  jelen  volt  &  vasvári  káptalan  embe- 
rével azon  beiktatásnál ,  mely  1405-ben  Gely  Ábrahám  részére  G  e  1  y 
Vas  vármegyei  helységre  nézve  történt  3). 

Bo&árdy  család.  Ugocsa  vármegyében  még  a  múlt  század- 
ban a  vármegyei  első  hivatalokban  lelünk  Bogárdyakat.  1726-ban 
Bogárdy  György  jegyző,  1741-ben  alispán  és  országgyűlési  követ, 
alispán  szintén  1 743-  es  !  750-ben  is  4).  Már  előbb  pedig  1723-ban 
Bogárdy  László  szolgabíró  volt  *).  Hasonlóan  Szathmár  vármegyé- 
ben, hol  már  i  669-ben  Bogárdy  Mihály  szolgabíró  volt  *). 


f)  Deméndy  —   Theszéry  tírókoaök  pőrében  törvényesített  nemzékrend 
szerint,  ugy  egy  tesz  Wagner  Mss.  tom  LXX.  stb. 
*)  1635-ki  55.  és  65.  törv.  c*. 
•)  Fejér  :  Cod  Diplom.  kun,  X.  vol-  VIII.  Hl. 
*)  Szirmay ;  C.  ügoosa  55.  57.  61 
5)  U.  ott.  tíO 
*)  Szirmay  Szathmár  várm.  1  132. 


Bagáfhy.  151 

Bogátfiy  család.  E  nevű  család  sarjára  legelöl  Szathmár 
vármegyében  találunk,  hol  már  a  XV.  század  elején  voltak  Bogáthiak. 
Így  Bogáthy  Fülöp  özvegye  A  nna  1404-ben  királyi  adományt  kap 
Almás,  Janka-teleke  és  Perecbe  helységre  *) 

Jelenleg  ilyuevü  nemes  család  Szabolcs  vármegyében  van  Fényes 
Geographiája  szerint.  —  Bővebb  adatok  hiányában  az  is  eldönthetlen, 
van-e,  és  mily  összefüggésben  ezzel  a  következő 

Kogatiiy  család.  Ennek  is  csak  egy  ágát,  azt  is  csak  a  XVI 
század  végéig  terjedve  adhatom.  A  családfa  *)  ez  : 

Bogáthy  Miktói 
(Kenősei  Dom) 

, A 

Mihály 
1549. 

I 
Ktkkto 
1549 
r- 


ístvan  15«4 
(Szeps88i  Ama) 


Dorottya  158?.  Anna 

(Petry  litvánná)     (Kalnaey  Jánosné) 

Az  évszámok  —  agy  látszik  —  oklevelekre  vonatkoznak ,  mely- 
lyekkei  az  izek  összefüggése  bizonyittatott. 

Bog&tiiy  család.  (Bogáthi).  Erdély  is  termett  Boga th iákat, 
kiknek  előnevük  is  Bogáthról  volt ,  és  kiket  Mikola  már  az  6  korában 
1731-ben  kihaltaknak  ir.  Ámbár  még  később  is  lelünk  Bogáthyra5  ki 
magát  —  mint  alább  érinteni  fogom  -  Mar  u  s-B  o  g  á  t  h-ról  írja, 
vagy  ama  kihalt  család  talán  más  Bog  át  h  nevű  helyről  irá  magát?! 

Mindenesetre  a  MikoU  által  említettek  közé  számítandók  a  kö- 
vetkezők . 

Bogáthi  Boldizsár  &  székelyek  alkapitánya  ,  kit  a  székelyek- 
nek táborba  gyűjtésére  küld  Báthory  Zsigmond  1595-ben  H). 

A  két  testvér  Bogáthy  Miklós  e3  Menyhért  mindketten 
Oörgény  varát  birták  a  mit  bizonyos  pénzösszegben  irt  be  részükre 
Báthory  Zsigmond4).  Mi  ki  ót*  tanács-úr  temette  té  el  1601-ben  Szé- 
kely Mózsessei  együtt  Kornis  Farkast,  ki  az  oláh  vajda  elleni  harezban 


*)  Szirmay  Saatlunár  várni.  II.  369.  374.  377 
•)  Wagner  Mss.  lom  LXX. 
a)  SehwancUner  Soriptores  5t.  H.  I.  746. 
*)  Bethlen  Wolph.  V.  273- 


152  Bogcha  -  Bugdány 

elesett.  Miklós  indíttatott  Básta  kimenetele  után  Bátliori  Zsigmondhoz, 
ez  ismét  Bástához  küldi  1602-ben.  Basta  letartóztatá.  Majd  Báthori 
Zsigmondot  kiséré  ki  Erdélyből,  azután  Székely  Mózses  pártjára  állott. 
1603-ban  Brassónál  6  is  Radul  foglya  lón,  és  három  ezer  forinton  vált- 
hatá  csak  ki  magát ;  és  sebeiben  meghalt  Brassóban  ').  Menyhért 
Caprioii  Tamás  elfogatása  miatt  Básta  boszuját  voná  magára,  és  ennek 
fogságából  1 603-ban  hatezer  aranyon  válta  meg  magát 2).  1 605-ben 
Gyulaffy  László  helyébe  az  erdélyi  öszves  hadsereg  fővezére  lőn  3) 

Miklósnak  fia  János  volt,  kit  1601-ben  Basta  a  székelyekhez 
küldött .  hogy  azokat  magához  édesítse.  Ott  lelvén  J á no s t  Székely 
Mózses  serege,  megölte  *). 

Valljon  nem  e  családhoz  tartozott-e  azon  Bogáthi  Miklós 
is,  ki  a  X^  századvégén,  és  a  következőnek  elején  több  magyar 
könyvet  adott  ki.  Egyik  müvében :  Aspasia  Asszony  Dolga  stb.  nyomt. 
Kolosvárt  1592.  ily  vers  olvasható:  Mcoleos  Figula  de  gente  Bogáthius 
optai.  —  1604-ben  nyomt.  Magyar  Soltárai,  czimlapján  pedig  ez  áll: 
Fordított  Fazakas  fia  Miklós.  Innen  nevezték  Bogáthi  Fazekas  Miklós- 
nak. De  az  előbbi  vers  azt  is  mondja,  hogy  Bogáthi  nemzetségből 
eredeti  4). 

Erdélyi  nemes  családból  származott  azon  Bogáthi  Miklós  is ,  ki 
1692-ben  Pataviában  járt  8). 

Még  egy  századdal  közelebb:  1794-ben  is  találunk  e  névre ,  a 
midőn  marusbogáthi  Bogáthi  János  Vízakna  városa  királyi  birája 
volt  7). 

Bogcha  család.  Szathmár  vármegye  nemesei  közt  említi 
Fényes  Greographiájában.  1844-ben  Bogcha  Károly  a  peklini  és  li' 
csérdi  kamarai  urodalomban  számvevő. 

Bőgd  án y  család.  Bogdány  Sámuel  1758-ban  Mária  Teréziá- 
tól a  Cziriak  és  Kovács  családbeliekkel  egy  czimeres  levélben  neme- 
síttetett  meg  B) 


%)  U.  ott.  2.  9.  65.  135. 138.  165.  321.  410.  —  Kazy  Libr.  I. 
2)  Bethlen  Wolph.  V.  492.  Kazy  szerint  (Libr.  I.)  1604-ben  volt  fog- 
ságban. 

•)  Bethlen  id.  h.  VI.  293- 

*)  U.  ott.  V.  51  60.  Mikó  Erdély  történelmi  adatok  63. 

5)  Horanyi  Mem.  Hung.  I.  313.  -  És  Nova  Mera.  503-506. 

•)  Bod.  Atiienás  312. 

1)  Seliemat.  Dicaster.  eei  M.  Trineip.  Transyiv.  1794.  86, 

8)  Colleot.  Herald,  pag.  146. 


Boítdhnyi  -  Bopor  I5S 

Bogdány  család  bir  1652-ben  Szathraár  vármegyében  Mikoián  1). 

Bogdányi  család.  Bochdanyi-nak  irván  nevét ,  ismét  külön 
családnak  kell  tartanunk.  Ezt  Zemplin  vármegye  armalista  nemesei 
közé  soroztatik  2). 

Bogma  család.  (Nebojszai)  Ugy  látszik  Pozsony  vármegyé- 
ből ered.  Nebojszai  Bogma  Éva  Luka  József  özvegye  meghalt  Váczon, 
1842-ki  april  ío-áo,  kora  79-dik  évében  »).  Bogma  Mihály  1838-ban 
Temes  vármegye  al-szoigabirája,  1845-ben  fö-szolgabirája.  Ugyanott 
nebojszai  Bogma  István  1845-ben  fő-adószedő. 

Boghnár  család  A  Boghnár  család  I.  Leopoid  királytól 
1659-ki  sept.  29-kén  kapott  czimeres  nemes  levelet4).  Ilynevü  nemes 
család  van  Sopron  vármegyében ,  hol  1841-ben  Boghnár  Lajos  megyei 
al-ügyész. 

Bognár  család.  (Nagy-Szántói).  Adományos  nemes  család 
Szathmár  vármegyében  a  XVI.  században.  N a g y-s zántói  Bognár 
P  á  1  és  neje  Rezegei  Anna  királyi  adományban  egy  nemes  ülést  (ses3Íot) 
kap  1576-ban  Csenger  helységben,  továbbá  Csanaki,  Fény  ,  és  Mezö- 
Fetriben  s). 

Bognár  család,  f  Előbb  Wagner).  Wagner  György 
1792-ben  czimeres  nemes  levelet  szerzett,  és  akkor  neve  Bognár  ra 
változtatott.  Czimere  négy  részre  oszlik  egy  függőleges  és  egy  víz- 
szintes vonal  által.  Az  első  és  negyedik  osztály  kék  mezeben  fehér  pávát 
mutat  kiterjesztett  szárnyakkal ,  csőrében  arany  kalászszal.  A  második 
és  harmadik  osztály  zöld  mezejében  arany  ásó  van.  A  paizson  álló  sisak 
koronáján  a  már  leirt  páva  áll  Foszladék  egy  oldalról  ezüst-kék,  másik 
oldalról  arany-zöld  G). 

Hogolt  család.  Borsod  vármegye  nemc3  családaí  közt  említi 
Fényes  Geograph iáj ában . 

Bogor  család  A  czimeres  nemes  levelet  Bogor  István  szerzé 
1718-ban.  Czimere :  kék  mezőben  egy  vitéz  vörös  ruhában ,  kék  övvel, 
süvegén  tollakkal ,  jobbjában  kivont  kardot  villogtat ,  baljával  annak 
hüvelyét  fogja.  A  paizson  álló  sisak  koronájából  szintén  ily  vitéz  emel- 
kedik föl    Foszladék  jobboldalról  ezüst-kék.  balról  arany-kék  7> 


*)  Szírmay    Sxatlunar.  II.  287. 

*)  í  .  attól  C.  Zemplin  uot.  topogr.  1 10. 

s)  V  i  l  á  g  politikai  bníap  1842  ki  33.  az. 

4)  íube:  regius.  Kézirat. 

5)  Srirmay:  Szathraár  várni  II 17.  29  61.  ISI. 
*>  adami  Souta  Gentií   I. 

fJ  CoLeci.  Herald.  Nro  712. 


154  BQgyay  — ■  Bobiw. 

Bogyay  család.  Ilynevü  nemes  család  Pest,  Somogy  és  Zala 
vármegyében  van.  Somogy  vármegyében  Bogyay'  Elek  1840-ben  al~ 
szolgabíró.  Zala  vármegyében  Bogyay  József  alszolgabiró  1^37  — 
í 844-ben.  Bogyay  Lajos  ugyanott  főszolgabíró  Ion  1844-ben. 

Behat  cxíilkil,  E  családból  •  Bohat  István  1772-ben  NóVrád 
vármegyétől  kap  nemességéről  bizonyítványt ').  Most  azon  megyében 
nem  talál] uk. 

V 

Bokl  család.  (Mondpaohi)  1791-ben  nemesíttetik  meg.  Q& 
mere:  kék  mezőben  zöld  téren  egy  leveles  eper;  ezenkívül  a  paizs  bal- 
oldali felső  szögletéből  a  jobboldali  alsó  szögletéig  rézsút  fehér  szalag 
vonul  át.  A  paizs  fölött  kék  mezben  kar  könyököl,  kezében  epret  tartva. 
Foszladék  minden  oldalról  ezüst-kelt 3). 

ISofiovics  család.  Zemplin  vármegye  armalista  nemesei  közt 
említi  Szirmay  Antal  azon  várm.  leírásában. 

Bolmifika  család.  (Draskóczi).  Thurócz  vármegyéből  szakad 
egyik  ág  Nógrád  vármegyébe,  hol  1732-ben  produkál  *)  Bohunka  Fe- 
renez, Thurócz  vármegyének  1725-ben  kelt  nemességi  bizonyítványa 
mellett,  Nógrád  vármegyében  az  1755-ki  aemesi  lajstromban  említtetik 
Ferenez,  idősb  és  ifjabb  János.  Ugy  látszik  ezek  állanak  a  kö- 
vetkező nemzékrenden  *)  is  : 

Boiuraka  János 
(G-yura  Judit) 

Fergncs  János  Anna 

r  i  *  '"'        '  f  Szedi  enics        (Pintér  Jánosné) 

Anna  ,,     . 

(Plachy  Jóue&é)       , SSSSi , 

Antal 

Bohus  család*  (Pethőfalvi).  Zólyom  vármegyei  C3alád ;  azon 
vármegyébe n  van  Pethőfalva  is  (Petyova)  5  honnan  a  család  előnevel 
írja.  1701-ben  pethőfalvi  Bohus  Ferenez  Zólyom  vármegye  bites  jegy- 
zője volt  s).  1715-ben  pedig  országgyűlési  követ,  172ö-ban  mim  ai~ 
ispán  említtetik  6)  •—  E  család  Farkasfalván  is  birtokot  szerzett  ^ 
GéczyektŐl  ?J, 


')  Azon  vármegyei  Jegyzőkönyv  358.  lap. 
"*)  Adami  Scuta  G-entil.  I. 
3)  A2  illető  Jegy?  könyv  szerint. 
*)  Deméndy  TKeszéri  örökösök-féle  pörből. 

■*)  Aláírva  az  Orhány  család  armaíisára  &  kihirdetési  bizonyítvaayc 
*)  Lehoozky  Stemm.  I.  221    222.  L  hol  azonban  egy   helyei  Botu* ,  mé.% 
helyen  Eokos  áll,  valószínűleg  sajtóhibából, 

T)  Garam«zeghi  Gác2y  nemesi  bizonyítványa  szerint 


Bohus. 


m 


E  család  irta  magát  Bohusfalvárói  is.  így  bohusfalvi  Bo- 
hus Dánvei  a  XVIÍ.  században  élt ,  neje  sz.-mikiósi  Pongrácz  Zsófia, 
kitől  születtek  Bobus  Ádám,  és  Zsófia  Bossányi  Mihályné  J).  E 
családhoz  tartozik  Bohus  Imre  is,  szintén  a  múlt  században,  kinek  neje 
Novotba  Julianna  1 740.  táján. 

Ugy  látszik  e  családból  szakadt  Bobus  János, 
ki  Nógrád  vármegyében  1755-ben  a  megvizsgá- 
landó nemesek  sorába  Íratott  ?> 

Végre  ugy  látszik  e  családnak  czimere  a 
következő  .  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  em- 
berfej van  sisakkal,  a  sisak  fölött  korona,  abból  két 
szétterjesztett  sas-szarny  között  pánczélos  kar  nyú- 
lik föl,  arany  kürtöt,  vagy  trombitát  tartva.  A  paizs 
fölötti  koronás  sisakból  vasas  vitéz  nyúlik  föl  jobb- 
jában galambot ,  baljában  vértet ,  egy  abból  lógó 
osákánynyal  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst-vörös  3). 

Bohus  család  (Világosi)  E  családból 
élt  a  múlt  század  közepén  Bobus  László,  kinek  nejétől  Bene 
Juliannától  születtek  leányai :  Francziska  elóször  Balásovics  Já- 
noané,  másodszor  szentkátolnai  Cseb  Miklósné,  és  Katalin  Beliozay 
Adámné  1740-ben.  Lászlónak  —  ugy  látszik  — 
Öcsosei  Bobus  Miklós  és  János.  Ez  utóbbi 
János  szerzett  adomány  levelet  Arad  vármegyei 
V  i  l  á  g  o  s-ra,  honnan  a  család  előnevét  irja.  Em- 
iitett János  e  század  elején  Arad  vármegye  fö- 
szolgabirája.  Neje  B  é  r  a  Anna ,  Béra  Mihálynak 
leánya  volt  *).  Jelenleg  él  Bobus  János  Arad 
vármegyének  1840-  és  1847-ben  országgyűlési  kö- 
vete, 1848-ban  Arad  vármegye  főispánja.  Neje 
Szögyény*Antonia,  a  pesti  jótékony  egylet 
elnöke,  hazánk  legjelesb  hölgyeinek  egyike 

Ugy  látszik  e  család  őse  volt  azon  Bohus 
I  m  r  e ,  ki  Mária  Teréziától  1755-ben  nemes  levelet 


*)  GeneaT.  Autnent.  Mss.  II.  köt. 

•)  Series  ob  neo  ad  véna  tu  ni  Invéstigaudormn. 

•)  Insigniura  nob.  Hungáriát  Familianim  decadea  XI. 

*)  Vay:  Kenuit  Hiveeg.  306.  666.  -  £»  pörbeü  nem  lékrend. 


ÍM 


Bojanyi  —  Bóka. 


kapott  ily  czimerrel :  a  paizs  kék  mezejében  szárnyas  arany  sárkány 
van  fölemelt  koronás  fővel ,  kioltott  nyelvvel ,  farkát  gyűrűként  íel- 
kondorítva.  A  paizs  tetején  koronás  sisak,  melybői  pánczélos  kar  emel- 
kedik föl,  kezében  kardot  villogtatva.  Foszhdék  mindkét  oldalról 
arany-kék  *). 

jBojányi  család.  Zala  vármegye  nemes  családai  között  fog- 
lal helyet  Fényes  Geographiája  szerint. 

Bojcsy  család.  E  családból  Bojcsy  László  Nógrád  vár- 
megyében produkál  1 726-ban  ^előmutatván  Vas  vármegyétől  1692-ben 
kiadott  nemességi  bizonyítványát ,  és  'egyéb  hiteles  tanuvallomá- 
nyokat  2). 

Bojta  család.  Zemplin  vármegye  armalista  nemes  családai- 
nak  egyike  3). 

Bojtliy  család.  Ugy  látszik  Bihar  vármegyei  eredetű ,  leg- 
alább 1552  ben  Bihar  vármegyei  Bojt  helységben  Bojthy  Gáspár 
egy  portát  bir  4).  E  család  Zemplin  vármegyében  is  birt,  ott  is  kihalt 5). 

Bojvitliicli  család,  (Bo- 
7Íthai  és  Tinnini).  Mindkettő  Zem- 
plin vármegye  kihalt  családai  közé 
soroztatik.  Az  utóbbi  ottErdőbényén 
Curiát  birt  6), 

Bóka  család.  Lakhelye 
Somogy  és  Zala  vármegye.  E  csa- 
ládból Bóka  Anna  galanthai  Eszter- 
házy  Farkas  királyi  személy  nőknek 
volt  neje ,  és  1 675-ben  Özvegye  ,  a 
midőn  a  „Paduai  szent  Antal  Solos- 
mdjau  7)  czimü  könyv  neki  ajánl- 
tátott. 

Czimere  itt  láthatólag  a  paizs 
udvarán   zöld    téren   egy   galamb, 
csőrében  zöld  gallyat  tartva.  A  sisak 
fölötti  koronán  kiterjesztett  sas-szár  ay  lebeg. 


*)  Collect.  Herald.  Nro.  277. 

l)  Az  illető  várra,  jegyzőkönyv  aug.  1-jérŐl. 

3)  Szirraay  C.  Zemplin  ixot.  topogr.  110. 1 

*)  Bielek :  Maiores  Hung.  242. 1. 

s)  Szirmay;  C.  Zemplin  noi  topogr.  71. 

6)  U.  ott.  72.  L 

*)  Nyom.  e  kíiny  v  N.-Szormb&rban  1675-ben  Benne  van  a  közlött  czimer  is. 


Boka  -  Bokros.  157 

Boka  család.  Bihar  és  Zemplin  vármegyében  tartja  lakását *). 
Az  utóbbi  megyében  Barancs  helységben  már  1730-ban  közbirto- 
kos. Bírt  ott  1797-ben  is,  valamint  Gercsely  és  Hegyi  hely- 
ségben is  *). 

Böki  család.  I.  Leopold  királytól  1685-ben  kap  cziraeres 
nemes  levelet  Böki  Imre.  Czíraere  :  a  paizs  kék  udvarán  vörös 
ruhás  vitéz  áll,  jobbjában  kivont  karddal.  A  paizs  fölötti  sisak  koroná- 
jából ugyan  olyan  vitéz  emelkedik  ki ,  két  kiterjesztett  sas-szárny  kő* 
zött.  Foszladék  jobb  pldalról  arany-kék,  balról  ezüst-vörö3  3). 

Bokor  család.  Szathmár  vármegyében  találunk  Bokor  csa- 
ládra már  a  XVII.  század  elején.  Bokor  Mártonnak  és  Gergely- 
nek  1609-ben  Nagy-Majtényban  egy  nemes  ülés  (sessio)  adatott  Bá- 
thori  István  végrendelete  szerint  4).  Egy  másik  Bokor  Márton  1721- 
ben  azon  vármegye  szolgabirája  volt  s).  1792-ben  Endréd  helységben 
közbirtokos  volt  Bokor  Zsuzsanna,  Bottka  Menyhértné  6). 

Bokor  család.  Ezt  alapiták  Bokor  Ferencz  és  András, 
kik  1796-ban  Ferencz  királytól  nemesi  rangra  emeltettek.  Ferencz 
Nagy- Váradon  lakott.  Czimerük  négy  részre  osztatik  egy  függőleges 
és  egy  viz-szintes  vonal  által.  Az  első  és  negyedik  kék  udvarban  fehér 
lovon ,  vörös  nyereg- takaró  fölött  egy  vitéz  ül  vörös  nadrágban  ,  zöld 
dolmányban  fehér  mell  vassal ,  fején  sisak  van ;  kezében  lándzsát  tart 
A  második  és  harmadik  arany  udvarban  zöld  bokorból  szarvas  ugrik 
ki.  A  paizs  koronás  sisakjából  a  leirt  vitéz  Cló  nélkül)  emelkedik  föl. 
Foszladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-vörös  7). 

Bokros  család.  Pozsony  vái  megye  országgyűlési  követe  volt 
Bokros  Pál  1715-ben  8) ;  1725-ben  pedig  szolgabirája.  Pecsétjén  hasz- 
nált czimere :  a  paiz3  udvarán  oroszlán  tipor  egy  más  vad  állatot  (tán 
'.grist?).  —  A  paizs  koronás  sisakjai  >l  is  oroszlán  emelkedik  ki ,  első 
jobb  lábában  kardot  villogtatva  *). 


*)  Mindenütt  ékezet  nélkül  találván  az  O  betűt  e  névf  m  ,  külön  családnak 
kellé  vennem. 

2)  Szirmay  Colt.  Zemplin.  Not  top.  110.  236.  270.  373. 

•)  Adami  Scuta  Gentil.  I. 

*)  Szirmay  :  Szathmár  várm.  II.  42.  1. 

*)  ü.  ott.  I.  köt.  134  1. 

•)  ü.  ott.  II.  köt.  30. 1. 

*J  Adami:  Scuta  Gentil.  1.  És  Vay  id.  m.  881.  1. 

*)  Lehoczky  Stemm.  I.  202. 

9)  Eredeti  oklevélről,  hol  mint  szolgabíró  tanúskodik. 


158  Bokry  —  Bolgár. 

Bokros  Éva  Dujardin  özvegye  volt,  az  17  lő -ki  országgyűlés 
rendelkezett,  hogy  elorozott  ékszereit  visszakaphassa  '). 

Bokry  család.  Zenipiin  vármegye  kihalt  családai  közé  soroz- 
tatik 2).  Bokri  István  1562-ben  Bebék  György  és  több  mással  törők 
fogságba  esett  8), 

BoldaS  család.  Bihar  vármegyei  nemes  családnak  iratik. 
Boldai  Gergely  egyike  volt  azoknak  ,  ki  1613-ban  Báthori  Gábor  meg- 
öletósére  szövetkeztek  *). 

Erdélyben  Kőváry  szerint  Váradi  Boldvai  család  a  kihaltak  közé 
soroztatik  5).  Aligha  a  kettÖ  nem  egy,  és  ama  fblebbi  is  csak  hibás  Írás- 
ból lett  Boldai-vá.  Boldvay  nemes  család  Gomör  vármegyében  is  él  •). 

lloldy  család.  Gömör  vármegye  nemes  családai  közt  foglal 
helyet7) 

Boldisár  c*salád.  Borsod  vármegye  nemes  családai  közé  so- 
rozza Fényes,  Geograph iájában. 

Boldisár  család.  (Űrmösij.  Erdélyi  család.  Használt  élőn  e- 
verői  ítélve  íeiső  Fejér  vármegyében  ered  Ürmösi  Boldisár  Benedek 
1794-ben  a  Piscalis  Directio-nál  szolgált 

Boldogi*  család.  Szabolcs  vármegye  nemes  családai  sorában 
áll  Fényes  Geographiája  szerint. 

Boleman  család.  (Dezséri).  TrencHn  vármegyei  D  e  z  s  é  í 
(Dezserioza)  helységből  ered.  Egy  ág  Nógrád  vármegyébe  szakad 
B  o  i  e  m  a  n  Jánosban,  ki  B.  Bérűikében  gazdatiszt  volt  Fia  Sándor 
született  1799-ben,  ügyvéd,  meghalt  magnélkül  B.-Gyarmaton  1838-ki 
october  11 -kén. 

Czimerök :  kék  mezőben  egy  úszó  delfin  hátán  ülő  koronás  szirén, 
kezeivel  hárfán  játszik.  A  paizs  koronás  sisakján  szintén  azon  Szirén 
hárfáz.  Fo3zladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vöro>  B). 

Bolgár  családi  Hont  vármegyei  nemes  család.  Él  belőle 
Gábor  Csalomján ,  1842 — 1847-ig  főszolgabíró ,  1848-ban  másod  al- 
ispán azon  vármegyében. 

Bolgár  család.  Lásd  Budai  Bornemisza 

*)  1 71ő-ki  orsz.  gy.  84.  törv.  ez. 

*)  Szirmay  C,  Zempiin  not.  topogr.  72. 

a)  Petll6  Ger.  Krónika,  119. 

*)  Böjthi  Gásp.  Engelnél  Monura.  üngrk».  352.  334 

s)  Kőváry  id.  h.  370.  I. 

•>  Bartholomafcides  Not.  C.  Gömör*  144. 1. 

*)  ü.  ott.  144, 

*)  Temetési  ezimere  szerint. 


Bolla  -  Bollyay.  159 

Bolla  család.  Sopron  vármegyei  nemes  család.  Czimere  :  a 
paizs  udvarán  fészkén  ülő,  s  fiait  vérével  élelmező  peilikán.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronáján  galamb  ül ,  csórében  zöld  gallyat  tartva.  — 
A  családból   Bolla   Zsigmond  ^Sopron   vármegye   szolgabirája   volt 

1731-ben1). 

Boiyák  család.  Alapitá  e  családot  Bolyák  György,  ki 
1626-ban  kapott  czimeres  nemes  levelet  Czimere  ez  :  a  paizs  kék  ud- 
varában zöld  téren  fészekben  peilikán  ül,  fiai  részére  saját  mellét  metsz- 
vén föl  A  puizson  lévő  sisak  koronáján  ugyanazon  peilikán  látható. 
Foszladék  jobbról  arany-vörös  ,  balról  ezüst- vörös  9). 

Bolló  család.  Zemplin  vármegye  armalista  nemes  családai 
közé  számíttatik  Szirmay  által. 

Bolyky  család  Ugy  látszik  Borsod  megyei  Bolyok  hely- 
ségből ,  —  hol  a  család  most  is  bir  —  ered.  Élnek  Gömör  vármegyé- 
ben is  *>  E  család  egyik  öse  Bolyky  Tamás  1552-ben  Eger  vára  védel- 
mében ,  mint  a  Borsod  vármegyei  csapat  vezére  vőn  részt ,  és  ott  lelte 
halálát  *).  Róla  egy  védfalat  B  o  1  y  k  i  bástyának  neveztek  el. 

Bolyky  Pál  Gömör  vármegyének  1768-ban  másod,  1770 — 1776-ig 
első  alispánja  volt  *). 

Boly os  család.  Zemplin  vármegye  czimeres  nemes  családai- 
nak  egyike  Szirmay  szerint. 

Bolyay  család.  (Bolyai).  Erdélyben  felső  Fejér  vármegyé- 
ben van  Bollyá  helység,  onnan  irja  magát  a  család  ,  mely  azon  vár- 
megyénél hivatalokat  is  viselt.  így  Bolyai  Gáspár  1794»ben  al- 
szolgabíró  volt.  E  családból  volt  Bolyay6)  Farkas  is,  ki  1775-ben 
Bolyán  született ,  atyja  ott  táblabíró  volt.  Farkas  külföldön  is  járt. 
Maros- Vásárhelyt  a  Mathesis  és  Physica  tanára  volt  1802 —  1849-ig. 
Irt  színdarabokat  is ,  de  főleg  számtani  munkái  becsesek.  Meghalt 
1856-ki  nov.  20-kán.  Két  fia  maradt  Egyik  a  párviadaláról  ismeretes 
nyugalm.  mérnök -kapitány ,  ki  az  emberiség  egységes  nyelve  megalko- 
tást tervével  volt  foglalatos.  A  másik  ősi  jószágán  gazda  '"). 

*)  1731-ben  kelt  eredeti  oklevél  után  ,  melyet  mint  sz.  biró  irt  alá ,  ff  hol 
pecsét-czimere  is  látható  volt 

5  Adami  Scuta  Gentil.  I. 

•)  Bartholomaeides  íd.  fa.  144.  —  Fényes  Geographiájában  Borsod  várm 
leírásában. 

*)  Istvánfi  1685  ki  kiad,  224. 1.  —  Forgács  :  Comment  76. 

4)  Bartholomaeides  id.  h.  7§1. 

•)  Danielik  Magyar  írók.  Életrajz  gyűjt  I.  61.  —  Ugy  Kcváry  az  alább 
idézendő  Pesti  naplói  czikkben  Bolya  i-nak  irják*  de  az  1794-ki  hivata- 
los Sohematismusban  B  o  1 1  y  a  y  áll. 

"*)  PesH  Napló  polit.  hírlap  1856.  deo.  19-ki  szám. 


!<*/» 


BqUh  —  Bo«ie? 


Bolza  család.  A  gróf  Bolza  családnak  két  ágazata  van  :  az 
idősb  és  ifjabb.  Czimereik  is  különbözők. 

Hozzánk  csak  az  ifjabb  ág  tartozik,  mint  a  melyből  az  1792-ki 
országgyűlésen  Bolza  Péter  tábornok  ,  akkor  még  báró  ,  honíiusítta- 
tott  1J.  C  aládja  1712-ben  emeltetett  az  ausztriai  birodalom  lovagi 
rangjára.  Á  báróságot  ő  szerzé  1790-ben,  szintén  ő  emeltetett  az  ausz- 
triai örök  tartományokban?  grófi  rangra  1808-ki  sept.  2-kán. 

A  családfa ,  melyet  alkotott ,  ez  : 

Péter  tábornok 

József  szüi.  1780. 

C8.  kir.  kamarás. 

(Gr.  Batthyány  Anna  f  1854.) 


Mária  Anna  József            Antal 

sz.  1806.  tug.  4.  sz.  1807.        sz.  1808. 

csil.  ker.  és  pal.  Uclgy  dec.  2.          deo.  31. 

(Gr.  Sckönborn  cs.  kir.  kapit. 
Buciikéin  Ed.) 


István 

sz.  1817. 

(Gr.  May 

Alojzia 

f  1$49. 

Anna 
sz.  1847. 


Péter 

sz.  1823. 

cs.  kir.  íiadn. 

(Gr._Tige  Mfária 

Adalbert  Lajos 
sz.  1854 


Ez  ág  czimere  három  viz-szintes  vonal  által  három  udvarra  osz- 
lik. A  legfcláo  ezüst  osztályban  koronás  kétfejű  fekete  sas.  A  középső 
rA-&aj  osztályban  fekete  pénz-erszény  vörös  zsinóron  függ.  Az  alsó  kék 
osztályban  három  rézsútos  csík  vonul  át.  A  paizs  tetején  gróíi  korona, 
és  azon  Öt  nyitott  koronás  sisak.  A  paizst  telamonok  gyanánt  két  pán* 
czélos  férílu  veszi  körül,  kezeikben  egy  egy  zászlót  tartva  2). 

Ugyan  e  családból  volt  gróf  Bolza  Antónia,  gróf  Batthyán  Ist- 
ván neje.  Meghalt  1836-ki  febr.  23-kán,  kora  47-dik  évében  ,  Pesten 
Eltemettetett  Békés  vármegyei  szarvason  a). 

Roma  család.  Zemplin  vármegyében  czímeres  nemes  család  *). 

Boncz  család.  A  családnak  czímeres  nemes  levelet  szerez 
Boncz  András  1686-ban  I.  Leopold  királytól.  Czimere  kék  mezőben 
repülő  fekete  sas  (egyfejü).  A  paizs  fölötti  koronás  sisakon  vörös  ruháé 
kar  nyugszik,  markában  kivont  karddal.  Foszladék  arany-kék  és  ezüst* 
vörös  5) 

Egy  tudós  irónk  irja  ,  hogy  Doboka  vármegyében  is  volt  ilynevü 
család  6). 


*)  l792-ki22.  törv.  ez, 

2)  Histor.  Herald.  Hdbucli.  75. 1 

»)  183fi-ki  Régtfő  16-dik  szám. 

*)  Szirnuy    C,  Zemplin.  noí.  topegrr.  110. 

v)  Collect.  Herald  In.  Nro  788 

8)  Bodor  K.  Doboka  vUr.n.  Esmértetése  35  53.  L 


BoneUi  -  Bonis. 


íöl 


Bonét  ti  család.  (Landri).  Landri  Bonét  fi  János  Péter 
1080-ban  I.  Leopold  királytól  kapott  czimeres  nemes  levelet  '). 

Bonyhád}  család.  A  Perczel  család  néhány  tagja :  Per- 
czel  Imre  baranyai  vok  alispán,  István  csongrádi  cs.  kir.  korm. 
biztos ,  és  Gyula  Békés  vármegyei  cs.  kir.  főnök  1850  ben,  nevüket 
felsőbb  engedély  mellett  Bonyhád  y-ra  változtaták.  így  támadt  ez 
ujabb  nevű  család.  JL.  Perczel. 

Bonis  család.  (Tolcsvai).  Abauj ,  Bihar,  Borsod.  GtimÖr,  He- 
ves, Szabolcs,  Szathmár,  Ugocsa  és  Zemplin  vármegyében  a  birtokos 
nemesek  sorában  leljük  Fényes  Geographíája  szerint. 

Eredetét  —  ugy  látszik  —  Zemplin  vármegyéből  veszi ,  a  hol 
fekszik  Tolcsva.  az  előnevet  adó  helység.  Zemplin  vármegyében 
tartá  lakását  azon  Bonis  Feréncz,  ki  a  Vesselénvi-féle  tervekbe  ele- 
gyedve ,  bélyegen  veszti  javait.  Elfogatván  ,  Regeezre  vitetik  onnan 
Pozsonyba,   hol  1671-ben  hóhér-pallós  alatt  veszté  életét  *). 

Zemp\in  vármegyében  1797-ben  bir  a  család  Nagv-  és  Kis  Rihz- 
kán  *). 

Ugocsa  vármegyében  1805-ben  Bonis  Mihály  bir  Sás  váron, 
László  és  Pál  Dabólczon  *). 

Szabolcs  vármegyében  Bónis  Barnabás 
1838  — 1841 -íg  szolgabíró.  Sámuel  ugyanazon 
vármegyének  az  1839  1843.  és  184 7- ki  ország- 
gyűlésen követe  (ellenzékig.  1848-ban  a  magyar 
igazságügyi  minisztériumnál  egy  osztály  igazga- 
tója. Majd  kormánybiztos.  Fogva  volt.  Neje  nagy- 
réthi  Darvas  Erzse. 

1720-ban  Bonis  Mihály  ily  czimert  ka- 
pott :  a  paizs  kék  udvarán  zöld  dombon  egy  szőlő- 
tőke emelkedik  fel  levelesen  ,  és  szőlőgerezdekkel 
terhelve,  a  mit  a  paizs  baloldali  szögletéből  a  jobb- 
oldali szögletig  rézsútosan  vörös  ós  fehérrel  vo- 
nalazott lemez  (lamina ,  az  ar malisban)  vág  két 
fele .  a  lemezen  vas  horgony  látható    A  paizs  fö- 


U" 


V*"*^ 


1)  Nyítra  varmegye  levéltarában  van  az  eredeti  irmain. 

»J  Pethö  G.  króniir.  31.  i  Szirm*y  C.  Zemplni  not  hs«t  216.  22? 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not,  topogr  271. 

•)  Siirmay  C.  L'gocka  119.  1Ö8. 

II 


lfȣ  Borba*. 

lötti  koronás  sisakból  martalékra  vágyó  oroszlán  emelkedik  föl.  A  fosz- 
ladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vőrös  *), 

Valljon  e  czimer  a  tolcsvai  Bonis  családot  illeti-e,  vagy  egy  kü- 
lön ilynevü  családot ,  adatok  hiányában  el  nem  dönthető.  Az  előbbi 
esetben  a  Bonis  család  e  czimere  csak  ujjitott  vagy  megerősített  volna. 

Sforliá.s  család  Gömör  vármegyei  család,  ott  laktak  nagyobb 
részint  a  nemesség- szerzés  korában. 

Borbás  M  á  r  t  o  n  ,  és  fiai  Máté ,  Lukács  ,  András  ,  Bálint ,  Féter , 
továbbá  Mártonnak  testvérei  Gergely,  és  ennek  fiaival :  Miklóssal 
Mátéval,  Jakabbal,  Benedekkel ,  —  Imre  Mártonnak  szintén  testvére 
Máté  és  András  fiaival,  és  a  harmadik  testvér  Benedek  ismét  Mi- 
hály, Miklós  és  Gergely  nevű  gyermekeivel;  továbbá  a  negyedik  test- 
vér János,  fiával  Istvánnal,  végre  az  ötödik  testvér  Salás,  mindnyájan 
Be  r  bás-ok  III.  Ferdinánd  királytól  1651 -ki  jul.  20-kán  kelt  czimeres 
nemes  levél  á'iai  nemesittettek  meg ,  és  Gömör  vármegyének  1651 -ki 
sz.  háromság  13-dik  vasárnapja  utáni  szerdán  Peisőezön  tartott  köz- 
gyűlésében az  armalis  kihirdettetett 2). 

E  század  elején  a  családból  Gömör  vármegyében  élt  Borbás  A  n- 
tal  táblabíró,  ki  egy  ideig  Nógrádban  is  lakott,  és  ki  181'J-ki  évben 
kelt  egybe  Gelle  Johannával,  kitől  azonban  utódai  nem  maradtak. 

Gömör  vármegyéből  átszakadt  a  család  máshová  is  ,  igy  már  az 
172í)-ki  nemesi  vizsgálatkor  Nógrád  vármegyében  produkál  Borbás 
János  a  fölebbi  armalisra  vonatkozva.  1755-ben  pedig  a  nemesi  össze 
irás  szerint  Füleken  tartá  lakását.  Ennek  utódai  s  talán  fiai  lehettek 
Borbás  1 8 1 y-á,n  és  Péter,  ki  1 760-ki  január  1 7  kén  vett  ki  Nógrád 
vármegyétől  nemesi  bizonyítványt.  Ugyan  azt  kaptak  azon  vármegyé- 
től 1807-ber;  Borbás  Imre  és  Márton.  Ismét  18 1 9-ben  s)  szintén 
Nógrád  vármegyétől  kapnak  elismervényt  Borbás  János  és  Pál. 

Egy  másik  ág  később  szakadt  át  Borbás  M  i  h  á  1  y  által,  ki  Szé- 
csényben  lakott.  Atyja  József  még  Gömör  vármegyében  lakott.  Nevezett 
Mihály  Gömör  vármegyétől  1832-ki  június  7-kén  vett  ki  uemességi 
levelet,  és  gyermekei  *  Mihály,  József,  Ferencz.  Antal  és 
István  e  mellett  Nógrád  vármegyében  1833-ki  aug.  27-kén  hirdet- 
tetek ki  nemesi  származásukat  4J.  Ez  utóbbi  ág,  mely  azóta  fiaikban  is 
él,  családfán  igy  áll : 


0  ColJect.  Héráid.  Mss.  Nro  432. 

*)  C.  Gümi3r  ProthocoJ.  anni  1651. 

3)  Azon  vánn.  jegyzőkönyv  1198.  sz.  a. 

\)  Az  értleklett  várm.  jegyaökönyv.  1308.  sz.  a. 


tUrbatk  -  Borbély.  163 

József 


-i 


Mihály 

r 


Mihály.         József.       Fereiicz.        Antnl.         Í»*v4n. 

Ez  időtájban  Szentesen  is  (Csongrád  vármegyében;  lakott  Bor- 
bás  Ferencz,  ki  e  családból  igénvlé  leszármazását,  állítólag  atyja 
P  á  1  j  nagyatyja  is  Pál,  szépatyja  pedig  István  J  732-ben  Fén- 
szarui  lakos  lett  volna. 

Borba  tk  család-  Székely  család  a  Bardócz  fiók  izékben  ,  hol 
hivatalt  viseltek  tagjai,  mint  Borbáth  János  és  Mihály  l794-ben 
széki  táblabírák 

Borbély  család.  iSimai).  E  család  Bekes  vármegyei  Simái 
szigetből  származott *).  Két  testvér  történeti  névre  tett  érdemet.  Bor- 
bély András  Eger  várában  jeles  hadnagy  volt  2)  O  y  ö  r  g  y  a  másik 
testvér  Békes-Gyulán  Magócsi  kapitány  mellett  vitézkedett.  Később 
1595-ben  Báthori  Zsigmond  szolgálatába  áll .  ki  által  1595-ki  május 
25- kén  karánsebesi  bánná  neveztetik  ki.  A  töröktől  Bokcsát ,  Varsó- 
ezot ,  Facsétot ,  Lippát ,  Jenőt  visszafoerlalja  A  temesvári  basát  meg- 
véré.  Báthori  Zsigmond  ingadozó  léptei  mellett  —  ugy  látszik  —  ő 
volt,  mint  eszes  hadvezér  és  szónok  1601-ben  Erdélynek  earyik  legna- 
gyobb támasza.  Básta  dulakodásai  alatt  Székely  Mózsessei  néhányszor 
ellen  áll  Básta-nak  1602-ben  azokhoz  áll ,  kiket  a  hazaszeretet  elvont 
Báthori  Zsigmond  politikájától.  1603-ban  gyulafejérvári  kapitány. 
ugyanez  évben  gyűlést  hirdet  Szászvárosba,  hol  az  összes  erdélyi  sereg 
fóvezérévé  tétetik.  Azonban  ugyanez  évben  Básta  kiszorítja  őt  Karán- 
Sebesre,  seregét  pedig  a  Vaskapunál  szétveri.  A  hatvan  éves  beteges 
bajnok  már  ekkor  szónoki  tehetséget  kivéve,  nagyon  tehetetlen  állapot- 
ban volt,  és  nemsokára  ezután  hogy  ismét  Erdélybe  visszament,  (nyol- 
czadnapra;  dec.  15-kén  Kolosvárott  meghalt.  Eltemettetett  Ajtoni  bir- 
tokán, melyeket  hadi  érderutMert  Báthori  István  lengyel  királytól  ka- 
pott adományba.  Ezenkivül  a  Maros  mentén  is  Gyógy  mellett  szép  jó- 
szágai voltak  Báthori  Zsigmond  adományából 3).  Négy  fia-gyermeke 
közül  az  elsó  ifjúsága  virágában  halt  el.  A  többi  három  is  idö  előtt 
harcz-  és  háborúban  veszett  el.  Leánya  szintén  négy  volt.    Ezek  egyike 


*)  Bethlen  Wolnh.  VI.  *2*. 

*)  U.  ott. 

»)  Bethlen  Volpk  III.  572-620.  V.  28.  29.  32.  48  4!).  57.  113.  Í4l>  'M 
244  262.  327.  376.  426.  443.  445.  901.  505  515.  526.  527.  VI.  69.  L  Ptthő  Gerg. 
krdaikája  138.  151. 

II* 


1414  Borbély 

Békés  Istvánhoz  ment  férjhez  ,  török  fogoly  is  volt ,  azonban  megszö- 
kött ,  és  férjéhez  visszajött,  A  másik  Vajda  Miklósné  Karánsebesen 
pestisben  halt  meg.  A  harmadik  és  negyedik  Anna  és  Krisztina,  kik 
után  unokái  csak  halála  után  születtek  ,).  így  családja  kihalt. 

Ez  Időben  még  találunk  ugyan  Borbély  Kristófot  Erdéiybeii 
1604-ben  Radnótikon  lakót,  de  ki  török  vagy  arnót  eredetűnek  iratik, 
8  így  e  családdal  összeköttetése  nem  lehet *jf. 

Borbély  család.  (Berekszazi).  Berekszázi  Borbély  János  ki- 
rályi beegyezést  (ConfcöDSuales)  kap  II.  Ferdinánd  királytól  nemessége- 
és  ezimeveróí  saját  és  mindkét  nemű  utódai  részére  3).  A  család  való- 
színűleg elenyészett. 

Borbély  család.  (Lévai),  Lévai  Borbély  György  és  test- 
vére István  1654-ki  nov,  18  kán  Bécsben  kell  czimeres  nemes  levél 
által  nemesítettek  meg  III.  Ferdinánd  király  által,  és  azt  1655-ki  jul. 
2(j^.st.n  Nógrád  vármegye  Losoncz  mezővárosában  tartott  közgyűlésen 
hirdettetek  ki  *).  G-yörgy  a  szerző  élt  még  1684-ben  is.  és  a  nemesi  föl- 
kelésben részt  vett.  A  másik  testvérnek  1663-ban  már  azon  megyei 
nemesi  összeírásban  nyoma  sincs.  Ugy  látszik  Györgynek  fia  azon 
Dániel ,  ki  az  1726-ki  investigatiokov  a  íhlebbi  ar malissal  kimutatja 
kétségtelen  nemességét  5). 

Borbély  család,  (máskép  Timler)  A  nemes  levél  Tim- 
ié r ,  máskép  Borbély  Andrásra  .  általa  neje  Technovszky  Juditra, 
és  János,  Dávid.,  és  Zsuzsanna  gyermekeire,  továbbá  Timler  Mihály 
testvérére,  végre  Technovszky  Gábor  sógorára .  és  ennek  nejére  Bata- 
licz  Zsuzsannára ,  valamint  emiitett.  Mihálynak  *1  u  d  i  t  nevű  leányára 
- -.vL  kiket  I.  Leopold  király  Pozsonyban  1659-ki  aug.  28-kán  kelt  ar- 
malis  levélben  nemesitett  meg,  és  az  Nógrád  vármegyének  166Ö-ki  jan. 
5-kén  Losoncz  városában  tartott  közgyűlésében  hirdettetett  ki í;).  A 
föszerző  16(5  3-ban  még  Nógrád  vármegyében  Füleken  lakott,  hol  a 
többi  ott  lakos  nemessel  Ő  is  károsodott  a  várőrség  rakonczátlankodása 
által  7J.  Gyermekei  —  ugy  látszik  —  onnarf  elszármaztak.  Testvére 
M  i  h  á  1  y  valószínűleg  azon  Borbély  Mihály ,  ki  a  nevezett  vármegye' 

*)  Bethlen  "Wolph.  id«  lapokótt. 

*)  Gr.  Miko  Erdélyi  történelmi  adatok  I.  köt.  93.  I. 

$)  Bazín  sz.  kiv.  város  levéltárában  az  eredeti  Oonsensualis  Anmali*. 

*)  Az  iltetíS  várm,  jegyzőkönyv  140.  lapján. 

*)  Aí  )72G-ki  jegyzökönyvében  szintért  azon  vármegyének. 

•)  Áz  ArmaUs  kihirdetéséről  szók*  eredeti  bizonyítvány  szerint. 

")  Eredeti  ok!e*rél  szerint. 


Borbély  -  Borbola.  165 

ben  meg  az  1705 — 1710-ki  lajstromokban  található.  E  családbóii  le- 
származásukat igénylék  Borbély  Mihály  Fejér  vármegyei  Baracskai  ca 
Borbély  ifj.  Mihály  Temes  vármegyei  omori  lakos  1839-ben  ily  leszár- 
maztatással  : 

Ns.  Borbély  Mihály 

sz.-raiklósi  lakos 

Meghalt  1790.  april  15. 

Taápon  Győr  vármegyében. 


Mihály 

szül  Csatkán  Veszprém  várra 

honnan  elköltözött. 


János 
Fejér  várm.  lakott. 


Mihály 

Omorban  Temes  vármegyében 

1839. 

Borbély  család.  (Máskép  Kun).  E  családból  1663-ban  Bor- 
bély, máskép  Kun  György,  Füleken  lakott. 

Borbély  csal ád.  (Roffij.  Heves  vármegyei  RofF  helységről 
írja  elonevét,  és  ott  jelenleg  is  birtokos. 

Borbély  család.  Birtokos  .nemes  család  Zemplin  vármegyé- 
ben 1 797-ben  Ökrös ,  Szerdahely ,  Nagy-  és  Kis-Roszvágy  és  Lácza 
helységben  *).  1 647-ben  élt  belőle  Borbély  Mihály,  ki  a  református 
vallás  elleni  szitkolódzásaért  számkivetteteíf, /!). 

Borbély  család  (Illosvai).  Lakhely*  Kraszn a  vármegye,  hol 
Borbély  Sámuel  1794-ben  a  vármegye  levéltárnoka  volt.  —  Borbély 
Bertalan  az  1832- ki  országgyűlésen  jelen  nem  levők  követt;  volt. 

Borbély  család .  (máskép  MLrasznai  >.  Borbély,  más- 
kép K  rasznai  Ádám  czimeres  nemes  levele*  kapott,  lí.[.  Károly  ki- 
rálytól 1720-ki  aug.  24kén.  Czimere  kék  mezőben  zöid  tér  fölött  búza- 
kéve A  paizson  levő  sisakon  vörös  ruhás  kar  könyököl ,  kivont  kardot 
tartva,  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék  3Y 

Borbola  család.  Bihar  vármegye  nemesei  sorában  áll  Fé- 
nyes Geographiája  szerint.  Gyöngyi  Borbola  Miklós  nagyvárad/ 
görög  szertart.  kanonok  1844-ben, 


*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  110.  291.  294.  329.  33!. 
»)  ü.  az.  C  Zempl.  not.  hist  181 
•")  Oollect.  Herald   Nro  442 


166 


Borcsányi. 


Borcsányi  család  >  (máskép  Jaczy).  Nyitra  várraegyének 
egyik  régiebb  csalida1}.  mely  a  XVI.  századra  viradva  (1515-ben) 
Borcsányi  Kristóf,  Ádám  ésFerencz  testvéreket  mint  az  em- 
iitett vármegyei  Borcsánv  és  Jász  helységek- 
ben részbirtokosokat  mutatja  föl.  Kristóf 
alapitá  az  idősb  ágat.  Ádám  magneíkül  halt 
el.  Peren  ez  az  ifjabb  ág  törzse  lőn,  mely 
Báb'  nevű  helységtől  Bábi  nevet  ia  visel. 

Ps.  család  czimere  kék  mezőben  hármas 
zöld  halmon  kiterjesztett  szárnyakkal  fehér  ga- 
lamb, melyhez  egy  másik  hasonló  repül  alá, 
egymást  csőreikkel  érintve.  Á  paizson  álló  ko- 
ronás sisak  fölött  két  bival-szarv  között  a  leirt 
helyzetben  a  paizsbeli  galambok  láthatók.  A 
paizst  a  szokásos  sisaktakaró  (foszladék)  veszi 
körül. 

Az  emiitett  testvérektől  a  leszármazás  a 
jelenlegi  nemzedékig  következő  • 

L  tábla. 
Borc<íányi  t  máskép  Jáczy  N 


Kristóf 
1515-1571 


Adton 
éli  1515. 

f  magúéi k. 


Ferencz 
J5i5— 1531 
Ettől  a  Bábi  ág 
Lásd  a  III.  táblán* 


Kristóf    István     Ferencz  László 

f  f  +  (Sooky  Mária) 

r— — -* 

András 

( 1  Búzna  Anna. 
2  Dubniczay  N.) 


Sámuel 

élt  1601-  1619. 

(Tapolcsány  Zsu.) 

Folyt,  a  II  táblán. 


Tóbiás 
1619-1651. 


Mária 

(Koíecsányi 

Ján.) 


J  -  tói  Sámuel 
1703. 


Dániel, 
l7l6. 


illés,  172Ö.  Samu.  £va.  Kata. 


1-tól  Imre.     2-tól  László    János    Éva    Ilona 
(Emődy   (Folyt,  a  koo.  (Hala-  (Liptak 
, Judit)      lapon.)        sy  A.)     Jőzs.) 


í 


£rzse 


János.  Dánlel. 

4.  +. 


Mária.     Kata. 
(Vajay) 


Kata 

( Apáthy 

Aaár) 


Zsuzsa 
(Újhelyi 


1 1  £  esaládróli  adatok  Ipolyi  Arnold  ur  gy  újteményéből.  Á  t.  tudós 
férfiúnak  <?zen  -■  és  egyéb  —  roegr  ezután  fölhasználandó  —  szives  közleményei- 
ért ezennel  köszönetemet  jelentem. 


Boresány}  101 

2-tó)  László 
(mint  a  túlsó  lapon) 


András  László.    Péter.    Zsuzsanna 

(Borcsáuyi  Anna).  f  f    (Zlatary  Gásp.) 


Ferenoz  András  Mária  András  Julianna 

(Dubniczky  Anna)        plébános.     (Novoszedii        (N.  Dóra)  (Germanecz 

I  t  I  János) 


József            Lajos.  Mária.             Anna.  András 

(Stifft  Teréz)          f  (Csmelak  (Horváth  '     T. 

, * ,  Ján.)            Istv.)  J4noa 

Mária  r 


íHuszerinvi  Jrfzs^  Mihály.     Anna.     Krisztina      György 

tnuszennyi  jozs..>  plébános. 

A  táblázat  élén  álló  testvérek  legidősbike  Kristóf  (1564 — 1576. 
időközben)  Miksa  király  beleegyezése  mellett  Nemes- Jácion  curiát 
cserél  Póka  Andrással,  és  abba  a  nyitrai  káptalan  által  beíktattatik, 
ugy  szintén  nagy- ós  kis-borcsányi  részbirtokába.  melyre —  ugy  látszik 
—  uj  adományt  szerzett  a  család.  A  nevezett  helységektől  Boresány  i 
és  máskép  J  á  ez  y-nak  is  neveztetett  az  oklevelekben,  melyek  szerint 
még  1571-ben  is  az  élők  sorában  volt. 

Testvére  Ádám  -    mint  említem  —  magnélkül  balt  meg. 

A  legifjabb  testvér  szintén  napjainkig  lenyúló  ágat  alapított, 
melyet  a  111.  táblán  fogunk  látni. 

Kristóf  több  gyermeke  közül  csak  kettő  tartá  len  &gít ,  és  az 
1619-ki  évet  —  ugy  látszik  —  csak  három  érte  meg,  úgymint  László, 
Samu  és  Tóbiás,  kik  ekkor  az  összes  Ősi  javakban,  ugy  magnélküJ 
kihalt  testvéreik  utáni  hagyatékban  osztoztak  meg.  A  legutóbb  ernii  ■ 
tett  Tóbiás  1 65 l-ben  nádori  uj  adományt J")  szerez  a  csatádnak  N*s- 
mes-  vágy  Közép-Jáczon  fekvő  ősi  birtokrészére;  azonban  leányában 
magvaszakadt. 

Sámuel,  ki  í 629-ben  Haller  György  cs.  kir.  tanácsostól,  és  nejé- 
től Nyáry  Borától  Szucsányban  (Thurócz  vármegyében)  beiratképen 
(inscriptionaliier;  részjószágot  kap,  —  szintén  ágat  alapit,  melyeta 
II.  táblán  fo ívta  tünk. 

E  táblázaton  a  hatodik  ízen  Andrásnak  a  Boresány i  Anna  férjé- 
nek két  András  nevű  fiái  látjuk;  az  egyik  plébános,  a  másik  ágai 
nyújt  le  mostanig.  Hogy  két  egy  testvér  egy  névre  kereszteltetett, 
ugy  hiszem  történtnek  2),  hogy  a  plébános  Andrásnak  halála  után  szü- 
lethetett a  másik  András, 


■)  Gr.  Pálffy  Pál  nádortól  kelt  a?,  oklevél  Bajmócz  várában  1651.  sept.  1$. 
2)  Ámbár  a  régiebb  korban  ,  mint  a  Hunyadiaknál  sat  látunk  arra  példát 
hogy  két  testvér  egy  keresztnevet  viselt. 


168  Borcsauvi. 

Sámuel  aga  igy  következik  : 

i 

II.  tábla. 

Sámuel 

élt  1601—1619. 

(Tapotesányi  Zsuzs.) 

Márton 


Lajos  András  t  Anna 

(Szilágy?  Kata.)  (Szendrey  János) 

Márton 
(Kakasa  Éva) 


László  József  István  Imre  Kata 


(Matkovics  Kata)  (Paluska 

1       T7"  n    x-~      n  Julianna) 

János  György 


kapitány  (Rajcaánvi  Pál 

a  Wnrmser  Kata)"  f  1791 


ezredben. 


N.  leány. 

Kata  r~       ;:    rr: — ;tt™» 


(Jöbsovics 
András       György) 


(1.  Liszna,  Kata.  ^-tn.  „,*                            Lőrincz.    János.  György. 

V   Fetor  7«waal  (Diveky  -a. ,      .  *  ,*' 

4iw        '  Mihálv)                       István*)          T  T 

ti/yt>-  (Kollár  Kata) 

r ~ ' 1 

Pál  Kata  Anna 

katona.        (Hlavati        (Vaczlavics 
Józs.)  Fer.) 

János  a  Wurmser  ezredbeli  es.  kir.  kapitány,  e  század  elején  át- 
adá  a  család  levéltárát  a  nyitrai  káptalannak ,  hol  az  jelenleg  is  Őriz- 
tetik. A  családnál  csak  lajstroma  van. 

Ez  ág  íi-ágon  ugy  látszik  csak  Pál  a  katonában  áll  fen. 

Következik  a  másik  törzs-ág  FerencztÓl,  mely  Bábi  ág- 
nak 16  neveztetik  : 

Hl.  tá  b  J  a. 

Fersnez  (lásd  I  táblán) 
élt  1515-1581. 

r . ■    ■  * ; ! 

János        Miklós        György  Gábor  János  Ádám 

1582.  f  f  j-         1581.  gyerm.       Lásd  a  IV.  tahién. 


István       Mihály     János     Ferencz    Márton  András     Ádám      Anna     Kata 

(Kosztolányi      f          pléb.  (Dubniezky      f  f     (Mikulios     (Bor- 

Krázíina)  ^ Kata) Ilona)    csányi 

r~^                  T       ..               t  .                  r>    ••  1  Lásd  folyt.  Andr.) 

-Ásuza          Jusztina           István            György  ,..     /    * 

vTörök        (Somogyi     (Kosztolányi            f  a  kov.tapon 
Kristóf)        György)          Anna) 

Julianna 

j  Tan  testvérei  .József  és  János. 


Borcsáuji 


160 


Ádám 
(Miknlics  Ilona) 
mint  a  tuisó  tápon. 


Ádám 


János.     Pál     István 

+     katona    (StiiTt 

AppU 

Julianna 

«    (Karába 

István) 

r — ——-—-—---——-— 
János 
^Bábon ) 


János 
i  (Farkas 
Kata) 


Bora.       Ferencz 
(Takács 
Krisztina) 
1795. 


Johanna 

(Branics 

János) 


Sándor 

(Szabados 

Erzse) 


Anna 

(Bajcsy 

jÁn.) 


György 

(Zsigárdy 

Anna) 


János 


József.     Pál      Imre.     György. 
János.         Kata.  András. 


József 

(Kupritz 

Klára) 


Mihály, 
(katona) 


Ferencz.     Teréz. 


József.     Lenor.     Anna. 
(Balogh 
Andr.) 

Mária.  Jozefa 


Mihály.     Fer.     Kata.    Anna.  Johanna.  György.    József, 
(uradalmi      +  -j-  f 

főtiszt)     Julianna.     Károly.     Mária.     Zsigmond.    Sándor. 


1 


T 


f 


t 


József.     János.     Antal.     Ágoston.     Anna.  Mária. 
ügyv.     tigyv.     orros.  


t 


János.    Józssf.     György      Anna.     Mária 
1              pap.      (Pintér  (Ruecska 
Fer",       János) 


Imre.     Teréz.     Kata.    Johanna.    János. 
P»P 

A  családfa  élén  álló  Ferencztél  sűrűn  sarjadzik  le  ez  ág ,  és  mig 
tőle  bat  gyermeket  látunk ,  fia  János  már  nyolczat  mutat  föl,  és  en- 
nek fia  Ádám  ismét  hat  gyermeke  által  három  ágon  nyújtja  le  utódait. 
^  Györgynek  Zsigárdy  Anna  férjének ,  mint  látjuk ,  annyi  gyer- 
meke volt ,  hogy  tér  hiány  miatt  itt  a  családfán  két  sorba  kellett  őket 
helyeznünk,  A  fiúgyermekek  kihaltak  nagyohbára ;  maradt  csupán 
egy,  ki  ez  ágon  a  család  kitűnő  féríla  és  feje  Mihály,  uradalmi  főtiszt 
Pozsonyban.  Két  tía  hites  s  uradalmi  ügyvéd  ;  Antal  orvos. 

Ádámnak  (a  törzs  Ferencz  fiának)  ágazatát  a  sűrű  elsarjadzis 
miatt  szintén  egy  külön  táblázatra  kellett  hagynunk. 

íme  ettől  igy  jő  le  a  leszármazás  : 


170  Burcsifzky. 


TV    tábla. 


Ádám .  ki  4  III.  táblán, 
(a  Fereucz  fia)  1700. 


János 


r 

György  Eszter 

György  János 

(Bereezka  '    M,   "^~           f, 

ír  4-  \  Maria.            János 

_^±,  fParizek 


Ferencz.    János.    Mihály.    Kata.  Kata) 


.    Klára 
{Ábel  Pálné) 

Ádám  e  családfa  feje  170ft-ban  a  pozsonyi  káptalan  előtt  ellent- 
mond Forgách  Simonnak  Nemes  Jáezon  lévő  Nagy  Tamás  curiája 
iránt. 

A  család  oklevelei  után  még  nehy'ny  adatot  jegyezhetünk  föL 
Így  1633-ban  a  család  egy  részbirtokát  eizálogitá ,  mire  nézve  1739- 
ben  Borcsányi  András  Kamoesay  Dániel  nejétől  Máriától  felfizetést 
(auctiót)  fogad  el.  —  i 646-ban  Thurócz  vármegyei  Tót-prónai  ré- 
szüket eladják  Záborszky  Menyhértnek.  —  Ugyanazon  évben  János 
N.-Borcsányban  lévő  minden  jogát  bevallja  Zay  Lászlónak.  1656-ban 
István  borcsányi  részét  elzálogitja  húsz  évre  két  ezer  forintban  Ko- 
lecsányi  Sebestyénnek.  1664-ben  Nagy-  és  Kis-Boresánvhan  Holiósy 
András  és  Kolecsányi  Sebestyén  beiktatásának  ellentmond  a  család. 
16£2-ki  april  16-kán  Kosztolányi  Jusztina  mint  kinek  anyja  Borcsányi 
családból  volt,  elismeri,  hogy  a  nagy-  és  kis-borcsányi  birtok  leány-ágat 
nem  illet.  Ugyancsak  az  oklevelek  oda  mutatnak,  hogy  a  család  a  Ny  itra 
vármegyei  nemes-  vagy  közép-jáczi,  nagy-  é3  k  is-borcsány  i 
ősi  birtok  mellett  később  Fornószeghen  ,  Vasárdon  Gellénfalván^és 
íhurócz  vármegyeben  Tót-Prónán  és  Szucsányban  is  re  2-javakat  birt. 

Boresiczky  család.  (Borcsiczi  es  Drictomai).  Trenosin  vár- 
megye régiebb  családaínak  egyike,  mely  Borcsics  nevű  helységtől 
veszi  nevét ,  és  arról  irja  előnevét  is.  Ugyanazon  vármegyében  van 
Driétoma,  a  másik,  e lőne  vet  adó  helység  is. 

A  család  ragjai  hivatalt  viseltek  a  vármegyénél,  és  országos 
kormányszékeknél  is.  László  a  kir.  udv.  magyar  kanczeliáriáná!  hí- 
vataloskodott  17 8? -ben,  ugyanakkor  József  a  Tanulmányi  alapít- 
ványnál ügyvéd  volt.  Adalbert  született  1750-ben,  pappá  lett  a 
nyitrai  megyében  17  73  ban,  ugyanott  kanonokká  neveztetett  1800-ban, 


Bordás  -  Bory  171 

ea  olvasó  kanonokságig  emelkedett,  végre  1823-ban  vaezi  káptalani 
nagy-préposttá  lőn.  Meghalt  1834-ki  dec.  10-kén,  kora  84-dik  évében. 
]?tván  1824-ben  már  Trencsin  vármegye  alispánja,  és  az  183%-ki 
országgyűlésen  mint  első  alispán ,  egyszersmind  azon  vármegye  kö- 
vete 1  *♦ 

Bordás  család.  A  nemességet  Bordás  Gergely  szerzé 
Máris  Terézia  királynétól  1763-ki  septemberben.  Czimere  kék 
mezőben  zöld  tér  fölött  álló  oroszlán ,  kioltott  piros  nyelvvel,  hátra  föl- 
kondoritott  farkkal,  első  jobb  lábában  három  piros  rózsát  tartva ,  a  bal 
lábát  pedig  ragadmány  után  nyújtva ,  a  paizs  jobb  oldala  felé  néz.  A 
paizson  nyitott  koronás  sisak  áll,  és  abból  az  előbbihez  hasonló  oroszlán 
emelkedik  ki.  Foszladék  jobb  oldalról  arany-kék  ,  balról  ezüst-vörös  *). 

Bor  d  ások  laknak  Szabolcs  vármegyében. 

Bor  liy  család.  Lakhelye  Heves  várraegye.  Borhy  ím  re  ott 
vármegyei  rendszerinti  esküdt  1837-ben.  Leginkább  azonban  lakhelyü- 
kön Gyöngyösön  a  városnál  viselnek  hivatalt,  mint  György  tanács- 
nok ,  József  pénztárnok,  stb. 

Bory  család.  (Bori  és  Borfői)  Eredete  a  XIII.  századba  föl- 
vihető oklevelekkel.  A  család  tudható  törzse  Márton,  élt  IV.  Béla 
korában,  és  ennek  tett  szolgálatokat.  Mártonnak  íla  M  i  k  1  ó  s  IV.  László 
király  alatt  Győr  vára  megvételében,  melyet  Ottokár  cseh  király  elfog- 
lalva tartott,  vitézségét  sebekkei  pecsételte  meg  Jelesül  viselte  magát 
ugyancsak  Ottokár  ellen  Loa  vára  ostromában  is ,  ugy  a  pártot  ütő 
Mois  és  Ugrón  elleni  csatákban ;  ezeket  tekintetbe  vévén  —  mint  az 
oklevél  szól  —  IV.  László  király  őt  a  Hont  várához  tartozott ,  és  attól 
elszakított  Bori  nevű  földdel  ajándékozta  meg  Hont  vármegyében 
1275-ben3). 

Adatok  hiányában  a  leszármazási  kimutatásból  csak  egyes  ágak- 
nak néhány  nemzedéken  lejövő  sarjadékait.  mutathatom  fel. 


*)  Az  l£36-ki  XXXVII.  törv.  czik  Borcsiczky  József  Trencsin  megyei 
alispánt  és  követet  a  Nemzeti  Múzeum  gyűjteményeit  vizsgáló  bizottmlny  tag- 
jául nevezi.  De  József  tán  hibásan  áll  István  ht'y elt. 

*)  Collect  Herald.  Nro  30. 

•)  Fejér  :  Cod.  Dipl.  tom.  V.  vol.  II.  pag.  267  közli  az  oklevelet  a  család 
levéltárából,  iiol  tudtomra  több  régiség  is  őriztetik,  elzárva  a  család  történetének 
nagy  hiányára,  s  melyek  alapján  igen  kívánatos  lett  volna  egy  teljes  genealógiát 
közölhetnem.  —  Mccsáry  Nógrád  Esmért.  IV.  25.  lapján  azt  irja  .  hogy 
1250-ben  Bory  mejnemrsitó  kir.  adományteveiel  kap.  Ez  valószinüleg  izvndéa  az 
évszámban  1275  -ük  év  helyett. 


«2  Horv, 

A  XV.  század  végétől  kezdve  mindjárt  egy  töredék-ágazat  imez  J): 

Bori  Bory  Imr? 

(Korompai  Nehémi  Kata 

.  Özvegy  1499.) 

György 
(Nyiíra  vármegyében) 


György  Gáspár  Zsófia  Anna 

r~Tm~"'1  magvaszak,  f  (kis-jáczi  ós 

kihalt.  rédekiHruaka 

Andrasne) 

A  XVI.  század  végén  Bory  Mihály  tűnik  fel,  ki  1590-ben  osz- 
tozik Dalmady  Gáspár-  és  Doinaniky  Jánossal.  1594-ben  részt  vett 
mint  &  baka-bányai  várőrség  vezérlője  2)  Pálffy  Miklós  és  Teufíenbaeh 
vezérlete  alatt  Nógrád  vára  megvételében ,  hol  Alibég  őt  és  Pogrányit 
névszerint  hívta  föl  a  föladási  föltételek  elfogadására.  í  Jgyanawm  évben 
a  palánk?  törőkké]  Ibrahimmal  kapott  össze  bizonyos  foglyok  kiváltása, 
végett ,  minek  kihívás  lön  a  vége.  Pálffy  a  párbajt  oly  föltétellel  en- 
gedé  meg ,  hogy  Ibrahim  ?záznál  több  embert  a  párbaj  helyére  maga* 
vai  ne  vigyen,  minek  ellenkezője  történvén,  a  kitűzött  határnapon  pár- 
baj helyett  az  összejövetel  csak  szóversenyzéssel  telt  el 3).  —  E  Mihály 
1595-ben  adományt  szerzett  Hont  vármegyei  Var  bókra.  Nejét  Nagy 
Borbálát  Nagy  Sebestyén  leányát  Siraky  János  inti  meg  jegy-aján- 
doka  kezéhez  vételére  nézve  *.).  Fia  István  Zólyom  vármegyei  Do- 
maniki  részét ,  melyet  a  Domanikiaktól  és  Kéry  Benedektől  zálogban 
birt .  viszont  elzálogitá  Bakó  Fereneznek ,  s  neje  Kalauz  Dórának  és 
ennek  első  férjétől  származott  fiának  Verebélyi  Jánosnak  1619-ben  5> 
1632-ben  szentelt  vitéz  (eques  auratus)  volt,  és  Korponán  lakott. 

Istvánnal  egy  időben  élt  Bory  F  erén  ez,  Hont  vármegyének 
1622-ben  szolgabirája  c). 

Bory  Judit  1631-ben  Gyürky  Benedek  neje  7),  1633-ban  már 
mint  özvegy  Horhy  Tamástól  zálogba  vesz  Alsó-Sipeken  egy  részbir- 


')  Geneal.  Authent.  207.  sz.  íol.  lat  Mss. 

*)  Istvánfi  1685-ki  kiad.  378. 1. 

*)  U.  ott 

*)  Sz.  Benedek!  Conv.  Prothoc.  fí.  pag.  1.17.  Neveztetett  Beke-nek  is  — 
ugyanott  pag.  133.  213. 

*')  Ü.  ott.  Prothoc.  K.  pag.  62. 

•)  1622-ki  XXXVI.  törv.  ez.  —  Irományok  letartóztatás*  miatt  prot2stat 
ellene  Óesay  István.  Sz.  Bened.  Conv.  Proth.  D.  pag.  478. 

7)  Sz.  Benedeki  Cönv.  Proth.  h,  pag.  120 


tokot  •).  Mint  Özvegy  említtetik  í  634-ben  is2).  1 637-ben  már  szent 
Iványi  Rafael  neje  voh  ,  midőn  az  alsó-sipeki  részjószág  kibocsátása 
végett  intetik  meg  Jelsith  Horváth  János  neje  Bálvándy  Maria  által  a ). 
Meghalt  1 642-beu  *).  Első  férjétől  Gyürky  Mária  leánya,  másodiktól 
sz.  Ivanyi  István  születtek ,  kiknek  nevekben  is  szerzett  1 639-ben 
zálogban  Palásthy  Jánostól  Keszi-Holczon  részjószágot  5). 

Ez  időtájban  bori  13ory  János  tiltakozik  testvére  Tóbiás  ellen, 
mivel  ez  zálogban  birt  kis-turi  két  telkét  el  akará  cserélni  Tury 
Ferenezczel  c). 

Bory  László  leánya  Ilona  Szalatnyai  része  kiváltása  iránt 
tesz  lépéseket,  mivel  az  Illyésházy  István  által  csak  zálogban  biratott 7). 

Bory  Gábor  Nagy-Csalomja  miatt  a"VVidffy  örökösöket  idézteti. 

A  XVII.  század  közepétől  egy  ágnak  nernzékrende  ez  8} : 

Bory  György 
(Madách  Magdolna) 


MiliáJv  Erzse  János 
1 662  -- 1 667 .     (Lestár  Mátyás)      f~"j~£~k 

István  Bor&  1662. 


A  t      •'     l     (Balezer 

Anna    _  Ignacz       \A9mAfnÁ 


(Hamar  Pálné; 


Lajos 


•fózsernéi 


Ugy  látszik  e  családfa  élén  álló  Borj  György  az,  ki  /iával  Mi- 
hályival Tegzes  é?  Nemes- BorfŐre  adományt  vesz.  de  a  beiktatásnak 
ellentmond  Lipthay  György  és  István  1657-ben  u).  Említeti  György 
tiltakozik  1662-ben  borfői  Bory  János  nak  leány  ági  utódai  ellen  1tíj. 
Fentartja  vételi  jogát  Cseri  helység  iránt lr)    Azonban  —  ugy  látszik 


i)  U.  ott.  Proth.  L.  pag  183.  Ez  évben  protestál  Csútliy  Anna  nllen.  — 
ü.  ott  Proth,  L.  pag.  187. 

*)  ü.  ott.  Fasc.  79.  Nro  8. 

8)  U.  ott.  Fasc.  17.  Nro  58. 

*)  Sz.  Bened.  Conv.  Fasc.  81.  Nro  18.  és  Fasc.  34.  Nro  i9.  Onnan  követ- 
keztetve, mert  azon  évi  egyik  oklevélben  még  élőnek  ,  a  másikban  már  meghalt  - 
nak  említtetik. 

5)  U.  ottProtb.M.  pas*  9?. 

•)  ü.  ott  Protli.  E.  pag.  17 

7)  U.  ott  Proth  C.  pag.  551. 

8)  Pörben  törvényesített  genealógia  szerint. 
%)  Sz.  BftttecUki  Conv.  Fasc.  M9.  Nro  14. 
™)  ü.  ott  Protk  G-.  p.  358. 

11 )  U.  ott  Proáfc  H.  p  2H 


174  Bory 

—  más  Bory  Gryörgy  az.  ki  nejével  Dúló  Judittal  1663-ban  ellent- 
mond Baloghy  Gáspár  beiktatásának  Felső-Cseriben  '). 

A  nemzékrenden  álló  Györgynek  említett  fia  borfői  Bory  Mi- 
hály 1662-ben  az  országgyűlés  által  a  határvizsgáló  bizottmány  tag- 
jává neveztetett  ki  3).  1664-ben  Vesselényi  Ferencz  nádor  uradalmai 
kormányzója  volt,  és  a  moguntiai  herczeg-érseknél  járt  követségben  *). 
1665-ben  Unyatinban  adomány  utján  íi-ágra  iktattatik  be.  de  ellent- 
mond Radosóczy  István,  és  mások  *).  1667-ben  mint  Korpona  várának 
kapitánya  a  bánya-városok  felé  toluló  három  ezernyi  törököt  megveri  5). 

A  családfán  nem  láthatni  Bory  Zsófiát  Siraky  Andrásnét 
1652-ben  ,  ki  osztályos  ügyben  pöröl  Bory  János  ellen  6). 

Hasonlóan  nincs  a  családfán  Bory  Gábor,  ki  1705-ben  Hont 
vármegye  alispánja  vol*.  7 

Egy  másik  töredék* családfa  8)  imez  : 

Bory  István 
(Akáes  Mária)  / 

Gábor 
(Pinkay  Zsófia) 


1 —  ; ;       i 

Anna  Mária  Zsuzsa  Francziska 

(Sclievíjik  Ágoston) 

Valószínűleg  e  családfán  álló  Gábor  az,  ki  1756-ban  Hont  vár- 
megye  esküdtje  volt  9). 

A  család  nagyobb  része  Hont,  Nógrád  és  Zólyom  vármegyében 
székel.  Hontban  még  Boriban  is  birtokosok. 

Zólyom  vármegyében  Korponán  e  század  elején  élt  Bory  Fe- 
rencz, azon  megye  esküdtje.  Jelenleg  él  iia  Arnold. 

Nógrád  vármegyében  egyik  ágból  Bory  Ádám  Petényben  meg- 
halt 1855-ben. 

Szintén  Nógrád  vármegyében  e  század  elején  kezde  hivatalos- 
kodni  Bory  Miklós;  1810-  ben  aljegyző ,  1811  —  1  Sí 8-ig  főjegyző, 
innen  itélő-mester ,  kir.  táblai  ülnök ,  végre  Bécsben  kanczelláriai  reíe- 


*)  Sz.  Bened  Convent.  Capsa  B.  Fasc.  2  Nro  14. 

J)  1662-ki  37.  törv.  ez 

8)  Bartbolomaeidea  C  GömÖr.  p.  749. 

4)  Sz.  Bened.  Conv.  Capsa  B.  Fasc.  1.  líro  39. 

r'j  Bel  M.  Notit.  Nova  H.  II.  484. 

*)  8z.  Bened.  Conv.  Proth.  E.  pag.  17.  276.  és  Protli.  G.  p.  18. 

7)  Lehoczky  Stemra.  I.  196. 

*)  Dejnéndy-Th«3zéry-féie  pörben. 

* '  Cseryek  nemesi  bizonyítványán  aláírva. 


Borkovics  —  Bornemisza 


175 


rens  és  udvari  tanácsos.  El  özvegye  báró  Helembach  Karolina,  csilL  ker. 
hölgy,  és  leánya  Vilma. 

Hont  vármegyében  él  Rory  János  László 
volt  táblabjró,  kinek  nejétől  báró  Vécsey  Fran- 
cziskától  gyermekei  :  Pál  1836-tól  ltf  39-ig 
Nógrád  vármegye  foszolgabirája  ,  1847-ben 
Hont  vármegye  országgyűlési  követe.  1850-ben 
Hont  vármegyei  cs.  kir.  főnök  .  utóbb  ugyanaz 
Nógrád  vármegyében  1853-ig.  Jelenleg  jószá- 
gán él.  Elvált  neje  Osztroluczky  Luíza.  —  Nő- 
vére Emília  Scbvarz  cs.  kir.  kapitány  neje ; 
a  másik  Holeczné  volt. 

A  család  czimere  kék  mezőben  pánczélos 
kar  kivont  kardot,  és  annak  hegyén  törökfejet 
tartva.  A  paizs  fölötti  sisakon  ugyanaz  ,  és  kö- 
rüle hold  és  csillag  ragyognak.  Foszladék  egy 
oldalról  arany-kék,  másikról  ezüst- vörös. 

Borkovics  család.    Belőie   1681-ben    fiorkovics  Márton 
zágrábi  püspök  volt *). 

Borii  család.  Hazaíiusíttatott  Born  Ignácz  az  1791 -díki 
országgyűlésen.  ("72.  törv.  ez.) 

Borneiuisza  család.  (Artánházi  és  kölesei).  Egy  csoport, 

Bornemisza  család  támadt  hazánkban,  nagyobb  részét  Magyarország 
termetté ,  innen  Erdélybe  folytak  át ,  és  —  kifogytak.  Az  artánházi 
Bornem  isza  család  ,  mely  Szabolcs  e  nevű  (jelenlegi)  pusztájáról 
irta  magát ,  —  megmaradt  e  vidéken.  A  XV.  század  közepén  már  vi- 
rágzásban leljük ,  midőn  artánházi  Bornemisza  Boldizsár 
vejével  kusalyi  Jaksich  (vagy  Jakchy)  Mihályival  1445-ben  Szathmár 
vármegyei  Atya  nevű  helységet  öröklik  a  kihalt  Atyay  család  után 7) 
Boldizsár  él  még  1481 -ben  is,  amidőn  részére  többed  magával  azon 
megyei  K  i  s-S  z  e  k  e  r  e  s  és  Zsarolyán  helység  határai  kiigazíttatnak  3) 
Nejétől  Széchy  Katalintól  leánya  Anna,  emiitett  Jakchy  Mi- 
hálynál volt  férjnél  *j« 


')  Katón*  Hist.  Crit.  XXXIV.  712. 
*)  Szirmay  Szathmár  vármegye  II  203.  1. 
•)ü.ott245.  I. 

*)  Bosnáuy*  Julianna  stb  poré  lie  rezeg  Eszterkázy   ellen   Nempti  é*  Hela- 
tincz  iránt.  Innen  tvnik  ki.  hogy  praedicatuma  de  A  r  i  á  n  h  á  /  a  volt. 


116  Burnemfeza. 

E  Boldizsáron  kivül  nem  találunk  mást,  ki  az  ártánházi  prae- 
dicatumot  viselte  volna.  Már  1481-ben  egy  Bornemisza  János  ugyan 
csak  Szathmár  vármegyei  zsarolyáni  birtokom  Kölesei  előnévvel 
neveztetik,  ki  ellen,  s  több  társa  ellen  is,  mint  kik  Szathmár  vármegyei 
Szekeres  helység  birtokosain  hatalmaskodást  kivettek  el.  Mátyás 
király  vizsgáló  parancsot  ad  ki  Sarolyáni  Simon  és  társai  részére  !). 

A  következők  előnév  használata  nélkül  fordulnak  elő.  Másik 
Bornemisza  Boldizsár,  ki  Szathmár  vármegyében  Angyaloson 
i 545-ben  királyi  adomány  mellett  beiktattatik  *>.  Ezen  második  Bol- 
dizsárnak lehetett  leánya  Bornemisza  Kata,  ki  1 594-ben  Pe- 
rényi  (xyörgy  abaujl  főispán  hitvese  volt3). 

E  családból  volt  Bornemisza  Erzsébet  Lónyay  Menyhért  öz 
vegye,  kinek  1637-ben  Batiz  helységben  részbirtok  adatott  4). 

Bornemisza  István  1 048 -ban  Szathmár  vármegye  szolga- 
bi rája  volt  *). 

Bornemisza  család  ugyancsak  Szathmár  vármegyében  Nagy- 
Paládon  még  1810-ben  is  birtokosnak  iratik  6). 

E  családhoz  látszik  tartozni  azon  Bornemisza  Miklós  is, 
kinek  özvegye  1 552-ben  Bihar  vármegyében  Henczidán  7J/2,  Bankon  1, 
Sámsonban  3  ,  Okányban  31/*  >  Balkánban  C>1/2  portát  birt  7).  Es  B  o  r- 
nemisz?  Bernát,  kinek  özvegye  ugyanakkor  Puzárban  egy  porta 
birtokosa  volt  8). 

Bornemisza  család.  (Pécsi,  Kálnói,  Ádámföldi).  Borne- 
misza Gergely,  kit  tanultsága  végett  d  e  á  k-nak  (litteratus)  nevez- 
tek 9) ,  pécsi  kovácsmesternek  a  fia  volt ,  mint  irja  többek  közt  Budai 
F.  —  1552-ben  részt  vett  Dobó  alatt  Eger  vára  védelmében ,  és  ott 
különösen  kitüntette  magát  10>.  A  következő  1553-ban  Eger  vára  ka 
pitányává  neveztetett ;  s  mellé  Sárkándy  Pál  adatott ,  február  22-kén 
indult  el  Pozsonyból  Alaghival  Egerbe11).  Ugyanezen  évben  Bárán  Már- 

»)  Gr.  Teleky  Hunyadiak  kora  XII.  317. 1. 

*)  Szirmay :  Szathmár  II.  126. 

•)  Wagner  ~M.au.  tom.  LXX.  p.  269.  É3  érintett  Bossányi -féle  pör. 

4)  Szirmay  :  Szathmár  II.  299. 

*)  ü.  ott  I.  132. 

•)  ÍJ.  ott  Ií.  267. 

1)  Bielek  Majores  Hung.  Il3.  a  több  lapj. 

*)  ü.  ott  141. 1. 

9)  Istvánfi  «iet  1685-ki  kiadás  226.  lap. 

10)  U.  ott.  229.  -  Forgaeli  Comment.  72.  73.  83. 
*)  KovácLich :  Scriptores  Aíinor.  í.  92.  93  1. 


tou  magvaazakadtáu Sáros  vármegyében  Bartos  helységet  kapjál.  Fer- 
dinándtól ad  >mányban ,  melyben  Gretjorius  iittaralus  Bornemis&i,  de 
Qw'nqtie  LccLbiis  Trovis'ir  d  Caateílanu*  Arcis  Agricnste  irattk  í)  A  kö- 
vete -ző  évbor.  a  hatvani  bég •  télien  kirontván,  elfogatott,  es  Törökor- 
szágba hurczoltatctt ,  hol  sanyarú  rabság  után  megfojtatott2}.  Fia 
János  szintén  a  katonai  pályán  állt.  de  1567-dik  után  Erdélybe  köl- 
tözött, és  Bathori  István  mellett  1570-ben  az  oroszok  ellen  barczolt. 
loSl-Li  márcz.  21 -én  adományba  Doboka  vár  negyebon  Sz^nt- Jakabot 
kapta  s) ,  mely  azelőtt  Újvárhoz  tartozott  Később  Báthori  Zsigmondot 
szolgálta,  és  1588-ban  nagy  tényező  volt  Sziléziában  a  Miksa  elleni  győ- 
zelemben. 1594-ben  Hatvannál  a  törökké!  LarczoltB.  Zsigmond  részéről, 
a  ki  ugyanezen  évben  többel  együtt  elfogatja,  Gyaluba  záratja,  es  meg- 
fojtatja. Temetési  himnust  énekelve  ment  a  vérpadra  *J.  E  János 
K  á  1  ii  ó  r  ú  1  irta  előn^vét  5).  Ennek  utóda  s  tán  íia  volt  kálnói  Borne- 
misza György,  1600-ban  felső-magyarországi  iőhadi-segély  adó- 
beszed óje 6).  Neje  bánfalvi  Barius  Ilona,  Barius  Péter  leánya  volt  7). 
Ha  Lehoczkinak  hitelt  adunk  —  Gergelynek  György  fia  is  volt  *), 
ki  Bartoson  temettetett  el.  Ugyanaz  szerint  czimere:  egy  lándzsával 
átszúrt  kar. 

A  Sáros  vármegyében  jelenleg  is  tehetős  AdámföldiBorne- 
misza  család  Kálnórcl  is  irja  magát.  Ez  okból  — ámbár  leszár- 
mazásukat és  a  folebbiveli  összefüggésüket  nem  ismerem  —  egy  czikk 
alá  kellett  foglalnom  emezt  is. 

Ádámföldi  Bornemisza  István  1723-ban  Abauj  várraegye  al- 
ispánja y). 

Ádámföldi  Bornemisza  Antal  1735-ben,  1751-ben  az  eperjesi 
kerületi  tábla  ülnöke  ,0). 


»)  Wagner:  Diplora.  Sáros.  403.  1.  -  Lehoczky  Steram.  II.  64  1  de 
Kálno  és  Keszthely  irja ,  és  zalai  főispánnak.  Neje  szerinte  Semsey 
Magdolna  lett  volna. 

*)  Istvánfi  id.  h.  —  Forgách.  84-  88.  1. 

•)  Kállay:  Székely  Nemz.  236.  1.  V.  3.  Budai  F.  Lex.  I.  428. 1. 

4)  Bethlen  Wolpu.  Hist.  de  Rf.b.  Transyl.  III.  414.  429.  463.  480.  486 

*)  Kállay  id.  h. 

•)  1600-dik  III.  törv.  ez, 

7)  Pörbeli  genealógia. 

•)  Lehoczky  Sten>m.  II.  64. 

•)  Lehoczky  Stemm.  T.  183. 

lü)  Lehoczky  Stemm    I.  185.  és  1751-ki  XX  VIII.  törv  oz. 

12 


178  Bornemisza. 

Adáraíöicli  Bornemisza  Gábor  1825-ben  Sáros  vármegye  or- 
szággyűlési követe  1). 

Káinéi  és  ádámfeldi  Bornemisza  János  1 847-ki  márczius  6-án 
esküdt  meg  Tahy  Katalinnal. 

BorneiriiKza  család.  (Berzenczei).  Alapitá  és  be  is  végzé  e 
családot  Bornemisza  "János,  Tolna  vármegyei  jelentéktelen  nevű 
szülők  gyermeke ,  kit  Mátyás  király  emelt  a  porból  2)  kincstartóságra. 
1 491  -ben  Mátyás  ellen  Miksához  pártolt,  de  visszatérve,  kegyelmet 
nyeri,  Ulászló  korában  Buda  vára  kapitánya  volt.  í  514-ben  a  kuruez 
lázadás  legyőzésében  részt  vett.  1526-ban  a  mohácsi  vész  idején 
II.  Lajos  királyné  Mária  mellett  Budán  lévén,  végig  ennek  hűségében 
maradt,  és  Pozsonyba  menvén  .,  ott  a  vár  kapitánya  és  főispánja  volt. 
Ugy  látszik  meghalt  azon  évben.  írják  azt  is  róla,  hogyvő  lett  volna 
egyike,  ki  Ulászlónak  tanácski,  gyermekeit  Ferdinánd  családjával  Össze- 
házasítani. Állítólag  Erdélyben  Fogaras  várát  birfca  volna,  mit  az  ő  ha- 
lála után  kapott  meg  Nádasdy  Tamás.  Berzencze  várában  Örököséül 
Kerechényi  Jánost  tette.  Utódai  —  Lehoczky  szerint  —  a  Káldyak, 
szentgyörgyi  Horváth ,  Nádasdy,  Poky  családok  3). 

Lehoczky  még  azt  is  irja  4) ,  hogy  ez  atyja  lett  volna  pécsi  Bor- 
nemisza Gergelynek,  mi  azonban  már  előadottak  által  is  valótlan- 
ságnrJk  tűnik  ki. 

Hogy  mint  kincstárnok  rósz  sáfára  volt  a  pénznek ,  irja  Császár 
Mihály,  ki  naplójában  irja,  hogy  íla  nem  volt,  és  szegény  testvérét  nem 
segite  stb.  5). 

Bornemisza  család.  (Karthali)  Karthali  Bornemisza 
György  salgói  várnagyot  Sági  János  Gömör  vármegyei  M  é  h  i , 
és  Nógrád  vármegyei  Ság,  Ethes  és  Újfalu  birtokba  vételétől,  testvérét 
Sági  Lászlót  pedig  elidegenítésétől  tiltja  a  Sági  Convent  előtt 
1481-ben  nov.  l-jén  6). 


*)  1827-ki  VII.  törv.  czik. 

2)  1  s  t  v  á  n  f  I  1685-ki  kiadás  25.  lapon:  fínne  Joannem  Eornemissatn  ,  quae 
vox  sobrium  alqtte  abslemium  no  tat ,  e  Tolnensi  pernobiH  eppido  oriundum ,  Malhia- 
rez;  virtulis  inditsiriaeque  cjus  captvs  >  ex  htimili  ohscvroque  locu  ad  aerarii  praeficlvs 
ram  promoverat. 

3)  Istvánfi  1685.  kiad.  29.  —  Révai  de  Sacra  Cor.  Scliwandtneruél  II L 
418.  —  Lehoczky  Stemm  II.  63. 

*)  Id.  helyen. 

5)  Lehoczkynál  id  1.  „Homo  nescit  ponderarc ,  quantvn*  pretentum  regium 
stí»!  nsvrpavit ,  et  tamen  (e  helyett  noha  =  lícet)  (iilo  caret  ,  ncque  eriam  fratrem 
ii'ían  pauperem  adjucal,  et  utiqUe  ncscitur,  pecttniam  quo  farit  ?':  stb. 

")  Gr.  Teleky :  Hunyadiak  kora  Xíí  105.  I 


Bornemisza.  170 

Bornemisza  család.  Nem  ismervén  az  előbbiekhez  rokon- 
sági viszonyait ,  külön  említendő  Bornemisza 
Pál,  ki  alacsony  sorsból  emelkedve  ki *)<  1548- 
ban  budai  prépost,  1550-ben  veszprémi,  1553-ban 
erdélyi  püspök ,  és  vajda  is  1556-ban,  de  ugyan- 
akkor visszajő  Magyarországba ,  1558-ban  nyitrai 
püspöki  helyettes  is ,  1568-ban  királyi  helytartó 
volt.  Meghalt  1579-ben  2). 

Czimere,  melyet  pecsétén  használt,  hattyú 
fölemelt  szárnyakkal  *). 

Bornemisza  család  (Borosjcnei,  berhidai  és  petrelini). 
A  XVII.  század  közepén  két  egy  teytvér  Bornemisza  tűnik  föl ,  kiknek 
egyike  Pál  BornemiszadePetrelin*),  a  másik  LászlóBor- 
nemisza  de  Berhida3)  irá  magát.  A tyjok  Bornemisza  László 
borosjenei  előnévvel  iratik  6),  és  Váradon  lakott 

Bornemisza  Pál  1633  ban  jenŐi  várkapitánynyá  tétetett,  hol 
midőn  a  lippai  törököket  megveré,  ezek  panaszán  a  fejedelem  Rákóczy 
György  kénytelen  volt  őt  onnan  elmozdítani ,  azonban  nemsokára  e 
helyett  udvari  főkapitányává ,  majd  mezei  főgeneralissá  tette ,  és  sok 
szép  jószággal  is  adomány ozá  őt  Rákóczy.  Petrelint  Belényes  vidé- 
ken még  Bethlen  Gábortól  kapta  ,  több  szép  birtokkal ,  s  Jenő  vidékén 
is  birt.  Epén  midŐnxMagyarországon  táborozott  Rákóczy ,  meghalt  B. 
Pál  Hernád-Németiben  1644-ki  octob.  25-én,  két  heti  betegség  után. 
Tetemei  Váradra  vitetvén ,  1645-diki  június  27-kén  nagy  pompával  a 
főegyház  falaiba  takaríttattak  7).  Három  leánya  maradt :  Zsuzsanna 
Kemény  Boldizsárné  *)  ,  A  n  n  a  I.  Apaffy  Mihály  fejcdelemné  9) ,  és 
Kata1')  losonczi  Báníl'y  Dienesné. 

Pál  testvérének  Lászlónak  egy  leánya  Anna  Széki  Teleky  János 

V)  Forgách  Corament.  142.  lapon  szokott  gyalázkodás!  modorával  irja  rdla ! 
„£sc  ívfima  fltbi  n*lus.il 

»)  Bethlen  Wolph.  I.  551.600.  —  Pray  Annál.  tom.  V.  p.  417.  Forgách 
138.  141.  143.  Mikola  id.  M.  29   -  BenkŐ  Transylv.  Geu.  1. 192.  22b. 

*J  Battiiyán  Leges  Eccl.  II.  De  láttam  két  rendbeli  eredeti  oklevélen  is. 

4)  Mikola  29.  38.  1. 

s)  Kazinczy  Fer.  Ered.  Munkái.  II.  376.  Egyedftl  nevezi  B  e  r  h  i  d  a  i-nak. 

•)  Szaíárdy  :  Siralmas  krónik.  93  s  köv.  1. 

1)  U.  ott  186.  1. 

*)  Kemény  önéletírása  Szalay  kiadása  13.  1. 

•)  Életet  leírtra  Hölgyfutár   135l-ki  128  fámában. 

w)  L.  leveleit  Családi  Lapok  l«56-ki  13.  tsám.  é«  „N  o  k  v  i  1  á  g  a1' 
Divatlapban  1857- ki  41.  számban  655.  lapon  közölve. 

12* 


190  Bornemisza 

jenői  kapitány  és  zarándí  főispán  neje  volt ,  és  anyja  a  hires  erdélyi 
kanczellár  Teleky  Mihálynak. 

A  folebbieknek  nemzékrendi  kimutatása  iraez  : 

László 

Pál  László 


jenéi  es  •  A 

i  J    ..rjll  Anna 

T^kap  (Teleky  János) 


f  1644 


Zsuzsa  Anna  Kata 

(Kemény  (Apaffy  (Bánffy 

Boldizsár.  Mihály  Dienesné) 

f  1657.)  fejed  ) 

Anna  (Pál  leánya)  mily  befolyásos  szerepet  vitt  a  török  rabság- 
ból kiváltotl  és  fejedelemmé  lett  férje  ApafFy  oldala  mellett ,  és  olykor 
mennyire  védszelleme  volt  a  gyenge  Mihálynak,  történeteinkből  kivált 
a  Béldi  és  Bánffy  bukását  tárgyazó  történetekből  tudhatjuk  a).  Meg- 
halt 1688~ban 

Bornemisza  család.  (Szendroi).  Ez  előnevet  használta  -*) 
Bornemisza  János,  ki  1627-ben  kassai  altábornok  volt,  Bethlen  hive, 
ennek  halálával  föladta  Kassát  II.  Ferdinándnak  3).  1 634-ben  szendroi 
vára  kapitánya  volt,  és  —  ugy  látszik  —  innen  neveztetett  szen- 
d  r  ő  i-nek  ,  avagy  talán  birtokrészt  nyert  ottan  ?  Ugy  látszik  ő  volt 
azon  Bornemisza  János  is ,  ki  Némethi  Balással  Bocskai  magyaror- 
szági hadjárataiban  1604  ben  részt  vett 4),  és  1605  ben  Tokajt  vivta  *). 
Ezen  szendroi  Bornemisza  János  1 649-ben  Lehoczky  szerint  báró 
lett  6). 

Bornemisza  család,  (Boii).  A  XVII.  század  elején  él  bodi 
Bornemisza  Imre ,  kitől  Garacsy,  Czúcz ,  Batta  családok  származnak 
leány-ágon    Imrétől  igy  kezd  folyni  a  család  leszármazása  : 

Imre 

László 


Margit 
(Pahy  Benedekné ) 

Pahy  Benedeknek  leányaitól  jőnek  le  az  emiitett  családok  7). 


l)  Cserey  Mik.  Históriája  67.  77,  s  több  1 
T)  Szirmay :  C.  Zemplin  not.  hist.  167. 181.  1 

3)  Kazy  Hist  Reg.  H.  I.  256.  1.  Kaprinai  Mss.  XXVIII.   284.  Szalárdy 
Siralm.  Krón.  78.  L  —  Kemény  J.  Önéletírása  S/aíay  kiad.  39.  1. 
*)  Bethlen  Wolph.  VI.  180.  184.  204 
*)  CJ.  ott  224.  1. 
»)  Lehoczky  Stemm.  í.  168. 1 

7)  Lisznyói  Dam<5  Andrásnak  Mocsary  k-zlO  eüen    1768-ban  indított  pö 
ÍS-grád  fevtár 


Bornemisza  181 

Bornemisza  család.  (Kápolaai).  Erdély  kihalt  családai 
közétartozik.  Kápolnai  Bornemisza  Boldizsár  1541 -ben  az  ország 
főkapitánya ,  mellé  rendelteiik  Bagdi  György  és  Végedi  Imre  l). 
Ugyanaz  még  1545-ben  is  -).  1573-ki  sept.  5-kén  fia  nevében  is  bizto- 
sítja Bardóczi  Jánost ,  hogy  Ferdinánd  királytól  Huszt  vára  harmad 
részében  lakást  fog  kapni  3). 

Fiáf  és  utódait  megnevezni  biztosb  adatok  hiánya  gátolja.  Mi- 
kóla  szépnevü  családokkali  rokonságát  emliti k). 

Bornemisza  család.  (Kolosvári).  1644-ben  két  testvért 
eralit  a  'órténet .  úgymint  kolosvári  Bornemisza  Lászlót  és  ennek 
öcscsét  Ferenczet,  ki  Homonnai  Drugeth  János  szolgálatában 
állott ,  midőn  Tokaj  várát  Rákóczy  György  megvevé ,  mibe  nevezett 
Fe  re  n  c  z  nem  szívesen  egyezett  bele  *).  Mikola  a  kor  meghatározása 
nélkül  emliti  kolasvári  Bornemisza  Gergelyt,  mint  korának  hír- 
neves férilát  6). 

Bornemisza  család.  (Kászoni ,  bárój.  Erdélynek  székely 
eredetű  családa.  Alapitá  Csik  Nagy-Kászon  nevű  falujából  származott 
Kászoni  János,  ki  — ■  mint  Kővári  irja  7)  —  a  fejedelmi  kor  vége 
felé  1687-ben  mint  tehetségdús  növendék  Kolozsvárra  megy.  Onnan 
b.  Száva  Mihályhoz  Írnoknak  ,  majd  a  kolozsi  sóaknáknál  jut  alkalma- 
zásba. 1 708-ban  a  Rákóczy  hoz  hajlott  Henter  Benedek  helyébe  csiki 
fökirály bíróvá  neveztetik.  III.  Károly  király  és  fejedelem  föliéptével 
mint  a  hit  letevők  egyike  megy  fel  Erdély  részéről,  hol  képességét 
megismerteti.  Hazajővén,  udv.  kanczellár  lőn.  1721-ben  főkormány- 
széki tanácsos.  í 722-ben  a  pragmatica  sanctio  átvitelének  egyik  leg- 
buzgóbb  pártolója :  belső  titkos  tanácsosi  czimet  kap ;  s  a  görgényi 
uradalom  22,000  frtban  részére  iratik.  1735-ben  országos  elnök  lön  8). 
Feles  szerzeményei  mellett  báróságot  is  szerzett,  és  a  kászoni  név 


1)  Kovachich  Scriptor.  Miaor.  I.  23. 

2)  Kemény  Jós.  Notitia  Arcnivi  et  Cap  Albens.  211 
»)  U.  ott  II.  r.  92.  lap 

4)  Mikola  id.  m.  29.  1. 

s)  Szalárdy  Siralraas  Krónika.  155.  1. 

*)  Mikola  id.  m  29  I.  Vir  olim  nominatissimus  Gregortus  Bornemisza  de 
Kolos  vár. 

*)  Kővári:  Erdély  nevez,  családai  53.  —  Kaprinai  által  báró  Borne- 
misza János  Ferencz  táboritok  halála  fölött  1747.  márcz.  4.  Szebenben  az  egyház- 
ban az  országos  rendi  k  elöít  mondott  O'  r  a  t  i  o  F  «  n  e  b  r  i  e 

8)  U  ott.  És  Kállay  id.  m  235  -Beako  Ka  r.  Csik-Gyergyó  és  Kászon 
52.  L  M  i  k  o  1  a  id.  m  30*  1.  ö  e  n  k  ő  Transvlv.  General.  11. 15. 


182 


Bornemisza. 


mellé  a  Bornemisza  nevet  vette  föl  Szép  előlépései  mellett  jó  há- 
zasságokat teve.  Első  neje  vajda  szent-iványi  Bcdoni  Klára  volt ,  kitol 
Ignác z  és  János  fiai  születtek.  Második  nejétől  báró  Haller  Bor- 
bálától három  gyermeke  Ion.  ezek  között  P  á  1 1). 

Jánostól   (kinek    másik  neve  József)   igy   sarjadzik  le  a 

család  : 

I.  János  József 

1735.  orsz.  elnök 

•  nejei : 

első  Bodoni  Klára            második  b.  Haller  Bora. 
.  ,         ...,>»■  .  , 


lgnácz 
kincsfc.  f  176!). 


II.  János  Ferencz 
táborn.  -j-  1747. 

(Gr   Csáky  Katari 

i A-£~: — i ' 

Anna  Mária 

(b.  Jósikané) 


Pál 
( Mikes  Anna) 


Bora         József  N. 

(g.  Gyu-     (Barcsay     (Macs- 

Jay  Samu)       Róza)       kásiné) 


Anna         Klára  III   János       Krisztina 
(g.  Gyulay    f  1796.  (gr-  Nemes 

Samu)     (gr.  Haller  György  táb) 

Gábor. 


Pál 

g.  Mikes 

Klára) 


Leopold 
cs.  kir.  kam. 
f  1806.  márcz  19. 
(b.  Bornemisza  Klára) 


Jozefa 

(gr.  Nemes 

Ádám) 


Albert,        Klára 

(b   Huszár 
Klára) 


Jó/sef  f 

József 
Sándor 

Kálmán 

elesett 
1848. 


IV.  János 

(b.  Jósika 

Antal') 


Leopold 
(nőtlen) 


lgnácz 
C  Katón  a 

Klára) 


Róza 

(gr.  Mikes 
Károly ) 


(^i'.  Haller 
Gábor; 


Leányok  Gyula        Tivadar. 

János  József  ors/áo os  elnöknek  a  család-alapítónak  lgnácz  fia 
Torda  vármegye  főispánja,  majd  kincstárnok  volt.   Meghalt  1769-ben 

János  Ferencz  (János  Józsefnek  Üaj  tábornok  (Generális 
vigiliarum  ÍVaefectus)  volt.  Tanult  Gratzben,  Bécsben.  Meghalt  Sze- 
benben,  1747-ki  febr.  11-kén,  kora  39-dik  évében  a).  Gróf  Csáky  Kata- 
lintól csak  egy  leánya  maradt. 

Pál  a  harmadik  legifjabb  testvér  1764-ben  Csikszék  főkirály- 
birája  3)  volt.  ' 


f)  M  i  k  o  \  a  id.  h.  30.  -  Kóváry  Mifcola  ellenében  —  valószínűleg  hibásan 
megfordítva  lgnácz  és  Jánost  Bodoni  Klárától  vá ló  gyermekeinek  irja  ,  ée  Pált 
Haller  Borbaiától 

*)  Fölötte  —  mint  ernliíém  —  Xaprinai  mondott  az  országgyűlés  alkal- 
mával Szebenben  beszédet  latinul ;  —  és  P.  Gyalog i  János  jesuita  magyarul 
tlofoíti  Prédikál  siet.  Syomt.  Kolesvúratt  1747. 

3)  B  e  u  k  ő  K  á  r.  Csík.  Gyergyó  és  Kászon  52.  L 


Bornemisza. 


183 


Igoácznak  fia  ÍII.  János  Hunyod  vármegye  főispánja  volt,  ké- 
sőbb nyugalmaztatva,  az  irodalommal  volt  foglalatos,  és  1777-ben  köny- 
veket * )  adott  ki.  Fia  LeopoJd  c.s.  kir.  kamarás  1806-ki  márez.  19-kén, 
kora  C/>-dik  évében  balt  meg  2). 

A  most  éiők  közül  János  1842-ben  főkormányszéki  tanácsos  ion 

C  z  i  m  e  r  e  a  családnak  itt  láthötú- 
iag ,  mint  azt  a  bárói  rang  nyerésekor 
kapa.  t>t  részre  van  osztva,  a  hatodik  ud- 
vart a  szív  (vagy  kezépj  koronás  paizs 
képezi.  A  paizs  felső  része  függőlegesen 
két  osztályra  van  osztva.  Az  alsó  rész  két 
rézsútos  szegessel  három  udvarra  oszlik. 
A  felső  jobboldali  vörös  mezőbei :•  zöld  hal- 
mon fehér  kereszt;  a  baloldali  kék  udvar- 
ban hatszögletű  csillag.  Az  alsó  jobboldali 
első  kék  mező  üres,  mellette  a  fehér  rézs- 
útos szalagon  három  csillag.  Az  alsó  vö- 
rös mezőben  *)  hattyú  úszik.  A  baloldali 
alsó  ezüst  mező  fészkén  ülő  pellikánt  *)  mutat.  A  közép  paizsban  arany 
mezőben  kétfejű  sas  sötétlik. 

Bornemisza  család.  (Máskép  Baranyai).  Bornemisza, 
máskép  Baranyai  Andrásnak  irta  be  (inseripsit)  Dobó  Ferencz  Baathi 
curiáját  és  Bagonya  helység  felét  1590— 1601-dik  év  táján  ,  de  ismét 
visszaváltá  *). 

Bornemisza  család.  (Máskép  Budai  Bolghár).  Bornemisza, 
máskép  Budai  Bolghár  Pál  JNógrád  vármegyében  lakott,  hová  —  ugy 
látszik  —  beházasodás  utján  jutott  1614.  táján,  elvevén  tholdi  Tholdy 
Lászlónak  Dávid  Katalintól  született  egyik  leányát  Annál,  kivel 
szép  birtokhoz  jutott.  A  hires  Tholdy  család  kihaltával  neje  nővérének 
Tholdy  Katalinnak  is  ő  Ion  gyámja,  akit  elvevén  siroki  Egry  Ist- 
ván, 1651-ben  június  30-kán  Szécsényben  osztoztak  meg  a  többi  bir- 
tok közt  az  ősi  Toldi  pusztán  is.  Az  osztály  izetlenséggel  ment  végbe, 


J)  Kőváry  szerint,  ezimeik  :  EstvÜi  Idctöltés ,  és  a  másiknak  Stobadox  Lék* 
Ehtt ,  szomorújáték. 

*)  Kővárynál  —  valószínűleg  —  sajtóhibából  áll  1836-dik  év. 

8)  A  cziraer  Kőváry  munkájából  van  átvéve  ,  az  általa  gyanított  hibával 
együtt,  mi  a  vörös  mezében  látszik  elkövetne.  Ott  a  paizs  tojásdad  alakú. 

4)  G  y  a  1  o  g  i  J.  Halotti  Prédiká  Utójában  fészkén  ülő  gólyát  emut 

*)  Sz.  Benedek!  Oonv.  Fasc.  105.  Xro  28. 


f$4  Borneniisea. 

s  Bornemisza  Pál  boszujában  még  Egry  nemességét  is  kétségbe  vor.á, 
miből  becsraérlési  (dehouestator.)  pör  támadt  1653-ban  a  vármegye 
előtt,  mit  Egry  nyert  meg  1)-  Bornemisza  Pál,  (ki  megyei  jegyzőköny- 
vekben többnyire  Buday  Pál  néven  iratik,  egyéb  általa  kiadott 
osztályos  és  pörös  irományokban  pedig  Bornemisza,  máskép  Budai 
Bolgbár-nak)  1655-ben  Nógrád  várraegyének  helyettes  alispánja  volt 2), 
és  több  választmányokban  vett  részt.  1656-ban  arról  tétetett  hiteles 
tanúvallomást ,  hogy  Szécsényben  házán  Lipthay  István  szécsényi  vár- 
kapitány hatalmaskodást  követett  el  8).  Figyermekei  nem  maradtak? 
javai  leány- ágra  háramlottak.  Családot  ekép  alkotott : 

Budai  Bornemisza  Pál  1655. 
(Tkoldy  Anna) 


Anna  1970.  Sára  1670. 

(Id.  Vattay  Pálné)  (garamszeghi 

Géczy  Gaborné) 

Bornemisza  család.  (Ternyei).  Ternyei  Bornemisza  csalá- 
dot emlit  pusztán  névvel  mint  létezettet  Lehoczky  4). 

Bornemisza  család.  (Tolnai).  Ily  előnevü  Bornemisza  csa- 
lád is  a  fölebb  említett  iró  szerint  élt  hazánkban  5). 

Bornemisza  család.  (Somi).  Somi  Bornemisza  család  is 
esak  pusztán  emlittetik  Lehoczky  által  6). 

Bornemisza  család.  (Valathai).  Valathai  Bornemisza  csa- 
ládról is  nevén  kívül  egyebet  nem  tudhatunk  7). 

Bornemisza  család.  (Illósvai).  ügocsa  vármegyében  szé- 
kel. Illósvai  Bornemisza  Gergelynek  özvegye  1805-ben  Sásváron  köz- 
birtokosr.ő  8). 

Bornemisza  család.  (Mínaji).  Valószínűleg  Ungh  vár- 
megye M  i  n  aj  helységéből  ered  ,  honnan  elonevét  irja.  Egy  ága  Nó- 
grád vármegyébe  szakadt  a  múlt  század  közepén ,  —  ugy  látszik  — 
minaji  Bornemisza  József  személyében,  kinek  neve  már  azon  vár- 


')  Prothocol.  C.  Neogr.  anni  1653.  p.  22.  hol  az  Egry  ellen  pörből  mindez 
kitűnik. 

*)  ü.  ott.  Prothoc.  anni  1655.  pag.  149. 

a)  Sz.  Benedeki  Conr.  Fascic.  44.  Nro  40.  item  Faac.  54. 

*)  Lehoczky  Stemm.  II.  64. 

*)  U.  ott. 

«)  ü.  ott. 

7)  U.  ott. 

•)  Szirmay  C.  Ugocea  119.  1. 


Bornemisza. 


185 


megyének  1755-ki  nemesi  lajstromában  található.  E  Józsefnek  fia  le- 
hetett Károly,  kinek  fia  István,  Nógrád  vármegyének  hosszú 
ideig  páratlan  ügyességű  csendbiztosa  volt ,  már 
1816-ban  szolgabíró,  és  ama  hivatala  mellett  is 
szolgabírói  czimmel  mintegy  1844-ig.  Lakott  Pasz- 
tón  Heves  vármegyében.  Gyermekei  maradtak. 

Cziraere  a  családnak  kék  mezőben  egy  koro- 
nából kiemelkedő  bajnok ,  feje  fölött  fölemelt  ke- 
zeivel egész  várat  tartva.  A  paizs  fölötti  koronából 
szintén  bajnok  nyúlik  föl ,  jobbjában  kivont  kard- 
dal. Foszladék  innen  arany-kék,  onnan  ezüst-vörös. 

Hornéin  iszrt  családbeliek.  Még  egy 

sereg  Bornemiszát  ismer  történetünk,  kiknek 
családi  eredetüket,  Összeköttetéseiket  nem  ismerve, 
minden  vérséges  viszony  igénylése  nélkül  e  czikk 
alá  kell  helyeznünk. 

Bornemisza  Bálint  1447-ben  aláirta 
Hunyadi  János  kormányzóságáról i  végzést  í). 

Bornemisza  György  főember  meghalt  Pozsonyban ,  1552. 
február  13 -kán  *). 

Bornemisza  Sebestyén  Lippánál  harczol  Nádasdy  Tamás 
alatt  1551-ben  3). 

Bornemisza  Farkas  Izabella  egyik  tekintélyes  hive  Beth- 
len várában  Dobó  és  társai  által  ostromoltatik .  és  föladásra  kénysze- 
ríttetik 1553-ban  fc). 

Bornemisza  Gerge;  '561-fcen  szepesi  és  jászói  prépost, 
1563-ban  nov.  19-kén  s)  csrnádi  püspökké  neveztetik,  1572-ben  váradi 
püspök  lön.  Királyi  tanácsos  is  volt.  1582  ben  a  nagyszombati  fblebbe- 
zési  törvényszék  ülnöke6).  Meghalt  1584-ben. 

Bornemisza  Miklós  magyarországi  Tisza  vidéki  dús  ne- 
mest megölik  a  hajdúk  1 603-ban  7). 


*)  Pray  Annál.  III.  61. 

2)  Kovachich  Scriptor.  Minor?  í.  92.  Oláh  Miklós  Érsek  jegyzése. 

»)  Pethó  Gergely  Krónikája  114.  lap. 

*)  Bethlen  Wolpli.  I.  553. 

5)  Codex  Széchenyian.  Mfi».  tom  X.  a  Nemz  Múzeumban 

6)  1582-ki  IV.  törv.  czik. 

*)  Bethlen  Wolph.  V.  295.  323. 1. 


186  Bornemisza. 

Bornemisza  Boldizsár  erdélyi  főnemes  1)  ,  Rudolf  király 
bive,  és  Basta  embere,  ki  Szebenbe  küldi  őt  rendekhez  1601-ben.  Nem 
hajolván  Székely  Mózseshez,  1603-ban  javait  földulatja  Gyerőű  János. 
Később  1604-ben  Bocskaihoz  tér  át.  1607-ben  már  tanács-ur  és  Fejér 
vármegye  főispánja ,  midőn  fejedelmi  egyezés  mellet!;  birtokot  cserél 
brassói  llerser  Jánossal2).  Rokona  Bornemisza  Mátyás  1604-ben 
Sármasághinak  fogságbóli  kimentésén  fáradozik  3). 

Bornemisza  Péter  Pozsony  vármegyei  DetrekŐi  evang. 
leikész  nemesi  eredetérői  nincs  adatunk  ,  de  mint  az  irodalom  embere 
megérdemli  fölemlitését  hittani  magyar  munkáiért.  1584-ben  irta  Pre- 
dikáczióit  4).  Hasonlókép  jő  tekintetbe 

Bornemisza  Tamás  budai  polgár,  ki  1541-ben  Budát  Fer- 
dinánd kezére  igyekezett  keríteni.  Budának  török  kezébe  kerülése  után 
Ferdinánd  kegyelméből  élősködött.  írt  Buda  elestéről  egy  emlék- 
iratot *), 

Bornemisza  család.  (Máskép  Sz(oliiikovich).  Borne- 
misza, máskép  Sztolnikovich  Kristóf  1770-ben  a  dalmát-,  horvát-, 
tótországi  királyi  tábla  ülnöke ;  ugyanakkor  Mátyás  Zágráb  vármegye 
alispánja  volt. 

Bornemisza  család.  (Kis-Unyomi).  A  kis-unyomi  Borne- 
misza családnak  czimere  kék  mezőben  koronából  kínőlő  oroszlán ,  első 
jobb  lábában  hármas  vörös  rózsát  tart.  A  paizson  álló  sisak  koronájá- 
ból is  a  leirt  oroszián  nyúlik  ki.  Foszladék  ezüst-kék ,  és  balról  arany- 
vörös  6). 

Bornemisza  család.  Ilynevü  nemes  család  volt  Zempliu 
vármegyében  is.  Bornemisza  Mihály  1660 — 1668-ban  azon  várme- 
gyének szolgabirája.  Az  utóbbi  évben  ő  volt  egyike  azoknak  7  kik  a 
Jesuitáknak  S.-Patakra  bevitele  ellen  tiltakoztak  7). 


1)  Bethlen  Wolph.  V.  51.  1.31.  #<>»  tam  oye ,  quőm  virtute  Familiae  prae- 
pcllens.  ~  ü.  ott.  321.  és  VI.  229. 

2)  Kállay  íd.  m.  23b*. 

3)  Bethlec  Wolph.  VI.  31. 

4)  Korányi ;  Meni.  Kung.  I.  es  Nova  Memória  542. 

5)  Magyar  Történelmi  Emlékek  a  Magyar  Akadémia  által.  Fest ,  1857. 
III.  kötet  193-204.  1.  Kiadta  előbb  Podhraczky  József  is:  ;>Két  magyar  kró- 
nika'' czíni  alatt.  —  Az  előbbi  raimka  élőbeszédében  lásd  XII.  lapon  is.  L.  Révai 
de  Sacra  Corona  Schwandtnernél  II.  463.  727. 

*)  Adami  Scuta  Gentil  I. 

7)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  hist.  189.  205.  214.  L 


Boróezy  —  Boronkny 


187 


Boroczy  család.  Nyitra  vármegyei  Csejthe-rŐl  irja  elö- 
nevét. 

Boróczy  Péter  1800-ban  I.  Ferencz  királytól  kapott  nemei 
levelet.  Czimere  négv  udvarra  oszlik  függőleges  és  viz-szintes  vonal 
által.  Az  első  és  negyedik  fehtr  mezőben  kék  ruhás  vitéz  áll  kivont 
karddal,  melynek  hegyéu  levágott  emberfej  látszik  A  második  és  har- 
madik vörös  mező  egy  ágaskodó  arany  vizsla- ebet  mutat.  A  paizs  sisak- 
jából a  leirt  vitéz  emelkedik  föl.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék  ,  balról 
arany- vörös  ') 

Boron  ka  y  család.  (Boron  kai  és  Né- 
zetté i)  Szétterjedt  régi  család  ,  mely  jelenleg 
Bars,  Fejér,  Hont,  Somogy,  Veszprém  és  Zem- 
pliu  vármegyékben  2)  birtokos.  Törzshelye  So- 
mogy vármegye  ,  hol  Boronka  helységét  P  á  1 
1476-ban  kapta  adományban ,  és  innen  veszi  a 
család  nevét,  melynek  régiebb  eredetét  eddig  — 
tigy  látszik  —  homály  födi  3J. 

A  család  czimere  kék  mezőben  koro- 
nából emelkedő  kettős  kereszt.  A  paizs  tetején 
álló  sisak  koronájából  oroszlán  női  ki,  első  jobb 
lábában  kivont  kardot  villogtatva.  Foszladék 
jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  4). 

Nevezett  Páltól  származott  nemes  Boron- 
kai János  deák  (litteratus)  ,  ki  1560-ban  bi- 
zonyos ügyben  tanúságot  tesz  5). 

Jánostói  a  családfa  igy  sarjadzik  le  6)  napjainkig 


*)  Adami  :  Scuía  Gentíl.  I. 

l)  Fényes  Geographiája  szerit)  t  még  A  bauj  ,  Baranya ,  Heves, 
Bihar,  Nyitra,  Pozsony,  Szathmár,  Szépen  és  Ungh.  varmegyékben  is  birtokos. 

s)  A  Paleo  lógóktól  i  származtatás  bizonynyal  soha  nem  érvényesíthet  A 
mese. 

*)  Kiadta  Günther  is  ezimertárában. 

*)  Sz.  Beuedeki  Convent.  Fascic.  115.  Nro  15  hol  Xobitis  Joa-ttnc*  lifteratus 
de  Baronha-bfik.  iraíik 

6)  A  család  közleménye  szerint .  nagy  részben  kipótolva.  Geneal.  authent. 
Mas.  207.  sz.  a.  II.  köt. 


183 


Boroitkay. 


I.  János  1560. 
(Szerdahelyi  N.) 


Lörincz 
1560. 


Víncze 
15*56. 

(Szeptenszky 

Kata) 


Gábor 


Gábor  1615. 
(Erdődy  Ilona) 


Anna  1585. 
(1.  Görög  János 
2.  Ltfőssy  Krist) 


Magdolna 
(1.  Bor  Bened 

2.  Lőrincz 
András  1583.) 


I.  György  1584. 
(Rutka*  Rutíkay  *) 

Fruzsina  Özv.  1594  ) 

*  

II.  János  1611. 
(Berényi  Zsófia) 


i.  Jstván  1643. 

ezredes. 

1662.  kapja 

Nezettet. 

— /S 


Zsuzsa 
(Beniczky  Péter) 


Borbála 
(Ordódy  István) 


II.  István 
1663. 


Antal     III.  István     Lőrincz      Mihály  Ferencz    László 

tn;egöl.)    (megöl)     (lak.  Pa-    (Zemplin-  (Niczky 
czolaion)    ben  1711.)     Júlia) 

r a ,  József 


Henrik.  József.  István.    János.  Bora. 


somogyi 
követ  1790. 

i  Z2J_^152±_ 

Krisztina 

(gr.  Festeticli 

Imrené) 


Tamás  X702. 
(török  fogoly) 

"""  Mihály  ~"' 

IV.  István 
zólyomi  főispán 

1810., 
(Uzsovich  Éva) 


III.  János 
barsi  alispán 

s  követ. 
Meghalt  1844 


1.  Imre 
kir.  táblai  üln. 


Eleonóra. 


Teréz. 


II.  Imre 
Nyitra  várm. 
főadószedő. 
(Baros  Honorata 


í.  Lajos 

Nyitra  várni. 

fősz.  biró 

II.  Lajos 
korm.-biztos 
184-8.  Hontban. 


Klára  Albert  Amália 

(gr.  Vas)         fl850.      (b.  Luzsinszkyné) 
Munkácson 
mint  fogoly. 


Bővebb  magyarázatul  e  családfához  a  következőket  tehetjük. 
Vinczének  Beje  szeptencz-ujfalusi  Szeptenczky  Bálint  leánya  volt, 
1576-ban  már  Tarnóczy  Márton  hitvese. 

II.  Jánosnak  neje  Berényi  Zsófia,  karancs- berényi  Ferencz- 
nek  Marsovszky  Katától  született  leánya. 


*)  A  családi  közlés  szerint  Rudnay  leány,  mi  talán  toll-hiba.  Az  idé- 
zett Geneal.  autlien.  Mss.  után  annál  inkább  hajlandó  vagyok  hinni,  hogy  Rutt- 
kay  Fruzsina  volt  neje,  mert  eképen  Ruttkai  jogon  juthatott  a  család  a 
n  e  z  e  1 1  e  i  birtokhoz,  melyre  azután  1662-ben  adományt  nyert. 


Boronkay.  199 

1. 1  s  t  v  á  n  ezredes,  és  a  magyar  gyalogság  egy  részének  vajdája 
volt  1643-ban ,  I.  Leopold  királytól  Dvornikovics  András  udvari  ta- 
nácsossal együtt  kapta  1662-ben  királyi  adományban  Nyit ra  vármegyé- 
ben Nézetté  helységet ,  melyről  ezután  család  elŐnevét  irta.  Két  fia 
által  két  család-ágat  aiapitott. 

II.  Istvánnak  hat  fia  maradt ,  kik  közül  Antal  és  István  a 
Tökölyi  és  Rákóczy  idejében  elhultak  *)  Ez  I  s  t  v  á  n  1702-ben ,  mint 
Rákóczy  hive  zemplini  alispánnak  választatik  ,  és  J  71  l-ben  is  e  hiva- 
talában megerősíttetett.  L  Ő  r  i  n  c  z  csatamezőn  esett  el  2). 

Mihálynak  1711-ben  Zemplin  aljegyzőjének  *)  gyermekeit 
bővebb  tudósítás  nélkül  a  családfán  látjuk. 

F  e  r  e  n  c  z  szintén  harczban  esett  el 4).  Nejétői  Niczky  Julianná- 
tól nemzé  Józsefet,  ki  Somogy  vármegyében  nagy  jószágokkal  birt, 
és  azon  vármegyének  az  1790 — 1797.  1802-ki  országgyűlésen  követe 
volt,  és  a  határvizsgáló  országos  bizottmány  tagja  h).  Egyetlen  leányát 
Krisztinát  gróí  Festetich  Imre  vette  nőül. 

Lászlónak  két  leányán  kivül  fia  I.  Imre,  előbb  ügyvéd, 
utóbb  cs.  kir.  tanácsos  ,  aranysarkantyús  vitéz  (eques  auratus)  és  kir. 
táblai  ülnök  1810-ben,  Gyermekei  közül 

II.  Imre  Nyitra  vármegye  főadószedője ,  kinek  neje  bellusi  Ba- 
ros  Honorata,  meghalt  Pesten,  1822-ki  május  16-kán,  kora  40-dik, 
házassága  16-dik  évében. 

I.  Lajos  Nyitra  vármegyének  főbírája.  Ennek  fia  II  Lajos 
Hont  vármegyének  1839-ben  főjegyzője.  1848-ban  Bars,  Hont,  Thu- 
rócz  vármegye  kormánybiztosa.  Több  évig  fogoly  volt. 

A 1  b  e  r  t  hasonlóan  1848-ban  kormány biztoskodott  Abauj,  Ungh 
és  Zemplin  vármegyékben,  1850-ben  Munkácson  mint  fogoly  halt  meg 

Visszanézve  I.  Istvánnak  másik  fiához  Tamáshoz,  ez  török 
fogságba  esett ,  váltsága  elészerzése  végett  1702-ben  Hull,  Rendve, 
Paczolaj  ,  Ripen  helységbeli  birtokait  a  Motesiczky  családnak  adta  el 
Fia  Mihály,  ennek  fia  IV.  István  1790—Í8O7.  Bars  vármegye 
követe,  1810-ben  is  még  első  alispánja,  cs.  kir.  tanácsos  és  kir,  udvar- 


')  Idézett  kéziratban  acctsus  kitétellel  jelölvék.  —   Szirraay  C.  Zemplin 
not.  hist.  287.  306.  L 

3)  Családi  közlés  szerint 

*)  Szirraay  C  Zemplin.  not  kist  329. 

')  Családi  közlés. 

s)  1791  ki  67.  1802-ki  26.  1807-ki  31.  lörv  ez.  L  Horányi  Nova  Mem  54' 


190  BoroBkai  -  Boros 

nok.  1815-ben  már  a  nagyszombati  ker.  tábla,  és  az  érseki  nyolezados 
törvényszék  elnöke.  1820-ban  egyszersmind  a  verebélyi  és  szentgyörgyi 
érseki  nemesi  székek  nádora.  Utóbb  Bars- vármegye  főispáni  helyet- 
tese, 1825-ben  már  Zólyom  vármegye  fóispánja.  Fia  III.  János  1820. 
1825-ben  Bars  vármegye  alispánja,  cs.  kir.  tanácsos,  s  végre  kir.  táblai 
ülnök,  meghalt  Pozsonyban,  1844-ben. 

A  zemplini  ág  *)  —  mint  látszik  —  nincs  a  jelenig  folytatva, 
tsem  találni  továbbá  a  családfán  Pált  1844-ben,  cs.  kir.  kapitányt; 
Rudolfot,  ki  1844-ben  a  m.  kir.  helytartó  tanácsnál  volt  fogal- 
mazó stb. 

A  reformatio  korában  egy  ág  a  protestáns  vallásra  tért  át ,  mely 
most  is  az,  a  másik  katholikus. 

Koron  kai  család.  Erdélyben  is  voltak  Boronkai-ak,  kik- 
nek a  magyarországiakkai  való  összeköttetéséről  a  történetírók  hall- 
gatnak. A  XVIL  század  elején  szerepelt  Erdélyben  Boronkay  János, 
eszes  és  vagyonos  férfiú,  Vajda  Miklósnak  sógora,  és  tekintélyes  csalá- 
doknak rokona.  Azonban  vagyonának  szép  része  a  Básta  zavarokban 
odaveszett.  1602-ben  Székely  Mózses  és  Tholdi  István  ő  általa  akarták 
Déva  várában  Báthori  Zsigmondnak  elzáratását  eszközölni.  Később 
beleegyezett  a  Zsigmond  életére  irányzott  tervbe,  de  mit  tett?  1003- 
ban  midőn  Básta  elől  futottak,  ennek  emberét  s  rokonát  gróf  Capreolis 
Tamást  ő  hurczolá  magával ,  és  ő  is  kifutott  Karánsebesre  gyermekei- 
vel együtt.  A  következő  évben  Basta  elfogatá  és  fölakasztatá.  Egyik 
leányát  a  dalmát  eredetű,  alacsony  sorsú  szülék  gyermeke,  Lodi  Simon 
karánsebesi  bán  akará  nőül  venni ,  de  ezt  az  atya  éltében  tehetni  nem 
remélvén,  állítólag  azon  dolgozott,  hogy  Básta  Boronkait  kivégeztesse, 
hogy  igy  leánya  kezével  annak  szép  birtokaihoz  hozzáférhessen.  Básta 
—  mint  Bethlen  irja  —  kegyelmet  kinált  Boronkainak  ,  ha  katholikus 
vallásra  tér,  de  az  református  vallását  odahagyni  nem  akarva ,  a  kísér- 
letet visszautasitá  2). 

Boros  csfti/ul.  Lakhelye  Szathmár  vármegye,  hol  Borhid 
helységben  Boros  Mária  férjével  Skót  ka  Mihály  1699  ben  részbirtokot 


*)  A  zemplini  ág  ugy  látszik  csak  de  eadem,  azaz  Boronkáról  írj* 
rM%á.t :  és  Ne/.ettéről  nem.  L.  SzirmayC,  Zemplin.  not.  topog  r.  106.  i. 
Így  Pál  a  kapitány  is  de  eadem  iratik.  —  Szirraay  szerint  Zemplinben 
közbirtokos  a  család  (1797-ben)  Felső  és  alsó  Bereczki,  Czéke, 
Nagy-  és  Kis-C  zigánd,  G  a  t  á  1  y  .  R  á  k  ó  c  z  ,  Izbugy  a  R  okító  hely- 
ségekben. C.  Zemplin  not.  topogr.  296.  304.  330  375.  377.  379.  391.  394. 1. 

2)  Bethlen  Wolph.  V.  295  244.  433  461.  és  VI.  8-14. 


Boros.  191 

kap  királyi  adományban  J).  E  század  elején  (1810-ben)  birtokos  a  csa- 
lád azon  vármegye  Berencze ,  Homok ,  Mikola  és  Száraz-Berek  hely- 
ségeiben 2). 

Boros  család.  Gtfmör  vármegyében  tűnt  föl,  mint  nemes. 
Boros  Simon ,  és  általa  fiai  András ,  Péter ,  Mátyás ,  Gergely  és  János, 
továbbá  rokonai  Szűk  Jakab,  és  László  (vezetéknév)  Mihály  II.  Fer- 
dinánd királytól  Bécsben  1636-ki  május  18-kán  kelt  czimeres  nemes 
levélben  nemesitettek  meg ,  és  ez  Göraör  vármegyében  ugyanazon  év- 
ben kihirdettetett3). 

Boros  család.  I.  Leopold  király  által  1697-ki  sept.  20-kán 
kelt  czimeres  levél  által  nyerte  nemességét ,  mely  először  azon  évben 
Nógrád  vármegyében  tétetett  közhirüvé  *). 

1726-ban  ugyanazon  megyében  produkálnak  Boros  idősb  Pál ,  és 
fiai  Pál,  Mihály,  Mátyás. 

Boros  család*  E  család  is  Nógrád  vármegyében  érte  meg 
nemessége  megnyerését  A  nemesség-szerző,  s  igy  család- alapitó  Boros 
Jakab  volt.  Az  ar malist  I.  Leopold  királytól  Bécsben  1700-ki  sept. 
13- kán  nyertek.  Ez  szól  a  következőkre,  a  már  emiitett  szerző  Boros 
Jakabra,  annak  neje  Szikra  5)  Zsófiára, —  Boros  Mátéra,  és 
nejére  Mihálfí  Ilonára,  és  Boros  Pálra  és  hitvese  Bakos  Dorottyára.  — 
Kihirdettetett  az  armalis  Nógrád  vármegyében  1701 -ki  január  10-kéu. 

A  nemesség- szerző  Boros  Jakab  neje  nevéről  Szikra  Boros-nak 
is  neveztetett,  mely  név  néhány  iseu  utódain  is  megmaradt. 

Ezen  Jakabtól  egy  ágnak  családfája  igy  sarjadzik  le : 

Boros  N. 

'""Boros  Jakab             Máté  1700.            Pál  1700—1755.  1 
1700-ban  nemes.      (Mihalft  Hona)           (éakos  Dóra) 
(Szikra  Zsófia)  1726.  1734.  ' — ^"^5 ' 


-A_ 


Mátyás  György 

Nógrád  várm  Zelenyéről  lekölfcöz. 1726. 1734.  produkál 

Ó-Aradra  fiával. ^  'György  1755.              András  1755 

Mihály.  (Lak.  Ó- Aradon)  '       György       ' 

András  1832.  '  Miháty  1833.  ' 

(Gyógyszerész  O- Aradon)  ( Lak<  Szir VMOn) 


_A_ 


Lajos.    József.     Frigyes.      István.      Oktavia.     Amália.     Teréz.     Francziska. 

')  Szirmay  :  Szatlimár  várm.  II.  181. 

*)  U.  ott.  279.  284.  287.  303. 1. 

•)  Prothocol.  C  Gömör  anni  1636.  folio  287. 

*)  Prothoc.  C.  Neogr.  anni  1697. 

*)  Néhol  S  z  i  k  o  r  a-,  éa  Csikóra  nak  is  olvadható. 


192  Goios 

Mint  a  családfa  mutatja ,  Jakab  ága  leszakadt  ősi  fészkéből.  A 
Mátyástól  lejövő  ág  Arad  vármegyében  él.  hol  András  ó-araüi  gyógy- 
szerész 1832  ki  aug.  27-kén  !)  Nógrád  vármegyétől  fiai  részére  nemesi 
bizonyítványt  vett.  Özvegye  és  jói  nevelt  gyermekei  élnek,  kik  közül 
Lajos  ügyvéd  Aradon. 

A  másik  ág,  mely  G  y  ö  r  g  y  t  ő  1  jő  le,  ki  még  1726-  és  í  734-V.a 
Nógrádban  lakott,  Békés  vármegyében  Szarvasra  szakadt.  A  végső  izei) 
álló  Mihály  1733.  aug.  27-én  vett  ki  nemességéről  bizonyítványt  i) 
Boros  család.  Boros  íános  a  Nádasdi  huszár  ezredbea  kapi- 
tány volt,  és  1767-ben  kapott  nemes  levelet  ily  czimerfel:  a  paizs  kék 
udvarában  zöld  tér  fölött  arany  oroszlán  áll  hátsó  két  lábán ,  és  első 
jobb  lábával  kivont  kardot  markol ,  melyen  koszorú  züldoL  A  paizson 
álló  sisak  koronájából  szintén  a  paizsbeli  oroszlán  nyúlik  föl ,  koszorÚ3 
kardot  villogtatva.  Foszladék  jobbról  arany-kék  ,  balról  ezüst-vörös  3) 

Boros  család,  Ilynevü  nemes  család  székel  Szabolcs ,  Vas  és 
Zala  megyékben.  Fényes  Geographiája  szerint. 

Horányi  emlit  Boros  József  jesuirát ,  nemes  szülőktől  szárma- 
zottat ,  ki  Kassán  1715-ben  állott  e  szerzetbe,  és  1724- ben  egy  latin 
hittani  munkát  nyomatott  4) 

Boros  család.  (Sólyomkövi)  Erdélyben  Doboka  vármegye 
ben  a  kolosmonostori  Conventnek  tanúsága  szerint  hajdan  szép  birtok- 
nak ura  volt  a  sólyomkevi  Boros  (némelyek  szerint )  Botos  család. 
1396-ban  Ördög  András  állítólag  még  három  testvérével  többek  közt 
Sólyomkő  egész  helység  birtokába  is  beiktattatott.  —  1441-ben  élt 
sólyomkövi  Boros  János  leánya  Erzsébet ,  Sarkudy  Lászlóné ,  midőn 
magát  a  nagy-atyjáénak  igénylett  Sólyomkövön  beiktattatá ,  de  a  be- 
iktatásnak a  sólyomkövi  Ördög  03  Teke  családok  által  ellenmondatott  *). 

Boros  család.  (Csik-Szent-Tamási).  Szintén  Erdélyben  esik- 
széki  Szent-Tamásról  származó  székely  család ,  mely  a  XVII.  század 
harmadik  negyedében  házasság  utján  jutott  birtokhoz  Doboka  várme- 
gyében, hol  a  kihalt  család  utolsó  sarját  Boros  Borbálát  Rhédey  vette 
nőül  6).  Sz.-Tamási  Boros  Ferencz  1738-ban  fel-csikszéki  jegyző  volt 7). 


J)  A  megyei  jegyzőkönyv  1338.  az.  a 

2)  ü.  ott  1306.  sz.  a. 

*)  Collect.  Herald.  NVo  114. 

*)  H  o  r  á  n  y  i :  Nova  Memor . 

s)Hodor:  Doboka  várm.  54. 

•)  U.  ott  55. 

')  Beakő  Kár.    Csik  Gyergyo  és  Kászon  55.  1. 


Boros  —  Borosnyai.  ÍM 

BoroN  család.  (Delnei).  Csikszéki  székely  család.  Elooevét 
Delnéről  irja.  Delnei  Boros  Elek  1794-ben  Csík,  Gyergyó  és  Kászon 
széki  ülnök. 

Boros  csalid.  (Sz.-Geliczei)  Erdély  családa,  belőle  egyszerre 
bárom  tagja  táblai  ügyvéd  1794-ben ,  úgymint  sz.-geliczei  Boros  Ger- 
gely, József  és  Márton 

Boros  család.  Ilynevü  család  van  Magyarországban ,  mely 
Szerdahelyről  irja  elŐnevét. 

Borosnyal  Lukáts  család  Hazája  Erdély ,  eredeti  helye 
Háromszék,  melyben  Nagy-  és  Kis-Borosnyó  fekszik.  Többnyire 
lelkész  ,  tanár  és  tudós  férfiakat  mutatott  föl  e  család.  Így  Borosnyai 
Lukáts  János  előbb  nagy-enyedi  ref.  lelkész,  1735-től  udvarhelyi 
tanár.  1749-ki  fcbr.  27-ke  óta  supcrintendens.  Ö  volt  az  első  a  m.  kor- 
mány által  is  megerősitett  helv.  superintendens.  Meghalt  Maros* Vásár- 
helyen, 1760-ki  febr.  9-kén  >). 

Borosnyai  Lukáts  Simon  maros-vásárhelyi  ref.  lelkész  1776- 
ban ;  több  halotti  beszéde  nyomatott  ki  *). 

Borosnyai  L.  László  maros- vásárhelyi  királyi  adószedő  1815- 
ben.  Ugyanakkor  J  á  n  o  s  ott  tanár. 

Borosnyay  nevű  család  1759-ben  nyert  czimeres  nemes  levelet. 

Borosnyai  Hagy  család.  Valamint  a  fölebbi ,  ugy  ez  is 
háromszéki  család ;  s  ugy  látszik  tulajdonképen  vezetékneve  Boros- 
nyai; —  aNagy  nevet  (mint  a  fölebbi  a  L  u  k  á  c  s-ot)  csak  család- 
különbőz  tetés  végett  vévé  föl ,  azonban  legtöbbnyire  a  család  tagjai 
sem  irák  ki ,  hanem  csak  az  első  betűt ,  például  :  Borosnyai  N. 
János.  Az  is  lehet ,  hogy  eredetileg  a  két  család  egy  törzsnek  sar- 
jazata. 

E  család  is  a  lelkészi ,  tanári  pályán  szerepelt ,  és  mint  reform. 
lelkészek  kapós  és  ügye.3  halotti  szónokok  voltak.  Borosnyai  János 
superintendens  volt ,  ugyanaz ,  ki  az  előbbi  család-czikk  alatt  említte- 
tett ,  és  ennek  fiai  már  Borosnyay  N  a  g  y  o  k-nak  írják  magokat,  igy 
szakadt  volna  tehát  a  család  kétfelé ,  ha  Horányi  azon  állitása  meg- 


*)  Benkö;  Tracsylvania  Generális.  Tom.  ÍI.  177.  —  Horányi  Nova  Mem. 
IL  645. 

*)  Korányi  Nova  Meai  546.  —  B.  Wesselényi  Ferencz,  gr.  Bethlen  Ádám, 
Vargyasi  báró  Dániel  •  báró  Kemény  Miklós,  gr.  T«leky  László,  b.  Bánffy  Klára  • 
Czegei  gróf  Wasa  Miklós  fölött  ő  tárta  halotti  beszédet,  és  azok  nyomtatva  i* 
magjelentek 

*  ° 


194  Borosva^  —  Sors. 

állana,  hogy  Borosnyai  N.  Zsigmond,  és  Márton  ennek  fiai  voltának. 
Ezt  azonban  az  e  tekintetben  jobban  értesülhetett  BenkŐ  nem  irja  *). 

Emiitett  Borosnyai  N.  Zsigmond  a  nagy-enyedi  ref.  collegium- 
ban  a  hittan,  egyházi  törtenelem  stb.  tanára  volt  Több  munkát  irt. 

Test  vére  M  ár  t  o  n  2)  Vizaknán  született.  Tanult  Enyeden  és 
Hálában,  és  ott  1729-ben  crvostudori  oklevelet  szerzett.  Hazajővén, 
gr.  Teieky  József  pártolása  mellett  a  főkormányszék  rendszerint!  or- 
vosa lön  Szebenben.  Azonban  e  hivatalt  tíz  évig  sem  viheté.  Meghalt 
pestisben  1 738-ban.  Tudori  értekezésen  kivül  egy  Erdélyre  vonatkozó 
fiivészkönyvet  (Herbáriumot)  hagyott  kéziratban .  melyet  testvére 
Zsigmond  a  nagy-enyedi  coliegium  könyvtárának  adott  át. 

E  családhoz  tartozott  P  á  J  is,  ki  szintén  az  irodalmi  téren  is  fog- 
lalkozott 3). 

De  találunk  Borosnyay-ra,  ki  előnévvel  is  borosnya  i-nak  irá 
magát.  így  borosnyói  Borosnyay  Péter  Sepsi  sz.  követe  1459.  a  med 
gyesi  gyűlésre;   és  borosnyai   Borosnyay    György   szintén   erdélyi 
eredetű,   királyi  táblai  ágens  és  ügyvéd   Budán   17 84- tol.    Meghalt 
ugyanott  1809-ki  június  21 -kén,  kora  58-dik  évében. 

üorostay  család.  Zemplin  vármegye  armalista  esaládai  kö- 
zött említi  nevét  Szirmay. 

Boi'S  esaiád.  (Gsik-szeníkiráíyi ,  báró  és  nemes  >  A  Bors 
nevezet  történeteinkben  oly  régi ,  hogy  azt  már  a  kunok  hét  vezérei- 
nek 4)  B  u  n  g  é  r-nek  (Böngér)  fiában  Borsban  is ,  kitől  a  maga  he- 
lyén a  Balassa  családot  emlitém  eredetinek  —  fölleljük.  Ezen  Bunger- 
nek  fia  Bors  nevétől  nyerte  a  krónikások  szerint  nevét  Bars  és  Bor- 
sod vármegye ,  és  az  utóbbi  vármegyének  főispánjául  is  Bors  iratik> 
valamint  Borsod  vára  építőjének  é). 

Az  Arpádi  korszakban  feles  számmal  találunk  Bors  és  hasonló 
hangzású  nevekre  a  krónikákban  és  okiratokban ,  a  nélkül ,  hogy  kö- 
zöttök  a  vérséges  összeköttetést,  családi  lesarjadzást  kimutatni  lehetne. 

II,  István  király  korában  egy  Bors  társával  Iván  főispánnal 
pártot  üt,  királynak  kiáltatik  ki,  de  legyőzetvén.,  Görögországba  kellett 
futnia  ,]). 


')  V.  össze  Horíínyi  Nova  Mem.  545.  s  köv.  L  —  és  Benkő   Transylv.  gen. 
II.  464.  1. 

r)  Horányi  szerint  Nóra  Mem.  545.  547. 

4)  Sándor  M.  könyvesház  256. 1. 

*)  Anonymus  Cap.  VIII. 

*)  Anonymus  Cap.  XVIIL  ec  XXXIV. 

•j  Thuróczy  Schvrandtnernél  L  141. 


Bora.  195 

Bors  nevezetüeknek  igényeltetnek  Filep  (1223-ban)  és  Miklós 
(1219—1220.  és  1227-ben)  nádorok.  De  ezeket  Bors  helyett  Bortthz 
Borz ,  Borzh-nak  találjuk  irva  *).  És  az  arany  bulla  keltékori  nádor 
J  u  1  a  filius  Borz,  és  Bort  z-nak  iratik. 

Bár  mint  legyenek  ezek  :  annyi  kitűnik  belőle,  hogy  Bors  nevii 
család  már  az  Arpádi  korszakban  Magyarországban  is  létezett  *).  A 
csík-szentkirályi  Bors  család  Kőváry  szerint  székely  család,  és  igy 
annyit  sem  dönthet  ni  el  ezúttal ,  valljon  Magyarországból  jutott-e  a 
székely  földre  is  e  név,  vagy  ott  Í3  régi  törzsökös,  az  utóbbi  egyébiránt 
könnyebben  vélelmezhető. 

1295  —  1 299-ben  Bors  Gryörgy  e rdélyi  vajdául  iratik,  de  va- 
lósággal megalapitva  még  ez  sincs  3). 

Bihar  vármegyében  már  a  XIV.  századtól  kezdve  találunk  Bors 
családbeliekre  a  Leleszi  Convent  oklevelei  *)  szerint ,  melyek  3zerint  az 
1300 — 1450-ki  időszakra  ily  nemzedékrend  fordul  elő  : 


^r°? 


s  i  *z 


*)  Fejér .  Cod.  Diplom.  tom.  III.  vol.  I.  320. 1.  Nicclao  filio  Borih  Palatino 
U.  ott.  323.  lapon :  JNicolao  filio  Borz.  —  367,  lapon  Comes  Bors  1222-ben  a 
szűz  Mária-hegyi  zárdának  censust  adományoz  javaiból.  Hevenesi  Mss.  LUI. 
kötetéből  közölve.  De  leginkább  elüt  a  Bors  nevezet  egy  1226 -ki  oklevélben 
(Cod.  Dipl,  tom.  III.  vol.  II.  pag.  94.)  hol  igy  áll  Leusfachio  filio  Borc  ,  é3  Nieolao 
Ooxniti,  filio  Borc,  ugyanez  okmányban  Bars  vármegye  Bors-nak  iratik,  de 
még  sem  Bor  c-nak. 

*)  Hogy  ugyancsak  1223-ban  -  midőn  a  nádorságot  viselt  Borzok 
vagy  B  o  r  c  z  o  k ,  vagyis  ennek  fiai  éltek ,  volt  Bors  nevű  főispán  is,  mint 
már  az  előbbi  jegyzetben ,  az  1222-ki  általa  a  szent  Mária-hegyi  kolostornak 
adott  adományban  állittatik ,  még  inkább  bebizonyosodnék  II.  Andrásnak 
1225-ben  ezen  adományt  megerősitő  leveléből  (Fejér  Cod.  Diplom.  tora.  III.  vol. 
II.  59.  60.)  ha  maga  ezen  adománylevél  is  minden  kétségen  kívül  valónak  vétet- 
hetnék. A  ,,Trophaeum  Estorasianum'1  hízelgő  összeszerkesztője  is  egykoron  fér- 
ceit össze  egy  Bors  genealógiát  Ádámtól  kezdve  a  XVI.  századig ,  a  midőn 
azt  magvaszakadtnak  irja,  de  ez  első  foltünésre  nemcsak  Kollár  ,  Fejér  —  de  bi- 
zonyosan bár  ki  előtt  is  alaptalan  mesének  tűnnék  föl. 

3)  Lehoczky  Steram.  L  80.  —  és  Fejér  Cod.  Dipl.  tom.  VII.  vol.  lí.  p.  290 
hol  Georgius  de  genere  Bor s-nak  iratik.  Azonban  ilynevü  genust 
Podhraczky  minden  szorgalma  mellett  sem  talált  oklevélben.  L.  Simonis  de  Keza 
krónikáját  kiadva  Podhraczky  Józseftől.  95—104.  lapon  ,  ha  csak  Fejér  nem 
Borsa  helyett  irt  Borsot.  Hodor:  Doboka  V.  56. 1.  E  Györgyöt  Borsay- 
nak  irja.  L.  Borsay  os 

*)  Családi  közlemény  szerint. 

13* 


£96  B»rs. 

Ismét  oklevelek  nyomán  Öt  izeu  ily  családfa  keletkezik : 

I.  János 
J — ^\_ — , 

II.  János 
Mihály 
Lukács 
István 

Ezek  még  állítólag  Bihar  vármegyében  voltak  birtokosok,  hanem 
II.  J  á  a  o  s  n  a  k  fia  már  Mihály  Csik- Szentkirályban  is  birtokos  volt. 

Nevezett  Mihály  látszik  lenni  a  család  ujabb  törzsének ,  kinek 
Lukács,  Gryörgy  és  András  fiai  lö70-ki  május  21-kén  Szapo- 
lyay  János  Zsigmondtól  uj  adományt  kapnak  1)  csik-szentkiráiyi  ré- 
szi ikre.  Lukácsnak  fia- István  pedig  áliitólag  1588-ki  sept.  l-jén 
Biharban  Bors  falura  2)  is  uj  adományt  nyert  volna  Báthori  Istvántól. 

A  velem  közlött  családfa  3)  emiitett  Mihálynak  Lukács  nevű 
hatói  nemzett  Istvántól,  ki  1600-ban  iratik  élőnek  —  hozza  le  a 
családot  következőleg : 


')  Kőváry  szerint  is,  id.  m.  54.  1.  —  A  velem  közlött  családfán  tévedésből 
állhat  I.  Zápolya  János  —  ennek  áU  János  Zsigmond  helyett ,  mert 
15/0- ben  nevezett  I.  János  királynak  hamvai  is  elporlottak. 

2)  Bielek  Majores  Hungar.  czimü  munkájában  közölve  lévén  Bihar  vár- 
megyének 1552-dik  évi  portalis  eonscriptioja  ,  abban  még  akkor  sem  találtatik 
Bors  nevű  birtokos,  —  Jelenleg  ít  Bihar  megyei  B  o  r s  helységet  a  nagyváradi 
latí a  szertartású  káptalan  birja ,  az  ugyanott  fekvő  Borz  nevű  falut  pedig  a 
nagyváradi  görög  kath.  püspök.  És  Borz  vagy  Borcz  falu  pedig  az  előbbi  jegy- 
zetekben emiitett  Borz  családra  emlékeztethet. 

8)  E  családfa  lényegesen  elüt  a  Köváry  által  közlőitől.  (Erdély  n  e  v. 
C  s  a  1  á  d  a  i  55. 1.)  Ott  a  törzs  Mihály.  Lukácsnak  atyja.  —  Lukács  ado^ 
mány-szerzö  testvéreivel  él  1570-ben  ,  és  ezen  Lukácsnak  fiai  :  Tamás ,  Ferencz, 
Lukács ,  Imre  ,  tehát  azok ,  kik  itt  Istvánnak  fiaiul  tétetvék.  —  En  itt  a  család 
által  közlöttet  adom  azért ,  mert  azt  ez  utón  hiánytalanabbnak  kellett  tartanom 
amannál. 


Bors.  tn 


I.  látván  lftOO. 

(1.  Adóiján  Anna) 

(2.  Botskor  Kata) 

r 


I.  Imre.     I.  Barabás.     I.  Lukács.  I.  Ferenc*  I.  Tamás 

( — . *_ j    ( a ,  ( >, 

ír   tf  JVMM  "•  látván.  II.  Tamás.  I.  Gábor       András  János 

II.  Véreim  (Karacsi      (Filtz       JT^- ' 

lLGUgy  rJ5tóJL^1,--0--i 


(Nemes  Mária)  Tűergely  '      ,       istván*  ^2&1?-  Ferenc^  L  Mihály 


Fülöp.    Krisztina.      II.  Gábor      János.      Kelemen 


(l/Nemes  Fer.     (Hozó 
2.  Dósa  Andr.)     Kata) 


(Zen te  Erzs.) 

__-     _a        -  -  li 

családfán. 


Simon.    Gábor.     György.      István.  , A- 


(Gáj^fud.) "(Kovács  Kiára)     "Józsel     ÍÍI.  István.     Barabás 

'György.     II.  Mihály.     János     Kelemen?    n    J  0,  K         kir- biró 

(Láza/    (CKiszár     (Szabó       GY°*8Y.        Sándor. 

r      ■An?a><       ?Qra>        £a<*>  látván 

Albert  (Apor  Júlia) 

(Zambó  Júliai 

A  B  o  r  s-ok  Al-Csikban  többen  viseltek  hivatalt ,  igy  István 
(valószínűleg  II.  István)  103 l-ben ,  Gergely  (ki  a  családfán  nincs) 
1648-ban.  III.  István  1691-ben  al-k irály birák  voltak.  I.  Mihály 
1 698-ban  jegyző,  1706-fcan  szintén  alkirálybiró ,  testvére  I.  György 
1705-ben  jegyző,  1710  ben  alkirálybiró  volt *)• 

L  Tamás  (I.  Istvánnak  fia)  a  síékely  lovasság  locumtenense 
(hadnagya)  volt  Rákóczy  Barcsai  korában  2)  I.  G  e  rge  iy  (a  család- 
fán álló)  1703-ban  ugyancsak  Al-Csikszék  jegyzője.  Tamás  (ki  a 
családfán  nem  áll)  1744-ben  alkirálybíró  Ai-Csikszékben ,  ugyanott 
Lázár  (I.  Györgynek  ha)  1771-ben  királyi  pénztárnok.  Fia  B&r  n  a- 
bás  1819-ben  királybíró  3).  Csik-Szeník  irályban  (1853-ban)  birtoko- 
sok Bors  István  és  János. 


*)  Benkö :  Csík.  Gyergyó  és  Kászon  63-54.  I. 

*)  Közlés  szerint. 

*)  Benkó  u.  ott  54— ó£.  J. 


198 


Bors. 


Kelemen  ága  folytatólag  igy  sarjadzik  le 


Kelemen 
(Zente  Erzse) 


IstVán  György, 

alisp,  1755-1768. 
(Baló  Eva) 


Pál. 


Ignácz.     Ferenoz.  Antal  Márton.    László, 

Doboka  várm. 
aljegy.  1794 


I.  Frigyes 

szász  hgi  tanács. 

(1802.  szász  fejed. 

1832.  osztrák  báró). 

Meglialt  1836.  áebr.  13. 


Zsófia 
szül  1808. 
(B.  Ckristalnig 
Sándor) 


II.  Frigyes 
szász  feied.  tanács. 

sz.  1809,  iul.  7, 
(Gr.  Harraek  Lóra) 


Gyula  Adolf 

sz.  1815.  dec.  16. 

(B.  Brandt  Bernardina 

megh.  1855.) 


Lóra 
sz.  1838. 


Frigyes 
sz.  1838. 


Zsófia 
sz.  1840. 


Augusfa 
855.  1841, 


Mária 
sz.  1843. 


Rudolfina 
sz.  1845. 


Ludmilla 
sz.  1846. 


Kelemennek  fia  István  Doboka  vármegyében  1754-ben  dézma- 

bér-beszedo,  1755 — 1768-ig  alispán  a). 

Ennek  egyik  fia  (Gottlieb)  Frigyes  Németországba  szakadt, 

és  a  szász  fejedelemségben  titkos  tanácsos  lón ,   1802-ki  april  7-kén 

szász  fejedelemség! }  1832-ki  május  19-kén  pedig 
osztrák  birodalmi  báróságra  emeltetett 2).  Meghalt 
1836-ki  febr.  13-kán.  Fia  II.  Frigyes  báró  és  szász 
fejed,  tanácsos  visszatért  Magyarországba ,  hol  az 
ujabb  időben  Bihar  vármegyei  Tamásdán  és  Nagy- 
Keményen  (ha  jól  tudom  NéverytŐI)  szép  birtokot 
szerzett.  Gyermekeit  a  családfán  láthatni.  Testvére 
Gyula  Adolf  Poppendorfon  bír,  nejétől  szüle- 
tett Brandt  bárónőtől  Oki  1855-ben  halt  meg) 
gyermekei  nem  maradtak. 

A  család  czímere  kék  mezőben  egy  élőfa.  A 
paizs  sisakján  kar  könyököl ,  kardot  villogtatva. 


*)  Hodor :  Doboka  várm.  56.  440.  449  1. 

z)  Gota.  Geneal.  Taschenb.  d.  Freiherr.  Hauser.  1857.  72.  L  hol  B  o  r  §  c  h- 
nak  is  iraíik,  és  a  bárói  ágnak  Borscdi  előnév  tulajdoníttatik.  Kőváry 
idéz.  m.  55.  lapján  ez  ágról  Istvánon  innen  nem  emlékezik.  De  I.  Ferencznek 
ll.  az  első  családfa  táblán)  unokáját  Pált  Magyh.  Óvárra  helyezi ,  és  alá* 
jegyzi  folyt,  de  a  folytatás  elmaradt. 


Bors  —  Borsay.  199 

Bor*  tsnalá<l.  (Szent-Györgyi)  Ily  előnévvel  élt  1794-ben 
Bors  György,  osikszéki  ülnök. 

Bors  VMülstú*  (Körtvélyesi).  Hajdan  Zemplin  vármegye  nemes 
esaládai  közt  foglalt  helyet,  de  kihalt l) 

Bors  eselád.  Bors  Ferenez  a  magyar  kir.  udv,  kanczelláriánál 
hite3  jegyző  1743  ki  niárczius  3l-kén  czimeres  nemes  levelet  nyert 
Mária  Teréziától ,  azonban  a  család  benne  magnóikul  megszakadt. 

A  nvert  ezimer  ez  :  a  paizs  kék  mezejében  jobboldali  felső  szög- 
leiből  rézsút  egy  fehér  vagy  ezüst  folyam-öv  vonul  ie  (baltheo  diagonali 
dextero  sive  argenteo  ííumine)  ebben  egy  horgony,  és  e  fölött  egy 
hatszögletű,  vörös  csillag  ragyog  ;  a  paizs  aljából  (az  előtérben)  egy 
arany  karó  mellett  bors-fa,  vonatkozva  a  családnévre,  (arbor  piperis  per 
alluskme  i  nominis)  emelkedik  (öl ,  már  sárguló  érett  bogyóit  lecsüg- 
gesztve A  paizs  tetején  kiterjesztett  kék  szárny  nyúlik  föl,  a  szárnyon 
az  említett  fehér  öv,  s  azon  a  vörös  csillag  látszik.  Foszl&dék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst-vörös  2). 

Borsa  y  csatári.  (Dályói).  Több  ilyneyű  családakik  léteztek, 
iegaíább  különféle  előnévvel ;  sőt  Borsa  nemzetség  {genus)  is  elő- 
fordul oklevelekben  *).  Adályói  Borsay  család  Nógrád  vármegyei 
(Kis-  és  Nagy-Dályó)  pusztáról  irta  előnevét,  és  belőle  dályói  Bor- 
say Miklós  1545-ben  Nógrád  vármegye  alispánja  volt*).  Ezzel 
rokon  lehet  a  következő 

Borsay  család.  (Dolyáni).  E  család  is  szintén  Nógrád  vár- 
megyében fekvő  D  o  1  y  á  n  pusztáról  irta  elónevéfc ,  és  nem  valószínűt- 
len, hogy  a  fölebbivel  egy  törzsből  eredt.  Dályó  és  D  olyan  pusz- 
ták nem  messze  vannak  egymástól.  A  dolyáni  előnévvel  élt  B  o  r* 
say-ak  közül  Imre  és  István  nótáztattak  ,  és  javaikra  úgymint  Nógrád 
megyei  dolyáni,  csaJári  és  pilisi  részbirtokaikra  1561-ben  kis-szécséni 
Szénássy  Mihály  és  Romhányi  Péter  1561-ben  Nádasdy 
Tamástól  nádori  adományt  szereztek  si 

Tán  e  családhoz  tartozik  azon  Borsay  Miklós  is,   ki  1552  ben 


')  Szirmay  C  Zenopliii  u<>L  tust.  72. 

*)  Coilcot.  Herald.  Nro  175. 

*)  Ké'/a  Sira.  Cliroiúeon  edit.  Joí  Podhraczky.  107.  1 

•)BeiM.  Kot  xlqv.  IV.  45. 

*)  Sejái  oklevtráeim  szsriui. 


&<M) 


Borsay  —  B«rsy. 


mint  császári  csapat-vezér  harczolt  a  tFrök  ellen  J) ,  s  tán  épen  azon 
D alvói  Borsay  Miklós,  ki  1545-beri  alispáti  volt. 

Borsa y  caalád.  Ugocsa  vármegyében  is  volt  hajdan  Borsay 
nevű  család,  és  o.tt  Borsay  Mihály  1413-ban  alispán  volt  2). 

Pozsony  vármegyében  szintén  találunk  e  családra  a  múlt  szá- 
zadban, Borsay  János  1722-ben  Püspökiből  való  Nagyszombatban 
tanult. 

Borsay  család.  (Borsai).  Borsay  György  1298-ban  erdélyi 
vajda  volt,  Doboka  vármegyéből,  hol  Viz-Szil vason  1702-ben  is  bírt 
Borsay  3). 

JBorsy  család.  (Galanthai).  Pozsony  vármegyei  Galantha 
helységben  adomány os  jogon  birtokos  család. 

Czimere  :  a  paizs  udvarában  álló  oroszlán ,  első  jobb  lábában  kar- 
dot tartva,  ugyanaz  paizs  fölötti  sisak  koronáján  is. 

A  XVII.  század  elejétől  kezdve  a  leágazás  a  következő  *)  ; 

Borsy  György 
(Bessenyei  Magdolna) 


István.     Flórián.       Tamás.      Barnabás.        Anna.     Ferencz.   János.     István  *) 


1655.     (Désházy  (Bucsányi     (Tarródy    (Bucsányi        -j- 


+ 


Anna) 


Anna) 


Anna) 


Zsig.) 


György 

t 


János 

(Redneki 

Anna) 

István 
(Aczél  Erzse) 


Farkas.    György.  Zsófia. 

<  Máthési         f  f 

Anna)  ■  T   ».. 

, * 1  Judit. 

Zsófia  (Balogh 

(Felnémethi)  György) 


(Deseö 
Erzse) 


Mária. 

(Ujváry 

István) 


János.    István. 


Farkas.        Ilona.         Anna.       Erzse. 
(Bessenyei    (1.  Deii      (Gány 
Mih.)         Istv.  Fer.) 

2.  Deli  Pál) 


István.        László.        Rebeka.  Zsófia.  Ilona.  Kata.        Erzse. 

f  f  (Csuzy    (1.  Lénárt  Istv.  (Somko    (Kada  Andr.) 

Tamás)     2.  Hídassy  Fer,)     Ján.) 

*)  Ezeknek  testvérei  még  Ilona  Bossányi  Mi- 
hály n  é ,  Anna  Dalmady  Istvanné,  és  Erzse  Csány 
Ferencz  né. 


r)  Forgách  Comment  66. 
*)  Szírmay  C.  Ugocsa  50. 1. 

8)  Hodor   D«  -boka  várm.  56.  lapon ,  egyszersmind  megjegyzi ,  hogy  nem  a 
törzsökös  székely  Bors  családból  volt  Borsay  György  vajda. 
4)  Múlt  századi  hiteles  genealógia  szerint. 


Borsy  —  Borsos.  201 

A  családfa ,  mely  a  múlt  század  ötödik  —  hetedik  tizedében  ké- 
szült ,  csak  is  ez  ideig  terjed ,  s  tán  a  családfán  álló  végső  izekben  ki 
is  aludt. 

Györgynek  a  törzsnek  fía  I  s  t  v  á  n  magát  B  o  r  s  s  y-nak  irta  egy 
1655-ki  május  15-kén  Hetménben  kelt  oklevél  alá ,  mely  szerint  ott 
Balogh  Miklóstól  zálogban  birt  két  darab  földet ,  és  egy  rétet  kibocsát 
Lipthay  Györgynek  1j. 

Emiitett  Istvánnak  testvére  Barnabás,  Gányi  három  elha 
gyott  nemesi  curiáját  elcseréli  Tarródy  Mátyásnak  Bolondosi  házával, 
és  íizet  rá  32  forintot  1 664-ben  2). 

Talán  e  családhoz  tartozott  azon  Borsy  Gergely,  ki  a  XVI. 
században  Palota  várából  a  törökökhez  átszökvén  ,  renegált ,  és  Mehe- 
meth  néven  Vácz  vára  kapitánya  volt  8). 

Borsy  Mihály  az  171f;-ki  országgyűlésen  a  törvények  átvizs- 
gálására rendelt  választmány  tagja  volt  4). 

Borsy  család.  (Kuchyni).  Zemplin  vármegye  kihalt  családai 
sorában  áll  neve  *). 

Borsy  család.  Zemplin  megyének  armalista  nemesei  közt 
említi  ázirmay  6).  Tán  e  családból  volt  azon  tállyai  lakos  öreg  Borsy 
Pál,  ki  1700-ban  váltatott  meg  török  rabságból ,  hova  Tokaj  foldulása- 
kor  esett  7).  És  Borsy  Ádám  Rákóczy  alezredese,  ki  1705-ben  kassai 
parancsnokává  tétetett.  Borsy  család  Szabolcs  nemes  családai  sorában  is 
áll  Fényes  Geograpbiája  szermt. 

Borsod y  család.  Hajdan  Bihar  vármegyében  virágzott,  azon 
megyei  Chyömek  helységben  1552-ben  birt  Borsody  Pál  9). 

Borsos  család.  (Gyergyó-Ujfalusi).  Gyergyó-Ujfalusi  Borsos 
család  Mária  Terézia  királynétól  1761-ben  kapott  czimeres  nemes  le- 
velet. Czimcre  víz-szintesen  kétfelé  osztatik ;  a  felső  ezüst  mezőben 
vörös  ruhás  kar  könyököl ,  és  markában  kivont  kardot  szerit.  Az  alsó 
kék  mezőben  jobbról  rézsút  arany  szalag  vonul  át ,  és  azon  három  fe- 


')  Eredeti  oklevélről,  hol  pecsét-  czimere  S.  B.-vel  jelelve  latható. 

*)  Esztergomi  káptalan  előtti  bevallás. 

•)  Mindszenti  L'Advocat  Lexicon.  V.  Darab  152. 

*)  1715-ki  XXIV.  törv.  ez. 

5)  Szirmay  C.  Zemplin  uot  top.  72. 

•)  U.  ott.  110. 

*)  ü.  ott  not  hist  283. 

8)  U.  ott  not  hist.  289. 

9)  Bielek  :  Major,  Hung.  l51 


tm 


8  orsós. 


kete  sas  repül.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  vörös  kar  ejyyenesen 
nyúlik  föl,  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  arany-kék,  és  ezüst-vörös  ') 

Borsos  család.  (N.-Enyedi).  A  nagy-en  yedi  Borsos  csa- 
ládból Mózseá  Alsó- Fejér  vármegyében  Erdélyben  rectiíicator  biztos 
volt  17£<-ben. 

Borsos  család*  (Monoi).  Szintén  Erdély  családa.  Monoi 
Borsos  János  szászvárosi  szék  senatora'  1 794-ben. 

Borsos  család.  Zaránd  várraegye  nemes  családai  sorába  szá- 
mit  Borsos  családot ,  melyből  Borsos  S  á  n  d  o  r  1 794-ben  azon  vár- 
megye alszolgabirája  volt. 

Általában  Erdély  több  Borsos  családot  termett,  melyekből  több 
neves  férfiú  tűnt  föl.  ilyen  család  a  következő 

Borsos  család.  E  család,  mely  a  népből  esze  által  emelkedett 
ki,  legújabban  történelem-irodalmi  szempontból  lőn  méltatva.  A  család- 
törzs —  meddig  tudniillik  e  családot  ismerjük  —  Marosvásárhelyen 
lakó  Borsos  Sebestyén,  ki  í 562-ben  egy  Krónikát  a  v i  1  á g- 
nak  lett  dolgairól'4)  irt  az  1490 — 1584-ki  évről.  Két  neje  volt. 
Az  első  Köpeczi  Tamás  leánya  Kata,  kit  1550-ben  vett  nőül,  de  ki 
1554-ben  a  tőle  született  János  nevű  fiával  együtt  meghalt.  1555-ben 
másodszor  nősült  Kolos  várról  Hoszu  Krisztinával  3).  Ezzel  igy  alkotott 
családot  *)  : 

Borsos  Sebestyén 

krónika  iró.  Megk.  1584. 

2-dik  neje  Hoszu  Krisztina. 


János 
ez.  1556. 


Pál  Kaíu  Anna 

sz.  1558.  sz.  1580.  ez.  1564. 

(Szabó  Gáspár)  (Nagy  Szabó 
Jánosné) 


Tamás 

sz.  1566.       • 

1605  fejed. 

táblabíró 

8  török  követ- 

Erzsébet 

Borbély  Kristóíné 

(fUaaóthon). 

Sebestyénnek,  ki  1584-ben  halt  meg,  Tamás  fia  1597-ben  Ma- 
rosvásárhelyen jegyző,  1599 — 1604-bea  főbiró.  és  ez  időből  Maros- 
Vásárhely  bel-  és  külvárosának  a  legközelebbi  időkig  fenállott  hely- 
hatósági alkotványa  az  ő  esze  és  keze  müve,  16Ö2-ben  a  vár  építésének 


')  Adauii  Scuta  Gentil.  I. 

*)  Gr  Mikó  Imre :  Erdélyi  Történeim?  adatok.  Kolosvár  1855.  I.  köi  9. 1 
kol  krónikája  kiadatott. 

8)  ü.  ott.  15. 16. 17,  ísüj. 
*)  ü.ott 


Borsos  —  Borsást-  203 

íö  indítója ,  1 603-ban  a  dézsi  országgyűlésen  városi  követ ,  1606-ban 
Bocskai  fejedelemhez  Marosvásárhely  hódolatának  Kassára  megvivője. 
1605-től  kezdve  fejedelmi  táblabíró,  és  mint  ilyen  a  törvényhozás  tagja 
volt.  1613.  1618.  1625-ben  *  török  portán  ügyvivő,  1615-ben  a  nagy- 
szombati ,  1625-ben  a  gyarmati  békekötéseknél  fejedelmi  biztos  TX  Le- 
irta  1613-ki  első  portai  útját ,  1585 — 1612-ig  kora  történeteit2),  és 
1618  ki  portai  követségi  naplóját  *) 

Erdélyi  székely,  és  igy  nemes  családból  származott  azon  Borsos 
Mihály  is,  ki  1728-ban  Budán  jesuitává  lőn.  Sárospataki  plébános, 
Thuróczon  zárdai  főnök  volt.  Meghalt  Bozókon  ,  mint  a  nagyszombati 
collegium  javainak  igazgatója  1761-ben.  Latin  verses  munkát  adott  ki 
Kassán  1735-ben  k). 

Borsos  család.  Magyarországban  Heves  és  Szabolcs  vár- 
megye nemesei  sorában  áll  Fényes  Geographiája  szerint. 

Borsos  Antal  élt  Ulászló  király  korában,  kinek  megegyezésével 
egy  malma  jogát  az  egri  Agoston-rendi  szerzetesek  egri  zárdájának 
irta  át  1505-ben  *). 

Borsó  család.  Ebből  Borsó  Jakab,  (ki  latinul  Pisó-nak 
is  íratott)  ,  Olaszországban  tanult ,  és  lí.  Lajos  tanára  és  titkára  volt. 
Származására  nézve  Erdélyországból  volt  6). 

Borsvay  család.  Ugocsa  vármegyében  virágzott  már  a  XV. 
század  első  felében,  midőn  Bor-svai  Lukács  1430-ban  Nvaláb 
vára  kapitánya  volt 7)  Ugyanazon  megyében  Borsvaj  Kristóf 
1612-ben  Tivadarfalván  bír,  és  arról  irta  előnevét  8) 

Zemplin vármegyében  élt  1492-ben  nemes  Borsvay  Miklós 
a  Palócziak  hive,  ki  ellen  hatalmaskodási  vád  emeltetett  9). 

Borsvay  Benedek  1487-ben  királyi  ügyek  igazgatója  volt  10). 

Borzast  család.  (Erkedi).  Erdélynek  kihalt  családai  közé 
számítja  Kóváry  M). 


*)  (J.  ott.  II.  int-  3-  4.  -  h  Életrajzát  gr.  Kemény  Józs.  és  Kovács  Istv. 
Erdélyország  történeti  tára  lí.  3  -74.  I. 

*)  Ugyanolt  é3  azok  által  kiadattak. 

*)  Gr.  Mikó  Erdély  Történelmi  Adatok  II.  kötetében  kiadva. 

4)  Horányi:  Nova  Mem.  648.  1.  —  Munkája  czime :  Idea  fíelüdvcum. 

*)  Katona  Hist.  Critic. 

€)  Jászai  M.  Nemzet  Napjai  a  Mohácsi  Vész  után.  61.  Budai  F.  Lex.  I. 
Borsosnak  írja,  szintén  P  i  s  o-bői  forditva. 

ri  Szirmay  C.  Ugocsa  144. 

8)  T.  ott  126. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not  top.  300. 

50)  Gr.  Teleky  Hunyadiak  kora  X1L  köt.  365.  369.  411.  437.  L 

")  Kovary  Erdély  Nev.  Családai  270. 1. 


504 


Borzavieh  —  Bosnyák. 


Borzavit'li  család,  Borzavieh  István  l.  Leopold  király  által 
1700-ban  nemesíttetetfc  meg;  czimeres  nemes  levele  Pozsony  várme- 
gyének azon  évben  Somorján  tartott  közgyűlésében  hirdettetett  ki  1>. 

Borzik  csaltad.  Zemplin  vármegye  nemes  családai  sorában 
áll  *). 

B(ka  család.  Hajdan  Arad  vármegye  nemes  családai  között 
volt  Bósa  András  birt  Nemes-Vásáriban  1562-ben3). 

Bosa  család.  Zemplin  vármegyének  armalista  nemes  családai 
között  iratik  -). 

Bosnyák  család.  (Magyarbeli).  Közönségesen  Bosnyák  Ber- 
talantól, állítólag  Kázmér  lengyel  király  hadvezérétől  (Í 310.)  eredez- 
tetik *).  Lehoczky  szerint  Poroszországban  busznicziBosnyákok 
voltak  ö).  Ha  a  névre  (B  o  s  n  y  á  kj  tekintünk,  inkább  lehetne  eredetét 
Bosniából ,  Bosnyákországból  származtatni ,  mert  ha  Lengyelországból 
eredt,  valószínűbb,  hogy  Lengyel  vagy  Polyák,  Rusznyák 
vagy  Orosz  nevet  kapott  volna. 

Nevezett  Bertalantól  a  családfa  egész  a  kihalásig  igy  jő  le  : 

Bertalan 

fKázroér  kir  vezére) 

1310-1367. 


Tamás  L380. 
( Magyarországban) 


Lajos  1422-1469. 


János  1469. 


András  102(5 . 

— /<      .i   .» 

Ferencz  1540. 


I.  Tamás 
(Kenderessy  Mária) 


11.  Tamás 

Fiiieki  főkapit. 

kir.  f6asztalnok 

1611-1631. 
(Zádory  Kata) 


Brigitta 
(Terszty  ánszky 
Gáspár) 


Ambrus  1559. 

Xorponai  kap. 

í'Patvaróczy  Anna) 

(Lásd  folyt,  a  kov,  lopon\ 


Zsóíia  Kata  Judif  Uwíik 

f  1644  (X'erényi  Ferencz)    (Balassa  Imre)    (  Veszprémi  piisp. ) 

(Wesselényi  Fer  nádcrné).  \  1644. 


*)  Pozsony  vn,rm.  levéltárában  van  az  eredeti  annalis  levél. 

2)  Szirmay  O.  Zemplin  not.  top,  110, 

s)  Fábián  Arad  várm.  37, 

6)  Szirmay  C.  Zemplin  noi  topogr.  110. 

*)  Geneal.  Autlient.  N.  207.  Mss.  sat. 

•)  Lehoczky  Stemm.  Ii,  p. 


I 

Bosnyák.  205 


Ambrus  1559. 

Korponai  kap. 

(Patvaróezy  Anna) 

Mint  a  tuba  lapon  látható. 

A 

r 


látván  Péter  Magdolna  Ferenci 

^^ ^ ía^ ^  (D^lfÍ^ék 

(Podoliában)  (Erdélyben)  (1.  Vitkovics  Istv.  vrsoiya, 

2.  Bosnyftk  András) 

Bosnyák  Mihály 

a  DessewfTí  ezredben 

szolgált. 

Meghalt  Sxicziliában. 


— i 

Anna                    Dóra                        Zsuzsa                  Horn  Miklós 

(Császár  Félix)     (Pistyék  Ján.)     (Sínkön  György)     (Valovits  (Harmati 

Józs  )  Ilo.  a) 

I "— : 1 

Imre  f  1742.  Illés 

(Szép ,  vagy  (nőtlen) 

Széplaki  Judit)  f  70  éves 

í  korában. 

— —       -  -*      i 


■  ■ 

Bora      Ferencz       Klára  Anna  Mária     Kata      Mária      Zsuzsa      Teréz  *) 
sz.  170().    sz.  1702.  (sz.  1711.)    az.  1716.    (sz.3  718.)   Erzse    sz.  1721.     sz.  1724. 

(Fábry     '1.  Pexa          f  (Mészáros          f      sz  1719.  (Mészáros  (Terebessy 

Pál)          Anna.  MiK)                   (Mészáros      Fer.)        György) 

2.  Borcsiczky  Márt.) 
Anna) 


az  első  tói: 
Auna  Róza  Kata 

(Járdánbázi    (Vincze  Pál)    (Nagy  Fer.) 
Kovács  Istv.) 

E  családfa  igazolására  az  idézett  kútfőn  kívül  egyebet  fel  nem 
hozhatván,  igy  Bertalantól  Ií.  Tamásig  a  leszármaztatás  erősítésre  vár, 
innál  inkább ,  mert  Bertalan  a  törzs  Kázmér  király  hadvezéréül 
Belüdux)  iratik.  Fia  Tamás  I.  Lajos  hadvezéréül ,  ennek  fia  Lajos 
Zsigmond  király  kapitányául  ennek  fia  János1)  Mátyás  király  kapi- 
ányaul ,  és  ennek  íia  András  II.  Ulászló  és  II.  Lajos  király  udvari 
iiubereül  iratik,  mire  nyomokat  történeteinkben  alig  találunk. 

Ellenben  történeteinkben  említetnek  Bosnyák  családbeliek ,  kik 

családfán  nem  láthatók.   így  1526-ban  él  II.  Lajosnak  udvari  embere 

losnyák  Antal   (tehát  épen  az  állítólagos  Bosnyák  Andrásnak 


*)  Ezeknek  testvéreik  még :  "Dorottya,  *zül.  1729.  és  László,  kik 
lagnélknl  "naltak  el. 

*í  £nnek  testvéréül  tetetik  Miklós  is,  földvári  Benczés  apát  1456-ban. 


80$  Bosnyák. 


kortársa),  ki  a  mohácsi  vész  előtt  Gömör,  Torna ,  Borsod  és  Heves  me 
gyekhez,  egri  káptalanhoz,  s  Bebek  Jánoshoz  levéllel  küldetett  '}. 

Szintén  II.  Lajos  korában  élt  egy  Bosnyák  Tamás,  ki  Bárdi 
Istvánnal  egy  török  fogoly  megvétele  miatt  összezörretívén ,  azzal  pár- 
bajra kelt  és  eleset*  íl>27-ben  *). 

Bosnyák  Márton  (szintén  nincs  a  családfán)  Szigetvárnál  esett 
el  Zrinyi  alatt  1566-ban  s). 

II.  Tamás ,  kit  már  gyermekeivel  együtt  történelmünk  jól  ismer, 
ágát  magasra  emelendette ,  ha  az  István  nevű  pap  fiában  ki  nem  hal. 
E  Tamás  szép  vagyont  szerze ,  1614-ben  szerzé  kecskeméti  birtokát 
magánvétel  utján ,  mit  Meki  kapitány,  és  kir.  fŐasztalnok  korában  ha- 
talmas foglalásokkal  is  szaporított 4).  Meghalt  1635-dik  év  előtt.  Ne- 
jétől Zádory  Katalintól  5)  született  egyetlen  fia  I  s  t  v  á  n  1635-ben 
esztergám!  kanonok,  1640- ben  egyszersmind  pécsi  püspök ,  majd  vesz- 
prémi püspök;  meghalt  1644-ben  mint  kinevezett  nyitrai  püspök  6). 

II,  Tamásnak  leányai  főrangú  férfiaknak  lőnek  nejeik  :  Zsófia, 
Wesselényi  Ferencznek  (a  később  nádornak)  lőn  neje,  meghalt  1644. 
april  28-kán.  Eltemettetett  Sztreesen  várában  ?).  Kata  Perényi  Fe- 
rencznek, Judit  Balassa  Imrének  volt  neje. 

Ezekben  kihalt  a  magyarbeli  Bosnyák  család;  mert  a 
következő  ágat  nem  látjuk  ez  előnévvel  élni.  A  másik  ág  Ambrustól 
jőne  le  8).  Hogy  Bosnyák  Ambrus  a  XVI.  század  közezén  élt ,  és 
főhádi  ember  volt,  bizonyos  9).  Nejétől  Patvaróczy  Annától  gyermekeit 
látjuk  a  családfán.  Két  fia  ágat  nyújt  le.  Istvánnak  ismét  két  fia  ma- 
rad, mint  a  családfa   megjegyzi   Podoliában   és   Erdélyben.    Leánya 


*)  Engel:  Monumenta  Üngrica  226. 

*)  latvánfi  1685-ki  kiad.  70. 1. 

8)  Schwandtner  Scriptor.  I.  730. 

*)  Magyarország  képekben.  Szerk.  Kubinyi  Fer.  és  Vahot  Imre.  Pest, 
1853.     köt. 

5)  Más  genealógián  ezen  lí .  Tamás  nejéül  tétetik  Kenderessy  Mária  iit 
én  Tamás  Ferencznek  fiául  iratik,  mi  a  chronologiával  sem  fér  meg ,  miután  F  •- 
r  e  n  c  z  a  XVI. ,  IL.  Tamás  pedig  a  XVII.  század  másod  tizedében  élt ,  igy  egy 
század  állna  atya  és  fiu  közt ;  —  valószínűbbnek  véltem  tehát  a  másik  családfát, 
melyről  e  miénk  adatik,  elfogadni. 

*)  Memória  Basilicae  Sírigoníen.  Pest)  1856.  pag.  153. 

1 1)  Hormayr  Mednyánszky  Taschenb.  f.  vaterL  Gesch.  1822  311.  s  kör.  1 

")  Ez  ágnak  eképen  Ambrustóli  leszármazását  csupán  e^y  múlt  század 
végéroli  genealógián  találom. 

•j  Forgách :  Comment.  29. 


BossÁnyi.  80j 

Katalin  szintén  Bosnyák  András  nevűhez  megy  másodszor  férjhez 
es  ettől  Mihály  mint  katona  Szicziliában  halt  meg. 

Ambrusnak  van  fia  Péter  is,  kit  azonban  nem  merek  egynek 
tartan,  azon  Bosnyák  Péterrel,  ki  az  1659-ki  országgyűlésen  a  határ- 
vizsgalati  választmány  tagjául  neveztetik  '). 

Ambrusnak  fia  Pere ncz  is,  kinek  leányain  kivül  gyermeke 
M  iklos,  ki  ismét  ket  gyermeket  hagy.  Illés  nőtlenül  hal  meg  70 
eves  korában.  Imre  1698-ki  június  26-kán  kelt  össze  Szép ,  máskép 
Széplaki  Judittal,  kivel  Nógrád  vármegyében  Puszta  Szántót  örökölte 
Meghalt  1742-kifebr.  19-kén,  kora  75-dik  évében.  Eltemettetett  Ér- 
sekujvarott  a  sírboltban.  Több  gyermeke  közül  csak  a  következő  hat 
alapított  családot,  úgymint:  1  Borbála,  2.  Ferencz,  3  Anna 
Maria,  4.  Mária  Erzse,  5.  Zsuzsanna,  és  6.  Terézia 
mint  a  családfa  is  mutatja.  E  hat  gyermek  utódai  hat  ágra  oszták  a 
pusztát,  melynek  az  utódok  leány-ágon  máig  is  birtokában  vannak  *) 

fezekben  kihalt  a  Bosnyák  család  ez  ága  is. 

Bos*á„ji  c»al4d.  (Nagy-bossányl  és  nagy-ugróczi ,  gróf  f 
barof  es  nemes).   Régi  törzsökös  család,  mely  a  Divék  ős  nemzet- 
segból  (de  genere)  származik  több  rokon-ágazattal  együtt 
.  Mint  Írják  %  e  nemzetségnek  feje  Divék  az  első  megszálláskor 

nyílra  es  Irenesm  vármegye  azon  részén  telepedett  meg,  mely  Nyitra 
varatói  éjszak  felé  a  bérezek  aljáig  elterül.  E  vidéken  épité  Divék 
az  első  falut  saját  nevére,  mely  helység  később  mezővárossá  fejlődvén 


')  1659-ki  LX.  és  LH.  törv.  ez. 


z  •  »  .?,  .E '*Bármazá8  Bo*ayte  I™--««1 ,  és  az  erre  vonatkozó  adatok  e/rv  -  az 

érintett  bjrtokra  vonatkozó  újított  pörből,  melv  tan  jelenleg  is  folyik   -  »  meiv 

n*k  igen  külö„ös  a  tárgya.  A  múlt  század  végen  Juhász  JóLf  kapitány,  j£z' 

t tr*k/megl1-  m%  febr  28"  kora  6°)  «*«  B««y*k  Annatói  szü  eie.tl 
örökösödés,  port  inditafölebbihaC  testve/ ellen  ,  azíigényelve,  W  anyt 
Bosnyák  Anna  B  Imre  Ipám™  ™l*     s  ^t  i  ■      .      '  '  "uKy  anyja 

m-írkaná  l„w  1^.,  Ap0r*  me«nycre.  éa  a  puszta  hetedrészét 
«.f»t"^ lftll  ,  ra0*uJ,tát»PÖrí,  melyben  eredeti  oklevelekkel  tanu- 

Ádám  n.je  „  e  m  Bosnyák  Imrének  Szép  Judittól  való  leánya  volt  hanem  szin- 
ntwTtT  "*?  ÍdÖSb  BOS"^k  Mitüynak  Szomithalyi  i  TP  D;  - 
AdT  Z^T  "Öle,6ett  'e,U,y*  V0"'  ^"^-ki febr.  26-án  ve4n4öUuUáSz 
Adán,  Különben  ez  idősb  Bosnyák  Mihály  U  Érsekújváron  lakott     és  ez  An« 

GeseiüL^rrhfg.^ar *  Me<?nyáj,iaky  *****  <•  "^ 


308 


Btossányi 


két  részre  oszlott,  egyik  része  egyházas,  a  másik  vásáros  D  i  v  é  k 
nevet  nyert.  Divék  utódai  később  több  ágra  szaporodva  }  külön  külön 
családokat  alapítanak.  1277-ben  élt  B a r  I  e  u  s  mester,  Divéki  B  a  a  n- 
nak  fia,  kinek  és  Budimér,  Jaroszló  és  (xergely  testvéreinek 
részére  IV.  László  király  Bassán  (Bossany)  földet,  melyet  cseréltek, 
megerősité,  ugy  nagy bátyj oknak  Cozmának  gyermekei  részére  *)>  és 
igy  Barieus  Bossányfcs  vidékét  nyervén  birtokába ,  alapitója  lőn  a 
Bossányi  családnak.  Ezek  közül  egyik  (1300.)  Újfalut  épité,  ée 
utódai  tŐkésujfalusi  Ujfalussy  a  k-nak  neveztettek.  —  Ismét 
a  Divék  nemből  egy  másik  István  (1250,)  nevezetű,  törzse  lőn  a 
divék-uj  falusi  Ujfalussy  és  a  Rudnay  családnak.  —  Di- 
véki Tamás  az  úgynevezett  fogatlan,  megtartá  a?  Ősi  nevet,  és 
alapitá  a  máig  élő  D  i.  v  é  k  y  családot.  Ugyanazon  nemzetségből  W  i- 
k  o  w  ősatyja  lőn  a  B  e  s  z  n  á  k  2j  családnak ,  E 1 1  e  u  s  3J  pedig  * 
Csermeny  családnak.  Végre  szintén  a  Divék  nemból  ered  Fal  ko- 
rner, kiaMajthényi  és  Mottesiczky  családokat  alapitá.  Leg- 
végül pedig  szintén  e  nemből  szakadt  a  P  r  i  1  e  s  z  k  y  és  T  u  r  e  s  á  n  y  i 
osalád  is, 

A  Divéki  nemzetség  1348-ban  ■)  osztozott  meg. 

E  rokon-családoknak  (mint  Bossány,  Uj- 
falussy, Rudnay,  Prile3zky,  Majthényi  stb) 
többnyire  egyenlő  a  czimerük,  s  csak  a  czimert 
ujittatott  család-ágaknál  különbözik ,  rendsze- 
rint szaporítva.  Ez  ősi  cziraer  kék  mezőben  egy 
terepélyes  fa  alatti  medve,  fölötte  csillag  és  hold 
ragyog. 

Az  előszámolt  családok  tovább  fejlődése 
történeteit  az  illető  czikkekre  hagyva  föl ,  itt 
csupán  a  Bossányi  család  lesarjadzását  keli  kö- 
vetnünk. A  mily  régfi5)  szétterjedt  nagy  csa- 
ládot képeznek  máig  a  Dcssányíak,  annál  inkább 


*)  Fejér  Cod.  Diplom.  lom.  V.  toI.  II.  403. 

2)  £  származásnak  megemlítése  a  Basznak  osalád  ismertetésénél  véletlenül 
kimaradt. 

3)  Masnit  e*  Elletw  fiától  Elias  (Illés-) tol   szárraaztatik  a  Bossány  osalád 
is.  Geneal.  authent.  Mss.  tom  l 

*)  Fejér  Cod.  Dipl.  tom.  IX.  voL  I.  615.  -   Budai  Fer.  Lex  I.k.  Bos- 
sány Domokos  h  1228-ban  Szörényi  bánnak  írja. 
s)  Fejér  Cod.  Dipl.  tom.  V.  vol.  II.  p.  403. 


Bossányf. 


tOi 


sajnálnunk  kell ,  hogy  egy  teljes  családiát  nem  mulathat unk  föl,  és 
csak  összefüggés  nélkül  szakadozott  genealógiai  töredékek  által  mutat* 
hatjuk  föl  azon  jeles  férfiakat,  kiket  időnként  a  hazának  termett  e 
család. 

E  családfák  egymásután  megszámozva  igy  következnek  r 

I.  tábla1): 
Bossány  Kristóf 


L  Gábor 
^ 


I.  Imre 


Ábrahám.     I.  Dániel,     1.  Mihály. 
X £_ 

II.  Mihály 


II  Imre 


L.  Ádám 
1681. 
nyitrai  aligp. 

II.  Ádám 


I.  Sáudor 


I.  Menyhért.  I.  László.    I.  Gáspár. 

r 


III.  Mjhály 


í.  Péter.  I.  József.  IV.  Mihály.  II.  János 
I  ! 

Antal  Pál 


II.  Gáspár 

- — . — <•■ 

I.  Fereucz 


IL  Dániel. 


I.  Jánof. 
* , 

Lajos 


II.  Imre. 


I.  Imre 

alorsz.  biró 

alfcir.  helytartó 

1770.  —  gr<if. 

(Korlathkeői  Eva) 


Róza  Julianna 

(apácn  f  1806. 

N.-Srombat)    (Gr.  Festetich 
Pál) 


N. 
(Motesiczky  Pál) 


E  táblázat  élén  álló  Kristófnak  korát  sem  ismerjük ;  és  mint 
mégis  észrevehető «  ez  ágazat  sincs  a  jelenig  lehozva ,  hanem  e  század 
elején  megszakad 

Ez  ágnak  legnagyobb  embere  I.  Imre  volt,  már  1751-ben  Nyitni 
vármegyei  követ,  17ft0-ban  ugyanott  alispán,  később  alországbiró, 
1770-ben  már  aikirályi  helytartó,  végre  gróf^).  Azonban  ágazata 
leányaiban  kihalt.  Leányai  közül  Julianna  gróf  Festetics  Pál  özvegye 
1805-ben  halt  meg  Huszonöt  évvel  előbb  pedig  Mária  Terézia  király- 
nőnk e  hölgy  karjai  között  adá  ki  leikét  3) 

Egy  másik  töredék  szerint  Imrének  a  grófnak  testvére  lett 
volna  Károly  is  ,  kinek  három  leány  a  maradt ,  úgymint  Borbála 
Gyurcsányi  Jánosné  ?  Krisztina  Szent-Iványi  Jáno3né ,  és  Mária  gr(j 
Majláth  József  né. 

*)  Geneal.  authen.  Mos.  tom.  I. 

*)  Lehoezky  Stemm.  I.  167.  lapon  172S-r*  tesii  Imre  grófságát,  de  ez 
sajtóhiba,  valószínűbb,  hogy  1732-ben  lett  gróffá 

3)  L-  gr.  Bossány i  Julianna  halálára  „Ep  i  ce  d  i  um"  ez'un  alatti  ver 
sekei 

u 


210  Bossányi. 

Ugy  látszik  e  családfán  ÍII.  Mihály  azon  BossányiMihály, 
kinek  Burián  Mária  volt  neje,  s  kinek  Péter  fia  Luby  Zsu- 
zsannának volt  férje.  Ennek  üa  József  1741-ben  Nyitra  vármegye 
követe. 

Ugy  azon  időben  élt  Bossányi  Gr  y  ö  r  g  y  ,  kinek  bitvese  Burián 
Kata,  fia  pedig  ismét  G  y  ö  r  g  y. 

Egy  másik  töredék-genealógia  a  következő  *) : 

II.  tábla. 

Bossány  Mátyás 

1561-ben. 

(Csery  Kata) 

I T~* -» 

János 

P—  -/* 1 

János  Sandrin  Márton 


Anna 
(a  XVII.  században) 

(Dombay  Pál  ír) 

E  családfán  Márton  valószínűleg  azon  Bossányi  Márton, 
ki  1611 -ben  Bars  vármegye  szolgabirája  volt*). 

Ismét  egy  másik  ágazat  töredékes  kimutatása  3)  imez : 

UI.  tábla. 

Bossányi  László 
(Akács  Teréz) 


Francziska  András 

(Bossányi  Tamásné)  '       ^^" ' 

Terézia  (Poor  Jánosné) 
(Apagyi  Antalné) 

Egy  terjedelmesebb  ágazat  —  melynek  összeköttetése  a  fölebbiek- 
kel  elégséges  adatok  hiányában  el  nem  dönthető  —  következőleg  •) 
sarjadzik  le : 


')  Kir.  táblai  porben  használt  genealógiáról. 

2)  1611-ki  eredeti  oklevelén  aláírva. 

*)  Deméndi  Theszéri-féle  pörben. 

*)  Deduct,  Tab.  Mss.  Mus.  fol.  lat.  213.  sz.  a. 


Bossányi.  211 


IV.  tábla. 


Bossányi  János 
(Zeleméry  Kata) 

.A 

f 


I.  Mihály  Ilona  János.  1619.  Anna 

báró  1610.  (Bodorfalvi  (1.  Béganyi  Dóra.  (Loverkovics 

|  Baranyai  Gásp.  1651.)    2.  Lökös  Julianna)      Horváth  György) 


i r ■ 1        i 1 

Idósb  László  báró.  Judit  Erzsébet 

(1.  Sz.-Iványi  Magd.     (Révay  Dani)        (Go3ztonyi  Miklósné) 

2.  Nyári  Kriszt.) 

i " 1 

II.  MiLály.  1.  Miklós 

(Mocsáry  Jud.) 


II.  László  Krisztina 

(Révay  Erzs.) (1.  Szemere  György. 

r~ü"5iüwP  ííiT"     2-  °«Uk  Gr**y) 

septemvir  1760.         (Tarródy  Istv. ) 
(Korlátkőy  Júlia) 

i f • 

Julianna 

gr.  Révay  János  Özv. 

1776. 

Ug7  látszik ,  e  táblázat  élén  álló  Jánosnak  fia  János  az ,  ki 
1 604-ben  a  határvizsgáló  7  1608-ban  pedig  a  harrainczadi  vám  igazí- 
tására rendelt  országos  bizottmány  tagjául  neveztetik  \).  1618-ban  is 
Bossányi  János  Nyitra  vármegye  követe  volt2). 

I.  Mihály  1 635-ben  Bars  vármegye  alispánja  ,  báróságra  emelte- 
tett —  Lehoczky  3)  szerint  1610-ben,  de  az  évben  valószínűleg  hiba 
van.  1625.  1630.  1635-ben  követ  az  országgyűlésre  4). 

A  bárói  ág  II.  Miklós  septemvirnek  Julianna  nevű  leányában 
özvegy  gróf  Révay  Jánosnéban  fogyott  ki ,  kinek  fölperessége  alatt  in- 
díttatott 1776-ban  azon  —  úgynevezett  Bossányi  hires  pör,  mely  a 
hajdani  lindvai  Bánffy  örökösök  részéről  a  Belatinczi  stb.  urodalmak 
iránt  berezeg  Eszterházy  stb.  ellen  emeltetve ,  száz  meg  száz  beavat- 
kozó családot  tartalmaz. 

E  családhoz  tartoznak  még  a  következők  is:  Boldizsár  1622- 
ben  követ  a  soproni  országgyűlésen  ,  az  akkori  ellenzék  élén  álló  fér- 
fiaiból,  kinek  szállásán  szoktak  volt  előleges  tanácskoznia nyok  tartatni  5). 


*)  1604-ki  XV.  —  1608-ki  XII  törv.  oz 

*)  Lehoczky  Steram.  I.  200 

*)  U.  ott  167. 1.  —  ügy  látszik  1610-nél  később  lett  báró. 

*)  1626-ki  XXIII.  1630-ki  XXVI.  1635-  ki  LVI.  törv  ez. 

5)  Diarium  Comitiorum  anni  1622.  Mss 


i 
ZIZ  Bossáayi, 

A?,  előadott  táblázatokhoz  adandó  a  következő  *)  ia 

V.  tábla. 

Bossányi  Péter 

'""György  1661.  68^ 

János 
(Ottlik  Bora) 


Eszíera 
(Raszlaviczy  Fer.)  1721. 

Az  összefüggést  —  mint  emlitok  —  nem  tudhatva  említendő 
meg :  Bossányi  Mihály,  B.  Ferencznek  fia,  ki  ELnt  vármegyei  Nagy- 
Varsányban  telkét  100  forintért  1618-ban  zálogba  adja  Lipthay  Imié- 
ivek  a). 

1629-ben  Bossányi  Lajos  és  Ferencz  ugy  is  mint  test  verőknek  a 
meggyengült  elméjű  B.  Lászlónak  gyámjai  Nyitra  vármegyei  Széczi 
részüket  zálogba  adják  Pestvármegyei  György  Özvegyének  Lip- 
thay Erzsébetnek  3). 

1681-ben  Bossányi  Gábor  Nyitra  vármegyének  követe,  ugyanaz 
1715-ben  és  1722-ben  is  *).  Talán  ugyanaz,  ki  1704-ben  Rákóczy  hive, 
és  Bercsényi  főhadvezér  titkára  azon  évi  sept.  30.  Sempte  várából  ir 
levelet,  és  ki  a  nagyszombati  ker.  tábla  elnöke  volt.  Gábornak  Gábor 
nevű  fia  előbb  Benczés  szerzetes  ,  1745  ben  Modoron  lakik 

Bossányi  Ferencznek  Péchy  Zsófiától  két  gyermeke  volt,  ugy 
mint  Ferencz  Bihar  vármegyei  főjegyző, főbíró,  és  1764-ben  ország- 
gyűlési követ,  kinek  Kóji  Comáromi  Juliannától  született  fia  atyja  volt 
Kazinczy  Józsefnénak,  Es  Bossányi  János  cs.  kir.  kapitány. 

Tudós  szerzeteseket  is  mutatott  föl  a  család.  Bossányi  András 
jesuita  volt  Nagyszombatban.  1708-ban  egy  latin  munkát  irt  5). 

Bossányi  Szerafín  1764 — 1767  ig  több  vallásos  munkát  nyoma- 
tott «). 

Bossányi  Farkas  szintén  jesuita  es  iró,  meghalt  1726-ban7). 


')  Bossányi- féle  pör  508.  lap. 

2)  Sz.  Bencdeki  Conv.  Protiioc.  K.  pag.  32. 

*)  U.  ott  Fasc.  114.  Nro  6. 

*)  Lelioczky  Steirnn.  I.  201 . 

5)  Horányi  Nova  Memória.  570. 

c)  Ugyanott  57L 

7)  Ugyanott  575. 


Bassaldl  —  öetfc.  %Yé 


Végre  e  családhoz  sorozandók  a  következők  is 

Bosróiiyi  Elek 

(Motesiczky  Teréz) 

r— " 1  ' 

Elek 


látván 

Bossányi  Ferencznek  M&jthény  Júliától  gyermekei :  J u d i t 
és  L  5  r  i  a  c  z. 

Bossányi  Istvánnak  első  nejétol  Pongrácz  Annától  gyerme- 
kei: János,  Ferencz  éí?  Ignác z.  —  Második  nejétől  báró  Ré- 
vay  Charifastól  Simon  és  Anna  e  században. 

A  legutóbb  emLiiett  Simon  előbb  Nyitra  vármegyei  alispán, 
jelenleg  Hont  megyei  cs.  kir.  főnök. 

A  család  számos  tagjaiban  él  napjainkban  is. 

BossoldS  csaf&dL  Hajdan  Bihar  vármegye  nemesei  közé  tar- 
tozott, 1552-ben  Bossoldi  Pál  birt  egy  portát  sz.  János  Ugrán  *). 

ISosváry  c*al4d.  Bosváry  Kata  V&rsay  János  özvegye  tiltja 
anyjáról  való  nénjét  Berky  Borbálát  nyényei  Laka  Benedeknek  Özve- 
gyét, nehogy  ez  Hont  vármegye  KŐkeszi  réyzbirtokát  Dubraviozky 
Mihályra  átruházza  1542-ben  *}. 

Botn  család.  Heves  vármegye  nemes  családai  sorában  említi 
n&rét  Fényes  (xeographiájában, 

SSoíÁr  család.  fCsik-Taploczai).  Fel-csikszéki  székely  család. 
C3Ík-taploczai  Botár  Mihály  hites  ügyvéd  1815-ben3).  Ugyanakkor  az 
erdélyi  kincstári  kormányszéknél  József  irnok.  1853-b»n  élnek ,  és 
Cbik-Taploezán  birtokosok  Botár  Elek,  Botár  László  4). 

Botassy  esalikd.  1552-bea  Botessy  Márton  bírt  Bihar  vár- 
megyében Szépiákon  *). 

Holfo  család.  (Bajoai).  E  család  eredetét  is,  mint  több  másét 
homály  födi.  Kéza  Simon  krónikájában  a  jövevény-nemzetségek  sorá- 
ban említ  lebényi  Pot  vagy  B  o  t  h  •)  nevűt,  de  liogy  ettől  származót* 
volna  a  bajnai  Both  család,  állítani  nem  merném.  Különben  is  a  Both 
név  (Boté)  németül  követet,  hírnököt  jelelvén,  Lazánk  történeteiben  az 


*)  Biclek  Majoréi  Ilaiíg.  126. 

2)  Sz.  Benedek;  Oonvent  Fása  45.  Nro  37. 

3)  Székely  N^tus.  GanstitatSoji  27„  láp. 

*)  Benkő  Károly  Caik,  Gyergyó  «tb.  18.  1. 
*)  Bíelek  :  Majores  Hwig.  147.  L 

';  Magistri  Simooia  de  Kéz&  :  De  Originibns  e t  Gestis  Hcn* 
gsrornra  L  i  h  r  i  duo.  Jos.  Podhracaüsy  Baiae  JS33.  p.  80. 


S14  Both. 

Árpádok  alatt  több  ily  névre  találunk  j  anélkül .  hogy  azáltal  az  ily- 
nevüek  között  rokonságot  kellene  keresnünk.  Both  0  névre  találunk 
már  Kálmán  király  idejében  is,  ki  alatt  és  által  Both  Benedek 
bizatck  meg  1114  ben  a  világtalan  Almus  herczeg  megölésére.  Azonban  a 
bajnai  Both  család  őséül  ezt  sem  igazolhatni  semmi  adattal 3). 

A  bajnai  Both  családot  legelőbb  Mátyás  és  II.  Ulászló  ki- 
rály korában  látjuk  fölemelkedni. 

Bajnai  Both  András  Mátyás  király  hadvezére ,  kit  a  nevezett  ki- 
rály 1488-ban  a  pártos  Viktorin  ellen  küldött.  Ulászló  alatt  szintén 
főember,  és  az  1496-ki  amnestia  egyik  hatályos  eszközlője.  1498-ban 
banderiumos  ország-nagy  3).  1504- fjen  Dalmát-,  Horvát-  és  Tótor3zág 
bánja  Balassa  Ferenczczel ,  jelen  volt  az  1505-ki  rákosi  országgyűlé- 
sen is  4). 

Bajnai  Both  János  Belgrád  vára  egyik  kapitánya,  1521-ben  a 
várat  föladni  kényszerülvén  Szolimánnak ,  a  várőrséggel  együtt  ő  is 
feikonczoltatott 5). 

Egy  másik  Both  János  Illíria  kormányzója, horvát-  és  tótországi 
bán,  1493-ban  Brinia  vár  védelmében  az  ellenség  golyója  által  veszti 
életét «). 

Both  István  (valószínűleg  szintén  bajnai)  II.  Lajos  király- 
nak küldötte  Lőcse  és  több  városhoz  hadi  segély  végett  1526-ban  a 
mohácsi  csata  előtt  *). 

Both  Gáspár  Kanizsa  táján  bírta  Szent-György  várát ,  melyet 
1566-ban  a  berzenczei  törökök  ostrom  alá  fogtak,  de  Gáspár  a  kanizsai 
kapitány  Tahi  Ferencz  segélyével  azt  megvédte  8). 


')  Xratik  különféleképen,  majd  B  o  1 1 ,  majd  Bot.  sőt  P  o  t-nak  is. 

2)  Bott  nevű  család  re'  szokásos  modorában  a  „Trophaeum  Estoras" 
is  közöl  egy  koholt  hosszú  nemzékrendet  a  többihez  hasonlóan  a  XVII.  században 
magba  szakítva.  De  e  leszarni azt&tás  az  első  pillanatra  mindenki  előtt  kimntatja 
valótlanságát. 

a)  1498-ki  XXII.  törv.  ez. 

*)  Jászai  :  A  Magyar  Nemz.  napjai  a  mohácsi  vész  után* 
156.  lap. 

5)  Tubero  Schwandtnernél  II.*374.  3~f>. 

•)  Istvánfi  1685-kí  kiad&fc  19.  lap.  Ratikay  Mem.  Regnm  et  Bánomra 
107.  L  Lehoczky  szerint  Ste  ^«m.  II.  66.  neje  Csapy  leány  Csapy  András  leánya. 

'';  Engel :  Móniimén  ts. 

*)  Istvánfi  1685-ki  kiadás  322. 


Both  -  Botka.  213 

A  már  emiitett  bajnai  Both  János  belgrádi  kapitánynál  test- 
vére *)  volt  bajnai  Both  Imre,  ki  ily  családfát  alkotott 2) : 

Bajnai  Both  Imre 

Ferencz 
r 


György  Katalin  Dorottya 

szül.  1508.  szül.  1509.  (nebojszai  Balogh  Ferenczné) 

Ferencznek  nejéül  Batthyány  Boldizsárnak  leányát  irják  3).  Fia 
György  1508-ki  sz.  György  nap  előtti  hétfőn ,  Katalin  pedig 
1509-ki  sz.  Demeter  ünnepe  előtti  csütörtökön  született  *).  Dorottya 
a  harmadik  leány-gyermek  nebojszai  Balogh  Ferenczhez  ment  férjhez, 
ki  után  leány-ágon  a  Mednyánszky,  Osztroluczky,  Go3ztonyi ,  Nozdro- 
viczky,  Podhorszky  stb.  családok  jőnek  le.  György  és  Katalintól  pedig 
a  gróf  Sándor  család  is  származik ,  ki  jelenleg  is  bírja  B  a  j  n  á  t  * 
és  szintén  előnevül  viseli. 

Arad  vármegyében  is  találunk  e  családnévre.  Both  Bálint 
1550-ben  Arad  várraegye  főispánja  volt  6). 

A  család  c  z  i  m  e  r  e  egy  nyíllal  átszúrt  kar ,  melynek  elvágott 
tövén  korona  nyugszik.  Fölötte  csillag  ragyog  6). 

Both  család.  (Bothfalvai  és  Hrabólczi).  Hogy  ily  előnevü 
család  is  létezett ,  mutatja  bothfalvai  és  hrabólczi  Both  István,  ki- 
nek 1354-dik  táján  neje  Lesz  te  meri  Sára  volt  7) 

Botlia  család.  Hajdan  Bihar  vármegye  nemes  családai  kö- 
zött állt.  Botha  Simon  1552-ben  bírta  Bakon)  át 6). 

Botka  család.  (Szántói  és  széplaki).  A  régiebb  családok 
egyike.  Eredetét  Szántói  Botka  mestertől  veszi ,  ki  í.  Lajos  király  ko- 
rában élt. 


')  Lehoczky  Stemm.  II. 

2)  Wagner  Tabelláé  geneal.  Ma. 

*)  £  munka  I.  köt.  240.  lapon  Batthyány  Farkasnak  leánya  Zsófia  íratott 
Both  Miklósáénak  ,  de  nem  Fereucznének.  —  £  Ferenczet  Lehoczky  Uug  var- 
megye főispánjául  irja  (Stemm.  II.  66  )  de  a  főispánok  soriból  maga  is  kifelejti. 
(Stemm.  I.  158.  L) 

*)  Naplói  jegyzet  latin  nyelven  ,  mely  —  Ha  jól  emlékszem  —  az  üj  Ma- 
gyar Múzeum  1852—53.  folyamában  közöltetett,  (jegyzékemről  lemaradt  a 
forrás  megnevezése). 

5)  Fábián :  Arad  várm.  194  lap. 

•)  Lehoczky  Stemm.  II. 

*)  Wagner  Mss.  tom.  LXX.  p.  1S6. 

")  Bielek :  Maiores  Hung.  152. 


216 


Botka. 


Ettől  igy  hozza  le  magát  a  család  !)  : 

Szántói  Botka  mester 


Miklós. 


Mihály. 
1414. 


Orbán- 

György 
14U. 

János 
1443. 


Benedek. 


Péter. 


János 


István 
1414- 


Péter 
1443. 


I.  István 

1414. 

* _, 

I.  László 
1443. 


Péter 
1414. 


Dávid 


I.  Ferencz  1525-40. 
szántói  előnevu  ág. 

J.  Imre  1547-71.  ' 
(Szalay  Kata) 


II.  István 
1548. 
széplaki  előnevü  ág. 


II  László  1548 


llí.  Ferencz  1589. 
(Csemetey  Bora) 

Katalin  1665 
(Pográayi  János) 

'Bálint 

1754. 


wef.  Miitály 


III.  István 
IV.  István  3  660. 


II.  Ferenez  1562. 

(lvánchych  Magdolna) 

széplaki  ágazat. 


V.  István  1596. 

n    -          icoa    in  no       (Kutasy  Borbála) 
György  lb94.  1/08  , i* —  - — 

(Sidó  Mária)        Magdolna.  ML  László 


alispán, 
f  1846. 


János 


IV.  László 
(Gyárfás  Kata) 

V.  László 
(Gosztonyi  Jozefa 


Mihály 
alsz.  bíró  1844. 
(Zala  és 
Somogyban) 


Pál  sat. 


I.  János  1596. 

(Berhidai 
Huszár  Kata) 

______ — A __ 

(Gazdag    (  V  a&uinyei       IV.  Ferenez 

1630. 

zalai  követ 

1647. 

és  alispán  1653. 

(Quakhoda 

Anna  Mária) 


Fülöp)         Erzse) 

István 

(Árvay 

Judit) 


János 

1727. 

(Kisfaludy 

Rozália) 


Zsigmond 
1739 


Zsófia 
(Koithay 
Lászlóné) 


István. 


Tivadar. 

követ 


Péter.  Bál ii. t.  Sándor.  László. 

f 


A_»- 


Mihály.     János.     László.  V.  Ferencz  1680. 

T  f  f  (Babocsay  Magdolna) 

■«■■-■ 

Klára.  Pái  f  Ádám 

1711.        ki  vég.  1708. 

Rozália 
f  I .  Herczsgh 
2.  Sarko  letv.) 


Anna  Mária. 
(1.  itaikay  Fer. 
2.  Bezerédj  Imre) 


z  s)  A  család  által  beküldött  genealógián.  Találtatik  e  családfa  Geneal. 
Authent.  Mss.  íol.  tat.  Nro  207.  tom.  II.  is.  I)e  a  kettő  között  lényeges  különb- 
ségek vannak,  és  össze  sem  egyeztethetők.  Itt  a  t.  család  alfa!  kozlöttliöz  tartom 
magamat,  —  Némelyek  e  család  ősei  közé  soroznak  Rasziaa,  vagy  fi  u  s  i  n  a 
és  Keresztúri  előnévvel  (praedicatummalj  élő  Boti  a-kat  is.  De  ez  nagy 
tévedés,  és  már  a  múlt  században  valószínűleg  a  név  hibás  olvasásából  szárma- 
■-  »tt.  ARatzinaról  (és  Keresztúrról)  elönevét  irt  családneve  nem  Botka, 
hanem  Bochkay  (Bocskai).  Nem  említve  erről  többek  közt  Rattkayt  (Me- 
mória Reguni  et  Banorum  102.  lapon)  ki  raszinai  Bochkay  Pétert 
1476-ban  al-bánnak  írja,  ugyanez  kitűnik  hiteles  oklevélből  is,  mely  közölve  van 
gr,  Teleky  ,,H  nayadiak  kora1,4  czimü  munkája  XII.  köt.  353.  lapján.  Lásd 
egyébiránt  erről  ezen  munkám  II.  köt.  132.  lapon  a  Bocskay  család  ismertetését. 


Botka  *t* 

E  nemzékrend  —  mint  a  családi  közlemény  megjegyzi  —  több 
rendbeli  táblai  perben  (t725- 1780-ig)  a  királyi  ügyész  részéről  is 
törvényes  hitelességűnek  van  elismerve. 

A  család-törzsnek  Botka  mesternek  fiai  magvaszakadás  esetére  a 
kölcsönös  örökösödést  fentartva  1414-ben  osztoznak  a  vasvári  káptalan 
előtt  ősi  javaikban ,  úgymint  Somogy  vármegyei  Szántó  (most  Szántód 
puszta)  Széplak,  Endréd,  továbbá  Balosaj,  Cseke ,  Kopács, 
Mankósftfide (később Botkaháza,  most  Tüskevár)  (puszta)  és  Lepsény 
helység  és  pusztabeli  birtokaikban  '). 

A  család  Dávidnak  (kinek  nejéül  Gérczey  Veronika  2)  iratik) 
gyermekei  által  több  ágra  oszlik.  EL  László  és  í.  István  1548-ban 
ismét  a  vasvári  káptalan  előtt  Öröklést  szabályozó  szerződésre  léptek.  II. 
Lászlónak  —  ki  szülőföldén  maradt,  —  ágazata  állandóan  széplaki  elő- 
nevet használt.  II.  István  a  Dunán  inneni  vidékre  költözött,  de  ága 
szintén  leginkább  a  széplaki  praedicatum  mellett  maradt. 
I.  Ferer.cz  ágazata  leginkább  csak  Szántóról   irá  magát. 

Kövessük  legelsőbben  is  II.  László  ágát.  Ennek  unokája  I  Já- 
nos nőül  vévén  berhidai  Huszár  Péter  pápai,  utóbb  karánsebesi  vár- 
kapitány leányát  Katalint,  alapját  veté  meg  azon  nagy  birtokoknak, 
melyeket  fia  IV  Ferencz ,  és  unokája  V.  Ferencz  nevezetes  tömegre 
szaporita.  IV.  Ferencz  Zala  vármegyének  1647-ben  követe,  1653- 
ban  pedig  alispánja  volt.  Fia  V.  Ferencz  Pápán ,  majd  a  tolnai  kis 
várban  lovasok  hadnagya  volt.  Ez  a  szomszéd  török  bégekkel  béke  ide- 
jén bizalmas  viszonyban  élvén ,  innen  történt ,  hogy  mig  mások  Ősi  ja- 
vaikat odahagyva  bujdokolni  kényszerültek,  ő  ősi  javait  is  kezénél  tart- 
hatá,  és  a  raenekvŐktől  és  török  spahiktól  is  tetemes  jószágokat  szerez- 
hetett. Három  fitestvére  elhalván  a  szép  atyai  javak  is  mind  reá  ma- 
radtak, így  lett  egyedüli  ura  az  1680— 1683-ki  osztály-levelek  szerint 
Ráczság  és  Baranyaság  tartomány-czimen  nevezett  uradal- 
main kívül  Zala ,  Vas,  Somogy  ?s  Veszprém  vármegyében  huszonkét 
falu-  és  pusztának.  Tolna  varmegyében  pedig  harmincznyolcz  egész 
falut  és  pusztát  valósággal  birtokolt.  De  e  birtokok  gyermekei  kezeik- 
ről csakhamar  idegenekre  kerültek.  Azon  időben  felállván  a  neoquisticai 
Comraissio  Bécsben,  V.Ferencznek  özvegye  és  árvái  is  ez  elé  idéztettek. 
A  megrettenés  és  a  rósz  tanács ,   hogy  a  Commissio  alatti  javakat  be- 


»)  Családi  adatok. 

*i  Geuea).  Autóién.  Mss.  Totn.  II.  hol  azonban  ugyanez ,   Dávid  atyjának 
Lászlónak  is  nejéül  iratik. 


21*  Botka. 

folyásos  nagy  uraknak  adják  el ,  —  vesztükre  lőn.  A  Tolna  vármegyei 
38  falut  és  pusztát,  —  melyekből  (mint  iratik)  jelenleg  a  simon tornyai, 
högyészi  és  kölesdi  stb.  uradalmak  állanak ,  gróf  Sinzendorf  Weickard 
Venczelnek  1700-ban  a  győri  káptalan  előtt  10,400  f.  egyrendü,  és  a 
Pálfalvi  malom  fejében  1350  for. ,  Összesen  11,750  frtért  örökösen 
felvallák.  Ugyanazon  alkalommal  a  még  fölmaradt  két  pusztát :  Var- 
s  á  d  o  t  Székelyi  Istvánnak  200  frt ,  és  P  é  1  y  t  Hanoldt  Jánosnak  300 
forintért  vesztegették  el.  A  vagyonbukast  egyéb  is  követte  ').  V.  Fe- 
reneznek  fia  Ádám  Rákóczy  hive  volt,  később  sógorával  Bezerédj  Im- 
rével elpártolási  gyanú  alá  jővén ,  elfogatott ,  és  azzal  együtt  Sáros- 
patakon a  kuruezok  által  kivégeztetett  1708-ban  2).  Ádám  egyetlen 
leánya  először  Herozegh  N. ,  másodszor  Sarko  István  neje  lőn.  Ádám- 
nak testvérei;  Pál  1711-ben  nőtlenül ,  Klára  pedig  hajadonul  haltak 
el.  (Mária  másodszor  Bezerédj  Imre  neje  volt).  így  a  királyi  ügyész  a 
férfi-ág  magszakadása  czimén  a  még  kezeiken  lévő  ősi  javakat :  Szép- 
lak ,  Botkaháza ,  Endréd  és  Lepsényt  is  elfoglalván ,  ezek  Dőry  *)  és 
gróf  Nádasdy  családoknak  adományoztattak.  így  —  a  török  időkben 
annyira  virágzott  --  ágazat  a  XVIII.  század  közepén  nevét  is  sirba 
vivé. 

IL  Ferencznek  másik  fiától  V.  Istvántól  lejövő  ágon  János  a 
Kisfaludy  Rozália  férje ,  1725-ben  indított  táblai  perben  megczáfolta 
az  igényelt  magszakadást ,  bebizonyítván  (mint  a  családfán  látható)  az 
1414-ben  osztozóktól  törvényes  leszármazását.  1727-ben  a  királyi 
ügyészszel  perszüntető  egyességre  lépvén ,  mely  által  joga  és  leszár- 
mazása elismerve  lőn ,  —  a  peres  jószágok  fejében  hatezer  forintot  fo- 
gadott el,  és  nyomban  ennek  alapján,  egyesülvén  a  szerencsétlen  Ádám 
leányával  Rozáliával,  és  Anna  Mária  fiaival  a  Bezerédj  ékkel,  több  rend- 
beli táblai  pert  indítottak  meg  az  ősi,  és  kivált  az  1700-ban  örökösen 
fel  vallott  tolnai  birtokok  iránt ,  de  sikeretlenül.  E  Jánosnak  Zsigmond 
fiától  származnak  a  mostani  Dunán  túli  Botkák. 

Visszatérve  a  családfán  álló  Dávidhoz ,  ennek  másik  fia  II.  Ist- 
ván alapitá  a  Dunán  inneni  ágat ,  mely  előbb  Pozsony ,  majd  Bars 
vármegyébe  szakadt.  II.  Istvánnak  unokája  TV.  István  gróf  IUyés- 
házy  György  bandériumát  vezényelvén  ,  a  gróf  Souches  tábornok  aján- 

m  .  ii    ..  ^ 

*)  Családi  adatok. 

*)  Csécsy  Memorialéja  az  1843 -ki  országgyűlési  Almanachban. 
8)  Geneal.  Áuthent.  tora.  II.  Babocsay  családfán. 

4)  K  i  s-K  eszi  és  Lepsényre  nézve  Dőry  László  beiktatásának  1711 
ben  ellentmond  Botka  János  egy  jegyzékem  szerint 


Bottka.  t19 

latára  a  lévai  ütközet  után  ,  melyben  vitézségével  érdemeket  aratott, 
1666-ban  a  kis-tapolcsányi  és  hrussói  vár  al -kapitányságával  jutalmaz- 
tatott meg  I.  Leopold  által.  Vére  Bálint  (ki  a  családfán  nincs)  a 
szeredi  erőd  parancsnoka ,  mint  török  fogoly  az  érsekújvári  sánczokban 
gúzszsal  fojtatott  meg.  IV.  Istvánnak  fia  György  Fálffy  huszár  ezre- 
dében a  rajnai  háborúban  részt  vévén,  1694-ben  franczia  fogságba 
került ,  de  a  fiatal  zászlótartó  Ötvenöt  huszárjával  keresztül  vágta  ma- 
gát Mastrichtig ,  és  Metznél  a  szövetséges  hadsereghez  kapcsolódott. 
1708-ban  a  pozsonyi  királyi  önkényteseket  a  kuruczok  ellen  vezeté,  és 
jutalmul  a  botfalvi,  galantai  és  névedi  jószágokat  kapta.  Egyik  fia 

IV.  László  Pozsony  megyéből  Bars  vármegyébe ,  testvére  Bá- 
lint pedig  Zala  vármegyébe  költözött ,  hol  mindkét  helyen  utódaikban 
fenmaradtak.  IV.  Lászlónak  Gyárfás  Katalintól  fia  V.  László 
ennek  Gosztonyi  Jozefától  a  családfán  látható  több  gyermeke  maradt, 
kik  közül  Tivadar  Bars  vármegyének  1839-ben  főjegyzője,  az 
1843/4-ki  és  1 84 Vg -ki  országgyűlésen  pedig  követe  volt.  Irt  munkát: 
De  Duellig.  Testvére  Bálint  azon  vármegyének  1839-ben  al-ügyvéde. 

A  Zala  vármegyébe  visszaszakad t  Bálintnak  fia  József  azon 
vármegyének  1835 — 1837-ig  választott  első  alispánja.  Testvérének 
Mihálynak  unokája  Mihály  ugyanott  1844-ben  aiszolgabirói  hi- 
vatalt viselt.  Ennek  testvére  Pál  Somogy  vármegyében  alszolgabiró 
1843-ban. 

Somogy  vármegyében  Botka  Antal  1843-ban  fŐ-ügyvéd. 

Bottka  család.  (Részegei).  Szathmár  vármegyei  család. 
Bottka  .András  Szathmái  vármegyei  Részegei  pusztában  birtokrészt 
kap  királyi  adományban  1465-ben  Rezegey  B&lás  magvaszakadtán  *). 
Ugyanazon  évben  Bottka  András  azon  vármegyei  Bervei  (most 
Borvély  falu)  részjószágra  nyer  királyi  adományt  *). 

E  század  elején  (1810.)  azon  vármegye  Vetés  és  Nábrád  hely- 
ségben bir,  és  az  utóbbiban  lakik  Bottka  Lajos.  Ugyanakkor  azon 
vármegye  Endréd  helységében  pedig  birtokos  Bokor  Zsuzsanna 
Bottka  Menyhértné  3). 

Bottka  család.  (Lasztóczi).  Zemplin  vármegyei  Lasztócz 
helységről  irja  előnevét ,  és  ugyanott  és  Barancson  c  század  elején  is 
bir*1). 


J)  Szirmay  :  Szathmár  várm.  II.  28.  L 

*)  Ugyanott  60.  1. 

»)  Ugyanott  30.  135.  231.  1. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin.  not  topogr.  106.  236.  269.  L 


£30  Bottka  -  Botos. 

Boti  ka  család.  (Oroszfalvi).  Nógrád  vármegyei  Nagy-Oroszi 
(hajdan  Oroszfalva)  most  mezővárosban  is  voít  Botka  nevű  család, 
mely  megkülönböztetés  végett  a  többitől  Oroszfalv a-ról  nevezte- 
tett *).  Nagy-Orosz iból  az  armalista  nemesek  (mert  ilyek  voltak)  a 
kuruez  idők  után ,  miután  a  nevezett  város  gr.  Stahrembergnek  ado- 
mányoztatott  III.  Károly  által,  földesúri  hatalom  alá  jutni  nem  akar- 
ván, elszéledtek.  Ezekbői  volt  Botka  Pál ,  ki  1722-ben  Tisza  Yafkony- 
ban  lakott,  és  pecsétjén  (melyen  P.  B.  áll)  ily  czimert  használt :  a  paizs- 
ban  kettős  farkú  oroszlán  áll ,  első  jobb  lábában  kivont  kardot  tartva, 
ugyanaz  emelkedik  ki  a  paizson  nyugvó  sisak  koronájából  is  *). 

Ha  nem  tévedek,  e  családból  volt  azon  Botka  Jakab  is,  ki  Nógrád 
vármegyében  az  1755-ki  sept.  15-ki  inve3tigatiokor  Hont  vármegyétől 
azon  évi  aug.  7-kén  kelt  nemesi  bizonyitványnyal  mutatta  be  nemes- 
ségét 8). 

Botka  család.  (Máskép  Viitcze).  Lásd  Vincze  család. 

Botliond.  (Thóldi)  A  XIV.  században  Thóldi  Bothond  birfca 
Zemplin  vármegyében  Berethe ,  Lázony  ,  Lask  és  Mihály  helységeket, 
de  Bothondnak  fia  Péter  1324- ben  mind  ezeket  hűtlenség  bélyegén 
elvesztvén,  a  Mónaki  család  kapta  kir.  adományban  4).  Azonban  valljon 
itt  a  Bothond  keresztnév  családnévvé  alakult-e  már?  ez  egyes  adat- 
ból elhatározni  nem  lehet. 

Botló  család.  (Királyfiai).  Pozsony  vármegyében  a  Csalló- 
közben Király. fián  a  Botló  család  régi  adomány  jogán  birtokos 
jelenleg  is  a  báró  Jeszenák  családdal  s). 

Botos  család.  (Leszteméri,  máskép  Jenkei)..  Történeteinkben 
több  B  o  t  o  3 1  találunk.  így  1430-ban  Zsigmond  király  alatt  Botos 
fiai  száz  lovast  állítanak  ki  6). 

A  XVI.  században  Botos  Péter  Zrínyi  alatt  Szigetvár  védelmé- 
ben esett  el  7). 


*)  Geneal.  Antiién.  Mas.  tom.  II  az  idézeti  Szántói  Botka  családdal  egy 
gyökből  vau  eredeztetve,  azonban  valószínűleg  hibásan. 

2)  Eredeti  oklevél. 

a)  Azon  vármegyei  jegyzőkönyv. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not  top.  89.  370.  not  kist.  16-  Az  oklevélben 
Pelrus  filius  Bothond  de  Tkóldi-ntik  i  ralik. 

5)  Csaplár  B.  ur  értesítése  szerint. 

•)  Fejér  Cod.  Diplom.  258.  lapon.  Ugyanott  a  284.  lapon  hibából  áll  fííii 
Boros,  —  filii  Botos  helyett. 

')  Schwandtner  Scriptor.  í,  730,  1. 


Botos  —  Botskér.  221 

» 
Aleszteniéri    Botos    család  Zeroplin  vármegyében  birto- 
kolt, hol  azonban  leszteméri  Leszteméry  (vagy  Lasztaméry)  család  is 
virágzott. 

A  leszteméri,  máskép  jen  kei    Botos  család  nemzékrende 
néhány  nyomon  igy  ágazik  le  J)  : 

Lesz  teméri.  máskép  jenkei 
Botos  Sebestyén 


Jenkei  Botos  Marson  Katalin 

1  László  '  (BanocziMátyásné) 

(Újfalui  Orsolya) 

i ; — A '■ 1 

Poteniiana  Dorottya  Anna 

(Beregnyei  Mihály)     (Vay  Demeterné)     (Bajori  Lenárdné) 

E  szerint  e  Botos  család  harmad  izén  fí-ágon  kifogyott.  Az  utolsó 
izén  Annának  férje  Bajory  Lénárd  Bajory  Jánosnak  Tibay  Veronától 
való  fia  volt.  Tibay  Verona  pedig  Tibay  Lászlónak  leánya  2). 

Botos  család.  (Tompái).  Székely  család.  Botos  Imre  1703- 
ban  marosvásárhelyi  várkapitanynyá  tétetett3).  Botos  Elek  1815-ben 
Maros-széknek  gál falvi  járásában  dulló.  A  közelebbről  elhalt  Sámuel 
Maros-szék  főjegyzője  volt.  Fiai  vannak  4), 

Botos  család.  (Garai).  Ily  előnévvel  említtetik  Botos  An- 
drás, Albert  király  özvegyének  Erzsébetnek  híve  1440-ben.  Ugyan- 
azon évben  részt  vett  az  Ulászló  elleni  ütközetben  Szegszárd  és  Buta- 
szék  között. 

Már  előbb  előnév  nélkül  találunk  Botos  névre.  Jgy  Botos 
Domokos,  ki  Harapk  Miklóssal  1388-ban  a  Zsigmond  ellen  pártot 
ütő  Korpád  Jánost  elíogá. 

Botosán  család.  Nemességet  nyert  Mária  Teréziától  17G2- 
ben.  Czimere  kék  paizs  melynek  aljából  fölfelé  fehér  és  vörös  koczkás 
kúp  emelkedik  föl  A  paizs  jobb  oldalán  oroszlán,  a  bal  oldalon  párducz 
áll,  egymással  szemközt.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar 
nyugszik,  kezében  nyilat  tartva,  melynek  tolla  vörös.  Foszlad ék  jobbról 
arany-kék.  balról  ezüst-kék  5). 

Kolskór  család  (Tusnát-Szwedszegi).  Székely  család  Csik- 
székben,  hol  többféle  előnévvel  élt  ilv  családra  találunk, 'mint  a  delnei 


*')  Wagner  Mss.  tora.  LXX   p,  188. 

*)  Ugyaaott 

8>>  Cserei  Mihály  Históriája  324. 

*)  Kovary  Erdély  nev.  csaiádai  257.  I« 

*)  Adaini  Scuta  Geutil.  I. 


ttz 


Botskor  —  Bottyán. 


Bocskor  (1.  ezt  mai  helyesírással  Bocs  kornak  irva).  —  Tusnád- 
Szeredszegi  Botskór  András  1628-ban  alcsikszéki  alkirálybiró  volt 5). 
Botskor  család.  (Csik-szent-mártoni ).  Mind  ez ,  mind  a  fö- 
lebbi ,  ugy  a  delnei  (lásd  itt  135.  lapon)  Botskor  család  csikszéki 
székelyek ,  és  igy  valószínűleg  eredetileg  egy  törzsnek  sarjazata.  A 
csik-szent-mártoni  Botskor2)  családból  Antal  1815.  1818-ban  esik- 
széki  ülnök,  István  levéltárnok  ugyanakkor,  Ádám  ügyvéd  ugyan- 
akkor ,  Mihály  kincstár  ügyészeti  protocolista.  Jelenleg  L  á  z  á  r 
csik-szent-mártoni  birtokos  3) ,  és  K  á  r  o  1  y  is  él. 

Bottichky  család.  Bottichky  János  és  Péter  1756-ban 
Mária  Terézia  királynétól  emeltetett  nemesi  rangra  Czimert  ilyent 
nyertek :  a  paizs  először  viz-szintesen  két  részre  oszlik ,  a  felső  rész 
ismét  függőleges  vonal  által  két  mezőt  képez.  A  felső  jobboldali  ezüst 
mezőben  három  piros  rózsa  látszik.  A  baloldali  vörös  mezőben  fehér 

galamb  repül,  csőrében  fehér  gallyat  tartva.  Az 
alsó  kék  mezőben  jobb  oldalról  arany  grif ,  bal- 
ról arany  oroszlán  rohannak  szemközt  egymás- 
nak ,  első  lábaikkal  egymást  érintve ,  mintha 
verekednének,  A  paizs  tetején  a  koronás  sisakon 
a  paizsbeli  galamb  látható.  Foszladék  jobbról 
ezüst-vörös,  balról  arany-kék  4). 

Bottyán  család.  E  családnak  törzse 
Bottyán  András ,  ki  saját,  és  neje  Szakó 
E r z s e ,  és  ettől  született  István,  András 
.és  János  gyermekei  nevére  III.  Ferdinánd 
királytól  Pozsonyban  1647-ki  január  24-kén 
kelt  czimeres  nemes  levelet  nyert ,  és  azt  azon 
évi  juliu3  11 -kén  Bars  vármegyében  kihirdet- 
tété  6). 


*)  Kállay  Székely  Nemz.  234.  —  Benkő  Jós.  Transylvania  Speciális  457 
Benkö  Károly :  Csik,  G-yergyó  és  Koszon  53  lapon ,  hol  már  Bocskor-nak  iratik 
mai  ortographiával.  A  vezeték  neveket  óhajtanám  mindég  ugy  irni,  mint  a  csa- 
lád maga  irja ,  de  több  iró  —  kivált  az  ujabb  időben  —  ebben  is  az  ujabbi  orto- 
grapliiát  követvén,  bajos  helyesen  eligazodni. 

*)  l&y  *rva  a2  1815.  1818-ki  erdélyi  hivat.  Schematismusokban. 

a)  Benkö  Kár.  Csik  stb.  W. 

4)  Adami    Scuta  Gentil.  I 

5 )  Collect.  Herald.  Nro  Í29. 

•)  Most  az  eredeti  armalis  Nógrád  várra,  levéltárában  van 


Bottyán.  22* 

Czimere  ez :  a  paizs  vörös  mezejében  zöld  tér  fölött  hadi  férfiú 
áll,  sárga  csizmában ,  vörös  nadrágban ,  kék  dolmányban  ,  a  jobb  oldal 
felé  nézve ,  jobb  kezében  kardot  tartva ,  és  annak  hegyén  törökfej  van. 
Ugyanez  látható  a  paizsnak  tetején  a  sisak  koronájából  is  kiemelkedve. 
Foszladék  jobbról  arany -kék,  balról  ezüst- vörös. 

Néhány  nemzedéken  a  családfa  ez  : 

András 

nemesség-szerző  1647. 

(Szakó  Erzse). 

i " — ; 1 

1.  István  1649.  András  I.  János 

-,  1649.  1649. 


Györgv  II.  János Bars  várm.  Bars  várai. 

(jó  hegeJűs)         lfl.János.       Sándor. 

István.     IV.  János.    Sándor.    Pál.    Sámuel 

I.  Istvánnak  (la  G  y  ö  r  g  y ,  mert  jól  tudott  hegedülni ,  Hege- 
dűsnek is  neveztetett 

A  család  nagyobb  részbe u  Bars  vármegyében  tartá  lakását.  Hogy 
e  családfán  az  utóbbi  nemzedékek  nincsenek  meg,   szükséges  meg 
jegyeznem. 

Tán  e  családból  volt  Bottyán  János,  kink  János  fia  Korponán 
született  1787-ben,  és  Nógrádban  lakott  Szügyben.  Szintén  Korponán 
lakó  Bottyán  Mihálynak  fiai  János  szül.  1789-ben,  és  Sámuel  1800-ban 
Korponán. 

E  családból  óhaj tá  törvényesíteni  igényelt  leszármazását  sze- 
gedi lakos  Bottyán  József  1843-ban ,  kinek  ágazata  néhány  izén  ez  *) : 

Bottyán  András 

(neje  Anna) 

I T-* 1 

József 

szül.  Szegeden  1728.  april  19. 

(Gyenge  Erzse) 

,— —a , 

József 

szül.  Szegeden  1758.  oct.  8. 

(Sári  Rozália) 

r— 


József 
szül  Szegeden  1789.  sept.  12. 

Ha  Szirmay  jól  értesült ,  nem  a  fölebbi  Bottyán  családhoz ,  sőt 
nem  is  a  nemesek  sorába  számítandó  azon  Bottyán  János,  ki  Rá- 
kóczy  U.  Ferencznek  egyik  hires  tábornoka  volt  1705—171  l-ben,  s 
mivel  egyik  szeme  hiányzott ,  közönségesen  vak  Bottyánnak  nevezte- 


1  j  Az  eredeti  keresztlevelek  szerint 


%t\  Bottyányi  —  Bozinkay. 

tett.  Nevezett  iró  szerint  ez  Esztergom  külvárosában  nem  nemes 
szülőktől  származott 1).  Az  bizonyos,  hogy  e  Bottyán  János  czimeré- 
ben  a  paizsban  lovas  vitéz  kivont  karddal,  a  paizs  sisakja  tetején  pedig 
férfi-kart  kivont  karddal  használt  pecsétjén  2), 

Bolt  j  ányi  család.  A  nemességet  Bottyányi  József  szerzé 
1791-ben.  Czimerpaizs  fölülről  lefelé  három  kék  és  három  arany  csík- 
kal egymást  váltogatva  van  színezve;  az  előtérben  zöld  réten  egy 
száraz  fatörzsbői  kinyúló  zöld  gallyon  galamb  áll,  csőrében  zöld  gallyat 
tartva.  A  paizs  tetején  a  sisak  koronáján  férfi-kar  kivont  kardot  vil- 
logtat. Foszladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-kék  3). 

Boi/  család.  Zemplin  vármegye  armalista  nemesei  sorában 
említi  Szirmay  4). 

Bcilz  család.  Erdélyi  székely  család.  Botz  András  Esztelnek i 
birtokrészére  1581-ben  kap  adomány-levelet5). 

Boxicli  család.  Boxich  Márk,  Szilveszter  és  Antal  1793-ban 
kapnak  nemes  levelet.  Czimerük  négy  részre  oszlik ,  ötödik  a  közép- 
paizs.  Az  első  és  negyedik  osztály  ezüst- vörös  koczkákat  mutat,  és  e 
mezőkön  végig  a  jobboldali  szögletből  kezdve  rézsút  kék  folyam  vonul 
át.  A  második  és  harmadik  zöld  mező  három  egymásfelé  fordított 
ezüst  félholdat  mutat.  A  közép-paizs  arany  mezejében  férfi-kar  kivont 
kardot  tart.  A  paizs  fölötti  sisak  tetején  a  koronából  kékbe  öltözött  kar 
kardot  villogtat 6). 

Bozlnt  család.  Lásd  $zent-&yőrgyi  és  Bazisii  család. 

ftoziiikay  család.  Bozinkay  !\íárton  szerzé  a  nemességet 
megerősítő  czimeres  levelet,  mely  neje  Erzse,  fiai  fstván  és 
György,  és  leányai  Anna  és  Erzse  neveikre  II.  Ferdinánd  királyiul 
Bécsben  1636-ki  april  10  kén  adatott.  A  család  —  ugy  látszik  —  ki- 
fogyott 7> 


"')  Szirmay  G.  Zemplin  not.  kist.  292.  „Ex  conditiane  ignobili  ad  hunc 
gradnm  (t.  i.  tábornofcságra)  eluctati;  —  —  Joanncs  Bottyán  ,  non  ex  pervetusla 
illa  Cöifiitum  frogenie  ,  sed  in  Strigvniensi  suhurbio  hatni li  loco  nattts  ,  ct  yttud  voclet 
essei  t  Rakoczianis  kancsal  dictvs.  .  .  .  Azonban  én  kancsal  helyeit  vak  Bot 
*  y  á  n-nak  és  félszeraünek  olvastam.  L.  Pethő  Gerg.  és  Kovács  Ján.  krónikáit 

*)  Eredeti  levelén. 

a)  Adarai  Scufca  Gentfl.  1. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  1X0.  1. 

6)  Kállay  Székely  Nemz.  115.  1 

ÖJ  Adami  Scuta  Gentil.  I. 

"*)  Áz  eredeti  armalis  Bazinsz.  kir  város  levéltárában  van. 


Rozó  —  BdgAzy.  ílb 

B07.0  csaliul  Heve?  vármegye  nemessége  sorában  említi 
nevét  Fényes  Greographiájában. 

Bozó  család.  Baranya  vármegyei  D  i  n  n  y  e-b  e r k  i  helység- 
ről írja  ekínevét.  Nevezett  falut  többnyire  nemesek  lakják,  de  birtokosa 
herczeg  Eszterházy.  —  E  családból  Bozó  Manó  cs.  kir.  hadnagy 
1 846-ban. 

Bozó  család.  (Nagy-bányai).  Szathmár  vármegyében  nagy- 
bányai Sózó  István  Misztótíalun  1613-ban  egy  nemes  udvarhelyet 
kap1) 

Bozóky  család.  Hont  és  Szabolcs  vármegyei  nemes  család 
Fényes  Geographiája  szerint. 

Boztey  család.  Hajdan  Esztergom  vármegye  nemesei  közé 
tartozott;  legalább  Boztey  Ferencz  e  vármegyének  követe  volt  az 
1505-ki  rákosi  országgyűlésen  2). 

Bozzay  család  (Bozzai).  Bozza  helység  Vas  vármegyében 
fekszik,  és  most  is  a  család  birtokában  van  3).  A  család  e  szerint  Vas 
vármegyei  eredetű ,  és  innen  szakadt  át  Esztergám ,  GyŐr  várme- 
gyébe is. 

A  legrégiebb  ,  kit  családi  adatok  nélkülözése  mellett  a  történeti 
könyvek  alapján  e  néven  felmutathatok  :  Bozzay  Benedek,  ki 
1526-ban  Szapoíyay  János  király  komornoka  volt  *). 

E  család  egyik  tagja  Bozzay  János  Esztergom  vármegyének 
1836-tól  másod,  1843-tól  első  alispánja. 

Ugyan  e  családhoz  tartozott  Bozzay  Pál,  született  Vesz- 
prémben 1832-ben.  A  költői  téren  szép  reményekre  jogosított,  ha 
1852-ben  a  kora  halál  el  nem  ragadja.  Költeményeit  Lévai  adá  ki s). 

BÖgözy  család.  (Bögözi).  Udvar  helyszéki  székely  család, 
mely  talán  később  több  külön  előnevet  használt  ágazatra  szakadt :  leg- 
alább ugyan  e  székben  —mint  alább  látni  fogjuk  —  Miklósfal- 
vai  Bögözy  család  is  tűnt  fel. 

Bögözi  Bögözy  János  1 505-ben  Udvarhelyszék  főkapitánya6). 

Bögözy  család.  (Miklósfalvai)  Mint-fölebb  említem  ,  szintén 
Udvarhelyszék  cs&láda    Ebbői  András   1606.  1607-ben  azon  szék- 


')  Szirmay  •  Szathmár  várm.  II.  344. 

M  Jászai.  Magyar  Nemz.  napjai  a  mohácsi  W>sz  után.  157. 

3)  Fényes  Geographiai  szótár  I.  161. 

*}  J-iszai  A  M.  N.  napjai  a  mohácsi  vész  után.  1"3.  1. 

SJ  Magyar  írók.  Életrajz  gyűjtemény.  Peat,  1854.  I.  62.  lap. 

•)  Kállay   Székely  Nemi.  236. 

15 


S50  Bi%ftJ6$  -  Bdkéityi 

ben  áíkiráiyhiró  *)  János  és  Gergely  birtokos  székelyek  1654- 
ben  *). 

•Ktőgöxy  család.  (Qsdoki).  Székely  család  ,  mint  mutatja  elő- 
neve  0  s  d  o  i  a  ,  mely  Háromszékben  van.  Osdolai  Bögözy  Antal 
1815-ben  Vajda-Hunyadon  kincstári  adroinistratcr. 

ÜGlaxü  család.  Böhm  Keres  tély  1718-ban  III.  Károly  király- 
tól kap  czimeres  nemes  levelet.  Czimere  háromszögletű  (píramis  alakú) 
paÍ23 ,  csúcsával  fölfelé ,  melynek  kék  mezejében  hármas  sziklának  a 
középsőjén  arany  korona  nyugszik  ,  s  abból  kivont  kard  nyúlik  föl.  Két 
oldalról  két  hosszúkás  kis  paizsban  egy  arany  oroszlán  látható.  A  paizs 
tetején  álló  sisak  koronájából  két  sas-szárny  között  oroszlán  emelkedik 
ki,  elaó  jobb  lábában  kardot  tartva.  Foszladék  ezüst-vörös  és  arany- 
kék 3). 

Böi&in  család.  Nemességet  szerezvén,  nevét  is  megmagya- 
ritá.  L.  Cseh  család. 

Böjté  család.  Kihalt  székely  család ,  birt  egykoron  Három- 
székben Fel-Dobolyban ,  azonban  ii-ágon  kifogyván  ,  az  utolsó  leány 
Bodola  Györgyné  a  székely  torvény  szerint  íiusíttatott ,  és  mivel  mégis 
a  Bodola  család  kezén  1741:  és  1744- ben  ezen  Böite  birtokban  a 
Bodola  leányok  is  osztályrészt  kaptak,  azt  az  erdélyi  kir.  tábla  1798- 
ban  a  Bodola  család  íl-ágának  vissza-itélte.  Az  itélet-levélbol  ily  nem- 
zékrend  tűnik  ki  *) : 

Böjté  Márton 
végrendel.  1669. 


Kata 

Bodola  Györgyné. 

MÖjíe  család.  Szintén  Erdélyben  Fogaras  vidéken  él.  Belőle 
Böjté  József  179í-ben  Fogaras  vidék  rectincator  biztosa. 

Bökc;  család.  Ugocsa  vármegyei  nemes  család.  Belőle  Beké 
Ferencz  azon  vármegyének  1660-ban  rendszeri nti  esküdtje  5). 

BÖfeéayl  család.  (Bokényi).  E  család  nevét  majd  Beken, 
majd  Beöken,  majd  Bökéuji  és  Bekényi  írják.  Ősi  fészke  (Jgocsa  vár- 
megye. A  család  ismertetése  Bekényi  név  alatt  már  előadatott  e 
munka  I.  kötetének  275.  lapján. 

*)  Ugyanott. 

»)  Ugyanott  237. 

8)  Coüect.  Kerald.  Nro  491. 

*)  Székely  Nemz.  Conatitut  249.  a  kov.  í. 

*)  Ssárroáy :  C.  llgocs*.  p.  60. 


BOkflnyi  —  Böitskévy  t*7 

Ugy  látszik  szintén  e  családhoz  tartozik  azon  ág  is  ,  mely  Szaíh- 
már  vármegyében  tűnt,  valószínűleg  Ugocsából  szakadt  át.  Neve  en- 
nek is  B  e  k  é  n  y  i-nek  iratik  Ezek  közül  Bekényi  Miklós 
nejével  Bachkay  Ágnessel  1446-ban  királyi  adományban  kapja  (akkor 
puszta)  mező  Bikót ,  az  egész  maiont  hai  pusztát  (máskép  Gergely 
Tamás  telekét)  és  Zorabok-Ujlak  (ma  Szauaos- Újlak)  helységben  ,  és  a 
mellette  lévő  Vármegye  nevű  pusztában  részbirtokot  *). 

1810-ben  ugyanazon  megyében  Felso-Szoporon  bir  Bőkényi  (igy 
irva)  Ferencz  2). 

Bökönyi  család.  Szabolcs  vármegye  nemesrendü  családai 
közt  említi  nevét  Fényes  Geographiájában. 

Köléuyi  család.  Szathmár  vármegyében  birtokos  nemes 
család.  E  század  elején  (1810.)  Bólényi  Gáspár  Gebe  faluban  birtokos  3). 

Bolöi&i  család.  (Nagy-bölöni).  Háromszéki  székely  család. 
1 459-ben  Bölöni  Illésnek  fia  Péter  Miklósvárszék  követe  a  med- 
gyesi  gyűlésre  4). 

Bölöni  Gáspár  1610-ben  Bátbori  Gábor  udvarnoka  ,  és  a  na- 
gyobb kanczellária  irnoka  és  hites  jegyzője  s). 

Bölöni  Imre  1815-ben  Közép-Szolnok  vármegye  aljegyzője. 

Bolottyi  család.  Szabolcs  vármegye  nemesei  sorában  említi 
Fényes  Geographiájában.  Bihar  vármegyében  Bölönyi  Menyhért 
táblabíró  1845-ben. 

Böller  család.  Böller  Frigyes  1719-ki  május  21-kén  III.  Ká- 
roly király  által  emeltetik  nemességre.  Cwmerpaizsa  először  függőleges 
vonal  által  két  udvarra,  az  igy  képzett  baloldali  udvar  ismét  viz-szintes 
vonal  által  alsó  és  felső  udvarra  osztatik.  A  jobboldali  vörös  mezejü 
udvarban  kivont  kard  borostyánnal  ékítve ;  a  baloldali  felső  kék  udvar- 
ban fészkén  ülő  és  fiait  vérével  tápláló  pellikán ,  végre  az  alsó  arany 
mezőben  horgony  látható.  A  paizs  tetején  a  koronás  sisakon  a  paizsbeli 
pellikán  van.  Foszladék  innen  ezüst- vörös,  onnan  arany-kék  6). 

Btiltftkévy  család.  (Tasnádi).  Lakhelye  Erdély,  hol  tas- 
nádi  Böltskévi  János  18 18-ban  Aranyos-szék  főjegyzője. 


*)  Szirmay:  Szatkmér  várm  IL  179.  215.  216, 

»)  Ugyanott  152, 

•)  Ugyanott  80. 

*)  Kailay :  Székely  Nemzet.  237 

*}  Ugyanott  237. 

•)  CoUeot  Herald.  Nw»  379. 

15 


22$  Bóny  ~  SfoKÖrméLiyi. 

Hony  család.  Komárom  vármegye  kihalt  adoniányos  családai 
közé  tartozik.  Bőny  Péter  és  Sey  János  kihalási  czinién  1635-ben  ná- 
dori adomány  mellett  iktatiatsk  Komárom  vármegyében  a  bábolnai 
pusztába  Valticher  Márk,  és  Szapáry  Péter  j). 

fiősiyey  család.  Belőle  Bőnyey  Tamás  1505-ben  a  rákosi 
országgyűlésre  Közép-Szol  nek  vármeg3Te  követe  '). 

JBŐr  e$alád.  Grömör  vármegye  nemesei  sorában  áli  Fényes 
(rcographiája  szerint. 

Borcsa  család.  Börcay  Mihály  J  7  í  y~ki  nov.  25 -kén  kapott 
ezimeres  nemes  levelet.  E  szerint  czimere  ;  a  paSzs  kék  mezejében  zöld 
téren  korona ,  melyen  vörös  ruhás  férfi-kar  könyököl ,  kivont  kardot 
markolva.  A  paizs  koronás  sisakján  ugyanaz  látható.  Foszladék  jobb- 
ról ezüst- vörös,  balról  arany -kék  3). 

Ilyuevü  családot  jelenleg  Győr  vármegye  nemesei  közt  foglal 
helyet  Fen  yes  Geographiája  szerint. 

Boáz  család.  Beregh  varmegyében  nemesrendü  Fényes 
szerint. 

tSÖSKÖrtuéiiyi  csal  Ad.  (Máskép  ftíag-y).  Lakhelye  Szath- 
már  vármegye.  Böszörményi,  máskép  Nagy  Sámuel  1726- 
ban  Pettyén  helységben  részbirtokot ,  és  1732-ben  pedig  Andrással 
egész  1  v  a  e  s  k  ó  helységet  kapja  királyi  adományban  *J. 

1 72 7-ben  ugyanazon  vármegyében  Böszörményi  Nagy 
F  e  r  e  n  c  z  alszoigabiro  5). 

E  század  elején  I  k  1  ó d  faluban  birtokos  e  család  b). 

Vtmza  .Bönzörniéiiyi  család.  Bihar  vármegyei  nemes 
salad,  Valószínűleg  Böszörményről  eredt ,  és  igy  kapta  e  másik  veze- 
téknevét, melyet  gyakran  Vonz  a  név  nélkül  is  használ, 

E  század  elején  (1804.)  élt  két  testvér,  Vonza  Böszörményi  T  k\ 
és  József,  anyjok  mezőtelegdi  Csanády  leány  volt.  Pál  Bihar  vár- 
megyének al  ügyvéde  táblabírája  volt.  utóbb  e  század  elején  Debreczen 
főjegyzője  7),  és  végre  1823-tól  főbírája  Meghalt  1826-ki  febr.  2-kári, 
kora  68-dik  évében.  Testvére  József  Mező-Telegden  lakott,  Bihar 


*)  Fényes  :  Komárom  várm.  61    160 

*)  Jászai :  id.  ra,  158.  lap. 

•)  Collect.  Herald.  Nro  399 

*)  Szírmay  *  Szathmár  várm  II.  182.  194 

5)  ugyanott  I.  134. 

fl)  ugyanott  H.  86. 

*)  Vay  :  Néniét  Hivség  606  stb. 


Bftscftrményl  —  Brády.  22$ 

vármegye  alszolgabirája  voit  a  nagyváradi  járásban.  Meghalt  ifjan  e 
század  elején  t). 

Ugyan  e  családtól  származott  Böszörményi  Krisztina  Dörnök 
János  özvegye  Szirákon  Nógrád  vármegyében. 

A  család  reform,  vallani. 

Ilftszöraiiényf  család  Erdélyben  is  találunk  e  családra 
Böszörményi  István  élt  1659-ben  *). 

lioulík  <*salá<S.  Fujér  vármegye  nemesrendü  családai  sorá- 
ban említi  F én y  e s  Geographiájában. 

ttrarhiogcl  család.  Megnemesittetett  1721-ben  Ili.  Károiy 
kiráiy  által  Braehvoeel  György,  Czimere  négy  kék  udvarra 
asztalik.  Az  első  és  negyedik  udvarban  repülésre  készülő  madárka  lát- 
ható. A  második  és  harmadik  udvarban  hársfa  emelkedik  föl.  A  oaizs 
tetején  hasonlóan  a  paizsbeli  madárka  áll  Fosziadék  jobbról  arany- 
kék,  balról  ezüst-vörös  3). 

Bradách  család.  U.  Ulászló  és  íL  Lajos  király  korában  ta- 
lálunk e  névre  történeteinkben.  Bradách  Lórin  ez  királyi  udvari  cm- 
ber  volt,  és  az  1500-ki  orsz.  gyűlésen  köteleztetett  birtokaitól  hadat  tar- 
tani  *)  Bradách  Imre  íí.  Lajos  alatt  mint  udv.  huszár  említtetik  azok 
sorában,  kik  Jajcza  váránál  tevének  szolgálatot  1526-ban  *),  Később 
ugy  látszik  kincstári  hivatalt  viselt,  mert  az  1538 -ki  országgyűlés  arra 
kötelezte,  hogy  az  ország  összes  jövedelmeiről  számoljon0).  —  1767- 
ben  Bradacs  János  munkácsi  gör.  kath.  püspök  lőn  •). 

Brády  család  (Brádi).  Osi  fészke  Zaránd  vármegye,  mely- 
nek legrégiebb  családai  közé  tartozik.  Ugyanott  a  vármegyénél  hiva- 
talokat viseltek  tagjai.  1841-ben  Brády  András  azon  megye  al- 
ispánja volt. 

E  családot  —  írja  Kőváry  —  két  irtás  érte  :  egyik  vala  a  Hóra 
lázadás  1784-ben.  A  másik  vesztést,  mondhatni  végcsapást ,  1848-baii 
kapta,  midőn  egyszerre  tizenhárom  Brády  sújtatott  le  Zaránd  Váka 
nevű  falujánál  8j 


»)  Ugyanott. 

*)  Kemény:  Notitia  Archivi  er  Cap  Albens.  2.  rész  362. 

*)  Oollectanca  Herald.  Nro  434. 

»)  1600-ki  XV  terv.  ez 

*)  Engei  Montunenta  Ungr.  p  220, 

•)  1538-ki  XXV  törv.  ez. 

1)  Szírní&y  C.  SSemplin,  not.  top.  fiO.  1. 

•)  Kőváry  Erdély  Nev,  Gsaládai  55.  I. 


230  Braynnovith  —  Brankovleh. 

Egy  ág  Hunyad  vármegyébe  szakadt.  Ebből  völtBrády  Sámuel 
181 5-ben*  Hunyad  város  főbírája.  Kőváry  szerint  a  családból  most  csak 
egy  él,  Hunyad  vármegyében  Brády  Lajos,  kinek  azonban  fiai 
vannak 

Brayanovfth  család.  Miksa  király  1568-ban  emelé  nemesi 
íangra  Brayanovith  Jánost.  De  utódai  ugy  látszik  kifogytak  *). 

ISrajda  család.  A  honfíusitott  családok  k#zé  soroztatik. 

Branavaczky  család.  1751-ben  magyar  nemességet  nyer 
Branavaczky  Mihály  Mária  Terézia  királynétól.  Cziraere  ezüst  me- 
zőben kék  ruhás  férfi-kar ,  mely  vörös  és  kék  zászlót  lobogtat.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronáján  3zintén  olyan  zászló  emelkedik  fel.  Foszladék 
jobbról  ezüst- vörös,  balról  ezüst-kék  2). 

Branaiaczky  család-.  A  fölebbivel  egy  időben  1751-ben 
egy  másik  Branavaczky  is  Branavaczky  Subutha  czimeres  ne- 
mes levelet  nyer.  Ennek  czimere  kék  udvar ,  melyen  két  fehér  esik 
vonul  át  viz-szintesen.  E  két  vonal  közt  arany  csillag  ragyog.  Az  alsó 
vonal  alatt  pedig  egy  lenyakazott  törökfej  nyugszik.  A  paizs  fölötti 
sisak  koronáján  két  kiterjesztett  kék  szárny  ,  és  azokon  viz-szintes 
irányban  fehér  csík  vonul  át.  Foszladék  arany-kék  és  ezüst-kék  8), 

Braaikovíoh  család.  E  családot  Brankovies  György  Rácz- 
ország  despotája  tévé  ismertté  történeteinkben ,  főleg  Hunyadi  János 
korában  Nevezték  Györgyöt  V  u  k  n  a  k  is,  Zsigmond  királyhozi  hűsége 
jeieül  1422-ben  Belgrádot  adáát,  és  ezért  feles  adománynyal  jutal- 
maztatott. Kapta  Szolnokot,  Világosvárt,  Szalánkemént,  Tokajt,  Mun- 
kácsot, Regéczet,  Szathmárt,  Böszörményt,  Debreczent,  Túrt,  Tisza- 
Varsányt  és  egyebet.  0  épité  SzendrŐ  várát ,  Amurat  Szultán  engedé- 
lyéből ,  mert  húga  a  nagy  ur  neje  volt.  Később  1439-ben  a  török  el- 
foglalja Szendrőt,  és  György  legidősb  fiának  szemeit  13  kiszuratja. 
György  Magyarországba  menekült,  Albert  király  ótalma  alá,  és  itt 
lakott  egy  ideig  birtokán.  1443-ban  a  török  elleni  magyar  hadjárat- 
ban Hunyadyt  kiséré ,  és  a  győzelem  után  ennek  átirja  Világos  várát, 
maga  pedig  tartományát  Szendrő  várával  együtt  a  töröktől  vissza- 
kapta. A  következő  1444-ben  ugy  viselé  magát  színes  barátságával, 
hogy  egyik  előmozdítója  lón  a  várnai  csapásnak.  Ekkor  Hunyadyt  is 
elfogá ,  s  csak  fia  László  kezesül  hagyása  mellett  bocsátá  szabadon. 

*)  Ungh  vármegye  levéltárában  van  az  eredeti  armalis. 
2)  Adaini  Seuta  Généi!.  I* 
8)  Ugyanott. 


ftraiikorieh.  2*1 

Hanem  1449-ben  Hunyadi  fbidulá  tartományát,  ^s  így  ada  kí  fiat 
Lászlót  is,  Azután  ismét  barátul  inutatá  magát  a  Hunyadi  házhoz,  s£t 
unokáját  Ciilci  Uírik  leányát  is  eljegyzé  Mátyásnak ,  mert  Hunyadi 
ismét  íölszabaditá  ?>i  a  török  ostroma  alól.  Azonban  ezután  is  tettleg  a 
Hunyadiak  ellene  volt  Szilágyiakat  elfogatá.  Mihály  elillant,  László 
ott  veszett.  Hunyadi  János  halála  után  vejével  Ciliéivel  agyarkodoti 
a  Hunyadi  ház  ellen  ;  és  Ciliéi  neki  irá :  hogy  (II.  László  és  Mátyás 
fejére  ezélozva)  két  lapdát  küldcnd.  Halála  előtt  Ráezországot  a  pápá- 
nak véghagy ományozá ,  de  ez  kiismervén  éhez  Magyarország  jogait, 
arról  lemondott. 

£  György  által  látjuk,  hogy  a.  Brankovics  család  már  a  XV.  szá- 
zadban szerepelt  hazánk  történeteiben;  utóbb  egy  másik  György 
I.  Leopoid  alatt  1683-ban  szabad  báróságra,  1688-ban1)  pedig  gróf- 
ságra emeltetett. 

Czimere  a  családnak  négy  részre  osztott  p&izs ,  és  közepén  az 
úgynevezett  sziv-vért.  Az  ei3Ő  vörös  udvarban  arany  egyíejü  sas ,  és 
azon  öt  kereszt.  A  második  ezüst  udv&rhao  bivaly-szarvak  közt  koronás 
vörös  oroszlán.  A  harmadik  udvarban  ugyanaz,  Á  negyedik  vörös  ud- 
varban nagy  fehér  kereszt,  és  ágai  közi,  négy  fehér  £5.  betű  egymásnak 
visszásán  (háttal)  fordítva.  A  groíí  koronával  födött  közép-véri  kék 
mezejének  alján  hármas  zöld  halom  látszik ,  a  paizy  felső"  résréíiek 
zepéból  pedig  A.  betii  alakban  fehér  gerenda  nyúlik  a  paizs  miseikét 
oldalához,  és  azon  három  kis  vörös  kereszt  áll.  Apaizs  tetején  berezegi 
korona,  és  azon  három  koronás  sisak  áll,  azek  középsőjén  a  paíZ3beií 
arany  sas,  a  jobboldalin  koronás  ezüst  oroszlán,  a  bal  oldalin  pedig  kék 
bivaly-szarv  között  koronás  vörös  oroszlán  áü.  Az  ej  ifirt  ber- 

ezegi kék  palást  aranynyal  szegélyezve  veszi  körül ,  alul  családi  jel- 
szavul  „Amieus  Amico"  olvasható  *). 


')  Horányi  Nova  Meni.  772. 1.  irja  így ,  és  ut&tna  Leaoczky  n   * 

lfi8.  Upon  ezt  magyarorsrjsc:  i  híró  «js  grófi  rangul  értve.   De  id.  m.  769 

lapon  h)  jegyzetben  a  m  a  g  j  a  r  u  d  v,  k  a  »  c  z  e  H  a  r  i  z 
adottnak  is  emlit  egy  diplomát 
Adatni  Seat*.  Ckftii].  I. 


S3S 


Brankovich. 


A  családfa  *)  a  legrégibb  időktől  igy  jő  le : 


István 


Lyubimir 

— -_-y\  ....  , 


Uros 


Dessa 


Míroszlav.     Bfressimir      Nemanias. 


N.  1130 

II.  Béla  kir.  neje. 


Tihomii. 


Simon  István 

fi.  Jelicza  Strasoimir  Koszt,  nővére. 

2,  Eucloxia  Elek  császár  leánya). 


1357.  Vuksan  v.  Vulk  , 
máskép  Branck. 

I.  Lázár 


Venciaa  ▼.  István. 


Rask  v.  Szabbas 
szerb  érsek. 


1437.  Vnk(ovitz)  István. 


1448.  L  György  (Vuk) 

Ráezország  despotája. 

(Ilona) 


Despína. 
(Bajazetlmé) 


István 


1495  Farzas  CLup.) 
desinot. 


II.  György 

L "! 

L.  János 


II.  Lázár 
1457. 


Mária 
(II.  Murát  szultán) 


Brankovjoli  II.  János  szül.  liba 
(Blagay  Siára) 


Pál ,  szü)  1525. 

Antal  ,  sz.  1561. 


Jelicza  ,  szül.  1535. 


Jakab ,  szül.  1538. 
(Jugovich  Mária) 


A«gu.*tin  ,  sz.  15D7. 
(Margnauchieh  Mária) 


Pá! ,  sz.  1640. 
(Prozori  Bajnajovich  Johanna). 


Antal ,  sz.  1643. 


III.  János.     Márk.     Katalin 
9. 


Jakab.  164' 


Nem  áll  a  nerazékrenden  a  családnak  még  egy  nevezetes  tagja 
György,  (Jánosnak  íia)  valószínűleg  III.  Jánostól  eredve.  Ez  Bel- 
grádban született  1640-ben.  I.  Apafi  Mihály  —  mint  iratik  — 
167 i-ben  a  török  portához  követéül  használta  Utóbb  I.  Leopold 
vévé  igénybe  ügyességét,  és  mint  fölebb  említem ,  báró  és  grófságra 
emelte.  Azonban  végre  Csehországban  elzáratá  ,  és  ott  halt  meg  170S- 
ben  2).  Testvére  Szabbás  szerb  érsek  volt. 


»)  Wagner  Mss.  Tora.  LXX. 

2)  Horányi  Nova  Memória  768—776.  közli  életét ,  mint  olyanét ,  ki  letar- 
tóztatásakor egy  történeti  könyvet  (krónikát)  irt  Össze. 


Bránvugh  —  Brencsán.  2$3 

Bráiiyu&ii  család.  Horvátországi  család.  Belőle  Brányugh 
János  előbb  Zágráb  várraegye  alispánja,  1714-ben  a  báni  táblára  vite- 
tett. 1715.  és  1723-ban  itélő-mester  volt  {). 

Urassal  család.  (Brassói).  Brassói  Brassai  János  18 lő. 
1818-ban  Dézsen  sebész  orvos  volt. 

Brassai  család.  (N ,-Enyedi).  N a g y-E nyedi  Brassai 
János  1 815-ben  Közép-Szolnok  vármegye  sebésze. 

Tán  ezen  Brassai  családok  egyikéhez  tartozik  azon  Brassai 
Sámuel,  ki  a  múlt  század  végén  1794-ben  Toroczkón  unitárius 
lelkész  volt.  Ennek  íia  Sámuel,  jelenleg  egyik  széles  ismeretü  tudó- 
sunk, született  Toroczkón  1798-ban.  Több  könyvet  irt ,  és  főleg  a  ma- 
thematicai  tudományokban  tűnt  föl.  A  magyar  academiának  tagja- 
1837-től  Kolosvárott  az  unitárius  főtanodában  tanár  volt.  Jelenleg 
Pesten  lakik,  és  az  irodalommal  foglalkozik. 

Bratulich  család.  Horvát  család,  melyből  Bratulich  Simon 
1608.  1609-ben  zágrábi  püspök  volt  2). 

Brauneker  család.  1791-ben  Brauneker  Jakab  szerzi  a 
nemes  levelet  ily  czimerrel :  a  paizs  négy  részre  oszlik ,  az  első  és  ne- 
gyedik vörös  mezőben  bárom  fehér  szelemen  (balken)  középen  szögletbe 
törve  látható  ;  fölottök  csillag  ragyog.  A  második  és  harmadik  arany 
udvarban  fekete  (egyfejü)  sas  van,  kiterjesztett  szárnyakkal ,  első  lába 
körmei  közt  kardot,  a  balban  vörös-fehér  koczkás  zászlót  tartva.  A 
paizs  sisakján  szintén  a  leirt  sas  áll.  Foszladék  ezüst  -vörös  és  arany- 
fekete  3). 

Breyer  család.  Czimere  függőlegesen  két  részre  osztott 
paizs.  A  jobboldali  vörös  udvarban  zöld  téren  kivont  karddal  vasba 
Öltözött  bajnok  áll.  A  baloldali  kék  mezőben  arany  grif  áll ,  első  lábai- 
val három  nyilat  tartva ,  hegyeikkel  fölfelé,  a  nyilak  tollai  vörös-kék 
3zinüek.  A  paizs  sisakján  ugyanazon  grif  látható.  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst- vörös  4). 

Brencsán  család.  1791-ben  kapnak  nemességet.  Alapitójok 
Brencsán  János  mint  katona  gróf  Toldalaghy  Sárát  veszi  nőül.  Sán- 
dor szintén  katona,  részt  vesz  az  1848-ki  mozgalmakban,  utóbb  fo- 
goly *).  A  család  Balásfalváról  irja  magát. 


*)  1715-ki  XXIV  CXV.  és  1723-ki  XVII.  törv.  ez.  Lehoczky  Stemm.  1. 181 

2)  Pray  :  Hierarchia 

*)  Adami  Scuta  Gcntil.  I. 

*)  Burgstaíler  r  Insigrniura  nobilium  Hnng.  Fam.  Decades. 

s)  Kőváry :  Erdély  Nev.  Családai  237.  és  257.  1 


234  Üretzehhcint  —  Brenuer. 

Brelzenlieiiu  család*    (Regéezi,   berezeg).    Bretzenheim 

Károly  Auguszt  berezegnek  két  fia  1827  ben  honfiusíttafcott.  Bírja  a 
család  a  hajdani  Rákóczy  uradalmak  egy  részét  Sárospatakot,  Re- 
géczet  sat.  Ez  utolsótól  veszi  magyar  elonevét.  Mióta  a  család  ha- 
zánkat lakja,  ily  családfát 3)  alkeía  : 

Herezeg  Károly  Auguszfc 
szül.  1769.  oct.  24.  f  1823.  febr.  27- 


Ferdinánd  Mária  Creseenz.  Amália                        Aifcns 

•a«l.  1801.  febr.  10.  sz,  1799.  nov.  13.  sz  1802.  jim.  10      az.  1805  dec.  28. 

t  1855.  aiig.  1.  csiíl.  ker.  hölgy  csii).  ker.  és  pal.  h.     cs.  kir.  ezredes 

(Hg.  Schwarzenburg  (Gróf  Somogyi  (Gr.  Taaffe  Lajos)             és  kara. 

Mária  Karolina  Jőzsefné)  fHoífm&na  Janka , 

1831.  jun.  27.  óta)  'sz.  1828.  mart.  4.) 

Brcnner  család.  (Gróf).  A  gróf  Breuner  családból  Szigfrid 
az  1687-ki  *) ,  Miksa  Lajos  pedig  az  1715-ki  országgyűlésen  3)  hoiiíiu- 
sitfcatotfc. 

E  család  eredetét  í  385-ben  bizonyos  Breuner  (Preiner)  Konrad- 
és  Andrástól  származtatja  Utrecht-  és  Kölnből,  honnan  Strajerországba 
sarjadzott  át.  És  innen  A  n  d  r  á  a  a  közös  törzs  által  átszakadt  Ausz- 
triába is.  Andrásnak  dédunokája  Frigyes  stübingi  lovag  (ki  16:23- 
ban  még  élt)  két  fíut  nemzett ,  Fülöpöt  és  Kristófot.  Amattól 
az  ausztriai  fővonal;  Kristóftól  a  stájer  vonal  jő  le.  Az  utóbbi  ki- 
halt már,  és  hozzánk  nem  is  tartozik.  F  u  I  ö  p  császári  udvari  tanács- 
elnök és  titkos  tanácsos  í 535-ben  Ausztriába  megy  által,  1550-ki  aprii 
12-kén  ott  osztrák  báróságot  nyer.  Meghal  í 556-ban.  Unokáiban  két 
ág  kezd  sarjadásnak  indulni  Sigfrid  Kristóf  és  Iván  által.  — 
Amaz  az  öregebb  úgynevezett  A  s  p  a  r  n  i  ágat  alapítja,  és  Rudolf, 
és  Mátyás  császárok  alatt  szép  jószágokat  szerez ,  mint  az  asparni  és 
zajai  urodalmakat  Ausztriában,  melyekre  hitbizományi  senioratusképen 
nyer  családja  részére.  í  624-ben  német  birodalmi  báró  lesz.  Ennek  fia 
Szigfrid  Lénárd  I.  Leopold  alatt  el.  Nevét  tekintve  ez  volt  az, 
ki  Magyarországban  iadigenatust  nyert  1687-ben.  Azonban  ennek  ága 
1716-ban  kihaltnak  iratik  *);  és  igy  a  hitbizományi  birtok  is  átment  az 
ifjabb  aspárni  ágra ,  mely  említett  Ivántól  szakad  le.  Ennek  unokája 
Fülöp  Ignácz  1693-ban  kap  német  birodalmi  grófságot,  és  az  idé 

s)  Gotk.  Geneal.  Taachenb.  1857.104.   —  Bretzenheim  hg  aír- emlékéről. 
L.  Magyar  Néplap  1857.  nov.  28  szám. 
2)  1687-ki  XXVtTí.  törv.  ez. 
8)  1715-ki  .CXXXIY.  törv.  ez. 
*)  Histor.  Herald,  und  Geneal.  Hdbach  97. 
5)  Ugyanott. 


Brezanócsy  -  Brealnay, 


S35 


zett  kútfő  szerint  magyarországi  indigenatust  *).  Fülöp  Ignácz- 
nak  két  fia  ismét  két  ágat  bocsát  le.  Ferencz  Antalé  ismételve 
magyar  családokkal  sógorosodik,  és  hazánkban  birtokossá  válik.  A  má- 
sik fiu  János  Fülöp  ága  kevésbé  szövődik  hazánkhoz. 
Család  fáj  ok  ez  : 


asparni  ág*. 


Fülöp  Ignácz 

1693.  bírod  eróf. 

1687.  magyar  iadigenat. 


nuszdorfi  &g 


Ferenc/.  Antal 
szül.  1698  i  1757. 
(Gr.  Hothal  Mária  Ant.) 


Károly,  sz.  1739.  f  1796. 
os.  kir.  kani.  titk.  tan. 
és  veienczei  követ. 
(Gr  Khevenhiüer  Frankenburg 

Mária  Jozefa,  f  1814.) 

i  ■       • 

József  Ferencz 

szül.  1765.^  f  18í2. 

cs.  kir.  dániai  követ. 

(Gr.  Pergen  Anna  Máris} 


János  Fülöp 
szül.  1700.  f  1772. 
cs.  k.  kara.  ezredes. 
(Gr.  Hessenstain  Ágnes) 


Imre ,  cs  kir.  kam. 

szül.  1735-1791. 

(báró  Soiopiski 

Mladota  Janka) 

■       .  «    S\  i     » ■■■■    »«■'■  ■} 

Imre ,  sbüI.  1783. 
cs  kir.  kam. 
(báró  Raszler  Mária) 


Auguszt ,  szül.  1796. 
cs.  kir.  nyűg  miniszter- tanács. 
(Gr.  Eszterházy  Mária 
szüí.  1805.  f  1837. 


Imre  Alajos 
szül.  1808. 


Auguszt  János  ,  szül.  1828. 
birtokos  Magyarországban. 
(Gr  Széchenyi  Mária  A  gátba) 


József  Károly 
szül.  1830.  mart.  6. 
bir  Magyarországban. 


Brezaiioczy  csalid.  Brezanóczy  xídám  született  Jolsván 
Gömor  vármegyében  nov.  7-kén  1751-ben.  Előbb  jezsuita  ,  azután  jo- 
gász lőn.  Áz  ügyvédi  vizsgálat  után  törvény-tudorrá  Ifin.  Es  előbb 
Pécsett ,  majd  Pesten  az  egyetemben  jogtanár  volt.  Latinul  irt ,  és  ki- 
adta az  egyházi  és  természeti  jogot  2).  1822-ben  I.  Ferencz  király 
által  nemességre  emeltetett3).  1827-ben  nyugalomra  lé- 
pett. Meghalt  Pesten,  1832-ki  mart.  2-kán,  81-dik  évében. 

Brezinay  csalid.  Brezinay  Mátyás  és  testvére  Mihály  1659- 
ben  I.  Leopold  királytól  kaptak  czimeres  nemes  levelet  *> 


')  Mint  legelöl  említem,  a  törv.  czikkben  Szigfrid  nyeri  az  indigena- 
tust. és  igy  itt  az  állitások  összeütköznek.  Az  országgyűlési  törv.  czikk  —  emlí- 
tenem sem  kell  —  minden  egyébnél  hitelesebb.    . 

f)  Magyar  írók.  Életrajz  gyűjt.  I.  k.  64. 

s)  1822-ki  Tudom.  Gyűjtemény  II.  k. 

*)  Zemplin  varm.  levéltárában  vau  az  eredeti  cwtteres  nemes  levél. 


236  Brezuiczai       Brigáná 

Ilynevü  családból  néhány  izén  ily  nemzékrend  ismeretes  ')  : 

Breziaay   János 
í.Soós  Érzse) 

Erzsébet  Tamás 

(Héricz  Mártonné)     '         ^  ' 

i^Szaiay  Istvánné) 

Brezníczai  Raczttr  csatád  B  r  e  z  n  i  c  z  a  i  ,  máskép 
Baczur  V k\  1499-ben  Zólyom  vármegyében  Dobronyiva  vár  vár- 
nagya volt,  és  birta  azon  vármegyei  egész  Breznicza  helységet,  Baczuf 
helységben  egy  curiát ,  és  Zólyomban  háza  volt.  Neje  Ágnes  volt,  ki- 
vel ily  családot  alkotott : 

.  Baczur  Pál.  I49&. 

(Ágnes  ,  özvegy-  1518.) 

Borbála  Orsolya  János  Bálás 

(.1518.  Baloghy  Gergeiyné ,  (Baioghi  H*rz*r  1-522.  1522. 

1522.  özvegy)  Bálintné) 

Í5 18-ban  Baloghy  Gergely  neje  Baczur,  máskép  Brezniczkai 
Borbála,  ugy  Orsolya  Hwzar  Bálintné  nevében  a  Sághi  Convent  előtt 
tiltakozik  napa  Ágnes  ellen,  ki  néhai  férje  javait  eladni  akarta  ,  miután 
az  mind  négy  gyermekét  egyenlően  illeti  3). 

1522-ben  azonban  Baczur  Borbála  Baloghy  Gergely  özvegye 
testvéreivel  Orsolya ,  és  Balassa!  Brezniczka  falui  Verbőczy  Istvánnak 
adták  el,  és  vallottak  be  a  Sághi  Convent  előtt  aJ. 

'Brezovay  család.  Borsod  és  Heves  vármegyében  birtokos  *) 
család.  Nevét  —  ugy  látszik  —  Nyílra,  vármegyei  B  r  e  z  o  v  a  helysé- 
gétői vette, 

Brezovay  József  Heves  vármegyének  í 832-ben  főjegyzője  és 
országgyűlési  követe.  Utóbb  másod  alispán  Cl 844.)  Végre  ugyanazon 
megye  főispáni  helyettese  1847-ben. 

ISrigáud  család.  Zemplín  vármegyében  Nagy-  és  K  i  s- 
Ázár,  és  Cselej  helységben  közbirtokos  5). 

Brigánd-nak  neveztetett  Theszéry  II.  Miklósnak  István 
fiátóli  unokája  Miklós  is  1449-ben  .  ki  nejével  Hul  Ilonával  ily  csa- 
ládfát alkota  6)  : 


J)  Bossányi-féle  eurialis  pörben  507-  i.  síb. 

2)  Hiteles  oklevél  nálam 

*}  Horvát  Istv.  Verbőczy  Emlékezete  II  201. 

A)  Fényes  Geographiája  szerint. 

s)  Szirmay  C.  Zemplín.  not,  hisí.  179.  180. 

*)  Deméndy-Theszéry-féie  porben. 


Brígido.  23J 


Brígaud  Miklós  1449. 

(Hul  Ilona) 

( . * __ 

György.  Péter.  Margit.  Ilona.  Dorottya 


f  v         (Ilmer  Jánosné)    (Halósi  Fekctke         (Lüley  Ferencz) 

1490.  Ferencz) 

Brigido  crsalád.  (Gróf.  íi-ágon  kihalt  1848.)  Eredetét  az 
olasz  Brigido  családból  veszi.  Brigido  Pompejus  1630-ki  april 
28 -kán  mint  jogtudós  Stájerországban  kormányszéki  tanácsossá  válasz  - 
tátik.  L 635 -ki  nov.  ÍÜ-kén  II.  Ferdinánd  császár  német  birodalmi  ne- 
mességre emeli.  1635-ben  a  lovag  osztályból  (aus  dem  Ritterstande)  a 
stájer  uri-rendekhez  kormánytanácsossá  neveztetett  Ezután  megkapta 
a  német  birodalmi  lovagi  rendet  (Reichsritterstand)  és  báróságot  is. 

Báró  Brigido  József,  galicziai  kormányszéki  al-elnök,'  és  test- 
vére Pompejus  a  temesvári  kamarai  administratio  és  bányai  igaz- 
gatóság elnöke ,  cs.  kir.  kamarás  és  titkos  tanácsos  1776-ban  az  ausz- 
triai örökös  tartományokbani  grófságra  emeltetett1). 

1836-ban  pedig  gróf  Brigido  Pál,  bresovíczi  báró  os.  kir.  kama- 
rás és  Őrnagy,  ístriában  aMarenfelsi  és  Schumbergi  jószágok  birtokosa 
Magyarország  honfiu3itott  nemesei  közé  bevétetett  %).  A  családfa, 
melyet  alkotott,  s  mely  fiában  íl-ágon  megszakadt,  ez . 

N.  N. 
*  -■■ 


Gr.  Brigido  Pál  Polixéna 
sz.  1782.  f  184S.                         szül.  1770. 
(Gróf  Nádasdy  Mária)  csiil.  ker.  és  pal.  h. 
szül.  1794.  egybek.  1815.              (Gr.  Tlmrnliofer 
|  ______  ^s  Valsassina  Iván) 

József  Ferdinánd 
szül.  1816.  f  1840 
(özvegye  b.  Hackelberg 
Landau  Karol  in) 


Paulina  Ferdina&dina 

szül.  1837.  szül.  1840. 

(B.  Hackelberg  Landau  Rud 
cs.  kir.  kam.  ó  fóhad.) 

A  család  egyik  tagja  báró  Brigido  Mihály  1808.  és  1827-ben  a 
Ludovioeára  kilencz  ezer  forintot  adományozott  3) 

Czimerök  kék  mezőben  ezüst  hullámokon  két  szemközt  úszó  del- 
fin fölemelt  farkkal ,  főlöttök  közben  csillag  ragyog  hat  sugárral. 

• 

*)  Histor.  Herald   und  G-eneal.  Hdbucb   99 

*)  183b*.  XLYII  törv.  ez. 

•)  180S  VII  <*  1827.  XVHI.  törv.  « 


338  ttrfxían  —  ftrogyányi. 

Mrlxfaii  család.  Brixian  Sylvius  az  1 681 -ki  országgyűlésen 

honfíusittatott !). 

Brnula  CftAlád.  Árva  vármegyei  sarjadék ,  honnan  egy  ág 
(s  tán  az  egész)  Nógrád  vármegyébe  szakad ,  hol  Brnula  András  1772- 
ben  nemességet  a  vármegye  előtt  produkálja ?).  Utódai  elesve  azon 
vármegyei  Diós-Jenőn  élnek,  és  igy  e  munka  (II.  33.  1.)  tévedésből 
említtetett  e  család  a  Bernolák  család  rzini  alatt ,  melytől  különbözik. 

Rrockliau&eu  csalid  Brockhauseh  János  Vilmos  az 
1723-ki  országgyűlésen  vétetett  be  Magyarország  nemesei  közé3). 

iSrodánovics  család.  J  792-ben  nemesíttetett  meg.  Czimere 
négy  udvarra  osztat ik.  Az  első  és  negyedik  fehér  mezőben  kék  ruhás 
vitéz  áll ,  karon  levágott  törökfejet  tartva.  A  második  és  harmadik 
udvar  rézsút  vörös  és  sárga  szint  mutat,  és  abban  oroszlán  áll  az  udvar 
színeivel  ellenkezőleg  sárga  és  vörösnek  színezve.  A  paizs  fölötti  sisak- 
ból is  oroszlán  emelkedik  ki  rézsút  félig  arany  félig  vörös  szinü  .  első 
jobb  lábában  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék  ,  balról  arany* 
vörös  4). 

Brodarich  család,  Szlavóniai  család.  Ismertté  teve  hazánk- 
ban e  nevet  B  r  o  d  a  r  i  t  h  (Brodarich  ,  sőt  Broderics-uek  is  iratik) 
István,  szerémi,  utóbb  váczi  püspök,  1526-ban  II.  Lajos  király  kan- 
czellárja  ,  ki  többször  járt  követségben  is.  A  mohácsi  csatából  szeren- 
csésen megmenekülvén ,  ezt  leirta.  Kevés  ideig  I.  Ferdinánd  híve ,  de 
nemsokára  végig  I.  János  király  részén  állt.  Meghalt  1539-ki  nov, 
7-kén  Vaezon. 

István  püspöknek  tán  testvére  volt  Brodarich  Mátyás,  kinek 
neje  csébi  Pogány  Sára  volt5).  E  Mátyásnak  pedig  leánya  lehe- 
tett Brodarich  Klára,  1591-ben  Kis-Serényi  G-ábor  özvegye  6). 

Rrogyányi  család.  (Brogyáni),  Bars  vármegyei  eredetű 
régi  adományos  család.  Emii  tett  vármegyében  van  B  r  o  g  y  á  n  hely- 
ség ,  honnan  a  család  nevét  irja. 

Bizonyáráé  családból  volt  Bars  vármegyének  az  1447.  országgyű- 
lésen követe  Brogyányi  Salamon,  ki  roszul  iratik  Baragyáni-nak  7). 


*)  1681 -ki  LXXX1L  törv.  ez. 

z)  Azon  várm.  jegyzőkönyve  443.  1, 

a)  1723-ki  CXXIX.  törr.  c*. 

*i  Adami  Scuta  Gentil.  I. 

5)  Wagner  Mss.  LXX 

*)  Kir.  Curia  előtt  folyt  Bossányí  féle  por 

*)  Kovachicli  ;  Vestigia  Comitiornm  26>,  * 


Broífnhach  -  Braclcenthal. 


£39 


A  család  jelenleg  leginkább  Trencsin  vármegyében  tartja  la- 
káVv 

Brogyanyi  Bálintnak  neje  Babóthy  Julianna. 

Brogyanyi  Gábor  1825-ben  Trencsin  vármegye  másod  alispánja 
és  követe  1). 

Brogyanyi  Lénárd  i 836-ban  azon  vármegye  szolgabirája. 

Brogyanyi  István  1345  tői  Bars  vármegye  főszolgabirája. 

Broseiifcacli  család  Brosenbach  Károly  az  i 840-ki  or- 
szággyűlésen honfi  usit  tátott 2). 

Brucketttltal  e»alád.  (Báró).  Erdélynek  legkiemelkedet- 
tebb  szász  családa  3),  és  egy  része  a  magyar  .családok  minden  kellékeit 
fölvevő.  Mecrneraesittetett  1724-ki  jun.  8-kán. 

A  család  czimere  aégy  részre 
oszlik.  Ezenkívül  a  közép-paiz3  az  ötödik, 
osztályt  képezi.  A  paizs  felső  (eiso)  osz- 
tályában kék  mezőben  vasas  vitéz  áll, 
jobb  kezében  zöld  gailyat,  bal  kezében 
földre  bocsátott  pallósat  tartva.  A  bal- 
oldali felső  (második)  osztály  vörös  meze- 
jében szintén  zöld  téren  fehér  osziop  áll 
korooázottan ,  és  körülfolyva  zöld  rep- 
kénynyel.  Az  alw  jobboldali  (harmadik) 
vörös  mezőben  oroszlán  áll ,  első  lábaival 
horgonyt  tartva.  A  negyetlik  osztályban 
kék  mezőben  fehér-fekete  koczkás  tábla 
(os-tábla)  látható.  A  közép- paizs  kék  mezejében  három  ívre  egy  kő- 
híd, és  a  fölött  három  csillag  szemlélhető.  Ezen  hid  —  ugy  látszik  — 
a  család  nevére  vau  czélzással.  A  paizst  bárói  korona  födi.  (Eddig  mu- 
tatja a  metszvény  is).  A  paizst  telamonok  gyanánt  két  oldalról  két  sár- 
kány veszi  körül ,  fejeiket  a  koronán  úUó  sisakból  egymással  szemközt 
nyújtva  ki.  E  sisakokból  a  jobboldali  tetejéu  kék-fehér  vörös-sárga 
koszorúból  három  zászló  nyúlik  föl ,  melyek  közül  a  középső  kék-fehér, 
a  szélsők  pedig  arany- kék  sziniiek.  A  baloldali  sisak  koronáján  vörös- 
fekete kiterjesztett  szárny  van,  és  azzal  szemközt  arany  csillag  ragyog  *). 


*)  1827-ki  XVL  törv. ez. 
*)  1840  ki  LII.  törv.  ez. 

*)  Köváry  Erdély  Nev.  Családai  55. 1.  honaan  nagyobb  részint  e  esaUd- 
róli  adató jc. 

*)  Adami :  Seuta  Gertii.  1. 


240  Brnckentlial 

A  család  Ősfészke  Uj- Egyház,  hol  a  ktrálybiróság  mintegy  örökös 
föispánsága  látszik  lenni  e  családnak.  Egy  ily  királybírónak  vaja  fia 
Bruckenthal  Sámuel,  erdélyi  főkormányzó,  ki  e  család  szerencséjét 
alapitá.  Ez  előbb  Rukov  tábornok  kormányzása  alatt  az  akkor  Szeben- 
ben  székelt  főkormányszéknél  titkár;  1762-ben  Bécsbe  udvari  kanezel- 
lárrá  vitetik.  Ott  tekintélyt,  vagyont  és  befolyást  szerez.  1774-ben  íő- 
kormányzóvá  neveztetik  ,  és  az  volt  1787-ig  j  midőn  4000  forint  nyűg 
dijjal  és  sz.  István  nagykeresztével  nyugalmaztatott. 

Családának  jószágai  mellett  báróságot,  szerzett,  ezenkívül  egy 
könyv-  és  képtárt  hagyá ,  mely  nemcsak  Szebennek  .  hol  az  őriztetik, 
de  ErdéW ne i<  is  egyik  díszéül  szolgál. 

Testvére  Mihály  1767  ben  fogarasi  főkapitányává  tétetett ,  és 
1700-ben  ö  kapa  a  leirt  bárói  czirnerl.  Sámuel  kihalván,  a  családot 
M  i  h  á  1  y  foMatá  a  következő  családfa  szerint : 

N.  N.  királybíró 

Sámuel  f  I  Mihály 

főkormányzó.  jogara  si 

(Klochner  Zsófia)         főkap.  1767. 


— i 


II  Mihály  1790.                     Sámuel  j                    Károly  Márton 

szászok  isp  f  1813.           ''üj-egy Házi  lakos)     f  1807.  dec.  18-  (őrnagy  f  1820.) 
(Gr.  Teleky  Kriszt.j                                            rSachsenfeld  Jí.) 

i  11.  Mihály             Zsófia.        Zsófia  f               Károly  József 

szül.  1804. jui.  12.                         (táborn.        sz.  1784.  máj  4.  sz.  1781.  jun.  ?4. 

i  1855.  f«ibr.  5.                        Geringerr.é)      fogarasi  főkap.  cs.  k.  titk.  tan 

(B.  Wesselényi  Anna')                                                   (nőtlen)  tartom,  biztos. 

_. ^.a ,  (ns.  Kiszüng  Józ.) 

Gvnía         Ilona        Arpadína        Ákos         Vilma  sz.  1784.  + 1848. 
sz.1833.    sz.  1834.      sz.  1836.      ez.  1837.    sz.  1838. 
jnl.  7.        maj.  14.       máj   20,        maj.  12.     mart.  18- 


József  Frigyes  Luiza             Zsófia  Antónia             Berta 

sz  1803  nov.'24.  sz,  1804.        sz.  1813.  sz.  1816.  sz  1826. 

cs.  kir.  udv.  tan.  (Barcsay  (Barcsay  (Gr.  Béidi 

tartom,  tórv.-sz.  elnök.  Zsigmond)  László)  György) 
(Gr.  Hadik  Teréz 
sz.  1817.  f  1850.J 


Vilma  Hermán  Jozeiin 

sz  1841.  sz.  1843.  sz  1844. 

II.  Mihály  cs.  kir  titk  tanácsos,  és  erdélyi  kormányszéki  ta- 
nácsos volt.  —  Ez  egyedüli  családa  Erdélynek  —  Kőváry  szerint  — 
melyben  a  majorátus  tényleg  fenáll.  Ezt  a  főkormányzó  végrendeleti- 
3eg  alapitá;  íőleg  azáltal  hogyaszebeni  képtár  s  alaptőkéje  a  nagyobb 
íiu  kezében  van.  Erdélyi  törvények  a  majorátust  nem  ismerek  el ;  de 
elnézek 


Bradern  -  Hrnnswfk. 


*i\ 


Brúder  11  Cftal&d,  Báró  Brudern  József  1791  ben  honfiú 
síttatott  j).  A  család  most  is  birtokos  hazánkban. 

BruinJnftcli  család.  Horvátországi  család ,  melyből  Brumí  • 
nich  Tamás  1486-ban  a  Biagayak  ügyében  tanúskodott*). 

Br iins wiK  család.  (Korompai,  grófi.  Családi  hagyományok 
szerint  Bratmschweig-Rrnnswígbó!  ered  Henrik  herczegtől ,  ki  a  ke- 
resztes hadak  alkalmával  két  fia  által  kisértetve  a  szent  földön  járt. 
A  két  fiu  egyike  állítólag  Magyarországban  marad  ,  és  törzsévé  lőn  e 
családnak. 

Bizonyos  az ,  hogy  a  XVíí.  században  már  hazánkban  virágzott 
&  család ,  a  midőn  1622—  1 625  ben  Brunsvik  Tamás  Thurzó  Szaniszló 
nádornak  udvaraoka  (Aulieus)  volt  *). 

A  családot  azonban  legnagyobb  fényre  és  méltóságra  B  r  u  n  s  w  i  k 
A  n  t  a  1 -emelc,  ki  !7474>en  már  kir.  személyudki  ítélőmester  és  arany- 
sarkantyús vitéz  fE^ues  Auratus.) ;  —  1 756-ban  már  nádori  itélőmester 
és  es.  kir  tanácsos  is;  1770-ben  pedig  tizent  Jstváü  kir.  rend  vitéze. 
Esztergám  várraegye  főispáni  helytartója,  és  a  magyar  kir.  udvari  kan- 
czellaria  előadó  tanácsosa  volt.  177>ki  cet  7-én  Bécsben  kelt  oklevél- 
nél fogva  saját  személyért  grófi  rangra  emeltetett.  AdelíFy  Annától 
két  tia  maradt,  fl.  Antal  és  József,  kik  1796-ki  nov  tf-kán  a 
grófi  rangot  utódaikra  is  megkaptak. 

A  család  czimere  négy  részre  osztott 
paizs,  egy  közép-vérttel.  Az  első  és  ne- 
gyedik mező  viz-szintesen  kétfelé  osztat  fk : 
a  felső  részben  arany  mezőben  fekete  egy- 
fejü  sas  emelkedik  ki ;  az  alsó  rész  kék  me- 
zejében vörös-ezüsttel  koczkázott  szelemen 
fbalken)  látható.  A  második  osztály  vörös 
mezejében  pánczélos  kar  három  nyilat  tart 
hegycikkel  fölfelé.  A  negyedik  vörös  mező- 
ben zöld  téren  szintén  pánczélos  kar  könyö- 
köl, kivont  kardot  tartva.  A  közép-paizs  kék 
udvarán  zöld  térről  egy  gerezdekkel  meg- 
rakott szőlőtőke  emelkedik,  és  a  felé  egy 
aranyazarva  kos  3Íet.  A  paizst  grófi  korona  födi.  (Eddig  a  metszvény). 


')  17dl-ki  73.  torv.  czikk. 

Ó  Gr.  Teleky :  Hunyadiak  kora  XIL  322. 

')  Lehoczky  Stemm.  II  72.  ki  aligha  nem  egy  Tóbiással,  kiró!  nfobb. 

16 


£4£  .  Braoswik. 

A  koronán  három  korooás  sisak  áll ,  melyek  közül  a  jobboldalin  egy- 

sas  kiterjesztett  szárnyakkal;  a  középsőn  két  (ezüst-kék)  elefánt 

örmény  között  a  paizsbelí  szőlőtőkével  a  leirt  kos  látható;  a  baloldali 

sisak  fölött  pedig  pánczéios  kar  három  nyilat  tartva  könyökök  A  paizst 

monok  gyanánt  nemtök  veszik  körül,  a  jobboldali  kivont  pallóst 

tartva,  &  baloldali  pedig  egy  eltört  oszlopot  érintve  kezével. 

I  Antaltól  kezdve  a  családfa  igy  jő  le  napjainkig : 

I.  Antal 
kaaezelL  re&rendar. 

1775  ben  gr-.íf 
(AúBÍSy  Anna) 


lí.  Antal  József 

septemvir  1737.  országbíró 

f  1827.  febr.  20. 


Mirla  Terézia            Fereacz                  Jozeíbi                (Alajthéayi  Mária  Anna) 

szül  1775.        m.  1776.  f  1852.    (1.  gr.  Deyns)  ,-!•— L-* — —* , 

(Justh  Szidon.)    (2.  b.  Stakeiberg)        Juli*  Henrietté 

!    sz.  1787.  az.  1789.    _ 

f^TT."  •  "    "*""    í->   •  (b.  Forray  (gr.  Ckoíek 

MAna               íiejza,                                           ArdráüV  Hering 

W.IS3&.         az.  1834.  András,  Herin.; 

II.  A  n  t  a  1  a  magyar  kir.  udv,  helytartó  tanács  tanácsosa  volt 
1787-ben.  Gyermekei  közül 

Mária  Terézia  szül,  17 75- ben.  Hazánk  jelesb  hölgyeinek 
egyike,  ki  a  kisded-ovó  intézeteknek  hazánkban  úgyszólván. alapítója, 
s  e  téren  annyi  nemes  buzgósággal ,  éles  belátással ,  és  minden  nehéz- 
ségeket leküzdő  kitartással  működött.  A  jeles  delnő  már  83  éves.  s  még 
lelkében  mindég  élénk  és  fiatal. 

Ferencz  fii.  Antalnak  fia)  szül.  Pozsonyban  1776-ban ,  kitűnő 
gazda.  Birtokán  Fejér  vármegyében  Martonvásárán  az  egykor  kiet- 
len parlag  pusztaságot  különös  szorgalommal  és  értelmességgel  virágzó 
állapotra  hozta ,  és  mintegy  paradicsommá  varázsolta.  A  zenészeinek 
—  a  Ytoloncellon  maga  is  ügyesen  játszván  —  különös  pártfogója  volt. 
Meghalt  1852-ki  octoberben.  Özvegyétől  neczpáli  Justh  Szidónia  csil- 
líjgkereszíes  hölgytől  két  gyermeke  maradt 

Jozefine  először  gróf  Deym,  másodszor  báró  Stakeibergné. 

J  óz* ef  (L  Antalnak  üa)  1786-ban  már  valós,  belső  titkos  ta- 
nácsos, és  a  hétszemélyes  tábla  első  tanácsnoka,  később  sz.  István  após- 
toll  kir.  rendje  közép-keresztese ,  e«.  kir.  kamarás ,  Nógrád  vármegye 
főispánja,  és  o  r  s  z  á  g  b  i  r  ó  »  meghalt  1827  -ki  febr.  20-án.  kora  77-dik 
évében.  Eltemettetett  Koronipán  a  családi  sírboltba.  Özvegyétől  kesse* 
lokeöi  Majthényi  Mária  Anna  csiii&gkeresztes  és  palota- hölgytől  két 
leánya  maradt : 


Bróc  £43 

Júlia  szül.  1787.  csill.  ker.  és. palota  hölgy,  és  a  nádoraé  fő- 
udvari hölgye,  1830-ki  aug.  16-ka  óta  báré  Forray  András  özvegye. 

Henriette  szül.  1789.  oct.  12.  szintén  C3iilagkeresztes  htflgy, 
1813-ki  január  22-tól  ehotkovai  gróf  Chotek  Hermán  cs.  kir.  kamarás 
és  ezredes  neje,  1822-ki  april  25-től  pedig  Özvegye.  0  festé  saját  kezé- 
vel atyja  arczképét  le ,  melyet  Nógrád  vármegyének  gyűlés  teremében 
függött  Meghalt  1857-kijan  27  kora  69  dik  évében.  Eltemettetett 
Korompán. 

A  család  a  XVII.  században  még  protestáns  *)9  később  s  jelenleg  is 
k&tholikus  vallású. 

Bruz  család.  (Lugosi)  Temesvárnál  1514-ben  tűnik  fel  e 
családnév  legelőször,  midőn  Szapolyay  János  vajda  Dósa  lázadását 
az  utolsó  végcsapással  kiirtá  Ekkor  tünteté  magát  ki  Brúz  Mátyás , 
miért  ET  Ulászló  királytól  1514-ki  dec  6-kán  Lúgoson  ^gy  nemes  tel- 
ket kap  adományban  a). 

Brúz  Mátyás  mint  nemesek  hadnagya  hull  el  Mohácsnál. 
Fekvő  javai,  midőn  1552-ben  Lippa,  Temesvár  és  más  várak  török 
kézre  kerültek ,  elfoglaltattak  Szolimán  emberei  által.  Családja  ezen 
elkeseredve ,  több  lugosi ,  karánsebebi  és  temesvári  családdal  Erdélybe 
költözött ,  és  Szászvároson  telepedett  meg,  hol  156! -ben  Brúz  Mátyás 
Ssászváros  és  széke  királybirójaként  tűnik  föl. 

A  donatio  elvesztése  után  B  r  ű  z  Gr  e  r  g  e  l  y  11.  Rákóczy  György 
fejed elemtől  ezimeres  levelet  vett. 

A  család  czimere  1514.  körül:  kivont  kardot,  tartó  koronás  grif 
volt :  ,.FÜIMUS"  körirattal.  —  L  Rákóczy  után  kivont  kardot  tartó 
kar ,  a  kard  végébe  törökfő  szúrva.  De  ezzel  vegyesen  használtak  egy 
más  ódonszerüt  is  ,  melyen  két  be&zélgető  tanár  áll ,  s  a  jobb  felőlinek 
esipőre  szegzett  balkarán  holló  van, 

E  családból  Szászvárosnak  két  királybirája  volt ;  a  fennebb  em- 
iitett Mátyás  Szászváros  első  tudható  királybirája .  és  ugyanott  az 
utolsó  is  Brúz  Perencz  volt ,  mit  1848  ban  végzett.  Ezeken  kivül 
adott  még  e  család  Szászvárosnak  négy  székbirót ,  két  főorvost ,  egy 
ügyvédet,  és  több  hivat* Inokot. 

A  ezimeres  levelet  szerző  Gergelytől  kezdve  a  családfa  kö- 
vetkezőleg jött  le  : 

*)  Brunszvik  Tóbiáa  szeredi  ev.  lelkész  1630-ban  , Lelki  g*y  d  t  r  e  l- 
miről  való  vallás-tétele*'  czimü  mánkat  nyomatott  Szereden.  —  1620- 
fcan  Br  Tóbiás  dunántúli  superintendensnek  választatott.  —  L.  Mss.  Mnsaei  fol. 
lat.  2340  sz.  a.  —  És  Cathal.  Mss.  Musaei  Szécheny.  I.  244. 

")  Köváry  :  Erdély  Nev.  Családai  56-57.  1    konnan  nagyobbára  ez  a  (la 
tok  mind. 


J6 


* 


£44 


Brfihl  -  Bobanovicfe. 


Brúz  Gergely 
1646. 


I.  János 

T'éter 

III.  János 
V  1766. 


I)r.  László 

író  f  1786. 

(Száraz  Mária) 

Gergely 

f  1827. 

(Jancsó  Marin) 

f  3849. 


Mátyás 
f 1793. 
(Lázár  Mária) 


Ferencz  f  1834. 
( Rézbányai  Ágnes) 


Sándor 
szül.  1819. 


Ferencz 

,    gzöi.  1794. 

Zsigmond      (Heíssig  Ter  ) 
szül.  1822. 


Sámuel 

f  1827. 

(Balta  Zsuzsa) 

i  1825. 


(Velíska  Lina) 


Ferencz 
szül.  1835. 


Mátyás 
szül.  Í799. 


Laszió 
flB42.m 

(Widlacsi 

Viktória) 

Lajos  (iró) 

szül.  1817. 

(Fekete  Lina) 

Lajos 
szül.  1846. 

II.  Jánosnak  fia  dr.  Brúz  László  Bécsben  tanulá  ki  az  orvosi 
pályát,  és  annak  bevégeztével  a  doctori  rang  elnyerésekor  1785-ben 
védelmezett  értekezése  kinyomatott  latin  nyelven  r).  Irt  egyéb  orvosi 
könyvet  is  magyarul. 

Másik  irót  is  ada  e  család  Brúz  Lajosban,  ki  Erdély  bu- 
várlatának  ernyedetlen  embere 

Brtilil  csalárd.  1760-l>an  Mária  Terézia  király-asszonytól 
kapja  a  ezimeres  nemes  levelet  B  r  ü  h  1  Fülöp  3). 

Czimere  viz-szintesen  kétfelé  oszlik.  A  felső  ezüst  mezőben  sár- 
kány van,  szárnyakkal,  nyitott  szájjal,  felkondoritott  farkkal.  Az  alsó 
kék  mezőben  két  szemközt  álló  oroszlán  egy  kivont  kardot  fognak  első 
lábaikkal ;  a  kard  hegye  fölfelé  álí.  A  paizs  tetején  két  kiterjesztett  fe- 
kete sas-szárny  között  hat-sugáru  arany  csillag  ragyog.  Fosz'ladék 
jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-kék. 

BulHUiovi<;3&  család.  Horvátországi  család,  melyből  Bu- 
banovich  Szílvester  kŐrosi  g.  n.  egyes,  püspök  1812-ben  ezer  forintot 
ad  a  Ludoviceára  3). 


3)  Horauyi  Nova  Memória  601. 
7)  Collect.  Herald.  Nro  4. 
3)  1812-ki  ií.  törv.  ez. 


Bubla  —  Bubim,  246 

A.  czimeres  nemes  levelet  Bubanovich  Tamás  kapta  1792-ben. 
Czimerpaizsa  a  telsŐ  jobboldali  szögletbői  a  baloldali  alsó  szögletig 
rézsut  húzott  vonallal  két  mezőre  oszlik.  A  felső*  zöld  mezőben  arany 
szarvas  .  s  e  fölött  csillag  látható.  Az  alsó  vörös  mezőben  hármas  zöld 
dombon  egy  nyii  és  kard  keresztbe  téve  látszik.  A  paizs  sisakja  fölött 
két  fekete  kiterjesztett  szárny  között  arany  csillag  ragyogd  Foszladék 
ezüst-vörös  és  arany-zöld  3). 

Bubla  család.  Bubla  család  él  Nógrád  vármegyében ,  hol 
Bubla  Károly  i  850-dik  után  cs.  kir.  járásbiró  volt  egy  ideig. 

A  Dunán  túl  egy  másik  ágn^í  2)  nemzékreude  ez  : 

Bubla  László 
(Bobok  Anna) 

László 


Gábor 
("Verebén) 


V- 


Imre.      Boldizsár.     Gábor.       Otiha.     Eleonóra. 

Bublovicz    család,    Bublovicz   János   Qaran  sz.  Benedekí 

jószág-kormányzó,  s  plébános  i  704-ben. 

Czimer-pecséte  a  paizsban  koronán  -álló  galamb ,  szájában  zöld 
gallyat  tartva.  A  paizs  sisakján  két  keresztbe  helyezett  buzogány ,  és 
még  valami  3 ). 

Később  1  709  ben  esztergrarui  kanonok  ,  1?  15-ben  már  skopi  czim- 
zetes  püspök.  Meghalt  J725-beu  *). 

Bubna  család.  (Lítticzi).  Csehországi  család,  Litticzet  1562- 
tói  kezdve  birá  ,  de  az  alább' időben  más  kézre  meni  át.  A  családnak 
két  fő-ága  van:  warliehi  és  lítticzi.  Az  előbbi  bárói  és  lovagi 
rangbán  áll.  Az  idősb  —  az  úgynevezett  lítticzi  ágnak  —  Bubna  J  á- 
n  o  s  Ernő  1632  ben  grófságot  nyert. 

Czimere  függőlegesen  két  részre  oszlik.  A  jobboldali  arany  me- 
zőben barna  szniii  dob  (azlávul  B  u  b  n  a  r=  Bűben)  látható;  a  baloldali 
kék  mezőben  orosz  lániej.  mely  egy  koronából  nyúlik  ki. 

A  lítticzi  ágból  gróf  Bubna  Károly  az  1840-diki  ország- 
gyűlésen vétetett  be  a  magyar  iionfiusitottak  közé ,  de  országgyűlési 
ülés  és  szavazat  nélkül  *).  Ennek  családfája  styjától  kezdve  ez: 

V)  Adami :  Scuta  Genfi!   I 
*)  Kir.  Curiai  perből 
*)  Eredeti  okirat  1704  bői. 

*)  Memória  Basiücae  Striffonicn.  164.   —  É*  az  1715  és  1723-ki  orszag- 
gybléfú  végre  menyek  záradékai. 
*)  1840-ki  Ll  fcörv.  oz. 


246 


Bneelleni  —  Sucsáíryí. 


Gr,  Bnbna  Antal  *) 
os.  kir,  kam,  és  kapitány 

megh.  1846. 
(B.  Síluticzky  Antónia) 


Karolina  Károly 

szül.  1805- 
cs.  k.  kam.  és  Arnagy 
1640.  honfius 


Vincze 

82  1806.  cs.  k.  kam. 
óniagy. 

(Gr.  Bubna  Róza) 

(1.  b  Bernatfiy      FereiKlz      Mam3     Károly.     Eleonóra.    József 

2.  Gaal  Karolina. 
I8f50-tól>. 


Maria 
szül.  1840. 


Ferenez 

szül.  1850. 

nov.  11. 


Anguszí 
szol.  1852. 

nov.  28. 


Bucelletti  család  Gróf  Bucelleni  Frigyes  1 687-ben  hon- 
fiusitá3t  nyeri  hazánkban  2). 

Bttc^áiiyi  c«alad  (Bucsányij.  E  csatád  a  Huntpaznán 
nemzetségből  (genus)  ered.  Törzse  Zeegi  Bodouk.  (Bodouh  de  Gémre 
Huntpaznán  de  Zmg).  Bodouknak  fia  Miklós  1309-ben  élt3). 

Á  család  c  z  i  m  e  r  e :  kék  me- 
nőben arany  korona  ,  fölötte  arany 
hold,  szarvaival  fölfelé ,  melyek  fö- 
lött csillag  ragyog.  A  paizs  koronás 
sisakján  ugyanazon  hold ,  és  csillag 
látható.  Foszladék  arany-kék ,  és 
ezüst-vörös  4). 

Nyitra  vármegyében  hivatalt 
viseltek  tagjai.  Bucsányi  Zsigmond 
az  1659  ki  országgyűlésen  azon  vár- 
megye követe  Yolt 5).  Egyszersmind 
ö  az,  kit  az  1655-ki  országgyűlés 
bizonvos  tartozása  lefizetésére  kö- 
telezett  §)  . 

Egy  ágazatnak  7  mely  azonban  magbaszakadtnak  látszik  t  egy  a 
kir.  Curia  előtt  folyt  pör  szerint  ilyen  leszármazása  ismeretes  előttem  . 

*)  Gcrh.  Geneal.  Taschenb.  1857.  131. 

2)  1687-ki  XXVIH.  torv.  ez. 

•)  Fejér:  Ood.  Diplom.  XI  421.  422. 

*)  Adamí :  Souta  Genfcil.  i. 

$)  Lenoezky  Stemm.  1.  201. 

»}  1655-ki  XXXIII.  törv.  ez. 


Baesy  —  Buesi.  24Í 

Bucráuyi  Mátyás 

1604.  taftiL 

(Oe?y  Kata) 

Pál 

{Bogáthy  Bor?i) 

Fái                                               ina  i*a 

f       ~~    p*"'          ~         —                »  (Kosztolányi  (Básihv     (Darvas  .Tán ) 

banuor                       Johanna                       i>«i..\  \~.~A 

r^__^.-^A .                       JPaUc)  Imre) 

i.  i             ~    i  Ion; ka  Anar&w)  ' 
Johanna           v 

(PctrCíVítí 
Sándorné) 

Ezeken  kivül  e  családból  valók  a  következők  : 

Bucsányi  Zsigmond,  kinek   első  nejétől  Borssy  Annától 
leánya  Erzsébet  Cscry  Istvánnak  neje  ('(578  —  1581.)  máso 
jétŐl  Kávay  Krisztinától  (1568-ban  ,  de  16 10-ben  már  Eöry  Andtá: 
leánya  Ilona.  —  Emiitett  E  r  1 s  é  b  e  t  férjével  C  s  er  y  Istvánnal 
1581-ben  Nyitrá  vármegyei  Botfalván  három  jobbágyát  zálogitja  el  f)« 

1606-ban   él    B  u  c  s  á  &  y  i    Anna,    Sámbokréthy   Györgynek 
neje  r). 

1610-ben  Bucsányi  Pálnak  Özvegye  Vágjhy  Zsófia  él  *). 

1663-ban   Bucsányi  József  ellentmond   Balogby   Gáspár 
beiktatásának  Felső-Cseriben  4> 

Sucsy  csatád.   (Elefánti).  A  XVTÍ;  században  tálé  már 

e  családra.  Azon  időben  élt  Buesy  István,  kinek  nejétől  Bajusz 
Eresétől  leánya  Bucsy  Erzse  nándori  Betie  András  hit 
volt5).  Ezeknek  ősei  közül  lehetett  (ha  nem  zr&élyl  volt)  Bucsy 
Benedek,  ki  1605-ben  mint  Bocskai  egyik  hadvezére  hatezer  ember 
élén  Pozsony  városát  rohaná  meg  *}.  Elefánti  Bucsy  Antal  1825-ben 
Pozsony  v.  esküdtje. 

ÍSiticsi  család.  Bihar  vármegye  is  volt  ilynevü  családa  ,  mely 
azonban  a  múlt  században  magbaszakadt. 

Bucsy   Mihály   1 730- -  1750-ig   Bihar  várraegye   alispái 
volt.  JMegh alt  1751-ben.  Eltemettetvén  a  váradoiaszi  kath.  egyházban, 
ott  márvány  emlékén  ős?,  czimere  és  e  fölirat  áll ; 


*)  Esztergám i  káptalan  Libro  8.  folio  530.  —  1581*  —  Capaa  45.  Fa«c,  & 
Nro  I.  —  1ÖS1.  Libro  7.  fol.  86.  ~-  C  s  ©  r  y  József  ur  köfldész  szerint 
*)  Ugyanott  libro  11.  folio.  40    Ugyanaz  szerint. 
■)  ü.  ott  1707.  Proíh.  V  pag.  83.  U  annak  közlése. 
*)  ü.  ott  1663.  Capsa  B  Faa&  ÍL  Nro  14 
*')  Pörbeli  genealógia  szerint  # 

«)  Wolph.  Bethlen  VI  23ö 


248  Bwezay  --  Buda. 

Siste  Viator 
Qaem  nuper  fellus  íiaoo  virtutibus  plénum  cemebaí  erectum  ,  nunc  in 
ferali  urna  videi  iacentem.  Speetabilem  ac  Generosum  Dominum 
Mi  eh  a  elem  B 11  esi,  fnclyü  Oomitatus  Bihariensis  Emeritum  or- 
dinarium  Vice  Coroitem  Cuius  cineribus  parentare  volens  íílius  po&suit 
hoc  Doloris  sui  Monumentum  -Obiit  die  Noná  Április  Anno  Domini 

1751.  Aetalis  suae  68 

Mellette  nejének  sírköve  áll  e  fölirattal : 

Siste 
Lege  et  Luge 
Viator 
hic  iaeel 
Speet.  ac  Perili.  Dna  Eva  Raphanides  Speot.  ae  Perül.  Domini 
M ic n  a e  1  i  s  B  u  c  s  i  J.  Cott.  Bihar.  Ord.  V.  Comes.  Confchor.  Ohariss. 
Aetatis  suae  Annor,  34.  Obiit  íí.  Decerabr.  1737.  *)• 
Mihálynak   egyetlen   fia   Antal  jesuita   lön ,    ki    Kolosvároü 
1732  ben  nyerte  el  a  bölcsészeti  tudorságot,  mely  alkalomra  egy  érte- 
kezést nyomatott  ki  2).  Benne  a  család  sirba  szállt. 

Buczay  család.  Zemplin  vármegyében  az  armalista  nemesek 
sorában  áll 3). 

Bitad  család.  Marmaros  vármegyében  nernesrendü  család  Fé- 
n  y  e  s  Geographiája  szerint. 

Buda  család*  (Nagy-Somkúti).  Erdélyben  K  ő  v  á  r  v  i  d  éke 
a  hazája.  Tagjai  hivatalt  viseltek  K  ő  v  á  r  v  i  d  é  k  n  é  1.  1815-ben 
nagy-somkúti  Buda  Simon  ülnök  ,  J  á  n  o  s  ugyanakkor  alszolga- 
biró  ;  —  l  m  r  e  rectiíicator  biztos ,  i  f  j  a  b  b  Simon  uti  biztos  volt. 
Buda  Sándor  kővárvídéki  remetei  születésű  ügyvéd  ,  Közép-Szol- 
nok vármegye  képviselője  volt  1848-ban  a  pesti  nemzeti  gyűlésben. 

Buda  család  Hajdan  Bihar  vármegye  birtokos  nemesei  közt 
foglalt  helyet.  1552-ben  Buda  Miklósnak  özvegye  Vekerdet  és 
Bayban  harmadfél  portát  birt  *). 


l)  Vay  :  Nemei  líivség.  ö4S.  1 

l)  Czime ;  Lam  Posihumtt  JJ.  Gubertudmti  Datútw  Sigtsmunt*  e  ComittUn 
Komis  de  Gönc*  Ruszint.  Typis  Ácad.  Sov.  Jef>tt.  J/32  —  A  végéa  Btxii  (t  obtulv 
Anloniuh  Bttcsi  t  SpectahtHt  Hungar-us  Magnovmudiiecnsis  e.s>  Comtíitiu  Bihm*i«nsi  e 
Convietu  Nobffium. 

a)  Szirmay  .  C.  üfemplin.  not.  toj>   110 

*>  Bielek:  Maíores  Mtaig.  i  ii   152  1 


Buda  —  Baüahazt.  *4U 

Buda    család,   (üralaczi).     Hunyad    vármegyében  birtokos. 

Egyik  ágának  ismeretes  törzse  János,  kitől  igy  jő  lo  a  családfa  f) : 

Buda  János 
(Borbátvizi  Mária) 

Miklós 

rír.  íT^ 


József 


Ignáöz 
(Ortner  Karolina) 


Imre  Sándor  József 

mérnök  1853.  1853.  1853. 

Budaíalti  család.  E  munka  (11.  köt.  67.  lapján)  Beten 
név  alatt  tünteté  fel  egy  családot,  mely  ott  1278-ban  (hibásan  1274 
és  1275-dik  helyett)  iratik  nemességében  megerősítettnek.  Miután  az 
oklevelekben  majd  Petrus  filiu*  Betér ,  majd  Petrus  fiHus  Beten-nék  ira- 
tik, bizonytalan  a  Beten  név  sót  valószínűbb,  hogy  az  Péter  ke- 
resztit v  rontott  alakban;  igy  e  családnév  is  megsemmisülvén  ,  inkább 
Buda  falvi  néven  lehetne  ama  nemzedéket  nevezni.  E  Budafalviak- 
tól iratik  a  Vermes  család  eredettnek  a). 

Budaházi  család  Már  a  XIV.  században  fen  volt  e  esalád. 
Budaházi  Andrásnak  íia  György  élt  1403-ban  ,  midőn  ellene  több 
társával  együtt  hatalmaskodási  vádat  emelt  a  leleszi  monostor  3). 

Talán  e  család  ivadéka  volt  azon  Budaházi  István  is,  ki  1552-ben 
Dobó  alatt  Eger  vára  védelmében  vett  részt  *). 

Ilynevü  család  jelenleg  is  birtokos  Bihar  ,  Szabolcs  ,  Szathmár, 
Szepes,  Ungh  és  Zemplin  vármegyékben  Fényes  Geographíája  sze- 
rint. A  legutóbb  említett  vármegyében  Nagy-  és  Kis  Rósz  vágy  és 
Bánócz  helységben  (1797-ben.)  5). 

Ugocsa  vármegyében  szintén  birtokos  a  család,  N  c  v  e  1 1  e  n  falu 
ban  (1805-ben;  bir  Btidaházi  László,  Zsigmond,  Ferencz, 
és  Budaházi  Györgynek  Özvegye  6).  Ugyan  e  vármegye  Buda 
házi  László  1760-ban  readszerinti  esküdt  volt  7). 


*)  Kővarv  id-  h.  258.  I.  honnan  mind  ez  adatok 

*)  Fejér  :  Cod.  Diplora.  V-  II.  2X1.  és  262.  lapon,  Fejérnek  jegyzetével 

e)  Fejért  Cod.  Diplom.  Tom.  X.  vol.  IV.  p.  273 

*)  Forgidh. :  Oominentarii  75>  i. 

*)  Szirmay  :  C.  Zemplin  aoi.  hát  329.  369. 

•)  Szirma  y  :  Cotfc.  Ügoesa  00. 1. 

')  tfaryanot'  I7t  1. 


3*0  Bndaíiáay  -   BaSny. 

Biidaliázy  család,  Erdélyben  Dobosa  vármegyében  romt 
Szalaházy  Lászió  ivadéka  birtokosnak  iratik  Meleg-Föld  váró  a  a  XVX 
században  e  család  *)• 

Bnday  család.  (Bölcsei),  A  család  őséül  Magyar  B  n  l  á  s  t 
irják,  ki  I.  Mátyás  és  II.  Ulászló  király  alatt  élt. 

Ha  e  Magyar  Baíás  külrjnboző  személynek  vétetik  azon  Magyar 
Balástói,  ki  erdélyi  ^ajda,  Horvát-,  Tót-,  Balmátország  bálija ,  Mátyás 
hadvezére  volt,  és  kinek  egyetlen  leányát  Benignát  Kinizsi  Pál  vetíe 
nőül,  —  szóval :  azon  Magyar  Balástól ,  kit  történelmünkből  mindenki 
ismer,  —  ugy  lehetett  egy  más  ilynevü  Magyar  Baíás  őse-  a,  bölcsei 
Budai  családnak  ;  de  az  emiitettről  még  bebizonyítva  nincs ,  hogy 
Benigna  leányán  kívül  flu-gyermeke  is  iett  volna  *) ,  sem  az ,  hogy 
nevét  Buda  i-ra  változtatta  volna, 

A  család  őséül  igényiett  Magyar  Bálás  Mátyás  király  udvarnoka 
s  tanácsosául  iráíik.  E  Balást  ellenségei  heárulván  a  királvnak ,  Budán 
fogságba  tétetett ;  később  kitűnvén  ártatlansága ,  szabadon  bocsátta- 
tott, és  ismét  hasznos  szolgálatokat  tévén,  Bihar  vármegyében  Bölcse 
helységet  (most  csak  Bölcsi  puszta  van  Biharban)  kapta  királyi  ado- 
mányban, és  innen  vette  föl  elonevét^  de  egyszersmind  visszaemlékez- 
vén budai  fogságára,  vezetéknevét  is  fí  u  d  a  i  ra  változtatá,  és  törzse 
iőn  a  Tisza-vidéki  vármegyékben  kiterjedt  bölcsei  Budav  családnak  3). 

A  XVII.  század  végén  kezdve,  és  csak  e  század  elejéig  (1808,) 

a  családfa  igy  alakul  *)  : 

Baday  István. 

Bihar  v.  alisp,  1688-1701.  *) 

(Orosz  Bora) 

Zsigmond 
(Báty  Borbála) 


István  Zsigmond  János.  Péter, 

bihari  alisp.  1741—1746.      Bihav  v.  alisp 
(Kölesei  Kende  Kríszí.)        1725-1730. 

c * — — 

László 

Bihar  és  Uagh  v  alisp.  1778-1783. 

(Bárányi  Anna) 


Imre  Gábor  -János 

Bihar  v.  aljegyző  f        IJngh  v.  táblabíró  IfiOS. 

-j-  (Csicseri  Orosz  Kriszt.) 


N.N. 


*)  H  o  d  o  r    Doboka  v.  56. 1. 

2)  Gr.  Teleky  Hunyadiak  kora  X. 

*)  Vay  L.  Német  Hívság  455. 

V  Ugyanott.  És  Dedaci  Geneal.  Mss  Mas  foí  lat.  213  *z.  a 

*)  Vay  id.  h.  836 


Bndny  S51 

Az  első  Zsigmondnak  neje  Raty  Borbála  leány- ágon  Oláh  Miklós 
prímás  nővérétől  származott  le  Palocsay ,  Dessewfly  ágon  1).  Talán  e 
Zsigmond  az,  ki  1703  —  1707-ig  Ugocsa  vármegye  főjegyzője,  e  közben 
1705-ben  a  fölkelő  nemesség  vezénylője,  1707-ben  pedig  az  ónodi  Rá- 
kóczy-féle  gyűlésre  követ,  1714-ben  pedig  másod  aliapán  volt  ugyan- 
csak Ugocsa  vármegyében  5i). 

Zsigmondnak  fia  István  Bihar  vármegye  alispánja  1741 -tol 
1746-ig8.).  Ennek  fia  László  előbb  magyar  királyi  testőr,  midőn  több 
nyelvet  megtanul.  Utóbb  Bihar  vármegye  főszoigabirája ,  1778-tól 
178B-ig  másod  alispánja,  s  azután  Ungh  vármegye  első  alispánja.  Élt 
még  1806-ban  is  már  kir.  tanácsos.  Neje  váradi  és  niicskei  Bárányi 
Anna  volt ,  kitől  gyermekei  Imre  Bihar  vármegye  aljegyzője  volt. 
Gábor  mint  királyi  táblai  jegyző  ifjúságában  halt  el.  János  Ungh 
vármegyében  viselt  hivatalt  *). 

A  másik  Zsigmond  Bihar  vármegyének  első  alispánja  volt 
1725-  1730-ban  5).  E  közben  1729-ben  követe  is.  Bihar  vármegyében 
1 66 1  -ben  alispánul  iratik  B  u  d  a  y  Mihály7). 

Ugocsa  vármegyében  az  emiitett  Zsigmondon  kivül  1 783- 
ban  Buday  La3zló  főjegyzője  8)  ,  (tehát  ugyanakkor ,  midőn  szintén  B. 
László  Biharban  másod  alispán ,  s  tán  a  kettő  egy  személy  ?)  Utódai 
1806-ban  Feketepatakon  birnak ,  hol  akkor  birtokos  Buday  Menyhért 
is.  Ugyanazon  évben  bir  a  Buday  család  Egres  és  Komjáth  hely- 
ségben iJ). 

1669-ben  Buday  Zsigmond  Bereg  és  Ugocsa  vármegye  törvény- 
széki ülnöke  lü). 

Beregh  vármegyében  Buday  Perencz  1770-ben  ab'spán  n). 
Talán  ez  azon  Ferencz,  kinek  neje  1748-ban  báró  Révay  Mag- 
dolna, és  attól  na  Lajos. 


*)  Ugyanott.  457, 

*)  Szirmay  C,  Ugocsa  22-  55.  57.  61. 

«)  Vay  id.  h.  836. 

4)  Ugyanott.  458.  839. 

*)  Ugyanott,.  838. 

•)  Lekoczky  Stemm.  1. 190. 

7)  Lehoezky  Siemm.  1. 19a 

•)  Szirmay  C.  Ugocsa  58.  85. 

•)  Ugyanott  78.  86. 

J°)  Szirmay  C.  ZempHn  not  hist  98 

**}  Lehoc?ky  Stemio.  I  189. 


*S2  Buday. 

Egy  szinten  e  családhoz  tartozó  családfai  töredék  ')  következe 

Bölcsei  Buday  László 
(Forgách  Klára) 
r 


Ferencz  Teréz 

# 
Buda 5  család.  II.  Ferdinánd  király  által  Bécsben   1635-ki 

márczius  5  kén  kelt  czimeres  nemes  levél  által  neinesíttetett  meg  Bu- 
day András,  és  fiai  István  és  András.  E  nemes  levél  először 
1636-ban  (Sabbatho  pximo  post  festum  Epiphaniarum)  Esztergám- 
vármegye  közgyűlésen.  Legutóbb  1739-kt  június  4-kén  Veszprém  vár- 
megyének Pápán  tartott  közgyűlésében  a  nemesség  vizsgáló  választ- 
mány által  hirdettetett  ki 2).  A  család  ugy  látszik  már  kihalt. 

Buday  család.  Lásd  Bornemisza,  máskép  Bolgár. 

Buday  csalit  d.  Trencsin  vármegyei  származás,  hol  Podmanin 
helységben  élt  a  XVII..  század  végén  többi  közt  Buday  János, 
kit  máskép  H o  r  n  í  c s  e  k-nek  is  neveztek.  Ez  Podman inból  Vágh- 
Beszterczére  költözött.  A  Podmaninban  maradt  többiek  igát  nem  is- 
merve, ezen  emiitett  Buday  J  á  n  o  s  ily  családfát  alkotott,  mely  a  múlt 
század  közepéig  így  jő  le  : 

Buday  János 

Podmaninban , 

utóbb  Vagh-Beszierczén. 

Ijámuel  Fülöp  1706. 


1706. 


János.  Péter 


7™F    3J?£6     /i^     T  György     Marton            János 

1761.        1761.     (flogradv  {^       J?6l         (N-ográdv. 

Gyarmaton)  Gyarmaton) 

1761  *     1761 

Jánosnak  a  törzsnek  fiai  Sámuel  és  Fülöp  podmanini  bir- 
tokukat Vágh-Beszte rezén  1 706-ki  april  8-kán  kelt  oklevél  szerint  el- 
adják Buday  János,  és  Buday  György,  máskép  Janosko 
nev ü  nagy bátyjaiknak , 

Sámuelnak  egyik  fia  András;  és  Fülöpnek  unokája  J  á  n  o  s 
Nógrád  vármegyei  B.-Gyarmatra  költöztek,  és  később  1761 -ki  május 
27-kén  Trencsin  vármegyétől  nemességökről  bizonyítványt  vettek  ki, 
és  ugyanazt  még  azon  évben  Nógrád  vármegyében  is  kihirdettettek  *) 
Jelenleg  ott  maradékaik  nincsenek 


l)  Pörbe!  i  genealógiáról. 

*)  Veszprém  varmegye  levéltártban  ori/.tetik  az  eredeti  armaíis. 

8)  Prothocol  0.  Noogr.  1761.  pag.  84. 


Bniay. 


*S3 


A  többi  testvérek  Trencsin  vármegyei  Vágh- Beszterczén  marad- 
tak. Rokonaik  pedig  Podmaninban  lakoztak. 

Buday  család.  A  czimert  Buday  Ádám  szerzé.  A  czimerc 
ityen  :  a  paizs  vörös  mezejében  koronás  oroszlán  áll ,  első  jobb  lábában 
kardot  villogtatva ,  és  ölében  egy  csomó  fehér  zászlót  tartva ;  ezek 
közül  a  középső  kék  szinü ,  és  azon  arany  lant  látszik.  A  paizs  fölötti 
sisakon  két  fekete  szárny  között  vasas  vitéz  áll  kivont  karddal ,  sisak- 
ján vörös  strucz-toll  leng.  Foszladék  arany- vörös  és  ezüst- vörös  !). 

Buday  család.  Buday  Gábor  1797-ben  kap  nemes  le- 
velet I.  Ferencz  királytól  ily  ozimerrel  :  a  paizs  kék  mezejében  egy 
meztelen  vad  ember ,  fején  s  ágyékán  zöld  koszorúval  fedetten  áll, 
jobbjában  tövestől  kitépett  kétlevelü  élőfát  tart.  A  paizs  sisakján 
ugyanaz  látható.  Foszladék  arany-kék  és  ezüst-vörös  "-). 

A  czimert  tekintse ,  ugy  látszik  e  családnak  egyik  tagja  volt  az 
ki  b  á  r  ó  i  rangra  emelkedvén  ,  ismét  külön  családot  alapított ,  mint  a 
következő  r.zikkben  láthatjuk. 

Buday  család. 

tBátori,  báró).  Buday 
Ignácz  —  mint  iratik 
—  a  pesti  Budayak  régi 
nemes  családából  szár- 
mazott 3).  1782-ben  a 
Cartorinszky  lovas  ez- 
redben kezdte  katonai 
pályáját ,  innen  főhad- 
nagyi ranggal  átment 
az  akkor  Wurmser ,  ké- 
sőbb Coburg  magyar  lo- 
vas ezredhez.  Vitézségét 
rettenthetlen  bátorsága 
Btl  az  1788  ésl789-ki 
török  'háborúban  ke/.dé 
kimutatni,  s  főleg  1788- 


1  j  Ad&mi  Scuta  Génül.  í. 

%)  Ugyanott. 

3)  Tudományos  Gyűjtenie^  1835-ki  VI.  kot.  90. 


2$i  Bnday. 

diki  october   3  kán  Német- Boksánnál  a  temesi  bánságban  tünteté  ki 
bátorságát. 

A  török  háború  bevégzése  után  a  trancziák  elleni  iiadban  1790-től 
kezdve  ismét  szerepelt.  Főleg  pedig  1792-ben  Trier  vidékén  már  mint 
kapitány,  179t3ban  Mainz  ostromakor  Bretzenheimn ál ,  1794-ben  Sz.- 
Huber  és  Neu-Chateau  vidékén ,  június  26-kán  Charle-roisnál ,  július 
27 -kén  Lüttichnél  mind  meg  annyi  hősies  tetteket  vitt  véghez  Buday. 
1796-ban  elhagyva  Belgiumot,  Olaszországba  tétetett,  és  érdemei  jutal- 
mául Mária  Terézia  jeles  vitézi  rendének  keresztjével  tiszteltetett 
meg.  1798-ban  pedig  báróságra  emeltetett l)  ,  és  bátor i  elŐnevet 
nyert. 

1799-ben  Mantua  bezáratása  után  gróf  Klenau  tábornok  Buday 
kapitányt  egy  zászlóalj  gyalog ,  és  hat  szakasz  (Zug)  huszárral 
Ostigliánál  a  Po  vizén  az  ellenség  ellen  küldé.  A  francziák  Ferrarat 
igyekeztek  az  ostrom  alól  fölszabadítani,  Buday  azt  több  ízben  meg- 
gátolta. Modenából  az  Őr3ereget  kiverte,  Lugo  varát  meglepte; 
Imolát .  Faenzát ,  Forlit ,  Cesena  t ,  Cerviat ,  Riminit ,  Pesarot  és  Seni- 
gagliat  elfoglalta:  sz.  Leo  várát  megadásra  kényszeritette.  Vezénylete 
alatt  álló  800  török  és  orosz  sereggel  július  28  kán  elfoglalta  F  a  n  o-t, 
miután  előtte  való  napon  egy  ellenséges  csapatot ,  mely  Mondulfoból  a 
fanoi  őrség  segélyére  sietett ,  egyedül  eseadron -javai  megtámadott  és 
levágott.  Öt  hónapig  vezényelt  igy  túl  a  Po  vizén  a  császári  nagy  tá- 
bortól elszakadva  Buday ,  egyedül  magára ,  kis-számu  seregére  és  a  jó 
szerencsére  hagyatja.  És  ez  idő  alatt  2 1 74  foglyot ,  58  álgyut  és  16 
mozsár-álgyut  nyert.  1800-ban  a  hadi  pályától  visszavonulva,  mint 
őrnagy  nyugalomba  lépett ,  és  nagyrészt  ben  Sopronban  ,  vagy  annak 
vidékén  élt  *). 

Ugy  látszik  fia  azon  bátori  báró  Buday6ábor,ki  1846- 
ban  a  császári  tengerészeti  gyalog  zászlóaljnál  kapitány. 

Czimere:  kék  mezőben  meztelen  vad  ember,  fején  és  ágyékain 
zöld  koszorúval ,  jobbjában  kétlevelü  kitépett  vékony  élőfácskát  tartva. 
A  paizs  fölött  három  koronás  sisak  van ,  ezek  közül  a  jobboldalin  két 
kék  zászló ,  a  középsőn  a  paizsbeli  meztelen  férfiú  áll ,  a  baloldaliból 
fehér  mén  emelkedik  ki  Eoszladék  mindenfelé  ezüst-kék.  A  paizt  tela- 
monok  gyanánt  két  vas  pánczélos  vörös  strucz-tollas  vitéz  tartja  a). 


*)  Colleetanea  Herald   pag.  137. 

*)  Hadi  tettei  részletesebb  leírása  az  1335-ki  Tudom.  Gyíijtero  VI.  köt. 
90-96.  lapjain  olvasható  ;  azonban  volt  e  jceje  s  gyermekei,  ott  nem  említtetik 
s)  Adami  Scuta  Gentil  I. 


BiMtay  —  Büdaméry.  2W 

Buday  család.  (Kolos-Budai)  A  kolos-budai  Buday  csalid 
Erdélyben  virágzott,  de  kihalt  *}. 

Budaiak.  Mely  családhoz  tartoznak  a  következek ,  elegendő 
adatok  nélkül  el  nem  határozhatni. 

Budai  István  1553-ban  az  adót  viszi  Erdély  részéről  a  török 
portára.  Tán  ennek  leánya  azon  Buday  Margit,  ki  Haller  Péter- 
nek  első  neje  volt. 

Budai  András  1575-ben  Divény  vára  védelmében  eseti  el  4). 

Budai  Péter  1 665-ban  mint  jeles  ember  említtetik  3). 

Budaky  család.  Doboka  vármegyében  hajdan  több  Budák 
nevű  falu  létezett,  és  egy  tudós  írónk  innen  azt  véli,  hogy  valószínűleg 
e  helységnevektol  vette  nevét  a  Budaky  család ,  melyből  B  u  d  a  k  y 
Gáspár  beszterczei  főbíró  1583-ban  egyike  azoknak,  kik  azon  évi 
február  18 -kán  a  szászok  törvénykönyvét  (siatuta) ,  mely  Brassóban 
szerkesztetett,  s  melyet  1691-ben  I.  Leopold  is  megerősített,  Báthori 
Istvántól  kinyerek  ft). 

Ugyancsak  Beszterczén  éltek  Budaky  János  odavaló  lel- 
kész, és  Budaky  G-yÖrgy  Székely  Mózses  idejeben  1603-ban  6). 

Buda méry  család.  A  Budaméry  család  a  terjedelmes  Aba 
nemből  (de  genere  Aba)  származik ,  még  pedig  áSomossy  és  K  ő- 
»  z  e  g  h  i  családokkal  egy  törzsből. 

Mint  alakult  a  családfa  •),  láthatjuk  a  következő  táblázatból : 
Péter  iapág  (de  genere  Aba) 

Gvörgy  12S0.  Mihály  1297.  Tamás        Miklós  János 

(de  Somos)     misiei  prép.  egri  kanon.        f         (de  Somos) 


i — ■ — - —  í ; 

Ettől  a  Somosi  Egyed.  1330.     Dienes.     Andronik. 

ée  tíudaméri  ág.  (de  Bodomér) 

LM  a  köt.  tdilá*.  ■   M;kl<5;  1357   ■ 

(de  Bodomér) 


Konya  de  Bodomér  1373. 

í A 1 

Pétéi  de  Bodomér. 
1394.  Özvegye  Ilona. 


Erzse  Magica 

(Zukai  István)  (Terenyei  Péter) 


•)  Kőváry  id.  m.  270. 

*)  Istváufi  1685-ki  kiadás.  354.  lap. 

*)  Bethlen  Ján.  Lehoczsynal  Sfcenira.  II.  71. 

•)  Hodor:  Doboka  várni   56.  L 

5)  WoJpu.  Bethlen.  V.  308.  315.  320. 1. 

ö;  C  Wr.gner  :  Tabelláé  geneal.  Mas.  tab    II. 


**6  Badjáe*. 

Mmt  látjuk  ,  a  XV .  században  a  B  u  d  a  m  é  r  (vagy  Bodomer) 
család  fí-ágon  kifogyott,  fí  családfán  azonban  egy  kétely  is  tünteti  föl 
magát  Konya  de  Bodomer-re  nézve,  mert  ezt  az  oklevelek  a 
Zechen  család  őseiül  állítják 

A  Budaraér  család  kihalván  ,  e  nevet  a  S o ra o s i  család  egy 
ága  vette  föl.  A?  előbbi  táblázaton  Pétertől  a  fcörzsfcől  csak  azon 
ágát  folytattuk  ;  mely  ide  tartozott;  a  Somosi  és  Ku szeghi  csa- 
lád saját  helyén  lesz  tárgyalandó.  Azonban  Györgynek  ivadékából 
azon  ágazatot ,  mely  Budamér  nevet  vett  föl ,  itt  keli  folytatnunk, 
a  többi  marad  illető  helyére.  E  Györgytől  így  jő  le  a  családfa  : 

György  1280.  (de  Somos) 
(ki  az  előbbi  lapon) 


Péter.  1300.  Ivánka.  János.  1319. 

(Coai.  de  novo  Castro)  { Köböl knii  Erzse) 

Miklós s  a  t. 

András  (de  Somos) 
felveszi  a  Budám  é  r  nevet. 

János  Anna 

de  Budaraér  1402. 

(Özvegye  Margit) 
1462. 


Anna  Tamás  László  György  f 

(Berzeviczi  István)  r~"T"*       '  Porkoláb  de  Bndamér 

,íííla  { Lajospataki  Kata. 

J4/i'  Í  1503) 

E  családfa  is  a  XVI.  századnál  tovább  nem  terjed,  anélkül  hogy 
kihalása  a  végizen  T  a  ra  á  s-  vagy  L  á  s  z  1  ó-ná!  meg  lenne  jelelve. 

Budaméry  nevű  nemes  család  jelenleg  is  van  Szepes  várme- 
gyében ;  azonban  ebből  eredt- e,  s  raiképen ,  arról  nincs  tudomásom. 

Budjács  család.  Olvassuk  a  család  nevét  Bugyiacs-nak 
is.  A  család  törzséül  Budjács  András  Oroszlánkor  várnagya  ira- 
tik,  ki  férfias  elszántsága,  és  páratlan  hűsége  és  feláldozása  által, 
melylyei  urának  életét  megmenté,  valóban  megérdemli  az  emlékezetet. 

Oroszlánkő  várának  ura  névszerint  szinte  Orosz lánkői  a 
mohácsi  vész  előtti  időben  a  török  ellen  készül  zászlóaljával ,  elviszi 
magával  Budjács  András  várnagyát  is,  mielőtt  azonban  Szapolyay  sere- 
gével csatlakozhatnának ,  a  kis  csapattal  nagyobb  török  hadra  buk- 
kanva, föl  ver  étnek ,  és  oroszlánkői  Budjácsesal  együtt  fog- 
lyul esnek,  és  Törökországba  harczoltatnak  *). 

')  Felső- Magyarorsz.  Minerva  1 832  Ili.  köt.  605-510.  —  Ez  eseményt 
Rosty  Zsigr.  a  Tatárjárás  Történelme  104.  lapján.  IV.  Béla  korába 
helyezi,  de  hihetőleg  tévedésből. 


Bndjács.  iM 

Egy  lánozra  volt  íiizve  a  két  rab .  és  remény  sem  lehetőit  a  meg- 
szabadulásra ,  mely  kivált  a  neje  9  gyermekei  után  vágyó  Oroszlánkőit: 
napról  napra  seny veszté.  Ezen  megesik  a  hű  várnagy  szive ,  és  elhatá- 
rozza maga  feláldozásával  is  ura  megszabadításul,  megkísérteni. 

Egykor  esteiéi*'  midőn  a  napi  munkáról  börtöneikbe  térnek,  meg- 
lát Budjács  a  földön  egy  bárdot ,  melyet  valamely  munkás  felejté 
kün ,  azt  hirtelen  elrejti ,  és  magával  ruhája  alatt  elrejtve  börtönébe 
viszi.  Midőn  minden  elcsendesedik ,  veszi  a  bárdot,  és  saját  lábaszárát, 
mely  uráéhoz  volt  lánczolva)  elvágja,  és  erre  urát,  ki  a  tettre  elámulva 
várnagya  ápolásához  fogott,  szabadulására  sietteti.  Oruszlánkoi  enge- 
delmeskedett ,  s  éjnek  idején  erdőn  berken  megindulva ,  a  tenderhez 
ért,  hol  egy  corfui  hajóssal  Kaguzaig ,  onnan  pedig  hazájába  szeren- 
csésen visszaérkezett. 

Oroszlánkőit  a  törökök  vérében  találták,  azonban  még  éive  A 
basa  megindulva  e  hősies  elszántság  által,  megtiltá  a  szökevényt  ül- 
döztetni ,  Budjácsot  is  orvos  keze  alá  adván,  mihelyt  fölgyógyul,  sza 
búdnak  nyilváníta.  Budjács  hosszas  időre  fölgyógyult  és  szabadságát 
megkapva ,  a  ba*a  által  az  ország  széléig  elkisértctett.  Budjács  Orosz  - 
lánkő  várába  tartott ,  hová  mankón  megérkezve ,  miután  megismerte- 
tett, a  legszívesebb  fogadtatásra  talált 1).  Oroszlánköi  a  várhoz  tartozó 
Mikusó^z  helységben  szabad  birtokot  adott  neki,  és kieszközlé  a 
királynál  megnemesittetését,  mit  meg  is  nyert,  és  ezi merül:  a  paizs 
mezejében  lebárdolt  lábat  omló  lánczaival,a  paizs  sisakja 
fölött  pedig  oroszlánt  kapott  jeles  tette  emlékéül. 

Budjács  András  ivadéka  el  még ,  és  az  1809-ki  évben  több 
unokája  harczolt  vármegyéjének  zászlója  alatt. 

Valószínűleg  e  családból  volt  B  u  d  i  a  c  z  István  is  ,  1 657-ben 
a  kassai  iskola  conrectora  2). 

Es  Budjács  Máté  sz.   Perencz   szerzetes    J  753-ban  a  kaplonyi, 
1755  ben  a  hómon nai  zárda  gvardiánja  3). 

Budjács  Imre  a  temesi  kerületben  altartományi  biztos  1844-ben 


*)  Mennyire  legyen  ez  előadás  hiteles  ,  azt  el  nem  dönthettti  bővebb  p*<5*- 
bál'  hiányában.  Igaz,  hogy  e  tényt  történet- forrásaink  nein  említik ,  de  hány 
ni  ás  dolog  sincs  megírva  kinyomott  könyveinkben,  és  valóságukat  u»ég  í<>  ok  • 
levelek  tanúsítják.  Annyi  bizonyos,  hogy  Orosz  Iánk  fii  család  virágzott 
hazánkban,  és  Miklósban    1549  táján  Ualt  ki. 

*)  Andrea 0  Horvát  de  Judeorum  Oonvennone,  Cassoviae  1658. 

n)  Szírmay  .  Szatbmár  várra   II  57  és  C.  Zemplin  nofc.  hist,  360. 

17 


358 


üitsdor  —  Bisjóu 


Biidöf  család.  Ugy  látszik  Dunán  túl  virágzott,  Budor 
Gáspár  megyei  követ  volt  az  1655-ki  országgyűlésen,  és  harminozad 
vizsgáló  választmány  tagjául  neveztetett  ki  *). 

A  család  valószínűleg  kifogyott.  Néhány  izén  nemzékrende  *)  ez  : 

Budor  Jánoa 
(Ger3ei  Pefcliö  Erzse) 

Gáspár 
1655. 

Erzsébet 
( Jankovich  Gáspárné) 

Bugár  család.  Bugár  György  I.  Leopold  királytói  1662-ben 
nemesittetett  meg.  Czitnere :  a  paizs  kék  mezejében  vörös  dolmányos 
vitéz ,  jobbjában  három  buza-k&lászt ,  a  balban  pedig  leoldozott  fekete 
kardját  tartja.  A  paizs  fölötti  sisakon  vörös  ruhás  férfi-kar  három  búza- 
kalászt  i-ért.  Foszladék  jobb  oldalról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  *). 

Buga?  család.  Czimeres  levelet  szer- 
zett Hí.  Károly  királytól  í  7 13-ban  Bugár  An- 
drás. Czimere :  a  paizs  kék  mezejében  az  éber- 
ség jelvénye  egy  lábon  álló  daru ,  mely  egyik 
lába  körmei  közt  kövecset  tart.  (Eddig  a  czí- 
mer).  A  paizs  fölötti  sisakon  galamb  van ,  mely 
csőrében  három  kalászt  tart.  Foszladék  innen 
arany-kék,  onnan  ezüst-vörös  *). 

Tán  utóda  Bugár  Ferencz  a  m.  kir.  ka- 
maránál fogalmazó  í 844-ben. 

Bugar  család.  (Mikertyei  és  oleí- 
kuttyai).  Mikertyei  és  olei-kutiyai  Bugar  nevű  Pozsony  vármegyei 
Csallóközi  családról  1360-dik  évről  pusztán  említés  tétetik  Lehocz- 
kynál  4). 

Buják y  család.  Egykor  léteztéről  tesz  tanúságot  Buj  áky 
János  1370-ben,  kinek  neje  Katalin  °)  fia  András. 

Buján  család.  Árva  vármegye  nemesei  közé  sorolja  Fényes 
Geographiájában, 


*)  1655-ki  100.  törv.  ez. 

2)  Bossányi  contra  Eszterházy-pÖrbol  p.  535. 

*)  Adami  gouía  Gentil.  I. 

*)  Collect.  Herald.  Nro  654 

5)  Lehoczky  Steram.  I.  71. 

•)  Fejér  Cod.  Diplom.   tom.  IX  vol.  IV  p  316 


Bujanovics  -  Bafcovssky.  259 

Bujaiiovics  család.  (Aggteleki).  Szabolcs  vármegyei  Agg- 
telek helységről  —  melyben  jelenleg  is  közbirtokos  ')  —  irja  elő- 
nevét.  Ki  van  terjedve  ezenkívül  Bihar,  Sáros  és  Zemplin  vármegyékbe. 
Tagjai  többnyire  ügynöki ,   ügyvédi  vagy  kormányszéki  hivatalt 
viseltek. 

Már  a  múlt  század  végén  1770-ben  Bécsben  a  magyar  királyi 
udvari  kanczelláriánál  hites  ágens  ágteleki  Bujanovics  Károly 
1787-ben  már  egyszersmind  a  szent  István  király  apostoli  rendjének 
is  ügynöke  j  az  még  1810-ben  is.  Fia  Ed  várd  1803-ban  már  ügyvéd, 
a  gazdászat  terén  működött ,  és  e  szakmában  irt  is.  1842-ben  az  orosz 
gazdászati  társaság  is  tagjává  válasz  iá.  Meghalt  1855-ki  sept  24-kén 
kora  79-dik  évében. 

Bujanovics  Ágoston  ismét  Bécsben  az  udv.  m.  kanczel- 
láriánál ágens  1810— 1820-ban. 

Ágteleki  Bujanovics  Lukács  táblabíró  s  kir.  táblai  ügyvéd, 
meghalt  1836-dik  előtt.  Első  nejétől  gyermekei  Sándor  Arad  vármegye 
főjegyzője  1836-ban,  és  Pál  Zala  vármegye  főjegyzője  ugyanakkor. 
Emiitett  Sándor  am  tudós  társaságnak  1832-ben  400  forintot  aján- 
dékozott 2). 

Ágteleki  Bujanovics  Ernő  1848-dik  előtt  a  m.  kir.  helytartó- 
ságnál titkár. 

Ágteleki  B  Gyula  ugyan  1848-dik  előtt  az  eperjesi  kerületi 
tábla  jegyzője  stb. 

Bujdosó  család.  Belőle  Bujdosó  Rafael  mint  Nógrád 
vármegyei  Fülekről  való  nemes  a  nagyszombati  academiában  tudori 
borostyánt  kap  1722-ben. 

Bukovíclt  család.  Ábauj  vármegye  nemesei  között  foglal 
helyet  *). 

Bukovinszky  család.  Árva  és  Zemplin  vármegyében  a 
nemesrendü  családok  sorában  áll  *). 

Bukovszky  család.  Lengyel  származású.  Zemplin  várme- 
gyében mint  a  gersei  Pethö  családnak  leány-ági  ivadéka  birtokos  a 
sztropkoi  urodalomban  1797-ben  5). 


1 )  Fényes :  GeograpLiai  szótár  I.  köt  £  g  4  e  I  e  k  név  alatt. 

*)  L.  Tudományos  Gyüjtem.  1832.  II.  122. 

•)  Fényes  Geographiája  szerint. 

*)  Szirmay  C  Zemplin.  not.  kist  110.  é»  Fényes  Geographiája 

*)  Szirmay  C  Zemplin.  not.  hi&t.  96. 

17  • 


260  Bakovszky  —  BnSyovsuky- 

&iikovszky  család.  A  fólebbiveli  összeköttetése  előttem 
ismeretlen.  0  r  ó  f  B  u  k  o  v  s  z  k  y  0  s  o  r  i  o  M  á  r  t  o  n  í  805-ben  vétc  - 
tik  be  magyarországi  houfiusitott  nemesnek  l). 

Bukovszky  József  tábornok  a  Ludoviceára  ezer  forintot  ajánl 
!  808-ban  ^j. 

Btikvics  család.  Bukvics  Illés  nemességre  emeltetett  1741. 
oct  28-kán  Mária  Terézia  által.  Czimere:  a  paizs  kek  -mezejében  e#y 
ezüst  esik  (fascia)  vonul  át ,  azon  kard  látszik  véres  markolattal.  A 
paizs  íéíső  részében  két*  az  alsóban  egy  csillag  ragyog.  A  paizs  tetején 
álló  koronás  sisakból  Vörös  dolmányos,  kék  süveges  magyar  vitéz  emel- 
kedik föl,  jobbjában  kivont  kardot  villogtatva.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst- vörös3). 

Húlyl  család*  (Bulyi  és  Jékei).  Hajdan  Szabolcs  vármegyei 
család,  fi-ágon  már  kihalt.  Virágzott  Zemplin  vármegyében  is.  1660- 
ban  jékei  Buly  Ferencz,  Rétby  Zsófia,  és  gróf  Nádasdy  Ferencz 

között  bizonyos  egyesség  költ  *). 

Bulyovszky  család.  (Gyulafalvi)  A  g  y  ul  a  f  a  1  v  i 
í~  Duliczi)  Bulyovszky  család  mint  előneve  mutatja,  Thurócz  vár- 
megyéből ered ,  onnan  a  XVII.  század  második  felében  egy  ágazat 
átszakadván  Hont  s  Nógrád  vármegyébe,  ott  mintegy  századig  sze- 
repelt. 

Bulyovszky  Ferencz  1683 — 1684-ben  Nógrád  varmegyei  helyet- 
tes jegyző,  egyszersmind  már  1684-ben  Heves  vármegyének  alispánja, 
1689-ki  július  4-től  169i)-ki  aug.  21-ig  Nógrád  vármegyének  is  első 
alispánja  *). 

1693-ban  már  Bulyovszky  Dániel  jő  elő  mint  Nógrád  vár- 
megyei helyettes  jegyző. 

1696-ban  él  Bulyovszky  Sámuel ,  kinek  Bodonyi  Anna  Berezeli 
részét  zálogitja  el. 

1711-ben  emiitett  Dániel,  László,  Imre  mint  Rákóczy 
hivei  még  honn  nem  valának  (absentes).  Azonban  még  ugyanazon  év- 
ben László  visszatér,  és  jnlius  22-kén  a  íüieki  járásban  szolgabiróvá 


*)  1805-kiVU  trvcz. 

2)  180&.  VII.  1827.-  XVIII.  törv  ez. 

a)  Collect.  Herald.  IMro  176. 

*)  Cathalog.  Manuacriptorura  Musaei  Nat.  I.  363. 

a)  Az  illető  várni.  jegyzőküny v«k ,  ti  uk  levelek  szerint. 


Bam'k       Bansefc.  261 

váiasztatik  ,  ée  ugyan  e  hivatalban  Í714.  WJ6    és    {> 17-ben  is  meg- 
erősíttetik V) 

Az  í 734-ki  Összeírásban  Bulyov3zky  István,  Imre,  Dán i e  i 
említetnek.  Az  1755-ki  productiokor  már  csak  Imre  említtetik,  és 
utána  a  család  Nógrád  vármegyében  letűnt2). 

Ugy  látszik  a  család  Bulyovszky  Jakab  által  sarjadzott  át  előbb 
Hontba,  azután  Nógrádba:  s  tán  Jakab  atyja  volt  Ferencznek  az  al- 
ispánnak. Jakabnak  neje  bakonoki  Horváth  Fruzsina,  ki  már  1663-ban 
özvegy  volt,  és  ellentmond  Baioghy  Gáspár  beiktatásának  F.-Cseribeu 
Hont  vármegyében  •). 

C  z  v  í  tt  i  n  g e  r  ir  dtiliczi  Bulyovszky  JV1  i  h  á  1  y  r  ó  í .  mini  f.óbb- 
íéle  tudományban  jártas  férfiúról  .  ki  külföldön  Wittebergben  sat.  ta- 
nult ,  és  előbb  Stuttgartban,  majd  Durlachban  tanár  volt  1 71  l-ben. 
Irt  több  munkát  is.  Nevezeti  tudós  ezt  Bulyovszky  János  nógrádi 
alispán  testvéréül  adja  ki,  de  a  keresztnévben  bizonyosan  hibásan, 
mert  János  nevű  azon  vármegyében  ^oha  alispán  nem  volt,  hanem 
igen  Ferencz;  vagy  tán  a  szcsiírabiró  Lászlónak  lehetett  testvére 

A  család  evang  vallású 

Bulyovszky  Ferencz  if)89-ben  pecsété  szerint,  kivont  karddal 
egy  vitézt,  és  a  fölött  csillagot  viselt  czimerében. 

Ha  nem  csalódom  ,  Bulyovszky  Gyula  az  író  is  (szülei 
Pest  várm.  Rákos-Kereszturon  1827-ben)  e  család  ivadéka. 

Bunik  CMlad.  A  család  alapitója  B unik  Gergely,  ki  1717 
ben  czimeres  nemes  levelet  kap  jlí.  Károly  királytól. 

Czimerpaizsa  két  részre  oszlik  vízszintes  vonal  által;  az  albó 
vörös  mezőben  egy  levágott  törökfej  hever;  a  felső  zöld  osztályban 
vörös  fedelű  török  kápolna  (moschea)  van  ,  tornya  tetején  félholddal, 
alatta  kékruhás  magyar  vitéz  áll,  jobbjában  kivont  kardot,  a  balban 
pedig  hadi  csáklyát  (eontus)  tart.  A  paizs  tetején  álló  sisakból  a  leiii 
vitéz  nyúlik  föl  FoszJadék  jobbról  zöld-vörös,  balról  fehér-kék  ö). 

flunkoczy  család.    Szabolcs    vármegyében   tartja  lakása' 
(F  é  n  y  e  3  Geographiája  szerint). 

ttunftcli  család.  Szintén  a  múlt  század  második  tizedében 
lép  a  nemesek  sorába    Bunsch  Kerestély   1715-beu  szerez  ezl 


')  és1)  az  illető  varm  jegyzökönyvek. 

8)  Sa.  Benedeki  Convent.  Faso   í.  Nro  20. 

*)  Specimen  Hungária*'.  Litteratae  Frankf.  "171 J.  p.ig.  91 

5)  Collect.  Herald.  Nro  576. 


2MZ  Buntoik  —  Burian. 

meres  nemes  levelet.  Czimere  négy  udvarra  oszlik.  Az  első  és  ne- 
gyedik udvarban  kék  mezőben  három  vörös-fehér  zászló  lobog.  A  má- 
sodik ós  harmadik  udvar  felváltva  vörös-fehér  koezkávfcl  van  ibdve. 
Az  Ötödik  osztályt  a  közép  gömbölyű  paks  képezi ,  melynek  kék  udva- 
rában egy  lábon  álló ,  másik  lábával  kövecset  tartó  daru  áll.  A  paks 
tetején  a  koronás  sisakon  a  leirt  daru  áll ,  mindkét  oldalról  vörös-fehér 
szinü  három  három  zászló  között.  Foszladék  jobbról  arany-kék  ,  balról 
ezüst-vörös  *)• 

Buntzik  család.  Buntzik  János  élt  1648-ban ,  midőn  neki 
Ladoméren  Dóczy  Menyhért  fél  telket  irt  be  2). 

Bunyitay  család.  Zemplin  vármegye  ezimeres  nemes  csa- 
ládai  közé  tartozik.  (1797-ben)  birtokos  Lasztóczon  3). 

Buőcx  család.  (Nagy-Rákói),  Thurócz  vármegyéből  ered, 
melynek  egyik  helységéről  élőn  evét  is  irja. 

Czimere :  hármas  halmon  kiterjesztett  szárnyakkal  repülésre  in* 
dúló  galamb,  esórében  virágot  tartva.  A  paizs  fölötti  sisakon  ugyanas, 
pecsét  után  leirva. 

A  család  egyik  ága  Hont  vármegyében  tartja  lakását. 

Egy  másik  ágból  Buócz  Imre  Nagy- Rákéról  Zólyom  várme- 
gyébe, onnan  Nógrád  vármegyébe  költözik,  íia  J  ános  1822-ki  június 
17-én  Thurócz  vármegyétől  nemességéről  vesz  ki  levelet,  és  azt  1823- 
ban  Nógrád  vármegye  kihirdetteti  •  e  szerint  ágazata  igy  alakul : 

Suóez,  N. 

i""  '■-"  r  ' — —^ w-    ■  - '  ■  ■       — - — ■«— — ■ i 

Imre  Miklós 


.Nágy-Rákórúl  Zólvomba,  f*    "  r«"uor 

onnan  Nógrád  vármegyébe'  .ffagv-RAtota 

János  '*U- 

Nógrádban  1823 

Burdina  család  (Löwenkampfí).  Burdina  Rudolf  az 
1840-ki  országgyűlésen  nyer  honfíusitást  s). 

Burgberg  család  (Du  Mont  Beaufbrt).  Burgberg  Ágoston, 
János  és  Ignácz  az  i  836-ki  országgyűlésen  honíiusitattak  6). 

Buríait  család.  (Settendorfi).  Mint  a  sógorsági  összekötte- 
tések mutatják  Pozsony ,  Nyil.ra  táján  már  a  XVI  század  közepén  élt 


')  Ugyanott  Nro  615. 

2)  Sz  ÖenedeJri  Convent  Fasc.  III  Mro  50. 

3)  Szirma}  0.  Zempíín  not.  hist.  110.  269. 

4)  Nógrád  varm,  jegyzőkönyv  1823.  évről  407.  et.  a. 
*>  1840-ki  I  ü.  törv,  ez. 

6)  1836kiXLVIL  törv.cz. 


Varian. 


2S3 


Burian  család,  valószínűleg  külföldről  beszármazva.  A  családnév 
B  u  r i á n  keresztnévből  származott.  A  törzs  í  54ő-ben  Burianus  de 
Settendorf-nak  íratik,  fia  Stilf  r  id  már  vezetéknévül  a  Burian 
nevet  viseli. 

A  család  lesarjadzasa  következő  <> : 

Burianus  de  Settendorf 

1545. 

(Ziablathi  Salczer  Magdolna) 


Burian  Stilfrid 
nejei : 
1.  Kéméndi  Anna,  2.  Bibi  Anna. 


János  Anna 

J**x      £t2F\    2.Spáezay 
!  Mihály)     Fét£né/ 

Zsigmond.  László.  Magdolna. 


Mihály 
Mihály 


Ferencx 

t 


Anna 
(Beáznak  Ján.) 


Zsigmond 


János 


Maria        Ráta 
(Bossány  (Bossány 
Mih.)    György) 


Jusztina 
(Chery  Igtv.) 
■,—  i 

Miháiy.     Esuzsa    Jusztina 
fSandrik    (Getfcer 
Pál)       János) 


Burian  család.  (Rajéozi).  Rudolf  király  által  1604-dik  év- 
ben a  nemesi  rangra  emeltetik  rageczi  Burian  György,  és  általa 
testvére  Menyhért  és  utódaik. 

Czimerük  viz-szintes  sárga  szelemen  (lamina  flava)  által  két  ud- 
varra oszlik.  A  felső  udvar  kék,  az  alsó  vörös.  A  paizs  alján  hármas 
zöld  dombnak  középsőjéből  torony  nyúlik  föl ,  melynek  csúcsán  három 
fehér  strucz-toll  leng  ,  ezek  közül  a  középsőn  arany  csillag  ragyog,  a 
sárga  szelemenen  két  piros  rózsa  látszik.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján 
egy  lábát  fölemelve  hattyú  áll ,  hátra  vetett  nyakkal ,  mely  nyillai  van 
átlőve.  Foszladék  mindkét  oldalról  arany-vörös. 

A  nemesség-szerző    Györgytől   kezdve  a  leszármazás   kimuta- 
tása *)  ez : 


*)  Wagner  Tabelláé  Genealog  M3S.  iab.  XVII. 

l)  Ipolyi  Arnold  ar  szíves  közléséből  az  eges*  ssaladról  szóló  adatok 


2$4  Burján  —  Buricb. 


György     testvére  Menyhért.. 
1604. 


József  1650. 
r _, ,         .  ,-#\»_         ...  1 

László  János 

1700.  táján. 


Ignaoz  István  í 

plébános  Sári-8ápon. 


.A.- 


ignac/  István 

Pozsony  várm.  Pozsony  várm.  ügyvéd : 

uradalmi  ügyvéd,  el  most  urodalmi  ügyvéd. 
(  K Í8S  Karolina)  (  Horvát  Bora ) 


.^  — , 

Pál    Izabella.  László,  ilona.  Mária.    Janka.  Jstván.    Ha.  Emma.  Gizella. 

(kiskorúak). 

Burján  család*  <  Kozarvári ).  Erdélyben  él  a  Ko  zár  vari 
B 11  r  j  á  ti  család,  melyből  az  erdélyi  fejedelmi  táblán  szegények 
üg  v  ycde  181 5-ben  Burján  János. 

Bttryait  család.  fPálíalvai).  Szaihmár  vármegyében  virág- 
zott. Pálfalvai  Buryan  László  'Szaihmár  vármegyei  Zsadányb&r: 
1544-ben.  Hódoson  és  Batiz- Vásáriban  1 548-ban  részjószágot  kapott 
király?  adományban,  de  ugy  látszik  nemsokára  kihalt,  mert  csakhamar 
nevezett  helységek  más  birtokosokat  ismernek  '). 

Burich  család.  Régi  magyar  családnak  iratik.  meíy  eredeti- 
leg Boszniából  eredt,  hol  már  egy  Burics  a  XV.  században  a  ceti  in  i 
var  bánja  volt  2).  Régíebb  oklevelekben,  és  nemes  levelében  B  u  r  i  c  li- 
R  ti  r  i  c  z-nak  ,  az  ujabb  időben  pedig  B  u  r  í  i  s-nak  iratik.  Jelenleg  a 
Család  magát  B  u  r  i  C-nak  írja,  és  Horvátországban  tartja  lakását 

BurieL  A  dám  F  e  r  e  n  e  z  született  J  754-ben  Zágrábban  ,  mint 
aiezredes,  és  a  Mária  Terézia  katonai  rend  vitéze  1779-ki  mart  27-kcn 
Füurnay  előnévvel  birodalmi  és  osztrák  örök  tartorna- 
nyokbcli  báróságra  emeltetett.  1790- ben  nőül  vette  schönthah 
Stöger  Renátát,  (ki  J772.  szül.,  1850  megh.)  miután  férjét  még  1803 
ban  a  halál  elragadd   Kitol  kezdve  a  családfa  igy  alakul  * 

Bui  iciu  Adam 
(Stóger  flenáta) 


János  Vilmos  FranozÍ3ka 

osztrák  báró  és  tábornok.  szil.  1/93 

szül.  1792.  jul.  24.  (Istvánfy  JózaeO 

•  Resz'er  1.) 


')  Szirmay  .  Szathmár  várm.  II.  L42  276.  299.  1. 

*)  Coih.  geneal.  T&bcfcnb.  d.  freinerrl.  Háuser.  1857.  92 


Burgnian      Busán.  265 

Nemesi  czimerök  ez:  a  paizs  ezüst  szelemen  fbaiken)  által  két 
udvarra  oszlik.  A  felső  udvarban  egy  ezüstbe  öltözött  angyal  emelke- 
dik föl,  jobb  kezében  zöld  pálma-ágat ,  a  balban  arany  koronái  tart.  Az 
alsó  arany  mezőben  fekete  sas  latszik. 

A  báróság  keltekor  e  czimer  tetemesen  megszaporittatott 

Bit  rg  ina  n  család.  Magyar  nemességet  nyervén ,  Vár  ily 
nevet  vesz  föl  Lásd  V  á  r  f  i  y  családot 

Burgsialler  család.  Pozsony  városi  család,  Burgstaller 
János  Krisfcóí  1696— 1698-ig,  ismét  1707 —1709-ig,  és  Í7í4-ben 
Pozsony  sz.  kir.  város  főbírája,  1716-ban  polgármestere;  ifjabb  Jánoa 
Kristóf  (tán  az  előbbinek  fia)  1728  —  1729..  és  ismét  1732-  1734-ig 
ugyanott  fŐbiró ;  —  1734-ben  pedig  polgármester  2)  volt 

Egy  Burgs  tallér   festett  czimeres  gyűjteményt  is  adóit  ki, 
legtöbbnyire  Pozsony  vármegye  és  városa  nemes  családainak  ezime 
reiből  *). 

Czimere  a  c  áladnak  négy  részre  osztott  paizs  Az  első  és  negye- 
dik kék  mezőben  magas  zöld  hegyen  várkastély  áll.  A  második  és  har 
madik  vörös  mezőben  zöid  téren  daru  látható  A  paizs  fölötti  koronás 
sisak  fölötti  koronából  arany  oroszlán  emelkedik  íól ,  első  jobb  lábában 
kardot ,  a  másikban  három  buzakalászt  tart ,  a  koronából  jobb  oldalról 
fehér-vörös,  bal  oldalról  ezüst-fekete  strocz-tolí  leng.  Fos^ladék  jobb 
ról  arany-íekete,  balról  ezüst* vörös  a). 

Burza  család.  Burza  Tamás  3zerzé  a  czimeres  nemes  le- 
velet 1718-ban  XII.  Károly  alatt.  C  z  i  m  e  r  paizsában  zöld  téren  fehér 
bárány  áll ,  e  fölött  keresztbe  téve  két  serfözői  eszköz,  és  ezeken  fölül 
nap  ,  hold  és  csillag  alatt  fehér  galamb  repül.  A  paizs  fölött  csak  a 
sisak  és  azon  királyi  korona  áll  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös ,  balról 
arany-kék  *). 

Busám  család.    A  horvátországi  előkelőbb  nemes  családok 
egyike.  Tagjai  a  báni  táblán ,  Zágráb  vármegyénél  viseltek  hivatalt 
ElÓJorduin&k 

Busán  János  mint  cs   kir.  tanácsos,  országos  főszámvevő  S 


1 )  Bel  M.  Notitia  Nova  1.  667  -  669. 

*)  Burgstaller:  Collectio  Insignium  nob.  Hung.  íamiliar.   Decades 
Vlil.  in  4-6o.   —    L.   Cat  ho  1  og  us  Bibliothecae   Hungaricae  Francisoi  Com 
Szécheayi.  Tom.  I.  172.  lapon.  ~   De  kijött  e  gyűjtemény  8-rétben  is. 

3)  A  föl ebbi  jegyzékben  említett  gyűjtemény  ben. 

*">  Coliect,  Herald.  Nro  4% 


366 


Bussieh  —  Buthltai. 


pénztárnok,  á  topuszkaí  apátság  curiaJis  ispánja,  és  a  báni  tábla  ülnöke 
1760  ban,  1765-fceá  horvátországi  al-bán  l). 

Busán  Alajos  mint  a  báni  táblai  Oniöke  1810-ben,  egyszer- 
smind es.  kir.  tanácsos  1815 — 1625-ben.  —  1844-ben  pedig  már  a 
horvát-,  dalmát-  s  tótor3zági  kir.  tábla  elnöke. 

Busán  János  mint  királyi  udvarnok .  és  Zágráb  vármegyei 
táblabíró  1810— 1825-ben. 

Busán  Hermán  mint  Zágráb  vármegye  főjegyzője  az  1836. 
országgyűlésen ,  az  1840-ki  országgyűlésen  pedig  mint  azon  vármegye 
alispánja,  Horvátország  követe  volt  —  1844-ben  már  &  báni  tábla 
ülnöke. 

SSrassiclit  R&feláti.  Szintén  horvátországi  család.  Bussioh 
Boldizsár  a  báni  tábla  ülnöke  1770-ben  stb. 

Bulli kat  család.  (Buthkai).  Á  Buthkai  család  —  mint  an- 
nak helyén  említem  —  a  Báthori  stb,  családdal  egy  törzsből ,  a  jöve- 
vény G  u  t  h-K  eled  nemzetségből  (de  genere  Guíh  keled)  vette  szár- 
mazását. E  nem  Svcviából  S  t  o  f  várából  Péter  király  korában  K  e  1  a  d 
és  Gr  u  t  személyében  jőve  hazánkba  *). 

A  család  ősi  czimere  a  három  farkas-fog 
egy  háromszegletü  paizsfcan  ?  melyhez  Buthkai 
Péter  tárnokmester  Ráskai ,  Málczai  és  Márky 
vérrokonaival  együtt  1496-ban  Ulászló  király- 
tól még  kék  mezőben  egy  arany  csillagot 
kapott  *), 

itt  a  czimer  foszladék  nélkül  a  Wagner 
által  kiadott  után  adatik  metsz  vény  ben.  Wag- 
ner azt  1596-ki  példánybői  vette  le ,  kétség- 
kívül tudhatva  már  akkor ,  hogy  a  paizs  üd- 
vara kék  mezőt  mutat.  Itt  is  fehéren  maradt 
az  udvar  }  holott  az  Szirmay  hitelénéi  fogva  a 
kék  színt  jelentő  ozimertani  ( 'viz-szintea)  vona- 
lakkal töltethetett  volna  be 


*)  1765-ki  XVI.  törv.  ez. 

•)  Kéza  OJtronic.  Podhraczky  kiad.  80.  L  —  Turóczy  Chron.  eap,  XVI 

a)  Szirmay  C.  Zemplin   not.  htet  73.  Vladúlaus  ttex  .  > .  vetem  nobilitatU 

Insignia  ire*  íupttos  Hentes  itt  scuto  trianguiari  compiectentia  sídébe  ttitreo  in  campo 

tóetcslino  auait  H95. 


Bu  tokai 


291 


L  tábU. 

Miklós 
1224.  bán. 


g»  István 
orsz.  bíró. 
t27&  s  mosoni 
fóisp.  1280.  Botár. 


László 
1280. 


Joakim 
1280. 


I.  Pál 

bán  1281. 


István 
a~T3'Ii  a  t  á  r  y 
t  Márky 

Malczay 
családok  törzse. 


Vit 
Raskay 
család  törzse. 


N. 

(Terebesi 

Andornok 

N.  neje) 


I.  Miklós 
1320. 
B  u  t  k  a  i  nevet 

vesz  föl. 
(1.  Sadelej  M. 
2.  Somossy  Bora 
özvegy  1343.) 


II.  Pál 
1343-1365. 
(1.  Nagy  ErzFc. 
2.  Solymossy  Dóra") 


Klára 
(Loránd  vaj  dáné) 


11.  Miklós 

1363. 

í *— — — - j 

Lásd  ágát 
a  IV.    táblán. 


IV.  István 


I.  Péter  .      Andris.     1. 


1362 


62  kir.  apród  ^    ..  »    j  ,   ' 

(1.  N.Klára.      ^y^gy.     András ^ 


t 


2..Vingárthi 
Margit) 


(  Csahol  yi 
Marg) 


Benedek.     I.  János 

-f  (Semjéni 

Klára) 

Folyt,  a 
11.  táblán. 


1.  László 

Folyt,  a 
III.  táblán 


Mihály.     III.  János. 


I.  Sándor 

1427. 
(Morvái 
G-papol  Margit) 


Ferenca 

t 


1.  Zsigmond. 

II.  Benedek    Tamás. 
(Semsey  Margité 
1452- 

IL  Zsigmond.    Bora. 

f  

ferenca.  Sandrin.  III.  Benedek.  II.  György.  II.  Tamás.  András.    IV.  Miklós*) 


(1.  Károly  Margit. 
2.  N".  Kata; 


f  1469.  előtt 


IV.  Tál 

T 


III.  László. 


Dóra 

(Deregnyői 

Bessenyó 

Lénárd) 


ÍI.  Antal. 
1466 


IV.  András 
II.  Sandrin. 


VIÜ.  János, 
és 
Vili.  István 


III.  Kerencz  Sándor 
(Uj  falusai  Anna) 

Anna 


Zsófia 

(Viczmándy 

Mátyás) 


IdLjos  Sándor 
TButkaj  de  Pazdies),    (Torma  György) 

l\  Ezeknek  nővéreik  még  -  Agat  ha  Na  ta  falusi  Míháiy- 
nf ,  Kata  Kflrtvélyesy  Boldizsárné,  és  fírzse  Beth- 
len A  ad  rásné 


E  családfán  Miklósnak  a  törzsnek  fia  I  István  ismét  egész 
Tótország  bánja,  ki  í254r ben  Fejér  vármegyében  Guth  földjet, 
Dadát  Szabolcsban ,  és  azonkívül  a  Tisza  Bodrog  folyók  között ,  és 


26*  Bnthkai. 

Zemplin  vármegyében  a  Karacha  mellett  birtokot   szerzett ,  és  azokra 
IV,  Béla  királytól  adományt  kapott  J).  Négy  fia  maradt. 

Joakim  nótát  kapván  ,  javait  elveszte ,  s  azt  1278-ban  testvére 
11.  István  országbíróvá,  és  Mosón  vármegye  főispánjává  tétetvén, 
mind  visszakapta  3). 

Azonban  nemsokára  ismét  II.  í  s  t  v  á  n  és  másik  két  testvérével 
együtt  hűtlenségbe  esett,  s  javait  testvére  I.  Pál  nyerte  1281-ben,  a 
ki  szintén  báni  hivatalt  viselt3). 

II.  István  gyermektelenül  halván  el,  Özvegye  apáezává  lön 
Magnóikul  halt  el  Joakim  és  László  is;  és  igy  csak  1  Pál  tartá  fen 
ágazatát.  Ennek  fiai  1314  ben  megosztozván  Dousa  nádor  előtt ,  Ili. 
Istvánnak  Malcza,  M  a  r  k  ,  K  i  s  f  a  1  u  d  stb.  jutott,  s  fiai  áíta!  törzse 
kVi  Somogy  vármegyében  a  M  a  1  e  z  a  y  ,  M  á  r  k  y  és  C  h  a  t  á  r  y  csa- 
ládoknak. —  Vi  t-nek  osztályrészül  Kis-  és  Nagy-Ras  ka  jutott ,  s 
alapitá  a  Raskay  családot.  5  végre  I.  Miklós  Buthka  helységet  kap- 
ván, ennek  nevét  vévé  föl ,  s  alapitója  lőn  a  Buthkaí  családnak  fc). 

I.  Miklósnak  első  neje  Sadeley  \)  családból  volt,  a  második  pedig 
Somossy  Borbála  1343-ban  mint  Özvegy  említtetik6)  Leánya  Klára 
Loránd  vajdané,  sőt  Wagner  7)  szerint  azután  Ibrányi  Pálné,  s  vvgrv. 
Sadelej  Bálintné,  Fiai  közül  II.  Miklós  íigit  a  II.  táblán  láthatjuk. 
II  P  á  1  ága  itt  folytattatik. 

IJ.  Pálnak,  ki  1343  — 1365.  közt  élt.  1343-ban  anyja  Somossy 
Bura  részéről  megnyugtatja  Somossy  Ivánkát  a  megkapott  leány- 
negyedről 8). —  Két  neje  volt.  Első  Nagy  b>zse  N.  Miklós  paz- 
diosi  várkapitány  leánya,  második  Soiymossy  Dorottya.  Ezektől 
hat  iia  közül  három  nyújtott  le  ágazatot.  1.  J  ánosnak  (a  II.  táblán* 

*)  Szirmay  C.  Zempiin  not.  hist.  72.  és  Wagner  Coli  Oreueai 
Dec.  III.  8 

2)  Wagner  id.  h.  Az  oklevelet  is  közölve  Szirmay  id.  h.  erről  eJoaki  m- 
ról  mit  sem  említ,  sőt  II.  I  s  t  v  á  n  n  a  k  .  ki  magnóikul  halt  el,  fiaiul  teszi  Vr  itet, 
I.  Pá 1 1 ,  I.  M  i  k  l  ó  s  l ,  holott  V  i  t  és  Miklós  fiai  voltak  I.  Pálnak. 

•)  Fejér  Cod.  diplorn.  tora.  IX.  vol.  1.  132. 

4)  Wagner  id.  h.  Dec.  III.  11. 

5)  U.  ott  forrás-nevezés  nélkül .  de  az  bizonyos ,  hogy  Somossy  tíora 
neje  volt. 

•)  Fejér  Cod.  dipl.  tom.  IX.  vol  I  132. 

')  Wagner  id.  m  Dec.  III.  ti.  Katát  Isijoi  Lukácsnei  teszi  I    Miklő* 
leányául ,   de  későbbi  keletű  kéziratában  Tabelláé  gcneal  tabula  XX Vf 
Klárát  eralit  e  három  férjével,  bizonyosan  nem  ok  nélkül. 

8>  F*ijér  :  Cod.  Dipl.  tom.  IX.  vol.  I.  p.  132- 


BtitTAai.  2lifi 

és  1.  Lászlónak  (a  III.  lábián)  fogjuk  látni  ivadékát.  András  t'; 
Benedek  magnóikul  haltak  el.  I.  Péter  nemze  ugyan  két  fiút.  de 
uiódaik  nem  maradtak. 

IV.  István  (II.  Pálnak  fi\)  I.  Lajos  király  nejének  Erzsébet 
királynénak  udvari  apródja  volt.  A.  Debreozenyi  családtól  Dadát 
visszapörlé  ,  és  kieszközlé ,  hogy  a  család  ősi  birtokából  Jeszenő  várá- 
ból Myck  bán  fiai  István  és  Ákos  leány-negyedet  nem  kapának. 
Blsó*  neje  Klára  7).  második  Vingárthi  Margit.  Ezektói  szüle- 
tett három  fia  közül  —  mint  látjuk  —  Fe  re n  c z  kihalt  magában, 
í  Zsigmondnak  csak  egyik  fiától  II.  B«n  ed  éktől,  kinek  neje 
Semsey  Margit  volt  21 ,  lőnek  gyermekei ,  de  azokban  sirba  viszi  a  csa- 
lád nevét.  Fenmaradt  I.  Sándor  (vagy  Sandrin)  ága.  Ennek  is  több 
gyermeke  közül  (a  leányok  a  haladta  alatt  állanak  hely  szűke  miatt) 
csak  III.  Benedek  és  IV.  Miklós  nemzett  gyermekeket.  Amaz 
Víll  István  fiától i  unokájában  Lajosban  ,  ki  Pazdicsról  irta  magát, 
kihalt.  IV.  Miklósnak  íia  III.  László  pedig  unokájában  Anna 
Torma  Györgynében  rekeszté  be  ez  ágazat  sorát .  javait  a  sógor  Vicz- 
mándy  Mátyásnak  és  utódainak  írván  át. 

Visszatekintve  IV.  Istvánhoz,  ennek   testvérétől   I.  Já  n  < 
tol  ismét  folytatólag  igy  alakúi  a  családfa 

II.   tábla. 

I.  János      (ki  az  I.  táblán) 
(Semjény  Klára) 


Margit  László  II.  Péter  1411.  Domokos 

( Pány  Ferencx)     de  Berve.  Keszegnek  1411. 

neveztetett. 


-_  /*_. 


Demeter.     Gergely.      Imre       II.  Mihály.     III.  György.     Fülöp, 
egri  kanon.  (Margit) 

r 


IV.  Mihály  IX.  János 

Keszeg  nevez t 


II.  Bertalau.  Orsolya 

, ^ ,  ^  Mouoki  Stibor- 

,it   '      v\    •     a,        2.  Kerchi  Globis  Miklós. 
(ügray  Istvanné)  3  Rorvhxh  Siműíl) 

E  tábla  élén  álló  Í.Jánosnak  fiai  II.  Péter  (ki  Keszeg-nek 
is  neveztetett)  és  Domokos    javaikra   1411-ben  uj  király?    adományt 


')  Wagner  Mss.  Tabell.  genea!.  igy  •  ellenben  a  clec.  III.  csrik  a  másodikoi 
emlité. 

*)  Eapriaay  Dipl.  II.  4S4. 


*Í0 


Bathkaf. 


vesznek.  II.  Péternek  kis  unokáiban  ez  ágazat  is  a  XV T.  század  közepén 
elenyészett  *). 

IV.  Istvánnak  testvére  szintén  í  László  is,  kitől  egy  másik  ág 
sarjadzott  le,  mint  a  következő  tábla  mutatja. 

III.  tábla. 

1.  László 
(ki  az  I.  táblán) 


II.  János 


Marton  f 

1 


II.  Ferencz.      V.  György.     IV.  Benedek.     VI.  István. 
v.  Frank.        II.  László.        U.  Gergely.         András. 


Antal 
IV.  János 


Frank  György 

í — • -■  * — ■! 

Frank  Benedek 


János. 


Frank  Pál. 
1571. 


Mihály.  László.   IV.  György. 

i — *- — — 

Katalin  1530. 

(1.  Olts  vári  István. 

2.  Kérchi  Nagy  Ferencz 

3.  Petróczi  Mátyás). 


Frank  András.     Frank  György.        Erzse 

(Gathali  özv.) 
1621. 

E  leágazás  némileg  különbözik  az  eddig  Wagner  által  kiadottól. 
Itt  nincs  megemlitve  I.  Lászlónak  III.  Péter  nevű  fia  *).  XX.  Já- 
nosnak pedig  András  nevű  fia  is  emiittetik ,  szintén  ujabb  pótlás* 
képen.  II.  Ferencz,  ki  Franknak  is  neveztetett ,  szintén  mint  itt  látjuk, 
ágazatot  nyújtott  le 3).  Antal  fiául  tétetett  még  VII.  István  is,  kit 
itt  elhagytunk  *>. 

A  legnagyobb  Buthkayakat  kétségkívül  a  következő  családfa 
termetté,  mely  II.  Miklós  által  sarjadzott  le  ,  s  legtovább  virágzott. 

A  családfa  igy  jő  le  : 


*)  Wagner  Dec.  III.  14.  nagy-mihályi  Vinnaj  Poíentianát  —  ka  nem  csa- 
lódik —  úgymond  —  teszi  IV.  Mihálynak  nejéül ,  de  ujabb  dolgozatában  idézett 
Mss.  V.  Mihálynak  nejéül  irja  a  II.  Miklós  ágán-  L.  IV.  táblán. 

2)  Wagner  Dec.  III.  15.,  mert  ugyanez  író  idéz.  kéziratában  azt  már  el- 
hagy á.  —  Buday  Fer.  lex.  I.  III.  Péter  helyett  Ferenczről  beszél,  bizonyo- 
san zavarból. 

*)  Ez  ágazat  csak  is  W  a  g  n  e  r  id.  Mss.-ban  van  meg. 

*)  Wagner  Dec.  III.  még  igy  adá,  de  már  későbbi  dolgozatában  nem. 


Butttkai* 


*Tl 


IV   tábla. 


U.  Miklós    (ki  az  I.  táblán) 
1347-1363.  (Klára) 


Bertalan  V.  István       Jakab    II.  Márton  Miklós      Dorottya      Pál    Kata 

Keszeg-nek  Keszeg                          1385.  (Deregnyői            (Isépi 

neveztetett.  (Orsolya)                   (Julianna;  Bessenyó 

1385.  


Anna.  V.  Miklós,  Ágnes 
i        (Vccsi 
Barnab.) 


Lőrincz) 


Lukács) 


III.  András 

ai-orsz.-biró- 

1450. 

(1.  Sebesi  Veron. 

2.  Chakoly  Marg.) 


III.  Pál. 
1441. 


Bereczk.       III.  Mihály 


Dóra  Margit 

(Der.       (Csebi  Mih.) 
Bessenyö 
János) 


Lucza.         Bora.         Zsóna.       V.  Mihály.    2L  János      IV.  Péter     Imre.  Ilona 
(Tybay     (Tybay    (lzbugyai)  regéczi  kap.    (újlaki      kir.  komom.      f         f 
Lászióné)    Andr.)  Abauj  v.  alisp.    Iklodi    tárnokmester. 

1465.'  1505-1530.    Mágd.)  somogyi  főisp. 

(I.  Faneky  Marg.  Í489-  f  1511.  körül. 


2.  Vinnay  Potent. 

3.  Semsei  Margit). 


Klára     V.Péter    V.András      Kata      Johanna 
(Eödouffy     1530.  1530.        (1.  Fan-    (Lipcsei 

nej*)      1 1560.     [ Zeretvai  csikay  Fer.    Ján.) 
(1.  Ilona.       Majos        2-  eszéni 
%  Orsolya.      Marg.)         Csapi 
3  Kende  i  ■  *       i    György) 

Magd)      V.Benedek       '     ** 
I  1530. 


(Gcrdovai 
Fanchy  Marg.) 

i         ■■  * » 

Kata 
(gersei  Peth.6  György) 


Xi.  János 

1530.  f  15Ö4.  el6tt. 

(Magdolna* 


II.  Lajos 

1530. 

(Body  Bora) 


VI.  Mihály 


V.  György.        IV.  László.        Kata.     Klára      Margit. 
1567.  1567.  f  1598.  (Fancsikay  (Mikolaj 

(Keczer  Dóra)  (1.  Viczmándy    János)  Zsigra.) 

r  Klára. 

2.  Tetétlen 
Anna) 


IV.  Ferencz 
1579. 


Bora     VII.  Mihály. 

t 
VI.  Péter.    m.  Lajos 
1567.  f 

t 


VI.  András 
4611.  végrendel. 
(Zattay  Kata) 


Klára. 

1 


VII.  András 


IX.  István 

1620.  |  1638. 

zemplini  alisp. 

t  (Berzeviozi  Margit) 


László.     Margit    VI.  György 


X.  István.    Sándor.    Anna.      VIII.  András.      Zsuzaa.    Klára     VII.  György 
1 1630.      j  1630.     f  1630.        (Palagyi     (N.-Mikalyi  f 

előtt  elótt        előtt.  Priska)    Pongráoz  Ádám  > 


Lásd  folyt,  ö  kbv,  lapon 


372  BtithkAl 


VII!.  András 
(Falagyi  Priáka) 

mint  a  túlsó  lapon  látható 

, ^ , 

XI.  István 

rf  1668. 

(Szirmay  Sára) 


Anna  Margit, 

(1.  D^ssewffy  Ist  -.       (DeswwfVy  Adum) 
2.  Dűssewfly  Fer.) 

A  Buthkai  családnak  ez  ága  Legtovább  virágzott,  és  a  család  leg- 
nagyobb, legjelesh  tagjait  is  ez  ág  *)  mutatta  föL 

II.  Miklós  (II.  Pálnak  testvére  az  í,  táblán)  törzse  e  nemzék- 
csoportnak  .  valamely  vádért  már  elitélve  volt,  azonban  1 363-ban 
I.  Lajos  királytól  kegyelmet  nyert.  Röviddel  utóbb  meg  is  balt.  Össze- 
vetéseim után  —  ugy  találom  —  hogy  ő  neveztetett  kicsinek  fparvus) 
nem  pedig  fia  szintén  M  i  k  1  ó  s  *}. 

ITI.  Pá  i  (II.  Mártonnak  fia)  fiatál  korában  szintén  mint  a  lázadt 
Bothos  Andrásnak  követője,  és  Eperjes  városának  a  fölkelők  kezébe 
adója,  nótát  kap,  s  javait  veszté,  do  í  441  ben  I.  Ulászló  —  fiatal  korát 
mentségül  elfogadva.,  m indenét  visszaadatja  ,  s  kegyébe  fogadja  3). 

III.  András  Sebessi  Veronkáfc ,  bélteki  DrágfFy  Sándor  Özve- 
gyét vévén  el,  ettől  nemzé  Bora  és  Zsófia  leányait.  Miután  a  kcros 
asszonytól  többé  utódokat  nem  remélheíe .  1450-ben  Hunyadi  János 
kormányzóhoz  folyamodott .  hogy  leányai  fiusittassanak  (prae 
íici altassanak).  Ezt  a  rokonok  igen  zokon  vevék.  Azonban  III.  An- 
drást nemsokára  e  gondjától  fölmenté  a  halál ,  mely  vén  feleségét 
elragadá.  Ismét  megnősülvén,  neje  Oháholyi  Margit*)  lőn,  kitől  több 
gyermeket  nemzett,  III.  András  tudományossága  miatt  deáknak 
(litteratus)  is  neveztetett ,  és  Mátyás  király  alatt  a  1  o rszágbtró- 
s  á  g  o  t  viselt.  Azonban  a  lengyel  Kázmér  hoz  szított  part  közé 


')  E  családnak  nemzék rendére  nézve  legtöbb  tekintettel  valék  Wagner 
Tabelláé  geneal,  M.ss.  tab.  XXVI.  foglalt  családfájára,  mely  bár  néhol  különbözik 
az  ugyancsak  Wagner  által  Dec.  III.  kiadottól,  de  lényegében  azzal  mepregyez. 
Wagner  id.  Mes.  nemzékrendéi  —  mint  látom  —  az  úgynevezett  E  1  e  n  c  H  u  9 
Fam.  Buthkayanae  után  készité ,  mely  meglévén  a  nemzeti  Múzeumban, 
azzal  összevetettem,  s  ennélfogva  maradtam  kéziratánál. 

*)  Az  E  1  e  n  e  h  u  s  familia&Buthkaianae  után  kell  ezt  állítanom. 

3)  Wagner  Dec.  III.  17.  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top  73  egy  Falt  még 
1462.  is  a  királyné  apródáuí  ir.  (Aulae  regináiig  juvenls). 

*)  Wagner  Dec.  III.  J7.  vezetéknevét  nem  említi,  de  későbbi  idézett  geneai. 
tábláján  C  h  á  h  0  l  y  i  családbet'nek  írja. 


Btlthkal  213 

elegyedve,  csekély  híja  volt,  hogy  minden  javait  el  nem  veszté,  melyek 
már  pesti  Nagy  Bálint-nak  el  is  voltak  adomáuyozva,  hanem 
kimosva  magát  a  vádak  alól,  mindenét  visszanyerte.  Fiai  közül 

IV.  Péter  volta  család  legnagyobb  ténye.  Mint  itju  királyi 
apród,  később  Mátyás  király  komornoka .  és  kamarása  1489-ben  ,  a  mi- 
dőn V.  Mihály  testvérével  az  elpusztult  B  u  t  h  k  a  vár  helyett  egy 
uj  várnak  építésére  nyert  engedélyt.  Mátyás  király  halála  után  annak 
fia  János  herczeg  hive  volt.  II.  Ulászló  alatt  kir  foaszialnok  ,  Tata  és 
Komárom  váruk  kapitánya ,  és  somogyi  főispáni  volt  1496-ban  családi 
czimerét  ujita  és  bÖvité  meg  Ií.  Ulászló  király.  Később  a  só-kamarak 
és  Marmaros  vármegye  főispánja  volt.  Meghalt  151 1-dik  táján.  Nejéül 
iratik  a  családi  levelek  lajstroma  szerint  gordovai  FánchyMa r- 
git,és  Orsolya  nevű.  Wagner  azonban  Szapolyay  Veroni- 
kát is  hitveséül  áll  itá  1)  Leánya  Katalin  volt  *). 

V.  Mihály  Regécz  várának  kapitánya,  és  Abauj  vármegyének 
alispánja,  és  a  remete  pálos  barátok  különös  pártolója  voit.  (1Ő05.) 
Somogyban  Sági  urodalmát  eladván  ezer  forintért  Batthyány  Benedek- 
nek, sógorával  gordovai  Fánchy  Jánossal  hosszas  porpat 
varba  elegyedett,  miből  csak  hat  év  múlva  barátai  segélyével  bonyolult 
ki.  Élt  még  1030-ban.  Három  neje  volt.  Az  első  gordovai  Fánchy 
Margit.  A  második  nagy-mihályi  Vinnaí  Potentiana*).  A 
harmadik  Semsey  Frank  fiának  Lászlónak  leánya  Semscy  Margit, 
ki  után  Sáros  és  Abauj  vármegyében  szép  jószágokat  öröklöttek  utódai. 

V.  András  (V.  Mihálynak  fia)  korán  halván  el,  özvegye  nagy- 
zeretvai  Majos  Margit  sóvári  Soós  Alberthez  ment  nőül.  V.  Andrásnak 
fia  V.  Benedek  (ki  1530-ban  élt)  utód  nélkül  múlt  ki. 

V.  Péter  (V.  Mihálynak  fia)  Izabella  hive  volt,  miért  mint  hűt- 
lennek javait  Kálnássy  Ferencz  1557-ben  I.  Ferdinánd  királytól  föi- 
kérte,  és  megkapta,  és  csak  nagy  nehezen  sikerült  Péternek  azokat 
visszakaphatni,  kimutatván  Zemplin  vármegye  bizonyítványával,  hogy 
Ferdinánd  király  ellen  legkisebb  tervben  sem  vett  részt.  Meghat •' 
1560.  táján.  Neje  három  volt,  az  első  Ilona ,  a  második  Orsolya,  a  har- 
madik Magdolna j  az  első  és  utolsó  a  Kende  családból,  Wagner  sase- 


*)  Wagner  Analecta  Scepusii  IV.  és  Collect.  gen.  Deo.  III.  19. 

2)  Wagner  Dec.  III.  19.  szerint  atyja  halála  eiött  halt  meg.  De  idézel t 
kéziratában  férjéül  gersei  Pethő  György  áll. 

*)  Wagner  Tab.  Geneal.  Mss.  mert  Dec  III.  Vinnay  Potentiarát 
uem  említi  V.  Mihály  nejéül. 

18 


03£  Búikkal. 

rint *).  Az  elsőtől  leánya  lőn ,  kinek  nevét  néra  tud jak.  A  harmadiktól 
lőn  XL  J á n o s ,  Ií.  L aj os  és  VL  M i  h á  1  y. 

XI,  János  nak  1554-ben  már  csak  özvegye  éit. 

II.  Lajos  Body  Borával  számos  gyermekkel  szaporitá  család- 
fáját. 

V.  György  (II.  Lajosnak  fia)  Lipőezi  Keczer  Dorottyától,  (ki 
azután  Rákóczy  Ferencz  neje  lőn)  nemzé  IV.  Fere.nczet,  ágazata 
sírba  vivőjét. 

IV.  László  Wagner  szerint  élete  legnagyobb  részét  pörleke- 
déssel  tölte.  Legnevezetesebb  azon  becsület  sértést  megtorló  pöre, 
melyben  anyjának  meggyalázója  a  zemplini  tör  vény  szék  által  nyelve 
kivágatására  ítéltetett  *).  Meghalt  1598.  táján.  Nejei  L  V  i  e  z  m  á  n  d  y 
Kata,  2.  Tetétleni  Anna,  kiktől  több  gyermeke  született.  Ezek 
közül 

VI.  András  gyenge  egészségű  lévén ,  fiatal  korában  elhalt. 
1 61  í-ben  tett  végrendeletet,  gyermekei  gyámjául  homonnai  Dru- 
g  e  t  h  Györgyöt  nevezte ,  de  mindkét  gyermeke  korán  követ  atyját  a 
sirba. 

IX.  István  Bethlen  korában  virágzott.  1620-tól  három  ízben 
is  megválasztatott  Zeraplin  vármegye  alispánjává 3).  Meghalt  1638- 
ban,  mely  évben  még  Zempíin  vármegye  országgyűlési  követéül  is  vá- 
lasztatott Neje  Berzeviczi  Margit  volt ,  kitől  több  gyermeke  született, 
de  miután  két  fiu  s  egy  leány  még  1630.  előtt  e  világból  kimúlt ,  III. 
Ferdinánd  királytól  megnyeré,  hogy  ha  íi-utód  nélkül  halna  el,  leányai 
Zsuzsanna  nagy-mihályi  Pongrácz  Ádámné,  és  Klára  fiu5- 
sitiattassanak.  És  6  szándokát  nem  gátolá  VII.  György  fiának  szü- 
letése sem,  ki  csakugyan  nemsokára  meghala,  s  kit  IX.  István  1638- 
ban  követett.  Agát  fentartá  még  fia  VIII.  András. 

VIII.  András  nemsokára,  hogy  Palagyi  Priskáva!  egy- 
bekelt, nehéz  betegségbe  esett,  a  melyben  meg  is  halt 4).  Halála  után 
született  (posthumus)  fia  XI.  I  s tv á n  ,  ki  fölnevelkedvén  S  z  i  r  m  a  y 
Sárát  vette  nőül ,  kivel  azonban  csak  két  leányt  nemzvén .,  a  Buth- 
kayak  családját  sirba  vitte  1668-ban.  Egyik  leánya  Anna  1. Dessewffy 


*)  Wagner  Dec.  III.  21.  csak  s  kettőt  irja.  De  T  a  b.  g  e  n.  M  s  s.  Orsolyát 
is  V.  Péter  nejetii  téré 

*>  Wagner  Dec  111  22. 

a)  Szinnay  C.  ZerapUu  uot.  hist.  146.  147.  152.  186. 

*)  Özvegye  Palagyi  Erzse  Márjássi  Ferenczhez ,  s  ennek  halála  után  ger- 
sei  Pethö  Jánoshoz  ment  férjUez. 


Botoló  -  Bottyán*  *75 

István ,  2.  Dessewffy  Ferencznek ;  —  másik  leánya  Margit  pedig 
Dessewffy  Ádámnak  lett  nejévé ;  ez  utóbbitól  a  gróf  Szirmayak  is  szár- 
maznak. 

Butoló  család.  Bihar  vármegye  nemesei  sorában  áll  Fényes 
Geographiája  szerint. 

Bilist  család.  (Barátosi).  Háromszéki  székely  család.  Bará- 
tosi  Butsi  András  Sepsi  szék  ügyésise ,  Benjámin  pedig  Do* 
boka  vármegye  protokolistája  1815-ben. 

Butsi  család.  (Nagyváradi).  Nagyváradi  Butsi  Mihály 
Fogaras  vidék  alszol ga bírája  1815-ben.  Szintén  ott  már  1794-ben  Butsi 
Tamás  alszolgabiró. 

Előnév  nélkül  Hunyad  vármegyében  leljük  Butsi  Jánost  1815-ben 
mint  azon  vármegye  egyik  alszolgabiráját. 

Buátler  család.  (Párdányi ,  gróf  t).  A  XVII.  század  végén 
szakadt  hazánkba,  egy  báró  Buttler  az  egri  vár  parancsnoka  volt  *). 

Azonban  magyar  honfiusitást  csak  gróf  Buttler  János  nyert  a* 
1715-ki  országgyűlésen2),  kimar  előbb  I.  Leopold  tói  Heves  várme- 
gyében Erdőkövesden  stb.  adományokkal  tetéztetett. 

Ennek  utóda  volt  gróf  Buttler  János,  ki  szintén  ado- 
mányban birt  Toroutái  vármegyei  Párdánj  helységről  irta  magát. 
Mint  utódok  hiányában  családja  ez  ágának  utolsó  férfl-ivadéka  nem- 
zeti czélokra  sokat  áldozott ,  az  egykor  tervezett  Ludovieea  katonai  in- 
tézetnek egyszerre  126  ezer  forintot  ajánlott  fel  3).  Meghalt  a  múlt 
évtizedben.  Életnagyságú  arczképét  Nógrád  vármegye  is  gy üléstere- 
mébe függeszté. 

A  künn  maradt  gróf  Buttler  család  is,  mely  Csehországból  Bajor- 
országba szakadt ,  és  már  ílu  fogadás  által  B u 1 1 1  e r-C loneboagh 
nevet  viselt ,  isméti  kihalás  után  Buttler-Clonebough-Haimhausen 
névvé  alakult. 

Jelenleg  azonban  ismét  látunk  hivatalos  pályán  hazánkban  báró 
Buttlerokat .  kik  a  legutóbbi  időben  mint  rokonai  a  kihalt  gróf  Buttler 
Jánosnak,  szakadtak  hazánkba. 

Buttyán  család.  (Nagy-Somkúti).  Hazája  Erdély,  hol  Kő- 
várvidéken nagy-somkúti  Buttyán  Simon  alszolgabiró,  Péter  pedig 
írnok  1794-ben. 


*)  Bartholomaeides  C.  GömÖr  245 
*)  1715-ki  CXXXIV,  törv.  <*. 
•)  1636-ki  XL.  törv.  <s 


2TC  Ruttyán  -  Buzásy 

3S*itr>án  család.  (Hovrillai).  Szintén  Kővár  vidéken,  hol 
hovrillai  Buttyán  János  alszolgabiró  volt  1815-ben. 

Butykay  család.  Birtokos  nemes  család  Marmaros ,  Szath- 
már  és  Ugocsa  vármegyében  ,  Fényes  Géographiája  szerint. 

Qgocsa  vármegyében  (1805-ben)  B  u  ty  k  a  y  Mihály  bir  Sas- 
váron és  Kökönyösdőn  5)  Butykay  Menyhért  1837-ben  Ugocsa 
vármegye  fő-ügyvéde, 

Szathmár  vármegyében  T  i  3  z  a-B  e  c  s  e  n. 

Butzurka  család.  Jobban  Buczurka  írandó.  Buczurka 
László  Mária  Teréziától  1760-ban  emeltetik  nemességre.  Czimere 
egy  jobbról  vont  vörös  övvel  (baltheus)  rézsut  két  udvarra  oszlik.  A  vörös 
övön  három  arany  gyürü  látszik.  A  jobboldali  vagyis  alsó  mező  ezüst- 
kék koczkákkal  van  födve.  A  baloldali  vagyis  alsó  osztály  arany  mező- 
ben piros  rózsát  mutat ,  közepén  aranynyal.  A  paizs  tetején  álló  sisak 
koronájából  két  elefánt-ormány  (proboscides  Elephantis)  emelkedik 
föl.  ezeknek  két  végére  kötött  arany  zsinóron  arany  gyürü  íügg.  Fosz- 
ladék  jobbról  arany-vörös,  balról  ezüst-kék  2). 

Buza  család.  Zemplin  vármegye  armalista  családai  közé  so-, 
roztatik  3), 

Búzás  család.  Búzás  János  nejével  B a i c z ó  Annával, 
és  gyermekeivel  Búzás  Gáspárral,  Annával  és  Judittal  és 
sógorával  Balczó  Pál  III.  Ferdinánd  király  által  Ebersdorfon  1651 -ki 
oet.  8-kán  kelt  armalisban  nemesitettek  meg,  és  nemes  levelük  Nógrád 
vármegyében  1653-ki  april  29-kén  kihirdettetett  *). 

Nógrád  vármegyéből  még  azon  században  eltűnt  a  család,  azon- 
ban e  nevüekre  találunk  ugyancsak  azon  század  végén  Veszprém  vár- 
megyében, lehet  hogy  ezek  a  fölebbivel  egy  vérből  származnak. 

1 699-ben  Veszprém  vármegyének  szolgabirája  Búzás  Mihály 
és  esküdtje  Búzás  András  volt  *> 

Búzás  család.  Erdélyben  primipilus  nemes  székely  család 
volt  már  1579-ben.  midőn  Busás  Bálás  élt 6). 

Buzásy  család.  Nyitra  vármegye  nemessége  közé  tartozik 
Fényes  Greographiája  szerint. 


*;  Szinnay  O.  ügocaa  119.  174. 

f)  CoUec*.  Herald.  ftro  87. 

•)  Szirma}  C.  Zemplin.  aol.  top.  110. 

*)  Nógrád  várm.  Jegyzőkönyv  1653-róL 

s)  1699-ki  aug,  21-kén  Alsó-Ajkán  kelt  eredeti  okmányon  aláírva 

tt)  Székely  Heinz.  Constitntio.  272.  lap. 


Basátfc  -  Baslnkay.  «* 

Buzááh  család.  Bihar  várraegye  rémesei  sorában  áll  Fényes 
Geographiája  szerint. 

Bu/^ú  család.  Már  a  XV.  század  végén  létezett  ilynevü 
nemes  család  hazánkban.  Nemes  Buzgó-nak  1498-ban  Corvin  János 
nyugtatványt  ad  1000  forintról,  melyet  az  ura  nevében  átadott l). 

Buzinkay  család.  £  családnak  nevét  mindenütt  Buzin- 
k  a  y-nak  leljük  írva ,  és  igy  kétségtelenül  különbözik  azon  Bozinkay 
családtól ,  melyről  e  munka  (II  224.  lap.)  ád  ismertetést.  Azonban  ha 
mégis  okiratokban  e  név  régebben  B  o  z  i  a  k  a  y-nak  is  Íratott  volna, 
ugy  e  család  ősei  közé  lehetne  számitanunk  azon  Bozinkay  Mátét, 
kinek  Abauj  vármegyében  Újlakon  hű  szolgálatiért  egy  jobbágy -udvart 
(curiam  colonicalem)  örökösen  beirt  1571 -ben2)  Filpessy  Ferencz. 

Bizonyos  az ,  hogy  a  Buzinkay  család  legközelebbi  törzse  Buzin- 
kay Mihály  1656-ban  sárospataki3),  utóbb  gyulafejérvári  tanár 
volt.  Meghalt  1683-ban.  Ettől  a  múlt  század  végéig  igy  sarjadzott  le 
családfája : 

Buzinkay  Mihály 

1656.  tenar.  f  1683. 

>.     

i  ■■  ■■  ■    » 

1.  György 


II.  György 

•z.  1699.  Uján 

Orvos  tudor  1733. 

(Micskei  Bárányi  Klára) 


Klára  György  Évii 

(Dobozy  látván) ""  1/74.  (mezdtelegdi 

Ceanády  Györgyné. 
1783) 

II.  György  Brémában  járt  1 729-ben,  sott  lett  doctorrá  1733-ban. 
Azután  négy  évet  Amsterdamban  töltött.  1737-be  hazajött  Debre- 
c zenbe.  39  éves  korában  elveszt  nőül  váradi  és  micskei  Bárányi  Mihály 
föbiró  leányát  Klárát.  Meghalt  1768-kimart.  17-ken.  Irt  két  latin  és 
két  magyar  értekezési  *)  Gyermekei .  Klára  a  60  éves  Dobozy  Ist- 
ván neje,  Oyörgy,  és  Éva,  ki  mezötelegdi  Csanády  György  Bihar 
vármegyei  főszolgabírónak  (1 783  i  volt  neje  6). 


;)  Teleky  Hunyadiak  kora  \\\   498. 1. 

*)  Capitulum  Scepus  Protocollo  Anni  1570.  fol.  62. 

^  Szirmay  C.  Zemplin  nol.  hist.  2! 6.  1.  —  Es  Kazv  História  R.  Hang 
111.  104. 

*')  Weszprémi  SuccincU  Medicor  Hung.  et  Transylv.  lliatoria  I.  Cent. 
24.  pag.  —  a  honnan  a  íolebbi  családfa  is  kiderül. 

*)  Vay  Nemet  Uivség.  605. 1 


t!8  Bazlftt. 

A  család  S  z  i  r  m  a  y  szerint  J)  Zemplin  vármegyének  ,  Fényes 
Geographiája  szerint  Pozsony  és  Szabolcs  várraegyének  is  nemesei 
közé  soroztatik. 

Ruzlai  család.  (Gergely-laki  f).  A  XV.  század  elején  Zsig* 
mond  király  korában  küzdi  fel  magát ,  s  csakhamar  az  ország  zászlósai 
sorában  emelkedik.  A  család  neve  több  okiratban  Bucziai-nak  is 
iratik,  s  igy  valószínűleg  Sáros  vármegye  Buczló  helységéről  vette 
azt.  Ugyancsak  az  előnevet  adó  Gergelylaka  helység  is  Sáros 
vármegyében  fekszik. 

Buczlai  Tamásnak  fia  Bálás  Zsigmond  király  mellett  szol- 
gált, és  azzal  Bosznia,  Isztria,  Lombardia,  Német- ,  Francziaországban, 
Arragoniában  utazott,  és  ez  alkalommal  14 í 5-ben  szent  Mihály  napján 
kapott  családja  részére  Zsigmond  királytól  nemesi  czimert ,  mely  azon- 
ban az  okmányban  osak  lefestve,  de  leirva  nem  lévén,  alakját  nem  tud- 
juk *).  Balásnak  neje  Podmaniczky  Anna  volt. 

Emiitett  Balásnak  £a  vagy  unokája  László  volt,  V.  László  ki- 
rály alatt  főpohárnokmester,  és  a  Gara  párt  hive,  1459-ben  már  fő- 
lovászmester volt ,  midőn  Mátyáshoz  ő  is  esküvel  igére  hűséget.  1476- 
ban  Mátyás  király  őt  a  katonáskodás  alól  menté  föl  3).  Ugyancsak 
Mátyás  királytól  fiával  Mózsessel  együtt ,  ki  akkor  künn  követségben 
járt,  engedélyt  kapott,  hogy  Sz.-Fejérváron  a  boldog  sz  Mária  templo- 
mában maga  s  utódai  számára  3Írboltot  épittethessen  *). 

A  családfa,  melyet  alapított,  s  mely  unokáiban  bevégezve  iőn, 

igy  alakult : 

László 

főpohárnok-  és  ffllorász  mester 

1459  -147a 


Miklós  1462  Mózses 


'Farkas.    János.     IstváT  wÉ-1518 


László  Katalin 

1506.     i  Báthory  Györgyné) 


0  Szirmay  C.  Zemplin  not.  hist.  1 10. 

a)  Wagner  Dipl.  Sáros  371.  lapon-  E  czimeres  levél  szólt  Buczlai  Balás- 
nak mostoha  fiaira  (ugy  látszik)  Nádasdy  Elek  ,  György,  Miklós ,  András,  Bene- 
dek és  Péterre  ,  továbbá  Nádasdi  Lukácsra  ,  és  ennek  fiaira  László  és  Istvánra, 
mint  osztályos  vérrokonaíra. 

3)  Wagner  Dipl.  Sáros  393. 

*)  Teleky  Hunyadiak  kora  XII.  91 


Buzna  -  Btidi.  $?• 

Lászlónak  fia  Miklós  1462-ben  Lipthay  Philpes  Bálinttal  Sza- 
bolcs vármegyében  fekvő  Gava,  Varsány  részjószágok  iránt  egyességre 
lép  ■}.  Fiait  a  családfa  mutatja. 

Mózses  fŐ-ajtónálló  mester ,  és  udvari  kapitány  II.  Ulászló 
alatt.  1505-ben  jelen  volt  a  rákosi  országgyűlésen  2y  1506-ban  Miksa 
császárhoz  küldetvén  követségben  r  Budán  végrendeletet  tesz ,  melyet 
Ulászló  is  megerősít.  Ebből  kitűnik,  hogy  családja  Gergely  lakáról  szár- 
mazik, és  hogy  Mózses  Tolna,  Fejér  és  Somogy  vármegyében  is  több 
birtokot  szerzett8).  Fia  Lá  szló  volt,  de  ugy  látszik  családja  nevét 
sírba  vitte.  Leánya  Kata  Báthory  Grytfrgyhez  ment  nőül. 

Búzna  család.  I.  József  király  eraelé  magyar  nemességre 
1710-ben  Búzna  Kri  stóf  ot  és  Pált. 

Czimerük  kék  mezőben  arany  korona ,  melynek  arany-ezüst  kap- 
csai lecsüggnek;  a  koronán  vörös  mezben  férfi-kar  könyököl,  markában 
egy  csomó  gém-tollat  tartva.  A  paizs  fölött  a  sisak  koronáján  ugyanaz 
látszik.  Foszladék  mindkét  oldalról  vörös-kék  *). 

A  család  jelenleg  Nyftra  vármegyében  lakozik. 

Buzogány  család.  Zemplin  vármegye  nemes  családalnak 
egyike5).  Buzogány  Sámuel  1835-ben  Zemplin  vármegye  esküdtje. 

Bíidi  család.  (Budi  f).  Régi  írásmód  szerint  Íratott  Byd, 
Beud,  BewdésBew  d-nek  is  a  család  neve ,  valamint  azon  Abauj 
vármegyei  B  ü  d  nevű  két  helység  is,  melynek  egyike  az  Olsva  vize  mel- 
lett nem  messze  a  Dargo  hegy  tövétől,  a  másik  pedig  a  Hernád  partján 
Gybard  és  Pere  közt  fekszik.  Ez  utóbbi  bölcsője  a  Budi  családnak, 
melynek  tudható  törzse  Budi  Bachond0)  IV.  Béla  király  idejé- 
ben élt  7). 

Budi  Bacsond-nak  fia  Pető  (Pethew)  volt ,  kitől  egy  ideig  a  csa- 
lád tagjai  Pethew  fiaknak  is  ne\  eztettek ,  azonban  e  név  csakhamar 
feledésbe  ment,  s  a  B  ü  d  I  név  maradt  fel. 


fJ  Szepesi  káptalan  Fascic.  albae  capiae  Nro  2. 

*)  Jászai  Magvar  Nemz.  napjai  a  mohácsi  vész  után  156.  1. 

«)  Wagner  Dipi.  Sáros  242.  (ugyanott  93. 1.) 

•)  Collect.  Herald.  Nro  727. 

*)  Szirrnay  C.  Zeraplin  not.  liist.  110.     , 

•)  Wugner  Coli.  Geneal.  Dec.  111.  3.  s  köv.  1. 

*)  Fejér  CocL  díplom.  tom.  V.  vol.  I.  pay.  228.  egy  oklevélben  Joannes  et 
Stephanus  Magistri  fílii  Comiti  de  B  i  u  d,  nobiles  de  ultra  Dráva,  érdemeikért 
az  Eörök  (speculatorok)  földjét  Fintliát  kapják  Sáros  vármegyében.  L.  ugyanezt 
Wagner  DipL  Sáros  286.  —  Ezak  is  *yüvin  Bü  diek,  Wagaer  Deo.  III. 
rtMiu  emliti  meg. 


2S0 


Budi. 


A  család  czinierét  meghatározni 
nem  tudjuk,  hacsak  azon  pecsétet,  mely- 
lyel  Budi  L  Mihály  1530-ban  élt,  s 
melyet  itt  a  metszvény  fölmutat ,  egy- 
szersmind a  család  czimereül  nem  tekint- 
jük. A  tojásdad  alakú  pecsét  egy  utas- 
féle embert  mutat ,  jobb  kezében  bottal. 
A  háttérben  hegyek ,  s  valamely  falunak 
része  látszik. 

A  családfa  Budi  Bachondtól  kezdve 
a  végső  kihalt  nemzedékig  így  függ  Össze 

Budi  Bachond 

i * 1 

Pető 


I.  Miklós  L  András  I.  Sándor 

f  1348.  1348. 

(Tolcsvai  Orsolya) 


I.  Péter 
1418. 


Simon 

1418. 

i — -A— — i 
I.  László 

x 


II.  Miklós 
1418. 
(Alsó  Bárczai  Klára) 

*"        II.  László 


Gergely. 
14S3. 


Margit 
(Zalkái  Bálás) 


Dorottya  I.  Mihály  III.  László 

(Geszthi  László)    Bereg  v.  föisp.  1483. 

(Artándi  Arna) 


II.  Mihály  Klára 

1547—1589.  (1.  eszéni 

beregi  fóisp.  Chapy  Fer. 

(1.  Oláh  Anna.  2.  palocsai 

2.  Révai  Kata)  Horváth  György) 


Farkas 

1553-1574. 

mágnás. 

(Lónyay  Anna) 


György.    János.    Rozina.     Erzsébet. 
f  -fr       (Kubinyi    (Barkács 

István)       István) 


Mihály. 

f 


László. 
t 


Boldizsár. 


Mindjárt  a  családfa  elején  a  harmadik  nemzedéket  súlyos  csapás 
érte ,  I.  Miklós ,  I.  András  és  Sándor  (Sandrin)  hűtlenségbe  estek ,  és 
javaikat  1348-ban  I  Lajos  elkoboztat*.  I.  András  Tolcsvai  Langeus 
leányától  Orsolyától  született  gyermekei  közül  II.  M  i  k  1  ó  s  tartá  fen 
családja  fí-ágát.  Ennek  neje  Alsó-Bárczay  Klára  vagyonos  nő  lévén ,  a 
férje  atyjától  és  annak  testvéreitől  elkobzoU  javakat  I.  Lajos  király 
engedelmével  háromszáz  hatvan  márka  arany-ezüstért  visszaváltá  fia 
II.  László  részére,  oly  intézkedéssel,  hogy  ha  az  magnóikul  múlik 


Budi  381 

ki,  a  birtokok  fele  a  kassai  domokos  barátok  zárdájára  szálljon.  II. 
Lászlónak  azonban  maradt  gyermeke  Gergely  és  Margii  Zalkái  Ba- 
lásné. 

Gergely  (11.  Lászlónak  fia)  1483-ben  fiának  III.  Lászlónak 
terhét  is  magára  vállalván,  Bihar  vármegyei  Bibatheleki  jószágát  »> 
La  pasi  Tamás  fiának  Péternek  újra  elzálogitá. 

i.  Mihály  kedves  embere  11  Lajos  király  özvegyének  Máriá- 
nak, ki  reá  bizta  Munkács  várát  és  a/,  ahoz  tartozó  urodalmat  1526- 
ban ;  I.  Ferdinánd  hive  volt  János  király  ellenében,  s  részt  vett  Szath- 
már-Németi  földulásában  ~).  I  Ferdinánd  király  Bereg  vármegye  fő- 
ispánjává nevezte  1545-ben3).  Xeje  Artándi  Anna  volt,  kitől  három 
gyermeke  maradt. 

Farkas  (I.  Mihálynak  fia)  még  1553-ban  Bécsben  tanult 
I.  Miksa  király  őt  és  testvérét  fi.  Mihályt  a  mágnások  sorába  emelte. 
Farkas  Vári  és  Bereg  nevű  városait  átengedé  Miksa  királynak  a 
munkácsi  urodalom  kiegészítő  részeiül,  viszont  ezért  1574-ben  Országi* 
Kristóf  magvaszakadtán  Bereg  vármegyében  egyéb  javakat  kapott. 
Lónyay  Annától  született  három  fia  ágát  sirba  vitte. 

II.  Mihályt  atyja  helyébe  1547-ben  1.  Ferdinánd  Bereg  vár- 
megye főispánjává  nevezi*).  1564-ben  Atya  nevű  várába  szorítta- 
tott ,  s  azt  föladni  kényszerült  Szapolyay  Zsigmond  Jánosnak  szabad 
menet  föltétele  alatt.  Az  1567-ki  országgyűlésen  Vári  és  Bereg  város 
visszaadatását  sürgeté  s) ,  miket  testvére  adott  át  Miksa  királynak. 
1575.  és  1588-ban  az  eperjesi  nyolczados  torvényszék  bi rajául  nevez- 
tetik ki  *).  Élt  még  1589- ben  is.  Első  nejétől  Oláh  Máténak  (a  primás 
testvérének)  leányától  Annától  György.  János,  Rozina;  - 
második  nejétől  Révai  Katalintól  Erzsébet  gyermeke  született.  Fi- 
gyerniekéi  magnélkül  haltak  el,  s  bennök  az  ős  Budi  családnév  el- 
enyészett. Két  leányának  férjeiket  a  családfa  mutatja. 


')  Gr.  Teleky:  Hunyadiak  kora  XII.  248.  —  Ez  oklevél  még  Wagner 
(a  Budai  F.)  korában  kiadva  nem  lévén,  Gergelynek  ezen  (itt  lll-dik)  László- 
ról  fiár«5l  nem  is  emlékeznek. 

2)  Szirmay  :  Szathmár  várm.  11.  292- 

«)  Lehoozky  Stemtn.  I   115. 

•>  Wagner  Dec.  III.  6. 

h)  istvanfi  1685-ki  kiadás  290  i.  hol  B  i  d  y  éa  B  i  d  i  u  s  iratik. 

•)  1567-ki  XXXII.  törv.  ez.  (B  i  d  i  nek  írva). 

7)  1575-ki  III-dikCBidi)  éa  1588.  XXX.  törv.  ez.  (Bö dinek  !rva> 


288  Bfhiv       Balgösdy. 

ISiidy  család.  Zempliti  vármegye  armalista  nemesei  közé  so- 
roztatik *). 

Bükk  vagy  Sitik  y  <*»alá*t  <Fuiyai).  Lakhelye  vagy  birtoka 
Fényes  Geographiája  szerint  Bihar,  Borsod  és  Szathmár  várme- 
gyében. 

A  család  nevét  Bük  y-nek  is  olvassak ,  szintén  pulyai  előnévvel, 
és  igy  a  család  tájékoztató  értesítése  nélkül  el  nem  d&ithető ,  külön 
vagy  egy  családot  képez-e  a  B  ü  k  j  és  Bükk  név. 

A  Bük  y  névre  Sopron  és  Pozsony  vármegyében  találunk  leg- 
inkább. 

Bük  Sándor  Borsod  vármegye  alispánja  é*  követe  1741-ben  2h 

Feíső-puiyai  B  e  w  k  Farkas  SzatLmár  vármegye  aljegyzője 
1593-ban  3J. 

Felső-puiyai  Bükk  Krisztina  Okoíicsányí  Jánosné  és  íelső- 
pu ]y a í  Bükk  Teréz  Gombos  Ferenczné  18 1 5  ben. 

Felső-puiyai  Büki  József  előbb  Bács,  utóbb  (1801.)  Bihar 
vármegye  főorvosa. 

Büki  István  1828  ban  Bécsben  tanulja  a  bölcsészetet,  stb. 

A  Büki  név  különben  már  a  XVI í,  században  családnév  volt. 
Büki  Farkas  ispánnak  (eoaaes)  íia  Sándor  él  1279-ben  k). 

Büki  család  Armalist  nyer  Mám  Terézia  királynétól  Büki 
István  1767-ben  *).  Ebben  eziraere  igy  íraük  le :  a  hadi  paizs  &  jobb- 
oldali felső  szögletből  rézsútosan  létfelé  oszlik.  A  felső  vörös  mezőben 
hátsó  lábain  álló  oroszián  áll  kioltott  nyelvvel  ragadozó  indulattal, 
farka  hátra  fölfelé  kondoriíva.  Eieő  jobb  lábával  kivont  kardot  tart. 
Az  alsó  kék  mező  viz-szintesen  ezüst  öv  (fascia)  vonul  át ,  fölötte  két 
hatágú  csillag  ,  alatta  pedig  egy  ragyog,  Foszladék  innen  arany-vörös, 
onnan  ezüst-kék. 

Bxílgözdy  <*$a3ád.  (Bülgözdi).  Az  előnevet  adó  helység 
Kraszna  vármegyében  fekszik. 

A  család  két  tagja  bülgözdi  Bülgözdy  Ferencz  és  Károly 
181 5-ben  az  erdélyi  kormány  széknél  viseltek  hivatalt. 


J)  Szirm&y  C.Zeinpiiü.  Not.  kist.  110. 
*)  Lehoezky  Steaxoi.  I.  190. 
■yftodrrjiay  Szathi&ár  várni,  í.  135 

\)  Fejér  Ood  Dipl.  tora.  V.  roJ.  11.  pag.  592.    „Magtsler  Alexander  (ilivs 
Catntfü  Farkast*  de  Bük. 

"  <  Colleci,  Herald.  Nro  54. 


Az  olvasók  kéretnek  a  következők  kijavítására. 


Lapon 

5. 
fi. 
7. 

10. 

12. 

12. 

17. 

lí). 

lí). 

33. 

44. 

48. 

48. 

49. 

61 

51. 

62. 

52. 

56. 

59. 

62. 

63. 
122. 
147, 
182. 

183. 

190. 

132. 


sorban 

17. 
27. 
2-dik  családfán 
IV).  20. 

a  « emzék renden 

3. 

8. 
20 
alulról  4 
alulról  10. 

IV.  táblán 
alulról  2. 

V.  táblán 
13. 

VII.  táblán. 
2. 


XVI.  táblán. 
2. 

12. 
14. 
9. 
a  családfán 

4. 
c)  jegyzés  aiul  k 
20. 
ft. 


helyett 

Bárányi     

(Beöthy  Sánd.)      .      . 

M  i  s  z 

Géczy  Gábor   . 

í  1701-1711.      .     .     . 

i  1725 

vitéz      

n  a  g  y-s  z  e  l  csen  i 

király. 

1806-ki       .... 

1415.) 

szül.  Iványi 
Vécsey  Ferencztöl. 
Ormány  Istváné 
l  á  n  i   . 
Kagy  Kora 

1447 

Vll.  tábla      *      . 

j  e  s  u  i  8  a 

Bezeviczy 

Andas 

Potunyay  Tamás 

Béla        .      .      . 

Medgys 

b.  Huszár  Klára 

b.  Bornemisza  K  1  á 

1606 

i  törlendő, 
de  m  i  t  tett  f 
L  aj  os  ,  ügyvéd 


olvasandó 

Baranya  y. 

(Beöthy  A  n  d  o  r  n  é). 

M  i  ■  s. 

Géczy  György. 

1703-1711. 

meghalt  172ö-beii. 

Vitéz. 

N  a  g y~S  zelcséni. 

királytól. 

1706-ki. 

1405.) 

S  z  e  ut- Iványi. 

Vécsey  T  e  r  é  z  t  ől. 

1  s  t  v  á  n  n  é. 

látni. 

Nagy  Bora. 

1479 

Yilf.  tábla. 

j  es  u  i  ta. 

Berzeviczy. 

András. 

Poturnyay  Tamás. 

Bella. 

Medgyes. 

b.  Huszár  Károly. 

b.  Bornemisza  lí  ó  z  a. 

1836. 

de  mit  se  in  tett. 
József,  ügyvéd. 


I 


-/