(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Biodiversity Heritage Library | Children's Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyarország családai : czimerekkel és nemzékrendi táblákkal"

THE UWBmMB 

UTAI 




{ 



' «3 V / 

M I 3 



MAGYARORSZÁG CSALÁDA1 



@^GMiHitüliL 



ES 



NEMZEKRENDI TÁBLÁKKAL. 



IRTA 



•^WrM&s*** 



KIADJA 



— « mf~ 




NYOMATOTT BEIMÜL J. ÉS KOZMA VAZULNÁL. 



Sola virtus magnós generat et pracstantes viros , quam tamen ut alia 
omnla póosint, relinquere postéris majores non possunt. 

Saiustius. 



THE L1BRARY 

BRIGHAM YOUNG UNIVERSITY 
PROVO, UTAH 



Beökeös család. (Felső-őri). Egyike azon hatvannégy ne- 
mes családnak , mellyek Vas vármegyei Felső r helységre Rudolf ki- 
rálytól 1582-ben adomáüylevelet kaptak. 

Beöthy család. (Bessenyői és Örvendi, gróf és nemes). Régi 
család, mellynek elei állítólag az oklevelekben Equites de Földvár néven 
fordulnak elé. A Beöthy nevet — ugy mondatik — onnan kapta, mert 
a család egyik őse menyegzőjét nagy-bőjtben tartá. 

Czimere a családnak a paizs udvarának alján 
egy koronán nyugvó kar, melly kardot villogtat, s 
raellyet borostyán-koszorú vesz körül. 

A család birtokos Bihar, Heves, Zemplin sat. 
megyékben. 

Beöthy László már 1447-ben a budai ország- 
gyűlésen Bihar megye követe volt *). 

Azonban adatok hiányában a családfát csak 
múlt század közepétől közölhetem a ). 




*) Kovachick Suppiem. ad vest. com. II. 233-236. 1. 

2 ) B. Vay László : Német hívság 280. s köv. lapokon , az 1804-ben élőkig. 

1* 



4 



Beöthy. 



Imre 

septemvir. 

1 1830. 

(Felsőbnki 

Nagy Teréz) . 



Anna (Bárányi Györgyné). 
Ferenci kapitány 1804. 

^ Sándor 
Sándor 
(Tokody IsabeUa) 



N. 



Mihály 

1760, 

alispán 

(B Peiényi 

Franoziska 



János 
alispán 
f 1786. 
{ (Baranyay 
Bora) 



József 



Geiza. 

Gyula. 

Leo. 

Olga. 



Károiy 
1804. hadnagy 



Zsigmond 
(Barcsay 
Klára). 



Iván. 

Ernő. 

Károly. 

Miklós. 

Zsigmond. 

Irene. 



Francziska (Sóvári Soos Pálné) 
Viotoria (Kazinczy Mihályné). 

C Kázmér. 
Lajos <! József. 

(Beniczky 1 Sámuel. 
Anna) j Lajos 

(Fehér Már.) 

Mária. 

Konstanozia. 



Miklós. 
Béla. 
Ilka. 
Etelka. 



Vincze 
(Szirmay 
Franciska) 



Gusztáv. 



Jolán. 



László 
ezredes 
&liüpán 

(Husztinger 



K Emil 
Izidor \ Mária 

(gr. Nváry) í Simon 

György 
Imre , 

Vincze \ 

(Nagy Mária)* 

János (Vágó Júlia) 

Júlia. 

( Sándor 
Kálmán 1804-ben J Andor 

hadnagy. i (Beöthy Stef. 

(Szeeman Mária) I Atilla 

V. Czeezilia 

f Mihály 
1 Aigernoa 
* Mária 
László / Éva 

(Bárányi i Paulina (Kazinczy Tit.) 
Czeozil.) | Stefánia (Beöthy Andor) 
Erzse (Szuayogh Bért.) 
Sándor 



•>i 



Gábor 
Bálint 
János 

Sára 
Mártha 



Dienes 

("Waidensteiner 
Luiza). 

( Ákos 
f Sarolta 



i Sái 
< Gizella 
f La 



Imre <(l 



jaura (Gyuricskay kap.) 

Ödön 

(Csanády'' 

Luiza) 

Petronella (Siroki Egri Józs.) 
• Rozália 
\ Klára 

«y<(b. rmczenau< r * '. , T • s 
Judit) l Anna) ( (J^ermczky Lajos). 



i Gábor 
<(b, Revicz 



Berehtoldi. 5 

E nemzékrend mint látjuk , két testvértől , Mihály- és Imrétől jő 
le. Imre alapitá a gróíi ágat, mellyről alább. 

Mihály í 760-ban Bihar megye alispánja, neje báró Perényi 
Francziska , kitől — mint látjuk — B égy fiu és egy leány-gyermeke 
maradt. 

Imre (a Mihály fia) Bihar megyénél kezdett hivataloskodni 
mint aljegyző, később itélő-inester , altárnok , majd sz. István-rend ke- 
resztese , és a hétszemélyes tábla ülnöke lőn. Végre nyugalmaztatva 
meghalt Nagyváradon 1830-ki január 26-án , kora 86-dik évében. Ne- 
jétől felső-büki Nagy Teréziától gyermekei : Anna, váradi és micskei 
Bárányi György Bihar megyei táblabíró neje. Ferencz 1804-ben 
kapitány ; Károly ugyan akkor az Eszterházy gyalog ezredben had- 
nagy, és Sándor. 

János (Mihálynak fia) szintén Bihar megyénél viselt jegyzői, 
főszolgabírói, és 1783-dik évtől első alispáni hivatalt. Meghalt 1786-ki 
november 2 -kán. Eltemettetett Várad-Olasziban a Ferenczesek zárdája 
alá. Neje bodorfalvi Bárányi Borbála a hires tábornok Baranyay János 
leánya volt, ki azután Fárádi Vörös Sándorné lŐn. Gyermekeit a nem- 
zékrend mutatja, közülök Vineze okleveles ügyvéd Bihar megyei 
jegyző volt 1804 ben. 

Mihálynak harmadik fia László, a Kálnoky huszár-ezredben 
hadnagy , s végre ezredes, azután pedig ■■{ 1804-ben) Bihar megye hires 
alispánja. Neje Husztinger Janka volt. Fiai közül László szintén 
katonai pályát választott. 1804-ben hadnagy volt már. Ennek neje 
micskei Bárányi Cecilia 1856-ki sept. 15-kén, kora 59-dik évében halt 
meg Nagy-Marián. Gyermekei : Mihály , Algernon , Mária , Éva , Pau- 
\ina, (Kazinczy Tituszné), Stefánia (Beöthy Sánd.), és Erzse (Szuny ogh 
Bertalan). Legnevezetesb szerepet vitt Ödön íia , született ez Nagy- 
Váradon, 1796-ki dec. 5-kén. 1812-ben márcziusban Nagyváradon, mi- 
dőn a philosophiai tanfolyamot végezé, az ott toborzó Chienmayer 
huszárokhoz állott be. Rövid idő múlva mint huszár kadet Lengyel- 
országba vitetett a muszkák ellen. Néhány hónap múlva hadnagy lőn, 
majd a Pozsonyban fölállított könnyű lovasokhoz mint főhadnagy át- 
tétetett. A francziák elleni minden későbbi ütközetben részt vett Jelen 
volt Lipcsénél , Parisban , és a nagyszerű dijoni táborozásban. A béke 
után Lengyelhonba, és onnan 1820-ban a katonaságot odahagy va, haza- 
vonult A magányélet csendét nyelvek , történeti és politikai munkák 
sat. olvasásával tölte. 1826-ban Bihar megye táblabirájává , 1832-, 
183G-, 1843-ban követ, 1841-ben alispánja lőn, 1848-ban főispánjává 



6 Bérchtoldt 

neveztetett Bihar megyének. Ugyanez időben kormánybiztosi minőség- 
ben is működöt!, stb. 1849-ben Francziaországba menekült J ) — 1837- 
ben vette el nejét, Csanády Luizát, kitől gyermekei: Ákos s Sarolta. 

A család másik ágát, mellyet grófi ágnak nevezhetünk , Imre 
(Mihálynak testvére) inditá le. Imrének fia Grábor báró Reviczky 
Judittal nemzé ismét Imrét, ki grófságra emelkedettedé nejétől báró 
Pinczenau Annától csak egy leánya Jozefa maradt, ki jezerniczei és bá- 
honyi Jezerniczky Lajos neje volt. Meghalt 1836-ki márczius 18 kán, 
kora 35-dik évében tüdősorvadásban. Eltemettetett Bahonyban, Po- 
zsony megyében. Benne a Beőthyek grófi ágának vége szakadt 2 ). 

A családnak egy ága némellyek szerint Erdélybe is szakadt. 

Komárom megyében szintén találunk Beöthy családra, melly két 
testvér-irót mutatott, föl, úgymint Zsigmondot (született 18 19-ki 
febr. 17.) a költőt, ki beszélyeket, és mint ügyvéd jogi munkát is adott 
ki. Es Lászlót (szül. Komáromban, 1826. máj. l-jén), a humoristát, 
ki 1857-ben halt meg. 

Bérchtoldt család. (Gróf, ungerschützi báró). E régi csa- 
lád 3 ) Tyrolból — némellyek szerint Spanyolországból — eredt. A XVI. 
század végén már Alsó-Ausztriában két ágon virágzott , és nemességé- 
ben II. Rudolf császár által 1594 diki márczius 1-ső napján megerősi- 
tetett. Az egyik ágazat magát Sachsengangról ,' a másik Ungerschütz- 
ről nevezé , és kiterjedt Cseh- és Morvaországba is. A sachsengangi 
Bérchtoldt ágból Miksa, Sachsengang ura, 1 603-ban ; — és 
testvére Iván, ki 1587-ben Rudolf császárnak Ebersdorfi várában 
várkapitány volt, — 1606-ban Alsó-Ausztriában is lovagi rangra emel- 
tetek. Ez ág azonban János Menyhértben 1650-ben kihalt. 

A másik ungerschützi ágnak törzsévé Jakab lőn, ki szintén 
elnyeré az alsó -ausztriai lovagi rendet is 1628-ban. Azonban jeles tu- 
lajdonai által magának még magasabb fokozatokra is utat nyitott. Alsó- 
ausztriai kormány -tanácsnok , és a császári udvari kamara igazgatója 
lőn. Erdemeiért pedig 1633-ki april 25-kén II. Ferdinánd császár által 
bárói rangra , majd 1635-ben az alsó-ausztriai tartomány- s uri-rend 
(Land- und Herrenstand) sorába emeltetett. Meghalt 1641 -ki május 
28-kán. Második neje nemes Hegenmüller Mária Magdolna Zsuzsanna 
volt. Tőle a mai napig a család igy származik le ; 



') L. Ujabb ísm. tár. I. köt. 495. I életét 
2 ) Regélő 1836. 17-dik szám. 
8 ) A család adatai ízerint 



Berchtoldt 



CO CB 



CO & 



Fercncz Benedek. 1673. gróf. 

S 



JQ 0) , 

~ fco 

.8*1 

CC 



{Mátyás Ernő 

1673. gróf. 

/(Gr.Mansfeld 

Zsuzsanna 
t 1693.) 



Ferencz Károly 
sz. 1664 f 1720. 
(1. Gr. Praschma 

Eszter. 
2. Gr. Kolowrat. 

Krakowsky 
Mária Antónia \ 



Ferencz AntakProsper AntaP 

sz. 1691. J(báró Péter 
(Gr. Sin zen- fwaldskyTer 
dorf Mária). \ 1744-től 



Károly 
Gusztáv 




Jakab Fülöp. 1673. gróf. 



I 



Ádám Ignácz 
szül. 1701. 
(1. Gr. Aickbüklj 
Mária. 



Lásd ezt 

s gyermekeit 

a következő táblán. 



Jakabnak a törzsnek, mint látjuk, bárom fia volt , kik 1673-diki 
július 29-kén ausztriai grófságra emeltettek. Ezek közül Mátyás 
Ernő másodszor elvevén 1662-ben gróf Mansfeld Zsuzsannát, ettől 
1664-ben született Ferencz Károly, kiáltat a családot tovább 
terjeszté. Említett Ferencz Károly kétszer nősült, első neje gróf 
Praschma Eszter Isabella Regina volt, ki 1708-ban halt meg. A má- 
sodik gróf Kolowrat Krakowsky Mária Antónia 1710-ben lőn neje 
Ferencz Károly meghalt 1720-ki sept. 19-kén. Gyermekei közül Fe- 
rencz Antal és Ádám Ignácz ágazatukat fentarták. Amannak 
ivadékit a tábla mutatja. Ádám Ignácztól pedig a magyarországi 
ág származott le, mint a következő nemzékrend elétünteti : 

f C Richárd. 

i IV. Antal < Francziska (gr. St. 

I cs. k. kam. i Angelo neje Nápoly- 

t neje Misz I ban). 

C * Strachan I Gabriela (b. Fegelyné 

II. Antal <HI. Antal / Mathild sat. \ Schweizban). 

1. b. Revicz- J f 1819. 
i ky Mária. I (Huszár 
2. Gr. Nyáryf Mária). 



s 

ií'*l 

0*0 ) 

3 * 

CO .1-1 

§>£ 



I. Antal 
sz. 1731. 

ezredes 
(Eyerl 
Zsófia) 



Mária (gr. Chotek Károly). 



Nyáryl 
N.) I 



József János, sz 1735. tábornok. 
(Báró Paluska Anna Márfa). 

Ferencz , beszterczei püspök. 



József 

sz. 1799. 

f 1840. 

(1. Gr. Ra 

fdeczkyFranc. 

2. Gr. For- 

gáehOttília) 



Antal 
szül. 1827. 
László 

sz. 1829. 
(Gr. Török 

Anna). 



Josefina 
sz. IS53. 

Anna 
sz. 1855. 



Janka, sz. 1331. 
Henri ette, sz. 1896. 

Karolina (gr. Nemes Jánosné). 
Ádám Ignácz, ki 1701-ben született , gróf Aichbühl Máriá- 
tól (szül. 1706. jun. 18. meghalt 1774.) született gyermekei által ala- 
pitá a magyarországi ágat. Három fia : 1. I. Antal, 2. József, és 3. Fe- 
rencz az 1751 -ki országgyűlésen honfiusitatott. Ezek közüli. Antal 
a Pálfy vasas ezredben ezredes volt , és Krotzkánái elesett. Nejétől 
eyersbergi Eyerl Zsófiától utódait mutatja a táblázat. 



8 Berchtoldt 

A másik testvér József János (szül. 1735.) szintén a hadi pá- 
lyára lépvén, tábornok lőn. Neje báró Paluska Anna Mária volt. 

A harmadik testvér Ferencz papi pályára lépvén , végre po- 
zsonyi nagy prépostból, helytartósági tanácsnokból , és növi ezimzetes 
püspökből 1776 -ki jan. l-jén az akkor felállított beszterczei megye első 
püspöke lőn. 1780-ban belső titkos tanácsos. Meghalt 1793. aug. 14-én. 

I. Antalnak fia II. A n t a 1 , a kinek első nejétől báró Reviczky 
Máriától született fia ismét III. Antal. Ez nejétől baráthi Huszár Má- 
riától született gyermekei ágát még inkább kiterjeszté. Meghalt 1819- 
ben. Gyermekei: 

a) IV. Antal szül. 1798-ban Nógrád megyében Füleken sat. 
birtokos, cs. kir. kamarás. Neje Miss Strachan Mathild. 

b) Mária, szül. 1795-ben, csillagker. palota-hölgy , 1 81 7-diki 
július 15-ke óta cs. kir. kani. és titk. tanácsos gr. Chotek Károly neje. 

c) József, cs. kir. kam. , szül. 1799 ben, meghalt 1840-ben. 
ElsŐ neje gr. Hadeczky Francziska; ettől született 1826-ban Antal 
fia. — Második neje 1827-ik óta gróf Forgách Ottilia , (szül. 1810.) a 
ki megözvegyülvén , hyeburgi Hye Rudolf által vezettetett ismét ol- 
tárhoz. Ettől gyermekei : László, szül 1829-ki febr. 16-kán, főhad- 
nagy a cs. kir. hadseregben, egybekelt 1853-ki márcz. 29-kén szendrői 
gróf Török Annával, kitől gyermekeit a táblán láthatni. Janka, szül. 
1831-ben, és H e n r i e t 1 e szül 1836-ban. 

d) Karolina (szintén III. Antal gyermeke, született 18024ien. 
Csillagkeresztes és palota-hölgye a császárnénak, 1821. óta hídvégi 
gróf Nemes János cs. kir. kam. és titk. tanácsos neje. 

Eddig a magyarországi ág. Ajzonban virágzik a osalád egy másik 
ága is, melly, mivel Magyarországban is birtokos, és mivel több csa- 
láddal vérséges Összeköttetésben áll, szintén igényli e helyen megemli- 
tését. Ez ágnak jelenleg feje 

Gróf Zsigmond András Corsin . született 1799-ki febr. 4-kén, 
birtokosa Morvaországban a buchlaui és zerawitzi urodalomnak , Ma- 
gyarországban pedig közbirtokos a nagy-zábláthi és putnoki uroda- 
lomban; 1828-ki october 23-kán vette nőül mitrowitzi gróf Wrati- 
sl a w Ludmilla Mária Terézia cs. ker.-hölgyet, és Csehországban Olbra- 
movitz birtokosát, (sz. 1808. jul. 26.) kitől gyermekei : 1. Ludmilla 
Gizella Teréz , született 1831 -ki april 20-kán, férjhez ment 1840-diki 
febr. 21 -kén , gróf Harnoncour-Unverzagt Huberthoz. 2. Z s i gm o n d 
Kálmán Corsin, szül. 1834-ki február 6-kán. 



Beresétiy 9 

Testvére: Antal, született 1801. april 13*kán, szintén bir- 
tokos Nagy-Zábláthon és Dédesen ; és Morvaországban tactományrendi 
ur. (Landstand> 

Unokatestvére: Károly, született 1795-ki oct. 28-kán, 
alsó-ausztriai tartományrendi ur, nőül vette 1820-ki május 6-kán gróf 
L o d r o n-L aterano Cziczelle csillagkeresztes hölgyet (született 
1794-ki január 20-án). Ettől leánya Eleonóra Jozefa, szül. 1830. 
aug. 3-kán; 1845-ki sept. 8 ka óta pallini Inkey Kázmér neje. 

Károlynak még több rokona is él, kik azonban már e gyűjtemény 
körén kívül állanak. 

A család grófi czimere egy négy 
részre osztott paizs. Az 1. és 4. arany ud- 
varban koronás egyfejü fekete sas krter- 
j esztett szárnyakkal a paizs belső része 
felé fordulva látható. A 2. és 3. kék ud^ 
varban két ezüst gerenda rézsut fölfelé a 
középen szegletet alakit , melly alatt egy 
kétfarku koronás oroszlán áll , élsŐ jobb 
lábában pallóst , baljában vas vértet tart, 
eddig a metszvény mutatja. A paizs 
tetejét grófi korona födi , mellyen két ko- 
ronás nyílt sisak nyugszik , a jobb oldalin 
a paizsbeli fekete sas , a bal okialibél az 
emiitett oroszlán emelkedik ki. A foszladék jobbról arany-fekete szinü, 
balról ezüst-kék *). 

Bercsény család. (Székesi , gróf) Olly családnév , melly — 
kivált a XVTL ésXVTIl. század elején szerepelt történeteinkben, és — 
elbukott ! mielőtt — elenyészett volna. 

Eredetét a székelyföldre a Maros-székbe viszik be , és az előnevet 
adó Székes nevű helység csakugyan a Maros-székben van. Cserey Mi- 
hály az i f j a b b Miklósról 2 ) irván , határozatlanul érinti csak, 
h°gy » az e l e J e Marus székből Székesről bujdosott volt ki gyilkosság miatt ; 
— a feleségemnek — úgymond — a Kun ágról közel való atyafija" 3 ). — 
Kemény János azonban e kibujdosó nevét is meghatározza , állítván, 




*) Adami SoaL gentil. Tom. I. 
jabaa is. 

*) Hogy két M i k 1 6 s volt , alább látandjuk. 
*) Cserey Mihály Históriája 315. 1. 



Siebmacher grosses Wappenbuch- 



10 Bercséay. 

hogy az Bercsényi Imre volt *), a Bethlen Gábor korában élő nógrádi 
főkapitány, azután pozsonyi főkaniarás, kiről alább leend említés. Azon- 
ban Imre előtt is találunk már Magyarországban e csaJádbeliekre. 
így már 1544-ben előfordul Bercsény László, kinek Dóczy Miklóssal 
volt baja elhajtott lovak végett *). 

Lehoczky szintén említ Bercsényi Lászlót mint Szörényi bánt , de 
év nélkül 3 ). 

Wagner pedig 1607-re sóvári Soós Borbálát említi, mint Ber- 
chény István Özvegyét *). 

Mindezek megemlitése mellett Magyarországban a család meg- 
alapítójául mégis a már nevezett Imrét kell elismernünk. Ez — mint 
Kemény önéletiratából már az idézetben áll, — Erdélyből Magyaror- 
szágba telepedett meg II. Ferdinánd alatt , és aranysarkantyús vitéz 
(eques auratus) majd Nógrád vára kapitánya , végre pedig a pozsonyi 
kamarának főtanácsosa lőn , sőt bárói rangra is emeltetett *) , ugy lát- 
szik életének utolsó évében 1638 ban, mielőtt a sveeusok elleni hadban 
elesett 6 ). 

Imrének nővére volt Borbála Lázár Istvánné , és — ugy látszik 
másik nővére — volt Bercsényi Zsuzsanna, Farnasi Gréczy Gá- 
bornak hitvese 1630-ban, ki Bihar megyében Nagyfalu. Szentmiklós, 
Cseleki (tán Cséklye) , Zaránd vármegyében Téczi , Pipaly , Csokai és 



,Kemény János Önéletírása 4 * Szalaynál a 137. lapon. Kemény Já- 
nosnak szavai ezek : „Végre Bercsényi Imre , kit azelőtt az fejedelem disgutált 
vala , melly miatt amaz nyughatatlankodván , egykor Romában devotiojának 
praetextusával kéredzék és jára ; másszor Jeruzsálemben, mert igen catholicus 
ember vala, nekünk atyánkfija ; azok megj árasa után ugyan ki is bontakozék, és 
római császár birtokában telepedék , elsőben nógrádi kapitányságban , azután 
pozsonyi főkamarásságban állitaték ; noha valami magyar hadakat is azon 
tisztei alatt fogadván, sveeusok ellen való hadra is ment vala, és oda vessze is el, 
fiai élnek ; — ez azért . . . sat. 

2 ) Sz. Benedeki Conv. Fasc. XVII. Nr. 52. Admonitorio Evocatoriae via 
növi pro Nicolao Dóczy in facto abactorum pecorum contra Ladislaum de Ber- 
chén intuitu denegatae transmissionis coram Cottu Bars. — U. ott Fasc. XLI1I. 
Nro2. 

3 ) Lehoczky : Stemmatogr. 48. 1 

*) Tabell. geneal. Ms. tab. XLVII. 

5 ) Collect Herald. Ms. 106 1. - De az 1639-ki év hibásnak látszik, miután 
1638-ban elesett. Lehoczky II. 167. lapon pedig 1693-ra teszi szinte hibásan, hihe- 
tőleg 1633-ban lett báró. 

€ ) Bel Not. nov. Hung. I. 457. hoLsacri sepuichri eques auratus-nak iratik. 



Bercsény ti 

Gorbai helységbeli birtokrészét Bercsény Imrének elzálogitá J ). Neve- 
zett Zsuzsanna 1635-ben már özvegy volt 2 ). 

Imrének fia volt László 3 ) , ki Hont megyei Damásd várának 
kapitánya volt, mellyé t a töröknek könnyű móddal átengedvén 4 ), ezért 
az 1647-ki országgyűlés a nádor elé idézteté 5 ). 

Szintén Imrének fia 6 ) volt í. Miklós is. Ez ifjúságában Lengyel, 
országban , Erdélyben , és a részekben II. Rákóczy GryÖrgy alatt a tö- 
rökök ellen többször liarczolt , Érsekújvár védelmében pedig vitézségét 
szintén kitüntette > miért I. Leopoldtól ország-alkapitányává nevezte- 
tett 7 ). Birtokot szerzett Nyitra megyében is, hol Brunóczot és Temet- 
vényt birta. Valamint atyja Imre Kemény János öuéletirása szerint 
„igen catholicus ember vala", ugy Miklós is Tarnóczy István jesuita 
idézett munkája szerint „buzgó katholikus volt , ki búcsúkra is járt 
Mária-Czellbe , Nagyszombatban a Ferenczes szerzetesek egyházában 
oltárokat, Temet vény várában pedig kápolnát épitete. Élt még 1684- 
ben is 8 ). És ez évben a budai táborozásban is részt vett 9 ). 

I. Miklós után következik a vele egy időben is már élő 
II. M i k 1 ó s , — ha jól sejtem — Lászlónak a damasdi kapitánynak 
fia, született 1650. táján, már 1692-ben mint gróf, aranysarkantyús 

*) Gyulafejérvári káptalanban Böjtki Gásp. Protoc fol. 64. 

*) Kolos monostori Conv. Protii. O. fol. 33. 34. Prot. II. 1?4 , 125., 126., 
141. Prot III. fol. 3. Prot. O. secund. £bl. 75. etc. 

3 ) Lehoczky id. helyen nyilván Imre fiának mondja. 

*) Tudománytár 1835-ki IV. köt 190. 1. 

s ) LXIV. törv. czikk. 

9 ) Tarnóczy Istv. Nagy mesterség a jó élet. Bellarmin után for- 
dítva. Nagyszombat, 1674., melly munka ,.székesi Bercsényi Miklósnak ő felsége 
Dunán innen Magyarország részei és Érsekújvár ellen való véghelyek és bánya- 
városoknak oltalmazó erősségeknek vice-generalisának , Magyarország kapitá- 
nyának van ajánlva." Az ajánló beszédből kitűnik némelly életére vonatkozó 
adatokon kivül az is, hogy atyja a pozsonyi kamara tanácsosa (tehát Imre) volt. 

7 ) ü. ott. 

8 ) Galgócz várában 1684. nov. 6-kán kelt levele Dobay Jánoshoz gyűjte- 
ményemben. — Az eredeti fekete pecséttel gyászolás jeléül. 

9 ) Egy hozzá intézett , 1684. sept. 23-kán kelt eredeti levélen gyűjtemé- 
nyemben illy külezime (adresse) áll : Illustrissimo Dno Dno Nicolao Bercséni 
Seniori, Liberó Baroni de \ székes, Equiti Aurato, Sacr. Caes. Regiaeque 
Mattis Consiliario, Caraeratio, nec non Confiniorum Cis-Danubianorum vicegene- 
rali etc. Dno Dno mihi gratiosissimo. — In Castris ad Budám locatis. — Itt is már 
a seniori szó mutatja, hogy a családban két Miklós volt, mit azért szükség 
megjegyeznem, mert e család nemzékrende nagyon sok előtt ismeretlen, és átalá- 
nosan a Rákóczyval szerepelt Miklóst amazzal összetévesztik, sőt egynek tartják. 



It Berezel?. 

vitéz, cs. kir. tanácsos és kamarás , Szeged vára főkapitánya , és Ungh 
vármegye főispánja irattá ki czimét ') 1689-ben gróffá lett 2 ). Később 
1703-dik óta mint a Rákóczy- féle forradalomnak ugy szólva teremtője. 
E forradalom alatt már Ungh vármegyének Örökös főispánja , a szövet- 
kezett rendek Összes hadseregének fővezére., valamint a senatusnak 
elnöke volt. 1711-ben a szathmári béke után kegyelem helyett ő is a 
bujdosók sorsát választá, és mint illyen Törökországban Rodostón meg- 
halt 1725. nov. 6- kán 3 ). Neje három volt. Első homonnai Bruge'th 
Krisztina *), második Csáky Krisztina s ). A harmadik volt nemes 
Kőszeghi Zsuzsanna , kivel már Törökországban kelt egybe. Az első 
nejétől született fia László, és leánya Zsuzsanna gróf Zichy Péterné. 

László (II. Miklósnak fia) Prancziaországban egy huszár ezre- 
det alapitott, és ott halt meg 1761-ben. Ennek fia gróf Bercsény Antal 
1794-ben Bécsben lakott 6 ), és azóta a család — mint mondatik — 
hazájába térhetéseért tett lépéseket. * 

Áttekintésül a nemzékrend imez: 

^ László L Gróf II Miklós C C 

Imre ^ datnasdi kapit. 7 1692. szegedi kapi ti László > . . , 

báró ] - 1647. 1 17G1-17U. 1 Franezia- k A ° 

nógrádi kapi-J tán ennek 6a. ( forr. fővezér. 1725 1 országban I 

tány és I (1. Drugeth Kriszta 1 1762. ' 

kamarás f 1 . Miklós 2. Csáky Krisztina- / 

f 1338. I 1679. 1684. 3. Kőszeghi Zsuzs.)( Zsuzsa (gr. Zieky Péterné). 

A családnak ősi czimere az egyszarvú. A bárói czimer , mellyet 
Imre kapott — ez : a paizs kék udvara egy nagyobb vörös kereszt, és 
körüle négy kisebb vörös kereszt látható. A sisak koronájából egy- 
szarvú emelkedik föl. A foszladék jobbról arany- kék, balról ezüst- 
vörös. — Már I. Bercsény Miklós (az idősb) báró pecsétéin a paizs 
kétfelé osztatik , a jobboldali kék mezőben van a hármas kereszt, a bal- 
oldali vörös mezőben hármas halmon korona, és abból nyúlik fel az 
egyszarvú. A sisak koronájából ismét egyszarvú. A paizs körül foszla- 



1794 



1 ) Csejtke várában 1692-ki april 3-kán Kisfaludi Lipthay András Szeged 
vára alkapitánya részére kiadott menedéklevél Lipthay család levéltárában. 

*) Lehoczky II. 167. 

3 ) Mikes Kelemen : Törökországi levelei , Kultsár István által Szombat - 
hely, 1794. 179. lap. 

*) Ki előbb ghimesi Forgách Andrásné, másodszor erdődi Pálffy Ferenczné, 
volt, ég csak harmadszor lőn Bercsény iné. Wagner Coll. geneal. Dec. III. 54. 

6 ) Ki előbb trakostyáni Draskovics Miklós országbíró, másodszor Erdődy 
bán neje volt, harmadszor lett Bercsény iné. L. Wagner Mss. tom. LXX 73. 

a ) Mikes Kelemen id. h. élőbeszédében. 



Bercsely. 



IS 



dék *)• Másutt — mint a második metsz vény mutatja — a czimer 
ugyanaz, de a paizs mellett (telamonok gyanánt) egyszarvú s oroszlán 
fekszik, mellettök égnek álló kard, mellynek hegyén egy fejű sas *). 
E telamonok II. Miklósnak a már grófnak czimerein is láthatók , csak 





hogy már mindkét oldalról felálló oroszlán alakban 3 ). (A metsző mai 
alakú és hibásan 9 gombos koronát vésett). 

Berczely család. (Berezeli). Nógrád megyei régi család. 
Azon megyében Nagy- és Kis-Berczel helységet már a XV. század ele- 
jén e család birta. 1410-ben Berezeli Ugrin Miklós nyolezados törvény- 
szék előtt perel Berczely Istvánnak fia Miklós ellen 4 ). 

A mostan élő családnak nemzékrendét azonban csak a XVIII. szá- 
zad végén élt Berczely Gergelytől közölhetem a következő családfán s ) : 
Katalin. (Bal ezer József). 



Idősb 
Gergely 



Gergely J ? va . ( Var k°iiyi Imrené). 



István 

1726. ) Péter * 



\ Mihály 



Erzsébet (Hamar Ferenczné). 

\ (Hamar Anna). { Ádám ' 
j István , kapitány. 
I Antal. (Zlinszky Mária). 

uau. í I József. 

1734. j jÁno8 I Anna. 

( (Velenczey Zsuzsa)] J^ (Baloghy ^^éné). 



*) 1684-ben kelt levelén. 

*) Adatni scut. gént. I. Tom. 

•) 1706- 1709-ben kelt levelein. 

*) 1410. Octavalis processus Nicolai Ugrin de Berezel , contra Nicolaum 
filiurn Stephani de Berezel ad seqnestrationem portionis Berczeliensis institutus 
in partibus. — 1794-ben Bodouyi Annára maradt levéltárban Regestrumom sze- 
rint a 8-dik Fasciculusban. — 5 ) Perben hitel, családfa szerint. 



14 



Berecz. — Berecaky. 



Idősb Gergelynek fia Pál 1734 jul. 15-kén III. Károly királytól 
adományt vett Felső- és Alsó-, vagyis Nagy- és Kis-Berczelre, Vanyarcz 
helységnek, és Újlak pusztának fele részére , és Becske helységben két 
házhelyre, mellyekbe ellenmondésok mellett beiktattatott *). 

A család néhány tagja katonai pályán szolgált , nagyobb része 
gazdászatának élt. 

Czimere a családnak itten láthatólag kék 
mezőben zöld halom felett koronás oroszlán 
kettős farkkal , első jobb lábában kardot villog- 
tatva. A sisak koronáján bajnoki kar nyugszik, 
szintén kardot tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst- vörös. 

Berecz család. E családnév is , mint 
sok más, a „Briccius" keresztnévből szárma- 
zott , és ugy Magyar- mint Erdélyországban 
több illynevü családot bírunk. Magyarország- 
ban Heves, Tolna és Zemplin vármegyékben 
nemesrendü. 

Ezek közül a nemességre egyik 1714-ben 
tett szert, a midőn Berecz Mihály és T a- 
más III. Károlytól czimeres levelet kapott. Czimerül kaptak: zöld 
mezőn két hátsó lábán felemelkedő egyszarvút, melly lábaival három 
piros rózsát tart. A vért fölötti sisakból ugyan ollyan egyszarvú női 
ki. A foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 2 ). 

Bereczk család. Somogy vármegye nemesei közé soroltatik. 

Bereczk család. (Vízaknai). Erdélyi nemes család. György 
hadi ember volt ApaíFy Mihály korában. Nejétől Sibai Katától szüle- 
tett ismét Gryörgy, ki Nagy-Enyeden tanult, a külföldön is járt, hol 
az orvosi tudományokból tudori oklevelet szerzett. Haza érkezvén , az 
orvosi gyakorlatra lépett, Kolosvárott biró is volt, és tanácsos. Meghalt 
1720-ban, kora 52-dik évében. Irt és nyomatott néhány kis könyvet 3 ). 

Bereczk y család. Heves , Pest és Zemplin megye nemesei 
sorában leljük nevét. — Erdélyben még több illynevü család virágzik 
Ismeretesek közülök a következők : 




') A Bodonyi <?salád levéltári regestruma szerint nálam. 
a ) Collect. herald. Nro 619. 
8 ) Horányi Nova Mem. 422. 



Bereexky. — Berendy. 15 

Bereczky család. (Szent-rontási). A szent-rontási Bereczky 
családnak egyik őse MátJié , a Maros-székben néhány jobbágyot kapott 
adományba Báthori Gábor fejedelemtől 1 609-ki october 20-kán '). 

Bereczky család. (Torboszlói). Torboszlói Bereczky Máté 
említetik 1579-ben Báthori Kristóf itéletlevelében *). Maradékai közül 
élnek (1854-ben) László és Sándor testvérek 8 ) , marosszéki volt 
hivatalnokok. 

Bereczky család birt Doboka megyében is Kidében, hol 1766-ban 
a katholika egyházmegye alapitójául említetik 4 ). 

Bereglty család. (Mi kai). Hajdan Szathmár vármegyében 
virágzott. 1500-ban mikai Bereghy Lászlónak mikai birtokához Ítélte- 
tett egy darab witkai föld a csaholyi út mentében 6 ). 

Beregszászy család. Bereg vármegye nemességi Összeírá- 
sában foglaltatik. E néven Péter hajdan sárospataki tanár volt 
1574-ben «). 

Berey család. Szathmár vármegyében a XVI. század végén 
találjuk, hol M a j t i s helységben egy nemes udvarhelyet kap Berey 
Mih ály és Zikszay Ambrus királyi adományban 7 ). Ennek ivadéka e 
megyében most is él. 

Berendy család. Szathmár megye kihalt nevezetesebb csa- 
láda. Eredetére nézve állítólag szász volt 8 ) , és mivel Őse a bányák mi- 
veléséhez értett , Lengyelországból Magyarországba hívta meg egyik 
királyunk , és Szathmár vármegyében B e r e n d helységgel adomá- 
nyozta , és innen vette a család nevét. Már a XIV. században honunk- 
ban volt a család. 1330-ban Berendy Márton mester a pártos oláhok 
által körülvett I. Károly királyt , paizsával fedezve , szabaditá meg a 
veszedelemből. — 1463-ban Berendy István élt, és Jajcza vára alatt 
Mátyás királyt menté meg , a mennyiben egy a király ellen törekedő 
nagytestű törököt nyilával a hasán keresztül lőtt. E tetteért 1463-ki 
nov. 11-kén Jajcza várában költ levélben illy czimert kapott: vörös 



*) Kemény : Notitia Archivi Cap. Albens. 237. 1. Szent- rontás nevű helyet 
Erdély foldiratában nem leltem ; s igy e név valószínűleg hibás. 
2 ) Székely Nemz. Constitutioja. 272. lap. 
s ) Kőváry Erdély nev. családai. 257. 1. 
') Hodor : Doboka várm. 51. 
5 j Szirmay Szathmár 'árm. II. 96. 
8 ) Szirmay C. Zeniplin n. top. 212. 
7 ) U az : Szathmár várm. II. 215 
*) U. ott. 302. 1. 



16 Berény. — Serényi. 

mezőben szarvával fölemelt félholdat , mellynek közepét egy nyil nagy 
és hosszú hegyével érinti, s fölötte arany csillagok fénylenek 1 ). 

Ugyanesak e családból 1525-ben II. Lajos király Dávid nagy- 
bányai kamarai gróf volt, és családi czimere az akkor Nagybányán vert 
pénzeken is látható eme felirattal : „Temp. Dávid de Berend. Camer- 
Rivuli Do." 

1539-ben élt Berendy János, kitől Szamos- Kórógy faluban egy 
almás kertnek kibocsátását követelte Egry Péter és Dobay Jó Deme- 
ter 2 ). E Jánosnak neje Kenderes Anna volt f ettől leánya Berendy 
Magdolna, Kún Domokosné 3 ). 

Erdélyben a Berendi Berendy család — Kőváry szerint — 
kihalt. 

Berény család. (Malomfalvi). Erdély családai közül való* 
Malomfalvi Berény György eléfordul Báthori Zsigmondnak 1597- 
ben a fiscus és Bernáld családörökösök között lefolyt porben kelt ítélet- 
levelében *). 

Berény i család. (Karancs-Berényi , gróf). Régi törzsökös 
magyar család, melly okleveles emlékezetét 1205-ig mutatja ki. II. An- 
drás király korában élt Mihály, ki 1231-ben Pesten * domokosi 
szerzetesek *) részére sz. Antalról nevezett egyházat és zárdát ala- 
pított c ). 

I. Mihálynak fia Bertalan 7 ), ennek fiai voltak Jób Kun* 
chedésDers 8 ), kik 1266-ban Palaeolog görög császár ellen vitézül 
harezoltak , D e r s ott vitézül elesett 



*) Szirmay : Szathmár várm, II. 302. 303. lapon sajtóh ibábói áll Ö e- 
rendy Berendy helyett , a mint ez kitetszik a leirt czimernek a Schonvisner 
által 266. 1. közlött pénzen látható ozimerreli egyformaságából. 

•) ü. ott 191. 

s ) U. ott 266. 

*) A n székely nemz. coustitutiójai. Pest. 1818. 66. I. 

5 ) A Dominicanns szerzetet azért nem írom domés b a rá t-trak, 
mert Dominicus = Domokos; Döme pedig =* Demetrins. 

•)Bel.Notitnov. IV. 98. 

*) Mocsáry Antal (ki a Berény i család levéltárát ismerte), „Nógrád 
vármegye ismerete" L köt. 168. lapján , és Lehoczky Stemmatogr. 48. I. 

8 ) Lehoczky roszul írja ezeket Antal fiaiul ; Mocsáry állitása szerint, 
ki 1266-ról oklevelet közöl annak bizonyságául , hogy ezek Bertalan fiai voltak. 
Elevélbenr„Kunched, Job, filii Bartholomaei de Villa Be- 
rény" neveztetnek. L. Fejér : Cod. Diplom. Tom. IV. vol. II. pag. 344 



Herényi. 



U 



J ób Szolnok vármegyei főispán volt, és Bodolo vára r , épité Er- 
délyben , életet — valószínűleg mint fogoly a hét toronyban végzé. 
Neje a vitéz osaládból volt ')- Bizonyos az, hogy fia is volt Le vrant 
nevű , kinek Karancs-Berényben Nógrád várraegyében sirköve uj egy- 
ház építéskor megtaláltatott. E sirkövön e körirat van : „Hic iacet Lov- 
rani filivs D. Jobi de Berin si a ). 

K u n e h e d Isaszegnél is harczolt Ernei bánnal , és érdemeiért 
Nógrád vármegyében a szent Erzsébeti pusztát kapta adományban 
1266-ban 3 ). 

Dersnek fia volt I. András 4 ) a gyoVi ütközetben IV. László 
király szeme láttára hősiieg viselte magát, és sebeket kapott, miért ne- 
mességében 1274 ben megerósitetett 5 ). 

L Andrásnak fia I. László, három fiút nemzett, úgymint 
ÍL Lászlót, Balást, fóvadászmestereket, és I. J á n o s f.^), a budai 
társas káptalan kanonokát. 

Ezek közül II. László terjeszté tovább a családot fia Simon által. 

Simonnak fia volt I. Ferenc z, ki Nyitra megyében Bodok 
vára drökös ura volt. Neje Köbölkuthi Erzsébet. 

Lássuk most az eddigi leszármazást az 

1. táblán. 



L Bertalan 
1. Mihály] már 
123L f Berényi 



szolnoki < Lo vrant. 
főispán f 

Ders {^fí^jl. László 
Knnched. 



|il. László J Simon 

Bálás. 
I. János 
budai kanonok. 



'I Ferencz 

(Köböl 

kutüi 

Er*se). 

Lásd a 

II. táblán 



*) Lehoczky Szerint id. h. 

*) Mocsáry id. h. 174. L 

3 ) Lehoczky id. li. — Mocsáry szerint 170.1 Berényi Ferencz 1636-ban 
iktattatott be Sz. -Erzsébeten. — Ez utóbbi uj adományezimén történi) eteti. 

fc j Lehoczky a nemzékrenden I. Andrást Runched fiának ivja, a szöveg- 
ben pedig Ders Andrea s-nak nevezi. — Hogy 1. Andrá9 Dersnek i,De Ers- 
nek) na volt, bizonyítja gr. Berényi Tamás zempléni főispán fölött ,,S z o r g a l- 
míitos Abn«r t! czím alatt mondott halotti beszéd. Nagyszombat. 1747. 19. 1. 
és ennek első neje gróf Barfcóezy Terézia ,.S t i m u I u s M o r t i s" czimü halotti 
beszéde. Pozsony, 1738. Minek azért lehet hinni , mert a szónok származási elő- 
adását a család levéltári adatai szerint irta. 

*) Az imént idézett két halotti beszéd szerint András a győri ötkozet- 
beli vitézBégeért Valkó vármegyében Neuna várát kapta. Lehoczky is igy 
említi. Mocsáry beszél csupán a nemesség megerősítéséről. 

*) BeL id. h. Lehoczky is ; de ez utóbbi nem írja Jánost papnak , sőt 
inkább tőle negyed Ízig ágazatot közöl. 

2 



ig Berényi. 

A családfa végén* álló I. Ferencznek Köbölkuthi Erzsitől íia volt 
II. András 3 )- Ez l. Ferdinánd korában élt , és ennek hive volt Sza- 
polyay ellenében, miért emez által birtokaitól is megfosztatott 2 ). Azon* 
ban I. Ferdinánd által viszont jószágokkal adományoztatott. 1550-ben 
királyi adományban kapta Nógrád megyében Kazár helységet, Góniör- 
ben Belnát kis-belnai Bertalan és János magvaszakad tán 3 ). Továbbá 
1558 ban Zerdahelyi Istvánnal, PiJinyi Bálinttal, és Muraközy Mátyás- 
sal Nógrád vármegyében Karancskeszi, Mihály-Gerge és Tarnóoz hely- 
ségben, és a nagy- aranyi pusztán Nógrád vármegyében részbirtokot 
kapott kir adományban 4 ). Neje kettő volt. Az első Theszéri Margit s ), 
a második Onori Kata 6 ). Az elsőtől gyarruekeiül emiitettnek Pál, 
Benedek 1 552-ben , és Boldizsár, ki nejével Apponyi Katalin- 
nal — szintén mint testvérei — gyermekeket nem hagyván , a The- 
széri javakat is apui testvére II. Ferencznek hagyományozta 7 ) 
Második nejétől Onori Katalintól íia volt Zsigmond, kinek magva- 
szakadt, Erzsébet pelérdi Pelérdy Péter neje , és II. Ferencz. 

II. Ferencz (II. András íia) I. Ferdinánd király korában az 
egész Magyarország fő hadi biztosa volt 8 ). Neje kettő volt. Az első 
Marsovszky Katalin, a második tŐkés-uj falusi Ujfalusy Istvánnak leánya 
Dorottya , ki előbb nepsiczi és paczolai Sárkány György bajmoczi vár- 
kapitánynak Özvegye volt. Ezektől fölösen megszaporodott családa. 
Vagyonában is igyekvék magát biztosítani, 1608-ban uj adománylevelet 



') Bel és Lehoczky I. Ferencznek fiául teszik Boldizsárt is. Azonban látni 
fogjuk, hogy Boldizsár I. Ferencznek II. András fia után unokája volt. 
Ugyancsak Bel és Lehoczky Jusztinát is I. Ferencz leányául irják , más kútfő 
után alább azonban ezt III. András leányául látandjuk. 

*) Berényi Tamás fölötte mondott halotti beszéd. 20. 1. 

3 ) Mocsáry id. h. 170. 1. 

*) U. ott a sz. Benedeki Convent oklevelére hivatkozva. 

5 ) Hogy II. Andrásnak Theszéri Margit volt a neje , világosan kitűnik a 
Báthory Theszéri-féle ismeretes régi , és most végeldöntés alatt álló zálogos pör- 
ben bemutatott nem zéktáb Iákról, hol ez a sz. Benedeki Convent okleveleivel iga- 
zoltatik. 

6 ) Bel id. h. Onori Katalint II. András nejéül irja. Ezt bizonyítja oklevél 
is a sz. Benedeki Conventből, igy kellett tehát mind a két nőt feleségéül vennem. 
E r mivel a/ érdekelt pörben II. Andrásnak csak Theszéri Margit nejétől gyer- 
mekei tétetnek ki, és ezek különböznek a Bel által előadottaktól, csak mind a két 
feleségnek elfogadása által hiszem a valóságot kiderítve. 

7 ) Geneal Aothem. Cod. Mss 207. tom. II. 1530-ban. És lásd testvéreivel 
együtt a Báthory-Theszéri perben M. 34. sz. ulatt. 

*) Gr. Berényi Tamás fölötti halotti beszéd. 20. 1. 



Berényi 19 

szerzett Rudolf királytól Berény és Kis-Bárkány helységre , és a Telki 
pasztára Nógrád vármegyében. 1627-ben Tarnócz helységbe, 1636-ban 
pedig Sz. -Erzsébeten iktattatott be 1 ). Gyermekei a következők, az első 
nejétől : 

Zsófia, 161 l-ke óta Boronkay Jánosné, és Zsigmond. 

Második nejétől születtek III. András, ki ügyvéd, és 1 633-ban 
Pozsony vármegye jegyzője volt 2 ). Ennek hitvese Ocskay Anna (Ocs- 
kay Zsigmondnak nagy-szelcséni Zsuzsannától született leánya) volt, 
kitől csak leányai lettek, úgymint : Katalin Csuzy Péterné , Jusz- 
tina 8 ), 1. Révay Györgyné , 2. Palugyay Mártonné. Zsuzsanna 
Rudnay Győrgyné 1653-ban. Eképen III. András íiága kihalt. 

II. Ferencznek gyermekei voltak még : Borbála gróf Eszter- 
házy Jánosné . J ó z 3 e f korán elhalt , K 1 á r a sz. Klára-rendi apáoza, 
Erzsébet gróf Zichy Miklósné, és végre 

I. G y Ö r g y , ki egyik legnevezetesebb emberévé vált a család- 
nak. Előbb 642-ben) Nyitra vármegye alispánja volt 3 ) , ugyanazon 
évben báró lőii *). 1659-ben mint L Leopold követe járt Erdélybe Ke- 
mény Jánoshoz, és Barcsay Ákoshoz 5 ), 1662-ben kir. táblai báróvá 
lőn, és Pétervásárát (Heves vármegyében) nyerte Örökségül. Engedélyt 
kapott L Leopold király , hogy Bodok várát Nyitra megyében felépít- 
hesse. Már előbb 1651-ben Pálíi Pál nádortól adományt kapott Nógrád 
megyében Panyi Darócz, Homok Terennye helységbeli, és Devecser 
pusztai rész birtokára, ugy egész Mizerfára, mellyekbe 1652-ben beik- 
tattatott 6 ). Neje kettő volt Az első Keresztúri Zsuzsanna (Keresztúry 
Andrásnak Elefánt Judittól született leánya) , a második Eszterházy 
Zsóíia. Ezektől következő ki lenéz gyermekei lettek 7 ) : 

1) Katalin Sándor Jánosné. 

2) J u 1 i a n n a. 

3) Zsuzsanna nagyságos Pogrányi Perenczné. 

4) Mária Palugyay Jánosné. 

5) Báró Tamás, elesett Érsekújvárnál. 



*) Mocsáry id. k. 170. 1. 

*) Geneal. Auth. Cod. Ms 207. tom. II E gyermekeket sem Bel , sem Le- 
hoczky nem említi. Én itt az id. kézirat után, melly porben használtatott, adom. 
*) Geneal. autlien. id. k. 
4 ) Hist. kerald. Handbuch. Gotha 1855. 47 i. 
*) Mocsáry id. k. 
•) Mocsáry id. k. 
"^ Geneal. autk. id. h. — és Lehoczky. — Bel csak második nejét említi. 

2* 



6) Báró III. Ferenc z, ennek két neje volt, ekö kia-sennyei 
Sennyey Erzsébet, második Koksay Eva. Az elsőtől született : Á d á na, 
kinek két neje közül egy sem hagyott férfigyermeket. Az első nejétől 
Kobáry Zsófiától születtek : Mária Anna báró Andrássy Györgyné, 
éá Erzsébet, 1 . gr. Eszterházy Adámné , 2. gr. Nádasdy Boldizsár- 
né *). Második nejétől báró Bossány Judittól lett Klára Taródy Ist- 
vánná *). Ádám ága is kihalt. — f II. Ferencznek második nejétől Kok- 
say Évától csak leányai lettek , úgymint : Zsófia, Splényi László tá- 
bornagy neje, Mária Anna mint báró Zay András jegyese halt 
meg 3 ). Ea K a t a 1 i n Splényi Gábor tábornok neje. így III. Ferenez 
férfi-ága is elenyészett. 

7) I. Péter bírta Nagy-Tapolcsány t , neje b. Hölgyi Anna Hölgyi 
Gáspár leánya volt, kitől esek egy leánya maradt : Mária Terézia*) 
1. gr. Erdődy Józsefné, 2. gr Csáky jegyese lőn, de egybekelés előtt 
meghalt & ). 

8) I. Pál, kinek neje divékuj falusi Ujfalussy Jánosnak leánya 
FJva volt , három leányt és egy fiút nemzett. Leányai Erzsébet, 
1 . báró Ujfalussy Páíné , 2. gróf Forgách Ignáczné. - Éva Kis-Már- 
tonban Ágoston-rendi apácza. Julianna gróf Breüner Antalné ; és 
fia Imre, ki a most is virágzó Trencsén megyei beczkói ág törzse 
lévén, alább említetik, és a III. táblázaton maradékaival együtt látható. 

9) II. György, ennek fia volt III. György, ki nejévei divék- 
ujfahisi gróf Ujfalussy Klárával a mostanig lenyúló korosi vagyis 
nyitrai, ugy a bodoki és karanesberényi ágat alapi tá, s kitől a IV táblá- 
zatot kezdjük el. 



J ) Gróf Nádasdy Boldizsárt csak Bel íd. h. említi. 
2 ) Csak Geneal. auth. id. h. említtetik Taródy lstváu 
•) Bel id. h. — A geneal. authen. tábláján báró Zapf olvastatik. 
4 ) éé 5 ) Bel id. h. Lehoczky e Pétert g r ó f u a k irja. Leányát Terézt 
a Geneal* auth. táblája Tál leányának teszi. 



Herényi. 



SÍ 



Most lássuk egy tekintettel az eddig ismertetteket a 

I). táblán.' 



Pál 1555. f 

Benedek 1553. 

Boldizsár T 
(Apponyi 

Ilik nejétől/ 

Zsigmond *j- 

Erzse 
(Pelérdy 
Péter) 



t 



a 



II. Ferencz 

1608-1636. 

(1. Marsovsz- 

ky Kata. 

2. Ujfaiussy 

Dóra), 



Kata) 

Zsófia 
(Boronkay 
Ján.) 

Zsigmond t 

III. András 
(Ocskay é 
Anna) 

Borbála (gr Eszter- 
házy Ján. • 

József f 

Kiara, apácza 

Erzse (gr. Zicúy 
Miki) 



1. György 1642. báró/ 
(1. Keresztury Zsn. \ 

2. Eszterházy Zsófia) \ 



Kata (Csuzy Péter) 
Jusztina (1. Révay György, 
2. Palugyay Márton). 

Zsuzsa (Rudnay György n«). 
, Kata (Sándor Ján.) 
| Julianna. 
Zsuzsa (Pogrányi Fer.) 
Mária (Palugyai János) 
Tamás, elesett Érsekuj várnál 

( Mária Anna 
\ (báré- 



in Ferencz 
(t Sennyey 

Erzse. 

(2. Koksay 

Eva). 



<(1 



Ádám < Andrássy 



Koliáry . 
Zsófia. 
2 báró 
Bossány 
Judit.) 



Zsófia 



I. Péter 

(b.Hölgyi, 
Anna). 



I. Pál 
(Ujfaiussy 
Éva). 



György ). 
BraM 

(1. gróf 
Eszierházy 

Ádám. 
2. Nádasdy 

Bold.) 
Klára 
(Taródy 
Istv.) 
(Splényi László). 
Mária (b. Zay Andi.) 
Kata (Spléuyi Gáb.) 

Mária Anna 

(1. Erdödy Józs. 
2. Csáky gr. jegyese). 

f Erzse (báró Ujfaiussy 
V m Pálné) 

\ Éva, apácza. 
( Julianna (gr. Breüner 
Antalné). 

(/ichy l m 
Borb.) ' 



! 



ásd a 
taui. 



í III. György í Láad IV 
\n.Györsy^(gr.UjWussy^ Ubl - A) 

E táblán látjuk, hogy I. Györgynek két unokája., úgymint Imre, 
Cl Pálnak fia), és ÜL György (H. Györgynek fia), egyszerre két 
ágon indítja sarjadásnak a családfát. Mindkettő grófságot is sze.zett. 
Lássuk előbb Imre ágát J ) a 



*) Leboczky stopra. 49. 



2* 



Herényi. 



III. táblán: 



< 



Gróf s 

Imre < &rof 
(Zichy jn. Zsigmondi 
Borbála ) I (Luzsinszky 

mint a 
II. táblán. 



Thadé f 



í 



(IV. Zsigmond 
1 1838. ' 
(Pongrácz 
Julianna). 



Nep. János 
sz. 1794. 

(Erkeseröi 

Andrássy 

Teréz). 



Leo, szül. 1829. jan. 29. 

Gizella , sz. 1830. máj. '/. 
(Adamóczi Ambró Mór.) 

Janka, sz. 1834. april 24. 
(b. Reviczky Alfredné> 



Antal , szül. 1795. vág-ujhelyi prépost. 



jos , sz. 1799. cs. k. kam. 



Imre ezen trencséni vagy beczkóinak nevezett ágnak törzsöke 
grófi rangra emeltetett. Nejétől Zichy Borbálától született fia Z s i g- 
mond fentartá ez ágat egész mostanig. A családfa végén Nep. János 
áll, született 1794-ki april 14-kén 3 cs. kir. kamarás, nőül vette 1823-ki 
február 12-kén erkeseröi Andrássy Terézt (született 1800. nov. 19.), 
kitől gyermekeit a táblázat mutatja. 

Testvérei: Antal, vág-ujhelyi prépost, szül. 1797-ki sept. 24. 
és A laj os , cs. kir. kamarás, született 1799- ki márczius 9-kén. 



III. György 
((gr. Ujfalussy 

Klára). 

Lásd a 
ü. táblán. 



II. Tamás 
Zemplin 

főisp, 
(1. gróf 
Barkóczy 
Teréz , 
2. gróf ^ 
Herberstein 
Jkiária). 



í Anna Maria 
1 (gr. Csáky 

) IV. Zsigmor 



í Lajos 
VI. Ferencz i es. kam. 



A másik ágazat, meliyet III. György indít le, bokrosabb a fölebbi 

nél, ezt mutatja a következő 

IV. tábla. 

Maria 

Ant> 

igmond 

V. Ferencz 

(b. Altinan Magd.) 

Kata íbáró Viczay Józsefné). 

III. Tamás (gr. Haller N.) j IV. György. 

Mihály f 

Teréz 

1. Gábor + 

Borbála 

IV. László 



f 1847. 
II. Gábor 
Bálint 



Erzsébet 
szül. 1796. 
(báró Orczy 
György né ). 



V. András { Miklós 
f 1816. ( 
l (gr. Batthány Sidonia) 



( VII. Ferencz^ sz. 1817. 
(b. Orczy Ágnes). 
Augnsta. 
Sidonia (gr. Degen- 

feld- Sohön burgné) . 
Luiza. 



még Ujfalussy 
Klárával ; 



Herényi. z;i 

C IV. Ferencz, elesett Landaunál 1710. jul. 11* 

i Judit (b Zay Andrasne. 
Hí. György < ( 

ki a túlsó lapon ; I 1V ' A ' ldr?is \ JánOP ' buílai ka ™™ k - 
III. Zsigmond, pécsi püspök. 
TV. György (gr. fíochburg Anna Maria). 
Éva. 

Bora (g v - Eszterházy Ján. ) 
111 László" [ 
József, 
f Klára, apacza 

Erzse (gr Zichy Miklósné). 

IÍL György, cs. kir. tanácsos, szintén grófi rangra emeltetett 
1700-ban ')■ Számos gyermekei közül 

IT. Tamás alsóbb iskoláit és a bölcsészetet Nagyszombatban , a 
törvényt Bécsben, és Hollandiában Utrerthben tanulta. Hivatalos 
pályáján Zemplin megye főispánjává , a hétszemélyes tábla ülnökévé, 
cs. kir. kamarás és val. belső titkos tanácsos Ion. Az 1 73 9- ki mirigy ural- 
kodása korában a Tiszán inneni kerület korm. biztosa volt. Á. morva 
határszéli kérdések eligazítására kir. biztosul volt küldve. Meghalt 
1747- ki június 3-kán T kom 58-dik évében 3 ) Első neje Szálai gróf Bar- 
kóczy Terézia gyermekszülés után 1738-ki sept. 20-kán. kora 43-dik 
évében 3 ) meghalván , másodszor elvette nőül gróf Herberstein Mária 
Teréziát. Gyermekei — kik a nemzékrenden láthatók — első nejétől 
születtek. Már előbb neje volt Károlyi É v a is, és ez volt anvja liá- 
nak V. Ferencznek 5 ) 

IV. Ferencz katonai pályán szolgálván, Landaunál 1710-ki 
július ÍJ -kén vitézül elesett. 

III. Zsigmond pappá lett . és III. Károly által poroszlói bold. 
asszony apátjává neveztetett ki , 1718-ban Romából, hol doctoratust 
nyert, visszajővén, 1719 ben esztergomi kanonokká. 1722-ben az akkori 
prímás a latere kanonokává. 1734-ben helytartói tanácsossá, később 
malliai czimz. püspökké , a primás érsek helyettesévé , valamint a pécsi 



Lehoozky Stemra. I. 167. 

2 ) Fölötte mondott halotti beszéd „Szorgalmatos Abner" czim 
alatt , nyoxnt. Nagyszombatban 1747. — Ott a 37. lapon halála évszáma sajtó- 
hibából áll 1737 -re téve., a végső lapon ki van igazítva 1747-re. 

•) Gi. Barkoczy Terézia fölött halotti beszed Stimuius Mortis czim 
alatt nyom. Pozsonyban 173". 

4 ) L. gr. Berenyi Ferencz felett mondott halotti beszédet (Oratio fnneb: i- 
Géozy Andrásiul 



£4 Herényi. 

püspökség, Baranya és Tolna megyei főispánság helyettesévé is kine- 
veztetett; végre pedig (1740-ben) pécsi püspökké, és a nevezett me- 
gyék főispánjává, és val. belső titkos tanácsossá neveztetett ki *). 

IV. A n d r á snak fia János szintén papi pályára szentelte ma* 
git : és budai kanonok volt 

IV. Györgynek gróf Hochberg Anna Máriától gyermekei 
nem- maradtak. 

II. Tamásnak a táblázaton látható gyermekei közül V. Ferenc z 
(született 1721-kijun. l-jén) ügyes tanult ember volt Az anyai ma- 
gyar nyelven fölül tudott németül, francziául , olaszul, oláhul, latinul 
és illyrül. Volt Konstantinápolyban a török követééi , mint katona részt 
vett az 1741- és 1744-ki'táborozásokban III Tamás és Gábor testvérei- 
vel. Meghalt 1775. aug. 5-kén. Eltemettetett a laszkári kastélyban 2 ). 
Neje báró Altman Magdolna volt 3 ). Gyermekei II. Gábor Ugocsa 
megye főispánja 4 ), Bálint és VI Ferencz, ki 1847-ben halt meg. 
Ezen utóbbinak gyermekei Lajos? cs. kir. kamarás , és Erzsébet, 
szül. 1796. nov. 17-kén. Csillagker. hölgy, és 1814-ki oct. 15-ke óta 
báró Orczy György, cs. kir. kamarás neje. 

III. Tamás (II. Tamás fia) 1742-ben Erzsébet császárné apróda, 
Haller gróf nejétől nemzé ÍV. Györgyöt. 

V. András a porosz háborúból sebekkel tért haza. Meghalt 
Bodok várában 1816-ki sept. 3-kán, kora 85-dik évében 5 ). Gr. Batthyán 
Szidónia nejétől lia Miklós, cs. kir. kamarás. 1853-ki sept. 11-kén 
halt meg. Gyermekei a) VII. Ferencz, született 1817-ben, 1855-ki 
június 9-kén, nőül vette báró Orczy Ágnest , ki született 1826-ki april 
14-kén b) Auguszta; c) Szidónia, 1839-ki jul. 23-kán neje lett 
gróf Degenfeld-Schönburg Adolf } cs. kir. kamarás, és kapitánynak- 
d) L u i z a. 



J ) Mocróry ü. h. 171. 

2 ) Oratio funebrís gróf Berényi Ferencz fölött Géczy ÁndristóL 

*)Geneal. Authen. Cod. Ms. 20?. tom. II. nejéül b. Révay N. tétetik. 

*) AJocsáry id. h. 

*) 0. ott. 



Serényi — Jlerger. 



*4 



Czimere a családnak , mit 
1431-ben nyert *) , arany mezőben 
egy koronán ülő mókus , fölötte 
csillag, a vért sisakjának koronáján 
ugyanaz. Erre vonatkozó családi 
jelszava: „Quo non ascendam." 

Serényi család. Belőle 
Berenyi Sándor 2 ) egri kanonok, 
és hajdan ott bölcsészeti tanár , 
1 760-ban bölcsészeti munkát irt. 

Béres család. Béres György 
czimeres nemes levelet kapott III. 
Károly királytól 3 ). Czimere zöld 
mezőben fehér lovon vörös ruhás 
bajnok, kivont karddal. A sisak ko- 
ronáján vörös ruhás kar kivont kar- 
dot markol. Foszladék jobbról vörös- 
fehér, balról sárga-kék. — Zemplin megyében az armalista családok 
sorában emlííi Szirmay. 

Seres család. (Göröcsfalvi). Csikszéki székely család , ma el- 
esve. Priraipilatis levelet kap Béres Bálás 4 ) 1591-ben több családdal 
Báthory Zsigmond fejedelemtől. 

Sereth y család. Zemplin megyében az armalisták között áll 
Szirmay szerint. 

Serei vas család. Lakhelye Pest . Csongrád vármegye. Be- 
retvás Ferencz 1847-ben a Miklós nevű 9. sz. huszároknál kapi- 
tány 5 ). 

Serfer család. (Pleyssei, báró). Az országos schematismusok 

a nemzeti bárók sorában említik , különben eredete előttem ismeretlen. 
Ugy látszik — legalább nálunk — feje a családnak pleyssei b. Berger 
nep. János több katonai rendek tulajdonosa, altábornagy, ki 1848-ban 




*) Lehoozky és Bel id. h. — Adami scut gentii. tora. I. 

•) Horányi Meni. Hung. I. 278. 

•) Collect. iierald. Nro. 484. 

*) A nemes székely nemzet constitutiója és privilégiuma. Pesi , 1818. 
101. lapon. 

*) A nagykorod krónika 134. lapja szerint Borotvás János és István 1758* 
ban ott tanácsbeliek. 



** 



fierhelvi — Berkes. 



Arad vára cs. kir. főparancsnoka volt , mig azt i S49-ben a fblkelÖknek 
átadd. 

Berliel ji család, (Tolcsvai). Z<emplin megyei Nagy-Tólesva 
helységben (1803.) és Pichnyén birtokos *). 

Beriszló család. (Graboriai). Horvátországi család , melly a 
XV. század végén . és a következőnek elején , úgyszólván tömegesen 
lépett föl, ugyanis egyszerre a családnak Öt tagját látjuk jelentékeny 
polczon állani. BerÍ3zló Bertalan 1496-ban a rhodusi szent János 
lovagrend vitéze és auranai perjel , kegyetlen , ragadozó és nyugnatlan 
ember — mint irja lstv r ánfi '*) , ki azt is irja róla. hogy tetteiért bőr- 
zsákba várva, a Dunába foj tátott , (vagy Bonfín szerint Temesvárra vi- 
tetvén, ott örökös fogságba tétetett), de Budai szerint (L 370.) később 
is élt, és az 1505-ki rákosi országgyűlésen is jelen volt 3 ). 

Beriszlé János Ráczország despotája szintén jelen volt az 
1505-ki országgyűlésen *). 

Beriszló István 1526-ban szintén Ráczország despotája 3 ). 
Beriszló Péter (1508.) fejérvári prépost, majd veszprémi püs- 
pök, 1512-ben iilyria bánjává tétetett, auranai per- 
jel is volt, a törököt több izben megverte, de végre 
1521-ben maga is a törökök által megöletett € ). 

Berkes család. Czimere kék mezőben 
két szemközt álló oroszlán zöld ágat tartva, a paizs 
fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelke- 
dik föl, ragadozásra kinyújtott első lábakkal 7 ). 

Az utolsó — kiben e család kihalt — Ber- 
kes András volt , előbb váczi plébános, 1701-dik 
évtől pedig váczi nagyprépost , lieracli czimzetes 
püspök , és a hétszemélyes fábla ülnöke , Althán 
Mihály Frigyes és az előbbi püspököknek kápta- 
lani főhelye ttese . a nevezett püspöknek kilencz 
évig teljes meghatalmazottja , jeles tanult és clas- 




*) Szirmay 0. Zemplin noí. topogr. 106., 155., 395. L 

2 ) Istvanfi História R. Hűiig. 1685-ki kiad. 27. 28. L 

3 ) Kovaclúch Gr. M. Coraitia apud Hung. 266—268. 
*)U.ott. 

5 ) Eugel : Monumenta Üng. 227. I 

•) IstvánfFy az 1521-ki évre. — Katíkay memor. Banor. 1652. kiad. 117. 

^ 1710-ben keit levelére nyomott pecsété szerint. 



Berky ~ Berni esky. 27 

swub műveltségű J ), és az egyház dolgaiban fáradhatlan buzgalmu fő- 
pap, ki a püspöki megye isméti helyreállitásában Dvornikovics , Kollo- 
nics és Althan püspökökkel a legdúsabb sikerrel közreműködött. Meg- 
halt 1729-ki márczius 29-kén 2 ). Leánytestvére Berkes Anna Gclle 
Miliáiynál volt férjnél, kitől született Ge 1 1 e Ferencz és J á n o s sat. 

Berky család. Már a XVI. század közepén találunk emléke- 
zetére. 1542-ben Berki Borbálát nyényei Luka Benedek özvegyét 
Bósváry Kata Varsay János Özvegye 3 ) eltiltja kőkeszi része átruházá- 
sától. — 1597-ben Berky Oáspár a Nógrád megyei fölkelési nemes- 
ségnél a gyalogság kapitányául 1G forint havi díjjal , és szolgájának 
3 forinttal megválasztatik *). 16 74 -ben élt Nógrád vármegyében Berkv 
Miklós 3 ), ennek neje Komeathy Borbála (Komeathy Ábrahám le- 
ánya), kitől két leánya maradt, úgymint: Berky Borbála I. Soós 
Pálné, 2. Mákonyi Andrásné; és Berky Zsófia 1. Rafanidesz ímrené? 
2. Vachott Adámné 6 ), mindkettőnek ivadéka Szontagh, Veres, Básthy, 
Tornya sat. nevekben az osztatlan Földváry nemzetség tagjai. 

Berlecliicli család. Megnemesítetett Berlecbich Tamás 
1716-ban III. Károly király által. Czimere vörös mezőben kék ruhába 
öltözött kar . melly kardot tart A vért fölötti sisak koronájából grif 
nyúlik ki , szintén kardot villogtatva. Foszladék jobbról ezüst-vörös? 
balról arany-kék. 

Bernácsky család. Bernácsky József 1 790-ben nemesítetett 
meg 7 ). Czimere négy részre oszlik. Az 1 és 4. fehér mezőben egy élőfa 
áll, alatta két oldalról két madár feltartott fejjel. A 2. és 3. vörös me- 



s ) Deserici Jos. Innoc. „História Episc Dioec. ei Oivitatis 
V a c i e n s í s u 213. lap , hol ez van írva róla a b) alatti jegyzetben : „Usus ac 
fruitus sum (úgymond Deserici) bénevoleutia optimi Antistitis anno huius saeculi 
XXI. tum iam et praeposití et Cardinalis Friderici Cora. ab Althan, sufraganei, 
vicariíqne generális. Profecto mirabar ex tempore íudisse metra, et. integras Vir- 
gilii, Ovidiique paginas recitavisse sexagenarium. Postmodum oenatui septem- 
▼irium coriae regiae accensus fűit." — Jelen volt a híres Ónodi gyűlésen is , hol 
• Turócz vármegyei követeknek agyonvagdalasok alkalmává! Rákóczy háta mögé 
vonult, mire Rákóczy így bízta tá : „Ne félj édes papom. 41 — U. ott 221. , 232., 
236. 1. 

*) U. ott 239. I. 

*) &. Benedeki Conv. Fasc. 46. Nro. 37. 

•) Prothocol. C. Neogr. anní 1597. 11. lap. — Berky Ferencz 1525-ben 
Kxakóban tanuló volt. (L. Bursa Craooviens. 39. 1. 

5 ) Balassa Ádám hozzá irt levele nálam eredetben* 

■) A kir. Curia elótt folyt perbeli hitei, genealog 

7 ) Adami : Scuta gentiL tom . L 



28 Bcröild 

zőbeu arany oroszlán van. A sisak fölötti oroszlán zöld lombot tart. 
Foszladék ezüst-zöld, és a másik oldalról arany-vörös. 

Bernáld család. (Alsó-Csernátoni). Erdélyben Háromszék- 
ben jómódú székely család Hajdan Czirék vagy Czirjék volt neve. 
í 506-ban Bernáld (= Bernád) Dömeny Czirjék és Bálás Czirjék jelen 
voltak az agyagfalvi gyűlésen *). A Bernáld (Bernád) leányoknak Ber- 
náld György ellen folyt perükben 1765-ben kelt ítéletben Czirjék, 
máskép sepsi Bálás, és Czirjék máskép kezdi Bernád mint test- 
vérek említetnek. Ezen Bálás Czirjéktől így jő le a nemzékrend 2 ); 

C Borbára C C Klára (Mara Ján.) 

Márton ^ (Kegtoly Ben ) 1 János 2 ^ Teréz 

'l™*? I tű * SlV. Ferencz^jf j György < ^^JJ 

_ , Erzse) / III. Ferencz^ / FülÖD ] e^tt j (Székely Antal U 2 
1547 j f (Mikes 2 g™? í(Kúnr Erzse ( (ímccs]| S 

f Miklóst, Klára) f } [Zsófia)! 1 Eva) tó 



Máté ) (Tamási J 

1547.) ErMe > I 

t' ( Miklóst, Klára) l mara ^ [Ziófia)! ' J " W flvaí^ 

S I I. Ferencz f - j I Róza 

^^ ( Orsoly a (Deső László) j f ^(Imecsné) 

•5 
a 
c 

m 

eq 



Klára (tamásf. Lázár Fark )| f Zsófia 

% t tx - 1K qo f Krisztina^ (Pálján.) 

B , a ^ < II. Ferencz ) LJ * n03Tl58a l (gr. Mikó Miki.) 



\ i. 

£?? ^ I (Agóta ] C C 

Klára) £ KUra) J Antal ) n. János ^ nt János 1691. 



(lmecsl (Miháiez ] 
Éva) I Franc.) / József (Apor Agne&). 
((DaczóKlára) 

A család tehetős voltát mutatja az, hogy már 1619-ben Ferencz 
(a Máté ágán) Alsó-Csernátonban 28 jobbágygyal birt, mi a székely 
földön sok 3 ). Bálás az 1551-ki jul. 20-kán tartott országgyűlésen a 
marosvásárhelyi könnyű lovasság mellé rendeltetett tanács-urnák a 
székelyek részéről *). Egyébiránt Örökösödési perben kelt itéle (-levél 
szerint ezen Bálás mező-madarasi Bernáldnak neveztetik •) , melly 
szerint a Máté ága az alsó-csernátoni, Bálás ága pedig a 
mező-madarasi Bernáld család aiapitója volna. Ez utóbbi ágról külön 
czikk szóland. 

Ferencz (ugy látszik a Il-ik) a szebeni gyűlésben 161 2-ben 
megbélyegeztetik , de Bethlen Gábortól kegyelmet kap 6 ). III. János 



') Káliay : Székely nemz. 233. És székely nemz. constit. 156. 1. 
*) Kővár y közlése szerint Erdély nevezetesb osaládai 36. 1. És lásd e nem- 
zékrend elejét igazolva perben. Székely nemz. constit. 149. s köv. 1. 
») U. ott. 

*) Káliay id. h. 233. 
*) Székely nemz. eonstitut. 157. 1 
f ) Bojthy Gásp. Kállaynál id. h 



tornáid — Bereatft. *9 

eleinte Tököly hive , azután tőle 1691-ben Oláhországból többedmagá- 
val haza szökött ! ). 

A nemzékrendi táblázaton a legutóbbi nemzedék nincs közölve. 

Bernald család (Mez6-Madarasij. Maros-széki székely csa- 
lád, mellv még Báthory Zsigmondnak egy 1597-ben a físcus és Bernáld 
örökösök között lefolyt perben kelt itélet-1 eve lében a ) f é 1 n e m e s-nek 
(agilis) neveztetik 3 ). Ezen itélet-levél szerint e nemzékrend áll : 

Szent Annái r i Tóth Klára 

Tóth István <Tóth Ferenoz ? mező madarasi , « , 1A ( Klára (sz.-tamás- 

* f Bernáld Balásné ? £ erna ' a ) 1597. falvi Lázár 

\ Ferencz 1 Farkaimé) 

( János f 
Mint látjuk, a Bernáld izek itt teljesen egyeznek az előbb közlött 
alsó-csernátoni Bernáld család nemzékrendén Bálás ágával, és nem 
hagynak kétkedni a két család egy törzsökbőli származásáról. A fölebbi 
per tárgyára visszatérve , a flseus a magvaszakadt János részét , melly 
eredetileg szent annaí Tóth István után anyai ágról háromlott a csa- 
ládra, akará elperelni Bernáld Klárától Lázár Farkasnétól , a perbe be- 
avaták magokat a Tóth örökösök is 

BernátU család. (Bernáthfalvi) Abauj vármegyei Bernáth 
helységből eredt , és kiterjedt vagy birtokossá vált az ujabb időkig 
Abauj, Bereg, Bihar, Borsod, Heves, Nyitra, Pest, Szabolcs, Szathmár, 
Ung, Vas, Zempiin, Zala vármegyékben *). Csupán Zeinplin megyében 
(1803-ban) birtokos a család Zombor mezőváros, Barancs, Dávid-vágás, 
Grercsély, Kelecsény , Lasztócz , Pelejte , Puczák , Szilvás-Újfalu , Ster- 
kócz, Sztankócz és Szúrnyeg helységekben és pusztákban 5 ). 

A XVI. század elején két rokon élt a családból , úgymint ber- 
náthfalvi Bernáth András és Ferencz, kik által a család ekkor 
két fő ágra szakadt. (Ferencz ágazatáról alább). Andrásnak négy 
gyermeke volt f úgymint : bernáthfalvi Bernáth B e r e c z k (Briccius) 
János, István és Lukács, kij^ mint régi nemes családból szár- 
mazottak I. Ferdinánd királytól nemesség-ujitási czimen .1563 ki oct. 
3-kán Pozsony várában kelt levelet kapnak nemességükről, és Bernáth- 

i ) Cserey Kövárynál id. h. 

*} Székely nemz. oonsfitut. 67. L 

*) Legalább Magyarországon az agilis czim csak anyai részrőli nemes 
származást jel dl. 

*) Fényes Magyarország geographiá ja 6 kötetben ; az illető megyék le- 
írásánál. 

*) Szírraay Coít. Zerapl. uoL topogr. I5S. snt. lapjain. 



40 



Bernáth. 



falvi ősi birtokukról uj adomány képen '). Czimerük e szerint egy em- 
beri jobb láb Vörös csizmában és nadrágban, térden felül sebbel, mellyen 
keresztül egy meztelen kard van átütve. Ez a család ősi czimere, mint 
az alább közlendő czimer vértnek 3-dik mezejében is e képlet látható. 



Andrásnak említett négy fiaitól igy folyik le a nemzékrend 2 ) : 



I. tábla. 



( 



1, Bereczk 

1561. 
(1. Palagyi 
- Erzse. 

2. Vigyes 
Anna). 



I. László 
1590. 

(Anarcsí 
Anna) 



I. Pal 

1590. 



S 



80 

-5 



I János (II. András 
1563. ) 1587. í 



(I. Bereczk 
1651. 
II. János ^arkasAnna) 
1590. ) J-Laszio 

Kata f a 
(Ujfalusi ' (gyöngyösi Mihályné) 

Andr.) 

Bora (Tibay Mari) 



III. László 1697. 

í Anna 

V. János < 
Gibárton 



(Gábriel 
György né) 



l. István 

(563 

(Némethy, 

Ilona) 



II. István; 
1613. 

(Pelejtey 
Zsófia) 



1669. ) 
Pilisi I 
Sára) VI 



N I. Zsigm.) 



(Panes 
£va>. 



lTI.András 
1669 
(Pil 

Sára) V Eli . István 
Judit 1623. 
Bora. 
Kata (Nyomárkay Zsigm.) 
Zsófia (Bessenyey Ján.J 



IIV. János 
1 17 ? 3 ' 



József 



| 1 1733. f Ferenc*.. 

III. Jánosy (Péli Nagy Judit) 

1715. i 
(H. SZ.-ÍV. 

Keresztes 

Imre 



Lukács 1563. í . , ' 
(Nováki Dora).j Andrá8 ' 



Zsófia) 



II. Zsigmond 



IV. Lászlói 
'(OlcsváryJV. László. 
Erzse) f 



IV. István 

(1. So- 

mogyiJul.j 

2. fráter 

Eva) 



Sámuel 
1750. 



Sámuel 
Sándor 



Anna (Kövér Péter) 
■ N Kata (Szunyoghi Fer.) 

Mínf látjuk, I. János és Lukács ága fiaikban kihal. I. Bé- 
re c z k n e k két neje volt, 1. Palagyi Erzse , 2. Vigyes Anna. Pia lett 
f. László, ki AuarcsiAnnávai két fiat, két leányt nemze. Egyik 
fia II. János ismét csak egy ágazat fentartó fiat II. Bereczket 
nemzett , kinek unokájában Annában ez ágazat elenyészett 

I. István (a négy testvérek egyike lón máig a család fentar- 
tója). Ennek kis unokája 1. Zsigmond Dancs Évával kér liut és két 
leányt nemzett. 



CL ott. 237. L 

2 ) Wagner M». tom. LXX. 



Bernáth. 31 

ül. János (I. Zsigmond fia) 170G-ban mint Zemplin megye 
követe járt Rákóczynál , ). Neje Homok szent- iványi Keresztes Zsófia, 
ettől gyermekei ÍV. J á n o s (1723.) az ágostai evang. egyházkerület 
ÍÖgondnoka volt. Ez épiteté 1764-ben Zemplin megyében a kasuhi kas- 
télyt. Páli Nagy Judittól született két űa múlt század végén magasra 
vitte a család nevét. József udv. tanácsos és a hétszemélyes tábla 
ülnöke volt. (1 787 — 1803.) Ferencz Zemplin megyének másod al- 
ispánja ? ). (1785— 1790). 

IV. László (szintén III. János fia) Olcsváry Erzsévei nemzé 
V. Lászlót, ki Zemplin megyének (1790-ben) főjegyzője volt 3 ). 

A legújabb időben Bernáth Zsigmond mint Ungh vármegyé- 
nek többszöri (1825 — 1848.) követe volt ismeretes. 

A családnak másik ágút, mint már erolitcm , Bernáth Ferencz 
(a XVI. század elején) alapitá. Neje Lánczy Magdolnától *) követke- 
zőleg nyúlt le ágazata egészen kihalásáig : 

n. tábla, 
f Ferencz 1563. C 

,' \ Borbála 1626. 

i István J 

Bernát 3 ( BibfÍnna) ) Kata (LévaÍ N * gy Un ° sl 



1507-1552 

|(1. Jenéi Anna 

*. Tetétleni 

Anna). 



Ferenci ( 

(Lánczy 
Magdolna) 



Farkas. 

György i István 1597. 
1587. ] 
(BokryAnna)f Zsófia. * 

Zsófia (Foldváry Mihályné). 

L Borbála. 



£ Farkas 
Gábor (Boglyos Dorottya) kitol ? péfer 

m - ti . k , ,^ j Erzse (Zele Jánosné 1580.) 

Margu (ispán 4.mbr*ar.é). I , v ' 

\ , r I Zsófia <Tomory Mih.) ]f>80. 

öora (Csány András i)eákné). \ Margit. 

Ferencznek gyermekei közül Bernát volt a legjelesb , ez Nó- 
grád megyei Buják vára várnagya volt, és mint illyen l» r >o 7-ben Pa 



') Szirmay C Zemplin, not. hist. 290. 1. 
2 ) ü. ott 324. 326. 1 
•) 0. ott. 381 l 

*) Wagner Mss. Tom. I/XX. — Kövesdy : Processns Fam. Földváry contra 
Prepos. de Jászo. Pestini 17Sf* Ferenciét Péternek nevezi. 



%z 



Bernálhfy - Bernolált. 



lóezy magvaszakadtán kapta Szapolyaitól adományban szűcsi helysé- 
get *) , és azt utánna vejének Földváry Mihálynak ivadéka a többféle 
családból álló osztatlan Földváry nemzetség birta , mig felét egyik 
Földváry a nemzetségtől ajándokba kapta. Élt még Bernáth 1552-ben 
is. Neje kettő volt ; az első Jenéi Anna, (kivel Tisza Jenőt), és a máso- 
dik Teteti eni Anna 2 ), (kivel a te tétleni pusztát kapta. Férfi-ágon uno* 
kaiban halt ki , leány-ágon a Földváry osztatlan nemzetségben áll fen. 

Czimere a családnak f mint itt látható, és 
mcllyet a család ugy látszik az ujabb időben 
megbŐ vitetett , ez : a vért n jobboldali szeglet- 
ből a baloldali szegletig nyúló szalag vagy ge- 
rendát mutat , mellynek felső részében három 
zöld koczka, alsó részében pedig vörös nyíl 
szemlélhető. Ezenkivül a vért négy udvarra és 
egy közép paizsra oszlik. Az első és negvedik 
udvar 7 mellyeken az emiitett gerenda végig 
nyúlik., kékszinü. A második udvar ezüst, és 
ebben zöld halmon nyugvó koronából vörösbe 
Öltözött bajnok emelkedik ki, jobbjában mez- 
telen kardot, baljában harapófogót tartva. A 
harmadik ezüst udvarban az ősi czimer a vörös 
csizmás és nadrágos jobb láb meztelen karddal 
átütve látható. A sziv-vért arany udvarában 
egy emberi kar irótollat tart. A paizson két nyitott koronás sisak van. 
A jobboldalin a paizsbelr vitéz karddal és harapó-vassal emelkedik ki. 
A baloldalin fekete egyfejü sas kiterjesztett szárnyakkal kioltott nyelv- 
vel tűnik föl. Foszladék jobbról aranykék , balról ezüst-vörös. 

Bernátlif y család. (Olovaczi, báró). Az ujabb időben (e szá- 
zad elején) lépett a bárók közé, ugy látszik Antal és Józsefben, 
kik 1812-hen a Ludoviceumra 1000 forintot ajándékozták 3 ). József 
bölcsészeti és egyházi jogtudor, előbb (Í8í5.) a kalocsai érseki megyé- 
ben kanonok, bácsi főesperes, hittani tanár sat Később (már 1825-ben) 
nagvváradi kanonok. A család előnevét Olovaczról irja. 

Beraolák család. (Szlaniczki). Árva megyei nemes család. 
A tudományosság terén feltűnt e családból Bernolák Antal, ki szin- 




*) Földváry osztatlan xrztség levéltárából. 

*) Wagner ms. tom. LXX. 

») L. az I827-ki XYIII. törv. oa. 



BernHeder - Bertalanffy 3$ 

tén Árva megyéből eredt; pappá lévén , előbb cseklészi (17$2.} utóbb 
(1809.) érsekújvári plébános és alesperes. Nyelvészeti értekezést (1787.) 
és tót nyelvtant adott ki *). E család egy ága — nagyon elesve — Nó- 
grád vármegyében Diós Jenőn él. 

Bernrieder család. Külföldi származás , J ó z a e f vétetett 
be honfiusitás által az 1827-ki országgyűlésen 2 ). Birtokos a család 
Tolna vármegyében. 

B ersenyi család. (Egyházas nagy- berzsenyi). Somogy me- 
gyei birtokos nemes család , beházasodás utján birtokos Vas megyében 
is. Ismertté tévé e nevet Bersenyi Dániel a költő , született kemenes- 
allyi Hetyén 1776-ki május 7 -kén. Több vármegye tábiabirája , és a m. 
tudós társ. tagja volt. Meghalt 1836-ki febr. 24-kén Miklán ősi bir 
tokán *). Neje Dukai Takács Malvina volt, a költő Dukai Takács Évá- 
nak nővére. Szülőit és gyermekeit mutatja e kis nemzékrend : 

C C Lídia (nagy-alásonyi Barcza Károly 

I Dániel \ táblabíró neje 1843.) 

T«i rt . H^r^A J 1776-1836. <J 

l Malvina) I Antal. 

[ László. 

E családnevet ujabb időben írják Berzseny i-nek is. 

Berséuyl család. Az előbbitől külön családnak látszik azon 
nemes Bersenyi ág , mellybŐl Demeter az egri megyében Eger vári 
szent Péter prépostja volt, és 1708 ban Bártfán latinal egy jogi érte- 
kezést nyomatott *). 

Berta család. Zemplin megyei armalista család Szirmay 
szerint 

Bertalan család. Zala varmegyében székel. 

Bertalanffy család. Sopron vármegyei nemes család, melly- 
bŐl Pál szül. Pulyán *) 1806 ki január 25-kén. Jesuita lőn 1725-ben. 
Meghalt 1 7 63-ki január 15-kén Komáromban, hol a középtanoda igaz- 
gatója volt. Több munkát nyomatott magyar nyelven C} ). 

lllynevü nemes család jelenleg is van Nyitra vármegyében. 

1 ) Horány i nov. mera. 441. 

') XLII. tórv. ez. 16 §. 

*) L. „Ő s s z e a müvei" kiadását Dbbrentey Gábortól. 

% ) Horányi Nova Mem. 444. L 

*) U. ott 445. A magyar írók életrajz gyűjt. 49. lap. szerint Caávcn szü 



letett. 



•) Az idézett helyeken munkái élés >roltatnak. 



34 Bertha. 

Kerti* a család. (Felső-Őri). Vas várraegyében a Pinkává 
patak mellett fekszik Alsó- és Felső-Eőr helység , mellynek lakosai már 
a XIII. században őrök (határőrök) voltak, és I. Károly király 1327-ki 
oklevelében őrnagyságnak neveztetnek. Az iker helység a né- 
metség közepén egy magyar szigetet képez , körül lévén véve német 
lakosú falvakkal , reform, hitvallásukra nézve is a vidéktől különböz- 
nek. E két helységre Rudolf király 1582-ki febr. 18-kán hatvannégy 
külön nevű nemes családnak ad adománylevelet, mellyek között a 
Bertha család is említetik. E családok nevei legtöbbnyire kereszt- 
nevekből állanak, mint A n d o r k o (András), Bertók, Kázmér, Alberth, 
Kelemen, Adorján, Benkő, Orbán , Ádám , Finta , Bertha , Fiiep , Páll, 
Fábián , Gáli , Imre , Thisba , Gerőcz , Gángol Simon , Miklós , Steft 
(István), Farkas, Pongrácz, Bálás, Bartholomei, Folta 1 )- 

A Bertha családnak Vas megyében maradt ágából Ignácz 
mácod alispán volt , Antal pedig előbb aljegyző (1833-banj , utóbb 
(1839-ben) országgyűlési követ volt. 

Egyik ágnak leszármazása a múlt század elejétől imez : 

Sí József í Sándor ( Erzse (Gőcze Bért. 

Mihály ) született ] szül. 1796. ) 18Ö7.) 
( Felső-Órben ( (BatogLy Mária). ) Nina. 

( Sándor. 

E nemzékrend törzse Fülöp Vasvármegyében az 1733-ki ne- 
mesi vizsgálatkor produkált. Fia Mihály Felső-EŐrben birtokolt, 
mit ennek íia József zálogba adván , Komálnom vármegyébe költö- 
zött, és e megyében született fia Sándor Ete nelységben 1796-ban, 
a ki iskolái bevégeztével az ügyvédi vizsgálatot letévén , Pestre telepe- 
dett meg, és a magyar akadémia ügyvéde, és lev. tagja lŐn. Az 1825-ki 
országgyűlésen jelen lévéa , azt részletesen leirta , az 1830-ki ország- 
gyűlésről pedig „országgyűlési tár ez át" adott ki 1843-ban. 
Az 183% -ki országgyűlésen a kerületi naplót szerkeszté sat. Vasvár- 
megyétől nemességéről 1833-ki nov. 4-kén bizonyítványt vévén ki , azt 
1834-ki márczius 22-kén Pest. 1835-ki aug. 26-kán pedig Nógrád vár- 
megyében hirdetteté ki 2 ). Néhány ev eíÓtt elhalt nejétői Baloghy 
Máriától élő gyermekeit a nemzékrend mutatja. 



') A vasvári kapt. 1610-ben (in festő transiigurationia Dni) kelt átiratá- 
ból. L. Nógrád várm. 18fíí). Jegyzőkönyv. 1L01. ss.. alatt Pongrácz Mihály ne- 
mesi bizonyítványában is. 

2 ) Nógraü várm. 1335-dik évi jegyzőkönyv 1435. nz. a. 



Berthóthy 



35 



Czimere a család az itt látható metszvéty 
szerint kék mezőben hadi férfiú kivont karddal, 
fölötte csillag ragyog ; a vért sisakja fölött pedig 
pénczélos kar szinte kardot villogtat. 

Berthóthy család. (Berthóti) E Sáros 
vármegyei család, mmt már e munka I. kötete 
232. lapján a gágyi Báthory családczikkben érint- 
ve, és a nemzékrenden kimutatva áll , szintén az 
Aba nemzetségből (genus) eredett, t. i. Péter 
(C. Petrus dictus Fethewcz de genere Aba) ispán- 
nak fiától Pétertől Szaláncz vára urától nem- 
zett unokája Mihály volt a Berthóthyak Őse *). 

A Grömör , Sáros , Szabolcs , Zemplin várme- 
gyékbe kiterjedt család teljes családfáját adatok 
hiáuyában nem adhatván, csak néhány a történe- 
lemben ismertebb tagjairól tehetek emlitést 

Berthóthy Szaniszló 1504 — 1522. Sáros megyei alispán *), 
és Sáros vára kapitánya 1526-ban 3 ). Márton 1542-ben szintén ott 
alispán, 1547-ben pedig követ*). János 160Oban alispán 5 ). Ber- 
thóthy Borbála 1 599-ben Korláth Kristóf özvegye 6 ). G á b o r 1 680- 
ban Szepes vármegyei alispán 7 ) Ez , vagy másik Gábor tesz jelen- 
tést Zemplin vármegyének 1704-ben, hogy Rákóczy Heiszter seregein 
győzelmet aratott 8 ). — Ferencz 1707-ben Rákóczy nak felső-magyar- 
országi vezénylő tábornoka, és ennek nevében 1708-ban fölhívja Zem- 
plin vármegyét a fölkelésre •). 




•) "Wagner Mss. Tabelláé gen. tab. 1. későbbi kéz e szavakat irta a család- 
fán ezen Mihály neve mellé : „Honim (t. i Berthótkyorum) totum ferme Ar- 
chívum est in collectione Nic. Jankovich, inter címei ia Diplomatum repositnm/ 

*) Lehoczky R. Hang-, stai et ordines. 

a ) Wagner: Diplom Sáros. 

*) Lehoczky id. h. 

*)U. ott. 

e ) Prothocol. C. Neograd. anni 1599. 

*) JLtehoczky u. ott. 

8 ) Szirmay C. Zemplin, not hiet. 287. L 

9 ) U, ott. 290., 292 , 299. 1. 



3« 



Bertók — Berseaezet 




Czímere a családnak — mint a legutóbb 
említett Ferencziiek pecsétéről vétetett : 
a paizsnak (valószínűleg kék) mezejében koro- 
nán kiterjesztett szárnyakkal álló egyfejü sas, 
ugyanaz a sisak koronáján is. 

Zemplin megyében birtokos a család 
(1803-ban) Szacsúr és Sókút helységben 1 ). 

Bertók család. (Felső-Őri) Egyike 
azon nemes családoknál, mellyek Rudolf király- 
tól 1582-ben Vas megyei Felső- és Alsó-Őr 
helységre adományt kaptak. (Lásd Bertha csa- 
lád). 

Bertók család. Ujabb időben neme- 
sítetett meg. Bertók László 1790-ben szerezte 
az armalist illy czimerrel : fehér mezőben zöld tér fölött vörös mezbe 
sárga csizmába öltözött bajnok áll , kivont karddal , mellynek hegyén 
törökfej vérzik. A sisak koronáján vörös ruhás kar nyugszik, hasonlóan 
kardhegyén tőrökfejt mutatva. Foszladék mindkét oktairól ezüst-vörös 2 ). 

Illynevü nemes család Esztergám vármegye lakosai között szá- 
mítatik. 

Bért ram család. Külföldi család, mellyből Bért ram Ferencz 
Vinand 1687-ben nyert magyar indigenatust 3 ). 

Bervonoszecz család. Mária Terézia által 1768-ban ne- 
mesítetett meg Bervonoszecz György Farkas. Czimere ez : a paizs ud- 
varát egy kettős ezüst és vörös színnel koczkázott szelemen (Wappen- 
Balken) közepén osztja kétfelé , a paizs felső udvara arany , mellyben 
egyfejü fekete sas emelkedik ki. Az alsó kék udvarban fehérbe öltözött 
emberi kar , markában kivont kardot szorít ; a kard hegye fölött két 
oldalról két hatszögletes csillag ragyog. Ugyan illyen kar látható a 
paizs sisakja fölött a koronán nyugodva , két kiterjesztett sas-szárny 
között. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék *). 

Berzenczei család. Somogy vármegyében 1473 ban birt 
Ágatha , Berzenczei László özvegye. E Lászlónak atyja György, ennek 
Loránd volt *). 

'jUTaz : not. topogr. 334. 336. 1. 
2 ) Adami : Scut. gentü. tom. I. 
• ) XXVIII. térv. c*. 
*) Collect. herald. Mis. Kro. 28. 
t *) Gr. Teleky Hunyadiak kora XL 497. XII. 269. 437. 



Berzenczei — Berzeviezy 37 

Berzenczei család. (Grörgény szent-imrei). Erdélyi család, 
lakhelyök Marosvásárhely vidéke. Berzenczei István 1733—44 közt 
k irály bíróságot, egyéb tagjai közhivatalokat viseltek. E család nevét — 
úgymond KóVáry ') — az utolsó evekben Berzenczei László és 
Antal tevék emlékezetessé. Családfájok az alapító Ferencztől, 
Mihályon, Lászlón, Istvánon jő le az itt következőleg *) : 



János S 



Antal (nőtlen) 



\ s nlt n \ i Mhtíf S (Gr. I 

jászló < (Barcsai i An 

(Baranyay f Erzse) J 
Borbála) J r ( István 



17 ;o \ í Mihály ^ (Gr. Haller f János (nőtlen) 

Uúő - 'László ? (Barcsai • Anna) 

( Ei 



(K»n Ilona) I (B fty \ ^ E „ se) 



iyay f Erzse) J 
tía) j 

Kata ( Mariáss i László). 



Ferenci ? László l Vilma 

ffWpi I ( Ka jdácsi ( Klára 
&) Rózaf 1852). 



Miklós 
(Szarvadi 
Kata) 




Karolina (Cserei Elek). 

Berzeviezy család. (Berzeviczei , báró és nemes) E jeles 
nagy, és régi terjedelmes családnak törzse R u t k e r (Rüdiger . Rud- 
gerus, Rutgerus, Rutkerus Comes) ispán, t. i. vármegyei ispán az előbbi 
államszerkezet értelmében, mert azon időben, midőn Rutker élt (a XIII. 
század elején) hazánkban a német grófi rang mint nemesség i fokozat 
egész családokra kiterjesztve ismeretlen volt. 

B. Mednyánszky Alajos , ki e család történeteit ékes történelmi 
tollára raéitatá , irja 3 ) : hogy „százados régi szájról szájra terjesztett 
hagyomány ezen Rutkert a tiroli havasok jeges bérczeiről a kár- 
pátok közé költözteti, és a kornak és körülményeknek egybehaspnlitása 
nemcsak hitelességet ád , hanem némi valószínűséggel azon tiroli csa- 
ládot is megengedi meghatároznunk, mellybŐl eRudgerus Comes 
származott. Azt tartja t. i. nevezett tudós , hogy Rutker egy sze- 
mély a merániai herczegnek Berthold- és Ott o-nak okleveleikben 



') Erdély nev. családai 36. 1. 
*) ü. ott. 

a ) Kormayr u Mednyánszky Tasckenbuch túr vaterl- GeschicJite 1820 
Jahrgang. 



38 Ber/.evieey. 

előforduló Rudigerus de Mátra y-val *) , ki Tirolból épen azon 
korban tűnik el , midőn Gertrúd mint II. András király neje a ma- 
gyar királyi lakba költözik. Mert — úgymond — az Andechsi háznak 
semmi más tiroli hivatalnoka nem viseli ezen keresztnevet azon korban, 
csupán Rudigerus de Foreis, kit itt azért sem lehet gondolni, 
mivel a brhreni püspökség hűbérese volt." 

Rutkernak neje , ki Grértrudnak II. András királynénak udvari 
hölgyei közt állott, szintes külföldi volt , és a nevezeti királynéval jött 
be Magyarországba. Rutker nejének testvére Adolf szepesi prépost, 
különféle követségekben a római és más udvaroknál érdemeket szerzett 
magának ; és a királyné testvéreinek is Bertold kalocsai érseknek , és a 
bambergi püspöknek gyakran élete veszélyeztetésével is — mint az 
oklevél magasztaló szavai állitják — fontos szolgálatokat tett. Jutal- 
mul II, András király Adolfnak és nőtestvérének 1209-ben egy már 
azelőtt a bambergi püspöknek , és most általa Adolfnak engedett darab 
földet adományozott *) a Szepességben , melly jószág a Poprád vize 
mellett a kárpát legmagasabb csúcsa tövében fekszik. 

E darab f&ld , mellyre kevéssel később a most is fenálló N a g y- 
Lomnicz, Kunsdorf, AitwalddorLésaz 1360. körül el- 
pusztult Mekler helységek építtettek, a Berzeviczy családnak első 
ősi birtoka, melly későbbi királyi adományok által ismét szaporodott. 
E birtok a kárpátok legmagasabb csúcsán kivül azon kis, de szép rónát 
a kárpáti havasok lejtőjén , Poprádon túl a hegy vonalon egész Eis- 
dorfig, és a kolbachi két regényes völgyet is magában foglalja. 

A családnak törzse Adolf prépostnak nővérétől származott öcscse 
az emiitett Rutker Ion, kitől a családfa 3 ) igy jő le : 



*) E Mátray aevü családot az érdeklett tudós feledé megismertetni bő- 
vebben. 

*) L. az oklevelet a Berzeviczy család levéltárában egy a szepesi kápta^ 
lannak 1336-ki átiratában 9-dik szám alatt 

*) Leginkább a t. család saját cemzékrendi táblája szerint. — Ezenkívül 
találhatni a család nemzékrendét Wagner Ms. tom. LXX — Egy részt Geneal. 
auth. Ms. Hiro 207. Lehoczky steromatogr XI. 50. 1. aat. 



Berzevíczy. 



49 



Rutkér 
ispán 
1209. 



f. tábla. 



S 



Hennán 
1246. 

(Comes 
Polanus 
de Sobfalva F 
et Scepus) | 



András 
j(de Sobfalva, 
I máskép 
I Hnnsdorf) 



János (sobfalvai) 1326. 
Miklós, plébános 1401. 



Péter 

de 
Sobfalva 



János f 1880. 



Pétét 
de Sobfalva 



Polán 1 1401. 
de Sobfalva. 
Dorottya 



Kakas ] Miklós f 

(Gallus) f 
1296-1326 
neje 

Adél he ii. 



I. Rikolf 
de Scepus 

ispán 
1246-12701 



1 



Lumniczi 

s Berzeviczi 

János tti estet 

1296 1329.1343. 



Lásd őt és agát a II. tábláu. 



Margit (Tornallyay Bódogne) 
Erzse (Zkárusi Tóbíásnc) 



Ií. Rikolf mester 

Tarkói. 
1296. 1329. 1343 

Moko. 



.) 



Ettől eredi a Tárczay kihalt 
család. 



Henrik í ^ UJia (^ ercnoz saepesi várnagy né) 
\ f 1322. 



Rutker, a törzs két fiúi hagyott maga után. Oklevelekben Comes 
Hermannus alias Polanus, és ComesRjcolphus de 
Scepus neveztetnek. A két testvér az 1209-ben II. András királytól 
nyert adományra 1246-ban IV. Béla királytól megerősítést kaptak '). 
Mindketten szilárdan maradtak IV. Kúti Lá3zló mellett ; és idősb ko 
raikban is kitüntetek magukat IV. Lászlónak a nogai tatárok , az olda- 
mur alatt föllázadt kunok elleni csatáiban , valamint a németujvári 
grófok, és a trónkövetelő András (III. vagy velenczei) ellep — Her- 
mán GyŐr ostrománál a királyi zászlót hordozta , és nehéz sebet ka- 
pott, melly miatt keze holtig hasznavehetlen maradt ; Rikolf szintén 
veszélyesen megsebesítetett A márkusfalvi várkastély ostrománál Sze- 
pesben Rikolf és Hermán testvérek fogságba kerültek. Ezen szolgalat- 
juk jutalmául 1278-ban ÍV. László király az annak előtte is már Po 



'.) A családi levéltárban 8-dik szám alatt, 1302-ben kelt átiratban. 



40 Berzeviczy. 

lanus Comes-nek ajándékozott Doman (pomanyoiz) helységet, mint 
a szepesi várhoz tartozót és közelfekvőt ismét visszaadta. 

Hermannak maradéka, melly legtöbbnyire Sobfalváról irta magát, 
a XV. század elején kihalt. 

Rikolf fiai közül különösen kitünteté magát Kakas (az okleve- 
lekben Kokos vagy Gallus) , kinek neve máig fenn van Kakas Lom- 
nicz helységnek nevében , és egy éhez közel fekvő rétében , melly K o- 
k o s ch-r é t-nek neveztetik. A III. András király halála után beállott 
trónkövetelési mozgalmak korában tett érdemeit elmondja egy 1307-ben 
kelt oklevél, mellyben Róbert Károlytól Nehre (akkor Eurstráska) 
falut kapja adományban. E szerint elejétől fogva a nevezett király hive 
volt , és a csehek által elfoglalva tartott Szepesvár ostrománál 32 cse- 
lédét és két rokonát veszté el, Önmaga pedig nehéz sebet kapott ; végre 
az esztergami vár megszállásánál a királynak saját szemeláttára ujolag 
megsebesült, és a ledobott kövek által két fegyveresét veszté el '). 

Az eőri (euri) uj szerzeményhez tartozó birtok egy részét a Du- 
najecz mellett fekvő Brúnó szerzetesei zárdájának ajándékozta, de 
mellyet testvére il. Rikolf nemsokára visszaváltott. Ugyancsak Kakas 
1313-ban testvérével lomniczi Jánossal Landek falut a mecho vitákkal 
Sáros megyei Komlós helységért cseréli el a ). Kakas éke vége felé 
Judex montanus de Smenlnychbanya (de Schmölnicz = Szomolnok, 
nem pedig Sclmeczbánya) hivatalt 3 ) viselt ; és mivel gyermekei elhal- 
tak , birtokait Rikolf és János testvéreire hagyta , és végrendeletét Ró- 
bert Károly is megerősité 1327-ben *). 

Henrik (I. Rikolf fia) szintén fiörökös nélkül halt meg. Leánya 
Anna Frankíi Tamás (Thomas fílros Frank) szepesvári várnagyhoz 
menvén férjhez , 1322-ben Szálak falut kapta nászajándékul nagy- 
bátyjaitól 5 ). 

II. Rikolf (I. Rikolf fia) Tarkörül irá magát, mert testvére 
Kakas Tarkő egy részét Mohol fia Istvántól (a Comite Stephk) meg- 
vévén, azt II. Rikolfnak adá el 20 markáért 1310-ben 6 ). A rozgonyi 
csatában trencséni Máté ellen , valamint Sáros vára ostromában kitün- 
tetvén magát, 1312-ben Károly királytól három erdőt kapott adomány- 



x ) Az oklevél a családi levéltárban 21. szám alatt. 

2 ) Szepesi káptalan 1334-ki átiratában családi levéltárban 39. sz. alatt. 

s ) Mednyánszky id. h. 136. lapon hibásan „Schemnitzbányát 41 ir. 

*) Családi levéltárban 7. 180. 37. 47. sz. alatti okmányok. 

5 ) Szepesi káptalan 1335-ki átiratában cs. 1. tár 156. sz. a. 

*) Szepesi káptalannál bevallás. Cs. 1. tár 264. sz. a. 



BerxevleEY 



41 



ban *). E IL R i k o 1 f törzse lett a már kihalt T á r c z a y családnak, 
mellyrÖl e munkában a Tárczay csalá d-czikk nyújtja az illető le- 
származást. 

Ezek szerint I. Rikolf gyermekei közül a Berzeviczy család ala- 
pitójául, fentartójául csak I. János mester maradtt , kinek ivadékát 
mutatja a következő 

II. tábla. 






I. László <? I. Miklós 

1329. 43. ASoldos leány)| 
(de Farkas- / 
falva) I 

' I. Pál 



. Jakab 



Sgyed 1405.' III. Jakab í Lásd ezt és ágát 

Loraniczky , a III. táblán, 
de Berzeviczef Jakab ág. 
1470-1477. \ 



III. Rikolf Landeki prép. 
1343. 60. 



III. János f 
I. Frigyes f 



V 

i 



í II. Miklós 
II. János <de Berzevicze j !• Henrik 
de Berzeviczef 1360-1405.' U - J 
1343. 1357. 



WI. Jakab 



j Mi 



I. Szaníszló f 
Miklós f 1395 



w 
U 

s 
a 

i 



Herke 



János 
1395 

1404. 



Pál 1395. f 
V Szaníszló \ János 



II. Frigyes f 

Menyhért 1459 t 
I. István < Ili. Frigyes 

1440-79. , 1469. t 

(Budameri i I. Kristóf + 
(Konya Anna)l III. Miklós 1487. f 
\ o Hedvig t 

Margit (1. Kapy 

Sandrin. 2. Tussá y 

Ján.) I5l0 

Erzse 1474. (Bátnori László). 



vagy Henrik i István de Berz. (et Cserép )[ megöletett 
1340. k 



II. Szaníszló 2 Ettől Szaníszló ág. 
(BuchaiKata)j 
1440-1479. ILásd a VII. táblán. 



Ilona) 



L Mihály 
de Berzevicze 
1329-1343. 



János (Schwwrz) 1446-56. 



(Derencsenyij Péter , szepesi főisp. ( 

1405. 25. és tárnokmester. \ Dunajecz Örököse. 



Miklós. < 
Ennek jut 
Berzevicze 
vára. 



István 
1395. 



IV. Jakab 
1405-25. 



Mik 163 
Margit 
(Eperjesi Andr.) 



Pohárnok 
István 

1425- 60. 



Tamás 
1403-29. 



i Apollónia (Hatvani 
Mátyás) 
Erzse (Szinyey 
János) 
Kristóf f 1439. 
I. Mihály 1425. 

r Lénárd 1460. 
Detrik J (neje Kata Lapispaky 

vagy j Zsigm. Özvegye) 
Tivadar.! László 1395-1465. 
f János 1439. 



Családi L tir. 134. sz. alatt. 



42 Ber«*v!czy. 

E családfa ! ) élén álló I. János mester , ki Lomniczról irván ma- 
gát, Lomniczynak is neveztetett, 13!7-ben egy Grünwald nevű erdőt 
népesített meg , mellyen a mostani Bálás vágás támadhatott. 

A Berzeviczyek birtokaik már 1326-ban Szepes és Sáros várme- 
gyében szélesen kiterjedtek. Berzevicz helysége még 1317-dik etött 
alapitatott. 1343-ban a két (akkor már csak egyedül élo testvér) t. i. 
I. János mester és II. Rikolf között végosztály történvén , ez által a 
két ág (úgymint Tarkó és Lomnicz, később Berzeviczy) birtok-állapota 
Örökre elhatároztatott. Tarkó várát Rikolf már azelőtt felépité , és - 
mint már említve volt — a Tarczay család alapító törzse lön. János 
ága pedig Berzeviczy néven lett ismeretes. 

Ezen t. János gyermekei közül III. Rikolf iandeki prépos 
volt 1343 — 1360-dikban. I. László, ki Farkasfaí várói íratott , E^yed 
unokájában halt ki. Egyednek anyja a Soldos családból volt , és 1347- 
ben már férjének Miklósnak Özvegye *). 

I. J a k a b (I. János fia) szintén unokájában Miklósban , ki Össze- 
töretett (contusus) — hal ki. 

I. Jánosnak következő három fia az eddigieknél nevezetesebb 

I. Henrik — a magyaroknál Herke — 1340-ben élt , Lomniczról 
és Berzeviczről íratott , neje Derencsényi Péter leánya Ilona volt. Fiai 
közül Péter ifjabb korában már Zsigmond király udvarába került, 
és ennek hasznos szolgálatokat tett; követségben is járt a lengyel ki- 
rálynál. Több évig török fogságban is volt. Zsigmond királytól 1425- 
ben kapta Jamnik helységet 3 ). Hivatalára nézve Szepes vármegye 
főispánja , és tárnokmester volt. Meghalt 1432. táján. Ugy látszik — 
írja Mednyánszky — hogy & épité Dunajecz hegyvárat hasonnevű 
folyó mellett (most Nedecz a lengyel Schornstein végvár irányában) 
mert fia János „h a e r e s c a s t r i Dunajecz" iratik. Ezen J á- 
n o s az okmányokban Schwarz (fekete) névvel jelöltetik, azon okból — 
sejti a nevezett tudós — mivel Dunajecz mellett nagy fenyves erdőket 
birt, mellyeket birtokaiban lakó német alattvalói Schwarzwálder-eknek 
neveztek. Ezen János (niger) többi közt Albert királytól 1439-ben 



1 ) E családfán némelly tagokat megszámoztam , azonban végig ez eljárást 
illy szerte ágazó családnál követni több oknál frgva nem tartottam alkalmasnak. 

*) Quietentia nobilis Dnae Soldos relitae Nicolai iilii Ladíslai de Farkas- 
falva, filiae Stephani de sz. Mihály super solutis Jnribus per Jacobum etPanlum 
affines suos Anno 1H47. Családi ltár 327. sz a. — És másutt Dnae Soldus filia 
Stephani filii Marci de Marcusfalva 1346. — U. ott Procur. Constitutioban. 

3 ) Wagner Aaal. Scepus. I. 140. lap. 



Bcrzeviczy. 43 

Agárd ialut kapta adományul Nógrád vármegyében, de e miatt több 
megtámadást szenvedett, miért is 1446-ban az ország rendéinél, 1461- 
ben pedig Mátyás királynál oltalomért esedezett , mit meg is nyert. 
1470-dik körül maradék nélkül halván meg. birtokai, rokonainak ellent- 
mondása daczára is az akkor hatalmas Szapolyay Imre által elfoglal- 
tattak. Tetemei a nagy-lomniczi egyházban nyugszanak , hol sír rava- 
talán a Berzevíczy czimer következő fölirattal áll : „Hic obiit Egreguis 
vir Dominus Joannes Schwarz de Berzevicze. 14**. Benne kihalt Hen- 
rik vagy Herke ága. 

I. Mihály (I. János mester fia) 1350-dik körül szintén várat 
épitetett mapának Berzeviczén, egy dombon , szent Quirinus temploma 
irányában , és azóta maradt ez ágnál a Berzeviczi praedicatum *). 
Ezen Mihály szép atyja (abavus) azon Istvánnak, kia családi ok- 
mányokban Pohárnok Istvánnak (Stephanus Pohárnok) nevez- 
tetik. Ennek neve történeteinkben gyakrabban előfordul , mert Zsig- 
mond és Albert királyok korában a közügyekben az előbbieknél élén- 
kebb részt vett. A hussiták elleni csatákban vitézkedett Trencsin vára 
oltalmában is része volt. Követségben járt a lengyel királynál és Mold- 
vában. Az oláhországi expeditioban Dán vajda részére a székelyek és 
szászok kapitányává választatott. 1430-ban Zsigmond Likava várnak 
(Liptó vármegyében) a hussitáktól elvételével birta meg. Növelé erde- 
meit, hogy a közügyekben saját költségein fáradott, egykor török 
fogságba esett, Detrik testvérét önpénzén válta ki. Jutalmul több ado- 
mányt kapott. 1435-ben kapta Zsigmond királytól Nyarad (Nyaragh) 
falut és Olaszi és Mérgei fblde pusztákat Borsod megyében , mellyekbe 
az egri káptalan által beiktattatott 2 ). Ugyan ez évben ( 1 435.) enged- 
ményeztetett Zsigmond királytól , Heves vármegyei E r k nevű falujá- 
ban várlakot építeni Már előbb tiz évvel , 1425-ben Borbála királyné- 
tól kapta Ajnácskő várát (akkor Nógrád megyében volt e vár az ok- 
levél szerint) és Boldogfalvát Hatvanhoz közel Ó-Buda vármegyében s ) 
adományban. 1447-ben Nyarad birtoka végett pelsőczi Bebek Imre er- 
délyi vajdával pörlekedett, miután ez nevezett helységben némelly 
földjeit és erdeit elfoglalta \). 1453-ban László királytól ismét maga és 



') Mednyánszkr id. h. 

*) Bátkori Miklós országbíró itéletterele 1578 W. Családi Itár. 42& *z a. 

*) Családi Itár. 251. 262. az. a. „possessionera Boldogfala in Cottu vetero 
Bndcnsi propo Hatvaii u az oklevél szarai. Értendő Pilis vármegye 

*) Reiatoriae Cappli agriensis super Admonitione et Evocaiione Bm^rici 
de PetsÓoz Vajvoda* Transylv. etc. 1447. ü. ott 82. sz. a. 



44 Berzevlezy. 

rokonai részére Heves vármegyében Seegh falut kapta adományban. 
Heves vármegye főispánja *) is volt. (1442-ben. Miután Kristóf fia 
meghalt, birtokait eladás ürügye alatt leányainak és vejeinek akarta 
kezeikbejátszani, mi ellen Lénárd nevű unokaöcscse 1459-ben 
mint örökösödő fél tiltakozott jelesül Heves megyei E r k , Kewrth, 
borsodi Nyarad, Pest megyei Saskúth helységbeli birtoka, és 
Budai házának elidegenítése ellen 1 ), 

I. Mihálynak ágán Lénárd (Leonhard) , kinek neve egy nagy 
lomniczi Leonhardsburg nevű térben egészen időnkig lejutott , és ki 
1479-ben még élt, utolsó volt ágában. Ez megharagudván azon akadá- 
lyok miatt, mellyeket pazarlásai hajlamai elé egy rokona gördített, 
minden birtokait elzálogositá. Ezen jószágok egymásután a törökök, er- 
délyiek ellen harczolt gróf Ruebernek , majd Tökölynek , a királyi íis- 
cusnak és Késmárk városának jutottak birtokába, mellytől a esalád 
majd háromszáz évi perlekedés után , csak 1751-ben ekkor is nagy ál- 
dozatokkal kapta azokat vissza. 

Miután illy módon H e n r i k és M ih á 1 y maradékai is kihaltak, 
a lomniczi I. János fiai közül csak még a Berzeviczy II. János iva- 
déka maradt fen. Ennek fia II. Miklós (1360-1415.) Ennek többek 
közt unokái III. Jakab és H. Szaniszló által a család mai napig 
virágzó két fő ágra szakadt. Amaz Jakab, emez pedig Szaniszló 
ágának neveztetik. 

És itt előbb az egyik ágat kell végig megismertetni , és azután 
térendünk vissza ismét Szaniszló ágához. 

I. Jakab ága. 

III. Jakabnak, ki Berzeviczi Lomniczkynak is neveztetett, és ki- 
nek a nagy-lomniczi curia is birtokában maradt (1470—77), ága igy 
jő le a következő III. táblán : 



*) Teleky : Hunyadyak kora X. 123. 

*) Ca. 1. tár. 412. az. alatt. 1574-ki átiratban. 



Berzeviczy. 



45 



•III. tábla. 



c 

■es 

2 



0) 

> 

M 
i» 

0) 

PQ 

« 

9 

s 

o 

4 



Miklós 

(Zwinyei 
Potentiana) 
1440. 59. 88. 



Margit 
(Torday 

Andrásné ) 



János. 
1511.25. 
(Págztohi 
Orsolya). 

Kristóf 
(Schwarz) 
1511-1555, 
Bertóthv 
Kata). 

István -j- 
1486*. 

László f 

Mártka 
(Kellemesy 
Menyhért) 



|felsőmagyar- jLásd a IV. táblán, 
országi I 
főkapitány. J 
\(Kapy Ilona). 1 



László f 



Zsigmond 



Margit 1557, 
iDobay Mili 

Orsolya 1564 

(Csepáufalvi 

Antalné). 



Ádám. 



/ Mihály 



András ftSzénássy 
Csicseryf Zsuzs.) 
Júlia). 




László f 
Szepsy 

Juli*). 



Zsigmond 
t 



Bálint 
1535-63. 
(Lap. Segnyei] 
Margit). 



Szepesi ágazat törzse. Lásd az 
V. táblán. 



Kata 1559. 

(Polánkail , . ,. 

Janosr.é). veronika (Berzeviczy Mártonne). 



Orsolya (Bornemisza Miklósné). 
Mária. 

Márton < J ános 

Dondaghi i 1613 ' 
báró, lengyel! . 

kancellár I Kristóf. 

(Báthory f 
Erzse.) (^ 

Ezen ág élén álló Jakabnak fia Miklós, ki 1466-ban nagy- 
bátyjával Szaniszlóval perlekedik , mert ez Berzeviczén , hol serház is 
volt , több földjét elfüglalá *), Zwinyei (jelenleg Szinyei Merse) 
Potentiana *) nejétől mint a táblázat mutatja , több gyermeket 
nemzett. Négy leánya kikhez ment férjhez, szintén ott látjuk. Legidősb 
fia János birtokaiban Laszky által háborgattatott. Eunek neje Pász- 
tohi Miklós leánya Orsolya volt , kitől azonban gyermekei nem ma- 
radtak. 

Testvérei közül egyedül Kristóf, — ki Schwarznak is nevez- 
tetik az okmányokban — tartá fen ágazatát Berthóty Katalintól nem- 
zett gyermekei által. Ez testvérével az említett Jánossal II. Lajos ki- 



*) Protestatoriae Capü de Scepus. 1466. Qsaládi ltár I K. 
*) Atyja Joannes de Zwinye, anyja pedig Erzsébet a Pohárnok Berzeviczy 
Is* vannak leánya volt, és igy különben is rokona férjének. 



48 



Berzeviczy. 



töltött életnek. íme ezt és ennyit kivan a királyi oklevél a család czi- 
mere által jelvényeztetni. 



a) Bárói ágazat. 

IV. tábla. 



. . /János sz. 

ú* a i 

* * I 1569. 

£5| 1604 f 

8 y I (Berzevi 

° *-• 'czy Ilona) 




Tamás 
1616—1636. /János 
(Kolacskov- 1637. 
szky Zsófia) l (Szi- 
özv. 1659. 1 nyey 
lAnna.) 
Zsigmond. 1 
i( 1608-1634 
Görgei Zta-^gm. 

iGusicli 
Borbála Ko- j Anna 
lacskovszky If 1682. 
Istváné.") I 
_ristóf 1569-1594. f 
Margit (Kúa Györgyié ' Miki. 

1583. 
V Anna (Berthóty Miklós.) 



báró 
Fe 



János 

1744. jrencz 
[királyi sz ül e fc. ^Ferencz 



!Z ) 



János liéczei 
plébános 



tanács. 
(Báró 



zsána). 



János 
1725. 
(Már- 
já8sy 
Éva.) 



iüier 
Anna 

Mar.) 



Zsig- 
mond 
1756. f 



1742. 

;<b vé- 

csey 
Teréz) 

János. 

Annát 

Teréz 

(ftóth- 
né.) 



I 



MíkL+f 

T l Miklós, táb. 

Ilona I (Szül. Iványi 

(Fejér- 1 Ilona.) 

pata* | Ilona (Kapy 

ky 1, Gáb.) 

Ad.) SÉva (Márjássy 

Miklósné.) 

Anna, (Róth 

Ádám.) 



Zsig- lL*«l<* t 

mond. ?í*íf r nok 

^Miklós f 



Gráczban. 

Antal f 

Vinczefl834. 
Szinyei Anna 



József f 

Mária 
(Bukovsx- 
kyné.) 



A táblázat élén álló Györgynek fia János 1683-ban Sáros me- 
gye szolgabirája volt. Ennek unokája János 1637-ben negyed izre 
dispensatioval vette nőül Szinyei Annát. Ennek unoka öcscse azon Já 
nos , kinek neje Márjássy Éva , 1725-ben 60 éves volt. Fia ennek Is- 
mét János 1744-ben osztozott meg testvéreivel , kassai tartományi 
bizto3 , és kir. tanácsos volt , nejétől báró L'huillier Anna Máriától (ki 
később Engelhardt tábornok neje lön,) 1742-ki octob. 29-kén született 
fia F e r e n c z ágának báróságot szerzett. Báró Vécsey Ferencztől szü- 
letett legidősb fia János héozei plébános. Antal 16 éves korában. 



Berzeviczy. 



45 



1 



% 

N 
V 






X 
ti 



N 
O 

3 

s 

o 

s: 



V 



los 



Miki 

(Zwinyei 
Potentiana) 
1440. 59. 88. 



János. 
1511.25. 
(Pásztohi 
Orsolya). 

Kristóf 
( Schwarz) 
1511-1555. 
Bertóthy 
Kata). 

István *|* 
1486. 

László t 

MártLa 
(Kelleraesy 
Menyhért) 

Kata 1559. 
(Polánkai 
Jánosné). 

Margit 1557. 
(Dobay Mih 



Ádám. 

L Mihály ( 
Zsigmond ^ András <(Széuássy 
[(Csicseryf Zsuzs.J 
Júlia). 



Margit 
(Torday 

Andrásné) Orsolya 1564 
(Csepánfalvi 
l Antal né). 



III. tábla. 

l G 54M562.] Inuen8bár6Íltg - 
felsőmagyar- JLásd a IV. táblán, 
országi I 

főkapitány. í 
(Kapy Ilona).' 

László -f- 



1«m 2 

iá ^ 

b 



László f 
Szepay 
Juha). 



Zsigmond 



Bálint < 

1535- 63. \ Szepesi ágazat törzse. Lásd az 
(Lap. Segnyeij V. táblán., 

Margit). f 

Veronika (Berzeviczy Máríonné). 

Orsolya (Bornemisza Miklósáé). 

Mária. 



Márton i 

Dondaghi i 

báró, lengyel J 

kancellár I 

(Báthory I 

Erzse.) [ 



János 
1613. 

Kristóf. 



Ezen ág élén álló Jakabnak fia Miklós, ki 1466-ban nagy- 
bátyjával Szaniszlóval perlekedik , mert ez Berzeviczén , hol serház is 
volt , több földjét elfoglalá *), Zwinyei (jelenleg Szinyei Mer3e) 
Potentiana 2 ) nejétől mint a táblázat mutatja, több gyermeket 
nemzett. Négy leánya kikhez ment férjhez, szintén ott látjuk. Legidősb 
fia János birtokaiban Laszky által háborgattatott. Ennek neje Pász- 
tohi Miklós leánya Orsolya volt , kitol azonban gyermekei nem ma- 
radtak. 

Testvérei közül egyedül Kristóf, — ki Schwarznak is nevez- 
tetik az okmányokban — tartá fen ágazatát Berthóty Katalintól nem- 
ze-t gyermekei által. Ez testvérével az emiitett Jánossal II. Lajos ki- 



*) Protestatoriae Capli de Scepus. 1466. Családi Itár I K. 
2 ) Atyja Joannes de Zwinye, anyja pedig Erzsébet a Pohárnok Berzeviczy 
Istvánnak leánya volt, és igy különben is rokona férjének. 



48 



Berstviezy. 



töltött életnek. íme ezt és ennyit kivan a királyi oklevél a család czi 
raere által jelvényeztctni. 

a) Bárói ágazat. 

IV. tábla 



d ti 

sí 

-1 g 

►^ 



János sz. 
1569. 
1604 f 
(Berzevi- 

czy Ilona), 



Tamás 

1616-1636. ( János 
(Kolacskov- 1637. 
szky Zsófia) 1 (Szi- 

Özv. 1659. \ nyey 
lAnna.) 

Zsigmond. I 

Í( 1608-1634 . 
Görgei Zsu- L . 
zsana). \j.iL» 



r 



báró 
Fe- 



János liéczei 
plébános 



János 

1744. Irenoz 
[királyi flzii i e t. ^Ferencz 



fl680 

IGusieli 
Borbála Ko-j^ n:m 

l lacskovszky l-f 168'j 



Istváné. j I 
Kristóf 1569-1594. f 
Margit (Kún Györgyné ! Miki 

1583. 
Anna (Bertlióty Miklós ) 



< 



tanács. 1 1742. 
'(Báró j(b Ve 



.Jauos 
1725. 
(Már- 
jássy 
Eva.) 



iilier 
Anna 
Mar.) 



Zsig- 
mond 
1756. f 



csey 
Teréz) 

János. 

Annát 

Teréz 
(Róth- 
né.) 



Gráczban. 

Antal f 

VinczejlS34. 
Szinyei Anna 

József t 

Mária 
(Bukovsz- 
kyné.) 




' Miklós, táb. 
i(Szül. Iványi 

I Ilona.) 
Ilo.ua (Kapy 
) , Gáb.) 
Ád.) \Eva (Márjássy 
I Miklósné.) 
[Anna (Róth 
Ádám.) 



Zsig- iLAszló f 

mond. {tábornok 

f Mikldi t 



a 






I « 



A táblázat élén álló Györgynek fia János 1683-ban Sáros me- 
gye szolgabirája volt. Ennek unokája János 1637-ben negyed ízre 
dispensatioval vette nőül Szinyei Annát. Ennek unoka Öcscse azon Já 
nos, kinek neje Márjássy Éva, 1 725-ben 60 éves voit. Fia ennek Is- 
mét János 1 744-ben osztozott meg testvéreivel , kassai tartományi 
bizto3 , és kir. tanácsos volt , nejétől báró L'huillier Anna Máriától (ki 
később Engelbardt tábornok neje lón,.) 1742-ki octob. 29-kén született 
fiaFerencz ágának báróságot szerzett. Báró Vecsey FerencztŐl szü- 
letett legidősb fia János héczei plébános. Antal 16 éves korában. 



Rerzeviefty. 



49 



J ó z s e f szintén ivadék nélkül halt el. Báró V i n c z e született 1 781 ki 
mart. 16-kán Sáros várm. Paróczon, (más. adat szerint Kasain) 1795- 
ben Kassán iskoláit elhagyván , mint c a d e t Dalton , utóbb Alvinczy 
magyar gyalog ezredébe állott , és Olaszországba ment , hol sebet is 
kapott , s rövid idő alatt főhadnagygyá neveztetett. 1807-ben kilépett. 
de 1809-ben már a horvát fölkeló seregnél kapitányságot viselt. A lel- 
kes de kissé könnyelmű fiatalt kártyás társaságok örvénybe vi vek, atyja 
megvoná tőle segélyét , s igy kénytelenült rég kedvencz stúdiuma a 
szin művészetre adni magát , hol idegen név alatt lappangott Német- 
országban. 1817-ben atyja kiengesztelődvén, s nem sokára szülői el- 
halván , hazajött. 1818-ban házasságra kelt szinyei Merse Annával, 
1829-ben alkalom nyilt szinészi tudományát és tapasztalatait nemzeti 
ezélokra fölhasználni, midőn Abauj várm. és Kassa városa kérelmer. 
az ottani magy. színház igazgatását átvette. E nehéz pályán pénz áldo- 
zattal , tanítással , buzdítással mozditá elő a m. színészet ügyét. Indít- 
ványára a megye eszközléséve) a m. aeademia jutaimokkal buzditá a 
dráma írókat. 1832-ben érdemeiért m. academiai t taggá is kinevez- 
tetett. Meghalt Kassán 1834 april 15-kén, kora 53. évében l ) Egyet- 
len leánya maradt , Mária. E képen a bárói ág kihalásnak néz elébe. 

b) Szepesi ágazat. 

V. tábla. 



/Bálint T 



te 

JU 

'53 



Ctt 



! 



IPál 162 



13 ti 

is 



u , , w. I '325. (Pal (Görgeyt 

i 1 ?™ 8 icmA (Széjreiy) Zsuzsána.) 1 
1 rJ lnI3 Erzse.) < özv. 1711. * 

Miklós f 
Péter f 

Borbála 1673. (Ormány 
Istváné.) 



(Azary An.) 



í Boldizsár 
1730. 
(Róta 

Anna.) 



Jeremiás f 
1570-1594 



3* 

a 

"vKAta, 
»3* JBorbáU. 

.Mi 
cg |Potent;a«a 

I § ( Csuda 

$ Gyorgyué; 

15S4. 



»o 



3 



f Anna. 
iint l Gyö 



Horvát 
György.) 
2. Drávecz- 
ky Gásp) 
Borbála 
(1. Szak- 
máry Ján.j 

Í2Pongráczj 
Frusina Kristóf. 

(Rajkai Qábor 
Soos I Eva(Ho(Tmáu 
Gábor .){ István. 



Cl. Görgei 
Zsófia. 

Í.Szinyey 
Ab.) 



Ezechiel 
1604-1708 
(Fehérpa- 
taky Már.) 



Pál f 1730. 
(Szegliy 
Mária.) 



Lásd a VI. táblán. 



Zsuzsa. (Berzevíezy 

Sándor.) 
(Ilona (Görgey Zsig.) 
, Anna (1 . Keczer Sán. 

2. Sustrik. And. ) 
[Kata (1. Palugyay 
Zsig. 2. Rady Mi- 
hály.) 

'ária (1. Mndrán 
Dániel. 2. Cserve- 
nyák.) 
Bora (Semsey Pál.) 
Pál (Pálfai vai Jo- 
hanna.) 



') Vallás : Nzti Encydopaed. 1. lap és ujabb IsmeivtU. 1. kot 544 I. cict- 
leírása közölve. 



S!> 



Berwvieayo 



Bálintnak, kitől a táblázat kezdve van , neje lapispataki Seg- 
nyey Antal leánya Margit volt ; ettől született fia Miklós szepes me- 
o-vei s^olo-abiró volt 1572-ben. Ennek a többi közt csak két fia P á 1 
és Bálint hagytak magok után maradékot. Bálint nak két neje 
volt , az első Görgey Zsófia, kitől Anna és Borbála, ésa má- 
sodik : S z i n y e i Anna, kitől Gábor és Éva nevű gyermekei ma- 
radtak. 

Említett Pálnak , a Székely Erzse férjének két unokája B o l d i- 
s s ár és E z e c Ii i e 1 lettek atyákká. Ez utóbbi ága azonban elenyészett. 

Boldizsárnak ágát a jelen ivadékig mutatja a 



Sándor 

(1. Sontagk Erzse 
2. Stansitii Hor 
váth Bora) 



VI. tábla. 

C 1-től 

^Farkas. (Szrnrcsány Erzse Özv. 1786) 

J IPál ifj j Ferdinánd. 

Z8Ígmondj Teréz (Ber2eviűzy Gerg>) 
FErzse. 



Boldizsár 
1730. 
(Hőik Anna.) 
ki az V. táb- 
lán. 



üsuzsa (1. Okolicsá 
nyi Fark. 2. Oko- 
liesányi Imre. 

Kata. 



-Teréz. (Stansith Horváth Bold.) 
Klára. (Baán János.) 

2 ' i6] iTitusz Edvárd. Uladár. 

Gergely a tudós. \ (Gr. DessewlFy^ 



V 



(Berzeviczy 
Teréz.) 






Leticzia 
1832-től 



(Egyed. 



E VI, táblázaton főfígyelmü nket igényli Gergely a tudós , ki 
Kakas- Lomniczán született 1763-ban 1 ). A jogi pályát Késmárkon be- 
végezvén , és a törvényes gyakorlatot Szabolcsban Vay Istvánnál foly- 
tatván, 1784-ben ügyvédi oklevelet nyert. Majd külföldi egyetemeket 
hallgatott, 1788-ban pedig Parist és Londont látogatá meg. Tudomány 
és tapasztalással térvén vissza hónába , jövet Bécsben II. József csá- 
szárnak is udvarolt, ki őt szolgálatra buzdítva , pártolásáról biztositá. 
1788-ban a helytartó tanácsnál mint fogalmazó kezdett hivataloskodni. 
Jelen volt az 1791-ki országgyűlésen mint jelen nem tevÖk követe , és 
ugyan ez évben a pesti zsinaton , mint hittársai küldöttje. 1795-bea 
hivataláról lemondván , kakas-lomniczi jószágába vonult , és életét a 



*) Lásd életét Tudományos Gyüjtem. 1822-ki foly. XIL 3. lap. Es FelsÖ- 
Magyarorgz Minerva 1834. 1. köt. 3- 16. 1. arczképével együtt.— És köz haszna 
Esmér, tár II. 233 i 



Berzeviczy. 



51 



tudományoknak és művészeteknek szentelé. Es ekkor gyüjté az adato- 
kat, főleg a kereskedést, az úrbér alatt volt nép állapotát , és vallás 
ügyét tárgyazó munkáihoz. Kéziratban maradt müvein fölül hét mun- 
kát nyomatott ki latin és német nyelven *). Meghalt 1822-ben Nejé- 
tói Berzeviczy Teréztől fia Titusz Edvárd. ennek fiai Aladár és 
Egyed stb. 

Bevégezvén eképen Jakab ágát, át kell mennünk a másik 
fő ágra. 

II. Szaniszló ága. 

Mintt a II. táblázaton láttuk , í. Henrik két íia által a család két 
fÖ ágra oszlott. Jakab ágát a jelenig lenyúlva már tárgyaltuk , most 
következik Szaniszló ága, melly azonban már enuek unokáinál, 
mint láni fogjuk, ismét két ágazatra oszlik. Szaniszlótói kezdve a csa- 
ládfát tovább mutatja a 

VIT. tábla: 



ír 



klóff 



I 



& 

O 






f 



János 
1456- H71. 
CSebessy 
Ilona.; 

Tamás, -f 
1471. 

Ilona. 

Klára. 



Felső-ág. 

Frigyes 
1508 -1546. 
(Zombori 
Bora.) 



Zsigmond f 
1509. 



22 Anna. 

3 



Ferencz. 
1509. 



( 1594^. fa" 2 ** (Deregnyey György.) 
I {Seinsey jKata. (Nagymihalyi Gábor.) 
< Bora.) ( 

(Péter, i 
\ 1559-80. 

István. { János. f 

1546-1563. 1580-1601. Lás d ezt a Vili. 
(Gombos (Giletffy < 

Zsóf. Mell Anna.'jf táWAa. 

ez r Erzs.)l 103? ' 

■Zsiggmond f 
Antal, i 1546jp 6r < í ncz. i 
György, f 
György. ■ |llona. (Berzeviczy János.) 

Dóra. (Nagyszombati György.) 
íJánost 1546.J j János f 

^László, Isfcváil - 
Henrik / N 
1546-91. \Hennk. 1 
(Kagy Udám. f 
V Bora) \ (Somogyi Reg.) 



j János. (Roskoványi Judit) 1538 

i 
,Tamás. -{Ettől az A 1 s ő-á g. Lásd XI. táblán. 



Munkái exek : a) De industria et oommercio Hungáriáé. LoVse 1797. — 
b) Ansickt des Asiatisch-europaiaolien Welthandels. stl). Pest, 1808—1814. Es 
nwgyarra fordítva a Tud. Gyűjteményben 1817. — c) De origine rusticitatis et 
eins prjgress'i etc. Lőcsén 1806. a szerze tudta és akarata nélkül* — d) De pro- 
hibito transitu Caiholioorum ad Ecclesiam Evangeiicam. — t) „Über dea gegeu- 

4* 



58 



heritwitty 



A táblázat feje S z a n i s z 2 ó , kinek neje Buchai Kata (fíliae 
Tiioroae. üíii Thomae de Bucba.) 1440 — 144?. éifc. Megöletett Greesé- 
ben. Unokái közül Frigyes lett törzse az úgynevezett felső-ága- 
zatnak, Tamás pedig az a 1 s ó-á g a z a t n a k. 

Felső-ágazat. 

Frigyes fiának Mártonnak neje Serasey Jánosnak leánya 
Borbála volt. Berzeviczy Jánosnak (István fiának) neje GiietíFy 
Anna 1 635-ben már Özvegy volt, meghalt 1637-ki marczius 6-kán. — 
E Jánosnak egyik nővére Dorottya Nagyszombatili Györgynek 
(Georg. Tyrnaviensis) Szepes vármegye hites jegyzőjének volt hites- 
társa 1590-ben. — A többi sarjak Frigyes ágazatán kihalván, említett 
Jánosé tovább igy származik le. 

VH. tábla. 



T , . f í István. (István. (Anna. 

i nt L. \ József. A Gergely-' (Róth ] (1. Berzeviczy Mária. 

n ey Zsu-* f laki Mari) ^ Mária - ) ' 2l 8e*T>Uh» neje.) 



Ferenez. f 




< /Anna 1637. bajád 



• rí 



fx> 



(Péclivné.) 



í István. { 
\ih\Ae 1 (Horvát \ 
Mikiós. 1 Bugaria Márton. 

(Gyuri- 1 «. e . x 

í *• 1 Maria.) 

kovics ff y 

Zsófia ~) \ Gábor, f 



(Berzevi- 
czy Mar). 



Miklós f 
'János. 



C István. íná 
Fózsef. < (Bobest < |L 
(Újfalu- J Clotild.)?^ 
si Már.) 



Alajos. (1. Sommer N.) 
2. Nándory Jul. 



5 ! M ikály. 9 C g zt ^ agatok utá a ix. I Anna. (Berzeviczy Józs.) 
■°* lt ' táblán. V 



(Orosz! 
2» I Anna) 



Kastély i- ágazat* 

Jánosnak GriíetfFy Annától született János fia Péchy le» 
ánytól az úgynevezett Kastély i- ágazatot alapítá. Fiának Istvánnak 



wacrtigen Zuatand der Protestanten in Ungarn" stb. Göltingen 1805. — f) Coor- 
dmaiío ral regionális ecclesiasticae eto. Lccac 1815. — g) Nachrichten über den 
jetzigeu Zustand tier EvangeliscUcn in Ungern. Leipzig , 1822. 



Berzeviezy. 



SS 



M 



elsÓ neje Sennyey Zsuzsa ; Sennyey Péternek gagyi Bátbori K lárát 
született leánya volt. 

Jánosnak másik fia Mihály szintén nyújtott le ágazatot , és ez 
felso^ágazat néven maradt meg. Ez ág igy nyúlik le. 



IX. tábla 



= | Henrik C 
2| (Bodonyi < László 
$1 Bora.) f 



> 



>( 



[ ános. f 



w f György 
>*1 (Hofiman, 
2 Kata.) 



Lásd 
lezt és 

'igát a 
IX táb 
Ián. 



László \ 

(1. Gróf-, 
Csáky 
Bora.) 
2. Kapy 
K riszt.) 



József 
1756. 



i Antal Gábor / 
\(Fran-} zászlós J 



Antal 



i (Jckel- / 
;.)! falasi.r 



(Jckel- i Kái mán. 



János, -j- 
Jesuitü. 



y 



i'amás i Lábadó. 



\eoja 
Teréz. 

László ("Alajos (, r 
(Péehy? (Kossuthr^^d 
Anna.)( Mária. ^Bertalan. 

Adél. (Tuíacs 
Lászlóné.) 






József yolt katona. 



ignacz. 
(Janosö 
Mária.) 



í 



Károly jManó íAdám. 

(líedry^ {Marjási J B < 
Bora.) Bibiana.)f 



í, 



István, 

(Marjási JStefania 

Kata.) ( 
Flórián (Fischer Klem.) 
Bora (Beneviczj. Bón.) 

Ferencz (Eleonóra (Berzeviezy 
fi. Bürze-^ igost) 
víczy 
Vict 

2. Gedeon 
Fanni. 

3. Berze 



Károly 



viczy 
Anna. 
4. Desewf- 
fy Con-f 

I stanU l 

Ferencz 
(Berze- , 
viczy I 
Mária )l 



Constans 

Mária. (Berzeviezy 
Lászlóné.) 



Ferencz. 



Ádám. J Henrik \ Ádám. 



£ táblázaton Mihálynak ismét két fia indítja le ágazatát, 
még pedig elég szaporán , minélfogva csak Henrik ivadékát lehetett 



54 



Btrzevlczy. 



egy táblázaton fölmutatni. Azon kívül, mi a táblázaton megvan, meg- 
jegyzendő , hogy Henrik László íiátóli unokájának szintén Lász- 
lónak első neje gr. Csáky Borbála előbb báró Palocsay István neje 
volt Ezen Lászlónak gyermekei 1756-ban osztoztak. Józsefnek fia 
A fi t a 1 kapitány volt. Ennek fia G á b o r zászlótartó. E Gábornak 
unokatestvére Alajos külföldre (Hamburgba) szakadt. Ferencz 
mint a nemzedékrenden följegyezve áll ; négyszer nősült , gyermekei 
legutóbbi nejétől valók. 

Következik Györgynek ágazata a 

X. t á b i á n 






Gáspár 



fi 



Ki 



— ■ 



i Péter C József 
Menyhért \ (Berzevi -^ (Berzevi- Bon»v Sn tura (Ber-J Albertina. 
(Ráttócavc Q| ia . ' cz n ou# ) zeviczy Bora.) f Regina. 

(Juhan.)y rl 4 8) i 

[Gáspár Menyhért (Banovics Josefa. 
f (Zlock! 

Salamon.) Mihály ( p °<l° ski íxaverja 
Franc.) ( 



Ezechíel. 

(Maria«- Vjánö8 - 
sy Mag*- 



Boldiz8ár 

^Ph lágyai 
Éva.) 




Á 



Ádám 



Sándor 

( Mar iássy\ , 

Maga.) \ Karoly jEzechiel. 



\ CZV JÓS) 

László. íBora (Péohy Miklósné. 

(1 Bydeskuthy Klára. J Anna (Dessetrffy József.) 

2. Hrubeezky Anna. f Tekla (Berzeviczy fmil.) 



Antal. 

(Rholí 
\ Bora.) 



L íEzcchieL 

*Gyrrgy (Berzeviczy Mar.)]Gusztáv 



József 



% Albert. 

Tivadar tAnna. 
y*Rc 

btrí 



Rikolf 
( Desse^rf 
fy Teréz.) 



/-Józsei ilivadar lAnm 
k (Kolosi! (SzinyeyjRcz. 
1 Janka.) J Amália) fAlb* 



|Maria (1. Dohay Férd) 
2. Debay Józs.) 

[Sámuel i 

[Zsigmond i 
Teréz ; 

Antónia fMedveczky Józsefné.) 
Borbála (Berzeviczy Leopoldné.) 



Berzevlezy, 



65 



E táblázattal , melly szintén mint az eíőbb* ágazatok , egész a je- 
lenig mutatja György ivadékát, be van fejezve a fel síi-ág. Most 
következik S z a n i s z 1 ó másik unokájának Tamásnak ága , meüy 
ismét négy ágazatra oszolva jó le mostanáig. 

A I s ó-á g. 

A. VII. Táblázaton áll Szaniszló unokája T a m á s , kitől ez ág 
így jö le a következő 



XI. táblán. 



.'Tamás i 



l549 * /HamborkiS T , 
í t- „ Ma 



C Lajos. + 



Tamás, 
ki & 
VII. táblán. 



I r. uauue. 

Jánosi l i^9-Q4 j 
1543-94. Vo \u ; iMárto 

Márk ' Erzse -^ I (ÍZ 



ános. f 
Márton de 



ÍFsrencz 



os p&nlinas. 



< Má.-k 
v tterzevi 
czy Ve 
róna.) 
1543 -G3. 



^JBoldizaár.f 
rv Kati (SzinyeWLajc* (Görgey Anna) 

iW-f Jad ' } f 

rácz Jul.) ! Dániel (Pahigyay Kata.) 



[litván 

(Geletfy 

Dóra. 
1691-94 



& 



'László 

{ Pécky JLásd ezt és ágát a Xlí. táblán. 
Ilona.) f 



György (János. 

^György f 

András István f 
alispán. L 
1591—94. park 1628. (Marfás- 

1613. | syKata.) V: - n;iVi 

(Berthótylj-tnos (Berzevlczy 
Anna. 5 j lld ) 




lGyörgy).f 

i Lajos, i 
{Tamás, i 



SMiiiály i 



Sándor I • * a / L '* j, .' S 5 

(Rosko-V 2 jj 3 • András szepesi k&HOti. 



(Kodko 

vány 

Anna 



HÍ > ,< 



A XI. táblázaton Márknak — mmt iátjuk — több fía kezdett 
ágat terjeszteni ; Jánosé (ki Hamborkinak is Íratott , negyed ízen 
kihalt Andrásnak, ki Sáros vármegye alispány* egyszersmind ki- 
rályi kincstári kormányzó (Praefectus) ') 1606— 161 3~ban. íonb gyer- 

') Lehoczky Stemm. I. 205. 



56 



BerzwitEy. 



mekei kOzül János fiának ágazata unokáiban fogy el; Sándornak 
Roskoványi Annától terjesztett vonalát pedig a XVI. tábla fogja alább 
mutatni. 

Ez ágból Hamborki János vonalából volt Henrik, kí Sáros 
vármegyei Hamburg helységben született 165^. és jesuisa lém 1669- 
ben , 1687-ben be is eskettetett. írt latÍDul számtant; és rendje vé- 
delmét {Apológiáját), mid6n 1706-ban száműzetett , ). — Ugyanez 
ágon Peren ez (tin Márton fia) szül. 1679-ben. Jesuita lŐn 1695- 
beu meghalt 1 71. i-ben mint kassai tanár a ) Tán szintén ez ágból va- 
lók G y Ö r g y (szül 1 647. meghalt 1709. ) és J ános mindkettő tudós 
jesuita 3 ). 

Márknak István fiától és Geletfi Dorotyától született fia 
ha s z i ó , a Péchy Anna férje törzse lön szólesen kiterjedt ágazatnak, 
mint mutatják a következő táblázatok 



, J&nOS | 

(Szeghy< 
Zsófia.) i 



János 
(|Ceczer 

Éva.) 



LáSZiO 

(Féeíiy 

Ilona), 

kik a Xí. 

tábla ma- 
teri. 



NIstván 
(Bán Má 
ria.) 



Sam uel 



-I 



Lásd ezt és agái a 
XIII. táblán. 



{Lásd ót e.b vonalát a 
i XV. táblán. 



on 

(Berzeviczy 
Eieoa.) 
Miksa. 
Antónia (By- 
deskutily 
Józsiié. ) 



XII tábla 

f Antal ker. Ublaai ülnök. 

í László" .' . 

(jCornis 'Jtow , Kálmán fj ÁgosU 

Zsuzsa.) M • reci !y * ( Ber; 

Uzeczii . 

2. Szkle 
nár 

Francis. 

3. B. Mes- 

ko An.) 

Apollónia 
KGedeon Mik. 
András. ^Jeromo. ) őrnagy.) 
hétszem. 1 (Janko-ZAnna (Hrabe 
(VitkőczyJ V1CS An * Qz y (rab - 
Juli a.) _ 

M ária (Keczcr n*: . ) 

N. (Péchy Isvánné.) 



JBora(KörtvelyesyJóze.) 
Aüibrus ^ 
őrnagy jKajetán. Őrnagy. 

(Máriássyl Mária (Bekesné.) 
Róza.) f 

Bernád ÍStefania -( 

(CsathojStefania \ 
Franc.) (Kálmán J 

Róza. (Banovics Irarj 



*) Horányi Nova Meni 458. Jsp.? 
% ) L T . oti. 450. 1. 
»)U. ott. 461-456. 1 



Berzevfczy. 



51 



Lászlónak , — ki e tábla élén áll — három gyermekétől ágazata 
szerfölött elszaporodott. János fiától, — kinek , vonalát e tábla telje- 
sen mutatja — kis unokái közül, Antal kerületi táblai ülnök. Testvére 
András hétszemélyes táblai ülnök , (ennek ága jelenleg is él , és a 
harmadik testvér Ambrus mint katona őrnagyságig emelkedett. 

Lászlónak István fiátóli vonalát lássuk a következő 



István 
(Bán Ma- 
ria.; 

Lásd a 
XIL Ub 

Ián 



XIII. táblán 



Pal -J 



|Jáno*> < János f 



Imre 

|íDesse*rf-JMihaly Alózsef L 

íy Klára.)! (Kéry | keni! . Anlal Fererfcz 

Kata ) j tan f 



Jí? , 8 (Lásd a XIV. 



István í 

(Pétróczy {József. 

Klára) ( 



Laszl 



ÍAndi 

ó< na 

( ry 



drás h*d-\ 

nagy (Hcd C Jos'iaíSze-í Arnold 
Mari.) ] pesházy< Rudolf. 
Anna.) (Géza. 

[Rajmund í 

(Bódog < András 
Krisi) ( 



Istvánnak két gyermeke által ismét két vonal indul le, és min- 
denik a jelenig lenyúlik. Imre vonalát mutatja a felebbi táblázat, Já- 
nos vonala pedig következik a 



XIV. táblán. 



ílmre (vak.) 
Ferenc* * 



Leopold premontrei pap. 



János (Tahy 
Bora.) 

Lásd a XIII. 
táblán. 



(G ombos \Gy örgy 

N.) (1. Horváth Anna. 

2. Vitális N.) <Ernó 

3. Bernáth Fer ) 

4. Liptay Zsuzs.)\ Menyhért pap 

Ílmre (Dorner Aloizia.) 
György zászlós f 
^Ferencz 



£ vonal , melly JánostóljÓle, ugy látszik kifogyott. 



59 



Bfírzcvtesy 



Következik Andrásnak harmadik fiától Sámueltől (Xá3d a XII 
táblán) eredő ágazatát. 

XV. tábla. 

fSamuel 
\ (Endrődy 
) Júlia. ) 
I Mihály < C 

Sámuel. < (Buzínkay Antal ? Antal 

Lásd a Xll. 1 Krisztina.) (Nátafains-j (Péchy Anna.) 
táblán. f sy Anna. ) 



F "S£i41i AmuL){ St8 P iu { Illtván - 



lEmil /Edrmmd. 
^Pál altárnok. í (Berze-JPAl. 
Oienes ^ (Abaffy Anna.)] viczy JMárta. 

(Rozgonyij I Tekla.) *Anna. 

Kata.) /Sándorcs.k.karo. j 

f ('Szerdahelyi {Lajos í írri _ L 
f Mária.) far Szír- \ l rnak ' 

may Aug.) 

Zsóiia (Almássy Jó 
zsefné.) 

Klementina (Báró 
Vécsey Jan.) 

Klelk (Gróf Stah- 
reinberg Guidó.) 

I Teréz (Abaffy Arie- 
V tid » 
/'András 
Boldizsár 1 (Jekelfahis- 
(1. Buzinkayl sy Czeczil.) 

Leopold ^Edvard pap. 
(L Ber-? Berta ] an> , 
József J zeviczy I 
(Gundel-J Bora. jAloiza (Berze- 
íingei F2. Dessef-I viczy Tam.) 
Mária:) l fyMár.f Mária(Berlll0 . 
v ty István, 
% Mihály (Buhos Klára.) 

í Károly. 
Alajos (Berzeviczy jFerenez. 
Mária. ^Ferdinánd. 

'Egyed. 

József (Vita-V „ i [° tt0 j 

lis Anna ) I ,2* e * y jMiksa (Metzner klem.) 
■ (Berzevi-^Q . . /rv . 
czy Jose-i SaRdor < Dob »y A^nes ) 
fa.) I Lőrincz, 7 



Anna. 
2. Desse-wŐ'y 
Mária.) 



•erieviriy — Berzy. *• 

Sámuelnek ágazata öt fi unokája után jelenleg négy vonalon vi- 
rágzik. Dénesnek Rozgonyi Katától született fia P á 1 Csongrád vár- 
megyének volt alispánja , azután királyi biztos Debreczenben , több or- 
szággyűlésen követ , utóbb pedig m. kir. udv. kamarai tanácsos , és al- 
tárnok mester Budán. Testveié Sándor cs. kir. kamarás. 

Ezzel be van fejezve Márk unokájának Lászlónak ágazata, 
vagyis Szaniszló ágából az alsó ágazat is. (Lásd XI, táblán.} Hátra van 
még szintén Márk unokájának (XI. táblán) S á n d o r nak ágazata, 
melly Kristóf ágnak neveztetik , és így jő le napjainkig. 

Kristóf ágazat. 

XVI. tábla. 

/ r /Vinoze. 

É \ 1-3 ÍC A Wristóf Slg»*» Bernen 

Z .(Gáspár ív^Af JS '(BHala-lll^l 

>•£ 

o 2 

oo • 

|B 

w «8 

s 



«*' . (Kristóf HJ <B- *M ^f ^ÁZ& 
iRosková-l /VrxiL SPQO ■ min Jos- T .«ir« 9 I >»£* ^i lUániel. 

■ % N < ( Tőke }w «s i - . I Janka z.l ma J I Kornél 

0y> ZpOJ Mária . } L | fa) ^H JgjJÖ. 



1663. 



U 



"CNlLászló. i" 
.fed 

llstván. f 

Tamás, f 



czy Be 

^ [Sándor. .{ 

Sándor. *t 

Imre (Keczer Karoiia.) 
Miklós 

Elek (Be- i Borbála 

f reczkyJ (Fehérvár 
V Ter.) ( rylstv.) 



Ez ággal — melly Kristóf ágnak neveztetik, — be van fejezve Sza- 
niszló ágazata , és egyszersmind teljes nemzedék- rendé a terjedelmes 
ős Berzeviezy családnak , melly jelenleg a 18-ik, és némelly vonalon a 
19-dik izén virágzik, de mellynek imígy is hosszura nyúlt ismertetéséi, 
bővebben e munka tere nem engedé. 

Berzey család. A IV. Béla korában dulongó tatárok közül 
sokan maradtak Tótországban , és ott megházasodván — jószágos fő- 
emberekké lettek. Illy tatártól származott a többi közt a Berzey család 
is , mellynek — mint Pethő Gergely irja * ) — az ő korában szakadt 
magva. 

Berzy család. E családból csak Berzy Lőrincz jött tu- 
domásomra, ez Csókás máskép Illosvay Borbély Péterrel és Pribék Pál- 
Iái 30 darab szántóföldet kapott Báthory Istvántól 1609-ben, kinek 



1 ) Rövid magyar krónika , Kassán 1729. ÁS, 1. 



60 Bemy — Bessenyey. 

ezen rendelését az ecsedi várnak átvételekor a király biztosok is meg- 
erősítek 1614-ben 3 j. 

Vésáift osalácl Birtokos Baranya, GyŐr ék Veszprém várme- 
gyében 2 ). Beíőle István 1808-ban 3 ) a Ludoviceára ezer ftot adott. 
Három izén a család leszármazás ez: Bésán Imrének gyulai Gaal Jusz- 
tinától gyermekei : IVíih , Gáb., Istv., Ign.; íl-dik Imre y Károly, Anna 
(Budai Józsefné), Krisztina (Dőry Pál.), Anna íTallián Antj, Franezis 
ka (Zichy .1 ózsefné). — Ezek közül II-dik Iffirémk gyermekei : Gusztáv, 
József, és Mária. - Károlynak nejétől Gindly Klárától fia Nep. Ján. 

Bese család. Ismeretessé teve e nevet Bese J á u o s , ki ma. 
gát Komárom vármegyei O-Gyallárói irta, és ki keleten utazott ma- 
gyar történelmi szempontból 1829-ben *). Néhol Besse-nek is iratik. 

Bessei család. Bessei Jakab (Jacobus de Besse) bizonyos 
nyolczados törvényszéki pör- alkalmával íl. Lajos királytól 1523-ban 
kapta bars negyei Baracska helységet. *) 

Bessenyey család. (Besse nyői) Több illy nemii családot 
bir hazánk Nevüket valószínűleg mind a Besse ny ok t Ő 1 , a ma- 
gyarral rokon népfajtói kölcsönözték. Es ha tán egykor egy törzsből 
izakadtak volna is , az elágazás már századok előtt történt. 

A bessenyői Bessenyey családot Zeraplin , és Ugocsa várme- 
gyében találjuk Szirmay szerint, Belőle a XVif. századból Is tv áh a 
Tökölyi híve, és a í'ölkelok egyik főbb embere említetik, kinek lejére 
Spankau császári tábornok 1000 tallért tűzött ki *). Ez idő tájban élt 
Bessenyey Márk is a jesuita, ki Sátorállya-Ujhely védelmében szer- 
zett érdemet. 1679-ben *). Zempiin vármegyében birtokos a család 
(1805-ben) Bodrogkeresz turbán, Legyes-Bényec. Magyar- Xsépeo, Mig- 
lészen, Keíecsényben , Petriken , Kis-Raskáa 3 Alsó-Hrabóczon 7 ). — 
U g o c 3 a vármegyében B. Györgynek özvegye bírt (1805-ben) Bö- 
kényben. — B. Lajos, ki főszolgabíró volt (1805-ben) birt Pataion. 
Komjáthon , Rákoczon , Sásváron , Fáncsikán , Péterfalván , Veléten , 
Szárazpatakon *). 

*) Szirroay ; Szatmár varm. íl. 61. 

*) Fénye* Geograpkiája azeriní. 

*) VII. törvczikk. 

*) Tudom. Gyűjt. 1S29. X. k. iöl - 1630. II. 85. 1833 VIII. 98. 

*) Sz- benedeki oonv. Itár. 

5 ) Szirma y : C. Zempliu hisfc. 234. — És Ugocsa . 21. 1. 

•) U. aa C. Zempl. topogr. 359. 

i) Ü. ott 176. 231. 247. 4?l 280, 371. 373. 391. 1 

8 ) Ü. az. C Ugocsa 62. 85. 86. stb. 



Bessenyey. 6t 

Be#seuycy család. (Deregnyői.) E családról csak annyit 
tudunk , hogy Zemplin megyében DeregnyÖi Bessenyey Jánosnak 
fia Demeter , ki Róbert Károly király kiváltság-levelét Palóczy Máté 
nádor által átirata '). 

Besseaiyey család. (Ezdegei ) Ezdegei előnévvel élő Bes- 
senyey családbelinek iratik Pál, ki 1896 — 1409-ben Horvát, Tót és 
Dalmátország bánja volt •). Fia Miklós volt 1435-ben. 

Bessenyey család. (Bodroghi.) Ugy látszik csak egyik ága 
az alább következő g o 1 a n t h a i Bes3enyey családnak , legalább Le- 
hoczky eléadásán e részben eligazodni nem lehet. Budai Ferencz sze- 
rint 3 ) Bessenyey István irta magát Bodroghról, ki 1527-ben mint öreg 
ember Ferdinánd hive lőn. 

Bessenyey család. (Athya Besseny&l) Bereg és Szatmár 
megyében virágzott Lehoczky szerint : ki e családról illy nemzé al- 
rendet közöl : 



i 



fFál|lmr«{ I jgH Ta,1,éil | G 3 rör Wr- 

(Potentiana (Fekete Mihályné.) 

Ha azonban a következő galanthai Bessenyey család nemzékren- 
dét nézzük, ugy fogjuk sejteni, bogy a Bessenyey családok nemzék- 
rende sincs még kellőleg tisztába hozva, mert e nemzék rend az alábbi- 
val sokban megegyezik *). 

Késien yey család. (Galanthai.) A galanthai Bessenyey csa- 
ládnak törzse Bessenyey András, ki 1425-ben kapta adományban 
Galanthát , és ezen kívül Temesközi Bálint és Jánossal Pozsony vár- 
megyében Német-Födemes, Újfalu, két Baka, Seprős, 



*) Szinr <«y . C. Zemplin topogr. 374.— É« Fehér Cod. Dipl. X. tóin. 7. rol 
»> Fehér ; Cod. dipl. X. volt IV. 244. éaX. voL TH. 853. Ratkay Meni. Re- 

gum et Banor . 87. i. FaulusBissenu s-nak írva. 

J ) Magyarorsz. polg. hist. lexic. 1. 393. 

4 ) Hol a szükséges okiratok hiányában a valóságot kideríteni nem lehet, 
én épen a hitelesség érdekében hiszem szükégesnok, az egymással ellenkező ada- 
tokat egész terjedelmében közleni. És ha illy eljárás mellett a forrást egy vagy 
más adatra hiteltelennek nyilatkoztatora , ezzel még józan fölfogással nem lehet 
álKtani . hogy mz egész kútfő „hitelessége meg vaningatv a. 11 Sőt az 
egyes adatok iránt nyilvánított kétségek csak eritikai eljárásnak tudhatók be 



«2 



Besseuyey 



Makháza, Süly és Bodok helységeket , és Bars vármegyében 
V a 1 k á z t 1 ). Ezen Andástól így jc le a család : 

'Péter 1440. (Kata (nebojszai Balogh istvánné.) 
(sz. mártoni? 
Kun Kata.) (Erzse (Gányi Dávid Lászlóné.) 



András 
1425. 



Margit (Kajasi Pecsenyés Pálné.) 1510— 1515. 
ílmre (Ba-1 

1 L } Kalí )" V Stván | Erzse ( Balo S h Bálintné. ) 



^Borbála (kajali Demjén Györgyné.) 






Kilián 

Bessenyey 
de Baka. 



nos. 



László 



ÍGyö 



rgy- 



r 

WGyorgy (de Födimes) 



zászló <György 
(bari Po- 
nyaKatJ 






ijános. 

[László. 

Erzse. f \ ^Hona. 

Kata. I Ilona (kakasfai vi Kakas Andrásné.) 

[ Magdolna (Vizkóczy máskép alsó-barsai Csorba Andr.) 
A törzsül álló Andrásnak három fia volt. Péter és Pál, kik 
galanthai előnévvel Írattak első , vagy harmad izén kifogynak. A har- 
madik fiu Kilián bakai előnevet használt : mig Őt unokája a nemzék- 
rend utolsó izén álló György már Födimesi praedicatummal élt. 

Lehoczky a torz Andrásnak fiául teszi L á s z 1 ó t js *), ki a fölebb 
említett jószágokat 1488-ban birta , és kinek arczképét szinte Wiede- 
man közli. 

De forrásunk szerint voltak még a galanthai Bessenyey családnak 
egyéb ágai is , ámbár a fölebbi nemzékrenddel Összeköttetését nem is- 
merjük, így egy másik ágat mutat a következő családfa 

Tamás. 



Istvánt 
1478. 



Péter 



lErzse (Baloglmé 

iAnna (Arady Mihályné.) 

Kata (kajali Csömös Pálné.; 



Gvö v ÍPéter (He* í Mátyás (Bucsányi Kata). 



1490-1510. 



I 



f 8 ina.) fKata (Nagy Lazámé). 



*) Geneal. authen. ms. nro. 207. tom. 11. 
*) Stemm. IL 51. 



Bessenyey. 63 

Ez ág törzse István a kort tekintve , fia vagy unokája lehetett 
az előbbi nemzékrend élén álló Andrásnak. Ez ágazat is Mátyásnál 
megszakad. 

Még egy harmadik és negyedik ágazat is van e családból, mellyek- 
nek táblázata itt következik J ) : 

í Kata. (1. Kovács Ferencz 2. Bakács János.) 

TarofcK , Annft (Morocz Antalné) 1591. 

IGyörgy. ? 
f (Zsófia (Macőidy Pál né.) 

A másik ágazat pedig imez : 
í Potentiana (Fekete Mártonné.) 

jy LnaíBarauyvBili.t, kitóf ^^fíJ^^ ^ 

Frusina.j I 

György. 

István. 

Anna (nebojszai Bos (?) Benedek.) 

Kata. 

Bora. 

Mindezen családfák nagy részint év-szám nélküliek , de — mert 
porokból valók , — hiteleseknek látszanak. Ezen kivül voltak még a 
Bessenyey családnak ágazatai , azt onnan sejthetjük , mert így találjuk 
1 1 o n á t , ki Eszterházy Miklós nagyanyjául iratik. Más hiteles leszár - 
maz tatásnál találom Bessenyey István leányát Annát, mint Dal- 
mady Istvánnét. — 1647-ben említetik István mint kir. aszta Inok és 
kis- komáromi várkapitány 2 ). 

E családhoz számítatik az író Bessenyey György 3 ) is, ki 
1740-ben született Berzelen Szat már megyében , idővel magyar testőr 
lŐn , majd Bécsben a császári könyvtár őre , és a magyar irodalomnak 
a múlt század végén egyik első harezosa. Több munkát irt , és adott 



i ) Az idézett GeneaL auth mss. 

a ) Lehoczky Stemm. II. 61. 

*) Horányi nov. mera. 455. lapján. Ellenben Vay László Német lúvség 
607. lapon a bessenyei Bessenyey családból származott irja , mi valószínűbb, mi- 
vel a galantkaiak Dunán tul és Pozsony vármegyében székeltek, amazok pedig 
Tiszán tul. 



64 



Bessenyey — Besskó 



ki. Meghalt 181 l-ben Berettyó-Kovácsiban Bihar vármegyében r ). 
Testvérei voltak Mihály , Boldizsár és Julianna. 

A galanthai 0e3senyey családtól több család származott le leány 
ágon , és birtokossá vált Galanthán , és ezek némellyike a galanthai 
előnevet is fölvevé : mint Eszterházy , Fekete , Balogh stb. 

Czimere a családnak — mint metszvényünk 
is mutatja — nagyon egyez az Eszterházy csalá- 
déval. A vért alján koronán áll a grif, első jobb 
lábán kardat villogtat, hasonló emelkedik ki a vért 
fölötti sisak koronájából 2 ). 

Már a régibb időkben is találunk történe- 
teinkben a Bessenyey nevezetre , és miután a vér- 
ségi kapcsolatot ezek közt ugy sem ismerjük, áll- 
janak tudomásul azok is e helyen : 

Bessenyey János vcszprém megyei főispán 
volt 1382-ben , és hive özvegy Erzsébet királyné- 
nak , ki őt a dalmacziai zavarok lecsendesitésére 
küldte Zádorba. 

Mihály Mátyás király korában 1459-ben 
alnádor volt. 

István 1526-ban II. Lajos király apródja küldöttje volt Bács, 
Bodrog , és Valko vármegyéhez , a bácsi káptalanhoz és bosznyákor- 
szági püspökhez a bandériumok kiállitása végett J V 

Bessenyey család. (Szent-demeteri.) E családra Szathmár 
megyében találunk, hol szent-demeteri Bessenyey Márton 1542-ben 
Vitka és Kápolna helységben rész jószágot kap kir. adományul 4 ; stb. 
Bessenyey család. Erdélyben is van illy nevű székely csa- 
lád Alsó-Fehér, és Közép-Szolnok vármegyében ; amabban István Rec- 
tificator biztos , ebben pedig Áron alszolgabiró 1815-ben. 

Besseity ődy család. Szathmár vármegyében birtokos ; csa- 
lád a XV. században. Bessenyődy István 1438-ban Kápolnán hat 
telket kap 5 ). 

Besskó család. A családnak nemességet szerzett Besskólst- 




') Lásd életrajzát Horányin kívül magyar irók életrajz gyűjteni. 54. 1. 

2 ) Tropiuieum Estoras. czimereB tábláján. 

*) Engel : Monumenta 214. 

4 ) Sziimay : Szatlimár várm 11 96 97. 

*) ü. ott. 97. lap. 



Beffskó — Besne. K5 

ván 1720-ki aug. 24-kén. Czimere : kék mezében zöld tér fölött álló 
oroszlán , első jobb lábában zöld ágat, a másikban három nyilat tartva. 
A paizs fölötti sisak koronájából ugyanaz emelkedik föl. Sisak takaró 
(az az foszladék) innen sárga kék , onnan fehér-vörös. 

ff esze család. (Megyeri ) III. Ferdinánd királytól megyeri 
B e s z e Gergely , C s u s z István , B e s z e András és János , Ador- 
ján Mihály , Benedek és P r i s k a Bálint , mint négy külön nevű csa- 
lád törzsei 1649-ki május 18-kán kelt czimeres nemesitö levelet nyer- 
tek , melly Nyitra vármegyének Nyitra városában 1651-dik évben bold. 
szűz Mária ünnepe utáni harmadik napon tartott közgyűlésében kihir 
dettetett. 

Megyer nevű helység mind Nyitra , mind pedig Nógrád várme 
gyében levén , miután már a múlt század elején is mind a négyfél e 
család Nógrád megyében volt található , bajos megmondani , az arma- 
lis levélben kitett megyeri előnév raellyik vármegyei helységre vo- 
natkozzék ; főleg miután Nógrád vármegyében az 1734-ki nemesi vizs- 
gálatkor B e s z e János és fiai mint azon megyei Megyer helységbei i 
lakosok említetnek, a midőn tudniillik nevezett Bcsze János és ne- 
vezett érdektársai a czimeres nemes levelet a szepesi káptalan hiteles át- 
iratában mutatták föl , mellyből az is kitűnik 5 hogy a szerzők tanult 
emberek (artibus litteralibus praediti) voltak . de kimutaták azt is, 
hogy ámbár a nemes levél Nyitra vármegyében hirdettetett ki , már 
eleik Nógrád vármegyében telepedtek meg. Kimutatták többi közt azt 
is, hogy a czimeres levél Nógrád vármegyében is már 1675-ben is ki- 
hirdettetett J > 

A czimeres levélben érdeklett Besze család három tagjainak ma- 
radékaiból azonban adatok hiányában csak egy ágazatot a nevezett ne- 
messég szerző Gergelytől eredőt közölhetek , — és ezt sem teljesen — 
a következőkben 2 ). 

rr r Wlona. 

t r«^_-.^i S Ambrus. < Pál. i '. ,lsL *] . . . „„_., 

I. Gergely^ { I t a 747. JErzsébet (1. Andrássy Jánosné, f 1778. 

1649- á 1 (Nagy Ka- j o Balajfchy Tamásáé) 

1 ■ talin.) f J J 

VGábor stb. 
János. Nógrádban 1734. 



f ) L. mináeít nógrád vármegyei 1734-ki Jegyzőkönyv. 
*) 1722-ki hit lanuvall&lás nógrád vgyei ltár. 

5 



£6 Be-aae — R^síprénsy. 

E családfa élén álló Gergely unokájának Pálnak két fía maradt : 
II. Gergely, és J á n o g. Ez utóbbi Nógrád megyében maradt , és 
1734-ben mint említem -^investigál tátott nemessége. — II Gergely, 
kinek neve azon megyei I709-ki nemesi Összeírásban meglátható, a ku- 
rucz világban a jász kerületbe költözött, ott halt meg 1747-ki april 
12-kén kora 60 évében. Egy fiún kivül több leánya maradt. Ezek kö- 
zött Erzse (meghalt 1778. nov. 14) először Andrássy János, 2-szor 
Balajthy Tamás hitvese- , és mindkettőtől több gyermek anyja lőn , ). 

E ♦saladhoz sorozandó előnevénél fogva megyeri Besze Ferencz 
is (1844-ben) a m. kir. udv. kamara titkára. 

Tán szinte e családból eredt Besze János is, Esztergom megyei 
Képviselő az 1848-ki nemz. gyűlésen. 

I!esziiifck család. (Besznákfalvi és kerneczL) Nyitra megyei 
nemes család Besznákfaiva helységnek — honnan előnevét irja 
birtokosa. — Iratik a ésaiéd neve B e z n á k-nak is. — Belőle Pá 1 , szül. 
Nyitra várm. Sissó helységben. — 1763-ban nagy-ugróczi plébános, ké- 
sőbb 1784-ben pozsonyi, 1787-ben esztergomi kanonok , fölemelkedve 
olvasó kanonokságig. Meghalt 1814-ben január. 20-kán Nagyszombat- 
ban 2 ). 1808-ban a Ludovíeeára négyezer forintot adományozott *). 

tSeszprcxiij 7 c«d5ád. (Szodorai.) E család névre már a XÍIL 
században találunk. A Bezprimy Uten nak leánya L u c i a , es Bez- 
prymy Andrásnak leánya A g 1 e u t apáczák voltak — Sz. Margit 
korában -1270-dik tájban *). 

A XVI. században már Szathmár vármegyében látjuk feltűnni e 
nevet , a midőn zudroi Beszprémy Bálint Csenger helységben 
kap egy telket 1577-ben kir. adományban 5 ). 

A XVII. század végén a szodorai Beszprémy család Erdélybe 
Doboka vármegyébe is átszármazott.- Ott Sólyomkő vön birtokuk és lak- 
helyük volt, Azonban csak három nyomon virágzott a család ott E bá- 
rom íznek nerazékrendi kimutatása ez e ) ; 

„ , (György főbíró 1704—1711. 
György (Ördög J 
0,»o ly ..) j Ferene ^ |J«ait(So,nay|So m a^dor 

*) Hiteles tanuvallomány 1802-ből. 
*) Memória Basih Strigonien. 176. 
3 ) i808-ki V1L törv. ez. 
*) Pray : Vita S. Margarethae 369. 3?4. 
*) Szirmajr : Szathmár vgye II. 131. 
*) Hodor : Doboka vánro. 51. 52. és 427. 



Bcsrprémy — Bethlen. g? 

Az ifjabb György megyei hivatalt viselt, előbb alispán volt, az- 
után IL Rákóczy Ferencz által lépett főbiróságra 1704-ben, és az volt 
17H-ig. 

Be«zterczey család. Zemplin vármegyében Magyar-krucsó 
és Kamena Foruba helységben birtokos nemes család 1803-ban f )- 

Bcte$h csatáid. (Csik-Tusnádi.) Erdélyi székely család , és a 
Csik-székben Tusnádon jelenleg is birtokos. Belőle Ignácz (1815-ben) 
gyergyó-széki ülnök. Antal fogarasi dézsmás. Egy ága kiszakadt a 
mezőségre *). Ez ágnak törzse Ferencz, kitől e nemzedékrend jő le : 

Ferencz 
(Nagy Kata). 

Gábor 
(Nemes Kata.) 

Dani. József. Gábor. Sándor. 

A két Gábor közül egyik torda vármegyei főjegyző (1794-ben) 
fő szolgabíró (1815-ben.) — Az utolsó izén álló Sándor is (Kőváry 
szerint) torda megyei fŐbiró. 

Élnek a családból Kelemen és többen. 

Beteu család. (Budafalvi.) Beten Péter testvéreivel együtt. 
1278-ban IV. László megerösítetik nemességében a Rudolf császár el- 
leni hadban szerzett érdemekért 3 ). 

Be te* család. Gomör vármegyei nemes család *) 

Bethlen család. (Iktári és bethleni ; gróf.) Mikép származik 
e család Saroltától Aba Sámuel királynétól, utalom az olvasót e munka 
I. kötetében az Apaífy családhoz , mellyel e család egy törzsből ered. 
Azonban e családnak két fő ága van , ugy mint az i k t á r i és b e t h- 
leni; amaz három ízzel előbb elvált a törzsöktől, mint ujolag az ide 
átvett táblázaton láthatjuk : 



') Szirmay C Zemplin topogr. 341. 343. 

*) Kőváry id: H. 257. 

*) Fehér Cod. Dipl. 

') BartUalomaeides Com. Gcmörien. 144. 



68 



Be&íea. 



I. tábla. 



a 

E 

O ^v 

*« * 

o 

d 



yBofcíion. 

Beneze. 
Csák. 



•Péter. Ettől az iktári Betbien ág. 

(György, f 



\ 

B,«„< 01i „,j JUl0 ,.jJ i ~ KFs i 



Miklós. 



íakab. Ettől a beth- 
leni BetHen ág. 

I. Miklós Apalfyaft 
törzse. 



Ebből látjuk mind a három családágazatnak összefüggését , de 
látjuk azt is , hogy a Bethlen családban is már a XII. században meg- 
történi e két fő ágra szakadás , miért mint két fő ág külön lesz tárgya- 
landó. 

Az iktári Bethlen ágazat. 

Előnevét ez ág a temesi bánságban fekvő iktári (Ilkar és hajdan 
Aktár) uradalomról vévé , mit több helységgel együtt birt egész addig 
mig a bánságot a török el nem foglalta. Így elvesztvén Ősi birtokukat, 
miután e részek ismét a magyar korona alá kerültek , a család ország- 
gyíilésileg is folytonosan lépéseket tett a kormánytól e birtoknak visz- 
szaadására *). 

Ezen ág a másiktól különbözik czimerére 
nézve is , mit Bethlen János (mint alább Í3 
említve lesz) Zsigmond királytól kapott. E czi- 
mer ■*— mint itt láthatni — két szemközt álló 
hattyú , mellyeknek nyakaikon egy nyil van át- 
lőve. János — mint iratik — ezt annak emlékeze- 
tére kapta, mivel egy nyillal egyszerre két hat- 
tyú nyakát lőtte által *). Ez ág folytonosan e 
czimerrel él, és G á b o r fejedelem országos pe- 

') Köváry szerint a követelést a család az 1790-ki (erdélyi) országgyűlé- 
sen kezd* » és f oly tata még 1842-ben Í3. Lásd országgyül. Jegyzőkönyv. 1790 
102. 1. 1794-ki 42. 210. 1. — És az 1842-kiben is. 

*) Engel : Monumenfeb. 241. I — Fehér Cod. Dipl. IX. rol 5. 400. L 




Bethlen 60 

esetein is e czimert a szív (vagy közép) paizaba metszve ha 9Z nála, azon- 
ban ktfrül véve egy — farkát szájában tartó kigyó vagy sárkány által. 
Visszatérve ez ág leszármazására, az előbbi táblázaton álló Fcs 
t e r 1 6 1 így jÖ a nemzékrend j )- 

II. tábla. 

| f CL János C Llt Domoko^ 111 '^ UL 

3[ I. Domokos.? a czimerjl. Gergely? (1. Ábrámé ; < öut1 '' **"* 

( szerző, f f 1333. ) Margit U.. „ 
, . ( 2. N. N. p bor - 

* IMiklds. 

■*» 

.S 
6 



3 



i Jőtvin. 

II. Gergely \X*ta (mncsk&si 
i Tárnok J4fc») 

Kata. 






PU 



J György. JMfcrgit 

Bora (Dóczy Gyorgyné.) 
Sára (Tarezay Jánoané.) 

E táblázat törzse , Péter , Bctblennek fia , kiről a Bethlen név 
eredt , — ha Lehoczkynak hitelt adkatnók Temes vármegye főispánja 
volt. Fia I. Domokos 2 ). Ennek fial. János, kirSl említők , hogy 
a család czímerét szerzé Zsigmond király alatt 1350. 1. Jánosnak fia 
I. Ge r g e 1 y s ). Ez nemzé II. Domokost, kinek első neje Abrámű 
Margit volt : a második — kinek neve nem tudatik anyja volt Borbála 

*) L nerazékrend elsó izeinél az írók a nevekben különböznek. Máskép 
adja Kovéry , máskép Buday , Lehoozky Wagner és Bethlen Elek. Leginkább 
ez utóbbira! tartva , a különbségei jegyzetekbeu fogom kijelölni 

*) Kováry 37. ]. L Domokos fiául is Domokost teezí Ellenben Lchoozky 
51. L Bnday I. 396 L és Wagner ir.ss. tom. LXX. pag. 94. .Táncát teszik, azon- 
ban ez utóbbi egy Domokost a II-dik Domokos fiául állítván ennyiben egyezik 
Köváryval , holott az említett két író Gábor fejedelemig csak két Domokost em- 
lít, Kőváry, Bethlen E. és Wagner harmat, de nem egy heíyer:. 

•) Lehoczky György nek irja, és 1452-ben sadrényi bániak . mi ofcro- 
nologice nem állhat, Köváry szerint e Gergely meghalt- 1395. Buclay szerint csak 
a na II. Domokos él 1452-ben. Ellenben Beniő és Buclay e Gergely nejéül állítja 
AbraniÉ Margitot, a ki Bethlen Elek és Wagner szerint fiának lí. Domokosnak 
Ö* volt íx Fejér Cod. Dípl. tom. X. vol. i. 273. 



?• 



Bethlen. 



és Sára leányainak. II. Domokosnak többi közt — mint a nemzékrend 
mutatja — fia volt III, Domokos. 1 ) is , ki Butinak neveztetett , és 
erdélyi vajda volt. Ezen Domokos Kasza Benedeknek a temesi főispán- 
nak leányát Ágnest vette noul, kit&l gyermekeit a ül. táblán látandjuk. 

III. Domokos testvérei : I. Grá bor z ) nagynak nevezteteM , és 
Bethlen B. szerint budai parancsnok volt. Gyermekeiről mi sem tudatik, 
II. Gergely Szörényi bán volt 3 ). fia I s t v á n magnélkül halt el. Leá- 
nya Kata raacská, i Tárnok Jánoshoz ment nőül , és anyja lön (Bei li- 
lén szerint), bakai Machkási Ferencznek. II. Jánosnak fia György 
leányában Margitban végzi ágazatát. Ezen Györgynek nővére Anna 
Mándi Kelemenné. Borbála és Sára (szintén II. Domokosnak leányai) 
férjeiket a táblán olvashatjuk. 

ül. Domokostól kezdrük tovább a családfát a 

d 

III táblán. 



Farkas. 



Vl. Gáborul. 
III. Bomokos< 1526. J 
(Kasza Ag- ) (Kinisyf gyi Lá 
nes.) Ki al N.) I zár Dru 
II. táblán. I - zsána.) 



ml. Gábor fejedelemMV. Gábor f 
, .*< 1613-29. (i.KároO 
!iel " lyiZsuzs. 2. Bran-iMihály. f 
denburgi Kata her-F 
czegnő.) V 



( 

2. Károlyi Kata.) n Igtvájl (Széchi Már } 
f!633. 



II. GergelyJII. Péter 111. János H 

98. i« 






tanácsos.. 



(Moga 
Kata.) 




obraifgCj 
ln a.) I**~ 






III. Péter (Illyésházi Ka- 
ta. ) 

Kata (Zólyomi Uavíd.) 

Anna (1. Gyula fí Sam. 
2. Kos. Kun ÍAtváimé.) 

Druzsianna (Ithédey F«- 
rencz fejed.} 



1 ) E III. Domokos az , kit sem Lehoczky sem Budai nem említ. Hanem 
Benk5 és Budai ií. Domokost teszi erdélyi vajdának 1452-ben j fiát Gábort 
pedig még 1526. után is élteti , mi kissé két ízre hosszú idő. 

2 ) Bethlen után csupán "Wagner említi id h. 

3 ) Lehoczir y í. Gergelyt (szerinte Györgyöt) nevezi szörényi bánnak 
1452-ben , a mi lehetetien. 



Bethlen. 7i 

£ táblázat feje III. Domokos máskép Buti nak is neveztetett 
és erdélyi vajda volt 1452-ben *). Nejétől a temesvári főispánnak Ka- 
sza Benedeknek leányától Ágnestől két fia maradt IL Gábor és 
II. Gergely. 

II. Gábor a mohácsi ütközetben 1526-ban hatezer kopjást ve- 
zérelt ; azután Szapolyay János tanácsosa és udvari főkapitánya. Neje 
Kinisy Pálnak legifjabb húga volt 2 ). ,Fia Farkas Szapolyay Zsig- 
mond- János és Báthory István utóbb lengyei király hadainak főkapi- 
tánya , és tafláés ur , több csatában vett részt , mint Gyulánál , hol 1 7 
sebbel szabadult meg. Báthory alatt a pártütő Danczka megszállásánál 
is jelen volt. E tetteiért kapta az i i 1 y e i uradalmat fiágra a ). Meghalt 
15904>en ; szár hegyi Lázár Druzsinától születtek fiai : III. Gábor és 
I István. 

III. Gábor 1580-ban született , 1 1 1 y e mezővárosban Huny ad 
vármegyében tiz éves korában anyai nagybátyja Lázár Andráshoz a 
gyergyói völgyben fekvS szárhegyi várba került nem valami rendszeres 
tudományos növelésbe 4 ) mind a mellett természetes ész is itt meglelé 
a nemes irányt. Ifjúkorát Báthory Zsigmond udvarában tölte. Tizenhat 
éves korában már a havasalföldi hadjáratban vett részt. 1600-ban már 
hadat vezényleti Báthory Zsigmond részérői Mihály vajda ellen. Bá- 
thory Zsigmond utolsó leköszönése, és Székely MózTses rövid fejedelem- 
sége után Ő volt egyik fő tényező Bocskay Istvánnak a fejedelmi székbe 
helyezésében, és ennek tábornoka és főtanácsnoka volt. Adományban 
kapta tőle Hunyadvárát 3 egyebeket , és hunyad vármegyei Örökös fő- 
ispánná is tétetett. Bocskay halála után az ő befolyása se^ité Báthory 
Gábort is a fejedelemségre , azonban ettől később üldöztetvén , bukta* 
tója is lőn. Már 1610-ben Csik- Gyergyó- és Kászonszékek főkapitánya. 
1613-tól pedig Erdélynek páratlan fejedelme, ki hazafiúi tűzzel, és po- 
litikai bölcsességgel vitte a kormányt. Történeteinkben feltünőleg — 
úgynevezett három támadása vívott ki enyészhetlen emléket , meliyek 



*) Kissé szembeötlő fiáig Gáborig — ki 1526-ban élt , — a 74 évnyi idÖ 
kor , és igy tán II. Domokos lehetett inkább 1452-ben a vajda. 

*) "Wagner Ms. tom. LXX.. id. h. Bethlen E. után. 

■> Nemzeti-Társalkodó 1841 I. 34. L Kőváry után id m. 39 i. Lehoezky 
is id. h. 

4 ) L. életét Hormayt Mednyánszlcy Taselienb. £ vaíerl. Gesch. 1823 k: 
fbly. 453-516, L arcképével Tetteiről u. ott. 1847-ki foly. 274. L Végrendele- 
tét u. ott. 1827-ki foly. 338-366. I. Jellenrajzáról érdekes doigok írvak Tudom. 
Tár 1838-ki foly. ül. köt Káidy életiratában. 



72 Bethlen . 

közül az elsőt 1622-ben a nikolsburgi békekötés koronázta meg. Az 
utolsó pedig a pozsonyi és szőnyi frigy-pontokat húzta maga után. 
Gábor Magyarországnak választott királya is volt , és élt is e czimmel, 
de tisztelve a törvényszerűséget, a koronát halántékaira nem emel tété. 
Buzgó református volt, a bibliát huszonhatszor olvasta el éltében, de a 
jlsuita Káldyt is, a biblia fordítóját nyomda állítására pénzzel segité. 
Számos hadjáratában mindig győzelmes volt , soha meg nem veretett. 
Első neje nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna volt, kitől Gábor és Mihály 
fia és leánya gyermeke kora sírba szálltak. Második nejétől a Brande- 
burgi Katalin herczegnŐtől sem maradtak gyermekei. Meghalt 1629- 
ben megmérgez tetés gyanújával. Eltemettetett Gyulafehérvárott a sz. 
Mihály tenplomában. 

I. István (szintén I. Farkasnak fia) előbb Hunyad és Marmaros 
vármegye főispánja , Huszt várának kapitánya 1 ) r bátyja halála után 
1626-ban Brandeburgi Katalin mellett Erdély Gubernátora, és Katalin 
lemondása után kis ideig fejedelem 1630-ban, mert I. Rákóczy György 
fegyveres trónkővetelése ellenében dee. 22-kén lemondott 2 ). Meghalt 
1648-ki január 10-kén kora 66-ik évében Ecsed várában , eltemettetett 
Gyulafehérvárott az öreg egyház sírboltjában mart. 29 -kén 3 ), Neje 
kettő volt. Az első mihályi Csáky Krisztina (Cs. Gábor leánya) ; — a 
második Károlyi Katalin Rhédey Ferencz özvegye. Ezektől gyermekei : 
V. Gábor korán elhalt. LL István Bihar vármegye főispánja , vá- 
radi főkapitány és a hajdúság (gyalog had) tábornoka volt. Meghalt 
1633-ban fiatal korában , eltemettetett Gyulafehérvárott 4 ). Neje rima- 
szécsi Széchy Mária mint özvegy előbb rosályi Kun Istvánhoz , ettől 
elválván Wesselényi Ferenczhez a nádorhoz ment nőül. 

III. Péter (Istvánnak fia) Hunyad és Marmaros vármegye főis- 
pánja volt. Sokat utazott *). Neje Illyésházy Katalin volt. 1646-ban 
Trencsinben járt sógora illyésházy Gáspárnak látogatására ; innen haza 
készülvén Bánra meghivatott búcsú estelire , másnap reggel 7 órakor 
august. 3-kán a midőn fölkelt a guta megüté s meghalt kora 38-dik 
évében. Teste innen elszállíttatván , útközben állomásonkint mellette 



J )Kazy. Híflt. R. Hung. 

*) Kemény János önéletírása Szalay kiad. 204. 1. 
•) Medgyesi Pál fölötte mongott halotti beszéd-e. 
*) Kemény önéletleirása 242. 246. Et Bethlen Ioan. lib. I. sect II. 
5 ) Kecskemétéi ; „TT lissesPanonicus" czim alatt ada ki utazása le- 
írását 



Bethlen. W 

halotti beszédek tartattak , nov. 2-kán értek vele Nyir-Bátorba , hol 
novemb. 4-kén Vereezei Ferencz s. pataki és Csulay György (Rákóczy 
Györgynek udvari prédikátora) által mondott halotti beszéd mellett el- 
temettetett '). Gyermeke nem maradt. 

III. Péternek a táblán látható nővérei közül Anna , előbb ráthóti 
GyulafFy Sámuelnek, utóbb rosályi Kun Istvánnak volt neje. Gyulaffy- 
vali lakodalma gyászos állapotban zene nélkül Fehérvárott a várban 
tartatott 2 ). 

Ezekben kihalván a fejedelmi ág , vissza kell mennünk III Do- 
mokosnak második fiához II. Gergelyhez. 

II. Gergely a ) (IIL Domokos fia) Szapolyay II. János taná- 
csosa, 1553-ban Petrovics Péter által a budai török vezérhez járt követ- 
ségben, hasonlóan követségben járt az ifjabb Szapolyay részéről J567- 
ben is, midőn útjában Túron az ónodi várőrzők által megöletett. Ger- 
gelynek fia 

II. Péter nejével Moga Katalinnal nemzé III. Jánost, ki 
szintén tanácsos ur volt 1570— 98-ban. Dobrai Annától született fia 
Domokos, mint ezt látni fogjuk a következő 

IV. táblán. 

{►S2Í |V. Domokos f (Wesse- 

" " ' " lényi Már.) 



V. 



* £i C V- Sámuel< > 
^§1 \lstván< [f 1767. | r W. Domokos (B. 
g>TV\ Domokosa 1680. j (Gr. Ke- > ül. Sámuel/ Wesselényi 
*-2J 1665 

* o((Boldai Kat.) 
S I ^ 

* QD 



(Üaca-1 resztes Jll. Sámuel YSimén Klá- Zsuzsa.) 

kási 1 Bora.) I tábl eln. fra.) 

Judit)! I (Gr. Kor 

Mária I da Zsuzs)VGyörgy. f 



? 2.1 I Kata (Fosztó 



(Tornyai 
István.) 



Kata (Gr. Teleki Laj.) 
Zsigm ) l v v. 



Katalin (1. Gróf 
Komis Mih. 
2. Báró Bánfi 
Mikiósné.) 



^L. TemetésiPompáját kinyomv. N.-Váradon 1646. A czim lapon 
az iktári ág ozimere is látható hasonlóan a miénkhez. 

•) Kemény : Önéletirása Szalay kiad. 201 . 

s ) E G e rge 1 y t "Wagner id. h. hibásan Györgynek írja. Gergelyt Do- 
mokos fiának épen ez izén irják Bethlen Joan. Comment. Tabella Prima ge- 
nealog. — Budai Fer. Lex. I. 397. lapon.— Lehoczky Stemm. 11. 51. — Ezek 
daczára is Köváry nem említi , hr.ne-n kihagyván e Gergelyt egészen, annak fiát 
II. P é t e r t irja Domokos fiául. Mi okon ? Nem tudom ; — hanem azt láthatni, 
hogy később Qgy ízt meg ó tesz föl táblázatára Péter névben , kit az említet- 
tek nem ismernek* Erről alább. 



u 



Bethlen. 



III Jánosnak ') fia IV. Domokos , kinek kezéből 1665-ben az 
iktárí urodalom után újra hat falut u. m. Betlenos , Seprős, Bodon, Új- 
falu (Biharban) Székely telek, és Szent- János helységeket foglalták el ; 
ez utóbbit magánosok 2 ). Kivévén, hogy II. Sámuel í 755 -ben kir. 
táblai elnök volt , ez ágazat hivatalt nem igen viselt. A grófságot, mit 
már a fejedelem Grábor testvérei is használtak, ez ág 1742-ki sept. 
24-kén kelt oklevélnél fogva vette föl. 

A táblázat végén álló most elo gr. Bethlen Domokos - irja 
Köváry — Erdély leggazdagabb birtokosai egyike , többnyire Bécsben 
él , s több diszjel tulajdanosa Nejétől , ki jelenleg (1854-ben) id. gróf 
Bethlen János özvegye , elvált. Gyermeke tőle nem volt, s igy alkal- 
masint utolsó i k t á r i Bethlennek nevezhetjük. 

Következik a 



bethleni Bethlen ágazat* 

Ez ág megmaradt Ősi czímerénél , mellynek szerzője felöl nincse- 
nek egy értelemben a genealogusok. A czimer mint itt a metszvény 

mutatja , egy koronás kigyó , szájában a magyar 
király ékei egyik jelvényét az arany almát tartja. 
Némellyek szerint e czimer a család királyi erede- 
tére mutat , mások szerint egy vészes kigyót mu- 
tat, mellyet a Bethlennek egy alma lenyeletésével 
megfogtak és megöltek. 

Ez ágazat az iktári mellett jó formán egy 
külön családot alkot, noha a rokonság mindez ideig 
fön van tartva. Mint szakadt vagy helyesebben 
szólva emez mi képen jött le a közös törzsből, erre 
nézve vissza kell mennünk a családfa első tábláza- 
tára (itt 68. lapon), hol látni fogjuk, hogy Beth- 
len n e k , kiről a család nevét vette 3 ) , 1 i v é r fia volt , ki Wenczel 
király részén állott , tehát akorban a legitim párton , és ennek érdeké- 




Ennek fiául és IV. Domokos atyjául tesz Köváry egy Péter nevűt, ki 
szerinte 1646-ban halt meg, valószínűleg III. Péterrel (a mi III. táblánkon) az 
IUyésházy Kata férjévei téveszti össze , ki szintén 1646-ban halt meg. 

*) Nemz. Társalkodó 1841. I. 36-38. I. Kőváry szerint. 

*)A Bethlen név százmazzék bármi gyökből, mint azon — kiválta 
aiult században fejüket törték a genealogok,—. kereszt név, mint sok annyi más a 
pogány korból. 



Bethlen. 



75 



ben vitézkedett , s állítólag jutalmul Gyula nevű helyet kapott ado- 
mányban 1302-ben. Olivérnek fia volt János, unokája is J á n o s '), 
ki A p á nak is neveztetett , és kinél a család Apafi és Bethlen ágra 
szakadt. Jánosnak fia Jakab törzse a kethleni Bethlen családnak, 
kitől a nemzékrendet folytatjuk az 

V. táblán. 



d 

3 X 

-*» I 



András meat. 



M 

1 



fí 



Jakab. 



Gergely* 
1305. * 



János 



} II. Gergely 
tll János. 



>iénesi István mr. 

\l. Miklós,! Borbála 
II. András< \ (Báthory) 

III. János. 



ÍLásd ezt 

II. Miklós ^s ágát a 

(VI.tábL 



a 



*ata (Bo-llII. Gergely jLukáca 
gáti Al-I mester f j 
nód.) f 1394. ftv. Jánosa 

I 

3 



Moyses. 

Kata (Szilvási 
Kristófné) 

Klára (Zombori 
János.) 

(Margit. 

Elek }Z*óffa. 



I 



János 



tak, 



k "juliana (Toldy 
. í Lukácsné.) 

rMiklós. 
; l ?Eusták. 
[Gergely. 

Mint e táblázaton *) látjuk Jakabnak fiai András és Gergely vol- 
és mint az Apaffyaknál (I. köt. 49. 1.) raegjegyzok 1305-ben osz- 



') KőVáry itt is egy Jánost elhagyott , és itt Benkó és Budai is így 
tettek. Én , Bethlen Elek és Wagner szerint hagytam meg a két Jánost. Le- 
hoczky pedig t mi sodik János helyett Mi h á 1 y t nevez , és így iz számra (ge- 
éeratio) megegyez Wagnerrel. 

*) E táblázatot Wagner idL h. kézirata s ezre? egyező Bethlen munkája sze- 
rint adom , bízva hűségökben. Mert az e táblázaton látható nemzékrendre nézve, 



76 Bethlen. 

toztak Miklós a Jakab testvérének gyermekeivel , kiktől az Apaffyak 
származtak. I. Gergely III. János nevű unokájának fia III. <x e rg e 1 y 
általános állítás szerint kapta Zsigmond királytól Bethlen szent- 
Miklóst, Alsó-Kápolnát és Nikápolynál esett el 1393-ban. Ennek 
unokája ismét IV. Gergely épité Bethlen várát Albert király idejé- 
ben Belső-Szolnok vármegyében. 

az az I- Jakabtól Márkig (ki a VI tábláa élén illand mint 11. Miklósnak fia) lé- 
nyeges variánsokat találunk a nemzék tanároknál (genealognsoknál). Legjobbnak 
találom az általam megtekintett nerazékrendeket iróik szerint az olvasó kedveért 
ide iktatni : 

A) Benkö József (Transylvania. Pars Generális. Tom. II. 372. 1.) 
I-sŐ vagy nagynak nevezett Jakabtól (ki nála Olivérner unokája, — nálunk kis 
unokája) igy hozza le a családot* £ Jakab nerazé 1. M i k 1 ó * i ., ki magvasza- 
kadt 2. Andrást, atyját Miklósnak és Andrásnak . kinek fia János kihalt 
1368-ban. — 3. Miklóst , atyját Jánosnak f és Andrásnak f - 4 J á a o e t (éit 
1325-ben). 5. H.ik Apát f — 6. Dénest, f 

Ezek közül János (a 4-dik szám alatti) nemzé Gergelyt, (ki 1358—93- 
dik év közt élt) , ki Zsigmond királytól Bethlen sz. Miklóst és Alsó-Kápolnát 
kapta. E Gergelynek fia volt ismét János, a ki nemzé a) Miklóst, atyját 
Márknak , nagy atyját Bernátnak (1* 1491.) Miklósnak , Vitályosnak , Jánosnak, 
Farkasnak , Katának, Erzsébetnek (Patocsy Miklósuénak) és Eustáknak. b } A a- 
t a 1 1 Apftfy Miklós erdélyi vajda (nem a fejedsmj eyámnokát 1447-ban. «) Ger- 
gelyt Bethlen vár építőjét. Nevezett Antalnak fia volt ismét Gergely,* 
kinek Jánoson kivül fiaEiekésBalása két fő-ág torzséi. 

B) Budai F. (I. k. 394-400) szerint I. J a k a b nak fiai 1. A n d r á s , en- 
nek Miklós és András , ez utóbbinak János , a ki kifogy. 2. M i k 1 ó s , ki Jákob 
és Antal fiában enyészik el. 3< J án o s , a ki atyja Gergelynek r Apának , és Já- 
nosnak , ezek közül 

Gergely, ki Dobokát, Ereset, Borgói BethLen-Sz. Miklóst , és Kápolnát 
kapja és 1386-ban meghalt , atyja volt János nak , ki 1393 ban elesett. Ezen 
Jánosnak fiai 1. Miklós, kinek Márk, kinek ismét a) Bernát f 1491. b) Miklós, 
ki nemzé Miklóst, Vitáiyost , Jánost , Farkast , Katalint , Erzséi Patóesi Mik- 
lósnét. c) Leusták. 2. Antal 1447. ennek fia Elek , János és Bálás. 3. Gergely 
Bethlen épitője , ki a mi táblánkon IV. Gergely lenne. 

€/) Köváry i t 42. 1.) egyszerre Jánosra ugrik , kit 1408-ban éltet , feledvén 
az elóbbi származtatást közölni , holoít arra utal , hogy ezen Jánosig hozta le a 
családfái, mit azonban hiába keresünk müvében. E Jánosnak, (ki a mi IV. .Já- 
nosunkat képviseli) fiaiul állítja Gergelyt és Márkot. Tehát ez sem egyez , sem 
Budaival , sem Wagnerre! , és igy sem Bethlennel sem BeukŐvel. 

D) Lehoezky (51.) szerint Jakab nak fia János (1325-ben). Ez utóbbi 
nemzé Gergelyt <-j 1393.) a ki ismét Jánost , a ki Antalt és Gergelyt, és ezen 
utóbbi Gergely Eleket é3 Balásí. A végső iztkivéve Budaival megegyez, 

K) H órányi Bethlen János eomraentarinsaínak (Béos , 1773.) Kiadója c 
arankához mellékelt I. táblán), Jakabnak cmokajáu! teszi Gergelyt , Gímek kis 



Bethlen. 



77 



A család történetírók bár különféleképen szerkesztek össze & fö- 
lebbi táblázaton állókat , abban megegyeznek , hogy azokban minden 
ág kihalt , kivévén azon Bethlenét ? kinek fiai Elek és Bálás voltak. A 
mi táblázatunkon e két testvér II Miklóstól eredt, ennek ágazatát fogja 
mutatni a következő 



VI. tábla. 



r 



Márk ^Brigitta (Bolyai Gáspárné.) 

(1. Laczy AnnA 
2 Deső Ilona, j ( 

rri. Miklós. 



II. Miklós< 3. Szásznádasi 
ki az V. j Hungor Illón.) 
táblán. 



Farkas. 
Dernád. 



réczi kap 
(Alnoei Ohire j 
Margit, f János. 



h 






tályos 



lErzse (Patfcócsy Miklóiné.) 

Elek erdélyi alvajda. 1461 (Lásd ét , és ágat a 
(Bánffy Druzsán.) \ VII. táblán. 

Bernát 

Lestár. 

Anna (Bála ifi Jánosné.) 

N. (Szete Mártonné.) 

Bálás kiralyi<V. Gergely ^Lásd ezt a XII. táblán, 
komor. 



. 



(Thurzó An 
gelika") 



/ 



(kallói Leő- 
kos Anna.) 



János (Horváth Kata.) 



wnokajáiil Györgyöt, és ennek fiaiul Elek és Balást. Tehát ismét nem egyez egy- 
gyei sem. 

Végre F) Kazinczy Ferencz (Ered. M. II. 403. 1) szerint Jakab hat fiat ha- 
gyá 1. Jakabot a magtalant. 2. Andrást , atyját Miklósnak és Andrásnak ; s An- 
drás által Jánosnak nagy atyját. 3. Miklóst. 4. Jánost. 5. Apát. 6. Dénest. (Mik- 
lós, Apa és Dénes kihaltak). 

János Jakabnak negyedik fiaGergelyf 1393. Ennek fia ismét János, 
ennek pedig 1. Miklós atyja Márknak és nagy atyja Bernátnak, Miklósnak , Eiur 
iáknak. 2. Antal. 3. Gergely. Említett Antal nemié Gergelyt, a kinek fiai : Elek 
és Bálás Ez sem egyez egy gyei sem. 



38 Bethlen. 

A táblázatot kezdő Miklós nak fia M á r k épité Keresdet , és a 
család egy ideig innen irta magát, mert Bethlen vára (az Ős fészek) 
noha íiági birtok volt, sokáig nem volt a család kezében. A Bethlent 
épitő IV, Gergely (\ T . táblán) ága kihalván, ül. Miklós (ki Récz vár 
és város kapitánya volt), vejének Patocsy Miklósnak kezébe került, és 
birták a Patócsyak , ezek megbélyegzése után pedig sok kézen ment át, 
migl. ApaiFy alatt 1678-ban ismét a család birtokába visszaszállt '). 

Márknak, — kinek neje Laczy György horváth bán leánya Anna; a 
második Ilona, Deső Jánosnak leánya ; sa harmadik szásznádasi Hungor 
Ilona voltak , — gyermekei közül , mint aytál>láz at mutatja, csak kettő 
tartá fon a családot, úgymint E 1 e k és B a í á s. Elek ágazata rendesen 
Keresden temetkezett , és ollykor k e r e s d i nek is neveztetett. Ma 
azonban már a nagyon elszórt családot bajos volna birtokaik szerint el- 
nevezni , s az összes ágazat a közös bethleni előnévvel neveztetik. 

Mielőtt előbb Elek ágát, s azután B a 1 á s é t egész a mai napig 
lehoznék , örömmel jegyzem meg , hogy e két személytől a családfa le- 
származtatásban az irók már teljesen megegyeznek , az egyes kisebb 
eltérések (mint például a hitves társak kereszt neveikben) csak toll 
vagy sajtóhibából eredhetnek. 



Mindezekből azt látjuk, hogy e család nem zékrendére az irók különböznek, 
de látjuk egyszersmind azt is , hogy főleg két táborra oszlanak , az egyik S. Zi- 
láhy András halotti beszéde után Benkő előadását követi, mint: Budai , Kazin- 
czy és Kőváry. — Á másik rész Bethlen Eleknek saját családáról irt munkájának 
hódol. 

Benkő József bevallja , hogy Zilahyt követi , de érinti hogy más adatok 
nyomán is indult , azonban forrásait nem idézi , pedig épen ez adalékai teszik a 
változást , melly által Bethlen Elek és Zilahy előadásától különbözik. 

Illy adatok mellett a család okmányainak átbuvárlása nélkül határozott 
meggyőződésre jutni lehetetlen. Én , Bethlen Eleket választám, kit választott 
Wagner is, mert azt hiszem, hogy családja leveleit ez legjobban ismerheté. Noha 
Míkola o" irányában is gyanús kitétellel él. 

') Benkő : Tranaylv. gener. II. 372. 



Bethlen. 



70 



Elek ága. 

VII. tábla 



3 Anna (Apaffy Laszl.) 



f9 



ÍMüiály <?Ferencz f 
(Sarma.J 
sági An-IErzse 
na.) f (Makrai 
Berta.) 









T 



Ferencz. főaszt 
Stajerb.) 



(t 



Margit (Nagy Sebes.) 

Orsolya (Ke.idell 
Gáspárné ) 



A 



g 4 ^ György. <Miklós 
tanácsos, jtanácsos 

Cl. SükösiJ íMihálcz 
- di Anna-I Ilona ) 

2. Károlyi 1586. 

| Klára ' [Mihály. r 
^ ^Ferencz. +' 



Borbála, f 

György, f 

Miklós, f 

Krisztina (Kapy Györgyné.) 






Farkas. jLászló fo-f 
kanczellárMsp.f 1717.7 
s történet- If Folti Má-( 
irót 1679.1 'na.} 
(Ostrotfithl 

Borbála.)I Kara ' 

[István, f 

Drazsina. 



iLáad őt , s ágát a 
VIII. táblán 



^Ferencz 

feliéri f5- > 
lisp és iró 
1649. 

1. Kamu- 

tb i Zsuzs. 
2. Kemény 

Kata.) 



£ar kapit. |K flta (H- ApalFy Mihályné. 

(Torooz-ij u ,i; t (1. Lázár György. 2. Kö- 
I kayMárj leséry Sánmelné.) 
na.) 

y € cz JKléra C 

(Ferencz, Krisztina, f 
Mihály, f 
Lajos. *f- 



l 

H.Elekfó-<f a ^" , 
1691. fcyorgy.i 
'Anna. 



/ 



Mária, -j- 
Kata. f 



isp 
(Nagy 
Klára.) 

István. - 



I Kva 

|(l HallerI 
I Györgyné] 

f 1 Csák 
l Lájzló.) 



IKlám. 
Zsófia. 
Í^.PtóW e íí,í gá * a 

N.) 



X. táblán. 



I. Elek a családfa törzse 1461-ben Erdély al vajdája volt. Loson- 
cai fiáníFy Druzsiánnálól íla ISI i h á ] y n a k a Sármasági Anna férjének, 
ága kifogyott fiában és unokájában. 

Ferencz (I. Elek fia) I. Ferdinánd föaszt alnoka , szinten meg- 
nősült , de magtalanul múlt ki Stájerországban. 

György (Elek fia) Isabellának és fiinak Szapolyay Zsigmond Já- 



30 Bettién. 

nosnak tanácsosa, két feleséget birt. Az első Sükösdi Benedek leánya 
Anna , a második Károlyi Klára. Ennek csak egy fia M i k 1 ő s lett az 
ág föntartója , ki hasonlóan 1586 ban tanácsosságot viselt , és hitvesé- 
től Mihálcz Miklósnak Ilona leányától nemzé Ferenozeta Rakó- 
czyak alatt fehér vármegyei főispánt , udvari főkapitányt és fejedelmi 
tanácsost. Iratai végett a tudósok sorában áll 1 ). Elsc* nejétől Kamu- 
thy Zsuzsánától : Borbála és Erzsébet leányai utódok nélkül multak ki. 
Második nejével Kemény Katával szapora volt házassági élete. Külö- 
nösen három gyermeke tűnt föl. Ezek közül : 

Farkas Erdély kanczellára volt, és mint hat kötetnyi történelmi 
munka 2 ) szerzője is hallhatlanitá nevét. Meghalt 1679-ben. Neje gi- 
tetinczi Osztrosith Borbálával nemzé Lászlót a kormányzói taná- 
csost, és kuköllői főispánt, ki 1717-ben halt meg, és kinek Folt y 
Máriától százmazó ágazatát a következő VIII. tábla mutatandja. 

Gry ör gy (Köváry szerint Gr e r g e 1 y) szintén Küküllő főispánja, 
Fogaras vár- Udvarhelyszék főkapitánya, és fővezér 1692-ben. Nejétől 
Toroczkay Máriától három leánya , s egy fia lőn. Leányai közül Kata 
az utolsó ApaiFy Mihály utolsó erdélyi fejedelemnek , Klára pedig az 
első erdélyi gubernátornak losonczi Bánffy Györgynek volt neje. F e- 
r e n c z fia unokáiban halt ki. 

II. Elek (I. Eleknek fia) szintén katiczeilár lőn. 1691-kijan. 
lö-kén. Leírta saját családját. Nejétől Nagy Klárától több gyermekei 
közül maradt III. E 1 e k a gróf Pekry Kata férje , kitől ágazatát alább 
a X. táblán látandjuk. 

Megjegyzendő itt még, hogy a fölebbi három testvér : F a r k a s, 
György (vagy Gergely) és II. Elek (Ferencznek fiai) 1667-ben I Apa- 
fynéval a káptalan előtt egyességre léptek , hogy azon esetben , ha 

I. Apafly fejedelem magtalanul halna el , Apaffyné az ebesfalvi , alma- 
kereki, katonai, gálfalvi, udvarházakat, bányabükki és a borgói részeket 
életéig bírhassa , e mellett a katonai jószágokat 6000, a többit 10,000, 
forintig elzálogithassa , s a mit akkor nem reméltek , bekövetkezett, 

II. ApafFyval családja kihalván , a Bethlen család megtette követelését 
az érintett jószágok iránt, és azt a történetíró Farkasnak L a j o s nevű 
unokája hat évig Bécsben tartózkodása alatt a család ki is nyerte 3 ). 



*) Horái.yi Memória Hang. I. 291. et Nova Mem. 457. 

*) História de Rebus Transyivaniüis. Cibinii 1782-89. hat kötetben. 

*) Köváry 41. lap. ki szerint ma is békésen birják , kivéve Ebesfal vát, roít 
a kincstár az örményeknek adván, helyébe Réteget, Árokalját, Kenteikét, Kér- 
lelt ftb. kapák. Lásd 1790. országgyül. jegyzőkönyv. 197. 1. 



Bethlen. 



81 






> 

c 
S 

.2 



Farkas fiától Lászlótól igy ágazik le tovább a családfa : 

VIII. tábla. 

Gergely (kis korában meghalt) 

ZrarsM.ua t í Li * M (n6tlen) 

Gergely 2 Lajos (nőtlen) 
(gr /Bethlen { póH 

\ Mária (Kendefi Lajos) 
( Klára (gr. Bethlen Gábor) 



Ferenoz + 
László fr Lajos 
Lajot f- 



f 1807. 

(b. Wesse-j 

lény Anna] 



Klára) 



Lajos 

(gr. Bethlen 
Klára) 



■ 



- ' Gergely J Ferencz ( b * Bánffy ZsuOS 
Borbála f 



3 



Ferencz 
(gr. Bethlen 
Karolina) 



Sándor 
(b. Bánffy 
Josefa) 



Ferencz 
(gr. Bethlen 
Leopoldina) 



András 

László 

Gergely 

Karolina 

Póli 

Károly 

Elek 



l (b - 



Pál (b. Borne- < n _ _ , , . . 
mU« Kata) | G «« ri 3 r < cn "S r > 



László 
Hunyad v. 
adm. 1804. 
Domokos N.)l József (gr. Toroczkay Esztör) 



László 

(nőtlen) 
Róza 



A törzs itt László a Folly Mária férje, mint említve volt, kü- 
k üllői főispán és kormánytanácsos, meghalt 1717-ben. Fiai közül La- 
jos, ki nőtlenül halt meg , perié ki az Apaffy birtokokat. Gergely 
a Naláczy Borbála férje ágfentartó lett. Ennek fiai 

Laj os, meghalt 1807-ben , nejétől b. Wesselényi Annától két 
11a maradt, Gergely és Lajos. A Gergely fiai közül László a b ú n i , és 
Lajos a nagy falusi urodalmat birják. — Lajos (a Lajos fia) és két 
leánya k e r 1 é s i birtokáról kerlésinek neveztethetik. 

Ferencz (Gergelynek na) b. Bánffy Zsuzsannával nemzé Fe- 
renczet, kinek ismét két fia szaporitá ágát e). Ezeket fő birtokukról 
bethlenieknek is nevezik. 

László (Gergely fia) 1804-ben Hunyad vármegye administra- 
tora volt, báró Domokos leánytól nemzé Pált (ki az emigráns Gergelyt) 
és Józsefet, ki gróf Toroczkay Esztertől nemzé a táblázaton látha- 
tókat. E J ó z s e f e t rettegi, testvérét Pált és gyermekeit ismét bethleni 
Bethlennek nevezek jelenlegi főbirtokaikról. 

Ez ágazat ( t. i I. Elek ága) három történeti írót adott — Farkas- 
ban, Ferenczben és II. Elekben. 

Most ismét vissza kell mennünk II. Eleknek fiához Ili. Elekhez 
a VII. táblára, kitől tovább ekképen származik le a család : 

6 



Ht 



Bethlen. 



X tábla*) 

Farkas 
(gr. Mikó Zsuzsa) Elek (iró) 
,(Platow 
Vilma) 



w Paulina 
^Pál 



Pál 1765 
p. Tele 
kir. tábl. elnök 



1794. J 
(gr. Telek y Sára) \ Pál tábornok 

f 1795. 
(báró Kemény 
Krisztina) 



2 Pál c Pál 

J(gr. Bethleni N. N. 
f Mária) I Ferencz 
(. Vilma 



£va 

(b. Dániel Istv.) 



p á i 

(gr, Bethlen 
Luiza) 



S 



Gábor 
|(gr. Bethlen' 

Klára) (és 4 leány 



Gábor 
Frigyes 



Farkas í Árpád 

(gr. Teleky ] Gizella 

Róza) ( Irma 



t*Í8^. 1 Eszter ígr * Teleky La J os) 
(gr. Míkól 
Krisztina)^ 

Julianna (Katona Zsigni.) 

Sára ( Feketén é) 

Krisztina (Biróné) 

Klára (Bethlen Gerg.) Nagy-Bimon. 

A táblázat törzsének Eleknek fia Pál előbb aranvos-széki fő- 
királybíró , majd tordai főispán , s a királyi tábla elnöke. Ennek gróf 
Teieky Sárától űai Farkas, kir. táblai ülnök , magnóikul halt ki. 
Pál tábornok volt ; és három fia a családot elszaporitá , úgymint: 

Elek (Pál tábornok fia) német munkát irt: Ansicbten von Sie- 
henbürgen 1818. czim alatt. Platow Vilma nejétől fia Pái ismét több 
gyermek atyja, kiket bethleni Bethleneknek neveznek. 

Pál (Pál tábornok fia) két fia G á b o r , és F a r k a s által tartá 
fen ágát. Gábort s gyermekeit ke r esdi, Farkast, és gyermekeit 
b o n y h a i Bethleneknek nevezik , minthogy ezen faluk teszik birto- 
kaik fejét. 

Károly (Pál tábornok fia) meghalt 1836-ban. Csak egy leánya 
Eszter maradt^ gr. Teleky Lajosné 

Pál tbk. még négy leányát férjeikkel együtt a táblázat mutatja 

Mindezek Elek ágán állanak. Következik 

Bálás ágazata. 

Márknak Elek és Baiás fiai által — mint fölebb emiitők — 
szakadt két főágra a bethleni Bethlen család. Bal ás tói igy jő le a 
másik főág : 



*) A táblák megszámozásában tévedés történf , tudniillik a sorszámban a 
IX. és Xí. kimaradt, mi azonban semmi /-avart nem okozhat. 



Bethlen. 



35 



XII tábla. 



( 



Kata 



Lásd a 
XTV táblát. 



/ Farkas ? Zsuzsa 

János * (Kemény « 

(Sükösdi \ Anna) I Já nos 

Anna) j Bunban. I ( ;. Váradi 

Erzse 1 Bora f 1678. 

Jí-ízse 12. Fekete KI 

Sára 

\ Anna (Bánffy Knstófué) 



Baiás 1504. 2 Gergely / Anna (Qgztopaai Pern<*zi Tstvanné; 



(Thurzó 
Angelika) 

mint a 
VI. táblán. 



(kallói 
Leukfts 
Anna) 



[ 



György < T.ásd a XIII. táblán. 
(Toroezkav f 
Kata) 

Klára (Bánffy Fark.) 

Krisztina (Homorodi Komis Fark.) 



A családfa élén álló Bálás Ulászló kir. kamarása, nemzé Thurzó 
Angelikával Gergelyt 1 ), ki a két Szapoiyay tanácsosa volt. Ger- 
gelynek gyermekei által két vonalon indul le a Bálás ágazata. János 
(Gergelynek fia) Sükitadi Benedek leányával Annával nemző Far- 
kast, ki küküllői főispán, ország generálisa, szamos-ujvári főkapitány 
és tanácsos , tizenhét sebet viselt , és a búni kastélyt épité. Kemény 
Annátóla fejedelem testvérétől több leányán kivül nemzé Jánost 
1613-ban. ki Barcsai, Kemény és Apafi fejedelmek alatt kanczellár, 
Fejér vármegye főispánja, és Udvarhely szék -íőkirály bírája volt. Ez a 
János Lengyelországba kisérte el Rákóczy Györgyöt , honnan hazá- 
jába baj nélkül visszaérkezvén, mind közhivatalokban szolgált, mind a 
vallás és tudományok ügyében. A török és tatárok által elpusztított 
enyedi collegiumból a tanulók Kolosvárra vonulván , az Ö befolyásával 
tértek ismét Enyedre. Leírta kora történeteit 1629 — 1 663-ig latinul, mi 
Szebenben, egy év múlva pedig Amsterdamban is kinyomatott 2 ). Azután 
folytatását is irta 1 674-ig , mi kéziratban maradt. Első neje Váradi 
Borbála egy kolosvári polgár leánya , kivel 60,000 frtot kapott Utó- 
dainak több birtokot szerzett , mint Kamarást, Teremit sat. Végrende- 



') Gergelynek Kővary szerint neje Nyujtódy Erzse. 

2 ) Czirae a munkának : ,.R e r u m T r a n • y 1 v a n i c a r u m L i b r í 
Q u a t o r. u Azóta több kiadást ért. Ugy látszik Horányj' adá ki legutóbb Bécs- 
ben 1779-ben. már ,,Commentarii de rebus Transyivanicis" oziin alatt. 



84 



Bettiién. 



letet 1673-ki július 12-én tett j ). Meghalt vízi kórságban , mit sorva- 
dás követett. 1678-ki 2 ) február 28-án. Második neje Fekete Klára 
volt. Leányain kivül elsÖ nejétől fia Miklós és P á 1 ; a másodiktól 
Samu született. Ezek által vonala máig is virágzik , mint a XIV. és 
következő táblákon látandjuk. 

Visszatekintvén a XII. táblán Gergelynek Gr y Ö r g y nevű fiára, 
ez nejével Toroczkay Katával ily családfát alkotott : 



Gergely 
(Bánffy f 
Zsuzsa) 

Zsófia f 

N. (Gáspár Jánosné) 



XIII. tábla. 

) Krisztina (1. Széplaki Horváth Györgyjié). 
(2. Herczeg Xsívánne). 



r 



György 

(Toroczkay 

Kata) 

kik a 

XII. táblán. 



György 

(Csejíey 
ílona* 



( Mihály 
Fejér várm. 

főispán. 

(1. Sombori 

Bora,. 

\% Bornemisza! 

Kata) 



Kata f 

János f- 

Kíára f 

Erzse (Cserény > Fark.) 

Jndit (Haller Péterné). 

Második nejétől ; 
Gyöfgy t 

Mihály f 

Judit (1. Sz, -Márton macskási Macs- 
kasy Mik. 2. los. tíániTy Zsigm.) 

Kata f 



E vonal alapitója György, mint a táblázat mutatja, esak kis uno- 
kájáig tartá fen ágát. M ihály Fejér vármegye főispánja, ámbár két 
nejétői számos gyermeket , és ezek között három fiat nemzett , ezekben 
családját sirba vitte. Leányai közül is esak három érte el a házassági 
életet. 

Es most folytassuk Jánosnak a történetirónak aXll táblán meg- 
szakadt leágazását. 



*) A fejérvári káptalanban Kőváry szerint. 
5 ) Kovary 1679-dikre teszi. 



IMthleB. 



85 



XIV. tábla. 



| 

*! Borbála (Haller Pálné) 



X 






94 

© 
fi 



90 

CD 

4 



István 



\ Mihály JCMacsicasiKb Bánffy 
Miklós . (Vay Er.) (Krisztinán Klára) 
szül. 1642. > 

Miklós f 

Borbála f 

f Sarai 

József * Elek — 
(báró j (gr. Vas 
Kemény 
Krisztina^ 



•' Borbála 

1 (Inczédy- 

r* .. ' aé). 

/ György <^ 

í Farkas J f 1839. 

László <(b. Hustóri(b. Bá?>iFy 

Bényén. ( Borbála) ' Ágnes) 



fíTiS 

tört. iró 

(Kun II.) 



Sámuel 

(Fekete 

Klára) 



\ Jái 



Judit) 
Olivér 



Dániel i"! 
1822. 



Ii03 

1862. 

(1. f^$f 

BéldíRóz. 

2. báró 

Wesse- 

ény ZsulS 



Gergely 
ezred. 




Erzse 

(gróf 

Telek y 

Sám.) 



Pál 



Pál í 

(Tordai \ hÁ Í4 ol l^ U 



a XV. táblán. 



J Lásd folytathat 



Sámuel 
Zsófia. 



Joliaiiiia 

TI. gróf 
tolda- 
lagbyMih. 
2 bárő 
Huszár 
Mihály) 



E családfát kezdő János hárem fia által a jelenig lenyúló ter- 
jedelmes vonalon nyujtá le családát. P á l és Sámuel fiainak vonalát 
alább látandjuk. Miklósét itt adtuk. E Miklós 1642-ben szüle- 
tett. Legelőbb tanára Keresztúri Fái volt, majd Fejérvár ott, ké- 
sőbb pedig Koiosvárott a hires apáezai Csere János tanitá. 1661-ben 
Heidelbergben , 1663-ban Leydában és Utreehtben járt ; beutazá 
Fr&nczia- és Angolországoi í 664-ben hazajővén , részt vett a török 
háborúban. Bécsben Szelepcsényi György prímás és helytartó ve- 
zeté az udvarhoz , Parisban Turenne. Zrínyi Miklós a költővel isme- 
retségben lévén, jelen volt 1661-ben nov. 18-kán a vadászaton, hol 
amaz olly gyászos halállal elveszett Utóbb Udvarhely szék iokirály- 
birája, husztt kapitány és marmarosi főispán; 16^9-dik óta titkos belső 
tanácsos és udvari caneellarius. O készité az. úgynevezett Leopoldinum 
diplomát, s azért 1696-ban gr^óf fá s marmarosi örökös főispánná »e* 



8G Bethlen. 

éreztetett 5 negyven ezer forint ajándékot kapott l ) Későbbi szeren- 
csétlenségei József fiát már megfosztották minden nyert méltóságai tói. 
Német- Ujhelyt tizenkét évig raboskodott. Eleresztetvén végre , nem 
akará látni bonját, s Bécsben halt meg 17l6-ki oct. 27-én. Több mun- 
kát irt és adott ki a ). Kun Ilonától született gyermekei közül Mihály 
és .1 ó z s e f tartá napjainkig fel ágát. 

Mihály ágán látjuk a még élő Györgyöt, kinek csak leá- 
nyai vannak, igy e vonal kifogyásnak néz eiébe. 

Józsefnek fiai közül Gergely ezredes. Eleknek Sámuel 
nevű íiátóli unokája János 1791-ben született. Eleintén katona volt, 
később Bécsben az udvari kanczelláriánál tiszt, titkár lŐn. Szép kül» 
sejü, fényes talentoinu, és kellemes társalgási! férfiú volt. Bécsi életét 
csőd követvén , a nagybátyja után Öröklött birtokkal vesztesége helyre 
lőn ütve \ és ezután Erdélybe visszavonulván , takarékossá lőn, s javait 
rendbe szedé. Többnyire Beszterczén lakott. 183%-dik táján a politi- 
kai téren lépett föl a megyei gyűlésen, mint ellenzéki szónok. 1834- 
ben az erdélyi diaetára — melynek összehívásáért főképen küzdött — 
Kolos megye választá követéül , azonban erről lemondván, mint királyi 
hivatalnok vett abban részt 3 ). Meghalt 1852-ben. Két nejétől gyer- 
mekeit a táblázaton láthatjuk. A négy első gyermek, előbbi nejétől , és 
a másik négy íiu utóbbi nejétől született , kik lakozási helyeikről ka- 
marási és paulisi Bethleneknek nevezhetők. 

Következik Pálnak (a kanczellár János fiának) ágazata a követ- 
kező XV. táblán 



*) Kazinczy: Eredeti munkái II. 409. 

*) Munkái ezei : a) Gemeiibunda Tr&iisylvania ad pedes Augusti Caesarra 
projecta. 1685. b) Colurnba Noe cum ramo olivae. seu amphora aquae ad restin- 
guendum ignem e) Sudores et Cruciatus Nicolai Bethlen, d) Apológia pro rai- 
nistris helv. confess. ad trireraes condemnatis. 1675. e) Memoires du Conte 
Bethlen Miklós a hat kötetes „Histoire (les Revolutíons de 
li o n g v i e." A La Haye 1739 utolsó darabját teszi. Magyarul is megjelent, 
f ) Végre kéziratban maradt Önéletírása , melynek legközelebb kiadását Szalay 
Lászlótól várjuk 

*) L. életrajzát Ujabb ismeretektára 1. köt 



Bethlen. 



87 



XT. tábla. 



e 



h3 



d 



\ 



? mre nőtlen 



János i Dávid 
(Alvinczi <(gr.TelekL 



Erzs ) 



Klára) 



Sándor 
(gról 
Bethlen 
Zsuzs,) 



ímro 

főispán 

; ró. 

+ 1834 

(gróf 

Bethlen 

Róza") 



Miklós 
(Oál Ami 



^ \ három leány 
Nina (b. Bánffy Zsigm.; 



V 



•9 

° 



fl 



Sándor 5 Zsigmond 

(gróf i G y' ,la 

Toldaiagif Kálmán . 
Zsófia"), f í 

János (gr. Teieky < 
Zsófia f). i 



Sándor 
(báró 
Kemény) 
Lak. Kis- 
V Bimon. 






Géza 

Domokos 
Béla 

ö ;aios 
József 
\ Sándor 

Karolina. (Id. gr. Bethlen Júji) 
Eliza (gr. Mikő György). 
Johanna (gr. Toröczkay Mikl> 
\ Mária (b. Kemény György). 

E családfán Dávidnak fia Sándor királyi táblai ülnök volt, 
gróf Bethlen Zsuzsannától két fia két ágat kezd meg. Imre (Sándor 
fia) Küküllő , majd Alsó-JFejér vármegyei főispán , szent István-rend 
kis-keresztese, cs kir. kamarás és belső titkos tanácsos. Meghalt 1834- 
ben. Egy munkát is irt, 11. Rákóczy György korát J ). Egyik fia I m r c 
nőtlen, a másik Miklós, csak leányoknak atyja. 

Sándor (Sándornak fia) ismét két vonalon indítja le ágát , is- 
mét Sándor és János nevű fiai á'iíai. Sándornak a gr. Toldí\- 
laghy Zsófia férjének fiait árokallyi, a János gyermekeit b ú n i 
Bethleneknek nevezhetni lakozási helyeikről. 

Következik János kanczellár harmadik fiának Sámuelnek ága- 
zata a XVI. táblán. 



1 ) Czime : Második Rdkóciy György ideje N.-Enyeden 1S29. — » Fiatal korá- 
ban irt egy színmüvet is . A Pos$a Tiúg. sih. Nyomt Marws Vásárhelyen 1793. 



*6 



Bethlen. 



/ István f 

C György 

György ] László 'megh. 1790. 

(Koilato- f (gr. V as Kríszt. ) 
vics Kata) 

Gábor v Jézsef 
udvari j Innestárn. 
kanczellár, (gr. Zichy 
katholiz. v Josefa) 

(gróf 
Khewen- 
Ádám JhillerJos.) 



XVI. tábla 

Ferencz (katona, nős). 



prsz. elnök 
' fl748. 
I (Bánffy 
Klára) 



Józcef 
f 1846. 
(gr Hallerj 
Bora) 

3at. *) 



Gábor (gr. Mikó Róza) 
József (nőtlen) 

Kamilló. (Báró í v K 
Huszár Eliz). } ^ w 

Emil. 

Adél. (B. Jósika Lajos) 



Ádám , ezredes, 
(Gr. Bánffy Zs.) 



r Mihály (nőtlen) 
Leopold 1 

(gr.KirmayerJ Leopoldin (gróf 
Kata) ( Bethlen FcreucznéO 



Miklós 
kincstára 
(gr. Csákyj 
Bor.) " 



Róza (1. gr. Csáky Ján. 2. gr. Wass Samu), 
f 1826. 



Kata (iró). (1. gr. Haller Lászl. % gr. Teleky Józs.) 
szül. 1700. 




\ kék 
< far. 



Imre 

kor. tanács. 



ara 
' v gr. Bethlen 
Borbála) 



Hermina 
(gr. Pejácse- 
vich Márk.) 



Jozefa (gr. Haller Ján.) 
megh. 



Sámuel 

f 1708. 

(Nagy 

Bora). 

Lásd a 

XIV. tábi. 



Teréz. (Gr. Toldalaghi Zsígra) 

} xt v- ; a t t- > ; 
Sámuel < 

(Lázár Mar.) 

ÍAdám 
megh. 1789 
(gr. Gyulay 
Kata) 
Farkas 
tábornok. 

*) Ide tartoznak még József kincstárnok gróf Zichy Jozefától szüle- 
tett gyermekeiül Albert. — Ludovica gróf Bethien Fátné. — Jozefa báró Mis- 
kéné. — Teréz gróf Palné. — Antónia gróf Haller G áborné. 

Ez ágazat feje Sámuel küküllői főispán, mint legifjabb és leg- 
szeretettebb ím , mint igénylik , némi előnyökben részesedett 1 ) Vég- 
rendelet szerint kapta többi közt a teremi urodalmat, a keresdi és bony- 
hai rész jószágokat. Meghalt 1 708-ban. Nejétől Nagy Borbálától több 
gyermeke közül csak Ádám ága tartja fen a családot. Ez Ádám 
Fejér vármegyei főispán, kormányszéki tanácsos , rendek elnöke. Meg- 
halt 1748-ki sept. 8-án Kolosvárt. Bánffy Klárától gyermekei. 

Gábor, Albert száaz-tescheni lengyel királyi berezegnek , és 
magyarországi helytartónak főudvarmestere, utóbb udv. kanczellár, és 
arany-gyapjas lovag. Volt velenczei osztrák követ is. Katholizált — 



') Köváry id. h. 45. 



Bethlen. 09 

Az adókivetés körül nagy szolgálatokat tett a kormánynak , miért Kü- 
küllŐ váron kivül több gyönyörű jószágot kapott, ugy hogy midőn fen- 
maradt gyermekei József, Leopold ésFerencz megosztoztak , 
az elsőnek a radnóti, a másodiknak a teremi , a harmadiknak a Küküllő 
vári uradalmon kivül még feles részek jutottak. Ugyancsak Gábor 
majorátust is kívánt fölállítani , de Erdélyország törvényein ez kivül 
esvén , unokái osztályt eszközöltek , noha a nagyobb fiak pör utján is 
érvényesíteni igyekeztek azt. Neje gr. Khewenhiller Jozefa volt. 

Gábornak fia József, kincstárnok volt. Meghalt 1815-ben. 
Gróf Zichy Jozefától több gyermeke maradt, kik mindnyájan a család- 
fára nem férvén , a családfa alatt csillaggal jegyezve olvashatók. Jó- 
zsefnek József és Leopold fiátóli unokáiban a család utódokkal 
el van látva. 

Sámuelnak a XVI-dik családfa törzsének leánya Katalin , szüle- 
tett 1700 ban. Erdélynek egyik tudományos, főleg a fuvészetben jártas 
hölgye volt. Neje előbb gr. Haller Lászlónak , utóbb gr. Teieky József- 
nek. Huszonhét évig élt özvegyen , meghalt 1759-ben Szebenben. Irt, 
és ki is adott egy munkát : „Védelmező paizs kisértetek 
e 1 1 e n u czim alatt ')• Könyvtárát a nagy-enyedi collegiumnak hagyo- 
mányozta. 

Imre (. Sámuel fia) kormányszéki tanácsos volt. Kimúlt mag- 
talanul. 

Farkas (Sámuel fia) tábornokságig vitte. 

Sámuelnak (Sámuel fiának) a Lázár Mária 2 ) férjének ága szin- 
tén lenyúlik napjainkig, azonban az élő Ádám grófban (kinek Hermina 
leánya van) kihalásnak néz elé. 

Ádám nak az országos elnöknek Bánffy Klárától a már emiitett 
Gáboron kivül fiai: ismét Ádám, ezredes 3 ), ki testvérei közt egyedül 
maradt meg a reform, vallásnál. Miklós, Ádámnak másik fia, kincs- 
tárnok volt, gróf Csáky Katától csak egy leányt nemzett, Rozáliát, 
előbb Kolos vármegyei főispán gróf Csáky Jánosnét , majd a római 
curia előtt történt elválások után gróf Vas Sámuelnek hitvesét , özve- 
gyét, Nagy- Almáson Kolos vármegyében. Meghalt 182G-ki febr. 4-én, 
kora 74-dik évében. 



') Wállagzky Conap. Lit. 246. Benkő Transyl. gen. II. 383. Bod. Athenáa 
42. Upou. 

2 ) Rővary szerint még ezenkívül három neje volt, de nem nevezi meg őket 
•) Kazinczy szerint tábor n>o k. 



90 Bethleni — Bezegfa. 

Az egész Bethlen család , mely nyolczszázados életén át fejedel- 
meket, vajdákat, államférfiakat, hősöket, írókat adott hazájának, 1697- 
ben emeltetett grófi rangra. Tagjai élénk részt vettek a közügyekben, 
és nevüket a történet könyvének majd minden lapja fölmutatja mindig 
a hazafiak sorában. 

Bethleni család. (Kis-Bethleni). Erdélyben Fogaras vidékén 
— irja Köváry — egy sereg nemesség élt és él, kiket bojároknak, s nem 
nemeseknek neveztek : valamint czimeres levelöket is böéri levélnek. 
Ilyen vala a Bethleni család. 

A családot Fogarasi , máskép Kocsis Ráduly alapitá , ki 
* 681 -ki július 10-én kapott boéri levelet Brandeburgi Katalintól , mi- 
vel — az oklevél tartalma szerint — a fejedelemnőt , több évekeu át, 
minden ^sérelem nélkül hordozta. 

Eleinte apró hivatalokat viseltek. Később János kiemelkedett, 
és nőül vett Szeredai Jozefát , kitől a mostanig lejövő nemzedék vette 
származását. E János nemzé Istvánt (az erdélyi kamaránál hivatal- 
nokot) és ismét Jánost, ki már gróf Lázár Annát kapta feleségül. 
A Guberniumnál titkár volt Később Bécsben lakott , Kővary szavai 
szerint : szép külseje , deli magas termete sok kalandra utat nyitott 
számára, mit — úgymond — az is nevelt, hogy neve végéről az y-t 
el szokta vala feledni E név alatt lépé uj házasságra is. 

Két fia öröklé szépségét , de kikben — nevezett iró szerint — a 
család kihalásnak néz elébe. 

Bezdédy család. Szabolcs vármegyében Bessenyőd hely- 
ségben birtokos nemes család Fényes szerint. 

Bezegli család, (Hajniki). Zólyom vármegyei eredetű , leg- 
alább Hajnik helység e vármegyében van , és hajdan a Bezegh csa- 
lád birta is 2 X A XVII. században főleg két te3tvér tűnt fel a család- 
ból : István és György, mindkettő Nógrád - vármegyében viselt 
hivatalt. 

István 1670-ben még ügyvéd, 1 679-től 1684-ig Nógrád megye 
alispánja volt 3 ). 1684-ki dec. 10-kén nehéz betegségében Beszterczén 



') Kőváryn kívül e családról másutt adatot nem lelvén, az egész ismertetés 
az 6 munkájából merít teteit I)e a családnevet az országos Schematismus szerint 
Bethleni de Ktb-Bethlen-nek lelvén irva, — igy adám 

2 ) Ma Féiiyes szerint a kamara birja Hajuikoí. 

8 ) Nógtad várm. iev. lari adatok szerint 



Bezegh. 91 

kelt , és Dobay János manód alispánhoz intézett levelében *) búcsúzik 
el a vármegye rendéitől. Testvére 

György szépirású, ékes eiŐadású férfiú 1657 — 1669-ben Nó- 
grád, 1666 — 67-ben Heves és külső Szolnok vármegye hites jegyzője l ). 
168 i-ben Zólyom vármegye alispánja, és orsz. gyűlési követe 3 ). Később 
Kassán lakott , hihetőleg kamarai szolgálatban. Mint gazdag nemest 
CarafFa elfogatá , és 1687-ki május 9-kén daczára, hogy I. Leopold ki- 
rálytól kegyelmet nyert, és az jókor érkezett meg, Eperjesen feluégyel- 
teté. Előbb Öt óráig feküdt a kínpadon. Teste oly roncsolt es meg- 
zsibbadt lőn , hogy a különben erős ember elájult a fájdalmak kínjai 
miatt. Áz Örök gúnyszavakkal illették , mire szemei könybe lábadtak, 
és érzékeny búcsút vévén szenvedéseinek tanutársaitól , oly szivreható- 
lag festé ártatlanságát , hogy a különben kegyetlen vallató bíró is han- 
gos zokogásra fakadna. Megnégy eltet vén, íija Gábor megvette drága 
pénzen atyjának szivét, s elvitte haza Zólyomba , hogy az egész család 
megsirathassa a gyászos ereklyét ft ). Neje Libercsey Zsuzsanna 
volt, kitől emiitett Gátőr ílján kivül Anna sarudi Battik Gergelyné 
és E v a 5 ) szandai Sréter Jánosné leányai maradtak. 

Néhány nyomon a családfa imez : 

N. N. 



István György 

alisp. f 1684. kivég. 1687. 

Libercsey Zsuzs. 

i ■' ' ^ ... , 

Anna Eva Gáb or 

>• ív \ Zsuzsa Anna Ádám Gábor 



Gerg.) Ján.) (Rene j^ (Bohus Istv.) 



György Éva Gábor 

A család másik ágon ma is él Zólyom , Bars sat. megyékben. — 
1755-ben Nógrád vármegyében találjuk még a birtokos nemesek sorá- 
ban hajniki Bezegh Lászlót. 



*) Másolatban gyűjteményemben. 

z j Mint jegyző által aláirt számtalan oklevél nyomán. 

•) Lenoczky I. 221. 

4 j Rezik ; Theatrnm Eperjesiense. Mss. sat 

5 ) Eva férjével és Berki Borbálával Berki puszta felét Nógrád vármegyé- 
ben 1698-ban nádori adományban kapja, de beiktatáskor a Bodonyi család ellent- 
mondván , attól elállott. 



92 



Bezegh — Vtezeréúj 




Czimere *) a család kék mezőben koronán 
álló repülésre készülő galamb, csőrében zöld gallyat 
tartva ; ugyanaz van a paizs fölötti sisak koronáján. 
A sisak takaró fosziadék egy oldalról ezüst-vörös, 
másikról arany-kék. A metszvény e czimerfc foszla- 
dék nélkül mutatja. 

Bezegh család. Az előbbi adomány os 
Bezegh családtól emezt különbözőnek tartom czi- 
meres levele végett is , melyben a már akkor élő 
ama családbeliek (mint István , György) nem em- 
lítetnek. E családnak törzse Bezegh Izrael, a ki 
testvéreivel János , Izsák és Mátyással . továbbá 
sógorával Urbány Andrással, és végre Herlieh 
Fülöppel ÜL Ferdinánd király által Pozsony vá- 
rában 1647-ki június 3-án kelt czimeres nemes le*- 
velet kap, és azt Zólyom vármegyének I65I-ki márczius 30. és 31-én 
Zólyomban tartott törvényszéken kihirdetteti *}. 

Nógrád vármegyében az 1700-diki nemesi Összeírásban találjuk 
Bezegh Imrét, Jánost és Istvánt, az 1709-ben pedig J á n o s mint 
a losonczi járásban birtokos fordul elé. Azon vagy az előbbi családból 
valók-é ezek ? — eldöntetlen marad. 

1820-ban Bezegh András fcápió-györgyei . Bezegh Albert és 
János ezeglédi lakosok igazolási pör utján igénylék, hogy e czimeres 
nemes családból eredtek , állitván , hogy B. János 1 649-ben a köz- 
szerzők egyike 1709-ben Csitáry Sárával Erdő-Tarcsán nemzé ismét 
Jánost, a ki Káva helységbe , és innen Czeglédre költözött. Azon- 
ban a Zólyom megyei ítélet ama átköltözést nem találta eléggé kimu- 
tatva. 

üezerédj család* (Bezerédi). E család eredetét — ugy lát- 
szik — a LŐrentei (de genere Leurente) nemzetségből veszi, mely nem- 
zetségnek emlékezete már IV. Béla királynak azon 1257-ki levelében 
előfordul 3 ) , melyben Betér nek 4 ) fía Farkas részére Roland ná- 
dornak -Ítéletét megerősíti. A Lörentei nemből 1309-ben élt Lörente 

') István és György pecséteik szerint. 

*) Zólyom vármegye 1651-k;i jegyzőkönyve. 

») Fejér Cod. DipL tom. IY, vol. II. 421. 

4 ) Nagyon érdekes volna látni ez okmány eredetét, melyet Fejér Kaprinay 
gyűjteményéből adott , valljon nincs-e raszul olvasva a Betér név B e z e r 
helyett ; a mily hiba az erdekletí codexben megeshetett 



Bezerédj 93 

mester, (Magister Leurente de genere LeurenteJ , és fiai Miklós. Ta- 
más? , János és Beké mesterek (raagÍ3tri) ? kiknek az Igraandi (de ge- 
nere Bygman) nemzetségből származott Lorincz vajda mesternek fia 
Miklós mester, Bánk , Tóth Vason , Zich sat birtokait a fejérvári káp- 
talan etött bevallá *),. 

A Lörentei nemzetségből szakadt ki a Bezerédj család; amaz 
bírta Lörinthe (most Lőrincz) hévséget Veszprém , ez pedig B e- 
zeréd helységet Zala vármegyében. Ez állítást igazolni látszik azon 
körülmény , hogy midőn Lörenthe László magvaszakadtén I. Ulászló 
korában 1440-ben Rozgonyi István Fejér vármegyei főispán Lörinthe 
helységet a szent korona részére elíbglalá, Bezerédj Zsigmond és Jáno3 
testvérek B. Györgynek fiai ? és az emiitett Lörinthei Lászlónak vér- 
rokonai (fratres congenerationales) a foglalásnak ellentmondva , meg- 
mutaták , hogy az érdeklett helység őket illeti ? miért is az nekiek 
visszaadatott , é» benne uj királyi adomány *) által 1456-ban megerősí- 
tettek , és mind Lörinczi mind Bezeréd 3 ) helységnek ma is egyedül és 
kizárólagos birtokosa a Bezerédj család. 

1343-ban L Lajos király alatt Bezerédj László (Ladislaus 
Riift'us de Bezerédj élt f kinek fiai Pál és Jakab az emiitett évben 
királyi parancs folytán megosztoztatnak *). 

Azonban folytonos és hiteles leszármazását a családnak csak Zsig- 
mond korából hozhatni le. 

A családnak e szerint törzse Bezerédj György a XIV. század 
végén ért. kinek gyermekei Zsigmond és János a Hussiták elleni 
harczban mutatott vitézségükért nyerték szép czimerüket 1430-ban 
Norimbergában nyílt alakban kelt oklevélben Zsigmond királytói 



*i Fejér ; Cod. Diploni. Tora. VII!. vol. 1. p. 364. 

2 ) Mindkét oklevé! a család birtokában. 

•) Nincs is nyoma, hogy Bezeréden valaiia más család lett volna birtokos, 
ambai már a XIII. században találni e helységről említést oklevélben y mely már 
akkor ott plébánia létezését tanúsítja , és azt . hogy a plébános a pápának adó- 
képen (latos grossosj fizetett. 

*) A családi oklevél szerint 



•4 



BezerédJ 



A czimer rézsut bal oldalra dőlő paizs , mely két részre oszlik, 

a felső mező vörös szili ; az alsó kék, mely 
vizet ábrázol, benne egy úszó oroszlán 
halad a bal oldal felé fordulva, martalékra 
nyújtván első lábait, szájában három águ 
korbácsot tartván. A paizs felső szögletén 
vagy csúcsán zárt sisak áll , mellyre a 
mindkét oldalról arany-kék sisaktakaró 
(foszladék) vörös-kék koszorúval van le- 
szorítva. E koszorúból a paizsbelihez ha- 
sonló oroszlán emelkedik ki 1 ). 




Említett Györgytől kezdve a leszármazás napjainkig igy folyik : 



Beserédj h György 1400. 



I. János 

t 



I. Zsigmond 
1430. 



íl. János 
t 



Bálás 

t 
i 

' r 



II. György 
1456. 



I. László 
/>_— — 



, Bernát 
II. Zsigmond *f* 



1483. 



I. Ferencz I. Mihály 
f 1527. éles. 1626. 
(Nadasdy 

Krisztina). 
i — "^ -' i 

Gergely 
(Chernél Borb.) 



III. György 
1526. 



I. Miklós l. 

I 
Gábor 

T 



I. Tamás 
(Zámbó Sára) 

i * 



Boldizsár f II. László 
(Pöki Kai.) 
1610. 

IV. György 

1656. alisp. 

(Görbey Kat. 



I. Báli nt 1590. 
1 III. János 



I.Pílt Kristóf f fz^ő^olya 



,__/N- 



II. Miklós f 



II. Bálint f 
1668. 



I, István 

(Jakusith 

Kata) 

■ i i /Vn i n 

János t 



II. Zsigmond 

(Béri RaiogL 

Klára) 

Vámos-családi ág. 

(Folyt, a köv. lap.) 



11. Mihály 

(Bessenyei 

Klára). 

Szerdahelyi ág. 

Lásd ez ágat alább. 



1 

Imre 

f 



a ) A család birtokában lévő 1430-ki eredeti czimeres levélről hű másolat- 
ban a család szívességéből, miért valamint a közlött neuizékrendért köszönetemet 
jelentem. 



Bezerédj. 



95 



II. Zsigmond (Béri Balogh Klára) (ki az elflbbi lapon is). 
Vámos-családi ág. 



II. Imre 

t 1708. 
(Botka Máriai 



Lajos j- Károly f 



V. György 

(Beleznay 

Krisztina) 

L_ 



Tamás 

Zemlinnél 

elesett 1691. 



Sándor 

(Jákfaivi 

Nóvák Judit) 

I. Péter 
(Rosti Magd.) 

Jl_ 



II. István 

r * 

III. Zsigmond 

( Pais Anna) 

i * — ; 

Boldizsár 

Antal 



II. Fái 



IV. Miklós 
vál. püspök. 



VI. György 
alnádor. 
(Szegedy 
Antónia) 



Vincze 
( Vörös Anna ; 



Sándor 
pap. 



Gyula 



III. László. 
(Verebi Végli 
Angelika). 



Elek. 



A szerdahelyi ág II. Mihálytól folytatólag igy származik le : 

II. Mihály. 
(Bessenyey Klára). 



József 



II. Ferencz 

, ,A 



I. Ignácz III. Feren cz IV. Mihály III. István 
hétszem ' * „ , , fi ' f (f. b Nagy 

, * iT?^ i Erzse) 

II. Ignácz IV. Miklós ( í _ 7 



ndv. tan. 
(Bezerédj 
Anna) 



Ján.) 



III. Mihály Jób 

hétszemélyn. B ittó E rzse 

(Gindlv Zsóf.) ' ,-, \ ' 
-^ L, Farkas 

(Gy.^ Gaal Teréz ) 

IV. Mihály IV. FerenTz 

r -, (Bezerédj (Morócza 

IV. István III. Pál Zsófia) Eszter) 



Béla 



hires követ 
(Bezerédj 



(gróf 
Murray 



Kálmán 
(Bezerédj 

Luiza) 

i * 1 

Mari. Istv. 



Lajos 

(b. Med- 

nyánszky 

Gizella) 



Sándor 



Etelka) Everilda) j r fcle,8 1 1 £. k 
n ' l^v , Karóim) 



Kristóf Imre. Gyula. Anna 



Pál. Andor 



Végig tekintve e családfán, már elmondtuk, hogy I. György 
fiai L János és I. Zsigmond 1430-ban Zsigmond királytól nyerték 
ozimerükct. I. Zsigmondnak gyermekeit előszámlálja az 1456-ki uj 
adomány le vél. 

Hogy II. Zsigmond II. Györgynek fia volt, a kapornaki con- 
ventnek egy 1483-ki okleve-e tanúsítja, mely zálogitásról szól Dötk 
helységre vonatkozva E helységet most is e család birja. Gyermekei 



96 Bezerédj. 

közül I. Ferencz jeles katona S2apolyay Jáfios részén állván , 1527- 
ben a Jovan czár elleni ütközetben Szegednél ^sett el *). 1. M i h á ly 
és III. György testvérek Mohácsnál e&tek el. Ez utóbbinak (III. 
Györgynek) ága a XVII. század végéá kifogy. 

Az elesett I. Mihálynak neje volt Nádasdy Krisztina, 
Nádasdy Tamás nádornak nővére 2 ). Fia Gergely Chernél Borbálát 3 ) 
birta nőül. Ennek egyik fia íí. László Kapuvár fő várnagya (supre- 
nms Castellanus areis Kapuvár) volt 1610-ben , neje Poky Katalin a 
Mérges nemzetségből (de genere Mirges) származott. Ettől született 

IV. György 1656-ban, 1659-ben is Sopron vármegye alispánja *), 
és az utóbbi évben országgyűlés követe. Neje Görbey Katalintól •) há- 
rom uja lön. T István Zala és Somogy vármegye másod alispánja 
(altér Vice Comes), a Pápa várában lévő lovasság kapitánya (Equiíatus 
Papensis Capitaneus) lön 1662-ben. Neje az Orbovai Jakusith család- 
ból volt Jakusith Kata, kitől fiaJános utód nélkül múlt ki. 

IV. Györgynek másik két fiától a család mostanáig jő le két ágon. 
II. Zsigmond a vámos-családi; IL Mihály pedig a szerda- 
helyi ágnak törzse lőn. 

A vámos-családi ágon * Tamás, Zemlinnél esettelatörö* 
kök ellen 1691-ben. II. Imre Rákóczy alatt lovas ezredes.es a Dunán 
túli részek tábornoki főparancsnoka 1705-ben c ), és 1708*ban 1 ) Sopron 
vidékén táboroz , és az utóbbi évben a soproniakat felkonczoltatá. Ter- 
metére nézve kicsi , méltóságára nagy , szép , fekete és élénk szemű, 



*) Zermegh SeWandtnernél IL 387. „Vir militari virtute insignis > ftiit 
interemptns" — szavai Zermeghnek. 

*) Ext bizonyítják 1570-diki tanuvallatásokróli jelentések , és Nádasdy 
Tamásnak saját kezével irt származási lajstroma a családi levéltárban , és Ná- 
dasdy Krisztina után jelenleg is bir a Bezerédj család. — Ellenben Wagner Mss. 
tom. LXX. 148. lapon Nádasdy Tamás nővérét Krisztinát etóbb Danielfi Gáspár, 
másodszor Bezerédj György nejéül irja. 

•) Chernél Borbála Chernél Ambrus itélőmesíernek Déghy Annától leánya 

*) 1656-ban kelt osztató parancs Szalay részére, és Lehoczky I. 208. 1- 

*) Görbey István Veszprém vármegyei alispánnak Chaby Fruz inától 
leánya. 

*) A, soproniak részére 1705-ki SRpt 27 -kén Horpácson keit menedéklevele 
igy kezdocUk: Én Bezerédj Imre Méltóságos Fejedelem feölseÖ vadászi Rákóczy 
Ferencz kegyelmes Urunk E6" Nagyság?, egyik lovas ezerének feo kapitánya •, 
Danánd innen való Hadainak generális Uraiméknak eö kegyelmek után Com« 
mandója" sat Magy. Akad. Értesítő 1857-ki foly. 296 

T ) Fetnó Spangár króaika IL 87. 



Bezerédj. 97 

kevéa beszédű, bátor férfiú volt v ). Háromszor készült a császáriak ré- 
szére átmenni, és mindannyiszor megbukott. Eífogatván mint hűtlen. 
Patakon 1708. dec. 18-án feje vétetett, és ott vasastul a nagytemplomba 
temettetett *). Arczképe a szerdahelyi ágon álló utódainál Sopron 
vármegyei Szerdahelyen van meg. Széplaki Botka Máriától született 
fiaiban magvaszakadt. 

• V. G y ö r g y n e k Beleznay Krisztinától Sándor és II. Ist- 
ván fia volt. Az előbbi nemzé Jakfáival Nóvák Judittal Pétert, ki 
1812-ben halt meg, és ki Barkoczi Rosty Magdolnával nemzé VJ. 
Györgyöt és Vinczét. 

IV. G y ö r g y Vas és Veszprém vármegyék követe , később al- 
uádor, 1829-ben lett a köszeghi korületi tábla elnöke (1844.) Szegedy 
Antóniától íiai III, László Vérebi Végh Angelika férje, és Elek. 

V i n ez é nek Vörös Annától fiai Sándor pap a váczi megyé- 
ben, és G y u 1 a. — II. I s t v á n (V. Györgynek fia) nemzé III. Zsig- 
mondot, ez Paizs Annától többi közt 111. Miklóst a veszprémi 
kanonokot, czimzetes püspököt és prelátust. Testvérének Boldizsár- 
nak Antal fia van. 

A szerdahelyi ág II. Mihály tói jő le , kinek unokája DDL. 
Mihály Győr vármegyének alispánja, országgyűlési követe, és a kir. 
curia újra alkotásakor a hétszemélyes tábla ülnöke (Lehoczky szerint 
1786-ban). Gindly Zsóüától négy fia volt. Ezek közül I. lgnácz több 
vármegye országgyűlési követe, 1793-ban hétszemély nök, és a szent 
István-rend kis keresztese, és kir. tanácsos (1815., 1820.) Ennek fia 
II. lgnácz Győr vármegyének sok évig alispánja , országgyűlési kö- 
vete , utóbb udvari tanácsos. Neje Bezerédy Anna a Jól ágán álló 
Farkasnak leánya. Ennek fia Lajos magyar testőr volt (1844-ben). 

III. Istvánnak fia ÍV. István, szül. 1796-ki nov. 28-án Szerda- 
helyen , Sopron vármegyében,, honnan lakását Tolna vármegyébe tette 
át Itt lépett a politikai térre, és Tolna megyének az 1830-ki 183 : / tí -kj 
(melyről azonban az ellenpárt visszahivá) 1839-ki és 1844-ki országgyű- 
léseken jeles követe. adóz tata meg magát Önkénytesen először az or- 
szágban. Szívvel, lélekkel hazafi volt, és megyéjében a socialis téren i*, 



*) Lehoozky Sterara. II. 56. ügy látszik Szegedy vagy Kaprinay Ms. A 
LXII. 423 után , hol róla sír-vers található , mely alakját leírja , s tartalmazza 
végszavait is : Dum potui, nolui , duci non potni volui , fidem dare cui debui. 
U. ott halála 1708-ra tétetik. 

*) Vahot Imre : Az országgyűlési Almanach I. köt. Pest, 1843. 114. lapon 
Jászay Pál által közlött Csécsy Memoriale-jában. — Pethő Spangár id. h. 1709. 
nyárra teszi a lefejezést — hibásan. 

7 



98 Bezerédi - Biay 

kivált a közipar körében soka tett 1848-ban a pesti országgyűlésen 
szintén Tolna képviselője volt , és elvei mellett végig hü maradt : hi- 
vatalt azonban soha nem vállalt. Meghalt Hidján 1856-ki márcz 6 án, 
kora 60-dik évében 1 ). Neje Bezerédj Amália szintén nevet szer- 
zett a gyermek-irodalom mezején *). 

Szükség megjegyeznem, hogy a közlött családfán nincsenek meg 
mind a család tagjai, kivált a leányok, 

így II. Ignácznak leányai még M á r i a , A a y o s Móriczné, A n- 
! o ü i a Dombay lgnáczné ; Krisztina gróf Alberti né, 

J ó b ágán Farkasnak neje gyulai G-áal Terézia, (utóbb Kosos 
lgnáczné) a kitől a táblázaton látható Bezerédj IV. Mihályon és IV. 
Peren ezen kivül született leányai Teréz Rosos Lajcsiié , és Anna 
Bezerédj lgnáczné. 

IV. Mihálynak Kristófon kivül leánya Anna II. Bezerédj 
lgnáczné. 

A család Miksa királytól 1564-ben uj adomány- levelet kapott, 
melyben Zala vármegyei birtokai megérő etetnek. 

Bezerédi család. (Bikafalvi). Erd élvben Ud varhelyszék ben 
van lakása. 

Bezi család. Győr vármegyei régi kihalt család. Bezi De- 
meter 1450-dik táján élt. Ennek fia L ő r i n c z , kinek magvasz&kadtán 
birtokát Ratyboseni T r y n k a János kapta Mátyás királytól adomány- 
ban 1481-ben. Egy másik ág azonban élt még ezután is; így találjuk 
Bezi Lászlót, Antalt és Pétert 1469-ben ; 1536-ban pedig éltek 
Rezi István és P á l Ezek után letűnik a család , legalább nyomát 
nem leljük többé. Nevét a Győr vármegyében most is fenállór Bezi 
helységtől vette, melynek birtokában volt 3 ). 

Beziir család. Bezúr Mihály 1720-ki április 29-én czimeres 
nemes levelet szerez. Czimer-paizsa kék, abban egy tigris áll hátra fel- 
kondoritott farkká] , első jobb iábában kivont kardot f a balban három 
rózsát tartva. A paizson álló sisak koronájából a leirt tigris emelkedik 
ki. Sisak-takaró ezüst-vörös , és balról arany kék 4 ). 

Biay család. Egykor léteztét bizonyítja Biay János, ki többed 
magával 1623-ban ellentmond Nemes Siesy János és Dallos János be* 



1 ) és *) L. életrajzukat: Ujabb ismeretek tára I. köt. 558 -561. 
3 .) Czelx Jánoa a Tudom, gyűjt. 1829-ki XII. köt. 21—24. lap. Éa utána 
Taleky Hunyadiak kora XII. 199. 

4 ) Collect. Herald. Mss. — 429. az. a. 



Biális - Bibr« 99 

iktatásának Bábolna Komárom megyei heiységre nézve az esztergomi 
káptalan előtt *). 

Biális család. (Illyefalvi) máskép Olasz. Erdélybe Rá- 
kóczy György korában megy Biális Ferencz, ki Rákóczy György, 
Kemény János és Apafíy alatt vitézül harczoi, ezért honüusittatott 
1680-ki márczius 10-én. Később a somlyói vár főkapitánya , és krasznai 
főispán lett. Tőle igy alakul a családfa : 

Ferenoz. 1680. 
Krasznai főispán. 



Ferencz Jakab 

I 
János Imre 



László. Elek. Ádám. Jakab. 

E családfa azonban csak egy századig, azaz 1786-ig terjed. A 
rajta lévők közül László Háromszéken Szőrcsén , Elek Csik-Szent- 
Miliályon lakott. Elek ágából volt Biális Ferencz, ki az utolsó or- 
szággyűlésen mint Csikszék követe szerepet játszott, s ki tán 1852-ben 
valahol Magyarországon elhalálozott 2 ). Él a családból László, bir- 
tokos Szentmihályon a Csik székben. 

Bibi Család. A Bibi család magvaszak adtán kap adományt 
az egyházszeghi és malomszeghi birtokra Beznák Ferencz 1741 ben 3 ). 

Bibics család. Belőle Bibics Jakab 1740-ben Arad vár- 
megye alispánja és királyi tanácsos 4 >. özvegyének Tomyan Margit- 
nak 1774-ben kelt tanuló rokonai számára szép alapi tványt tartalmazó 
végrendelete országgyülésileg beczikkelyeztetett 5 ). A család kihalt. 

Bibra család. (Báró). Báró Bibra Károly Frigyes honfiusi- 
tatott az 1836-ki országgyűlésen 6 ). 

A Bibra család Németországon , különösen Bajorországban és a 
szász-meiningeni herezegségben nagyon ki van terjedve. J580. táján 
két testvértől, Bálint és Bernáttól két fővonalra oszlik. Éz ágak ismét 
külön ágakra oszlanak. A nálunk honosított b. Bibra Karoly cs. kir. 



1 ) Fényea : Komarom rárm; 160. 

% ) KöVáry id. m. 47. 1. után ez egész ismertetés. 

•) Esztergomi Jcápt. Capsa 66. Fawc Ií. Nro 12. Csery Józa. gyűjteménye 
uerínt. 

•) Fábián Arad várm. 194. 1. 

*) 1825 ki országgyűlési Acták II. kot $56. «tb. lap. , es 1827-ki XXIV 
torv. csikk. 

•) XLVII. törv. ez. 

7» 



100 Bieaak - Bicskey. 

ezredes , Lipót vár parancsnoka volt. (1844.) Mint a család nagyobb 
része, a hadseregben szolgált. Ha nem hibázom — aBernát vonalán 
az úgynevezett Brennhauseri ághoz tartozott. 

Azonban a Bálint vonalán a G-leicherwiesi ág inkább látszik só- 
gorság utján hozzánk közeledni Ez ágból az 1809-ben meghalt Bibra 
Károly századosnak leánya, Mária, Zerdahely Károly né. Károly 
testvérének Frigyes Henriknek (szül. 1 775. f 1849.) ki nagy- 
britanniai kir. kapitány volt, egyik leánya Antónia, Tóth Károly székes- 
fejérvári cs. kir. törvényszéki ülnök neje 1846-dik óta *). 

Bicsak cnalátl. (Mosáni). Belőle raosáni Bicsak Benedek 
székbiró 1453-ben a maros-vásárhelyi constitutio tartalma szerint 3 ). 

llicsliey család. (Bicskei) Pest vármegyei Bicskén birtokol. 
Némely tagjai megyei hivatalokat viseltek ; mint Laj os, ki Pest vár- 
megye főszolgabirája volt egykor , meghalt 1 856-ki sept. 4-kén , kora 
56-dik évében. Maradt fia Kálmán, 

Hajdan Nógrád vármegyében is találunk e családra ; így Ist- 
ván 1628-ban, idősb és ifjabb András pedig 1629 — 30-ban fordul 
elé s >. 

1650-ben Bicskey Gáspár. Tamás és István ellentmond- 
tak Balassa Bálint , adományának , mely ezerint Saigó várához tartozó 
faluk birtokába iktattatá be magát *). 

Nevezett Tamásnak fia volt György, ki Szígyártó András 
deáknak zálogitá el a Ferencz és András által birt bicskei jószágrészt 

Andrásnak fiai F erén ez és, András í 702-ben a „Jns 
armoram" fejébe** megrótt bicskei jószágrészeiket Buiyovszky Dániel- 
nek engedik kiváltani 5 ). 

Bicskey József vadkerti lakos az 1650-ben élt Tamástól leszár- 
mazásai ilyképen igyekezett törvényesíteni Nevezett Józsefnek 
atyja Elek (szül, 1762.), tmnek Mihály (szül. 1718), ennek ismét 
Mihály, ennek György, ennek Tamás. 

Bicskey esaládbeliekre találunk Ugoesa vármegyében 
is, hol 1 3 1 v á n i 672-ben szolgabíró, 1 678-ban másod , s 1693-ban első 
alispán volt *), 



•) Guthaisch. Gen Taschcnb. d. fr, H. 1867. 42. itb. lap 

r ) Kállay : Székely nemz. 234. L 

3 ) Nógrád várni. lev. tári adatok. 

*) Ürményi Nagy Jánosnak 1761-ben indit. poré. 

s ) Yáczi kápfcalac olőtt 1702. k. bevallás. 

■) Szirmay C. Ugoesa. 53, 54. 59. 1. 



ByHikefe — Bydeskatl 



101 



Bycflkelc család. (Eörsi). Az Igmándi nemzetségből (de 
genere Wygmand) származott. B y c h k e i e-nek nejétől Zsuzsannától 
született fia Albert, és e mii tett özvegy anyja ellen a fejérvári ke- 
resztesek conventje perlekedik , mivel állítólag Tolna megyei Arcba 
helyscgbeli részét , melyet nevezett Bicbkele család tőle haszonbérbe 
birt, hatalmasul elfoglalta 1 430-ban 1432-ig. Több oklevélben Bych- 
k e l e-nek van irva. egyetlenben W y c h k e 1 e-nek (tán roszul olvasva) 
Elóneve is mindig de Ewrs, csak az 1 432-dik » okmányban de 
A r c h a •)• Lehoczky Eörsi B í k u l e Istvánt, (máskép Fodornak is 
neveztetett), emlit 1338-ban mint Simontornyai várnagyot l ), kit bár a 
név ismét máskép van olvasva , bizonyosan e családhoz kell számíta- 
nunk. A család a kihaltak közé sorozandó. 

Kicso család (Pinkóczi) Pinkóczi B i o 8 ó-nak lia István 
1403 ban egyike azoknak, kik ellen a Leleszi Convent Zsigmond király- 
nak 1406-ban kelt levele szerint hatalmaskodás, egyháztörés ellen 
emelt vádat. A Bic-so név — habár később el& nem fordul — család- 
névül látszik 8 ). 

Bydeskuti család. (Ippi). Czimerc a 
családnak koronából kiemelkedő grif, mely első 
jobb lábában kardot tart 

A család kiterjed Magyar- és Erdélyországra. 
Az előbbiben Fényes szerint birtokos Abauj. 
Kraszna , Szabolcs , Szathmár és Zemplin k ) vár- 
megyében ; Erdélyben különösen a Szilágyságon 
terjedt ki. 

Büdöskút — melyről a család hajdan nevét 
veheté — Sopron vármegyében van. Hanem í p p 
helysége , melyről eiőnevét irja — az úgynevezett részekben , Kraszna 
vármegyében fekszik 

A család törzse Bydeskuti Kun János volt , ki ily család- 
fát alkota h 




J ) Fej«t Cod. Dipl. X. VII. 29S. 295. 296 301. 372. 3S4. 447. 

*) Lehoczky Steaun II. 57 B i s s e a \ vezér szó alatt. 
^ *) Szinnay O. Zempiin. Not. Topogi. 313. 

*) Zemplin vát megyébeu Magyar Isip, Kolbása, Cselej, Majoruczka, Szed- 
liczke, Matyasócz helységekben és pusztákban birtokos — Szirmay izerín* 1797- 
ben. t. L midőn munkájíít irta. 

5 ) Décsey Miklós ur szives közleménye szerint. 



102 



Bydeskuti. 



Bydeskuti Kun János 
Vérvölgyi Margit. 



Tamás 



Gál 



1. László 



1494. 



1. György 
1552. 



íl Lá3zló Miklós 
Jppy Ilona 



Márton Ferencz 



1. Tamás 
Baxa Orsolya 



UI. Tamás Bold. Eva I. György Borbála 
(Szent- Szilágy- 

királyi szeghy 

Lőr.) Farkasné, 

1590. 



János Judit II. Tamás 
1587. (Ná- (Szénássy 
dasdyJán.) Margit) 
1638. 



I. István 
alispán. 
(Ktnezsy N".) 
Szedem H<" rí ág. 

Ferencz 

alispán. 

(Gencsy Klára) 



iíl László 
(Barcsa y Kafc.) 

N. 



(Zeykné) 



Mária 

(Cserey 

Fark.) 



I. Zsigmond 
(Ravaszuy Erzs.) 

Sámuel. 
Felföldi ag 



Boldizsár f 
alispán ; 
főpohárnok m. 
ApaíTy alatt. 



11. Zsigmond 

alispán 

Főlovászmester 

Apaffy alatt. 

(1. Guthy Rebeka. 

2. Diószegíiy Judit) 

kitől fiát a II. táblán. 



Éva Iíl. Zsigmond Sámuel -J- Sándor f Lajos 
f'Kohimbán alispán 1728. (Verebélyi 

Ján.) (Péchv Júlia) Mária) 



Imre 

alispán. 

(Palóczi Horváth 

Mária) 



Sándor f IV. László Julianna 

(Szunyogh (Edelényiné) 
Judjt) 



Mária 
(BölÖny 
Adámné) 



Julianna 

(Dráveczky 

Jánosné) 



V. László 
(1. Bydeskuti 

Karoiin. 
2. Pósa Ter.) 



1-től 
László *r 



2-tól 
Géza f 



Ilona 

^ Bölöny 

Imre 

alisp.) 



Mint a családfáról látjuk, a XV. században Bydeskuti Kun János 
alapitá e családot ; kis unokája László Ippy Ilonát vévén el , ezután 
öröklik Ippet a család praedíeatumát adó, Kraszna vármegyei birtokot. 

II. Tamásnak két fia által két ágra oszlanak. I.' István lesz 
törzse a sződemeteri, I. Zsigmond a f e 1 f ö 1 d i ágnak *). 



') Óhajtottam volna ez ágnak is folytatását megkapnom. 



Bfelavfeb - Bige 103 

I. I s t v á ü ágán hat viselt alispáni hivatalt. 

Boldizsár Apaűy na k főpohárnoka volt; ága kihalt Testvére 
II. Zsigmond Apaffy főlovászniestere , előbb alispán. Két neje volt 
Az első Guthy Rebeka, kitől gyermekeit és azok utódait a folebbi csa- 
ládfa mutatja. A második dézsi Diószeghv Judit , kitől elvált, és kitől 
nemzett István fia által alkotott ágazatát a következő II. tábla 
mutatja : 

II. Zsigmond (a fölebbi táblán). 
2-dik nejével 
Dió8iefckv Judittal. 

litván 
(V alkayJ5suzsa) 



látván Erese Zsigmond Klára Ferencz 

(Rettegi (Kügyi (Balku Zsigm.) I7ft 4. 



, g»^Mi«) VirághJán) • ^{^ 

Anna Teréz Ferencz f N. N". József f (1. Szilvaasy i.) 

fButka (Böiöny (Gal- (Majthény (2. Néroethy 1.) 

Péterné) Mik.) íraczy Imrén é)" ~\ r ~ t " V i- 

p /-, ' Karoly Karolina 

(Daczó fBydeskuti 

K ata) Lásaslónc) 

Polixéna 
CHenter Jánosne). 

Biolaviclt család. (Horvátországi) Bieiávich György 
1638 -166 VJ-ben tinnini czimz. püspök volt '). 

Kiélek család. Két tagját ismerjük. Lászlót, a piaris- 
tát, ki Trencsín vármegyében Kis-Utczafalvan 1744-ben születeti. 
1764-ben a kegyesrendbe állt, több helyen tanított 2 ) , 8*t Munkái 
közt adott ki ,,M a j o r e s Hungaroru m" Pára J Pestini 1 7$6. 
czimüt is. melyet testvérének ajánlott; és innen ismerjük »j áno 
ki az ajánlati sorok szerint akkor a gr. Pálííy János gyalog ezredben 
százados volt 3 ). Az ujabb időben (l 844-ben) János nyitrai czimz. 
kanonok és zsolnai plébános. — A család Fényes szerint Pest vármegye 
nemesei sorában áll. 

Bige család, Bihar vármegye nemesei sorában áll Fényes 
szerint. 



*) Azon évi orsz. gyűlési förv. ezikkek 
2 ) Horányi Nova Memor. 481 

s ) Latinul írt praedicanima de eadem;- azonban Bielek nevű hely* 
séget Fényes Geographiájában nem találtam 



104 Blhary - Bt*. 

Hihary család. (Keresztúri). Ily előnevü család Szirmay , ) 
szerint a k haltak közé sorozandó. Lehoczky szerint 2 ) pedig Bi ha ry 
Fcrenoz 1666-ban lett báróvá. 

Nem ismerve ezek között az összeköttetést . azt is csak pusztán 
keli megemlítenem, hogy Fényes szerint a B i h a r y név jelenleg is 
Szabolcs vármegye nemes családai között áll. 

Bihari család. (Rődi). Ily előnévvel élt Erdélyben Bihari 
János 1794-ben a Gruberniumnál kiadói segéd. Ugy látszik , a család 
ott Kolos vármegyében székei. Az emiitett 1794-ben rődi Bihari 
Miklós Kolos vármegye levéltárnoka ; Sándor pedig irnok volt. 

Bika család. (Teremhegyi). E családból volt J á n o s 1507- 
ben kir. táblai ülnök. Fia Imre 1531-ben Percnyi Péter követc*Szo« 
limánhoz 3 ). 

Imrének fia volt Bika András*), ki 1556-ban Varanonál, 1557- 
ben Szerencsnél csatát veszt. 1566-ban pedig Sziget h várnál esik el *). 

Már előbb is találunk a Bika nevezetre. 1493 ban Bika Miklós 
Krakkóban tanult 6 ), 

Bika csatád. E család Nógrád vármegyében élt. Bika Anna 
1603-ban Kéry Ferencz alispán ntje 7 ). Az 1684. nemesi lajstrom Bika 
Istvánt és Andrást mutatja föl. És ezek lehettek azon két testvér, 
kik mint Bika Istvánnak tíai, és B. Mátyásnak unokái 1716-ban Nó- 
grád vármegyétől — előmutatván nagyatyjok által előbb kapott , de 
már elrongyollott nemesi bizonyítványukat — miután a belháború k 
alatt minden leveleiket elveszték", kétségtelen nemességükről bizonyít- 
ványt vettek ki 8 ). 

Bika család Szirmay szerint 1797-ben a Zemplin vármegyei ne- 
mesék sorában is áll. 

Bik család. E család a Zud 9 ) nemzetségből eredt, (de genere 
Zud). E Rémből B i k-nek íia volt Jakab, Jakabnak Simon a nagy- 



*) Cottus Zemplin Not. Topogr, 72. 

*•) Stemraatogr. 1. 167 1. 

a ) Zermegh. Sch-wandtnernél Scriptor. H. III. 406. 

») U. ott, 

5 ) Petkő krónik- 121. 

•) Bunsa Cracovíensia 21. 

"0 Prothoc. C. Neograd aniii 1603. 

6 ) Prothoc. G. Neogr. auni 171b\ 
•) Tán Z ö 4 vagy Szód ? 



Blk fal ví - Biliakoviis 105 

nftk nevezett, — kit Zemplin vármegyei Szada — hajdan 7,oda helység- 
nek birtokában V. István ifjabb király 1270-ben erősített meg , ). 

Bik falvi család. Szirmay a Zemplin vármegyei czimeres 
nemesek közé sorozza 1797-ben. 

Bikkesy család. (Vámos-attyai). Boreg vármegyei nemes 
család. István a m. kir. helytartó tanács felügyelete alatti nyugdíj 
választmány ülnöke, majd egyszersmind a nádori hivatal kiadója 
1825 — 1844-ben. László szintén helytartósági hivatalnok 1844-ben. 

Bikkesy család. Azelőtt Heinbucher volt a neve. Hein- 
bucher Ignácz, Károly. József, Alajos és András 1790-ben nemes le- 
velet szereznek, és nevöket Bikkesyre változtatják. Czimerök négy 
részre oszlik. Az l. és 4-dik osztály kék mezejében zöld élőfa látszik, 
fölötte araiiy nap , ezüst félhold. A 2-dik mezőben koronán kékmezü 
kar iró- tollal. A 3-dikbau is ugyanaz, de kardot villogtatva. A paizs 
sisakja fblött az emiitett két kar egymással keresztbe helyezve, a kardot 
és tollat tartják. Foszladék arany-kék és ezüst-vörös *). 

Blkky család. (Fanchikai). Fancsika helység Ugocsa vár- 
megyében fekszik, melynek leány-ágon a család 1546-ban jött birto- 
kába. 1559— 1587-ben Bikky Ferencz Ugocsa vármegye szolgabirája 
volt 3 ) 1 805-ben Ugocsa vármegyében János, István és Ferencz 
bírnak Forgolányban , ez utóbbi Péterfalván is. Péter és Mihály 
Tivadar helységben közbirtokosok *). Ezek utódai élnek. A család át- 
származott Szirmay szerint Zemplin vármegyébe is. 

Btkly család. (Szász-Fülpösi). Szász- Fülpösi Bikly János 
H a r i n n a i családból házasodván , Doboka vármegyében Ion birtokos 
a XVí században. A Bikly-Harinnai egybeolvadt család pedig egy nÓt 
a Tancsi Földvár y családnak adott 4 ) 

BUiakovics család. II. Ferdinánd király nemesité meg 
Biliakovics Pált. Cziraere kék mezőben zöld tér fölött vörös 
ruhás , sárga csizmás hadi férfiú kivont karddal. A sisak koronájából 
ugyanaz emelkedik ki. A sisak-takaró egy oldalról ezüst-vörös , másik- 
ról arany-kék 6 ). 



*) Szirmay C. Zemplin Not. Top. 171. 

*) Aclami Scut. gentil. I 

») Szirmay : C. Ugocsa 17. 58. 59. 120. 

•) U. ott. 125. 129. L 

*) Hodor : Doboka 53. lap. 

•) Adarai Souta Gentil. I. 



106 Bifislre - Bírisles. 

Bilikké család Zemplin vármegyében czimeres nemes csa 
Iád Szirmay szerint. 

Biikey család. Bereg vármegye birtokos nemesei közt em- 
líttetik Fényes Geograph iájában. 

Ryllei család. V. István király 1271-ben Byllei Domokos 
ispánnak fiait Simont és Amánt (fiiios Comitis Dominici de Bylle), 
kik a szaladi. vár jobbágyaitól vették származásukat, tekintve a eseh 
király ellen viselt hadjáratban tett érdemeiket , Pál , Domokos , Péter, 
Benedek és Bálás testvéreikkel egyetemben a nevezett vár jobbágy- 
ságától fölmentvén, a királyi szolgák és nemesek sorába emeli 3 ). 

Biinho család. Czimeres levelet kap J 751-ben Mária Te- 
rézia királynétól. Czimere a paizs felső részének közepéből lefelé rézs- 
útosan húzott két vonal által három részre oszlik. A kup alakú alsó 
osztály kék mezejében zöld téren egy levágott fatörzs uj zöld hajtással 
látható. A felső két fehér osztályon két viz- szintes vörös esik vonul ái 
A sisak koronájából a paizs fölött két elefánt-ormány között, (meJvek 
bal oldalija vörös-fehér , jobb oldalija pedig ezüst-kék) galamb zöld 
gallyat tart. Foszladék ezüst-kék és arany-vörös a ). 

Bimbólázár család, Zempiin vármegyei czimeres nemes 
Szirmay szerint. 

Blrlsics család. 1753-ban Birisics Antal vált nemes 
levelet ily czimerrel . a paizs ezüst mezejében hármas dombon szem- 
közt hátsó lábaikon két fekete kecske áll , közöttük a közép dombból 
egy zöld fenyő emelkedik föl. A paizs közepén viz-szintesen egy három 
csillaggal jegyzett vörös esik vonul át keresztül a kecskéken és fenyő- 
fán. A paizs fölötti sisak koronájából kétfarkti oroszián nyúlik ki, Fosz- 
ladék innen arany-vörös , balról pedig ezüst-fekete 3 ). 

Birisics család. A fölebbi családnak rokona Birisics Fe- 
rencz tíz év múlva í. 763-ban szintén nemes levelet .váltott , és a 
fölebbi tol színekben különböző czimer által külön családot alapított. 
Ennek czimerében a paizs mezeje aranyszín, a két kecske vörös , a raj- 
tok keresztül vonuló esik kék A paizs fölötti oroszlán az előbbiéhez 
hasonló. Foszladék jobbról arany -vörös, balról ezü3t-kék *). 



') „De eodem iobbag*nna(u castri exunenHes . m numerum ScrvicPdum regalium 

et eefum nobiliwn ^egni no$fn dvzimv* lransferendm, u Az oklevél szavai. 

Lásd Fejér Cod. Dipl. tora. V. vol. 1 137. 

*) Adami Scuta Geutil. I. 

*; Colieet. Herald. Mss. Nro. 248. éa az előbbi h. 

*) Colieet. Herald. Ms&. Nro. 29. és Adami id. h. 



Bíró. 107 

Kiró család. Egy sereg Biró család van a kel Hazában Ma- 
gyarországban Fényes szerint Borsod , Esztergom , Heves , Szabolcs, 
Szathmár , Veszprém vármegyében , és még .bizonyosan többen is Es 
mivel Összeköttetéseiket — hol kivált azt elő név (praedicatum) nem 
mutatja , — nem tudhatom , legjobbnak tartom külön külön ezikkek 
alá foglalni. 

így találunk Győr vármegyében ilynevü családot , hol Biró Ist- 
ván 171 5-ben alispán és országgyűlési követ *), 1 723-ban szintén az *). 
Biró János pedig 1751-ben követ, és 1758-ban alispán volt s ). 

Ugy látszik, ezeket illeti a következő családfa *) is : 

István 

- ■ ■ ■ *■ - 

János Judit Róza Kata 

T". f í? ul iTöTI üTT ' (Babocsay (Bezerédj (Békáasy 
József. Fark^J.d.t. Kl*^ ^as/ j W ,J ^ 

Ján.) László). 

Ugyancsak Győr vármegyében Győrben született 1715-ben Biró 
Dávid is a piarista nemes családból, ki 1770-ben hittani munkát nyo- 
matott '). 

Biró család. Biró János és József alapiták e családot, meg- 
nemesíttetvén í 706-ban. A család czimerpaizsa — mint az oklevél 
mondja — tojásdad gömbölyű , szine kék ; közepén borostyánfa nyúlik 
fel , melyet egyszarvú felágaskodva , megkoppasztani igyekszik , a fa 
másik oldalán annak gyökereinél oroszlán fekszik zöld téren A paizs 
fölötti sisak koronáján Fortuna istenasszony áll vörös fátyollal íóáve 
testét, kezében ezüst horgonyt tartván. A foszladék jobbról arany kék, 
balról ezüst-vörös 6 ) 

Biró család. Ezt Biró József alapitá , az ujabb időben sze- 
rezvén nemességet , és ily czimcrt: a paizs a baloldali felső szegletből 
a jobboldali alsó szegletig nyúló vonal által kétfelé oszlik , a jobboldali 
felső osztály vörös, a baloldali alsó osztály arany , a paizs aljáról zöld 
téren hátsó két lábain kivont karddal oroszlán áll , ugy hogy teste az 
osztályok színeivel ellenkezőleg alul vörös , fölül pedig arany. A paizs 



*) Lehoczky Stetrnn. 1. 197. 
") 1723-ki 45. törv. ez. 
*) Lehoczky id. h. 

•) Geneal. authen Mss, Nro 207 tom, II. A hol Janó* £s Kata Btkassvné 
mint alperesek vannak megjelölve. 

*) Horányi Mem. Hung. í 298. 
•) Collectanea Herald. Nro 75a 



109 



Biró. 



*** 



tetején álló sisak koronáján szintén kivont karddal oroszlán látható. 
Foszladék minden oldalról, arany-vörös 1 ). 

Bíró család. (Padányi). IV. Béla király 1 265-ben Sault és 
Saulust Salamonnak űaií a csallóközi Padányból eredetieket , (Saul el 
Saulum filios Salomonis ele. de villa Padan , qui filii Bissenorum dtcuntur) 
a nemesek sorába emelé 2 ) , hogy az ő , és nem má3 zászlója alatt har- 
ezoljanak. E nemes levelet átirá és niegerősíté 1270-ben V István k» 
rály is 3 ). 

E családból származtatá magát a padányi Biró család , és az* 
1730-ban az akkori királyi helytartó PálíFy János előtt igazolá is Bíró 

Márton 4 ). Czimere a családnak kék mezőben 
zol i dombon álló galamb, csőrében zöld gallyat 
tartva , mint ezt a metszvény is mutatja. 

Emiitett Biró Márton Padányban született 
í693-ki april 15-kén, már már kétségessé vált 
nemet ségü szülőktől. Papságra adván magát, 
fokonként emelkedett. 1744-ben veszprémi püs- 
pök, azon vármegye főispánja , belső titkos ta- 
nácsos lm , s egyszersmind az apostoli királyné 
fokanczellára mi a veszprémi püspökséggel 
együtt jár. Meghalt 1760-diki aug. lö-kén b ). 
Jeles egyházi szónok volt, és több egyházi latin 
és magyar munkát adott ki *). 

Bitro család. Ugocsa vármegyében is vannak Birok. Szir- 
may szerint 1805-ben Biró László Csedreghen , Biró Antal, 
György, Pál, László, Mihály, József, és Jánosnak 
Özvegye FertoV AJ máson közbirtokosok 7 >. 

Biró család ugyancsak Szirmay 3zerint Zemplin vármegye ne- 
meseinek sorában is található *) 




*) Adami Scuta Gentil. f . — JS, czimert kiadta Günther h Czimer-tábliin. 
*) Fejér. Cod. Dipl. tom. IV. voi. III. 2*2. 
*) ü. ott. Tóm. V. voi. L 47. 93. 
*) Horányi Mem. Hung. I. 298. 

*) Róka : Vitae Praesulum Veapriinieu 484. hol arczképe , és azalatt czi- 
mere is látható. 

*) Horányi id. h. íjlészámláija munkáit. 

\) Szirmay Cott. Ugocsa 173. 174. 

8 ) Szirmay C. Zemplin Not Topogr. 110. I. 



Biré. 



109 



Kiró család, fGclsei). E családból János 1770-ben ki ályi 
táblai ülnök. 

Bíró család. (Homorod-szcnt-tnártoni). Erdély szintén gaz- 
dag Biró nevű családokban. Kóváry szerint J ) legszerencsésebb volt 
köziilök a homorod-szent-mártoni Biró család , mely a Dózsa, G y e- 
rőfi és Vitéz családokba beházasodván, szép vagyon, és ez áita 
magas b hivatalokra tett szert. 

Csikszékből a Becz családból , nevezetesen Becz Jakabtól szár- 
maztatik, ki I5í)6-ban Ulászló király alatt egy törökkel párbajt vívott, 
és azt meggyőzte , innen vette fel a Biró nevet , mely tehát nem az 
itélethozc, törvénytevő (judex), hanem a legyőző, diadalmaskodó (qui 
viribus polletj fogalomra vonatkozik. Ekkor kapott Becz Jakab Biró 
névre czimeres levelet is. 

Később Báthori Gábor alatt Biró György, a fejedelmi na- 
gyobb kanczellária jegyzője, 1612-ki* sept. 16-án uj czimeres levelet 
vesz, mely már világosan egy előbbi nemes levélre hivatkozik. E szerint 

A czimer egy alsó és felső mezőre osztott paiz3. Az alsó vörös 
szinü mezőben két oroszlan-fej vau egymás mellett . mindkettő szájá- 
ban egy ugyanazon nyilat szőrit. Fölöttük egy csillag ragyog. A felső 
osztály kék mezejében hármas zöld baimon korona , és azon férfi-kar 
könyököl, irótollat tartva. A paizs sisakja fölött az előbbi három színes 
trucz-toil mellé még egy negyedik adatott. 

Családfája imez *) : 

Bálás 



András 

— /\ 



Ju.no* 
( Ud vari: clyazékbe megy ) 

Bálint. 
16* K). fejed pohárno k 

István 
(Dózsa Zsófia) 



Sámuel 
1702. 
(Dániel Klár.) 



Sámuel 

Mária. Samu. (Maar 
(Ugrón Borb. ) 

Fer) 



Sándor 
(Sándor Mar.) 

| — — — » ■ m^/ ^ ■— I , y 

Gábor 
(Cserei Kriszta 



Mó2es. 

1692. oszt. 

(Gyerőfi Kata). 

{Folyt, a köc. lap.) 



Anna 
(gr. Ferrati 
Mih.) 



1 ) Erd6Iy nev. C3aládai. 47 
*> Kűráry id. h. 48. 



110 



Bíró. 



Pál 
(főkorm. 
levéltári 
föigazg.) 



.Mihály 

(b. Ibarra 

Teréz). 



Mózes. 1692. oszt 
(Gerőfl Kata). (Ki az elóhbi lapon). 



Mózses 
(Ugrón Klára). 



Zsigmond 
(Vitéz Klára) 



Antal István -}- 

(Czobei Vikt.) 



Zsigmond 
(Csukás 

Petron.) 
~~~ « 

Ki ára 
(b. Dió- 

szeghi 

Antal) 



László. Domokos. György, Mihály. Pál. 



Zsigmond 
(Fogarasi 



Klára). 
— /> — y 



Klára 

(BJró 

Józs.) 



Anna 
(b. Jó- 

sinczi 
Laj.) 



György 
(Végh 

Mari). 

. <* 1 



Farkas 

(Peley 

Karol in) 
i * 1 

László 
(Macskási 

Bora). 



Sándor ágán Lászlónak a Maár Borbála férjének egy Fran- 
cziska nevű leánya volt (szül. 1775.), kit a családfán nem láthatni ; és 
ki 1810-ben halt meg. Ez különös zenészeti lángeszéről dicsértetik ; 
már öt éves korában zongorázott , s több szerzeményei közt operákat 
is hagyott hátra. 

A családfa élén álló Balásnak egy unokája volt, G y ö r g y , kitől 
egy más ág jőve le, melyből József (szül. 1762.) a keresztúri unit. 
tanoda gondnoka, iobb országgyűlés kir. hivatalosa volt; meghalt 
1847-ben *) 

Eddig Kőváry. Azonban e családfán nem találjuk azon Gábort 
sem, ki Csikszék fókirály bírája volt 1791 — 1801-ben 2 "). 

Hasonlóan nincs érintve nevezett írónál , valljon azon Bíró Bá- 
lás, ki 1505-ben az udvarhelyi constitutio szerint székbirónak válasz- 
tatott 3 ) , nem e családból való volt , és nem épen e család élén álló 
törzszsel ugyanazen személy-e? 

Hasonló kérdés támad Biró Andrásra nézve , ki Pereeptor 
volt Udvarhelyszékben , és a Csonka várnak udvari tisztje I ApafFy 
alatt *). 

Biró család. (Kis-Görgényij. Maros-széki székely család, 
azon székben fekvő K i s-G ö r g é n y-től vévén előnevét is , s most is 
e helyen lakozik. Már 1636-ban a nemesek között lustrál. — Györgyöt 
a Péter fiát 1786-ki június 19-kérőI kelt leirat eredeti nemesnek is- 



k ) Eddig. C. ott. 

*) BenkŐ Kár. Csik , Gysrgyd és Kásxon leírások. 32. lap* és az 1794-áiki 
erdélyi Schematismas is. 

*) Kállay Szék. nemz. 233. 1. 
•) Kállay. 0. ott. 234. 



Sir* 111 

meri el A jelenleg élő Mihály 1848-ban maros-széki megyei kormány- 
tag J ) Sándor 1794-ben Maros-szék alkirály bírája volt 2 ). 

Bíró család. ( Pálfalvai). Ebből 1794-ben Imre csikszéki 
királyi Perceptor volt. 

Biró c«alád. (Aranyos-rákosij. Előnevük is mutatja . bogy 
Aranyos-székből valók ; ugyanott, a széknél többen hivatalt is viseltek. 
Sámuel az utóbbi országgyűlések egyikén követ volt. Czimeres ne- 
mes levelük i.664-ki dec. l^-kán kelt 8 ). 

Bíró család. (Szent Kátolnai). A Háromszékben fekvő Szent- 
Kátolna-ró) irják előnevüket. A családból él Biró József, főkormány- 
széki titoknok. Nejétől gr. Bethlen Krisztinától (meghalt 1849-ben) 
három fia van : Fái, Miklós, ki a szépirodalom terén is látta tá 
nevét, és L a j o s '*). 

E családot diszité Biró Márton fszüJ. 1759. sept. 11.-én Szent- 
Kátolnán. Meghalt 1823. oct. 18.) is, a népszerű jeles egyházi szónok, 
minorita szerzetes , ki Rabok oktatása czimü munkát nyomatott. Egy- 
házi beszédei kéziratban rokonai által őriztetnek 5 ). 

Biró család fSóváradij. Maros-szék a hazája. Ott fekszik 
Sóvárod is , melyről a praedicatum vétetett. Czimeres levelet vált 
176 l-ben 6 ) E családból Biró Miklós Egy mezei gazda *lete czimü 
munkát adott ki 1847-ben. 

Biró család. (Károly-Fejérvárij. Latinul előnevét de Álba 
C a r o 1 i n a irta. Belőle Károly 1 794-ben az erdélyi kanczelíáriánál 
viselt kisebb hivatalt. 

Talán e családhoz sorozandó azon Bi ró János is, ki 1760-ban 
gyulafejérvári káptalani nagy-prépost volt. Es talán azon 1 s t v á n is, 
ki 1724-ben K0I03 várót t született nemes szülőktől, 1744-ben jesuita 
lőn, és több müvet nyomatott, legutóbb 1777-ben 7 ). 

Biró család. (Polyáni). Ugy látszik, Aranyos-szék a hazája. 
Belőle Antal bányászatra adá magát, I 794-ben ezt Selmeczen tanulta. 

Bíró család, r Vác3&rcsi). Csikszéki székely család. Belőle 
József fei-esikszékí ülnök 1818-ban. 



M Kőváry id. h. 4*. 
/) l?94-ki erdélyi Schematismu*. 
») Kóváry iű. h. 49. 
•) ff. ott 48. 

5 ) L. életirasát: Magyar írók. Életrajz gyűjt. I. 57. 
•) Collect Herald. Mss. Nro. 
') Horányí flova Mem. 485. 



112 



Biré — Birovssky. 



liiró család. A már elszámláltaktól különböző családbelinek 
látszik lenni azon Biró Miklós, ki az agyagfalvi gyűlésen a sepsi szék- 
ből volt jelen *). 

Biróczy család. Nyitra vármegyében tartja lakását. Ott a 
megyénél több tagja viselt hivatalt. Czimere a paizs aljából felnyúló 
dombon férfi-kar , mely kivont kardot villogtat. A paizs fölötti sisak 
koronáján ugyan olyan kar könyököl, szintén kivont karddal *). 

A családból <l múlt század közepén élt Biróczy A dám, 1 745- 
ben Nyitra vármegye esküdtje ; ennek nejétől Lipthay Borbálától 
(Lipthay László leányától) gyermekei : Rosaiia, Klára, Anna, 
Borbála, Sámuel és Magdolna 1 768-ban éltek *>. 

A legutóbbi időben, 1847-ben Nyitra vármegyénél iíj. Biróczy 
Károlyt mint pénztárnokot , idusb Károlyt pedig mint. tiszteletbeli ai- 
ügyvédet látjuk hivataloskodni. 

Biro%s>Aky család. Bars vármegyében tariá lakását. Ala- 
pitá Birovszky Já nos é3 Miklós, kik 17 » 7-ben III. Károly király- 
tól kaptak nemes levelet 4 ) ily czimerrel : a paizs kék mezejében zöld 

tér fölött daru áll egy lábon , fölemelt másik lába 
körmei közt egy golyót szőrit , az éberséget jelvé- 
nyezve. A paizs fölötti sisak koronáján két bival- 
szarv között (miket a metsző itt elhagyott) , vörös 
ruhás férfi- kar könyököl, markában zöld pálma- 
ágat tartva. Foszladék egy oldalról ezüst-vörös, 
más oldalról arany-kék. 

A czimer-szerző Birovszky János, 
Garam-Uj faluban lakott, és ott halt meg 1759-ki 
márczius 7-dikén , kora 65-dik évében, özvegye 
Katalin 1 764-ki dec. 26-káu , kora 65-dik évé- 
ben követé. Ugyanott temettettek el e családból 
Birovszky Ferencz fugy látszik a czimer- 
szerzők testvére) 1 774-ki dec. 3-kán , kora 78-dik 
évében ; és ennek neje Gyárfás Anna 1759-ki april 
29-kén, kora 50-dik évében. Birovszky Anna 
eltemettetett J762-ki dec. 10-kén, kora 30-dik évében. Birovszky 




») Kállay id. h. 233. 

') Biróczy Ádámnak 1745. okiraton A B betűvel jegyzett pecsété szerint. 
*) 1768-baa kelt eredeti okmány szerint. 

•)Collect. Herald Mss. iVo 560. — Adamí Soift. Gentü. I. A czimeres ne~ 
mea levél hiteles alakban megvan a Lipthay család levéltárában is. 



Blrthftlmi - Bissingen-Nippenburg 113 

János (második) 1789. sept 9-én, kora 60-dik évében. Birovszky 
Borbála, kisfaludi Lipthay János neje, 1792-ki aug. 30-kán, kora 
64-dik évében. Birovszky Tamás 1784-ki sept. 1 1-én . kora 50-ik 
évében, ki már Garam- Apátiában temettetett el '). 

Blr tilalmi család. Belőle Birthalmi Dávid királyi udvar- 
bíró volt Erdélyben, 1493-ban *). 

Biacliofshauseii család. Német eredetű család, belőle 
Bischofshausen János az 1687-ki országgyűlésen honfiusitatott 3 ). 

Btssingen-Nippenlrarg család. (Gróf). Savoyaból ered, 
honnan a XIII. század közepén Ausztriába szakad. Ősei közé számítja 
a XI. századból B i s s i n g Ronimund ranmburgi kanonokot , és a Tu- 
ringiában élt Bissing Károlyt , ki a thüringi tartományi gróf Fridrik 
alatt (mint Zentgraf) említtetik. A család három fővonalra oszlik, úgy- 
mint : magyar-ausztriai , schwab , és az anhalt-dessau-meiszni vonalra. 
A schwab vonalból szakadt ki a magyar-osztrák vonal. A schwab vo- 
nalból János Frigyes hadi tanácsos, rottwelli császári birod. udv. 
törvényszéki albiró, ezredes és parancsnok elvevén 1646 ki máj. 16-án 
Nippenburg Kunigund Katalint, öröklé a Nippenburg nevet is. 
1647-ki június 14-kén III. Ferdinándtól római-német birodalmi bárói 
rangra emeltetett. József K aj etán bajor kamarás 174C-ki aug. 
5-kén Mária Terézia által római-német birodalmi grófságra emelte- 
tett •). Ennek fia Ferdinánd Ernő (született 1 749., megh, 1831 ) 
cs. kir. kamarás , belső titkos tanácsos , Tyrol és Vorarlberg kormány- 
zója , 1819-ben Magyarországban Krassó vármegyei Jám és Mer- 
esi na helységüket kapta királyi adományul, és az 1827-ki ország- 
gyűlésen Magyarország hazafíusított nemesei közé bevétetett b ). 

Nejétől gróf Thurn-Valsassina Mária TeréztŐl több leányt és 
két fiút nemzett. E fiúk közül Ernő Mária, a magyar ágazatnak j 
K a j e t á n Sándor (szül. 1806. márczius 1 9 ) pedig a schwab vonal- 
nak családfeje lŐn. 

Említet' Ernő Mária született 1774-ki dec 13 kán, cs. kir. 
kamarás és ő- nagy volt. Meghalt 1835-ben. Első neje báró Deuring 
Mária Erzsétól , kivel 1803-ki april 13-kán kelt egybe, 1814-ki július 



') A Garam-Uj falvi egyház anyakönyve hiteles kivonata szerint 

2 ) Kemény Notitia Archivi et Capituli Albensis. 23.". lap. 

•) 1687-ki XXIX. torv ez 

*) Hiator. Herald. Haudbuch. 63. 

s ) 1827-ki XLl. törv. ez. 

8 



IS-t Biszirat 

26-kán halt. meg. Második nejével , báró Salissoglio Adéllel (született 
1 788-ki april 24-énj egybekelt 1818-ki márczius 20-kán. (Ez él még). 
Gyermekei első nejétől: 

1. Amália, született 1804 május 5-én ; férjhez ment 1824-ki 
május 25-kén, Schlenderhani báró Raiz-Frenz Adolfhoz. 

2. Terézia, szül. 1807. máj. 5. (Oraviczán a Bánságban birt). 

3. Ernő, szül. 1809. jul. 7. , cs. kir. kamarás , Felsége Fer- 
dinánd udv. kamarása. Jelenleg a magyar ág feje. 

4. Zsófia, szül. 1813. jan. 7. 1836-ki június 28-kától Makay 
Ágoston neje. (Oraviczán a Bánságban birtok.) 

Másedik nejétől: 

5. Erzsébet, szül. 1819. jul. 15-kén, csillag-keresztes hölgy 
Prágában. (J á m o n birtok). 

6. Ferdinánd Gáspár, szül. 1 820. aug. 4. , cs. kir. kama- 
rás. Nősült 1853. márcz. 12. gróf Meraviglia Crivelli Mária Terézzel. 
Fiók: Mária Ernő Ferdinánd, született 1854. oct. 29-kén, 
(bir Jámon). 

7. Antal K aj etán, szül. 1822. febr. 2., cs. kir. kamarás és 
gyalogsági százados. 1856-ki június 1 1-ke óta férje gróf Pergen Eleo- 
nornak. 

8. K aj etán Frigyes, szül. 1823. aug. 8., cs. kir. kamarás, 
a Német-rend lovagja, a Gyulay gyalog ezredben őrnagy. 

9. Miksa Antal, szül. 1825. febr. 19., cs. kir. kamarás, gya- 
logsági százados, nős 1856-ki május 1-től gróf Meraviglia Crivelli 
Terézzel 

10. Alajos, szül. 1826. márcz 12 A porosz herczeg gyalog 
ezredben főhadnagy 

Czimere a családnak német paizs . mely egy viz-szintes , és két 
függőleges vonal által hat mezőre oszlik. Az első kék mezőben két 
egymás ellen fordított arany kés (a család ős czimere) látható. 
A második kék mezőben két ezüst sas-szárny (Nippenburg czimer). 
A harmadik és hatodik fekete mezőben zöld hármas dombon arany grif 
áll, első jobb lábában kivont pallost tartva. A negyedik vörös mezőben 
a bal oldalról felhőből nyúlik elő egy pánczélos kar , zöld leveles galy* 
lyon arany körtet tartva. Az ötödik vörös mezőben nyitott arany ko- 
rona fekszik, melyből két fehér strucz-toll nyúlik föl. 

Bisztrai család. (Bisztrai). Bisztra helység Alsó-Fejér vár- 
megyében fekszik ; — de most Kőváry szerint a családnak Fogaras- 
föld a hazája. El szerinte belőle FCároly, kinek atyja ott főkapitány 



BlszterzovMzky — Biátó. 11$ 

vala *). — E családból volt Bisztrai József 1794-ben ern bernialis 
titoknok; Bisztrai György 1815-ben Abrudbáuya város első bi rój a 
1818-ban tanácsosa, és a bányai szék ülnöke. 

Biszterzov.wJt v család. Mint leány ágon a Pethő család 
utóda Zemplin vármegyében a Sz*ropkói urodalomban küzbiríokos 2 ) 

Bisztranovszky család. Szintén a Zemplin vármegyei 
nemes családok közé sorozta tik. 

Bisztriczey család. Czimere négy részre osztott paiza. Az 
első és negyedik vörös mezőben kettős farkú oroszlán áll kivont kardot 
tartva. A második és barmadik kék mezőben {ebér galamb van . csőré- 
ben zöld ágat tartva. A paizs fölötti sisak tetején a paiz^beli oroszlán 
ismételtetik. Foszladék arany-vörös, és a másik oldalról ezüst-kék *), 
Mikor kelt és melyik Bisztriczey kapta e czimert , megírva nem talál- 
tam, de korára nézve ugy hiszem, a múlt század végén, avagy a jelen- 
nek elején adatott. 

E néven Bisztriczey Győr gyöt 1760-ban mint zágrábi kano- 
nokot és kaposföi szent benedeki prépostot olvassuk. — Bisztriczey 
József 1787-ben a kir. curiánál irnok volt. Szintén Bisztriczey 
József 1805-ben a m. kir. udv. helytartó széknél titoknok. — 1825-ben 
pedig Bisztriczey Józsefet am. kir. kanczelláriánál találunk mint 
titoknokot és Zala vármegye táblabiráját. 

Btsztriczky család. A felső megyékben lakozik. 

Bittuer család. (Bitterthali báró). Külföldi báró család, 
melyből b. Bittner Ernő honíiusíttatott az 1827. országgyűlés által '*). 

Bittó család. (Sárosfalvi). Pozsony vármegyei család, és olt 
férfi-ágon most is birtokosa az előnevet adó Sáros falva nevű helység- 
nek. Tagjai hivatalt viseltek a vármegyénél , és egy némely fölebb is 
emelkedett. így Bittó Benjámin a kir. tábla ülnöke volt. (1844-ben). 
Adalbert Arad vármegyében viselt alispáni hivatalt (1825-ben), 
utóbb mint cs. kir. tanácsost Szerem vármegye főispáni helyetteséül 
látjuk (1844-ben). 

A század elején e családból élt Bittó András, kinek Andrássy 
Petronellától gyermekei: Lőrincz , Farkas, Petronella, Ilona, Julianna, 
Amália. Anyjok után mint Bosnyák örökösöknek részjoguk volt Nó 
grád vármegyei P. Szántón 5 ). 



*) Eddig KÓváry szerint Erdély nev. családai. 157 

2 ) Szirmay C. Zemplin topogr. 96. L 

•) Adami Scuta. Gentil. I. 

*)1827-kiXLlI. törv. ez. 

*) Bosnyák örökösök pere Juhász utódok ellen Nógrád vra. törv.széke előtt 

8* 



m 
116 Bytovecz — Blagay. 

Bytoveez család. (Gerebenh. Horvátországi család. Belőle 
gerebeni Bytovecz János Tótország bánja volt 1458-ban 1 )- 

Byzo család. (Byzofalvi). A XV. században élt nemes bizo- 
falvi Bizó Simon. — Ezen Bizó Simon és Nagy László áltál So- 
pronban 1463-ki július 25-kén kelt levelükben tudósítják István kalo- 
csai és bácsi érsek , János várad i püspök , Palóczi László országbíró, és 
Szapolyay Imre főkinestartó , s a felső részek főkapitánya az erdélyi 
hét szász széket , hogy a magyar szent korona június 24-kén 6 óra táj- 
ban a királynak és országnak visszaadatván, kezeik közt van a ). 

Blagay család. (Ursini, gróf). Eredetét a római Ursini csa- 
ládhoz viszi lel. Ursini Miklós 3 ) , római senator 1 150-ben elhagyva 
Rámát, a görezi őrgróf Hermán rokonához jő , és annak leányát veszi 
el E házasságból származott gróf Ursini István, ki III. Béla magyar 
királynak segélyére volt Michovai Albert szomszédjának ragadozó be- 
ütései ellen , miért is tőle a Wodichai grófságot kapta , az okmányt 
Imre király adta ki atyja III. Béla meghagyásából (de commissione), 
ez adományt fiai István és Baboneg részére 1218-ban II. András m. 
király is megerősítette *). Ez idő óta a család a magyar korona alatt 
virágzott. — Wodichai gróf Ursini Babo vagy Babonek 1249-ben épité 
Blagay várát, honnan azután a család nevét vette. 1512-ben e várat a 
török elfoglalá, és isrnéti betörései alkalmával a család egyéb birtokait 
is elfoglalván A birtokaitól kifosztott család kénytelenült 1545-ben 
Krajnába vonulni, hol azóta is virágzik. — Daczára tehát annak, hogy 
nálunk a XIII. században a családi grófi rang nem létezett , ez egyike 
volna azoknak , mely honunkban már az időben az idegen nemességi 
fokozat grófi disznevével élt volna 5 ). 

*) Kaprinai Hungáriáé Diplomatica. II. 141 - 144. , hol jegyzetben az ia 
líiegliáíiyatik , hogy roszul vélik ezt némelyek Vitobicz, és Vit torich-nak. 
Teleky II. 529. Vitovecz-nak írja. 

2 ) Teleky Hunyadyak kora XI. 75. lap. az oklevél liaaoiimáaával együtt. 

3 ) Nicohttus Vrsinus Vitetli fráter, fiiius ISapoleonis , filii Jottnnis, filii Ursi, filii 
Quidonii Ursini. — L. Ritterslius Spicilegium, Pcrle II. 

*J í'ojér Cod- Diplom. tom. III. vol. I. 244." — Az oklevélben Baboneget 
Stepkanui Cotaites de Wodicha^ filii condam Comifis Stephani de Goricha neveztetnek. 
Qvo$ — folytatja az oklevél — verifoqua et pracconii famtt , ut teritatis experientia, 
de oriijincdi domo et stirpe generosa Ursinorum^ flomanae Urbis Senatorum, propagatos 
teste/tar." Ez oklevél mondja azt is . hogy I. István András királlyal a szent föl- 
dön is járt. 

•) Az idézett oklevél (Fejér Cod. Pipi. III. 1. 245 ) ide vonatkozó* szavai 
ezek: „facinw* atque creamui (t. i. Babonegot és Istvánt) fecimusqve et creacimus 
tl'vli Pfi'i, Ulibűti et erimii Comitea liberót. 



ISIagay. 



11? 



A családfa igy jő le : 



Miklós Uralni 
1150. 



ürsini István 

Wodichat kapja. 

f 1212. 

(Goricziai gróf Hermán le ánya) 

Baboneg 11. István 

1218. _1L 12 * 

Bnoo"" 1 

i *— » 

jttadoslav 

| « ! 

Dnyj nus 

Miklós 
1347-ben Lajos királlyal 
Apuiiában jár. 
(R ateticli ? JVIoy na) 

Antal 



I. Gergely. Ferencz. 111. Utvan. 
1463. 1463. « '" 



II. Gergely 



Margit 
(Hederváry Lör. 
nádoráé. 1433 ) 



1V\ István 
inegb. 1547: 
(Ziuny Dóra) 

Ferencz 
Krajnába köitoz. 
atyjával együtt. 1547. 
(Lamberg Magd.) 



V. István 
éles. J 59& 

litván f 



György 

(Auersperg 

Felicitas 

János 



Kata. 

(B. Windisch- 

graU Imre) 



Eberhard 
megh. 1680. 
(Paradeiser 

Mária) 

Ferencz Ádám 

( Auersperg 
Síbilla Const ) 



Ferencz Ádám. 



Weickhard Lipót 

(Cobenzl Margit) 



Zsigmond Antai. 



Gáspár. 



Ferencz Antal. 



A családfán heted izén álló Antalnak fia Gergely testvérének 
Perencznek terhét is magára vállalván , FelsŐ-Lcstencz helységbeli 
tizenkilencz jobbágytelek haszonvételét Goricziai Frank özvegyének 
Erzsébetnek élte hosszára adományozza, vagy ha ezekben maradni nem 
akar , helyette hetven arany fizetésére kötelezi magát a zágrábi kapta- 



118 Blagay. 

lan eíotr \ 440- ben tett bevallása szerint, mivel nevezett Özvegy a férje 
által végretideletileg neki hagyott Zágráb vármegyei Dobruthyn hely- 
ségei; minden tartozékaival örökösen bevallá. Ama zágrábi káptalani 
bevallást x\íátyás király Gergely részére Belgrádban 14$3, sept. 8-án 
megerősité 1 ). 

Blagay G y Ö r g y (kit & családfán nem látunk , ha csak nem egy 
II. Gergellyel, az István fiával) 1525-ben jeles részt vett a jajczai dia- 
dalban 2 ). 

Blagay V István 1598-ban a törökkel Karlovicznál történt 
csatában részt vett, de elfogatván, a török fejét vette 3 ). 

Említem , a család ez időben már elhagy á hazánkat , Krajnába 
vonulván. Ott Blagay Eberhard 1650 ben tartományi kormányzó 
volt. 1667-ben mondott le 4 J. 

Szükség még megjegyeznem , hogy e családfán hiányzanak az 
utolsó izek, miket adatok hiányában oda nem kapcsolhattam. 

Nem állnak a nerazék renden : itzon Blagay János sem, kinek 
Özvegyét Frangepán Dorottyát, Frangepán íván nővérét Vingárti 
Geréb Mátyás idézteti 1486-ban 5 ). Blagay Mihály , István testvére, 
ki Dokmarie? Frankóval fenforgó perük iránt szerződik 1487-ben 6 ). 

A családfa végizein állók egyikének fia lehetett Ursini gróf Bla- 
gay József Ferencz György, született 1759-ki april 29-kén. 
MegLalt 1831. sept. 25. Három neje volt. A harmadik gróf Auersperg 
Richárdnak erdőd i gróf Pálífy Antóniától született leánya Vilhelmina. 
E J óz s ef tói a inai nemzedék kimutatása ez 7 ) : 

József Ferencz 

szül. 17ő9.f 1831. 

(1. gr. Auersperg Mária. 

2 b. Schluga Karolina. 

3. gr. Auersperg Antónia). 



Richárd Iguacz kamar. Ferencz József 

cs. k. fcam. szül. 1794. cs k. kam. 

sziü 1786. <uag. 17 (B La?arini- szül. 1797. 

(B. Btllichgratz Antónia). Z obelsperg Mária). (Gr. Gascl iin Luiza). 

Hiacintha Lajos főHadn. Matliiíd 

szül. 1826. szül. 18o0. szüi. 1833. 

f B. Lazarini Jvíatild) (B. Lauer Hugó) 



*) Teleky Hunyadiak kora. XI. *6. 

2 ) Fetkó G. krónika 99. i. 

3 )U. ott. 145. lap 

*) Valvasör : Die F.hren des Herzogthums Crain. Laybacli 1889. 7G— 84. 1. 

5 ) Teleky id. munU XIL 313. 

6 ) ü. ott. 353 1. 

1 ) Goíh. Geneal. Taschenbuch der grall. HKuser. 1857. 91. 



Blagoevtch — Blatikensiein 119 

E nemzékrenden álló Ferencz cs. kir, kamarás, udv. tanácsos, 
Tyrolban a bánya és sóaknai felügy. főnöke. — Mint látjuk , az egész 
család nős, de ugy latszik a legutóbbi izén álló Lajostól várhatni 
csak a családnév fen tartását. 

Czimere a családnak négyfelé osztott paizs. Az első vörtts mező- 
ben fekete medve áll, befele fordulva, két első lábaival buzogányt mar- 
kolva meg. A második és harmadik osztályban jobbról balra rézsút 
ezüst- vörössel hatszor fölváltva vonalzott szalag nyulik át. A felső 
ezüst szögletben vörös rózsa van (Az ősi czimer). A negyedik ezüst 
mezőben koronás kétfarku arany oroszián áll, első jobb lábával kivont 
pallost villogtatva ; a balban egy vörös ezüst koczkás zászlót lobog- 
tatva. A paizs tetején két koronás sisak áll. A jobboldaliból a paizs- 
beii medve, a baloldaliból a paizsbeli oroszlán emelkedik fel \). 

Blagoevicli család. (Báró). Magyarország bárói családai 
közé soroztalik az országos hivatalos tiszti névtárakban. — Báró Bla- 
goevich Imre. cs. kir altábornagy, Mária Terézia rend-vitéze, a 39-dik 
számú gyalog ezred tulajdonosa, 1844-ben Bukovinában hadi főparancs- 
nok. — E családhoz eredhetett azon Blagcevich Ádám Tamás, ki Slavo- 
niában Vukovárou született , és a múlt század utolsó negyedében szláv 
nyelven több munkát nyomatott *), 

Blalio család. Gömör vármegye nemeseinek sorában áll 
Bartholomaeide? szerint 3 ) 

Blttinville család. Blainville Kristóf hazánkban indigena- 
tust kap az 1792-ki országgyűlésen *). 

Blankeiisfeiii család. Szileziából ered, hol 1390-ben már 
az Oelsi herczegségben a Ruckevini birtokot Blankenstein Teodorik és 
Konrád , az oelsi herczeg tanácsosa , vétel utján birták. Később tttbb 
jószágot szerzett a család , mint Jackschenaut , Pangaut, szintén az 
oelsi herczegségben , valamint Lübsent a sagani herczegségben. Az 
1806-dik év után, a melyben még Blankenstein Zsigmond Pangauból, 
az oelskensteini kerület kerületi választottja (Kreis-Deputirter) volt, a 
sziléziai ág kifogyottnak látszik. Hanem egy másik ág Ausztriába sza- 
kadt át Ebből volt Blankenstein Ernő Pál Kerestély lovassági 
tábornok ki 1796-ban unokaocscseivel Lajos Henrik és Kerestély Fri- 
gyessel ausztriai grófi rangra emeltettek. Emiitett Ernő tábornok 



*) Valvasor íd. m 72. 76. - Siebmachernél is Gr. Wappenbucü. 
2 ) Horányi Memor Hung. I 302. 303. és Nov. Mem. 486. 
*) Notitia Comít. GömÖr. 
1 ) 1792-ki 21. törv ez. 



IfcO BIűfikensieiB. 

(meghalt 1814-ben), és Henrik már előbb í 792-ben Magyarországban 
hazatiusítattak J ) ; és ez oknál fogva kell megemlítenem e családot , de 
meg azért is , mert a család azóta több magyar családdal sógorságba 
jőve 

A család most két ágon él. Az idősb. ág B a 1 1 e i a n i , az ifjabb 
Hobitschani ágnak neveztetik. 

Az idősb ág feje volt Lajos Henrik, cs. kir. kamarás és 
ezredes, *;iár meghalt. Gyermekei ezek : 

1. Gróf Károly Ferencz ErnŐ, született 1814. oct. l-jén, 
bírja Morvaországban a battelani urodalmat. 1855-ki aug. 11-én nősült 
Brünnben , Hohenlohe-Langenburg Constanczia Jozefa herczegnővel, 
ki született 1824-ki nov. 12- én. 

2. M. Franc z is ka Luiza, szül. 1811. május 15-én„ 

3. György Lajos, szül. 18 16. sept 20-án , cs. kir. lovas ka- 
pitány. 

4. M- Ví in el mi na Cziczelle, szüL 1819. január 28-án. 
1856-ki január 29-től hajnacskői gróf Vécsey Edvárd, cs. kir. arany- 
kulcsos és Őrnagy neje. 

Az i f j a b b a g alapítója gr. Kerestély Frigyes, született 
1781-ki april 14-én, cs. kir. alezredes volt. Meghalt 1839. aprii 14-én. 
Özvegye él. Gyermekei ezek : 

l Terézia Anna Aloizia, szül. 1824. május 7. 1841-dik 
óta manneri Reichsntter Mihály morva birtokos nemes neje. 

2. Ernestina, szül. 1827. oct. 15-én. 1845-diki juuius 22-dik 
óta oagy-jókai Farkas Vincze , cs. kir. aranykulcsos, és őrnagy neje. 

4. József Alajos Jaro3zlav, szül. 1830. márczius 12-éu, 
cs. kir (Jhlanus alhadnagy. 

Czimere a családnak vörös mezejü paizs , melyben nyolcz egy- 
másba szögellő ezüst ék (WeckenJ látható. A paizs fölött grófi korona, 
azon nyitott koronás sisak y arról fehérrel bélelt vörös takaró lóg. A 
sisak koronájából két fehér toll között egy harmadik vörös emelkedik 
ki. A paizs körül telamonok gyanánt egy oldalról egy huszár , más ol- 
dalról oroszlán áll. Alattok lobogó szalag ily fölirattal : „Fortitudo, 
Fides. Prudentia." 2 ) 



*) 1792 -ki XXI. törv. ez. 

2 ) His*. Herald Hdbuck. 65. L és Gotk. geneal. Taschenb. f. gr&fl. HSuser 

1857. 92. 



fclaskovtch. 



- Itt 



Blaskowich család. Klobusic/.rol, Trencsin vármegyei hely- 
ségből eredtek , és onnan irják előnevüket is. Blaskovich Márton, 
Miklós és György testvérek 1599-ben Rudolf királytól kaptak nemes 
levelet ily ezimerrel : a paizs kék udvarában zöld tér fölött egy kardos 
magyar vitéz áll vörös ruhába öltözötten , jobb 
kezében ökörfejet , a balban saőlőfürtöt tartva. 
A paizs fölötti koronás sisakoi. pánczélos kar 
könyököl , kivont kardot villogtatva. A foszla- 
dék egy oldalról arany- kék , más oldalról ezüst- 
vörös. 

A nemesség- szerzők közül Miklós és ^ „ 

György Trencsin vármegyéből Zólyom vár- 
megyébe költözködtek. Ott Miklósnak Mátyás, 
ennek pedig Márton nevű fia született. Már- 
tonnak fia lőn István, ki 1724-ben Pest vár- í i^ 
megyébe szakadt Ez nemzé Györgyöt és : ' 

Józsefet. * /t i 

Ezek közül György II. József császár 
alatt lugosi kamarai ügyész volt. 

Testvére József Temes vármegyében az akkor keletbe vett 
selyemtenyésztés felügyelőjévé neveztetett ki ; 1793-ban Arad és Békés 
vármegyében volt a selyemtenyésztésnek inspectora; és ez ipar-ágról 
egy könyvet is nyomatott *). 

Györgynek fia volt Sándor, Pesten h. ügyvéd , ki többi között 
latin nyelven egy magyar közjogot is adott ki 2 ). Meghalt 1857-diki 
márczius 4-kén , kora 59-dik évében. Gyermekeit a családfán láthatni 




1 ) Czime a munkának ez : A selyemtenyésztés módjáról és hasznától való be- 
stélgelés. stb. N.- Varad. 1793. — És németül . Gründliche Abhandlung von Ent- 
stehung der Seide und ihrtr Vorlheilc. Ofen, 1796. 

2 ) Czime : Status Politico — Jvridicus incliti Regni Hungáriáé. Áuclore 
Alexandro Blaskocit* Jurato Advocato. Pestini Í834. 



m 



Blaskovicb. 



A családfa egy ága ez 



Kálmán , 
(Tiszt b. Sina 
urodalmábttn •. 



Miklós 
1599. köz szerzfl. 

Mátyás 

i 
i 

Márton 

I 

István 

Pest megyében 1724. 



György 

lugosi kamer. 

ügyész. 



József 
selyemteayésztő 
Temes várm. 



Sándor 
ügyvéd, f 1867. 
(Pintér Karolina) 



Sándor. Sarolta. Gyula. Béla. 



Blaskovich család. E családot Blaskovich Sámuel alapi tá, 
ki III. Károly királytól 1712 ben nemes levelet kapott ily czimerrel : 

a paizs kék udvarán hármas zöld domb- 
ról egy gyökből bárom águ rózsafa emel- 
kedik föl levelesen , és három kiviritott 
píros rózsa-virággal. A paizs fölötti sisak 
koronáján ugyanaz látható. Foszlauék 
arany-kék és ezüst-piros *). 

Ugy látszik e Sámuel őse azon Blas- 
kovich családnak, mely a múlt században 
Hont vármegyében tűnt föl , es az e nevű 
családok közt jeíenleg a legjelentéke- 
nyebb, legvagyonosb. Hont vármegyében 
Blaskovich Márton l<fi 6-ban szolga- 
bíró volt. — Már előbb Blaskovich Jó- 
zsef 1742-ben szolgabíró volt, 1758-ban 
pedig az alispáni székben találjuk. *) 
Ugyan ez évben ellene és neje Dacsó Anna ellen Hont megyei felső- 
és alsó-cseri helységbeli részeinek kiváltása végett Csery János port 
indít s ). Ennek fia lehetett azon szintén Hont vármegyei Blaskovich 




>) Coilect Herajd. Nro. 672. 

2 ) Lehoczky Stemra. I. 196. 

3 ) Csery József ur közlése szeriut. 



Blaskovirh - Blaaer. 123 

Pál , tábornok (Generális campi vigil;arum Praefectus) . ki mint idÓVh 
testvér érdektársai nevében is a Hont megyei Cseri helység iránt indí- 
tott arányosító port 1795. dec. l-jén leteszi '). Meghalt 1803. ->ct. 21. 
Ennek utódai (s tán épen fiai) a most élő Pál, volt huszártiszt, Hont 
vármegyében, ki 1847-ben István nádor főherczeget körútja alkalmával 
B.- Gyarmattól Váczig (két hosszú posta-állomás) nem egészen másfél 
óra alatt vitte el. Testvére Gyula, ki 1847-ben Heves vármegye 
másod alispánja volt. Mindkettő nagy vagyonú, és hires lovar. Blaskc 
vics Bertalan 1857-ben a vas korona 3-dik osztály jelét kapta meg. 

Blaskovicli család. (Blaskoviczi). Horvátországi nemes 
család, melyből András született 1726-ban. Jesuita 1744-ben lőn. Több 
munkát irt 2 ). 

Blasovfcs család. Blasovics András 1791-ben kapott czi- 
meres nemes levelet. A czimerpaizs alsó részében kék mezőben három 
folyam vonul át, a legfelsőbb folyamból oroszlán emelkedik ki vörös 
mezőre. A paizs fölött való koronából szintén oroszlán nyúlik föl, első 
jobb lábában kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-vörös , balról 
ezüst- kék 3 ). 

Blasovszky család. A czimeres nemes levelet Blasovszky 
József kapta Mária Terézia királynétól 1758 ban. Czimere felállított 
hadi paizs , melynek ezüst mezejében égő lángokból egy fekete vad- 
kecske emelkedik ki, szarvai, szakálla, körmei aranyosak; első lábaival 
egy tövéből kitépett zöld fenyőfát tart. A paizs fölötti koronás sisakból 
az előbbihez mindenben hasonló kecske emelkedik ki. A sisaktakaró fosz- 
ladék mindkét oldalról ezüst-fekete szín •). 

Blatkovics család. A magyar koronához tartozott, Dal- 
mácziában találjuk e családot , hol a Narisoban nemes családból szár- 
mazott Blatkovics Gryörgy kormányzó (regulus) volt. Részt vévén a 
Jakup basa elleni ütközetben Frangepán Jánossal , 1493-ban Modrus- 
nál esett el 6 ). 

Blaner család. Heves megyében birtokos Fényes szerint. 



*) Ugyan attó 1 . 

2 ) Horányi Nov. 489. 1. 

*) Aclamí Scuta Gentil. I. kot 

•) Collect. Herald. Nro. 53. 

*) Istvánfi 1685- ki kiad. 20. lap. Tubero Schwandtnerncl II. 200 lapon 
\V ia tcho v i c h-nak nevezi. — Pethő G. is k róni k. 92. lapján - Blatk óvná- 
nak nevezi 



1*4 Bltvits - Bóbita. 

Blevics család. Armalist kapnak Mária Terézia király-asz- 
szonytói í 756-ban Blevics Miklósés József. Czimerpaizsuk függő- 
legesen két részre oszlik. A jobboldali ezüst udvaron viz-szintesen vörös 
szalag vonul át. melyből három páva- toll emelkedik ki. A másik kék- 
színű udvarban két ezüst szalag között , melyek fölül felbősen szegé- 
lyezvék, arany oroszián megy nyitott torokkal . kioltott piros nyelvvel, 
Látra kondoritott farkkal , első jobb lábát zsákmány után nyújtván ki. 
A koronás sisak föiött két kiterjesztett kék szárny között, , a felhős sze- 
gélyű paizsbeli szalag mutatkozik. A íoszladék jobb oldalról ezüst-vörös, 
balról szintén ezüst- és kék-szinü ! ). 

Blomberg; család. Báró Blumberg Albert és Sebes- 
tyén az 1687-ki országgyűlésen honíiusittatik hazánkban 3 ). — A báró 
Blomberg család VIÍ. Henrik császár, es bajor Lajos alatt már virágzott 
Mint írják: eredetét Svábországüól veszi. — 1306-ban élt Blomberg 
Pál , ki több •vitézzel Kuriandba megy, és ott a Serateni é.s Puhmeni 
birtokot szerzi. Fia K o c s á r d (Gotthard) 1370-ben a Rudau melletti 
csatában esik el Másik íia , vagy testvére Siegfried , mint rigai érsek 
Avignonban halt rneg 1373-ban. Ennek testvérétől való unokája Hen- 
rik, a német rend vitéze, 1410 ben Tannenbergnél marad a csata- síkon- 
Egy későbbi Henrik (szül. 151 3-ban) "szerzé Kurlandban a Sergewiten 
és Mitaui birtokot, melyet a család jelenleg is majorátus gyanánt bir. 
Ennek unokája Albert János (meghalt 1689-ben) , császári hadi ta- 
nácsos , és Iván és Péter orosz czárhoz küldött követ , Sebestyén és 
Henrik testvéreivel együtt I. Leopold által 1670-diki május 15-kén 
Bécsben kelt oklevél által római német birodalmi báróságra emeltetett. 
A folebbi említett Albert és Sebestyén az, kik hazánkban indi- 
genatust nyertek. Albert ága kis unokájában Frigyesben ki- 
halt ; birtokai átmentek a más ágra. A család két ágon — Kurlandban 
és Poroszországban , és a lippedetmoidi herczegségben — jelenleg is 
virágzik, azonban ezek már e gyűjtemény körén kivül állanak 3 ). , 

Bobest család. Szepes vármegyei nemes család Fényes sze- 
rint. Belőle Bobest Laj os Gömör , és Szepes vármegye táblabirája, és 
a m. kir. udv. kanczelláriánál fogalmazó 1844-ben. 

Boblcs család. Alapítja e családot Bobica János, ki 
1790- ben armalist kap , és azzal ily czímert: a fenálló paizs viz-szinte- 

«) Collect. Herald. Mss. Nro 128. 

2 ) 1687. XXIX. törv. ez. — A törvényezikkben Blomberg Ali, de a csa- 
lád magát Blomber g-uek írja. 

3 ) Gotk. geneal. Tasckenb. f. Freyli. 1857. 



Bobics - Bobok. 1*5 

sen két részre oszlik. Az alsó kék mezőben zöld tér fölött pelikán fész- 
kei, és fiait vérével táplálja. Fölötte arany nap ragyog. A felső fekete 
mezőben hármas fehér sziklán balra néző grif áll három lábon , negye- 
dik lábát fölemelvén, abban iró-tollat tart A paizs tetején a koronából 
is a leirt grif emelkedik föl. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst- 
kék *> 

Bobics család. Ez 1792 ben kapott czímeres nemes levelet. 
A czíraerpaizs ezüst udvarán zöld tér fölött kék magyar ruhába , vörös 
csizmába öltözött bajnok áll, öve vörös, kalpagja szintén. Jobb kezében 
kivont kardot villogtat. — A paizs fölötti sisak koronáján , fészken ülő 
pelikán fiait önvérével élelmezi. Foszladék jobbról ezüst-kék , balról 
ezüst-vörös 2 ). Ugy látszik e két családot (a föntebbit értve) két test- 
vér alapitá. 

Bobik e«alád. (Karánsebesi). Erdélyben kihalt család Kő- 
vár j szerint. 

Bobok család. Czímer-paizsa először viz-szintesen oszlik két- 
felé. A felső vörös mezőben egy arany oroszlán megy a paizs jobboldali 
része felé, első jobb lábával arany csillag után kapkodva. A paizs alsó 
része szélesebb , de ez ismét három részre oszlik a paizsnak két alsó 
szögletéből rézsút kup-alakulag húzott vonal által. így ismét három 
osztály támad. Az alsó háromszögű arany mezőben zöld téren zöld élőfa 
emelkedik föl , mely mellett két oldalról két vörös rózsa virít. A felső 
két kisebb háromszögű kék mezőben egy egy fehér galamb kiterjesztett 
szárnyakkal látható, csőreikkel egy ugyanazon zöld koszorút tartanak, 
melynek az alsó arany mező fel szögeilése miatt egy negyed része nem 
Játszik. A sisak koronáján két bival-szarv között , (melyeknek jobb ol- 
dalon álló fele félig kék, félig ezüst ; a baloldali pedig felig arany, félig 
vörös) , a paizsbeli galamb áll szétfeszített szárnyakkal , csőrében zöld 
koszorúval. Foszladék innen ezüst-kék, onnan arany-kék 3 ). 

E család Trencsin vármegyei Dezser helységből ered , melyben 
ourialis birtoka volt. A múlt században élt Bobok András, 1768-ban 
Zay-Ugróczon báró Zay Ferdinánd kasznárja. Neje N. Éva, kitől szü- 
letett Zay-Ugróczon 1 768-ki april l2-kén G-yÖrgy, aki 1803-ban 
Trencsin vármegyétől nemességéről bizonyítványt kapván , Nyitra vár- 
megyei Lubina helységbe költözött, és 1804-ben Nyitra vármegye előtt 
nemességét bemutatá 4 ). Ennek fia Mátyás József mérnökséget tanulva, 

1 ) Adami : Scuta Gentil. I. köt. 

•) U. ott 

s > Ü. ott. 

*) 1^31 -bon kelt Nógrád vaim nemesi bizonyítványa szerint. 



126 Bobor. 

berezeg Eszterházy urodalmában nyert állomást, előbb Túrán, jelenleg 
Nógrád megyei Bujákon e hivatalt folytatva , tartja lakását. Első nejé- 
tói gyermekei Éva, és György, ki mint kerületi jegyző 1855-ben 
nőül vette Nyirák Máriát. 

Bobor család. (Gajda). E család máskép Gajdának ne- 
veztetett, s néha gajda i-nak is Íratott, holott az inkább különböz- 
tető mellék- mintsem elő-név. Á családból Gajda Bobor János élt 
1672-ben Nógrád megyében, vagy legalább ott neje D i e n e s Erzsébet 
után (ki előbb Voxith Horváth Ferencz hitvese volt) birtokolt. Emii- 
tett nejétől gyermekei : Mihály magtalanul roult ki ; és E v a Sövény- 
házy Ferenczné *). kitől leány -ágon a kihalt Folly stb. családok jön- 
nek le. Emiitett Mihály az 1684-ki insurrectiokor személyesen kelt föl. 
1705-ben pedig helyettest állított. Meghalt 1711. előtt. 

Bobor család (Kastor) A Bobor, máskép Kastor család, né- 
mely tagja H a j n i k r ól is irá magát , és igy aligha nem Zólyom vár- 
megyéből származott. Nógrád vármegyében .1684 len a nemesi fölkelők 
közt találjuk Bobor Tamást, 1705-ben már fia Mihály által vesz 
feszt a fölkelésben. 1 71 l-ben Tamáson kívül előfordul Pál is *). A 
család Nagy-Kürtös helységben tartja lakását máig is. Az 1 722-dik i 
investigatiokor produkált a Nagy-Kürtösön lakó Bobor család, és a vár- 
megyétől előbb kinyert nemességi bizonyítvány mellett abban megha- 
gyatott. Azonban az 1726-ki isméti vizsgálatkor a nemes levélnek ki- 
hirdetési hiánya miatt kétségbe vonatván , hogy csupán a szakadatlan 
gyakorlat és vármegyei bizonyítvány mellett elismerhető legyen-e , a 
kérdés eldöntése a helytartósági tanácsnak terjesztetett fői. Azl734-ki 
összeírásban Bobor Mátyás , Gábor, János s többen Nagy-Kürtösön, 
1755-ben pedig János, Gábor és György fordulnak elő 3 ). 

Emiitett Gábor ágazata ez : 

Gábor 
1755. 



András. István. Dániel. 



Dániel. Pál. József. 



Az utolsó izén álló három testvér, kis-kürtösi közbirtokosok 
1837-diki január 21-kén kapnak Nógrád vármegyétől nemesi bizonyit- 



*) Eredeti oklevelek szerint. 

l ) Az érdeklett nemesi összeírásokból. 

*) Az illető jegyzőkönyvek szerint. 



flobrovszky Bocafioi. 



M 



vátiyt í ). József esküdt volt azon megyében. — A családfán álló Gá- 
bor afik egyik unokája Gábor, már előbb 1816-ban vett ki hasonló 
bizonyítványt. 

Czimerök kék mezőben két hátsó 
lábán álló oroszlán , első jobb lábában 
kivont kardot tart. A paizs sisakján a 
korona , és azon férfi-kar ismét kivont 
karddal látható. 

Bobrovszky család. Liptó 
vármegyei nemes család , Fényes Greo- 
graphiája szerint. 

Bobroviczky család. Bo- 

broviczky Gáspárnak Palugyai Ádám 
elleni ügye a nádor által eligazittatni 
rendeltetik az 1715. országgyűlésen 2 ). 
ftobrovincsky család 

Zemplin vármegye armalista nemesei 
közt áll a ). 

Boby család. Hajdan Arad vármegyében birtokos. Az 1561- 
diki Összeírás szerint Boby János birt Pechsy helységben 4 ). 

Bocatius család. Hazánkba Luzsiczából származott be a 
XVI. században Bocatius János, ki előbb Eperj< sen tanár volt, onnan 
Kassára hivatott át , hol végre a tanári székből városi tanácsos és pol- 
gármester lŐn. Bocskai követségben kiildé a német fejedelmekhez, 
azonban Braunschweigban Öt évig letartóztatott 5 ). Erről szól Ofympias 
Carceraria czimü munkája. V r i-.iza szabadulván, Illyésházy István nádor 
Magyarország Historiographjává nevezé ki. A növelés és tudomá- 
nyosság terén szerzett érdemeiért Rudolf király Prágában 1598-diki 
aug. 12-kén kelt armalis levél által magyar nemesi rangra emelte •). 




*) Azon várm. jegyzőkönyvi 864. sz. alatt. 
«) I7tt-ki LX VII. törv. ». 

*) Szirmay : Zemplin not. topogr 110. 1. 

*) Fábián . Arad rárin. 35. 1. 

*) Kazy Hist. R. Hung. t. 58. Szirmay C. Zemplin. not hist. 7. 70-76. 
topogr. - Bethlen Wolph. VI. 77. 353. 374. 

•) A megnemesitésről emlékezik Bod is id. h. — E kegyelmet versekben 
köszöné meg, s hozzá is irtak örvendező verseket. L; ilungaridos Libri Poematum 
Qvinque. Bartphae 1599. czimü munkájában. — Mátyás király jeles tetteiről 
irt munkája S/tfamim llvngarictu etc Cassov. 1611. jelent meg 



133 Bochdanovics — Boeskay . 

Ezen armalis Abauj vármegyének Gönczön tartott közgyűlésében 
1603-dikban hirdettetett ki '). Munkái főleg latin versekből állanak. 
Fia Menyhért szintén iró volt. Egyik munkája Oratio Dominica po- 
lyglottos etc. Kassán 1624-ben jelent meg. A család kihalt. 

Bocit danovics család. (Kavnai). Árad vármegyében. — 
Kavnai Bochdanovich Dávid 1829-ben Arad vármegyében táblabíró. ' 

Bockhorst család. Az 1687-kí Országgyűlésen honíiusít- 
• tattak Bockhorst Arnold, János Henrik, és Viktor*). Jelenleg 
hazánkban ismeretlen. 

Boeskay család. (Bocskói é3 Kis- Mariái). Oklevelekben Íra- 
tott de Bockka és Bochkaj-nsik. Okmányok igazolják , hogy a Boksa 
nemzetségbői (de genere Boxa 3 ) vette eredetét. Törzse általános meg- 
állapodás szerint Simon M i c h b a n volt . . de nem azon Simon 4 ), ki 
Spanyolországból Aragóniából szakadt hazánkba, szintén II. András 
alatt, ettől más család származott. (Lásd Nagy-Martoni család). 

Emiitett Simon Miczbán nejének — mint már az A g ó c z y csa- 
ládnál előadatott — hét gyermeke született E különös eseményt egy 
alább emlitendő sír-irat , és egy 1622-ki halotti beszédben s ) találjuk 
legelőbb megirva. 

Alvinczy Péter lelkész a Károlyi Zsuzsanna Bethlen Grábomé fölött 
tartott gyászbeszédében igy adja azt elé : „Jóllehet vagyon egy história e 
nemzetségről, melynek méltó örök emlékezetben lenni : El igen elöve volt egy 
gróf Mitzban, kinek házastársa magtalan volt. Éhez megyén alamisna kérni 
egy szegény asszonyi-állat , ki egy méhel három magzatokat szült vala , kit 
az grófné igen megpirongatván . tisztátalan asszonynak monda , mivelhogy 
lehetetlen volna , hogy egy férjétől egyszersmind három magzatokat fogad- 



x ) Az eredeti armalis Lőcse sz. kir. város levéltárában van 

2 ) 1687-ki 28. 29. törv. ez. 

3 ) Fejér : Cod. Dipl. tom. VIII. vol. IV. p. 253. hol ez áll az 1337-ki ok- 
levélben : Detnelrius filius Gregorii filii Uionisij de genere Boxa. — És lásd ott 520. 1. 

4 ) A spanyol eredetű Simontól, ki Sopron vármegyében 1223-ban 
Ruhtukeurt kapta, és utódai Nagy -Marton! családot alapítva , azon megyé- 
ben maradtak , azért nem eredhetett a hét család , mivel ezen Simonnak csak két 
fia, Simon és Mihály volt. Ez utóbbi Simonnak ismét csak P á 1 és Lórin ez 
fiai voltak. (L. Fejér Cod. Diplom. Hl vol. I. 393. II. 140 ismét Vili vol. II. 
199. 241. - Vili vol III. 601. 623. stb.) Lásd itt Nagy-Martoni családot. 

' ) Exetjuine Principális , azaz Halotti Pompa , melylyel az istenfélő , ke- 
iryes természetű Karolyi Zsuzsanna Erdély h Magyarország Fejedeletnasszonyá- 
»>i»k stb. földben lak arittatásakor utolsó tisztesség tétetett 1622-dik esztendőben. 
Fejervárt 1624. - 217—219 lapon. 



Bocskay f 29 

ka$8on valaki , melyért a Gróf igen megdorgáló az. asszonyt. De ikon az, 
Istennek csudálatos ítéleti ; ottan hamar fogada az asszony (t. 1 a grófnó) 
méhébe, s midőn a szülésnek, napjai eltöltenek volna, megijjtde , jutván 
eszébe , mit mondott vala az három gyermekű asszonyi állatnak , és t -gyíkét 
kiválasztván, hátát egy rocskába avagy dézsába rakatván, lejére parancsoia 
egy öreg asszonynak, hogy elvivén, elveszesse. Ez üdÖtájban jött tova hálán 
a gróf mezörül, és előtalálván az vén asszonyi, kérdi, mii viszen? és midőn 
egyenesen nem felelne, lova hátáról leszólván, meglátja, és az dolgot , miben 
legyen . megértvén , élete vészese alatt meghagyja a venasszonynak , hogy a 
gyermekeket elveszetteknek mondja lenni , és igy mindeniknek külön dajkát 
fogadván , felnevelteti. Midőn felserdültek volna , az minemű ruházatban 
jártatják vala az háznál felnevekedett gyermekei , az többinek is a Gróf 
szinten olyan ruhát szabat , és midőn ebédlenének . azokat is udvarhoz fel- 
viteti , s egyenlők s hasonlók levéti az otthon felnevelthez , nagyon ayőnyőr- 
kődik az grófasszony bennök Kérdi az gróf. ha ki oly szép gyermekecskél 
megöletne , mit érdemlene ? Felet egy diaijában halálnak fia volna. Mond 
ez Gróf: te vagy az, asszonyi-állat, a ki ezeket elveszteni parancsoltad volt. 
Melyről megemlékezvén az asszony , lábaihoz borúi urának , és ugy kér ke- 
gyelmet fejének. Ezektől felnevelkedések után hét nemzetség származott, t i. 
Csapi, Bocskai, Szörtei, Sós y Iía«kai, Eszeni, Követtdi. 11 
„Ha valaki ez históriában kételkednék , ebből elhiheti , hogy ez história , egy 
elök&tőre mind f elvagyon himmel várva . mely csak nem réger> költ ki Ecsed 
várából, ha ki inquirálná, nyomában is elérhetnéd 

Némelyek szerint ez Zempiin vármegyei Purustyán várában tf>r 
tént volna. Legújabban pedig Kőváry 1 ) szerint Erdélyben £geresen. 
— hol egy Bocskai vau eltemetve , — raaig is él a nép ajkán e törté- 
net , mely szerint az ott folyt volna le. A kastélyban — úgymond — 
mutatják a termei , hol a lakoma folyt ; a mezőn a feneketlen tavat, 
melybe a gyermekeket vetni akarák ; s megnevezik az egeresi urada- 
lom hat faluját, melyben a hat fiu neveltetett. 

Michban hét fiától e család származott : 1. Tamástól az eszeny» 
Csapi; 2. Boksa vagy Bereczktől Zerda helyi; 3. Dienestől 
Bocskay; 4. DetrétŐl gálszécsi S z é c h y ; 5. Simontól Zrittheí: 
6. Györgytől a sóvári Sóos. 7. Demeter tői (ki némelyek sze- 
rint leleszi prépost volt) a Kövesdy család z ). 



x ) Kőváry : Erdély Nev. Csaiádai 49. lapon a Hetilap 1853-ki 32. «/.. után . 

*) Laad e munka I. k. 9. lapján már elészámiiva — Egy ie4ay» is említ 
fcetik meg Mickbannak , ki Sebesi Tamásnak lön hitvese. Wagner : Diplom. C. 
Sáros. 3)2. 

9 



130 



Boeskay. 



Mellőzve a többit, kikről az illető czikkek ben fogunk szólni, 
Dienes mellett kell maradnunk. 

Dienes lőn törzse a B o e s k a y , és egyszersmind másod izén már 
az Agóezy családnak f ). 

A családfa Dienes tol kezdve, ki 1280-ban testvéreivel Zem- 
plin vármegyében Kövesd várát cserélte Roland nádor fiaitól, igy jő le : 

Dienes 1280. 

Miczbán fia. 

i * 1 

í. Gergely 

3320. 



I. László, 1366. 
(LipolczI Lukas 

Cziczelle). 
AgöcrJ cs. törzse. 



II. Dienes. 1364. 

(LipoJezi Lukas 

M-wgit) 

István. -i399. 

'György. 1438. ' 

Erzse. (Széchi 

Dormanliázi 

Gergelyné. 1478.) 



Demeter. 1330. 

i * 1 

II. László 

'i. János 1399. 
Bocskai nevet 

vesz fel. 



III. László. 



III. Dienes. 

1430. 
(N. Hona). 



István. 

•4- 



I. György. 
1478. 



IV. László f. III. István f. 



Simon 
1493. 
Kisma rját ág. 

II. György 

megli. 1571. 

(Sulyok K riszt.) 



II. Gergely 

1548-1572.^ 

(1. Berze^iczi 

Anna. 

2. Csontos D.»ra). 



János 

Razinai Bocskai 

(Czobor Ilona, 

özv. 1500) 



Péter 
Razinai Bocskai. 
1476. 

albán. 



László. Klára. Bora. II. Miktós. András. 
(Kupinszki (Hevesi 
Erzse). Bornemisza 
BoraY 



Klára. 
(Eszeni 
Csapy 
János) 



Ilona. Anna. 

(1. Barcsai (Eszeni 

István. Csapi 

? Monaki Kristóf) 

János") 



Istv án 
Gyjjr^ 

István 

2598. 



IV. Miklós. 

1584. 

(Berzeviczi 

Judit). 



György. 



Margit. 
(Szinyey 
Kristófné). 



V r . Istváu. 
Zemplini főispán. 

f 1672. 
(1. Lónyai Zsuzsa. 
2. Török Kata) 



Anna. 



III. Miklós. Erzse. Sára. Ilona. Krisztina. 
1606. (Bátliori (Bagdi (Haller (pal. 
Kristóf György) Gábor) Horváth 
fejed.) György ) 



ÍV. István Jeromos. Judit. 
f |606 (Bánfi 

Fejedelem. Krist.'» 

(Jlagymasv 
Kata). 



*) E munka I. k. 9. 1. 



Hocskay 131 

A törzs Dienesnek fia I. Gergely 1320-bau osztozott meg unoka- 
testvéreivel , és többi közt neki jutott Zemplin várraegyében B o c 3 k ó 
és Agócz helység is. Három fiai közül J. László kapta tsmét 
A g ó c z o t , és törzse lőn az A g ó c z i *) és Bácskai*) előbb kihalt 
családoknak. A második fin II. D i e n e s (kit tudományossága miatt 
Deá k-nak is — literátus — neveztek). Uuolczi Lukas Margittal nemzé 
í a t ▼ á n t •), ( J 3*9.) , kinek fia György (1438.) , kinek leánya E r- 
x sebet Széchi Dormánházi Gergelynek neje 1478-ban. Ebben ez ág 
is kialudt. 

A harmadik fiu Demeter nyujtá le a Bocskai családot. 
Ennek IL László fiától unokája L J á n o s élt 1 399-ben , és a B o c s- 
k a i nevezet mellett állandóul megmarad. Három fia közül IN. D i e 
nes 1 ) (1430.) tartja fen a családot , ismét három fiút hagyván maga 
után Ilona nevű feleségétől. Ezek közül ismét csak l. G y ö r g y ága 
marad fel, a másik két fiu magnóikul halt el 

I. Györgyre (ki 1478-ban élt) testvérei kihalta által is szép 
birtokok szállanak. Gyermekeiben pedig a család jelentékenyebb emel- 
kedést kapott . és három ágon indult virágzásnak. Négy fia maradt 5 ). 
Ezek közül 



% ) és 2 ) e családokról e munka I. k. 0. és 83. lapjain. — Egyébiránt ezek- 
ről meg bővebb ismertetést e munka toldalék-kötete fog hozni. — Wagner Dec. 
IV. 18. említést tesz Bocskai B a 1 á s r ó 1 is , ki III. Lászlóval egykorú volt, fia 
Andrásnak, ez Szaniszlónak, ez pedig Domokosnak. Idézett kézirataiból azonban 
már látszik, hogy ezen ág az A g ó c z y ághoz tartozik > ugyan is emiitett D o- 
mokos, fia volt itt a családfán látható I. Lászlónak; ettől jő tehát neve- 
zett Bálás, kinek ága szintén irta majrát de Bochka sib. 

*) Eddig Wagner Dec! IV. 18. — Istvánnak György Unt , ~s Erzse uno- 
káját ugyanaz csak — későbbi fceletünek látszó — JVfss. ton; LXX. és Tabelláé Ge- 
nealógiáé cziniü kéziratában irjv 

*) III. Dienesnek a táblák látható István testvérét Wagner Dec IV 
nem említi , de igen idézett mindkét kéziratában Megvan Lehoczkynál is ez 
István 

5 ) itt kezd a családfa Wagner Dec. IV. kiadott leszármazásától különbőzül. 
Ott tudniillik í Györgynek Simon , II. Gergely , II, Miklós. II. György all 
Azonban idézett kézirataiban már a Razinai Bocskai Pétert és Jánost 
teszi II. Miklós é> II. György iielyébe Ezen II. Miklós pedig II. Gergely <i*ul 
tehát l. András testvéréül tétetik. (Wagner Tabelláé geneal. Mss. et Ms». tom. 
■LXX.) Többiben nagyrészt megegyez a családfa a Dec. IV.-ban kiadottal. 



138 Bocskay. 

I. Péter az ország alsó részeire szakadt , és János 1 ) testvé- 
rével együtt Razináról ( Kaszina íaíu Horvátországban, vára is volt) 
irta eJőnevét. í. Péter IlST-ben szlavóniai ai-bán, és Kőrös vármegye 
főispánja volt 2 ). Kis unokájába?) Is tv ánban (ki 1598-ban élt) kihalt. 
János pedig Czobor Ilona nejével (kimar 1500-ban özvegynek 
iratík) magtalanul múlt k». 

Simon (I. Györgynek ha) 1490-ben élt. Atyja voit ÍJ.. György- 
nek , ki magát a Bihar vármegyei K i s-M a r j á r ó 1 8 ) irván , a k is- 
rnarjai ágat álkotá Eleve Miksa király tanácsosa és titkára. 1556- 
ban részt vesz Dobóval Szamos- UWar védelmében. Később iVfiksa ki- 
ráiy ellen fordul, és 1568-ban bujtogat, pártot hajhász Szapolyai János 
Zsigmond részére azonban jókor k i tudat ik , és Ő Erdélybe fut , hol 
157 1-beu halt meg *). Magyarországi birtokai pedig elkoboztattak "). 
Neje Lekesei Sulyok Baiás leánya Krisztina voít. Ettől gyermekei 
következők : 

Erzsébet, Báthori Kristóf erdélyi fejedelem neje, Báthory 
Zsigmond anyja, meghalt 1581 -ben. Emlékére aranyak is verettek ily 
fölirattal : „Ehsabetha Bocskai, consors Illustrissimi Principis Transyi- 
vaniae ; ;t s a másik oldalon : „ Victrix casta fides." 

Sára. Bagdi György neje. Ilona, Haller Gábor né. Krisz- 
tina, véglai (mások szerint palóc se i;. Horváth Györgyné, kinek leá- 
nyát Báthory Gábor vette nőüL 



*j Wagner id. kéziratában de R a •?. ina Keresztúr írja okét. Ugyan 
ott a razinai ágból emlit meg többet, .kiket «»,s»iadfára nem telietett föl . nem is- 
mervén az összeköttetést, ilyenek i47Ö-beh V itc s 'ágrábi prépost, és Bochkai 
János és Zsigmond. 1475 — 1483-ban razina- keresztúri Bochkai Margit 
szent-györgyi Vineze Tamásne. 156h-ban fazina-kereszturi Bochkai Miklós, 
kinek nejétől, Tarkaxiyi Erzsétől, leány*, Borbála t"»S3-ban. 

2 ) Teleky Hunyadiak kora XU. 353. I. közöl e Péter es bán társ* bello- 
scviczi Kerbén Mihály tói kiadott oklevelet a Blagay grófok ügyében e család 
levéltárából, az említett ket bán pecsété alatt. Óhajtható lett volna (ha a pecsét 
mégép»e Péternek czimerét arról a máa ágéval összehasonlítás végett kiadni, 
hogy az összeköttetés a ket ág között ez által is nemileg megmutatva legyen. 

3 ) Bielek : Majores Htu.g. 124. 127 140. 143, í. Biharban 1551-ben Nagy- 
Ma rj á t ,— mely akkor még ngy latszik az összeírásba Kis-Marjaval együtt 
Íratott be — egészen birta, azonkívül bírt Rasza, Kerekegyháza, (iyápol. Okány, 
Balkán , Csepán , Henczida helységekben — Zemplin vármegyében pedig a gál- 
szecsi, bodrogközi birtokot Szirmay C. Zemplin not. h\st. 85 not topogr. 275. 

*) Révai P. De Sacra Gorona Scliwandtnernéi II. 74y. - istvánli 1685-ki 
kiad. 330. 

s ) 1569-ki IIÍ. töry. ez. 



ttoeskay • m 

ÍV. István, született 1557-hen Kolosvart fenteken, mely nap 
végig érdekes szerepet vitt életében Előbb váradi kapitány (1592.) 
és Bihar vármegye főispánja volt. 1606-ben erdélyi fejedelemmé , és 
azon évi april lökén a szerencsi orszá'ggy ülésen Magyarország feje- 
delmébe választatott felsége* czímmel. Ugyan az év novemb ll-kén a 
Rákos mezején a torok nagyvezír ünnepélyesen nyujtá át neki a Szul- 
tán által ajándékozóit koronát, es őt Magyarország királyává kiáltotta 
ki, és ámbár hivei illették őt e czímmel, de Bocskai e ezimei ezentúl 
sem használta. Magyarországi iiadjaratát a bécsi békekötés koronázta 
me% *) Meghalt megmérgeztetés gyanújával % ) 1606 ki deo. 29-én a ). 
Neje berekszói Hagyroássy Kaia volt. előbb VarkoczMihályné.ki előbb 
mégha h.. Ixyenneke nem maradt. 

Judit (szinten II György leánya) losonczi BánfTy Knstófné 

Jeromos fii György ila > Draskovjch György zágrábi püs- 
pöknél nevekedett , ugy látszik szintén magtalanul halt meg 

III Miklós Cl I. György űa), bátyja István a fejedelem r;eki 
hagyá Erdélyben Gorgényt , V T écset , Sajót. Gyermekeiről nincs emlí- 
tés , azonban ennek lehetett fia azon kis- mariai Bocskai Gábor, 
ki 1616-ban halt meg ko«*a 21-dik évében, ék Erdélyben Egeresen, 
melynek birtokosa volt, temettetett el •). 

Ezekben halt ki a kis-mariai ágazat, mely bő > meg a családfán 
állókon kívül találunk néhányat. Így kis* martai Bocskai Lukács 
egy nemzedék Simonnal és testvéreivel A mohácsi vész után Szapo- 
lyay ni ve. és ennek hadaiban esett e! Tokajnál 1527-ben *). 

Simonnak testvérétől II Gergely tői ) jő le a bocskoi 



•; L.réla B^hle* Wölil ff!. 23 4lft 507 512 576 VI. 147 ?3o\ 24y. 
235 ~ KazyHíst R. H i *G~«5 Jsu-ru.fi HSS5 ki kiad. 933-634. Kevai De 
SóCra Coronn v Schwxndtneraél 774- 778 sil* 

7 ) Ü ott. - Végrendeletét : «>rc9% terjedelmében közit ftumy Monuueuta 
Hanganc*. 11 315-333 

}) GyulafaJérvArolt temet iet *. tt • sir iratát közli Wagner Deo » V. 22. 

*) 5zirm*y:C Zemplin not topogrr 68 közli az eger^-si sir-iratot, fatol 
siinf«?«) előadva Miczbanne ióriénei^. — Ltgutóbb e sír írat Kóváry szerint raeg- 
jeicui u. Hetilap 1853 k» 32 szambái* is. 

% ) Zermegh Sdi wíuid tneraéi 386. 1. Nem tudható az sem. mely Ágból szár- 
mazott ázott jBocíKay M 1 n i ó s , ki mi.*ie» prépost . majd szereim, nyitrai, s 
végre erdéiyi püspök voir Í4$6 bau F.s egy másik Miklós 1507- ben e^fi pré- 
post (Wagner Dee IV.) £ Miklós Bácskay-uak tfatik. Sialay Hl 429 1. 

•>> Egy Gergely {nok* roezui ae Bacskónak irva , de Bocsko beiyett) eló- 
iordui 1512- ben. Sünuay C. Zeropt. topogr. 27b. 1. 



134 Bocskay. 

Bocskay ág. E Grergely, kihalván a rokon Zerdahelyí család László- 
ban, a Serédiekkel 1548-tól 1572-ig folytatott hosszas pör utján végre 
Kövesd várával (Zemplin vármegyében) szaporitá birtokait. Gyermekei 
László, Klára, Borbála, II. Miklós és András. 

ÍI. Miklósnak *} Kupinszki Erzsétol csak három leánya ma- 
radt , úgymint : 1 1 o ti a Barcsai Istvánné , Monaki Jánosné y Anna 
eszenyi Csapi Kristóf, és Klára Csapi Jánosné. Ez utóbbi, K 1 á r a , 
!5&Ö-ki február 23-kán halt meg l j. 

András (ÍI. Gergely fia) meghalt 157#-kí nov. 14-kéu , kora 
48 dik évében 3 ) , özvegye hevesi Bornemisza Bora még 1582-ben élt 
Kttöl gyermekei *) ÍV. Miklós, György és Margit szinyei Merzse 
Kristóftié. 

IV. Miklós éli 1584-ben. 1600-ban reform, vallásra tért a ) 
iQÖf-ben kényszerítve lett Zemplin várm. alispán. 1608-ban báróságra 
emeltetett ?), Később Bethlen Gábor ÍAnácsosa volt. Meghalt 1621. 
Július 26 kán , kora 54-dik évében ') Nejétol Berzeviezi Judittól szü 
letett űa 

V. István, ki 104" -ben Zemplin vármegye főispánja lett 
1655-bea királyi táblai ülnök. lt)Gí-ben kétszáz embert vitt a török 
ellen. Jelen volt l^Ö'7-beu a beszterczei gyűlésen 8 ). Belekeveredvén a 
Wesselényi-féle tervekbe, Zrinyi, Frangepán elfogatása után Erdélybe 
menekült 8 >, javai elkoboztattak. Meghalt Erdélyben 1672. dec 24. lU ) 
Első neje nagy-lónyai Lóuyay Zsuzsa, második Török Kata volt. 
Gyermeke egytől sem maradt. Es így benne, halt ki a család 



J ) £ Miklós áll II. Gergely testvéréül Wagncrnál Dec. IV. - később pe- 
*1g kéziratában ugy, mint itt adatik. 

■) Wagner Dec. IV. 19. közli sirúratát. 

■) Szirmay C. Zemplin not. top. 277. 1. közli sír-iratát. 

*) Hibásan áll Budai F. lex. I. 445. L ezen András fiául István, holott 
ez unokája volt. 

s ) Szirmay C. Zemplin not. topogr. 254. 

6 ) IT. az. Not. topogr. 106. Lehoczky is l. Í68. hibásan 1638 dik áll a bá 
tóság keletéül. 

r ) Wagner Dec IV. 23. I. közli sir-iratát , melyen Miczbánné története 
szintén versekben van megírva. 

*) Szirmay C, Zemplin. not. hist. 179 180-182. 193. 199. 207 - 1647-ki 
OLIU. es 1655-ki OLXXXH. +orv. ez 

*) Cserey Históriája 51. 1. 

,0 ) Pósahází János áltai fölötte mondott gyaszteszéd. ttolo»v- 1672. Mely 
bei. azonban e> en István aga sincs jól adva 



Bocskay — Bocskor. 



13* 



Családfánkon nem látunk még két személyt , nikit Bocskai J á- 
n o s t és F e r e n c z e t , kik által 1600-ban Szemere Albert jut a gál- 
széosi birtokba *). 

Még egyet kell megemlítenem. Erdélyben a Maros-székben raaig 
is él Bocskai család, mely Kőváry 2 ) szerint 1841-ben producálván, 
kimutatá. mikép Bocskai Istvántól származik , kinek fia András Re- 
metén, János pedig Demjenházan lakott ámult század elején. Es 
magokat a kis-marjai Bocskaiakhoz köték , s tán épen a nótázott zem- 
plini főispánhoz ily családfával : 

István 



András 

í 
Mihály 



János 



László János Mihály j- . J ózse f. 
Miitós. MiLly. János ' °y ör ^ 

„E productiót a királyi tábla törvényes- 
nek találta — irja a nevezett iró — s helyben- 
hagyta , és így a Bocskai család kihalása igény- 
lését megsemmisítette." 

Czimere a családnak egy ülő oroszlán 
fölemelkedő helyzetben, első jobb lábában nyilat 
tartva , melynek hegye fölfelé áll. Farka hat- 
ágú , mely a Miczbantól ered* hat családra 
mondatik lenni vonatkozással 3 ). f 

ISocskay család. (Anni). l79()-ben kapott czimeres nemes 
levelet Bocskay Sándor. Czimere négy részre oszlik. Az első és ne- 
gyedik fehér mezőben vörös nyeregtakaróval boritott fekó lovon zöld 
ruhás huszár nyargal kivont karddal. A második és harmadik kék me- 
zőben két fehér folyót mutat.. A paizs koronás sisakja fölött a paizsbeli 
hasonló öltözetű, fehér öves vitéz nyúlik ki, kivont karddal, Poszladék 
egy oldalról ezüst-zöld, más oldalról ezüst-kék *). 

Bocskor családi. fCsik-Dclnei). Erdélyben csikszéki nemes 
székely család; belőle Sámuel 1 794-ben Csikszékben Dulló volt. 




') Szirmay C Zemplin. not. bist. 276 l 

2 ) Kőváry Erdély nev. családai 50. J. — hol a Bocskai családról csak íst 
ván a fejedelem ágáról adatik nemzékremt egy izrt , és az Is roszul , mert István 
fejedelemnek ■— mint láttuk — nem Simon volt az atyja. 

8 ) Wagner üec. IV. közű a szerdahelyi sírkőről. Egyébiránt hét-águnak 
is irjákaz oroszlán farkát. Bethlen "Wolph. VL 331. és utána Lekoczky II. 62. 

4 ) Adaiui Scuta Gentil. I 



13£ Bocsy — Boda. 

Időnkben (1853-ban) Bocskor Perencz Cs.-Delnén birtokos *). 
P á 1 cs.-delnei negyedfél megye Havas felügyelője. Károly Cs.-Sz.- 
Mártonban cs. kir hivatalnok. Lázár ott birtokos 2 ). — Egy ága le- 
hetett e családnak az , mely Doboka vármegyei K é t e 1 helységben 
1702-ben birtokos nemes, és sóbeli haszonnal birt azon vármegyé- 
ben 3 ). 

B ocsy család Mária Terézia királyné nemesité meg 1766- 
ban Bocsv Mihályt. Czimere először viz-szintesen kétfelé oszlik. Az 
alsó osztályban egy hid emelkedik föl három bolt-íven , melyek közül a 
két szélső ürege kék szint, a középső aranyat mutat. A felső osztály 
függőlegese.'- »smét három részre oszlik. A két szélső kék mezőt mutat, 
és azokban egy fehér kinyílott rózsafej van. A középső osztályban egy 
magyar vitéz áll, sárga csizmába, vörös nadrág-, öv és kalpagba, és zöld 
dolmányba öltözve , kivont karddal. A paizs sisakjának koronájából 
egésaen zöld ruhás magyar vitéz áll ki , és buzogányt tart. Foszladék 
arany-lték és ezüst-zöld 9 ) 

tfocz esalátl. Zeniplin vármegye armalista nemesei sorában 
áll 5 ). 

Boti család. (Felso-Csernátoni). Erdélyben Háromszéki szé- 
kely család. Leginkább ismertté tévé e nevet Bod Péter, Bod 
Mártonnak Sólyom Annától 1712. febr. 3. F.-Csernátonban 
született nV Tanult Nagy-Enyeden és kün Leydenben. 1743— 1749-ig 
Bethlen Katalin gróf Teleky József özvegye udvarában élt , innen 
Magyar-Igenbe ment lelkészül. Számos hasznos munkát irt és adott 
ki, mint a Magyar Athenás-t stb. ű ). Meghalt 1 769-ben. — Egy 
másik Péter 1794-ben a Guberniumnál szolgált mint irnok, 

Boda család. (Kis-Tárkányi). Hajdan Zemplin vármegyében 
bírta Kis-Tárkányp, mielőtt kihalt 7 ). Szatbmár vármegyében találjuk 
1456-ban kis tarkányi Boda Osváldot, kinek neje Dersfy Lucza, 
ettől fia László 1485-ben , ennek pedig leánya Zsófia, rosályi 
Kun László neje 1513 ban. 



*) Benk6 Ősik. Gyergyó és Kászon. 71 

2 ) ü. ott. 126. 

8 ) fíodor : Doboka 53. lap. 

*) Collect, Herald Nro. 29 

6 ) Horányi : Memória Huag. I. 306. 

•) Sziruiay C. Zezuplia aot topogr. 72. 305. 

■) Szirroay Szatkmár varm, II. 84. 275. 



Bódít — Bódla. 137 

Azonban B o d a nevű család Zemplm megye armalista nemesei 
között is van , ). 

Boda család. (Köpeczi). Székely család Erdélyben , Három- 
székben, és Udvarhelyszékben. Amott köpeczi Boda István széki 
táblabíró 1 794-ben. Ugyan akkor Udvarhelyszékben Boda József 
Bardócz széki ülnök, Sámuel pedig irnok. 

Boda család. Magyarországban Baranya , Szabolcs, Vas vár- 
megyében nemes rangú család Fényes Geograpbiája szerint. — Nógrád 
vármegyében losonezi lakos Boda András mint jövevény 1755-ben 
a productiora kényszeritettek sorában áll *). 

Boday család. Boday Mihály 1718-ban III. Károly királytól 
kap czimeres nemes levelet. Czimere kék mezőben zöld téren fenálló 
oroszlán , első jobb lábában vörös zászlót tartva. A paizs fölötti sisak 
koronáján pánczéJos férö-kar kivont kardot tart. Foszladék innen ezüst- 
vörös, onnan arany-kék 3 ). 

Boddany család. 1762-ben nemesíttetett meg e család. 
Czimerpaizsa viz-szintesen fogas vonal által (Zahn-Schnitt) osztatik 
két felé. A felső kék udvarban repülő galamb, csőrében száraz gallyal, 
az alsó vörös udvarban három vörös karika latható. A paizs fölötti sisak 
koronáján a paizsbeli galamb van. Foszladék ezüst-kék és ezüst- vörös *). 

Bodényi család. Gömör vármegye nemes családai sorában 
áll *). 

Borii család Belőle Bódi Gergely 1547-ben csanádi válasz- 
tott püspök, a leleszi premontrei convent főnöke, éa beregszászi oltároa 
(altarista) 6 ). Csanádi püspök meg 1556-ban 7 ) 

Zemplin megyében leljük 1583-ban Bodi Borbálát Buthkay Lajos 
Özvegyét 8 ). í 57 1 — 1574 ben pedig Szirmay (de Zirma) Lajos Özvegyéül 
iratik 9 y 

Bodis család Gömör vármegye számítja nemesei közé 10 ). 



*) Szirmay C. Zemplin topogr. 110 

*) Prota. C. Neogr anni 1755. Series ob neo advenatum inrestigandornm 

*) Collect. Herald. Nro. 497. 

fc j Adami Scuta Gentil. 1 

5 ) Bartholomaeides C Grómör. 144. 

ö ) Szirmay C. Zempl. topogr 316 

"Ó Katona História Pragmat. II. 570. i. 

■) Wagner Dec. IV 21. Szirmay C. Zerepl. topogr. 333 

•) Szirmay : ügocsa. 38. 7l. 1 

t0 ) Bar tholomae idea id h 14-* 



138 Bodfez - Be,Iö. 

Bodirz Cfcai&d. Bodicz János 1565-ben adományt kap bog- 
nádi Nagy Ferenczczel és Daimady Andrással Pozsony vármegyei Nagy- 
és Kis-Jóka és Hegy helységbeii birtokra. Azonban a beiktatásnál ellent- 
mondás történt '). 

Bodnár család. Zemplin vármegyében 1 797-ben birtokos 
Legénye és Gercsely helységben 2 ). 

Van ilynevü család Abauj ésGömÖr vármegyében is nemes rend- 
ben, Fényes Geographiája szerint. 

A Gömör vármegyei Bodnár család, melyből ott Bodnár AntaJ 
1767-ben élt, ily czimert használt : a paizs udvarán oroszián áll kivont 
kardot tartva, melynek hegyére török fej van szúrva. A paizs fölötti 
sisak koronáján férfi-kar könyököl . kivont kardot markolva . és annak 
hegyén ismét törökfej 3 ). 

Bodnár család. (Máskép Derekassy). E század elején 
1 803-ban R cinár , máskép Derekassy János szerzett nemes 
levelet ily czimerrel . a paizs felső részének közepéről két vonal rézsút 
a paizs alsó két szögletéig húzva , három részre osztja az egészet. A 
középső háromszögű osztály kék mezőben hármas dombról íolnyujtva 
arany szőlőtőkét mutat. A jobboldali osztály arany mezőt képez , köze- 
pén viz-szintesen vörös szalag vonul át , és abban fehér kereszt látszik. 
A baloldali vörös osztályban oroszlán áll , első jobb lábában kardot 
tartva. A paizs tetején a sisak koronájából ismét, oroszlán nyúlik ki, 
első lábával szőlő-gerezdet tartva, Foszladék minden oldalról arany 
kék '). 

Bodó család. (Györgyi). A többféle Bodó család közt leg- 
fényesebb nevű. Oklevelekben előnevük „de Gyiorgyi" és „Giurgj" iratik 
A családot — ugy látszik —Gergely emelte föl., k* J 443-ban Tolna 
vármegyében a hadi segély rendkívüli beszedője 5 ), í 44fi-ban erdélyi 
alvajda*), J 452-ben budai várnagy 7 ) volt* — 1458-ban mint újonnan 
kinevezett tárnokmester Kassa városát hívja meg a tárnoki székre 8 ). 



*)• A „Mandátum Statutorium" hiteles példányából* (Lipthay levéltár J. 
XVI. 588.) 

*) Szinnay C. Zemplin top. UO. 267, 270 

a ) 1767-ki okiratról, hol Bodnár Adum pecséten A. B. betak Í3 láthatók. 

') Adatni Scuta Gentil. I. 

s ) Teleky ■ Hunyadiak kora X. 124- 1. 

•) 0. ott. 182. L 

') U ott. 345. 1. 

•) Rapt Inai : Diplom. II. 187. 



Búdé — Boito 139 

Györgyiben egyházat , és a minoritáknak, zárdát épített '). Testvére 
Miklós bácsi prépost . a veszprémi püspök segéde lőn 2 ). 1459-ben 
pedig fejérvári prépost, és Mátyás királynak titkos kanczellárja s ). - 
Gáspár 1457-ben a Hunyadi ház egyik hive^ Hunyadi Mátyásnak a 
börtönben társa , és egyike azoknak > kik Mátyásnak 145^ ben is esküt 
tettek *) , 1486-ban a királyné fŐaj ónállója , és tolnai főispán 5 ). Ezek- 
nek utóda Ferencz, 1505-ben Tolna vármegye követe a rákosi or- 
szággyűlésen *). 1518-ban II. Lajos mellett tanácsos 7 ) 1525-ben kapta 
Sárkány Ambrus javait. A mohácsi vész után mint világi *z erdélyi 
püspökség jövedelmeit húzta Mint Szapolyai híve s hadvezére. Tokaj- 
nál csatát veszt , és elfogatván , Mécsbe kerül ? ott halt meg 1528-ban, 
megtartva hűségét Szapolyayhoz *). 

ffodó család. (Bodófalvő Turócz vármegyebői ered Ott van 
líodoíalva (Bodovicze), honnan az elónevet veszik. Ugy látszik , a csa- 
lád őse voli azon bodói Bodónak fia Lorincz > kinek özvegye 1364- 
l*?n Jakab nádortól ítélet- levelet kapott 9 ). — E családból volt M á- 
tyás, kf Turócz vármegyéből Gömör vármegyébe szakadt, ott tábla- 
bíró , és a Koháryaknak murányi és baloghc ■urodalnn ügyvéde volt, 
1 //>l-beu „Juris Prudentia" czimü munkát irt Ui j Nógrád vármegyében 
175. r »-ben bodofalvi Bodó András a kétségtelen nemesek sorában áll ll ). 

Botló család Komarom vármegyei czimeres nemes család 
Bodo Péter, s általa János és István ha és Sára leánya 1565-diki 
dec. 10-kén kelt czimeres nemes levelet kapnak melyben — mmt ira- 
ttk — a «M)gorr»k is megneinesíttetnek u ) 

') V. Ott. 383 -— é« Hevene*i Ms» tom. XXXIX. 264. 

') Teleky id. m. X. 126. U'd. I. 

•) ö. ott. XII. 625. c* Pray : Annál |II 61. 

*) Katona XIV. U4 134. Teleky id. m. 11.507. — Thuroe/.i Chron 
ScAwajicUoeniel. 1. 280 

5 ) Teleky id ia. XII. 34Í. 

*) Kovachich : Snpplem. ad rest. Ootn. IC. 333 38b*. ! 

*) 1518 -ki bacsí ore/. gy. 3«j. törv. c*z 

*) l&ermegb Seb vrandtnerTi^l 11.388 3H2 Pray Anal V 187 Szeréin' 
175. I Bftdo de Somogy irja 

•> Regeslrum de Tlitirofife, tingeliiel 81 — Lehcczky II 63 

") Horányi Htom. Hmig ! 41.3 

") Prothoc. ann* 1~őb p 87 

,? > \2 arinalie í<h vonatkozó szavaiból csak ennyi közöltetik* ,,ei pro 
■pauia i arisquf *«»> afftn*B*i, »*f iiHtidr*.s rrevatm fbrivnae edttwn raeterisque frairt 
hu* el comangtmtti* *'t afltmhu* .<»m , tysor um<fv* hatrcihku* el fH>tt*r%iat%bus utrins- 
9**t *f.rus uMnTiu" — Ktjiye* Komarom vár in. 62. 



140 Hódé - Bodoki 

Bodó család* (Szelet'amosi). A szeleíarnosi 80 dó családnak 
ÍJgocsa és Zempíín vármegye a hazája Ogoesa vármegyében János 
1756-ban szolgabíró volt J ). 1805- ben másik János birt Sasvár, Pál 
pedig Kökönyösd helységében. Ugyanakkor Mihály plébános volt 
Nevetlen faluban' 4 ). Ugyané családból pedig Bodo Lajos Ungh 
vármegye főjegyzője, latinul jogi munkát adott ki*) 

Zempiin vármegyében J 797-ben bírt a család Goíop es Bottyán 
helységben *). 

Bodó család. Czimeres levelet szerzett Bodó Gergely 1686- 
ban I. Leopold király alatt. Czimere kék mezőben vörös ruhás vitéz, 
ki egy térdre borult törököt vág le kardjával A paizson álló sisak 
koronájából felnyaló oroszlán , első jobb lábával három nyilat tart. — 
Foszladék arany -kék, s balról ezüst-vörös 6 ), 

Jelenleg az emiitetteken fölül Bars , Grömör, Szabolcs vármegyé- 
ben laknak B o d ó k , Fényes Geographiája szerint. 

Bodó család. (Fülei). Erdély székely családa. Fülei Bodó 
Sándor 1690—1697. Bardócz szék jegyzője; 1*697- 17 li-ig alkirály 
bírája volt 6 ). 

Bodó család. Erdélyben a Kezdi székben szintén élt (vaoy 
tán máig is él) Bodó család, melynek összeköttetését a íoJebbi Fül ci 
Bodó-kkai adatok hiányában ei nem dönthetem Bodó Bern ad 
Kezdi székben fő székely ember Báthori István korában , kiiői nejével 
Tőrolc Erzsébettel, és fiai M á t h é és Mihállyal u i adoma nyt 
nyernek Karathnai, Peselneki, Dalnoki, Aí-Torjaí birtokaikról 1583-ki 
september 25 -kén 7 f. 

Bodó család ( Nagy-K ászon i) Ismét erdélyországi székely 
család, előneVe után ífélve Ezekből nagy-kaszom Bodó Mihály 
1794-ben a fniberniu ronál hivatalos kodoH. 

Bodoki 4v»ttládt Erdély; a hazája. E néven két Bodokil isme- 
rünk. Bodoki István erdélyi székely, külföldön tanult i 707- ben s ). 



*) Szirmay C Ug-ocsa,. öO. !. 

■) U. ott tli). Iti4. 174. 

*) Horóiiyi Kova Mem. 500.. i 

*) Szirmay C Zemphc topo^r 106 231. 307 

5 ) Colleci Herald Nro 796- 

•) Káilay • Székely namz. 234. 1 

*) U. ott. 234. i- 

*) C zvitüúgür Spécim fíung Litt 60. 



Bodela - Bodoni 141 

A másik Bodoki József kolosván református tanár ^olt 1778-ban. 
Irt hittaní s egyéb munkákat 3 ). 

JBodola család* Erdélyben a Háromszéken lakozó székely 
nemes család. 

Néhány nemzedéken igy jő le családfája . 

Ferencz 
(Vardo Bora) 

4 " A - 1 

I. György 
(Böjté Kata) 



István II. Gyortry Zsuzsa 

1741^1744. Hl^T - ( Eartok 

Klek 1617. Kelemenné) 

1S17. 

I. Györgynek gyermekei 1741-ben és 1744-ben osztoztak meg. 
Később ez osztály miatt pör támadt az utódok közt. Elek Istvánnak 
fia még t778-l>an inditá meg Zsuzsanna nővére ellen a port , meg- 
mutatván > hogy annak oly jószágok is adattak részébe , melyek jure 
sicuíicalÍ3 praefectioDid csak íj -ágat illetnek. A végső ítélet kimondá 
a föiperes részére , hogy a zágoni jószág nem Böjté Kata után (ki 
praefeeiá'va volt), hanem Vardo Borbáia jogán háromlott a családra 2 ). 

Kodon család. Gomör vármegyében tartja lakását a Vály 
völgyön. Két testvér ismeretes napjainkban közülök . Bodon Antal 
és A b r a h á ra. — Antal 1 839. l$42-ben Gömör vármegye főszolga- 
birája. Most észszel és pénzzel vesz részt a közügyekben. Ábrahám 
1842 — 1847-ben Gömör megye főügyvéde. Azon időben a „Pesti 
Hírlap" levelezője ; 1848-ban a pesti nemz. gyűlésen képviselő. Jelen* 
leg Mihály falvi jószágán gondolkodik, és részt vesz az iskolák és egyéb 
közerdekek előmozdítása bar* 3 ). 

Bodoni család. fVajda-Szentiváni). „Sötét név történetünk 
lapjain l u -- Kiált föl Kőváry e család tárgya Iámnál. Ily nevet 
azonban még többet is fölmutathatunk. 

A család alapitójául Bodoni Istvánt, a római szent palota gróf- 
ját (sacri palatii Eomani Oomes) kell emlitenünk. Balhorí Zsigmond- 
tól követségben járt a római Curián , és igy szerzé a fölubbi czimet. 
Azonfölül honn a maros-ujvári kastélyt, kapja adományban *). Bátbori 
Zsigmondnak eszes, de rósz tanácsosa. Ö vette rá Báthorit, bogy Gálfi 



*) Be D kő Tiansylv. Gen II. 278. 609. 

*) A Nemes Székely Nemz. Coustit 247 - 15 1. 

*) Ij. „Pesti Napló" 1857-ki nov. 27 sz. stb. 

\) Mikola Uifitoria Genealoglco Transylvanica. 52. 1. 



1-tí Bodony 

Jánost egykori nevelőjét , majd tanácsost kivégeztesse ; ennek buk- 
tán megkapta Bodont is ; előbb Gálfi birtokát. — Utóbb, midőn Bá- 
thori hanyatlott , Basta emlőére lőn , honnan mint a közbéke ellenét 
társaival 160 l-ben a kolozsvári országgyűlés elfogatja, s őt Dévára 
'aratta J > 

Apaffy Mihály alatt vajda-szentivám Bodoni Györgyöt találjuk, 
mint a fejedeimi tábla ülnökét Ez Thoidalaghi Judittól három fiút 
hagyott, Balást, Györgyöt; Zsigmondot Ezekből Bálás- 
nak Kopasz leánytól leánya Klára, báró Bornemisza Jánosné szü- 
letett. Sem Györgynek sem Zsigmondnak nem maradt gyermeke. 
Zsigmond 1725-ben vitte sírba családját mint Mikola meg- 
jegyzi, - nyomorultul múlt ki 2 ) 

Bodoniak most is élnek Erdélyben, azonban ettől különbözők. 
Bodoni József Doboka vármegyében 1796-banrectifícator biztos volt. 

Bodony család. (Bodonyi). Nógrád vármegye három kü- 
lönböző Bodony ( kimondás szerint Bodonyí) családot ismer. A törzs 
Bodony család az adomány os régi családok közé tartozik . mely elő- 
lié vét az említett vármegyében fekv& Nagy- és Kis-Bodony pasztától 
vette. A XVI.. század végén már virágzásban látjuk a családot Bodony 
néven ; ugy látszik azonban, előbbi nevük Csuda (Chuda) lett volna. 
A XIV. század végén a Csuda család irta magát Bodonyról. Ebből 
volt bodonyí Csuda László, ki 1396 ban osztozik Legendj Andrással 
Bodony és Szécsénkei birtokon 3 ). Később bodonyi Csuda Imre öz- 
vegyét Kata, ki Mily éti nézi Miklós deáknéval . s ennek leá- 
nyaival tiltakozik a pozsonyi káptalan előtt 1518-ban. 

A Csuda név feledtével 1588-ban már Bodony iákat látunk föl- 
emelkedni a vármegyei hivatalok sorában 1597~t598-han Bodonyi 
Miklós Nógrád vármegye szolgabirája volt 4 ). És a családot rende- 
sen csak is ennek atyjától hozták le családfáikon a rokon-utódok és 
érdek-társaik, 

A család tagjairól birtok-viszonyaikra vonatkozó adatoknál egye* 
bet alig hozhatván föl lássál a családfát s ) , miképen sarjadzott az le 
a végső nemzedékig 

1 ) Betklen Wolph. V 3- 5.1. 

2 ) Mikola id.J. 

a ) A borlonyi Bodony ctaJad levéltárának 1794-ki lajstroma szerint. 
*) Protb. C. Neogr. pag. 12. 15. 19. 

5 ) Veres Jo/.s. ur szívességéből a levéltárában lévő példányból, melyre ez 
van irva . Genent. Fam. Bodony, in processn Tabuiari JSro 17. 



Bodeuy 



1« 



Bodony i Zsigmond 
15S8. 



í János 

1597-ben 

osztozik. 

testvérével. 



Miklós 

1597—1598 

sz.-biró 

( Pilinyi Anna). 



I. András 
(Horpácson 
lakcttV 



11' Jan P s - 17u7, _ 
Erzse Anna 

(Gyiirky (Smnto 



Gergely 
1713. 

I 



1696 

1707. 

7. . , , ' (Teres- 
11. Andris \ é 

(Horpácson) 

végrend. 174Ó 



1. István. Zsigmond. I Mihály 



1650-61 



1692 



Palné) 



Jánosné) 



Anna H Mihály 
András 



Gáspár Ferencz Erzá*- I'eré/ Kata 
1734 43. f 1772 (Bálás fRákó- (Gytir- 
(Kisze lN") Fer.) ozy Fer.) kyné; 



Sándoi 
váczi prép. 

t 



Anna 
(Bory 

Miklós 



László 

t 



Zsigmond 

! 

Benedek + 



József 
1756. 72. 

Zsuzsa 
(Ócsai 
Balogh 
Pál né) 



István 
1743. 63. 



Antal Bora Anna 
(Gá3pár 
Jőzsefné) 



György 1756. 

tiltakozó. 

1735 t 



Antal Károly 



János 



János katona. 



András 
J750. 



Bora 
(Tót 
Pá Iné) 



Katalin 

Kajtár 

Miklósné) 



Klára 
(Kozma 
Andrá9) 



János 



A család I. A n d r á s gyermekeiben is még mindég vagyonszerző 
volt. Már emiitett I. András testvéreivel együtt u Berki puszta egy 
részének birtokában volt , és azóta nagyobb részint e puszta maradt 
lakhelyük is. Gergelynek unokája Sándor 1801-tŐl váczi káp- 
talani nagyprépost- választott Skopi és fölszentelt belgrádi és sa- 
mandri püspök. Meghalt 1 Öl /-ki no?, 1 1 -kén, kora 76-dik évében Csa 
iádja részére iskolai Ösztöndíjat hagyott. 

JL János liának J. Istvánnak János nevű lián kivül két leánya 
volt : B o r a Tót Pnlné , és Katalin K a j t á r Miklósné G két férj 
eképen beházasodván a Bodonv családba, a Bodony nevet kezdek 
használni ; mi azon korban a* 5a Bodouy család iöbb tagjának épen 
nem tetszhetett l-jy történt azután, hogy ü. A ndrásnak fia György 
173ö-ben mind Tót Pál mind pedig K a j t á r Miklós ellen , kik 



144 Bodonyi. 

armalisták voltak, a Bodony név használata miatt a vármegye előtt 
ünnepélyesen liitakozott J ). Az idő azonban feled tété a történteket, és 
ma már a T ó t , máskép Bodony család inkább csak ez utóbbi néven 
ismeretes , valamint a Kajtároknak is a vármegyében megmaradt sar- 
jazata. Mindkét család a következő czikkekben lesz előadva. 

Szükség még megjegyeznem , mikép a családfán í. Mihály ágán 
a vc-gso izek leszármazását óvatosságból elhagyám. Mert a különben — 
mint okiratokkal összevetve tapasztalam — hiteles nemzékrend . mely 
ez itt közlött táblázatnak alapjául szolgált } tartalmazta az összes utó- 
dokat a másik két Bodonyi családból 3zármazottakkal együtt, Azössze- 
liázasodás pedig a két emiitett eseten fölül — mint láttam — többször 
is történt, és igy könnyen a rokon-családból veUünk volna fel szemé- 
lyeket, a mi czélom nem lehetett Ott állapodtam tehát meg, meddig 
biztosan látható volt, hogy még mind az ősi Bodony vér iiága folyik: 
melyet azonban ma már az oldairokonok kihaltnak igényelnek, és mely 
— ugv látszik - be is mutatható. 

Bodonyi család. (Máskép Tót). I. Leopold királytól 1696- 
ban czimeres nemes levelet szerez István, és általa Mihály, s 
többen az oklevélben megnevezve. A czimeres levél azon évi augustus 
lo-kán Nógrád vármegyében kihirdettetett. Ugyanott az 1726-ki pro- 
ductiokor Bodonyi. máskép Tót Gergely és Pál a fölebb érin- 
tett oklevelet, mint atyjok részére adottat mutatják föl 2 ). 

Említett P á 1 volt az , ki a nagy-bodonyi Bodony családból (lásd 
előbbi czikben) Istvánnak leányát Borbálát birta feleségül j tőle a 
nemzékrend kimutatása ez : 

Tót Pál 1726. 

(Bodonvi Bora). 

c -~ ; "~^ — • ■ •— "i 

István András 

1754. J 735 -55. 

r ^- ! f— * \ 

Pál Teréz Julianna. Zsuzsa. János. Zsigmond. Imre. 

Bora. Verona u l J *í??\ Mária. János I Máriíu Imre 

Horváth) Elek 

Pálnak fiai István ós . A n d r á s bent vannak az 1 7o5-ki ne - 
mesi összeírásban, András volt egyike azoknak, kik ellen az adományos 
Bodonyi családból Bodonyi György í 735-ben tiltakozott. A család sarja 
most is PAgyobbára Nógrád vármegyei P Berkiben tartja lakását. 



J ) Áz erdefciett vármegyei jegyzőkönyv hiteles kivonata szerint 
*) ProtKoc. C. Neogr. a. 1726. 18. junii. 



Bodonyi. 145 

ltodon} i család. (Máskép Kajtár) Alapitá K aj tár 
Miklós, ki az 1710-ki romhányi ütközet alkalmával szerzett érde- 
meket , a császári hadsereg egy csapatának kalauzul szolgálván , mi 
által elómozditá a kuruczok megveretését. III. Károly császártól czi- 
meres nemes levelet kapott, ér. mivel neje Bodony Katalin (mint 
e családnál följebb említem) a nagy-bodonyi családból volt , Bodony i- 
nak is neveztetett neje után , mely név — bár neje rokonai tiltakoztak 
e végett — rajta maradt utódain, ugy hogy mostanáig a Kajtár-bodony 
(vagy bodonyi K aj tár) néven nevezi magát családja, sőt gyakran az 
igazibb Ka j tá r nevet is elhagyá, mint szintén e családból származott 
Miklós váczi kanonoknál *) is láthatjuk. 

A családfa Miklós nemesség-szerzőtől kezdve itt következik 2 ) : 

Kajtár Miklój 
(Bodony Kata) 



Margit Gergely P ál I. Mihály János Bora 

(D.-CSÓ JtoQ j Ti^TkuTz^? ^Ú^T 1755. (Berko 



, -"- » 



József László (BurisP.) [ Mi k%^ 

1755-1766 1755 ^ Uw&n Erzse K ^ u M árTa János' 



(Rutas (Mojsik (Géczy (Pintér 
nevű) György) Ján.) János; 



Miklós István. .Anna , T . . 
váczi f (Bódyné) Mana 

U83Í r S f pdor - Maria - 

Miklós Mihály István Pal 
j- | (Trnovszky 

István Júlia) 



Anna. János. Pál. Kata Erzse. Mária. 

I 
Pál} 

1839-ben bodonyi Kajtár Albert szintén berki lakos, vett ki 
Nógrád- vármegyétől 3 ) neraességi bizonyítványt, e szerint igv mutatá 
be leágazását : 

I. Istvá n 1755. 

II. I stván 

Ignác* 



Albert. 1839. 
Ha e leszármaztatás azonkívül hogy törvényesített , hiteles is, 
ugy Albert őse I. István a főlebbi táblázaton álló 1. Mihálynak le 
betett fia és Miklósnak unokája. 

*) h. J 835-ki és 1856-ki Scliematisraus Clcri Dioec. Vaciensis, hol e M i k- 
1 6 s e néven Mcoíam, Bodonyi (20. lap ) jő ele ; a uagy-bocionyi Bodonyi Sándor 
prépost pedig Alexander Bodonyi de cadem- nek iratik. 

2 ) Említett Vtres József ur szíves közlése szerint. 

a ) Jegyzőkönyv 1099. száma alatt 

10 



1 íG Bodonyi ~ Bodor, 

A család nagy részint nevezett Berki udvartelki pusztán tartja 
lakását, apróra földarabolt birtokrészieteín mostanáig. 

^%y *£ leszakadt Fest vármegyébe is : I r s á r a. És ezen ág a 
család legvagyonosb , miveltebb részéi képezi. Ezek közül Ka} tár 
Gusztávnak neje sztregovai Madách Erzsébet Irsán 1858-ki tebr 
6-kán halt meg *). 

Kajtár József 1766-ban pecsét-czimerül a paizs udvarában egy 
lovas vitézt , kezében zászlóval , a paizs Mötti sisakon pedig férfikart 
kivont karddal használt. 

iSodouyi család. Ismét egyike a Bodenyi nevű csalá- 
doknak , mely legutóbb jutott a nemesek sorába. A czímeres levelet 
Bodonyi József tartományi biztossági segéd kapta I. Ferencz 
királytól 180 l-ben. Czimere három részre oszlik, úgymint először a 
paizs egy viz-színtesen húzott vonal által két egyenlő udvarra , majd 
az így képzett felső udvar ismét egy függőleges vonal által ismét két 
udvarra van felosztva. A felső jobboldali osztály arany mezőben két 
kiterjesztett fekete sas szárnyat mutat. A felső baloldali udvarban vörös 
mezőben feliéi* mezű kar , és annak kezében iró-toli látható. Az alsó 
osztály kék mezőt ábrázol , és abban két folyam hullámzik át. A paizs 
fölötti koronán két kiterjesztett fe-cete szárny között egy bagoly áll, 
csőrébea kivont kardot fogva. Fosziadék arany-fekete , és más oldalról 
ezüst-vörös *). 

Bodor család. (Pesthesi). Régi Hun vad vármegyei család, 
mely azon vármegyei P e s t e s (Al- és Fel-Pestes) helységről irta ne- 
vét. — Pesthesi Bodor Miklós, a maga , és fiai úgymint Bodor B a- 
lás, Jáno3 ? és testvére másik Bodor Bálás, és annak fia Tamás 
nevében is, azoknak terheiket is magára vállalván. Hunyad vármegyei 
Bojthor helységben' azon jószágukat , mely azon helység egy negyedé- 
nek harmad részéből alít, 1453-ki aug. 10- kén a kolos-monostori Con- 
vent előtt bevallá fíunyady Jánosnak, és általa (iáinak bizonyos öazveg 
aranyért 3 ). 

Ezen bevallás szerint csak ily nemzékrend jő tudomásunkra. 

Bodor N. 



Miklós. 1453. Bálás. 1453. 

-i i i 

Bálás János Tamás 

145:1 1453. 1453. 



J ) 1858-ki Délibáb szépirodalmi lap 7. sz. 83. lap. 

2 ) Adamí : Scuta Gentil. I. 

*) Gr. Teleky Hunyadiak kora X. kot 402. lapos közölve az oklcvéL 



Bodor — Boér. 14? 

Bodor család. (Léczfalvi). Háromszéki székely család, mely 
az Ákos (Tribus Achaz) nemből ered , a mint ez a családnál meglévő 
1548-dik évben kelt oklevélből kitűnik , ). Léczfalvi Bodor Mihály élt 
1680. táján neje a nagy- ajtai Cserei családból Cserei Györgynek leánya 
Volt % ). 

Bodofti család. (KibédiY Eredeti székely család Kibédi 
Hodosi Bálint 1579-ben megmutatá Balog Ferencz részére kelt 
adomány ellenében többel együtt, hogy ugy az Eölöcz nemben 
Seprőd ágon , valamint a M e d g y s nemben Kürt ágon primipila- 
tiLssal bírjanak , és a pör alatti Mak falván akkor es előbb is birtokos 
volt, mint ezt Báthori Kristóf itéletlevele tartalmazza 8 ). 

Bodri cs család. 1686-ban í IjeopoM király által neme- 
sittetett meg B o d r i c s M i h á I y . Czimere ez : a paizs kék udvará- 
ban alid korona van , melyből egy nő emelkedik ki , píros szoknyában 
fehér elŐkötŐvel , jobbjában zöld kosxorút tart. A paizs fölötti sisak 
koronájából grif nyúlik föl, szintén zöld koszorút tartva Foszladék 
arany-kék, balról ezüst-vörös *). 

Bodrogliy család. Békés vármegye nemes családai közé 
számítja Fényes Greographiájában. 

Boér család. (Szkoréi, bérivoi és kövesdí). Erdélyi család, 
mely — mint Kőváry irja *) — a nemzeti fejedelmek korában veszi 
eredetét E korban Fogaras földén egy Boér három fiának három 
falut hagyott : Szkorét, Béri v ojt és Kövesdet. A (lak közül 
mindenik saját falujáról vett előnevet, és igy háromféle 6 ) Boér csa- 
ládot alapítottak. 

A szkoréi ág gyengébb házasságokat téve, — emiitett író 
szerint — hamar lehanyatlott. 

A bérivoi ág szerencsésebb volt , és máig h a tehetösbek so- 
rában álL 

Czimerök mostan használt pecsétjük után : lóháton ülő fér/i , ki 
jobbjában feje fölött kivont kardot tart 



*) Kállay Székely Nemz. 92. 145. L 

*) Cserey M. Históriája 37. L 

•) A Nemes Székely Nemz. Constit. 272. lap. 

*) Adami : Scuta Gentil. I. 

■) Kőváry Erdély nev. Családai 61—52. lapon , ki után vannak nagyobb 
rétiint ex adatok. 

•) Mikola id. munkája 58. 1. csak két ágat Bérivoit (BirvojiO ét Köveadit 
e mii ti 

10* 



f*3 Boér 



Ez ág családfája, következő : 

í. Sámuel 

il Samu, 1709. I. István I. József 

(Tóth Zsuzsa) (Domokos Anna) (Keresztúri Bora) 

! I * . 



II. József II. István. 1731. Antal l. Ferencz 

(Pap Mária) tartom, biztosi (Sándor Erzs 1 (Orbán Kata) 

segéd. * 



Antal 



Imre II. József II. Ferencz 



*iá Tif»f Irí 7«n ^ nme ii. wu«ci il. jpcíciuj*. 

r ■ — * - — | (Vájna Ilona) (Vájna Anna) (Szeredai Anna) 

Miklós. András, 



, „ _, , r 



György. Karolina III. Ferencz Antal Imre 

(Henter (Bisztrai (Juhász (Czikó (gr. Harrach 
Cziczelle) István) Jozefa) Ant.) Francziska) 

János Kálmán. Bálint. Gyula. 

A táblázaton állók közül II. Ferencz kir. táblai ülnök volt. 
Pia Antal 1848-ban Fogaras vidék képviselője. — III. Ferencz 
1854-ben katastral munkálatok felügyelője. 

A kövesdi ág jeles embereket adott a hazának. Közülök S i- 
mon, mint hadi biztos Erdélyből Rabutin mellett, jelen volt 1697-ben 
a zentai ütközetben a török ellen , hol midőn a törököt megverték , s 
a hullákat fosztogaták , egy muskotélyos a császár arany pecsétjét az 
elesett török fővezér nyakából levoná Boér Simon ezt meglátván, ma- 
gához válta, és Eugen herczeghez vivé , tudtul adván , hogy a fővezér 
is elesett. E tett használa is Simonnak , mert utóbb fogarasi főispán 
Ion '). Meghalt 1729-ben, kora 68-dik évében. Simon ily családfát al- 
kotott ») : 

Simon 

(2. neje Kopasz Klára) 

, _ _ , 

András Ferencz 

kanczelláriai krasznai f#isp. 

Registrator. (Thoriría Éva) 



x József 

Haszár család alapitója. 

Ferencz a somlyói várban magyar katonák századosa volt 
Rákóczy mozgalma kezdetén , és annak föl is adá a várat , maga pedig 
bement Erdélybe. Itt Rabutin törvényszéke elé állíttatik , majd kiké- 
redzik Oláhországba , holott ismét a kuruczokhoz áll 3 ). Legutoljára 



*) Cserey Mihály Históriája 261. lap. 

*) Mikola íd. m. 68. 1. 

*) Cserey Mih. id. h. 322. 347. 1. 



Boér. 149 

krasznai főispán volt. Fia József Huszár nevet vőn fel, és alapitá 
a báró Huszár családot. 

András ágából kövesd i Boér Ferencz Törd a vármegye 
alszolgabirája 1794-ben. Gergely a Guberniumnál fő-posta és szál- 
lásmester 1794-ben. 

Boér család. (Szombathfalvi). Ugy látszik a Fogaras vidéken 
(s nem az Udvarhelyszékben) fekvő Szo m bat h fal vá-ról vette 
előnevét Szombathfalvi Boér István Fogaras vár al kapitánya volt 
Balling János mellett 1613-ban ') Báthori Gábor alatt megbélyegez- 
tetvén, javait veszté, de Bethlen Gábortól kegyelmet nyert 2 ). 

Tán e családból való , és talán épen fia volt a föléHbi Istvánnak 
Boér Zsigmond , Fogaras várában 1676-ban Porkoláb, kihez szintén 
ment panasz Béldi kivégzése tárgyában , ha azt a várkapitányja Cserei 
kivégeztetni vonakodnék 3 >. 

Boér család. (Apátii). Egykor ily előnevü Boér család lakta 
Doboka vármegyét. Apatii Boér Péter azon vármegyének 1 581 -tői 
1588-ig főbírája volt *)• 

Boér család. (Récsei). E családból récsei Boér György a 
nagy-sio ki kerületben királyi dézroa-biztos 1794-ben. Péter ugyan- 
akkor és ott Dézmás. 

Boér család. Erdélyben KŐváry szerint még mintegy busz 
Boér család van. így találunk még ott 1794-ben néhány Bőért hiva- 
talokban. Boér Antal 1794-ben Torda vármegye alszolgabirája. — 
Másik Antal Udvarhelyszékben írnok 1794-ben. — Dávid 
1794-ben a bardóczi alszék ülnöke. — László 1794-ben Maros- 
Vásárhely városa aljegyzője. Mind olyanok , kikről nem tudjuk , a 
Beérők melyik családához tartozzanak. 

Egy Boér ág Magyarországra is kiszakadt Boér Imre által , ki 
Erdélyben N.-Enyeden négy, Magyarországban Szikszón (Abauj vm ) 
négy, Aszalón (Borsod várm.) tizenhat évig, N.- Váradon pedig 1793. 
óta, még 1808-ban is egyházi éneklő (Cantor) volt. Nejétől Klcrher 
Máriától gyermekei : András Vaskón tanító , Pál; Imre a Blan- 
kenstein huszár ezredben szolgált 1798-tól; Antal az Auffenberg 
m. gyalog ezredben, és Erzsébet*). 



*) Bőjthi Giap. Engelnél Moixuin. Ungrica. 371. 
*) U. ott. 399. 

■P) Caerey Mihály Histor 94. 
*) Hodor : Doboka várra. 35. 425. L 
y ) V*y L. Német Hivség 886. l 



140 



Bogady - Bogárdy. 



Bogády család. (Baranyai). R család is kihalt j legalább az 
alább következő családfa. ') vég-izei már csak leányokat mutatnak ne- 
ves családokkal hozva a Bogády nevet, összeköttetésbe : 

Baranyai Bogády 

í. András 1590. táján. 

(Tanyi Mária* 

. . a. ■ , . 

II András 

' 1 . Litassy Erzse. 

2. Moíesiűzky Anna) 






az eho nejétől: 

Miklós 

(Eraődy Ilona) 



Adá 



a másodiktól 

Pál 
(1. Apoony Klára. 
2. Sirckioz Klára l 



m 



Knbinyi Kata) 



* r- 



Ilona 

(Kosztolányi 

Andrásáé) 



Magdolna 
(Dióssy 

Miklósné) 



Gáspár Anna Krisztina Borbála András 
(Szmre- (Hunyady (Maionyay (Bucsányi (Rayman 
csanyN.) Iga.) Lásaió)" Pál) Zsu zsa) 

Zsuzsa 

(Szirmay 
Imre) ' 



T — 



Az egyik András az 1635-ki országgyűlésen a határok és a győri 
és komáromi sánczok vizsgálására küldetik ki *). 

Egy Bogádi Miklós az orsz. segedelemről való számadások 
vizsgálására küldetik ki. (1601 -ki VII. törv. ez.) 

Bogár család. (Thelekesi). A XV. század elején találunk e 
család nyomaira thelekesi Bogár LŐrincz személyében , ki 
mint királyi ember (homo regiusj jelen volt & vasvári káptalan embe- 
rével azon beiktatásnál , mely 1405-ben Gely Ábrahám részére G e 1 y 
Vas vármegyei helységre nézve történt 3 ). 

Bo&árdy család. Ugocsa vármegyében még a múlt század- 
ban a vármegyei első hivatalokban lelünk Bogárdyakat. 1726-ban 
Bogárdy György jegyző, 1741-ben alispán és országgyűlési követ, 
alispán szintén 1 743- es ! 750-ben is 4 ). Már előbb pedig 1723-ban 
Bogárdy László szolgabíró volt *). Hasonlóan Szathmár vármegyé- 
ben, hol már i 669-ben Bogárdy Mihály szolgabíró volt *). 



f ) Deméndy — Theszéry tírókoaök pőrében törvényesített nemzékrend 
szerint, ugy egy tesz Wagner Mss. tom LXX. stb. 
*) 1635-ki 55. és 65. törv. c*. 
•) Fejér : Cod Diplom. kun, X. vol- VIII. Hl. 
*) Szirmay ; C. ügoosa 55. 57. 61 
5 ) U. ott. tíO 
*) Szirmay Szathmár várm. 1 132. 



Bagáfhy. 151 

Bogátfiy család. E nevű család sarjára legelöl Szathmár 
vármegyében találunk, hol már a XV. század elején voltak Bogáthiak. 
Így Bogáthy Fülöp özvegye A nna 1404-ben királyi adományt kap 
Almás, Janka-teleke és Perecbe helységre *) 

Jelenleg ilyuevü nemes család Szabolcs vármegyében van Fényes 
Geographiája szerint. — Bővebb adatok hiányában az is eldönthetlen, 
van-e, és mily összefüggésben ezzel a következő 

Kogatiiy család. Ennek is csak egy ágát, azt is csak a XVI 
század végéig terjedve adhatom. A családfa *) ez : 

Bogáthy Miktói 
(Kenősei Dom) 

, A 

Mihály 
1549. 

I 
Ktkkto 
1549 
r- 



ístvan 15«4 
(Szeps88i Ama) 



Dorottya 158?. Anna 

(Petry litvánná) (Kalnaey Jánosné) 

Az évszámok — agy látszik — oklevelekre vonatkoznak , mely- 
lyekkei az izek összefüggése bizonyittatott. 

Bog&tiiy család. (Bogáthi). Erdély is termett Boga th iákat, 
kiknek előnevük is Bogáthról volt , és kiket Mikola már az 6 korában 
1731-ben kihaltaknak ir. Ámbár még később is lelünk Bogáthyra 5 ki 
magát — mint alább érinteni fogom - Mar u s-B o g á t h-ról írja, 
vagy ama kihalt család talán más Bog át h nevű helyről irá magát?! 

Mindenesetre a MikoU által említettek közé számítandók a kö- 
vetkezők . 

Bogáthi Boldizsár & székelyek alkapitánya , kit a székelyek- 
nek táborba gyűjtésére küld Báthory Zsigmond 1595-ben H ). 

A két testvér Bogáthy Miklós e3 Menyhért mindketten 
Oörgény varát birták a mit bizonyos pénzösszegben irt be részükre 
Báthory Zsigmond 4 ). Mi ki ót* tanács-úr temette té el 1601-ben Szé- 
kely Mózsessei együtt Kornis Farkast, ki az oláh vajda elleni harezban 



*) Szirmay Saatlunár várni. II. 369. 374. 377 
•) Wagner Mss. lom LXX. 
a ) SehwancUner Soriptores 5t. H. I. 746. 
*) Bethlen Wolph. V. 273- 



152 Bogcha - Bugdány 

elesett. Miklós indíttatott Básta kimenetele után Bátliori Zsigmondhoz, 
ez ismét Bástához küldi 1602-ben. Basta letartóztatá. Majd Báthori 
Zsigmondot kiséré ki Erdélyből, azután Székely Mózses pártjára állott. 
1603-ban Brassónál 6 is Radul foglya lón, és három ezer forinton vált- 
hatá csak ki magát ; és sebeiben meghalt Brassóban '). Menyhért 
Caprioii Tamás elfogatása miatt Básta boszuját voná magára, és ennek 
fogságából 1 603-ban hatezer aranyon válta meg magát 2 ). 1 605-ben 
Gyulaffy László helyébe az erdélyi öszves hadsereg fővezére lőn 3 ) 

Miklósnak fia János volt, kit 1601-ben Basta a székelyekhez 
küldött . hogy azokat magához édesítse. Ott lelvén J á no s t Székely 
Mózses serege, megölte *). 

Valljon nem e családhoz tartozott-e azon Bogáthi Miklós 
is, ki a X^ századvégén, és a következőnek elején több magyar 
könyvet adott ki. Egyik müvében : Aspasia Asszony Dolga stb. nyomt. 
Kolosvárt 1592. ily vers olvasható: Mcoleos Figula de gente Bogáthius 
optai. — 1604-ben nyomt. Magyar Soltárai, czimlapján pedig ez áll: 
Fordított Fazakas fia Miklós. Innen nevezték Bogáthi Fazekas Miklós- 
nak. De az előbbi vers azt is mondja, hogy Bogáthi nemzetségből 
eredeti 4 ). 

Erdélyi nemes családból származott azon Bogáthi Miklós is , ki 
1692-ben Pataviában járt 8 ). 

Még egy századdal közelebb: 1794-ben is találunk e névre , a 
midőn marusbogáthi Bogáthi János Vízakna városa királyi birája 
volt 7 ). 

Bogcha család. Szathmár vármegye nemesei közt említi 
Fényes Greographiájában. 1844-ben Bogcha Károly a peklini és li' 
csérdi kamarai urodalomban számvevő. 

Bőgd án y család. Bogdány Sámuel 1758-ban Mária Teréziá- 
tól a Cziriak és Kovács családbeliekkel egy czimeres levélben neme- 
síttetett meg B ) 



% ) U. ott. 2. 9. 65. 135. 138. 165. 321. 410. — Kazy Libr. I. 
2 ) Bethlen Wolph. V. 492. Kazy szerint (Libr. I.) 1604-ben volt fog- 
ságban. 

•) Bethlen id. h. VI. 293- 

*) U. ott. V. 51 60. Mikó Erdély történelmi adatok 63. 

5 ) Horanyi Mem. Hung. I. 313. - És Nova Mera. 503-506. 

•) Bod. Atiienás 312. 

1 ) Seliemat. Dicaster. eei M. Trineip. Transyiv. 1794. 86, 

8 ) Colleot. Herald, pag. 146. 



Boítdhnyi - Bopor I5S 

Bogdány család bir 1652-ben Szathraár vármegyében Mikoián 1 ). 

Bogdányi család. Bochdanyi-nak irván nevét , ismét külön 
családnak kell tartanunk. Ezt Zemplin vármegye armalista nemesei 
közé soroztatik 2 ). 

Bogma család. (Nebojszai) Ugy látszik Pozsony vármegyé- 
ből ered. Nebojszai Bogma Éva Luka József özvegye meghalt Váczon, 
1842-ki april ío-áo, kora 79-dik évében »). Bogma Mihály 1838-ban 
Temes vármegye al-szoigabirája, 1845-ben fö-szolgabirája. Ugyanott 
nebojszai Bogma István 1845-ben fő-adószedő. 

Boghnár család A Boghnár család I. Leopoid királytól 
1659-ki sept. 29-kén kapott czimeres nemes levelet 4 ). Ilynevü nemes 
család van Sopron vármegyében , hol 1841-ben Boghnár Lajos megyei 
al-ügyész. 

Bognár család. (Nagy-Szántói). Adományos nemes család 
Szathmár vármegyében a XVI. században. N a g y-s zántói Bognár 
P á 1 és neje Rezegei Anna királyi adományban egy nemes ülést (ses3Íot) 
kap 1576-ban Csenger helységben, továbbá Csanaki, Fény , és Mezö- 
Fetriben s ). 

Bognár család, f Előbb Wagner). Wagner György 
1792-ben czimeres nemes levelet szerzett, és akkor neve Bognár ra 
változtatott. Czimere négy részre oszlik egy függőleges és egy víz- 
szintes vonal által. Az első és negyedik osztály kék mezeben fehér pávát 
mutat kiterjesztett szárnyakkal , csőrében arany kalászszal. A második 
és harmadik osztály zöld mezejében arany ásó van. A paizson álló sisak 
koronáján a már leirt páva áll Foszladék egy oldalról ezüst-kék, másik 
oldalról arany-zöld G ). 

Hogolt család. Borsod vármegye nemc3 családaí közt említi 
Fényes Geograph iáj ában . 

Bogor család A czimeres nemes levelet Bogor István szerzé 
1718-ban. Czimere : kék mezőben egy vitéz vörös ruhában , kék övvel, 
süvegén tollakkal , jobbjában kivont kardot villogtat , baljával annak 
hüvelyét fogja. A paizson álló sisak koronájából szintén ily vitéz emel- 
kedik föl Foszladék jobboldalról ezüst-kék. balról arany-kék 7 > 



*) Szírmay Sxatlunar. II. 287. 

*) í . attól C. Zemplin uot. topogr. 1 10. 

s ) V i l á g politikai bníap 1842 ki 33. az. 

4 ) íube: regius. Kézirat. 

5 ) Srirmay: Szathraár várni II 17. 29 61. ISI. 
*> adami Souta Gentií I. 

f J CoLeci. Herald. Nro 712. 



154 BQgyay — ■ Bobiw. 

Bogyay család. Ilynevü nemes család Pest, Somogy és Zala 
vármegyében van. Somogy vármegyében Bogyay' Elek 1840-ben al~ 
szolgabíró. Zala vármegyében Bogyay József alszolgabiró 1^37 — 
í 844-ben. Bogyay Lajos ugyanott főszolgabíró Ion 1844-ben. 

Behat cxíilkil, E családból • Bohat István 1772-ben NóVrád 
vármegyétől kap nemességéről bizonyítványt '). Most azon megyében 
nem talál] uk. 

V 

Bokl család. (Mondpaohi) 1791-ben nemesíttetik meg. Q& 
mere: kék mezőben zöld téren egy leveles eper; ezenkívül a paizs bal- 
oldali felső szögletéből a jobboldali alsó szögletéig rézsút fehér szalag 
vonul át. A paizs fölött kék mezben kar könyököl, kezében epret tartva. 
Foszladék minden oldalról ezüst-kelt 3 ). 

ISofiovics család. Zemplin vármegye armalista nemesei közt 
említi Szirmay Antal azon várm. leírásában. 

Bolmifika család. (Draskóczi). Thurócz vármegyéből szakad 
egyik ág Nógrád vármegyébe, hol 1732-ben produkál *) Bohunka Fe- 
renez, Thurócz vármegyének 1725-ben kelt nemességi bizonyítványa 
mellett, Nógrád vármegyében az 1755-ki aemesi lajstromban említtetik 
Ferenez, idősb és ifjabb János. Ugy látszik ezek állanak a kö- 
vetkező nemzékrenden *) is : 

Boiuraka János 
(G-yura Judit) 

Ferg ncs János Anna 

r i * '"' ' f Szedi enics (Pintér Jánosné) 

Anna ,, . 

(Plachy Jóue&é) , SSSSi , 

Antal 

Bohus család* (Pethőfalvi). Zólyom vármegyei C3alád ; azon 
vármegyébe n van Pethőfalva is (Petyova) 5 honnan a család előnevel 
írja. 1701-ben pethőfalvi Bohus Ferenez Zólyom vármegye bites jegy- 
zője volt s ). 1715-ben pedig országgyűlési követ, 172ö-ban mim ai~ 
ispán említtetik 6 ) •— E család Farkasfalván is birtokot szerzett ^ 
GéczyektŐl ?J, 



') Azon vármegyei Jegyzőkönyv 358. lap. 
"*) Adami Scuta G-entil. I. 
3 ) A2 illető Jegy? könyv szerint. 
*) Deméndy TKeszéri örökösök-féle pörből. 

■*) Aláírva az Orhány család armaíisára & kihirdetési bizonyítvaayc 
*) Lehoozky Stemm. I. 221 222. L hol azonban egy helyei Botu* , mé.% 
helyen Eokos áll, valószínűleg sajtóhibából, 

T ) Garam«zeghi Gác2y nemesi bizonyítványa szerint 



Bohus. 



m 



E család irta magát Bohusfalvárói is. így bohusfalvi Bo- 
hus Dánvei a XVIÍ. században élt , neje sz.-mikiósi Pongrácz Zsófia, 
kitől születtek Bobus Ádám, és Zsófia Bossányi Mihályné J ). E 
családhoz tartozik Bohus Imre is, szintén a múlt században, kinek neje 
Novotba Julianna 1 740. táján. 

Ugy látszik e családból szakadt Bobus János, 
ki Nógrád vármegyében 1755-ben a megvizsgá- 
landó nemesek sorába Íratott ? > 

Végre ugy látszik e családnak czimere a 
következő . a paizs kék udvarában zöld téren em- 
berfej van sisakkal, a sisak fölött korona, abból két 
szétterjesztett sas-szarny között pánczélos kar nyú- 
lik föl, arany kürtöt, vagy trombitát tartva. A paizs 
fölötti koronás sisakból vasas vitéz nyúlik föl jobb- 
jában galambot , baljában vértet , egy abból lógó 
osákánynyal tartva. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös 3 ). 

Bohus család (Világosi) E családból 
élt a múlt század közepén Bobus László, kinek nejétől Bene 
Juliannától születtek leányai : Francziska elóször Balásovics Já- 
noané, másodszor szentkátolnai Cseb Miklósné, és Katalin Beliozay 
Adámné 1740-ben. Lászlónak — ugy látszik — 
Öcsosei Bobus Miklós és János. Ez utóbbi 
János szerzett adomány levelet Arad vármegyei 
V i l á g o s-ra, honnan a család előnevét irja. Em- 
iitett János e század elején Arad vármegye fö- 
szolgabirája. Neje B é r a Anna , Béra Mihálynak 
leánya volt *). Jelenleg él Bobus János Arad 
vármegyének 1840- és 1847-ben országgyűlési kö- 
vete, 1848-ban Arad vármegye főispánja. Neje 
Szögyény*Antonia, a pesti jótékony egylet 
elnöke, hazánk legjelesb hölgyeinek egyike 

Ugy látszik e család őse volt azon Bohus 
I m r e , ki Mária Teréziától 1755-ben nemes levelet 





*) GeneaT. Autnent. Mss. II. köt. 

•) Series ob neo ad véna tu ni Invéstigaudormn. 

•) Insigniura nob. Hungáriát Familianim decadea XI. 

*) Vay: Kenuit Hiveeg. 306. 666. - £» pörbeü nem lékrend. 



ÍM 



Bojanyi — Bóka. 



kapott ily czimerrel : a paizs kék mezejében szárnyas arany sárkány 
van fölemelt koronás fővel , kioltott nyelvvel , farkát gyűrűként íel- 
kondorítva. A paizs tetején koronás sisak, melybői pánczélos kar emel- 
kedik föl, kezében kardot villogtatva. Foszhdék mindkét oldalról 
arany-kék *). 

jBojányi család. Zala vármegye nemes családai között fog- 
lal helyet Fényes Geographiája szerint. 

Bojcsy család. E családból Bojcsy László Nógrád vár- 
megyében produkál 1 726-ban ^előmutatván Vas vármegyétől 1692-ben 
kiadott nemességi bizonyítványát , és 'egyéb hiteles tanuvallomá- 
nyokat 2 ). 

Bojta család. Zemplin vármegye armalista nemes családai- 
nak egyike 3 ). 

Bojtliy család. Ugy látszik Bihar vármegyei eredetű , leg- 
alább 1552 ben Bihar vármegyei Bojt helységben Bojthy Gáspár 
egy portát bir 4 ). E család Zemplin vármegyében is birt, ott is kihalt 5 ). 

Bojvitliicli család, (Bo- 
7Íthai és Tinnini). Mindkettő Zem- 
plin vármegye kihalt családai közé 
soroztatik. Az utóbbi ottErdőbényén 
Curiát birt 6 ), 

Bóka család. Lakhelye 
Somogy és Zala vármegye. E csa- 
ládból Bóka Anna galanthai Eszter- 
házy Farkas királyi személy nőknek 
volt neje , és 1 675-ben Özvegye , a 
midőn a „Paduai szent Antal Solos- 
mdja u 7 ) czimü könyv neki ajánl- 
tátott. 

Czimere itt láthatólag a paizs 
udvarán zöld téren egy galamb, 
csőrében zöld gallyat tartva. A sisak 
fölötti koronán kiterjesztett sas-szár ay lebeg. 




*) Collect. Herald. Nro. 277. 

l ) Az illető várra, jegyzőkönyv aug. 1-jérŐl. 

3 ) Szirraay C. Zemplin ixot. topogr. 110. 1 

*) Bielek : Maiores Hung. 242. 1. 

s ) Szirmay; C. Zemplin noi topogr. 71. 

6 ) U. ott. 72. L 

*) Nyom. e kíiny v N.-Szormb&rban 1675-ben Benne van a közlött czimer is. 



Boka - Bokros. 157 

Boka család. Bihar és Zemplin vármegyében tartja lakását *). 
Az utóbbi megyében Barancs helységben már 1730-ban közbirto- 
kos. Bírt ott 1797-ben is, valamint Gercsely és Hegyi hely- 
ségben is *). 

Böki család. I. Leopold királytól 1685-ben kap cziraeres 
nemes levelet Böki Imre. Czíraere : a paizs kék udvarán vörös 
ruhás vitéz áll, jobbjában kivont karddal. A paizs fölötti sisak koroná- 
jából ugyan olyan vitéz emelkedik ki , két kiterjesztett sas-szárny kő* 
zött. Foszladék jobb pldalról arany-kék, balról ezüst-vörö3 3 ). 

Bokor család. Szathmár vármegyében találunk Bokor csa- 
ládra már a XVII. század elején. Bokor Mártonnak és Gergely- 
nek 1609-ben Nagy-Majtényban egy nemes ülés (sessio) adatott Bá- 
thori István végrendelete szerint 4 ). Egy másik Bokor Márton 1721- 
ben azon vármegye szolgabirája volt s ). 1792-ben Endréd helységben 
közbirtokos volt Bokor Zsuzsanna, Bottka Menyhértné 6 ). 

Bokor család. Ezt alapiták Bokor Ferencz és András, 
kik 1796-ban Ferencz királytól nemesi rangra emeltettek. Ferencz 
Nagy- Váradon lakott. Czimerük négy részre osztatik egy függőleges 
és egy viz-szintes vonal által. Az első és negyedik kék udvarban fehér 
lovon , vörös nyereg- takaró fölött egy vitéz ül vörös nadrágban , zöld 
dolmányban fehér mell vassal , fején sisak van ; kezében lándzsát tart 
A második és harmadik arany udvarban zöld bokorból szarvas ugrik 
ki. A paizs koronás sisakjából a leirt vitéz Cló nélkül) emelkedik föl. 
Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös 7 ). 

Bokros család. Pozsony vái megye országgyűlési követe volt 
Bokros Pál 1715-ben 8 ) ; 1725-ben pedig szolgabirája. Pecsétjén hasz- 
nált czimere : a paiz3 udvarán oroszlán tipor egy más vad állatot (tán 
'.grist?). — A paizs koronás sisakjai >l is oroszlán emelkedik ki , első 
jobb lábában kardot villogtatva *). 



*) Mindenütt ékezet nélkül találván az O betűt e névf m , külön családnak 
kellé vennem. 

2 ) Szirmay Colt. Zemplin. Not top. 110. 236. 270. 373. 

•) Adami Scuta Gentil. I. 

*) Szirmay : Szathmár várm. II. 42. 1. 

*) ü. ott. I. köt. 134 1. 

•) ü. ott. II. köt. 30. 1. 

*J Adami: Scuta Gentil. 1. És Vay id. m. 881. 1. 

*) Lehoczky Stemm. I. 202. 

9 ) Eredeti oklevélről, hol mint szolgabíró tanúskodik. 



158 Bokry — Bolgár. 

Bokros Éva Dujardin özvegye volt, az 17 lő -ki országgyűlés 
rendelkezett, hogy elorozott ékszereit visszakaphassa '). 

Bokry család. Zenipiin vármegye kihalt családai közé soroz- 
tatik 2 ). Bokri István 1562-ben Bebék György és több mással törők 
fogságba esett 8 ), 

BoldaS család. Bihar vármegyei nemes családnak iratik. 
Boldai Gergely egyike volt azoknak , ki 1613-ban Báthori Gábor meg- 
öletósére szövetkeztek *). 

Erdélyben Kőváry szerint Váradi Boldvai család a kihaltak közé 
soroztatik 5 ). Aligha a kettÖ nem egy, és ama fblebbi is csak hibás Írás- 
ból lett Boldai-vá. Boldvay nemes család Gomör vármegyében is él •). 

lloldy család. Gömör vármegye nemes családai közt foglal 
helyet 7 ) 

Boldisár c*salád. Borsod vármegye nemes családai közé so- 
rozza Fényes, Geograph iájában. 

Boldisár család. (Űrmösij. Erdélyi család. Használt élőn e- 
verői ítélve íeiső Fejér vármegyében ered Ürmösi Boldisár Benedek 
1794-ben a Piscalis Directio-nál szolgált 

Boldogi* család. Szabolcs vármegye nemes családai sorában 
áll Fényes Geographiája szerint. 

Boleman család. (Dezséri). TrencHn vármegyei D e z s é í 
(Dezserioza) helységből ered. Egy ág Nógrád vármegyébe szakad 
B o i e m a n Jánosban, ki B. Bérűikében gazdatiszt volt Fia Sándor 
született 1799-ben, ügyvéd, meghalt magnélkül B.-Gyarmaton 1838-ki 
october 11 -kén. 

Czimerök : kék mezőben egy úszó delfin hátán ülő koronás szirén, 
kezeivel hárfán játszik. A paizs koronás sisakján szintén azon Szirén 
hárfáz. Fo3zladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vöro> B ). 

Bolgár családi Hont vármegyei nemes család. Él belőle 
Gábor Csalomján , 1842 — 1847-ig főszolgabíró , 1848-ban másod al- 
ispán azon vármegyében. 

Bolgár család. Lásd Budai Bornemisza 

*) 1 71ő-ki orsz. gy. 84. törv. ez. 

*) Szirmay C, Zempiin not. topogr. 72. 

a ) Petll6 Ger. Krónika, 119. 

*) Böjthi Gásp. Engelnél Monura. üngrk». 352. 334 

s ) Kőváry id. h. 370. I. 

•> Bartholomafcides Not. C. Gömör* 144. 1. 

*) ü. ott. 144, 

*) Temetési ezimere szerint. 



Bolla - Bollyay. 159 

Bolla család. Sopron vármegyei nemes család. Czimere : a 
paizs udvarán fészkén ülő, s fiait vérével élelmező peilikán. A paizs 
fölötti sisak koronáján galamb ül , csórében zöld gallyat tartva. — 
A családból Bolla Zsigmond ^Sopron vármegye szolgabirája volt 

1731-ben 1 ). 

Boiyák család. Alapitá e családot Bolyák György, ki 
1626-ban kapott czimeres nemes levelet Czimere ez : a paizs kék ud- 
varában zöld téren fészekben peilikán ül, fiai részére saját mellét metsz- 
vén föl A puizson lévő sisak koronáján ugyanazon peilikán látható. 
Foszladék jobbról arany-vörös , balról ezüst- vörös 9 ). 

Bolló család. Zemplin vármegye armalista nemes családai 
közé számíttatik Szirmay által. 

Bolyky család Ugy látszik Borsod megyei Bolyok hely- 
ségből , — hol a család most is bir — ered. Élnek Gömör vármegyé- 
ben is *> E család egyik öse Bolyky Tamás 1552-ben Eger vára védel- 
mében , mint a Borsod vármegyei csapat vezére vőn részt , és ott lelte 
halálát *). Róla egy védfalat B o 1 y k i bástyának neveztek el. 

Bolyky Pál Gömör vármegyének 1768-ban másod, 1770 — 1776-ig 
első alispánja volt *). 

Boly os család. Zemplin vármegye czimeres nemes családai- 
nak egyike Szirmay szerint. 

Bolyay család. (Bolyai). Erdélyben felső Fejér vármegyé- 
ben van Bollyá helység, onnan irja magát a család , mely azon vár- 
megyénél hivatalokat is viselt. így Bolyai Gáspár 1794»ben al- 
szolgabíró volt. E családból volt Bolyay 6 ) Farkas is, ki 1775-ben 
Bolyán született , atyja ott táblabíró volt. Farkas külföldön is járt. 
Maros- Vásárhelyt a Mathesis és Physica tanára volt 1802 — 1849-ig. 
Irt színdarabokat is , de főleg számtani munkái becsesek. Meghalt 
1856-ki nov. 20-kán. Két fia maradt Egyik a párviadaláról ismeretes 
nyugalm. mérnök -kapitány , ki az emberiség egységes nyelve megalko- 
tást tervével volt foglalatos. A másik ősi jószágán gazda '"). 

*) 1731-ben kelt eredeti oklevél után , melyet mint sz. biró irt alá , ff hol 
pecsét-czimere is látható volt 

5 Adami Scuta Gentil. I. 

•) Bartholomaeides íd. fa. 144. — Fényes Geographiájában Borsod várm 
leírásában. 

*) Istvánfi 1685 ki kiad, 224. 1. — Forgács : Comment 76. 

4 ) Bartholomaeides id. h. 7§1. 

•) Danielik Magyar írók. Életrajz gyűjt I. 61. — Ugy Kcváry az alább 
idézendő Pesti naplói czikkben Bolya i-nak irják* de az 1794-ki hivata- 
los Sohematismusban B o 1 1 y a y áll. 

"*) PesH Napló polit. hírlap 1856. deo. 19-ki szám. 



!<*/» 



BqUh — Bo«ie? 



Bolza család. A gróf Bolza családnak két ágazata van : az 
idősb és ifjabb. Czimereik is különbözők. 

Hozzánk csak az ifjabb ág tartozik, mint a melyből az 1792-ki 
országgyűlésen Bolza Péter tábornok , akkor még báró , honíiusítta- 
tott 1 J. C aládja 1712-ben emeltetett az ausztriai birodalom lovagi 
rangjára. Á báróságot ő szerzé 1790-ben, szintén ő emeltetett az ausz- 
triai örök tartományokban? grófi rangra 1808-ki sept. 2-kán. 

A családfa , melyet alkotott , ez : 

Péter tábornok 

József szüi. 1780. 

C8. kir. kamarás. 

(Gr. Batthyány Anna f 1854.) 



Mária Anna József Antal 

sz. 1806. tug. 4. sz. 1807. sz. 1808. 

csil. ker. és pal. Uclgy dec. 2. deo. 31. 

(Gr. Sckönborn cs. kir. kapit. 
Buciikéin Ed.) 



István 

sz. 1817. 

(Gr. May 

Alojzia 

f 1$49. 

Anna 
sz. 1847. 



Péter 

sz. 1823. 

cs. kir. íiadn. 

(Gr._Tige Mfária 

Adalbert Lajos 
sz. 1854 



Ez ág czimere három viz-szintes vonal által három udvarra osz- 
lik. A legfcláo ezüst osztályban koronás kétfejű fekete sas. A középső 
rA-&aj osztályban fekete pénz-erszény vörös zsinóron függ. Az alsó kék 
osztályban három rézsútos csík vonul át. A paizs tetején gróíi korona, 
és azon Öt nyitott koronás sisak. A paizst telamonok gyanánt két pán* 
czélos férílu veszi körül, kezeikben egy egy zászlót tartva 2 ). 

Ugyan e családból volt gróf Bolza Antónia, gróf Batthyán Ist- 
ván neje. Meghalt 1836-ki febr. 23-kán, kora 47-dik évében , Pesten 
Eltemettetett Békés vármegyei szarvason a ). 

Roma család. Zemplin vármegyében czímeres nemes család *). 

Boncz család. A családnak czímeres nemes levelet szerez 
Boncz András 1686-ban I. Leopold királytól. Czimere kék mezőben 
repülő fekete sas (egyfejü). A paizs fölötti koronás sisakon vörös ruháé 
kar nyugszik, markában kivont karddal. Foszladék arany-kék és ezüst* 
vörös 5 ) 

Egy tudós irónk irja , hogy Doboka vármegyében is volt ilynevü 
család 6 ). 



*) l792-ki22. törv. ez, 

2 ) Histor. Herald. Hdbucli. 75. 1 

») 183fi-ki Régtfő 16-dik szám. 

*) Szirnuy C, Zemplin. noí. topegrr. 110. 

v ) Collect. Herald In. Nro 788 

8 ) Bodor K. Doboka vUr.n. Esmértetése 35 53. L 



BoneUi - Bonis. 



íöl 



Bonét ti család. (Landri). Landri Bonét fi János Péter 
1080-ban I. Leopold királytól kapott czimeres nemes levelet '). 

Bonyhád} család. A Perczel család néhány tagja : Per- 
czel Imre baranyai vok alispán, István csongrádi cs. kir. korm. 
biztos , és Gyula Békés vármegyei cs. kir. főnök 1850 ben, nevüket 
felsőbb engedély mellett Bonyhád y-ra változtaták. így támadt ez 
ujabb nevű család. JL. Perczel. 

Bonis család. (Tolcsvai). Abauj , Bihar, Borsod. GtimÖr, He- 
ves, Szabolcs, Szathmár, Ugocsa és Zemplin vármegyében a birtokos 
nemesek sorában leljük Fényes Geographíája szerint. 

Eredetét — ugy látszik — Zemplin vármegyéből veszi , a hol 
fekszik Tolcsva. az előnevet adó helység. Zemplin vármegyében 
tartá lakását azon Bonis Feréncz, ki a Vesselénvi-féle tervekbe ele- 
gyedve , bélyegen veszti javait. Elfogatván , Regeezre vitetik onnan 
Pozsonyba, hol 1671-ben hóhér-pallós alatt veszté életét *). 

Zemp\in vármegyében 1797-ben bir a család Nagv- és Kis Rihz- 
kán *). 

Ugocsa vármegyében 1805-ben Bonis Mihály bir Sás váron, 
László és Pál Dabólczon *). 

Szabolcs vármegyében Bónis Barnabás 
1838 — 1841 -íg szolgabíró. Sámuel ugyanazon 
vármegyének az 1839 1843. és 184 7- ki ország- 
gyűlésen követe (ellenzékig. 1848-ban a magyar 
igazságügyi minisztériumnál egy osztály igazga- 
tója. Majd kormánybiztos. Fogva volt. Neje nagy- 
réthi Darvas Erzse. 

1720-ban Bonis Mihály ily czimert ka- 
pott : a paizs kék udvarán zöld dombon egy szőlő- 
tőke emelkedik fel levelesen , és szőlőgerezdekkel 
terhelve, a mit a paizs baloldali szögletéből a jobb- 
oldali szögletig rézsútosan vörös ós fehérrel vo- 
nalazott lemez (lamina , az ar malisban) vág két 
fele . a lemezen vas horgony látható A paizs fö- 




U" 



V*"*^ 



1 ) Nyítra varmegye levéltarában van az eredeti irmain. 

»J Pethö G. króniir. 31. i Szirm*y C. Zemplni not hs«t 216. 22? 

*) Szirmay C. Zemplin not, topogr 271. 

•) Siirmay C. L'gocka 119. 1Ö8. 

II 



lfȣ Borba*. 

lötti koronás sisakból martalékra vágyó oroszlán emelkedik föl. A fosz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vőrös *), 

Valljon e czimer a tolcsvai Bonis családot illeti-e, vagy egy kü- 
lön ilynevü családot , adatok hiányában el nem dönthető. Az előbbi 
esetben a Bonis család e czimere csak ujjitott vagy megerősített volna. 

Sforliá.s család Gömör vármegyei család, ott laktak nagyobb 
részint a nemesség- szerzés korában. 

Borbás M á r t o n , és fiai Máté , Lukács , András , Bálint , Féter , 
továbbá Mártonnak testvérei Gergely, és ennek fiaival : Miklóssal 
Mátéval, Jakabbal, Benedekkel , — Imre Mártonnak szintén testvére 
Máté és András fiaival, és a harmadik testvér Benedek ismét Mi- 
hály, Miklós és Gergely nevű gyermekeivel; továbbá a negyedik test- 
vér János, fiával Istvánnal, végre az ötödik testvér Salás, mindnyájan 
Be r bás-ok III. Ferdinánd királytól 1651 -ki jul. 20-kán kelt czimeres 
nemes levél á'iai nemesittettek meg , és Gömör vármegyének 1651 -ki 
sz. háromság 13-dik vasárnapja utáni szerdán Peisőezön tartott köz- 
gyűlésében az armalis kihirdettetett 2 ). 

E század elején a családból Gömör vármegyében élt Borbás A n- 
tal táblabíró, ki egy ideig Nógrádban is lakott, és ki 181'J-ki évben 
kelt egybe Gelle Johannával, kitől azonban utódai nem maradtak. 

Gömör vármegyéből átszakadt a család máshová is , igy már az 
172í)-ki nemesi vizsgálatkor Nógrád vármegyében produkál Borbás 
János a fölebbi armalisra vonatkozva. 1755-ben pedig a nemesi össze 
irás szerint Füleken tartá lakását. Ennek utódai s talán fiai lehettek 
Borbás 1 8 1 y-á,n és Péter, ki 1 760-ki január 1 7 kén vett ki Nógrád 
vármegyétől nemesi bizonyítványt. Ugyan azt kaptak azon vármegyé- 
től 1807-ber; Borbás Imre és Márton. Ismét 18 1 9-ben s ) szintén 
Nógrád vármegyétől kapnak elismervényt Borbás János és Pál. 

Egy másik ág később szakadt át Borbás M i h á 1 y által, ki Szé- 
csényben lakott. Atyja József még Gömör vármegyében lakott. Nevezett 
Mihály Gömör vármegyétől 1832-ki június 7-kén vett ki uemességi 
levelet, és gyermekei * Mihály, József, Ferencz. Antal és 
István e mellett Nógrád vármegyében 1833-ki aug. 27-kén hirdet- 
tetek ki nemesi származásukat 4 J. Ez utóbbi ág, mely azóta fiaikban is 
él, családfán igy áll : 



ColJect. Héráid. Mss. Nro 432. 

*) C. Gümi3r ProthocoJ. anni 1651. 

3 ) Azon vánn. jegyzőkönyv 1198. sz. a. 

\) Az értleklett várm. jegyaökönyv. 1308. sz. a. 



tUrbatk - Borbély. 163 

József 



-i 



Mihály 

r 



Mihály. József. Fereiicz. Antnl. Í»*v4n. 

Ez időtájban Szentesen is (Csongrád vármegyében; lakott Bor- 
bás Ferencz, ki e családból igénvlé leszármazását, állítólag atyja 
P á 1 j nagyatyja is Pál, szépatyja pedig István J 732-ben Fén- 
szarui lakos lett volna. 

Borba tk család- Székely család a Bardócz fiók izékben , hol 
hivatalt viseltek tagjai, mint Borbáth János és Mihály l794-ben 
széki táblabírák 

Borbély család. iSimai). E család Bekes vármegyei Simái 
szigetből származott *). Két testvér történeti névre tett érdemet. Bor- 
bély András Eger várában jeles hadnagy volt 2 ) O y ö r g y a másik 
testvér Békes-Gyulán Magócsi kapitány mellett vitézkedett. Később 
1595-ben Báthori Zsigmond szolgálatába áll . ki által 1595-ki május 
25- kén karánsebesi bánná neveztetik ki. A töröktől Bokcsát , Varsó- 
ezot , Facsétot , Lippát , Jenőt visszafoerlalja A temesvári basát meg- 
véré. Báthori Zsigmond ingadozó léptei mellett — ugy látszik — ő 
volt, mint eszes hadvezér és szónok 1601-ben Erdélynek earyik legna- 
gyobb támasza. Básta dulakodásai alatt Székely Mózsessei néhányszor 
ellen áll Básta-nak 1602-ben azokhoz áll , kiket a hazaszeretet elvont 
Báthori Zsigmond politikájától. 1603-ban gyulafejérvári kapitány. 
ugyanez évben gyűlést hirdet Szászvárosba, hol az összes erdélyi sereg 
fóvezérévé tétetik. Azonban ugyanez évben Básta kiszorítja őt Karán- 
Sebesre, seregét pedig a Vaskapunál szétveri. A hatvan éves beteges 
bajnok már ekkor szónoki tehetséget kivéve, nagyon tehetetlen állapot- 
ban volt, és nemsokára ezután hogy ismét Erdélybe visszament, (nyol- 
czadnapra; dec. 15-kén Kolosvárott meghalt. Eltemettetett Ajtoni bir- 
tokán, melyeket hadi érderutMert Báthori István lengyel királytól ka- 
pott adományba. Ezenkivül a Maros mentén is Gyógy mellett szép jó- 
szágai voltak Báthori Zsigmond adományából 3 ). Négy fia-gyermeke 
közül az elsó ifjúsága virágában halt el. A többi három is idö előtt 
harcz- és háborúban veszett el. Leánya szintén négy volt. Ezek egyike 



*) Bethlen Wolnh. VI. *2*. 

*) U. ott. 

») Bethlen Volpk III. 572-620. V. 28. 29. 32. 48 4!). 57. 113. Í4l> 'M 
244 262. 327. 376. 426. 443. 445. 901. 505 515. 526. 527. VI. 69. L Ptthő Gerg. 
krdaikája 138. 151. 

II* 



1414 Borbély 

Békés Istvánhoz ment férjhez , török fogoly is volt , azonban megszö- 
kött , és férjéhez visszajött, A másik Vajda Miklósné Karánsebesen 
pestisben halt meg. A harmadik és negyedik Anna és Krisztina, kik 
után unokái csak halála után születtek , ). így családja kihalt. 

Ez Időben még találunk ugyan Borbély Kristófot Erdéiybeii 
1604-ben Radnótikon lakót, de ki török vagy arnót eredetűnek iratik, 
8 így e családdal összeköttetése nem lehet *jf. 

Borbély család. (Berekszazi). Berekszázi Borbély János ki- 
rályi beegyezést (ConfcöDSuales) kap II. Ferdinánd királytól nemessége- 
és ezimeveróí saját és mindkét nemű utódai részére 3 ). A család való- 
színűleg elenyészett. 

Borbély család. (Lévai), Lévai Borbély György és test- 
vére István 1654-ki nov, 18 kán Bécsben kell czimeres nemes levél 
által nemesítettek meg III. Ferdinánd király által, és azt 1655-ki jul. 
2(j^.st.n Nógrád vármegye Losoncz mezővárosában tartott közgyűlésen 
hirdettetek ki *). G-yörgy a szerző élt még 1684-ben is. és a nemesi föl- 
kelésben részt vett. A másik testvérnek 1663-ban már azon megyei 
nemesi összeírásban nyoma sincs. Ugy látszik Györgynek fia azon 
Dániel , ki az 1726-ki investigatiokov a íhlebbi ar malissal kimutatja 
kétségtelen nemességét 5 ). 

Borbély család, (máskép Timler) A nemes levél Tim- 
ié r , máskép Borbély Andrásra . általa neje Technovszky Juditra, 
és János, Dávid., és Zsuzsanna gyermekeire, továbbá Timler Mihály 
testvérére, végre Technovszky Gábor sógorára . és ennek nejére Bata- 
licz Zsuzsannára , valamint emiitett. Mihálynak *1 u d i t nevű leányára 
- -.vL kiket I. Leopold király Pozsonyban 1659-ki aug. 28-kán kelt ar- 
malis levélben nemesitett meg, és az Nógrád vármegyének 166Ö-ki jan. 
5-kén Losoncz városában tartott közgyűlésében hirdettetett ki í; ). A 
föszerző 16(5 3-ban még Nógrád vármegyében Füleken lakott, hol a 
többi ott lakos nemessel Ő is károsodott a várőrség rakonczátlankodása 
által 7 J. Gyermekei — ugy látszik — onnarf elszármaztak. Testvére 
M i h á 1 y valószínűleg azon Borbély Mihály , ki a nevezett vármegye' 

*) Bethlen "Wolph. id« lapokótt. 

*) Gr. Miko Erdélyi történelmi adatok I. köt. 93. I. 

$ ) Bazín sz. kiv. város levéltárában az eredeti Oonsensualis Anmali*. 

*) Az iltetíS várm, jegyzőkönyv 140. lapján. 

*) Aí )72G-ki jegyzökönyvében szintért azon vármegyének. 

•) Áz ArmaUs kihirdetéséről szók* eredeti bizonyítvány szerint. 

") Eredeti ok!e* r él szerint. 



Borbély - Borbola. 165 

ben meg az 1705 — 1710-ki lajstromokban található. E családbóii le- 
származásukat igénylék Borbély Mihály Fejér vármegyei Baracskai ca 
Borbély ifj. Mihály Temes vármegyei omori lakos 1839-ben ily leszár- 
maztatással : 

Ns. Borbély Mihály 

sz.-raiklósi lakos 

Meghalt 1790. april 15. 

Taápon Győr vármegyében. 



Mihály 

szül Csatkán Veszprém várra 

honnan elköltözött. 



János 
Fejér várm. lakott. 



Mihály 

Omorban Temes vármegyében 

1839. 

Borbély család. (Máskép Kun). E családból 1663-ban Bor- 
bély, máskép Kun György, Füleken lakott. 

Borbély csal ád. (Roffij. Heves vármegyei RofF helységről 
írja elonevét, és ott jelenleg is birtokos. 

Borbély család. Birtokos .nemes család Zemplin vármegyé- 
ben 1 797-ben Ökrös , Szerdahely , Nagy- és Kis-Roszvágy és Lácza 
helységben *). 1 647-ben élt belőle Borbély Mihály, ki a református 
vallás elleni szitkolódzásaért számkivetteteíf, /! ). 

Borbély család (Illosvai). Lakhely* Kraszn a vármegye, hol 
Borbély Sámuel 1794-ben a vármegye levéltárnoka volt. — Borbély 
Bertalan az 1832- ki országgyűlésen jelen nem levők követt; volt. 

Borbély család . (máskép MLrasznai >. Borbély, más- 
kép K rasznai Ádám czimeres nemes levele* kapott, lí.[. Károly ki- 
rálytól 1720-ki aug. 24kén. Czimere kék mezőben zöid tér fölött búza- 
kéve A paizson levő sisakon vörös ruhás kar könyököl , kivont kardot 
tartva, Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék 3 Y 

Borbola család. Bihar vármegye nemesei sorában áll Fé- 
nyes Geographiája szerint. Gyöngyi Borbola Miklós nagyvárad/ 
görög szertart. kanonok 1844-ben, 



*) Szirmay C. Zemplin not. top. 110. 291. 294. 329. 33!. 
») ü. az. C Zempl. not. hist 181 
•") Oollect. Herald Nro 442 



166 



Borcsányi. 



Borcsányi család > (máskép Jaczy). Nyitra várraegyének 
egyik régiebb csalida 1 }. mely a XVI. századra viradva (1515-ben) 
Borcsányi Kristóf, Ádám ésFerencz testvéreket mint az em- 
iitett vármegyei Borcsánv és Jász helységek- 
ben részbirtokosokat mutatja föl. Kristóf 
alapitá az idősb ágat. Ádám magneíkül halt 
el. Peren ez az ifjabb ág törzse lőn, mely 
Báb' nevű helységtől Bábi nevet ia visel. 

Ps. család czimere kék mezőben hármas 
zöld halmon kiterjesztett szárnyakkal fehér ga- 
lamb, melyhez egy másik hasonló repül alá, 
egymást csőreikkel érintve. Á paizson álló ko- 
ronás sisak fölött két bival-szarv között a leirt 
helyzetben a paizsbeli galambok láthatók. A 
paizst a szokásos sisaktakaró (foszladék) veszi 
körül. 

Az emiitett testvérektől a leszármazás a 
jelenlegi nemzedékig következő • 

L tábla. 
Borc<íányi t máskép Jáczy N 




Kristóf 
1515-1571 



Adton 
éli 1515. 

f magúéi k. 



Ferencz 
J5i5— 1531 
Ettől a Bábi ág 
Lásd a III. táblán* 



Kristóf István Ferencz László 

f f + (Sooky Mária) 

r— — -* 

András 

( 1 Búzna Anna. 
2 Dubniczay N.) 



Sámuel 

élt 1601- 1619. 

(Tapolcsány Zsu.) 

Folyt, a II táblán. 



Tóbiás 
1619-1651. 



Mária 

(Koíecsányi 

Ján.) 



J - tói Sámuel 
1703. 



Dániel, 
l7l6. 



illés, 172Ö. Samu. £va. Kata. 



1-tól Imre. 2-tól László János Éva Ilona 
(Emődy (Folyt, a koo. (Hala- (Liptak 
, Judit) lapon.) sy A.) Jőzs.) 



í 



£rzse 



János. Dánlel. 

4. +. 



Mária. Kata. 
(Vajay) 



Kata 

( Apáthy 

Aaár) 



Zsuzsa 
(Újhelyi 



1 1 £ esaládróli adatok Ipolyi Arnold ur gy újteményéből. Á t. tudós 
férfiúnak <?zen -■ és egyéb — roegr ezután fölhasználandó — szives közleményei- 
ért ezennel köszönetemet jelentem. 



Boresány} 101 

2-tó) László 
(mint a túlsó lapon) 



András László. Péter. Zsuzsanna 

(Borcsáuyi Anna). f f (Zlatary Gásp.) 



Ferenoz András Mária András Julianna 

(Dubniczky Anna) plébános. (Novoszedii (N. Dóra) (Germanecz 

I t I János) 



József Lajos. Mária. Anna. An drás 

(Stifft Teréz) f (Csmelak (Horváth ' T. 

, * , Ján.) Istv.) J4noa 

Mária r 



íHuszerinvi Jrfzs^ Mihály. Anna. Krisztina György 

tnuszennyi jozs..> plébános. 

A táblázat élén álló testvérek legidősbike Kristóf (1564 — 1576. 
időközben) Miksa király beleegyezése mellett Nemes- Jácion curiát 
cserél Póka Andrással, és abba a nyitrai káptalan által beíktattatik, 
ugy szintén nagy- ós kis-borcsányi részbirtokába. melyre — ugy látszik 
— uj adományt szerzett a család. A nevezett helységektől Boresány i 
és máskép J á ez y-nak is neveztetett az oklevelekben, melyek szerint 
még 1571-ben is az élők sorában volt. 

Testvére Ádám - mint említem — magnélkül balt meg. 

A legifjabb testvér szintén napjainkig lenyúló ágat alapított, 
melyet a 111. táblán fogunk látni. 

Kristóf több gyermeke közül csak kettő tartá len &gít , és az 
1619-ki évet — ugy látszik — csak három érte meg, úgymint László, 
Samu és Tóbiás, kik ekkor az összes Ősi javakban, ugy magnélküJ 
kihalt testvéreik utáni hagyatékban osztoztak meg. A legutóbb ernii ■ 
tett Tóbiás 1 65 l-ben nádori uj adományt J ") szerez a csatádnak N*s- 
mes- vágy Közép-Jáczon fekvő ősi birtokrészére; azonban leányában 
magvaszakadt. 

Sámuel, ki í 629-ben Haller György cs. kir. tanácsostól, és nejé- 
től Nyáry Borától Szucsányban (Thurócz vármegyében) beiratképen 
(inscriptionaliier; részjószágot kap, — szintén ágat alapit, melyeta 
II. táblán fo ívta tünk. 

E táblázaton a hatodik ízen Andrásnak a Boresány i Anna férjé- 
nek két András nevű fiái látjuk; az egyik plébános, a másik ágai 
nyújt le mostanig. Hogy két egy testvér egy névre kereszteltetett, 
ugy hiszem történtnek 2 ), hogy a plébános Andrásnak halála után szü- 
lethetett a másik András, 



■) Gr. Pálffy Pál nádortól kelt a?, oklevél Bajmócz várában 1651. sept. 1$. 
2 ) Ámbár a régiebb korban , mint a Hunyadiaknál sat látunk arra példát 
hogy két testvér egy keresztnevet viselt. 



168 Borcsauvi. 

Sámuel aga igy következik : 

i 

II. tábla. 

Sámuel 

élt 1601—1619. 

(Tapotesányi Zsuzs.) 

Márton 



Lajos András t Anna 

(Szilágy? Kata.) (Szendrey János) 

Márton 
(Kakasa Éva) 



László József István Imre Kata 



(Matkovics K ata) (Paluska 

1 T7" n x-~ n Julianna) 

János György 



kapitány (Rajcaánvi Pál 

a Wnrmser Kata)" f 1791 



ezredben. 



N. leány. 

Kata r ~ ;: rr: — ;tt™» 



(Jöbsovics 
András György) 



(1. Liszna, Kata. ^-tn. „,* Lőrincz. János. György. 

V Fetor 7«waal (Diveky -a. , . * ,*' 

4iw ' Mihálv) István*) T T 

ti/yt> - (Kollár Kata) 

r ~ ' 1 

Pál Kata Anna 

katona. (Hlavati (Vaczlavics 
Józs.) Fer.) 

János a Wurmser ezredbeli es. kir. kapitány, e század elején át- 
adá a család levéltárát a nyitrai káptalannak , hol az jelenleg is Őriz- 
tetik. A családnál csak lajstroma van. 

Ez ág íi-ágon ugy látszik csak Pál a katonában áll fen. 

Következik a másik törzs-ág FerencztÓl, mely Bábi ág- 
nak 16 neveztetik : 

Hl. tá b J a. 

Fersnez (lásd I táblán) 
élt 1515-1581. 

r . ■ ■ * ; ! 

János Miklós György Gábor János Ádám 

1582. f f j- 1581. gyerm. Lásd a IV. tahién. 



István Mihály János Ferencz Márton András Ádám Anna Kata 

(Kosztolányi f pléb. (Dubniezky f f (Mikulios (Bor- 

Krázíina) ^ Kata) Ilona) csányi 

r ~^ T .. t . r> •• 1 Lásd folyt. Andr.) 

-Ásuza Jusztina István György ,.. / * 

vTörök (Somogyi (Kosztolányi f a kov.tapon 
Kristóf) György) Anna) 

Julianna 

j Tan testvérei .József és János. 



Borcsáuji 



160 



Ádám 
(Miknlics Ilona) 
mint a tuisó tápon. 



Ádám 



János. Pál István 

+ katona (StiiTt 

AppU 

Julianna 

« (Karába 

István) 

r — ——-—-—---——-— 
János 
^Bábon ) 



János 
i (Farkas 
Kata) 



Bora. Ferencz 
(Takács 
Krisztina) 
1795. 



Johanna 

(Branics 

János) 



Sándor 

(Szabados 

Erzse) 



Anna 

(Bajcsy 

jÁn.) 



György 

(Zsigárdy 

Anna) 



János 



József. Pál Imre. György. 
János. Kata. András. 



József 

(Kupritz 

Klára) 



Mihály, 
(katona) 



Ferencz. Teréz. 



József. Lenor. Anna. 
(Balogh 
Andr.) 

Mária. Jozefa 



Mihály. Fer. Kata. Anna. Johanna. György. József, 
(uradalmi + -j- f 

főtiszt) Julianna. Károly. Mária. Zsigmond. Sándor. 



1 



T 



f 



t 



József. János. Antal. Ágoston. Anna. Mária. 
ügyv. tigyv. orros. 



t 



János. Józssf. György Anna. Mária 
1 pap. (Pintér (Ruecska 
Fer", János) 



Imre. Teréz. Kata. Johanna. János. 
P»P 

A családfa élén álló Ferencztél sűrűn sarjadzik le ez ág , és mig 
tőle bat gyermeket látunk , fia János már nyolczat mutat föl, és en- 
nek fia Ádám ismét hat gyermeke által három ágon nyújtja le utódait. 
^ Györgynek Zsigárdy Anna férjének , mint látjuk , annyi gyer- 
meke volt , hogy tér hiány miatt itt a családfán két sorba kellett őket 
helyeznünk, A fiúgyermekek kihaltak nagyohbára ; maradt csupán 
egy, ki ez ágon a család kitűnő féríla és feje Mihály, uradalmi főtiszt 
Pozsonyban. Két tía hites s uradalmi ügyvéd ; Antal orvos. 

Ádámnak (a törzs Ferencz fiának) ágazatát a sűrű elsarjadzis 
miatt szintén egy külön táblázatra kellett hagynunk. 

íme ettől igy jő le a leszármazás : 



170 Burcsifzky. 



TV tábla. 



Ádám . ki 4 III. táblán, 
(a Fereucz fia) 1700. 



János 



r 

György Eszter 

György János 

(Bereezka ' M , "^~ f , 

ír 4- \ Maria. János 

_^±, fParizek 



Ferencz. János. Mihály. Kata. Kata) 



. Klára 
{Ábel Pálné) 

Ádám e családfa feje 170ft-ban a pozsonyi káptalan előtt ellent- 
mond Forgách Simonnak Nemes Jáezon lévő Nagy Tamás curiája 
iránt. 

A család oklevelei után még nehy'ny adatot jegyezhetünk föL 
Így 1633-ban a család egy részbirtokát eizálogitá , mire nézve 1739- 
ben Borcsányi András Kamoesay Dániel nejétől Máriától felfizetést 
(auctiót) fogad el. — i 646-ban Thurócz vármegyei Tót-prónai ré- 
szüket eladják Záborszky Menyhértnek. — Ugyanazon évben János 
N.-Borcsányban lévő minden jogát bevallja Zay Lászlónak. 1656-ban 
István borcsányi részét elzálogitja húsz évre két ezer forintban Ko- 
lecsányi Sebestyénnek. 1664-ben Nagy- és Kis-Boresánvhan Holiósy 
András és Kolecsányi Sebestyén beiktatásának ellentmond a család. 
16£2-ki april 16-kán Kosztolányi Jusztina mint kinek anyja Borcsányi 
családból volt, elismeri, hogy a nagy- és kis-borcsányi birtok leány-ágat 
nem illet. Ugyancsak az oklevelek oda mutatnak, hogy a család a Ny itra 
vármegyei nemes- vagy közép-jáczi, nagy- é3 k is-borcsány i 
ősi birtok mellett később Fornószeghen , Vasárdon Gellénfalván^és 
íhurócz vármegyeben Tót-Prónán és Szucsányban is re 2-javakat birt. 

Boresiczky család. (Borcsiczi es Drictomai). Trenosin vár- 
megye régiebb családaínak egyike, mely Borcsics nevű helységtől 
veszi nevét , és arról irja előnevét is. Ugyanazon vármegyében van 
Driétoma, a másik, e lőne vet adó helység is. 

A család ragjai hivatalt viseltek a vármegyénél, és országos 
kormányszékeknél is. László a kir. udv. magyar kanczeliáriáná! hí- 
vataloskodott 17 8? -ben, ugyanakkor József a Tanulmányi alapít- 
ványnál ügyvéd volt. Adalbert született 1750-ben, pappá lett a 
nyitrai megyében 17 73 ban, ugyanott kanonokká neveztetett 1800-ban, 



Bordás - Bory 171 

ea olvasó kanonokságig emelkedett, végre 1823-ban vaezi káptalani 
nagy-préposttá lőn. Meghalt 1834-ki dec. 10-kén, kora 84-dik évében. 
]?tván 1824-ben már Trencsin vármegye alispánja, és az 183%-ki 
országgyűlésen mint első alispán , egyszersmind azon vármegye kö- 
vete 1 *♦ 

Bordás család. A nemességet Bordás Gergely szerzé 
Máris Terézia királynétól 1763-ki septemberben. Czimere kék 
mezőben zöld tér fölött álló oroszlán , kioltott piros nyelvvel, hátra föl- 
kondoritott farkkal, első jobb lábában három piros rózsát tartva , a bal 
lábát pedig ragadmány után nyújtva , a paizs jobb oldala felé néz. A 
paizson nyitott koronás sisak áll, és abból az előbbihez hasonló oroszlán 
emelkedik ki. Foszladék jobb oldalról arany-kék , balról ezüst-vörös *). 

Bor d ások laknak Szabolcs vármegyében. 

Bor liy család. Lakhelye Heves várraegye. Borhy ím re ott 
vármegyei rendszerinti esküdt 1837-ben. Leginkább azonban lakhelyü- 
kön Gyöngyösön a városnál viselnek hivatalt, mint György tanács- 
nok , József pénztárnok, stb. 

Bory család. (Bori és Borfői) Eredete a XIII. századba föl- 
vihető oklevelekkel. A család tudható törzse Márton, élt IV. Béla 
korában, és ennek tett szolgálatokat. Mártonnak íla M i k 1 ó s IV. László 
király alatt Győr vára megvételében, melyet Ottokár cseh király elfog- 
lalva tartott, vitézségét sebekkei pecsételte meg Jelesül viselte magát 
ugyancsak Ottokár ellen Loa vára ostromában is , ugy a pártot ütő 
Mois és Ugrón elleni csatákban ; ezeket tekintetbe vévén — mint az 
oklevél szól — IV. László király őt a Hont várához tartozott , és attól 
elszakított Bori nevű földdel ajándékozta meg Hont vármegyében 
1275-ben 3 ). 

Adatok hiányában a leszármazási kimutatásból csak egyes ágak- 
nak néhány nemzedéken lejövő sarjadékait. mutathatom fel. 



*) Az l£36-ki XXXVII. törv. czik Borcsiczky József Trencsin megyei 
alispánt és követet a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit vizsgáló bizottmlny tag- 
jául nevezi. De József tán hibásan áll István ht'y elt. 

*) Collect Herald. Nro 30. 

•) Fejér : Cod. Dipl. tom. V. vol. II. pag. 267 közli az oklevelet a család 
levéltárából, iiol tudtomra több régiség is őriztetik, elzárva a család történetének 
nagy hiányára, s melyek alapján igen kívánatos lett volna egy teljes genealógiát 
közölhetnem. — Mccsáry Nógrád Esmért. IV. 25. lapján azt irja . hogy 
1250-ben Bory mejnemrsitó kir. adományteveiel kap. Ez valószinüleg izvndéa az 
évszámban 1275 -ük év helyett. 



«2 Horv, 

A XV. század végétől kezdve mindjárt egy töredék-ágazat imez J ): 

Bori Bory Imr? 

(Korompai Nehémi Kata 

. Özvegy 1499.) 

György 
(Nyiíra vármegyében) 



György Gáspár Zsófia Anna 

r ~T m ~"' 1 magvaszak, f (kis-jáczi ó s 

kihalt. rédekiHruaka 

Andrasne) 

A XVI. század végén Bory Mihály tűnik fel, ki 1590-ben osz- 
tozik Dalmady Gáspár- és Doinaniky Jánossal. 1594-ben részt vett 
mint & baka-bányai várőrség vezérlője 2 ) Pálffy Miklós és Teufíenbaeh 
vezérlete alatt Nógrád vára megvételében , hol Alibég őt és Pogrányit 
névszerint hívta föl a föladási föltételek elfogadására. í Jgyanawm évben 
a palánk? törőkké] Ibrahimmal kapott össze bizonyos foglyok kiváltása, 
végett , minek kihívás lön a vége. Pálffy a párbajt oly föltétellel en- 
gedé meg , hogy Ibrahim ?záznál több embert a párbaj helyére maga* 
vai ne vigyen, minek ellenkezője történvén, a kitűzött határnapon pár- 
baj helyett az összejövetel csak szóversenyzéssel telt el 3 ). — E Mihály 
1595-ben adományt szerzett Hont vármegyei Var bókra. Nejét Nagy 
Borbálát Nagy Sebestyén leányát Siraky János inti meg jegy-aján- 
doka kezéhez vételére nézve *.). Fia István Zólyom vármegyei Do- 
maniki részét , melyet a Domanikiaktól és Kéry Benedektől zálogban 
birt . viszont elzálogitá Bakó Fereneznek , s neje Kalauz Dórának és 
ennek első férjétől származott fiának Verebélyi Jánosnak 1619-ben 5 > 
1632-ben szentelt vitéz (eques auratus) volt, és Korponán lakott. 

Istvánnal egy időben élt Bory F erén ez, Hont vármegyének 
1622-ben szolgabirája c ). 

Bory Judit 1631-ben Gyürky Benedek neje 7 ), 1633-ban már 
mint özvegy Horhy Tamástól zálogba vesz Alsó-Sipeken egy részbir- 



') Geneal. Authent. 207. sz. íol. lat Mss. 

*) Istvánfi 1685-ki kiad. 378. 1. 

*) U. ott 

*) Sz. Benedek! Conv. Prothoc. fí. pag. 1.17. Neveztetett Beke-nek is — 
ugyanott pag. 133. 213. 

*') Ü. ott. Prothoc. K. pag. 62. 

•) 1622-ki XXXVI. törv. ez. — Irományok letartóztatás* miatt prot2stat 
ellene Óesay István. Sz. Bened. Conv. Proth. D. pag. 478. 

7 ) Sz. Benedeki Cönv. Proth. h, pag. 120 



tokot •). Mint Özvegy említtetik í 634-ben is 2 ). 1 637-ben már szent 
Iványi Rafael neje voh , midőn az alsó-sipeki részjószág kibocsátása 
végett intetik meg Jelsith Horváth János neje Bálvándy Maria által a ). 
Meghalt 1 642-beu *). Első férjétől Gyürky Mária leánya, másodiktól 
sz. Ivanyi István születtek , kiknek nevekben is szerzett 1 639-ben 
zálogban Palásthy Jánostól Keszi-Holczon részjószágot 5 ). 

Ez időtájban bori 13ory János tiltakozik testvére Tóbiás ellen, 
mivel ez zálogban birt kis-turi két telkét el akará cserélni Tury 
Ferenezczel c ). 

Bory László leánya Ilona Szalatnyai része kiváltása iránt 
tesz lépéseket, mivel az Illyésházy István által csak zálogban biratott 7 ). 

Bory Gábor Nagy-Csalomja miatt a"VVidffy örökösöket idézteti. 

A XVII. század közepétől egy ágnak nernzékrende ez 8 } : 

Bory György 
(Madách Magdolna) 



MiliáJv Erzse János 
1 662 -- 1 667 . (Lestár Mátyás) f ~"j~£~k 

István Bor& 1662. 



A t •' l (Balezer 

Anna _ Ignacz \ A9mAfnÁ 



(Hamar Pálné; 



Lajos 



•fózsernéi 



Ugy látszik e családfa élén álló Borj György az, ki /iával Mi- 
hályival Tegzes é? Nemes- BorfŐre adományt vesz. de a beiktatásnak 
ellentmond Lipthay György és István 1657-ben u ). Említeti György 
tiltakozik 1662-ben borfői Bory János nak leány ági utódai ellen 1tí j. 
Fentartja vételi jogát Cseri helység iránt lr ) Azonban — ugy látszik 



i ) U. ott. Proth. L. pag 183. Ez évben protestál Csútliy Anna nllen. — 
ü. ott Proth, L. pag. 187. 

*) ü. ott. Fasc. 79. Nro 8. 

8 ) U. ott. Fasc. 17. Nro 58. 

*) Sz. Bened. Conv. Fasc. 81. Nro 18. és Fasc. 34. Nro i9. Onnan követ- 
keztetve, mert azon évi egyik oklevélben még élőnek , a másikban már meghalt - 
nak említtetik. 

5 ) U. ottProtb.M. pas* 9?. 

•) ü. ott Protli. E. pag. 17 

7 ) U. ott Proth C. pag. 551. 

8 ) Pörben törvényesített genealógia szerint. 
% ) Sz. BftttecUki Conv. Fasc. M9. Nro 14. 
™) ü. ott Protk G-. p. 358. 

11 ) U. ott Proáfc H. p 2H 



174 Bory 

— más Bory Gryörgy az. ki nejével Dúló Judittal 1663-ban ellent- 
mond Baloghy Gáspár beiktatásának Felső-Cseriben '). 

A nemzékrenden álló Györgynek említett fia borfői Bory Mi- 
hály 1662-ben az országgyűlés által a határvizsgáló bizottmány tag- 
jává neveztetett ki 3 ). 1664-ben Vesselényi Ferencz nádor uradalmai 
kormányzója volt, és a moguntiai herczeg-érseknél járt követségben *). 
1665-ben Unyatinban adomány utján íi-ágra iktattatik be. de ellent- 
mond Radosóczy István, és mások *). 1667-ben mint Korpona várának 
kapitánya a bánya-városok felé toluló három ezernyi törököt megveri 5 ). 

A családfán nem láthatni Bory Zsófiát Siraky Andrásnét 
1652-ben , ki osztályos ügyben pöröl Bory János ellen 6 ). 

Hasonlóan nincs a családfán Bory Gábor, ki 1705-ben Hont 
vármegye alispánja vol*. 7 

Egy másik töredék* családfa 8 ) imez : 

Bory István 
(Akáes Mária) / 

Gábor 
(Pinkay Zsófia) 



1 — ; ; i 

Anna Mária Zsuzsa Francziska 

(Sclievíjik Ágoston) 

Valószínűleg e családfán álló Gábor az, ki 1756-ban Hont vár- 
megye esküdtje volt 9 ). 

A család nagyobb része Hont, Nógrád és Zólyom vármegyében 
székel. Hontban még Boriban is birtokosok. 

Zólyom vármegyében Korponán e század elején élt Bory Fe- 
rencz, azon megye esküdtje. Jelenleg él iia Arnold. 

Nógrád vármegyében egyik ágból Bory Ádám Petényben meg- 
halt 1855-ben. 

Szintén Nógrád vármegyében e század elején kezde hivatalos- 
kodni Bory Miklós; 1810- ben aljegyző , 1811 — 1 Sí 8-ig főjegyző, 
innen itélő-mester , kir. táblai ülnök , végre Bécsben kanczelláriai reíe- 



*) Sz. Bened Convent. Capsa B. Fasc. 2 Nro 14. 

J ) 1662-ki 37. törv. ez 

8 ) Bartbolomaeidea C GömÖr. p. 749. 

4 ) Sz. Bened. Conv. Capsa B. Fasc. 1. líro 39. 

r 'j Bel M. Notit. Nova H. II. 484. 

*) 8z. Bened. Conv. Proth. E. pag. 17. 276. és Protli. G. p. 18. 

7 ) Lehoczky Stemra. I. 196. 

*) Dejnéndy-Th«3zéry-féie pörben. 

* ' Cseryek nemesi bizonyítványán aláírva. 



Borkovics — Bornemisza 



175 




rens és udvari tanácsos. El özvegye báró Helembach Karolina, csilL ker. 
hölgy, és leánya Vilma. 

Hont vármegyében él Rory János László 
volt táblabjró, kinek nejétől báró Vécsey Fran- 
cziskától gyermekei : Pál 1836-tól ltf 39-ig 
Nógrád vármegye foszolgabirája , 1847-ben 
Hont vármegye országgyűlési követe. 1850-ben 
Hont vármegyei cs. kir. főnök . utóbb ugyanaz 
Nógrád vármegyében 1853-ig. Jelenleg jószá- 
gán él. Elvált neje Osztroluczky Luíza. — Nő- 
vére Emília Scbvarz cs. kir. kapitány neje ; 
a másik Holeczné volt. 

A család czimere kék mezőben pánczélos 
kar kivont kardot, és annak hegyén törökfejet 
tartva. A paizs fölötti sisakon ugyanaz , és kö- 
rüle hold és csillag ragyognak. Foszladék egy 
oldalról arany-kék, másikról ezüst- vörös. 

Borkovics család. Belőie 1681-ben fiorkovics Márton 
zágrábi püspök volt *). 

Borii család. Hazaíiusíttatott Born Ignácz az 1791 -díki 
országgyűlésen. ("72. törv. ez.) 

Borneiuisza család. (Artánházi és kölesei). Egy csoport, 

Bornemisza család támadt hazánkban, nagyobb részét Magyarország 
termetté , innen Erdélybe folytak át , és — kifogytak. Az artánházi 
Bornem isza család , mely Szabolcs e nevű (jelenlegi) pusztájáról 
irta magát , — megmaradt e vidéken. A XV. század közepén már vi- 
rágzásban leljük , midőn artánházi Bornemisza Boldizsár 
vejével kusalyi Jaksich (vagy Jakchy) Mihályival 1445-ben Szathmár 
vármegyei Atya nevű helységet öröklik a kihalt Atyay család után 7 ) 
Boldizsár él még 1481 -ben is, amidőn részére többed magával azon 
megyei K i s-S z e k e r e s és Zsarolyán helység határai kiigazíttatnak 3 ) 
Nejétől Széchy Katalintól leánya Anna, emiitett Jakchy Mi- 
hálynál volt férjnél *j« 



') Katón* Hist. Crit. XXXIV. 712. 
*) Szirmay Szathmár vármegye II 203. 1. 
•)ü.ott245. I. 

*) Bosnáuy* Julianna stb poré lie rezeg Eszterkázy ellen Nempti é* Hela- 
tincz iránt. Innen tvnik ki. hogy praedicatuma de A r i á n h á / a volt. 



116 Burnemfeza. 

E Boldizsáron kivül nem találunk mást, ki az ártánházi prae- 
dicatumot viselte volna. Már 1481-ben egy Bornemisza János ugyan 
csak Szathmár vármegyei zsarolyáni birtokom Kölesei előnévvel 
neveztetik, ki ellen, s több társa ellen is, mint kik Szathmár vármegyei 
Szekeres helység birtokosain hatalmaskodást kivettek el. Mátyás 
király vizsgáló parancsot ad ki Sarolyáni Simon és társai részére !). 

A következők előnév használata nélkül fordulnak elő. Másik 
Bornemisza Boldizsár, ki Szathmár vármegyében Angyaloson 
i 545-ben királyi adomány mellett beiktattatik *>. Ezen második Bol- 
dizsárnak lehetett leánya Bornemisza Kata, ki 1 594-ben Pe- 
rényi (xyörgy abaujl főispán hitvese volt 3 ). 

E családból volt Bornemisza Erzsébet Lónyay Menyhért öz 
vegye, kinek 1637-ben Batiz helységben részbirtok adatott 4 ). 

Bornemisza István 1 048 -ban Szathmár vármegye szolga- 
bi rája volt *). 

Bornemisza család ugyancsak Szathmár vármegyében Nagy- 
Paládon még 1810-ben is birtokosnak iratik 6 ). 

E családhoz látszik tartozni azon Bornemisza Miklós is, 
kinek özvegye 1 552-ben Bihar vármegyében Henczidán 7 J / 2 , Bankon 1, 
Sámsonban 3 , Okányban 3 1 /* > Balkánban C> 1 / 2 portát birt 7 ). Es B o r- 
nemisz? Bernát, kinek özvegye ugyanakkor Puzárban egy porta 
birtokosa volt 8 ). 

Bornemisza család. (Pécsi, Kálnói, Ádámföldi). Borne- 
misza Gergely, kit tanultsága végett d e á k-nak (litteratus) nevez- 
tek 9 ) , pécsi kovácsmesternek a fia volt , mint irja többek közt Budai 
F. — 1552-ben részt vett Dobó alatt Eger vára védelmében , és ott 
különösen kitüntette magát 10 >. A következő 1553-ban Eger vára ka 
pitányává neveztetett ; s mellé Sárkándy Pál adatott , február 22-kén 
indult el Pozsonyból Alaghival Egerbe 11 ). Ugyanezen évben Bárán Már- 

») Gr. Teleky Hunyadiak kora XII. 317. 1. 

*) Szirmay : Szathmár II. 126. 

•) Wagner ~M.au. tom. LXX. p. 269. É3 érintett Bossányi -féle pör. 

4 ) Szirmay : Szathmár II. 299. 

*) ü. ott I. 132. 

•) ÍJ. ott Ií. 267. 

1 ) Bielek Majores Hung. Il3. a több lapj. 

*) ü. ott 141. 1. 

9 ) Istvánfi «iet 1685-ki kiadás 226. lap. 

10 ) U. ott. 229. - Forgaeli Comment. 72. 73. 83. 
*) KovácLich : Scriptores Aíinor. í. 92. 93 1. 



tou magvaazakadtáu Sáros vármegyében Bartos helységet kapjál. Fer- 
dinándtól ad >mányban , melyben Gretjorius iittaralus Bornemis&i, de 
Qw'nqtie LccLbiis Trovis'ir d Caateílanu* Arcis Agricnste irattk í ) A kö- 
vete -ző évbor. a hatvani bég • télien kirontván, elfogatott, es Törökor- 
szágba hurczoltatctt , hol sanyarú rabság után megfojtatott 2 }. Fia 
János szintén a katonai pályán állt. de 1567-dik után Erdélybe köl- 
tözött, és Bathori István mellett 1570-ben az oroszok ellen barczolt. 
loSl-Li márcz. 21 -én adományba Doboka vár negyebon Sz^nt- Jakabot 
kapta s ) , mely azelőtt Újvárhoz tartozott Később Báthori Zsigmondot 
szolgálta, és 1588-ban nagy tényező volt Sziléziában a Miksa elleni győ- 
zelemben. 1594-ben Hatvannál a törökké! LarczoltB. Zsigmond részéről, 
a ki ugyanezen évben többel együtt elfogatja, Gyaluba záratja, es meg- 
fojtatja. Temetési himnust énekelve ment a vérpadra *J. E János 
K á 1 ii ó r ú 1 irta előn^vét 5 ). Ennek utóda s tán íia volt kálnói Borne- 
misza György, 1600-ban felső-magyarországi iőhadi-segély adó- 
beszed óje 6 ). Neje bánfalvi Barius Ilona, Barius Péter leánya volt 7 ). 
Ha Lehoczkinak hitelt adunk — Gergelynek György fia is volt *), 
ki Bartoson temettetett el. Ugyanaz szerint czimere: egy lándzsával 
átszúrt kar. 

A Sáros vármegyében jelenleg is tehetős AdámföldiBorne- 
misza család Kálnórcl is irja magát. Ez okból — ámbár leszár- 
mazásukat és a folebbiveli összefüggésüket nem ismerem — egy czikk 
alá kellett foglalnom emezt is. 

Ádámföldi Bornemisza István 1723-ban Abauj várraegye al- 
ispánja y ). 

Ádámföldi Bornemisza Antal 1735-ben, 1751-ben az eperjesi 
kerületi tábla ülnöke ,0 ). 



») Wagner: Diplora. Sáros. 403. 1. - Lehoczky Steram. II. 64 1 de 
Kálno és Keszthely irja , és zalai főispánnak. Neje szerinte Semsey 
Magdolna lett volna. 

*) Istvánfi id. h. — Forgách. 84- 88. 1. 

•) Kállay: Székely Nemz. 236. 1. V. 3. Budai F. Lex. I. 428. 1. 

4 ) Bethlen Wolpu. Hist. de Rf.b. Transyl. III. 414. 429. 463. 480. 486 

*) Kállay id. h. 

•) 1600-dik III. törv. ez, 

7 ) Pörbeli genealógia. 

•) Lehoczky Sten>m. II. 64. 

•) Lehoczky Stemm. T. 183. 

lü ) Lehoczky Stemm I. 185. és 1751-ki XX VIII. törv oz. 

12 



178 Bornemisza. 

Adáraíöicli Bornemisza Gábor 1825-ben Sáros vármegye or- 
szággyűlési követe 1 ). 

Káinéi és ádámfeldi Bornemisza János 1 847-ki márczius 6-án 
esküdt meg Tahy Katalinnal. 

BorneiriiKza család. (Berzenczei). Alapitá és be is végzé e 
családot Bornemisza "János, Tolna vármegyei jelentéktelen nevű 
szülők gyermeke , kit Mátyás király emelt a porból 2 ) kincstartóságra. 
1 491 -ben Mátyás ellen Miksához pártolt, de visszatérve, kegyelmet 
nyeri, Ulászló korában Buda vára kapitánya volt. í 514-ben a kuruez 
lázadás legyőzésében részt vett. 1526-ban a mohácsi vész idején 
II. Lajos királyné Mária mellett Budán lévén, végig ennek hűségében 
maradt, és Pozsonyba menvén ., ott a vár kapitánya és főispánja volt. 
Ugy látszik meghalt azon évben. írják azt is róla, hogy v ő lett volna 
egyike, ki Ulászlónak tanácski, gyermekeit Ferdinánd családjával Össze- 
házasítani. Állítólag Erdélyben Fogaras várát birfca volna, mit az ő ha- 
lála után kapott meg Nádasdy Tamás. Berzencze várában Örököséül 
Kerechényi Jánost tette. Utódai — Lehoczky szerint — a Káldyak, 
szentgyörgyi Horváth , Nádasdy, Poky családok 3 ). 

Lehoczky még azt is irja 4 ) , hogy ez atyja lett volna pécsi Bor- 
nemisza Gergelynek, mi azonban már előadottak által is valótlan- 
ságnrJk tűnik ki. 

Hogy mint kincstárnok rósz sáfára volt a pénznek , irja Császár 
Mihály, ki naplójában irja, hogy íla nem volt, és szegény testvérét nem 
segite stb. 5 ). 

Bornemisza család. (Karthali) Karthali Bornemisza 
György salgói várnagyot Sági János Gömör vármegyei M é h i , 
és Nógrád vármegyei Ság, Ethes és Újfalu birtokba vételétől, testvérét 
Sági Lászlót pedig elidegenítésétől tiltja a Sági Convent előtt 
1481-ben nov. l-jén 6 ). 



*) 1827-ki VII. törv. czik. 

2 ) 1 s t v á n f I 1685-ki kiadás 25. lapon: fínne Joannem Eornemissatn , quae 
vox sobrium alqtte abslemium no tat , e Tolnensi pernobiH eppido oriundum , Malhia- 
rez; virtulis inditsiriaeque cjus captvs > ex htimili ohscvroque locu ad aerarii praeficlvs 
ram promoverat. 

3 ) Istvánfi 1685. kiad. 29. — Révai de Sacra Cor. Scliwandtneruél II L 
418. — Lehoczky Stemm II. 63. 

*) Id. helyen. 

5 ) Lehoczkynál id 1. „Homo nescit ponderarc , quantvn* pretentum regium 
stí»! nsvrpavit , et tamen (e helyett noha = lícet) (iilo caret , ncque eriam fratrem 
ii'ían pauperem adjucal, et utiqUe ncscitur, pecttniam quo farit ?' : stb. 

") Gr. Teleky : Hunyadiak kora Xíí 105. I 




Bornemisza. 170 

Bornemisza család. Nem ismervén az előbbiekhez rokon- 
sági viszonyait , külön említendő Bornemisza 
Pál, ki alacsony sorsból emelkedve ki *)< 1548- 
ban budai prépost, 1550-ben veszprémi, 1553-ban 
erdélyi püspök , és vajda is 1556-ban, de ugyan- 
akkor visszajő Magyarországba , 1558-ban nyitrai 
püspöki helyettes is , 1568-ban királyi helytartó 
volt. Meghalt 1579-ben 2 ). 

Czimere, melyet pecsétén használt, hattyú 
fölemelt szárnyakkal *). 

Bornemisza család (Borosjcnei, berhidai és petrelini). 
A XVII. század közepén két egy teytvér Bornemisza tűnik föl , kiknek 
egyike Pál BornemiszadePetrelin*), a másik LászlóBor- 
nemisza de Berhida 3 ) irá magát. A tyjok Bornemisza László 
borosjenei előnévvel iratik 6 ), és Váradon lakott 

Bornemisza Pál 1633 ban jenŐi várkapitánynyá tétetett, hol 
midőn a lippai törököket megveré, ezek panaszán a fejedelem Rákóczy 
György kénytelen volt őt onnan elmozdítani , azonban nemsokára e 
helyett udvari főkapitányává , majd mezei főgeneralissá tette , és sok 
szép jószággal is adomány ozá őt Rákóczy. Petrelint Belényes vidé- 
ken még Bethlen Gábortól kapta , több szép birtokkal , s Jenő vidékén 
is birt. Epén midŐn x Magyarországon táborozott Rákóczy , meghalt B. 
Pál Hernád-Németiben 1644-ki octob. 25-én, két heti betegség után. 
Tetemei Váradra vitetvén , 1645-diki június 27-kén nagy pompával a 
főegyház falaiba takaríttattak 7 ). Három leánya maradt : Zsuzsanna 
Kemény Boldizsárné *) , A n n a I. Apaffy Mihály fejcdelemné 9 ) , és 
Kata 1 ') losonczi Báníl'y Dienesné. 

Pál testvérének Lászlónak egy leánya Anna Széki Teleky János 

V) Forgách Corament. 142. lapon szokott gyalázkodás! modorával irja rdla ! 
„£sc ívfima fltbi n*lus. il 

») Bethlen Wolph. I. 551.600. — Pray Annál. tom. V. p. 417. Forgách 
138. 141. 143. Mikola id. M. 29 - BenkŐ Transylv. Geu. 1. 192. 22b. 

*J Battiiyán Leges Eccl. II. De láttam két rendbeli eredeti oklevélen is. 

4 ) Mikola 29. 38. 1. 

s ) Kazinczy Fer. Ered. Munkái. II. 376. Egyedftl nevezi B e r h i d a i-nak. 

•) Szaíárdy : Siralmas krónik. 93 s köv. 1. 

1 ) U. ott 186. 1. 

*) Kemény önéletírása Szalay kiadása 13. 1. 

•) Életet leírtra Hölgyfutár 135l-ki 128 fámában. 

w ) L. leveleit Családi Lapok l«56-ki 13. tsám. é« „N o k v i 1 á g a 1 ' 
Divatlapban 1857- ki 41. számban 655. lapon közölve. 

12* 



190 Bornemisza 

jenői kapitány és zarándí főispán neje volt , és anyja a hires erdélyi 
kanczellár Teleky Mihálynak. 

A folebbieknek nemzékrendi kimutatása iraez : 

László 

Pál László 



jenéi es • A 

i J .. rjll Anna 

T^ kap (Teleky János) 



f 1644 



Zsuzsa Anna Kata 

(Kemény (Apaffy (Bánffy 

Boldizsár. Mihály Dienesné) 

f 1657.) fejed ) 

Anna (Pál leánya) mily befolyásos szerepet vitt a török rabság- 
ból kiváltotl és fejedelemmé lett férje ApafFy oldala mellett , és olykor 
mennyire védszelleme volt a gyenge Mihálynak, történeteinkből kivált 
a Béldi és Bánffy bukását tárgyazó történetekből tudhatjuk a ). Meg- 
halt 1688~ban 

Bornemisza család. (Szendroi). Ez előnevet használta -*) 
Bornemisza János, ki 1627-ben kassai altábornok volt, Bethlen hive, 
ennek halálával föladta Kassát II. Ferdinándnak 3 ). 1 634-ben szendroi 
vára kapitánya volt, és — ugy látszik — innen neveztetett szen- 
d r ő i-nek , avagy talán birtokrészt nyert ottan ? Ugy látszik ő volt 
azon Bornemisza János is , ki Némethi Balással Bocskai magyaror- 
szági hadjárataiban 1604 ben részt vett 4 ), és 1605 ben Tokajt vivta *). 
Ezen szendroi Bornemisza János 1 649-ben Lehoczky szerint báró 
lett 6 ). 

Bornemisza család, (Boii). A XVII. század elején él bodi 
Bornemisza Imre , kitől Garacsy, Czúcz , Batta családok származnak 
leány-ágon Imrétől igy kezd folyni a család leszármazása : 

Imre 

László 



Margit 
(Pahy Benedekné ) 

Pahy Benedeknek leányaitól jőnek le az emiitett családok 7 ). 



l ) Cserey Mik. Históriája 67. 77, s több 1 
T ) Szirmay : C. Zemplin not. hist. 167. 181. 1 

3 ) Kazy Hist Reg. H. I. 256. 1. Kaprinai Mss. XXVIII. 284. Szalárdy 
Siralm. Krón. 78. L — Kemény J. Önéletírása S/aíay kiad. 39. 1. 
*) Bethlen Wolph. VI. 180. 184. 204 
*) CJ. ott 224. 1. 
») Lehoczky Stemm. í. 168. 1 

7 ) Lisznyói Dam<5 Andrásnak Mocsary k-zlO eüen 1768-ban indított pö 
ÍS-grád fevtár 



Bornemisza 181 

Bornemisza család. (Kápolaai). Erdély kihalt családai 
közétartozik. Kápolnai Bornemisza Boldizsár 1541 -ben az ország 
főkapitánya , mellé rendelteiik Bagdi György és Végedi Imre l ). 
Ugyanaz még 1545-ben is -). 1573-ki sept. 5-kén fia nevében is bizto- 
sítja Bardóczi Jánost , hogy Ferdinánd királytól Huszt vára harmad 
részében lakást fog kapni 3 ). 

Fiáf és utódait megnevezni biztosb adatok hiánya gátolja. Mi- 
kóla szépnevü családokkali rokonságát emliti k ). 

Bornemisza család. (Kolosvári). 1644-ben két testvért 
eralit a 'órténet . úgymint kolosvári Bornemisza Lászlót és ennek 
öcscsét Ferenczet, ki Homonnai Drugeth János szolgálatában 
állott , midőn Tokaj várát Rákóczy György megvevé , mibe nevezett 
Fe re n c z nem szívesen egyezett bele *). Mikola a kor meghatározása 
nélkül emliti kolasvári Bornemisza Gergelyt, mint korának hír- 
neves férilát 6 ). 

Bornemisza család. (Kászoni , bárój. Erdélynek székely 
eredetű családa. Alapitá Csik Nagy-Kászon nevű falujából származott 
Kászoni János, ki — ■ mint Kővári irja 7 ) — a fejedelmi kor vége 
felé 1687-ben mint tehetségdús növendék Kolozsvárra megy. Onnan 
b. Száva Mihályhoz Írnoknak , majd a kolozsi sóaknáknál jut alkalma- 
zásba. 1 708-ban a Rákóczy hoz hajlott Henter Benedek helyébe csiki 
fökirály bíróvá neveztetik. III. Károly király és fejedelem föliéptével 
mint a hit letevők egyike megy fel Erdély részéről, hol képességét 
megismerteti. Hazajővén, udv. kanczellár lőn. 1721-ben főkormány- 
széki tanácsos. í 722-ben a pragmatica sanctio átvitelének egyik leg- 
buzgóbb pártolója : belső titkos tanácsosi czimet kap ; s a görgényi 
uradalom 22,000 frtban részére iratik. 1735-ben országos elnök lön 8 ). 
Feles szerzeményei mellett báróságot is szerzett, és a kászoni név 



1 ) Kovachich Scriptor. Miaor. I. 23. 

2 ) Kemény Jós. Notitia Arcnivi et Cap Albens. 211 
») U. ott II. r. 92. lap 

4 ) Mikola id. m. 29. 1. 

s ) Szalárdy Siralraas Krónika. 155. 1. 

*) Mikola id. m 29 I. Vir olim nominatissimus Gregortus Bornemisza de 
Kolos vár. 

*) Kővári: Erdély nevez, családai 53. — Kaprinai által báró Borne- 
misza János Ferencz táboritok halála fölött 1747. márcz. 4. Szebenben az egyház- 
ban az országos rendi k elöít mondott O' r a t i o F « n e b r i e 

8 ) U ott. És Kállay id. m 235 -Beako Ka r. Csik-Gyergyó és Kászon 
52. L M i k o 1 a id. m 30* 1. ö e n k ő Transvlv. General. 11. 15. 



182 



Bornemisza. 



mellé a Bornemisza nevet vette föl Szép előlépései mellett jó há- 
zasságokat teve. Első neje vajda szent-iványi Bcdoni Klára volt , kitol 
Ignác z és János fiai születtek. Második nejétől báró Haller Bor- 
bálától három gyermeke Ion. ezek között P á 1 1 ). 

Jánostól (kinek másik neve József) igy sarjadzik le a 

család : 

I. János József 

1735. orsz. elnök 

• nejei : 

első Bodoni Klára második b. Haller Bora. 
. , ...,> » ■ . , 



lgnácz 
kincsfc. f 176!). 



II. János Ferencz 
táborn. -j- 1747. 

(Gr Csáky Katari 

i A - £ ~: — i ' 

Anna Mária 

(b. Jósikané) 



Pál 
( Mikes Anna) 



Bora József N. 

(g. Gyu- (Barcsay (Macs- 

Jay Samu) Róza) kásiné) 



Anna Klára III János Krisztina 
(g. Gyulay f 1796. (gr- Nemes 

Samu) (gr. Haller György táb) 

Gábor. 



Pál 

g. Mikes 

Klára) 



Leopold 
cs. kir. kam. 
f 1806. márcz 19. 
(b. Bornemisza Klára) 



Jozefa 

(gr. Nemes 

Ádám) 



Albert, Klára 

(b Huszár 
Klára) 



Jó/sef f 

József 
Sándor 

Kálmán 

elesett 
1848. 



IV. János 

(b. Jósika 

Antal') 



Leopold 
(nőtlen) 



lgnácz 
C Katón a 

Klára) 



Róza 

(gr. Mikes 
Károly ) 



(^i'. Haller 
Gábor; 



Leányok Gyula Tivadar. 

János József ors/áo os elnöknek a család-alapítónak lgnácz fia 
Torda vármegye főispánja, majd kincstárnok volt. Meghalt 1769-ben 

János Ferencz (János Józsefnek Üaj tábornok (Generális 
vigiliarum ÍVaefectus) volt. Tanult Gratzben, Bécsben. Meghalt Sze- 
benben, 1747-ki febr. 11-kén, kora 39-dik évében a ). Gróf Csáky Kata- 
lintól csak egy leánya maradt. 

Pál a harmadik legifjabb testvér 1764-ben Csikszék főkirály- 
birája 3 ) volt. ' 



f ) M i k o \ a id. h. 30. - Kóváry Mifcola ellenében — valószínűleg hibásan 
megfordítva lgnácz és Jánost Bodoni Klárától vá ló gyermekeinek irja , ée Pált 
Haller Borbaiától 

*) Fölötte — mint ernliíém — Xaprinai mondott az országgyűlés alkal- 
mával Szebenben beszédet latinul ; — és P. Gyalog i János jesuita magyarul 
tlofoíti Prédikál siet. Syomt. Kolesvúratt 1747. 

3 ) B e u k ő K á r. Csík. Gyergyó és Kászon 52. L 



Bornemisza. 



183 



Igoácznak fia ÍII. János Hunyod vármegye főispánja volt, ké- 
sőbb nyugalmaztatva, az irodalommal volt foglalatos, és 1777-ben köny- 
veket * ) adott ki. Fia LeopoJd c.s. kir. kamarás 1806-ki márez. 19-kén, 
kora C/>-dik évében balt meg 2 ). 

A most éiők közül János 1842-ben főkormányszéki tanácsos ion 

C z i m e r e a családnak itt láthötú- 
iag , mint azt a bárói rang nyerésekor 
kapa. t>t részre van osztva, a hatodik ud- 
vart a szív (vagy kezépj koronás paizs 
képezi. A paizs felső része függőlegesen 
két osztályra van osztva. Az alsó rész két 
rézsútos szegessel három udvarra oszlik. 
A felső jobboldali vörös mezőbei :• zöld hal- 
mon fehér kereszt; a baloldali kék udvar- 
ban hatszögletű csillag. Az alsó jobboldali 
első kék mező üres, mellette a fehér rézs- 
útos szalagon három csillag. Az alsó vö- 
rös mezőben *) hattyú úszik. A baloldali 
alsó ezüst mező fészkén ülő pellikánt *) mutat. A közép paizsban arany 
mezőben kétfejű sas sötétlik. 

Bornemisza család. (Máskép Baranyai). Bornemisza, 
máskép Baranyai Andrásnak irta be (inseripsit) Dobó Ferencz Baathi 
curiáját és Bagonya helység felét 1590— 1601-dik év táján , de ismét 
visszaváltá *). 

Bornemisza család. (Máskép Budai Bolghár). Bornemisza, 
máskép Budai Bolghár Pál JNógrád vármegyében lakott, hová — ugy 
látszik — beházasodás utján jutott 1614. táján, elvevén tholdi Tholdy 
Lászlónak Dávid Katalintól született egyik leányát Annál, kivel 
szép birtokhoz jutott. A hires Tholdy család kihaltával neje nővérének 
Tholdy Katalinnak is ő Ion gyámja, akit elvevén siroki Egry Ist- 
ván, 1651-ben június 30-kán Szécsényben osztoztak meg a többi bir- 
tok közt az ősi Toldi pusztán is. Az osztály izetlenséggel ment végbe, 




J ) Kőváry szerint, ezimeik : EstvÜi Idctöltés , és a másiknak Stobadox Lék* 
Ehtt , szomorújáték. 

*) Kővárynál — valószínűleg — sajtóhibából áll 1836-dik év. 

8 ) A cziraer Kőváry munkájából van átvéve , az általa gyanított hibával 
együtt, mi a vörös mezében látszik elkövetne. Ott a paizs tojásdad alakú. 

4 ) G y a 1 o g i J. Halotti Prédiká Utójában fészkén ülő gólyát emut 

*) Sz. Benedek! Oonv. Fasc. 105. Xro 28. 



f$4 Borneniisea. 

s Bornemisza Pál boszujában még Egry nemességét is kétségbe vor.á, 
miből becsraérlési (dehouestator.) pör támadt 1653-ban a vármegye 
előtt, mit Egry nyert meg 1 )- Bornemisza Pál, (ki megyei jegyzőköny- 
vekben többnyire Buday Pál néven iratik, egyéb általa kiadott 
osztályos és pörös irományokban pedig Bornemisza, máskép Budai 
Bolgbár-nak) 1655-ben Nógrád várraegyének helyettes alispánja volt 2 ), 
és több választmányokban vett részt. 1656-ban arról tétetett hiteles 
tanúvallomást , hogy Szécsényben házán Lipthay István szécsényi vár- 
kapitány hatalmaskodást követett el 8 ). Figyermekei nem maradtak? 
javai leány- ágra háramlottak. Családot ekép alkotott : 

Budai Bornemisza Pál 1655. 
(Tkoldy Anna) 



Anna 1970. Sára 1670. 

(Id. Vattay Pálné) (garamszeghi 

Géczy Gaborné) 

Bornemisza család. (Ternyei). Ternyei Bornemisza csalá- 
dot emlit pusztán névvel mint létezettet Lehoczky 4 ). 

Bornemisza család. (Tolnai). Ily előnevü Bornemisza csa- 
lád is a fölebb említett iró szerint élt hazánkban 5 ). 

Bornemisza család. (Somi). Somi Bornemisza család is 
esak pusztán emlittetik Lehoczky által 6 ). 

Bornemisza család. (Valathai). Valathai Bornemisza csa- 
ládról is nevén kívül egyebet nem tudhatunk 7 ). 

Bornemisza család. (Illósvai). ügocsa vármegyében szé- 
kel. Illósvai Bornemisza Gergelynek özvegye 1805-ben Sásváron köz- 
birtokosr.ő 8 ). 

Bornemisza család. (Mínaji). Valószínűleg Ungh vár- 
megye M i n aj helységéből ered , honnan elonevét irja. Egy ága Nó- 
grád vármegyébe szakadt a múlt század közepén , — ugy látszik — 
minaji Bornemisza József személyében, kinek neve már azon vár- 



') Prothocol. C. Neogr. anni 1653. p. 22. hol az Egry ellen pörből mindez 
kitűnik. 

*) ü. ott. Prothoc. anni 1655. pag. 149. 

a ) Sz. Benedeki Conr. Fascic. 44. Nro 40. item Faac. 54. 

*) Lehoczky Stemm. II. 64. 

*) U. ott. 

«) ü. ott. 

7 ) U. ott. 

•) Szirmay C. Ugocea 119. 1. 



Bornemisza. 



185 



megyének 1755-ki nemesi lajstromában található. E Józsefnek fia le- 
hetett Károly, kinek fia István, Nógrád vármegyének hosszú 
ideig páratlan ügyességű csendbiztosa volt , már 
1816-ban szolgabíró, és ama hivatala mellett is 
szolgabírói czimmel mintegy 1844-ig. Lakott Pasz- 
tón Heves vármegyében. Gyermekei maradtak. 

Cziraere a családnak kék mezőben egy koro- 
nából kiemelkedő bajnok , feje fölött fölemelt ke- 
zeivel egész várat tartva. A paizs fölötti koronából 
szintén bajnok nyúlik föl , jobbjában kivont kard- 
dal. Foszladék innen arany-kék, onnan ezüst-vörös. 

Hornéin iszrt családbeliek. Még egy 

sereg Bornemiszát ismer történetünk, kiknek 
családi eredetüket, Összeköttetéseiket nem ismerve, 
minden vérséges viszony igénylése nélkül e czikk 
alá kell helyeznünk. 

Bornemisza Bálint 1447-ben aláirta 
Hunyadi János kormányzóságáról i végzést í ). 

Bornemisza György főember meghalt Pozsonyban , 1552. 
február 13 -kán *). 

Bornemisza Sebestyén Lippánál harczol Nádasdy Tamás 
alatt 1551-ben 3 ). 

Bornemisza Farkas Izabella egyik tekintélyes hive Beth- 
len várában Dobó és társai által ostromoltatik . és föladásra kénysze- 
ríttetik 1553-ban fc ). 

Bornemisza Gerge; '561-fcen szepesi és jászói prépost, 
1563-ban nov. 19-kén s ) csrnádi püspökké neveztetik, 1572-ben váradi 
püspök lön. Királyi tanácsos is volt. 1582 ben a nagyszombati fblebbe- 
zési törvényszék ülnöke 6 ). Meghalt 1584-ben. 

Bornemisza Miklós magyarországi Tisza vidéki dús ne- 
mest megölik a hajdúk 1 603-ban 7 ). 




*) Pray Annál. III. 61. 

2 ) Kovachich Scriptor. Minor? í. 92. Oláh Miklós Érsek jegyzése. 

») Pethó Gergely Krónikája 114. lap. 

*) Bethlen Wolpli. I. 553. 

5 ) Codex Széchenyian. Mfi». tom X. a Nemz Múzeumban 

6 ) 1582-ki IV. törv. czik. 

*) Bethlen Wolph. V. 295. 323. 1. 



186 Bornemisza. 

Bornemisza Boldizsár erdélyi főnemes 1 ) , Rudolf király 
bive, és Basta embere, ki Szebenbe küldi őt rendekhez 1601-ben. Nem 
hajolván Székely Mózseshez, 1603-ban javait földulatja Gyerőű János. 
Később 1604-ben Bocskaihoz tér át. 1607-ben már tanács-ur és Fejér 
vármegye főispánja , midőn fejedelmi egyezés mellet!; birtokot cserél 
brassói llerser Jánossal 2 ). Rokona Bornemisza Mátyás 1604-ben 
Sármasághinak fogságbóli kimentésén fáradozik 3 ). 

Bornemisza Péter Pozsony vármegyei DetrekŐi evang. 
leikész nemesi eredetérői nincs adatunk , de mint az irodalom embere 
megérdemli fölemlitését hittani magyar munkáiért. 1584-ben irta Pre- 
dikáczióit 4 ). Hasonlókép jő tekintetbe 

Bornemisza Tamás budai polgár, ki 1541-ben Budát Fer- 
dinánd kezére igyekezett keríteni. Budának török kezébe kerülése után 
Ferdinánd kegyelméből élősködött. írt Buda elestéről egy emlék- 
iratot *), 

Bornemisza család. (Máskép Sz(oliiikovich). Borne- 
misza, máskép Sztolnikovich Kristóf 1770-ben a dalmát-, horvát-, 
tótországi királyi tábla ülnöke ; ugyanakkor Mátyás Zágráb vármegye 
alispánja volt. 

Bornemisza család. (Kis-Unyomi). A kis-unyomi Borne- 
misza családnak czimere kék mezőben koronából kínőlő oroszlán , első 
jobb lábában hármas vörös rózsát tart. A paizson álló sisak koronájá- 
ból is a leirt oroszián nyúlik ki. Foszladék ezüst-kék , és balról arany- 
vörös 6 ). 

Bornemisza család. Ilynevü nemes család volt Zempliu 
vármegyében is. Bornemisza Mihály 1660 — 1668-ban azon várme- 
gyének szolgabirája. Az utóbbi évben ő volt egyike azoknak 7 kik a 
Jesuitáknak S.-Patakra bevitele ellen tiltakoztak 7 ). 



1 ) Bethlen Wolph. V. 51. 1.31. #<>» tam oye , quőm virtute Familiae prae- 
pcllens. ~ ü. ott. 321. és VI. 229. 

2 ) Kállay íd. m. 23b*. 

3 ) Bethlec Wolph. VI. 31. 

4 ) Korányi ; Meni. Kung. I. es Nova Memória 542. 

5 ) Magyar Történelmi Emlékek a Magyar Akadémia által. Fest , 1857. 
III. kötet 193-204. 1. Kiadta előbb Podhraczky József is: ;> Két magyar kró- 
nika'' czíni alatt. — Az előbbi raimka élőbeszédében lásd XII. lapon is. L. Révai 
de Sacra Corona Schwandtnernél II. 463. 727. 

*) Adami Scuta Gentil I. 

7 ) Szirmay C. Zemplin. not. hist. 189. 205. 214. L 



Boróezy — Boronkny 



187 



Boroczy család. Nyitra vármegyei Csejthe-rŐl irja elö- 
nevét. 

Boróczy Péter 1800-ban I. Ferencz királytól kapott nemei 
levelet. Czimere négv udvarra oszlik függőleges és viz-szintes vonal 
által. Az első és negyedik fehtr mezőben kék ruhás vitéz áll kivont 
karddal, melynek hegyéu levágott emberfej látszik A második és har- 
madik vörös mező egy ágaskodó arany vizsla- ebet mutat. A paizs sisak- 
jából a leirt vitéz emelkedik föl. Foszladék jobbról ezüst-kék , balról 
arany- vörös ') 

Boron ka y család. (Boron kai és Né- 
zetté i) Szétterjedt régi család , mely jelenleg 
Bars, Fejér, Hont, Somogy, Veszprém és Zem- 
pliu vármegyékben 2 ) birtokos. Törzshelye So- 
mogy vármegye , hol Boronka helységét P á 1 
1476-ban kapta adományban , és innen veszi a 
család nevét, melynek régiebb eredetét eddig — 
tigy látszik — homály födi 3 J. 

A család czimere kék mezőben koro- 
nából emelkedő kettős kereszt. A paizs tetején 
álló sisak koronájából oroszlán női ki, első jobb 
lábában kivont kardot villogtatva. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 4 ). 

Nevezett Páltól származott nemes Boron- 
kai János deák (litteratus) , ki 1560-ban bi- 
zonyos ügyben tanúságot tesz 5 ). 

Jánostói a családfa igy sarjadzik le 6 ) napjainkig 




*) Adami : Scuía Gentíl. I. 

l ) Fényes Geographiája szerit) t még A bauj , Baranya , Heves, 
Bihar, Nyitra, Pozsony, Szathmár, Szépen és Ungh. varmegyékben is birtokos. 

s ) A Paleo lógóktól i származtatás bizonynyal soha nem érvényesíthet A 
mese. 

*) Kiadta Günther is ezimertárában. 

*) Sz. Beuedeki Convent. Fascic. 115. Nro 15 hol Xobitis Joa-ttnc* lifteratus 
de Baronha-bfik. iraíik 

6 ) A család közleménye szerint . nagy részben kipótolva. Geneal. authent. 
Mas. 207. sz. a. II. köt. 



183 



Boroitkay. 



I. János 1560. 
(Szerdahelyi N.) 



Lörincz 
1560. 



Víncze 
15*56. 

(Szeptenszky 

Kata) 



Gábor 



Gábor 1615. 
(Erdődy Ilona) 



Anna 1585. 
(1. Görög János 
2. Ltfőssy Krist) 



Magdolna 
(1. Bor Bened 

2. Lőrincz 
András 1583.) 



I. György 1584. 
(Rutka* Rutíkay *) 

Fruzsina Özv. 1594 ) 

* 

II. János 1611. 
(Berényi Zsófia) 



i. Jstván 1643. 

ezredes. 

1662. kapja 

Nezettet. 

— /S 



Zsuzsa 
(Beniczky Péter) 



Borbála 
(Ordódy István) 



II. István 
1663. 



Antal III. István Lőrincz Mihály Ferencz László 

tn;egöl.) (megöl) (lak. Pa- (Zemplin- (Niczky 
czolaion) ben 1711.) Júlia) 

r a , József 



Henrik. József. István. János. Bora. 



somogyi 
követ 1790. 

i Z2J_^152±_ 

Krisztina 

(gr. Festeticli 

Imrené) 



Tamás X702. 
(török fogoly) 

""" Mihály ~"' 

IV. István 
zólyomi főispán 

1810., 
(Uzsovich Éva) 



III. János 
barsi alispán 

s követ. 
Meghalt 1844 



1. Imre 
kir. táblai üln. 



Eleonóra. 



Teréz. 



II. Imre 
Nyitra várm. 
főadószedő. 
(Baros Honorata 



í. Lajos 

Nyitra várni. 

fősz. biró 

II. Lajos 
korm.-biztos 
184-8. Hontban. 



Klára Albert Amália 

(gr. Vas) fl850. (b. Luzsinszkyné) 
Munkácson 
mint fogoly. 



Bővebb magyarázatul e családfához a következőket tehetjük. 
Vinczének Beje szeptencz-ujfalusi Szeptenczky Bálint leánya volt, 
1576-ban már Tarnóczy Márton hitvese. 

II. Jánosnak neje Berényi Zsófia, karancs- berényi Ferencz- 
nek Marsovszky Katától született leánya. 



*) A családi közlés szerint Rudnay leány, mi talán toll-hiba. Az idé- 
zett Geneal. autlien. Mss. után annál inkább hajlandó vagyok hinni, hogy Rutt- 
kay Fruzsina volt neje, mert eképen Ruttkai jogon juthatott a család a 
n e z e 1 1 e i birtokhoz, melyre azután 1662-ben adományt nyert. 



Boronkay. 199 

1. 1 s t v á n ezredes, és a magyar gyalogság egy részének vajdája 
volt 1643-ban , I. Leopold királytól Dvornikovics András udvari ta- 
nácsossal együtt kapta 1662-ben királyi adományban Nyit ra vármegyé- 
ben Nézetté helységet , melyről ezután család elŐnevét irta. Két fia 
által két család-ágat aiapitott. 

II. Istvánnak hat fia maradt , kik közül Antal és István a 
Tökölyi és Rákóczy idejében elhultak *) Ez I s t v á n 1702-ben , mint 
Rákóczy hive zemplini alispánnak választatik , és J 71 l-ben is e hiva- 
talában megerősíttetett. L Ő r i n c z csatamezőn esett el 2 ). 

Mihálynak 1711-ben Zemplin aljegyzőjének *) gyermekeit 
bővebb tudósítás nélkül a családfán látjuk. 

F e r e n c z szintén harczban esett el 4 ). Nejétői Niczky Julianná- 
tól nemzé Józsefet, ki Somogy vármegyében nagy jószágokkal birt, 
és azon vármegyének az 1790 — 1797. 1802-ki országgyűlésen követe 
volt, és a határvizsgáló országos bizottmány tagja h ). Egyetlen leányát 
Krisztinát gróí Festetich Imre vette nőül. 

Lászlónak két leányán kivül fia I. Imre, előbb ügyvéd, 
utóbb cs. kir. tanácsos , aranysarkantyús vitéz (eques auratus) és kir. 
táblai ülnök 1810-ben, Gyermekei közül 

II. Imre Nyitra vármegye főadószedője , kinek neje bellusi Ba- 
ros Honorata, meghalt Pesten, 1822-ki május 16-kán, kora 40-dik, 
házassága 16-dik évében. 

I. Lajos Nyitra vármegyének főbírája. Ennek fia II Lajos 
Hont vármegyének 1839-ben főjegyzője. 1848-ban Bars, Hont, Thu- 
rócz vármegye kormánybiztosa. Több évig fogoly volt. 

A 1 b e r t hasonlóan 1848-ban kormány biztoskodott Abauj, Ungh 
és Zemplin vármegyékben, 1850-ben Munkácson mint fogoly halt meg 

Visszanézve I. Istvánnak másik fiához Tamáshoz, ez török 
fogságba esett , váltsága elészerzése végett 1702-ben Hull, Rendve, 
Paczolaj , Ripen helységbeli birtokait a Motesiczky családnak adta el 
Fia Mihály, ennek fia IV. István 1790—Í8O7. Bars vármegye 
követe, 1810-ben is még első alispánja, cs. kir. tanácsos és kir, udvar- 



') Idézett kéziratban acctsus kitétellel jelölvék. — Szirraay C. Zemplin 
not. hist. 287. 306. L 

3 ) Családi közlés szerint 

*) Szirraay C Zemplin. not kist 329. 

') Családi közlés. 

s ) 1791 ki 67. 1802-ki 26. 1807-ki 31. lörv ez. L Horányi Nova Mem 54' 



190 BoroBkai - Boros 

nok. 1815-ben már a nagyszombati ker. tábla, és az érseki nyolezados 
törvényszék elnöke. 1820-ban egyszersmind a verebélyi és szentgyörgyi 
érseki nemesi székek nádora. Utóbb Bars- vármegye főispáni helyet- 
tese, 1825-ben már Zólyom vármegye fóispánja. Fia III. János 1820. 
1825-ben Bars vármegye alispánja, cs. kir. tanácsos, s végre kir. táblai 
ülnök, meghalt Pozsonyban, 1844-ben. 

A zemplini ág *) — mint látszik — nincs a jelenig folytatva, 
tsem találni továbbá a családfán Pált 1844-ben, cs. kir. kapitányt; 
Rudolfot, ki 1844-ben a m. kir. helytartó tanácsnál volt fogal- 
mazó stb. 

A reformatio korában egy ág a protestáns vallásra tért át , mely 
most is az, a másik katholikus. 

Koron kai család. Erdélyben is voltak Boronkai-ak, kik- 
nek a magyarországiakkai való összeköttetéséről a történetírók hall- 
gatnak. A XVIL század elején szerepelt Erdélyben Boronkay János, 
eszes és vagyonos férfiú, Vajda Miklósnak sógora, és tekintélyes csalá- 
doknak rokona. Azonban vagyonának szép része a Básta zavarokban 
odaveszett. 1602-ben Székely Mózses és Tholdi István ő általa akarták 
Déva várában Báthori Zsigmondnak elzáratását eszközölni. Később 
beleegyezett a Zsigmond életére irányzott tervbe, de mit tett? 1003- 
ban midőn Básta elől futottak, ennek emberét s rokonát gróf Capreolis 
Tamást ő hurczolá magával , és ő is kifutott Karánsebesre gyermekei- 
vel együtt. A következő évben Basta elfogatá és fölakasztatá. Egyik 
leányát a dalmát eredetű, alacsony sorsú szülék gyermeke, Lodi Simon 
karánsebesi bán akará nőül venni , de ezt az atya éltében tehetni nem 
remélvén, állítólag azon dolgozott, hogy Básta Boronkait kivégeztesse, 
hogy igy leánya kezével annak szép birtokaihoz hozzáférhessen. Básta 
— mint Bethlen irja — kegyelmet kinált Boronkainak , ha katholikus 
vallásra tér, de az református vallását odahagyni nem akarva , a kísér- 
letet visszautasitá 2 ). 

Boros csfti/ul. Lakhelye Szathmár vármegye, hol Borhid 
helységben Boros Mária férjével Skót ka Mihály 1699 ben részbirtokot 



*) A zemplini ág ugy látszik csak de eadem, azaz Boronkáról írj* 
rM%á.t : és Ne/.ettéről nem. L. SzirmayC, Zemplin. not. topog r. 106. i. 
Így Pál a kapitány is de eadem iratik. — Szirraay szerint Zemplinben 
közbirtokos a család (1797-ben) Felső és alsó Bereczki, Czéke, 
Nagy- és Kis-C zigánd, G a t á 1 y . R á k ó c z , Izbugy a R okító hely- 
ségekben. C. Zemplin not. topogr. 296. 304. 330 375. 377. 379. 391. 394. 1. 

2 ) Bethlen Wolph. V. 295 244. 433 461. és VI. 8-14. 



Boros. 191 

kap királyi adományban J ). E század elején (1810-ben) birtokos a csa- 
lád azon vármegye Berencze , Homok , Mikola és Száraz-Berek hely- 
ségeiben 2 ). 

Boros család. Gtfmör vármegyében tűnt föl, mint nemes. 
Boros Simon , és általa fiai András , Péter , Mátyás , Gergely és János, 
továbbá rokonai Szűk Jakab, és László (vezetéknév) Mihály II. Fer- 
dinánd királytól Bécsben 1636-ki május 18-kán kelt czimeres nemes 
levélben nemesitettek meg , és ez Göraör vármegyében ugyanazon év- 
ben kihirdettetett 3 ). 

Boros család. I. Leopold király által 1697-ki sept. 20-kán 
kelt czimeres levél által nyerte nemességét , mely először azon évben 
Nógrád vármegyében tétetett közhirüvé *). 

1726-ban ugyanazon megyében produkálnak Boros idősb Pál , és 
fiai Pál, Mihály, Mátyás. 

Boros család* E család is Nógrád vármegyében érte meg 
nemessége megnyerését A nemesség-szerző, s igy család- alapitó Boros 
Jakab volt. Az ar malist I. Leopold királytól Bécsben 1700-ki sept. 
13- kán nyertek. Ez szól a következőkre, a már emiitett szerző Boros 
Jakabra, annak neje Szikra 5 ) Zsófiára, — Boros Mátéra, és 
nejére Mihálfí Ilonára, és Boros Pálra és hitvese Bakos Dorottyára. — 
Kihirdettetett az armalis Nógrád vármegyében 1701 -ki január 10-kéu. 

A nemesség- szerző Boros Jakab neje nevéről Szikra Boros-nak 
is neveztetett, mely név néhány iseu utódain is megmaradt. 

Ezen Jakabtól egy ágnak családfája igy sarjadzik le : 

Boros N. 

'""Boros Jakab Máté 1700. Pál 1700—1755. 1 
1700-ban nemes. (Mihalft Hona) (éakos Dóra) 
(Szikra Zsófia) 1726. 1734. ' — ^"^5 ' 



-A_ 



Mátyás György 

Nógrád várm Zelenyéről lekölfcöz. 1726. 17 3 4. produkál 

Ó-Aradra fiával. ^ 'György 1755. And rás 1755 

Mi h ály. (Lak. Ó- Ara don) ' György ' 

András 1832. ' Miháty 1833. ' 

(Gyógyszerész O- Aradon) ( Lak< Sz i r VMOn) 



_A_ 



Lajos. József. Frigyes. István. Oktavia. Amália. Teréz. Francziska. 

') Szirmay : Szatlimár várm. II. 181. 

*) U. ott. 279. 284. 287. 303. 1. 

•) Prothocol. C Gömör anni 1636. folio 287. 

*) Prothoc. C. Neogr. anni 1697. 

*) Néhol S z i k o r a-, éa Csikóra nak is olvadható. 



192 Goios 

Mint a családfa mutatja , Jakab ága leszakadt ősi fészkéből. A 
Mátyástól lejövő ág Arad vármegyében él. hol András ó-araüi gyógy- 
szerész 1832 ki aug. 27-kén ! ) Nógrád vármegyétől fiai részére nemesi 
bizonyítványt vett. Özvegye és jói nevelt gyermekei élnek, kik közül 
Lajos ügyvéd Aradon. 

A másik ág, mely G y ö r g y t ő 1 jő le, ki még 1726- és í 734-V.a 
Nógrádban lakott, Békés vármegyében Szarvasra szakadt. A végső izei) 
álló Mihály 1733. aug. 27-én vett ki nemességéről bizonyítványt i ) 
Boros család. Boros íános a Nádasdi huszár ezredbea kapi- 
tány volt, és 1767-ben kapott nemes levelet ily czimerfel: a paizs kék 
udvarában zöld tér fölött arany oroszlán áll hátsó két lábán , és első 
jobb lábával kivont kardot markol , melyen koszorú züldoL A paizson 
álló sisak koronájából szintén a paizsbeli oroszlán nyúlik föl , koszorÚ3 
kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös 3 ) 

Boros család, Ilynevü nemes család székel Szabolcs , Vas és 
Zala megyékben. Fényes Geographiája szerint. 

Horányi emlit Boros József jesuirát , nemes szülőktől szárma- 
zottat , ki Kassán 1715-ben állott e szerzetbe, és 1724- ben egy latin 
hittani munkát nyomatott 4 ) 

Boros család. (Sólyomkövi) Erdélyben Doboka vármegye 
ben a kolosmonostori Conventnek tanúsága szerint hajdan szép birtok- 
nak ura volt a sólyomkevi Boros (némelyek szerint ) Botos család. 
1396-ban Ördög András állítólag még három testvérével többek közt 
Sólyomkő egész helység birtokába is beiktattatott. — 1441-ben élt 
sólyomkövi Boros János leánya Erzsébet , Sarkudy Lászlóné , midőn 
magát a nagy-atyjáénak igénylett Sólyomkövön beiktattatá , de a be- 
iktatásnak a sólyomkövi Ördög 03 Teke családok által ellenmondatott *). 

Boros család. (Csik-Szent-Tamási). Szintén Erdélyben esik- 
széki Szent-Tamásról származó székely család , mely a XVII. század 
harmadik negyedében házasság utján jutott birtokhoz Doboka várme- 
gyében, hol a kihalt család utolsó sarját Boros Borbálát Rhédey vette 
nőül 6 ). Sz.-Tamási Boros Ferencz 1738-ban fel-csikszéki jegyző volt 7 ). 



J ) A megyei jegyzőkönyv 1338. az. a 

2 ) ü. ott 1306. sz. a. 

*) Collect. Herald. NVo 114. 

*) H o r á n y i : Nova Memor . 

s )Hodor: Doboka várm. 54. 

•) U. ott 55. 

') Beakő Kár. Csik Gyergyo és Kászon 55. 1. 



Boros — Borosnyai. ÍM 

BoroN család. (Delnei). Csikszéki székely család. Elooevét 
Delnéről irja. Delnei Boros Elek 1794-ben Csík, Gyergyó és Kászon 
széki ülnök. 

Boros csalid. (Sz.-Geliczei) Erdély családa, belőle egyszerre 
bárom tagja táblai ügyvéd 1794-ben , úgymint sz.-geliczei Boros Ger- 
gely, József és Márton 

Boros család. Ilynevü család van Magyarországban , mely 
Szerdahelyről irja elŐnevét. 

Borosnyal Lukáts család Hazája Erdély , eredeti helye 
Háromszék, melyben Nagy- és Kis-Borosnyó fekszik. Többnyire 
lelkész , tanár és tudós férfiakat mutatott föl e család. Így Borosnyai 
Lukáts János előbb nagy-enyedi ref. lelkész, 1735-től udvarhelyi 
tanár. 1749-ki fcbr. 27-ke óta supcrintendens. Ö volt az első a m. kor- 
mány által is megerősitett helv. superintendens. Meghalt Maros* Vásár- 
helyen, 1760-ki febr. 9-kén >). 

Borosnyai Lukáts Simon maros-vásárhelyi ref. lelkész 1776- 
ban ; több halotti beszéde nyomatott ki *). 

Borosnyai L. László maros- vásárhelyi királyi adószedő 1815- 
ben. Ugyanakkor J á n o s ott tanár. 

Borosnyay nevű család 1759-ben nyert czimeres nemes levelet. 

Borosnyai Hagy család. Valamint a fölebbi , ugy ez is 
háromszéki család ; s ugy látszik tulajdonképen vezetékneve Boros- 
nyai; — aNagy nevet (mint a fölebbi a L u k á c s-ot) csak család- 
különbőz tetés végett vévé föl , azonban legtöbbnyire a család tagjai 
sem irák ki , hanem csak az első betűt , például : Borosnyai N. 
János. Az is lehet , hogy eredetileg a két család egy törzsnek sar- 
jazata. 

E család is a lelkészi , tanári pályán szerepelt , és mint reform. 
lelkészek kapós és ügye.3 halotti szónokok voltak. Borosnyai János 
superintendens volt , ugyanaz , ki az előbbi család-czikk alatt említte- 
tett , és ennek fiai már Borosnyay N a g y o k-nak írják magokat, igy 
szakadt volna tehát a család kétfelé , ha Horányi azon állitása meg- 



*) Benkö; Tracsylvania Generális. Tom. ÍI. 177. — Horányi Nova Mem. 
IL 645. 

*) Korányi Nova Meai 546. — B. Wesselényi Ferencz, gr. Bethlen Ádám, 
Vargyasi báró Dániel • báró Kemény Miklós, gr. T«leky László, b. Bánffy Klára • 
Czegei gróf Wasa Miklós fölött ő tárta halotti beszédet, és azok nyomtatva i* 
magjelentek 

* ° 



194 Borosva^ — Sors. 

állana, hogy Borosnyai N. Zsigmond, és Márton ennek fiai voltának. 
Ezt azonban az e tekintetben jobban értesülhetett BenkŐ nem irja *). 

Emiitett Borosnyai N. Zsigmond a nagy-enyedi ref. collegium- 
ban a hittan, egyházi törtenelem stb. tanára volt Több munkát irt. 

Test vére M ár t o n 2 ) Vizaknán született. Tanult Enyeden és 
Hálában, és ott 1729-ben crvostudori oklevelet szerzett. Hazajővén, 
gr. Teieky József pártolása mellett a főkormányszék rendszerint! or- 
vosa lön Szebenben. Azonban e hivatalt tíz évig sem viheté. Meghalt 
pestisben 1 738-ban. Tudori értekezésen kivül egy Erdélyre vonatkozó 
fiivészkönyvet (Herbáriumot) hagyott kéziratban . melyet testvére 
Zsigmond a nagy-enyedi coliegium könyvtárának adott át. 

E családhoz tartozott P á J is, ki szintén az irodalmi téren is fog- 
lalkozott 3 ). 

De találunk Borosnyay-ra, ki előnévvel is borosnya i-nak irá 
magát. így borosnyói Borosnyay Péter Sepsi sz. követe 1459. a med 
gyesi gyűlésre; és borosnyai Borosnyay György szintén erdélyi 
eredetű, királyi táblai ágens és ügyvéd Budán 17 84- tol. Meghalt 
ugyanott 1809-ki június 21 -kén, kora 58-dik évében. 

üorostay család. Zemplin vármegye armalista esaládai kö- 
zött említi nevét Szirmay. 

Boi'S esaiád. (Gsik-szeníkiráíyi , báró és nemes > A Bors 
nevezet történeteinkben oly régi , hogy azt már a kunok hét vezérei- 
nek 4 ) B u n g é r-nek (Böngér) fiában Borsban is , kitől a maga he- 
lyén a Balassa családot emlitém eredetinek — fölleljük. Ezen Bunger- 
nek fia Bors nevétől nyerte a krónikások szerint nevét Bars és Bor- 
sod vármegye , és az utóbbi vármegyének főispánjául is Bors iratik > 
valamint Borsod vára építőjének é ). 

Az Arpádi korszakban feles számmal találunk Bors és hasonló 
hangzású nevekre a krónikákban és okiratokban , a nélkül , hogy kö- 
zöttök a vérséges összeköttetést, családi lesarjadzást kimutatni lehetne. 

II, István király korában egy Bors társával Iván főispánnal 
pártot üt, királynak kiáltatik ki, de legyőzetvén., Görögországba kellett 
futnia ,] ). 



') V. össze Horíínyi Nova Mem. 545. s köv. L — és Benkő Transylv. gen. 
II. 464. 1. 

r ) Horányi szerint Nóra Mem. 545. 547. 

4 ) Sándor M. könyvesház 256. 1. 

*) Anonymus Cap. VIII. 

*) Anonymus Cap. XVIIL ec XXXIV. 

•j Thuróczy Schvrandtnernél L 141. 



Bora. 195 

Bors nevezetüeknek igényeltetnek Filep (1223-ban) és Miklós 
(1219—1220. és 1227-ben) nádorok. De ezeket Bors helyett Bortthz 
Borz , Borzh-nak találjuk irva *). És az arany bulla keltékori nádor 
J u 1 a filius Borz, és Bort z-nak iratik. 

Bár mint legyenek ezek : annyi kitűnik belőle, hogy Bors nevii 
család már az Arpádi korszakban Magyarországban is létezett *). A 
csík-szentkirályi Bors család Kőváry szerint székely család, és igy 
annyit sem dönthet ni el ezúttal , valljon Magyarországból jutott-e a 
székely földre is e név, vagy ott Í3 régi törzsökös, az utóbbi egyébiránt 
könnyebben vélelmezhető. 

1295 — 1 299-ben Bors Gryörgy e rdélyi vajdául iratik, de va- 
lósággal megalapitva még ez sincs 3 ). 

Bihar vármegyében már a XIV. századtól kezdve találunk Bors 
családbeliekre a Leleszi Convent oklevelei *) szerint , melyek 3zerint az 
1300 — 1450-ki időszakra ily nemzedékrend fordul elő : 



^r°? 






s i *z 



*) Fejér . Cod. Diplom. tom. III. vol. I. 320. 1. Nicclao filio Borih Palatino 
U. ott. 323. lapon : JNicolao filio Borz. — 367, lapon Comes Bors 1222-ben a 
szűz Mária-hegyi zárdának censust adományoz javaiból. Hevenesi Mss. LUI. 
kötetéből közölve. De leginkább elüt a Bors nevezet egy 1226 -ki oklevélben 
(Cod. Dipl, tom. III. vol. II. pag. 94.) hol igy áll Leusfachio filio Borc , é3 Nieolao 
Ooxniti, filio Borc, ugyanez okmányban Bars vármegye Bors-nak iratik, de 
még sem Bor c-nak. 

*) Hogy ugyancsak 1223-ban - midőn a nádorságot viselt Borzok 
vagy B o r c z o k , vagyis ennek fiai éltek , volt Bors nevű főispán is, mint 
már az előbbi jegyzetben , az 1222-ki általa a szent Mária-hegyi kolostornak 
adott adományban állittatik , még inkább bebizonyosodnék II. Andrásnak 
1225-ben ezen adományt megerősitő leveléből (Fejér Cod. Diplom. tora. III. vol. 
II. 59. 60.) ha maga ezen adománylevél is minden kétségen kívül valónak vétet- 
hetnék. A ,,Trophaeum Estorasianum' 1 hízelgő összeszerkesztője is egykoron fér- 
ceit össze egy Bors genealógiát Ádámtól kezdve a XVI. századig , a midőn 
azt magvaszakadtnak irja, de ez első foltünésre nemcsak Kollár , Fejér — de bi- 
zonyosan bár ki előtt is alaptalan mesének tűnnék föl. 

3 ) Lehoczky Steram. L 80. — és Fejér Cod. Dipl. tom. VII. vol. lí. p. 290 
hol Georgius de genere Bor s-nak iratik. Azonban ilynevü genust 
Podhraczky minden szorgalma mellett sem talált oklevélben. L. Simonis de Keza 
krónikáját kiadva Podhraczky Józseftől. 95—104. lapon , ha csak Fejér nem 
Borsa helyett irt Borsot. Hodor: Doboka V. 56. 1. E Györgyöt Borsay- 
nak irja. L. Borsay os 

*) Családi közlemény szerint. 

13* 



£96 B»rs. 

Ismét oklevelek nyomán Öt izeu ily családfa keletkezik : 

I. János 
J — ^\_ — , 

II. János 
Mihály 
Lukács 
István 

Ezek még állítólag Bihar vármegyében voltak birtokosok, hanem 
II. J á a o s n a k fia már Mihály Csik- Szentkirályban is birtokos volt. 

Nevezett Mihály látszik lenni a család ujabb törzsének , kinek 
Lukács, Gryörgy és András fiai lö70-ki május 21-kén Szapo- 
lyay János Zsigmondtól uj adományt kapnak 1 ) csik-szentkiráiyi ré- 
szi ikre. Lukácsnak fia- István pedig áliitólag 1588-ki sept. l-jén 
Biharban Bors falura 2 ) is uj adományt nyert volna Báthori Istvántól. 

A velem közlött családfa 3 ) emiitett Mihálynak Lukács nevű 
hatói nemzett Istvántól, ki 1600-ban iratik élőnek — hozza le a 
családot következőleg : 



') Kőváry szerint is, id. m. 54. 1. — A velem közlött családfán tévedésből 
állhat I. Zápolya János — ennek áU János Zsigmond helyett , mert 
15/0- ben nevezett I. János királynak hamvai is elporlottak. 

2 ) Bielek Majores Hungar. czimü munkájában közölve lévén Bihar vár- 
megyének 1552-dik évi portalis eonscriptioja , abban még akkor sem találtatik 
Bors nevű birtokos, — Jelenleg ít Bihar megyei B o r s helységet a nagyváradi 
latí a szertartású káptalan birja , az ugyanott fekvő Borz nevű falut pedig a 
nagyváradi görög kath. püspök. És Borz vagy Borcz falu pedig az előbbi jegy- 
zetekben emiitett Borz családra emlékeztethet. 

8 ) E családfa lényegesen elüt a Köváry által közlőitől. (Erdély n e v. 
C s a 1 á d a i 55. 1.) Ott a törzs Mihály. Lukácsnak atyja. — Lukács ado^ 
mány-szerzö testvéreivel él 1570-ben , és ezen Lukácsnak fiai : Tamás , Ferencz, 
Lukács , Imre , tehát azok , kik itt Istvánnak fiaiul tétetvék. — En itt a család 
által közlöttet adom azért , mert azt ez utón hiánytalanabbnak kellett tartanom 
amannál. 



Bors. tn 



I. látván lftOO. 

(1. Adóiján Anna) 

(2. Botskor Kata) 

r 



I. Imre. I. Barabás. I. Lukács. I. Ferenc* I. Tamás 

( — . *_ j ( a , ( >, 

ír tf J VMM "• látván. II. Tamás. I. Gábor András János 

II. Véreim (Karacsi (Filtz JT^ - ' 

lLG Ugy r J5tóJL^ 1, -- -- i 



(Nemes Mária) Tűergely ' , istván * ^2&1?- Ferenc^ L Mihály 



Fülöp. Krisztina. II. Gábor János. Kelemen 



(l/Nemes Fer. (Hozó 
2. Dósa Andr.) Kata) 



(Zen t e Erzs .) 

__- _a - - l i 

családfán. 



Simon. Gábor. György. István. , A- 



(Gáj^fud.) "( Kovács Kiára) "Józsel ÍÍI. István. Barabás 

'György. II. Mihály. János Kelemen? n J , K kir - biró 

(Láza/ (CKiszár (Szabó G Y°*8Y. Sándor. 

r ■ An ? a > < ? Qra > £a< *> látván 

Albert (Apor Júlia) 

(Zambó Júliai 

A B o r s-ok Al-Csikban többen viseltek hivatalt , igy István 
(valószínűleg II. István) 103 l-ben , Gergely (ki a családfán nincs) 
1648-ban. III. István 1691-ben al-k irály birák voltak. I. Mihály 
1 698-ban jegyző, 1706-fcan szintén alkirálybiró , testvére I. György 
1705-ben jegyző, 1710 ben alkirálybiró volt *)• 

L Tamás (I. Istvánnak fia) a síékely lovasság locumtenense 
(hadnagya) volt Rákóczy Barcsai korában 2 ) I. G e rge iy (a család- 
fán álló) 1703-ban ugyancsak Al-Csikszék jegyzője. Tamás (ki a 
családfán nem áll) 1744-ben alkirálybíró Ai-Csikszékben , ugyanott 
Lázár (I. Györgynek ha) 1771-ben királyi pénztárnok. Fia B&r n a- 
bás 1819-ben királybíró 3 ). Csik-Szeník irályban (1853-ban) birtoko- 
sok Bors István és János. 



*) Benkö : Csík. Gyergyó és Kászon 63-54. I. 

*) Közlés szerint. 

*) Benkó u. ott 54— ó£. J. 



198 



Bors. 



Kelemen ága folytatólag igy sarjadzik le 



Kelemen 
(Zente Erzse) 



IstVán György, 

alisp, 1755-1768. 
(Baló Eva) 



Pál. 



Ignácz. Ferenoz. Antal Márton. László, 

Doboka várm. 
aljegy. 1794 



I. Frigyes 

szász hgi tanács. 

(1802. szász fejed. 

1832. osztrák báró). 

Meglialt 1836. áebr. 13. 



Zsófia 
szül 1808. 
(B. Ckristalnig 
Sándor) 



II. Frigyes 
szász feied. tanács. 

sz. 1809, iul. 7, 
(Gr. Harraek Lóra) 



Gyula Adolf 

sz. 1815. dec. 16. 

(B. Brandt Bernardina 

megh. 1855.) 



Lóra 
sz. 1838. 



Frigyes 
sz. 1838. 



Zsófia 
sz. 1840. 



Augusfa 
855. 1841, 



Mária 
sz. 1843. 



Rudolfina 
sz. 1845. 



Ludmilla 
sz. 1846. 



Kelemennek fia István Doboka vármegyében 1754-ben dézma- 

bér-beszedo, 1755 — 1768-ig alispán a ). 

Ennek egyik fia (Gottlieb) Frigyes Németországba szakadt, 

és a szász fejedelemségben titkos tanácsos lón , 1802-ki april 7-kén 

szász fejedelemség! } 1832-ki május 19-kén pedig 
osztrák birodalmi báróságra emeltetett 2 ). Meghalt 
1836-ki febr. 13-kán. Fia II. Frigyes báró és szász 
fejed, tanácsos visszatért Magyarországba , hol az 
ujabb időben Bihar vármegyei Tamásdán és Nagy- 
Keményen (ha jól tudom NéverytŐI) szép birtokot 
szerzett. Gyermekeit a családfán láthatni. Testvére 
Gyula Adolf Poppendorfon bír, nejétől szüle- 
tett Brandt bárónőtől Oki 1855-ben halt meg) 
gyermekei nem maradtak. 

A család czímere kék mezőben egy élőfa. A 
paizs sisakján kar könyököl , kardot villogtatva. 




*) Hodor : Doboka várm. 56. 440. 449 1. 

z ) Gota. Geneal. Taschenb. d. Freiherr. Hauser. 1857. 72. L hol B o r § c h- 
nak is iraíik, és a bárói ágnak Borscdi előnév tulajdoníttatik. Kőváry 
idéz. m. 55. lapján ez ágról Istvánon innen nem emlékezik. De I. Ferencznek 
ll. az első családfa táblán) unokáját Pált Magyh. Óvárra helyezi , és alá* 
jegyzi folyt, de a folytatás elmaradt. 



Bors — Borsay. 199 

Bor* t s nalá<l. (Szent-Györgyi) Ily előnévvel élt 1794-ben 
Bors György, osikszéki ülnök. 

Bors VMülstú* (Körtvélyesi). Hajdan Zemplin vármegye nemes 
esaládai közt foglalt helyet, de kihalt l ) 

Bors eselád. Bors Ferenez a magyar kir. udv, kanczelláriánál 
hite3 jegyző 1743 ki niárczius 3l-kén czimeres nemes levelet nyert 
Mária Teréziától , azonban a család benne magnóikul megszakadt. 

A nvert ezimer ez : a paizs kék mezejében jobboldali felső szög- 
leiből rézsút egy fehér vagy ezüst folyam-öv vonul ie (baltheo diagonali 
dextero sive argenteo ííumine) ebben egy horgony, és e fölött egy 
hatszögletű, vörös csillag ragyog ; a paizs aljából (az előtérben) egy 
arany karó mellett bors-fa, vonatkozva a családnévre, (arbor piperis per 
alluskme i nominis) emelkedik (öl , már sárguló érett bogyóit lecsüg- 
gesztve A paizs tetején kiterjesztett kék szárny nyúlik föl, a szárnyon 
az említett fehér öv, s azon a vörös csillag látszik. Foszl&dék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös 2 ). 

Borsa y csatári. (Dályói). Több ilyneyű családakik léteztek, 
iegaíább különféle előnévvel ; sőt Borsa nemzetség {genus) is elő- 
fordul oklevelekben *). Adályói Borsay család Nógrád vármegyei 
(Kis- és Nagy-Dályó) pusztáról irta előnevét, és belőle dályói Bor- 
say Miklós 1545-ben Nógrád vármegye alispánja volt*). Ezzel 
rokon lehet a következő 

Borsay család. (Dolyáni). E család is szintén Nógrád vár- 
megyében fekvő D o 1 y á n pusztáról irta elónevéfc , és nem valószínűt- 
len, hogy a fölebbivel egy törzsből eredt. Dályó és D olyan pusz- 
ták nem messze vannak egymástól. A dolyáni előnévvel élt B o r* 
say-ak közül Imre és István nótáztattak , és javaikra úgymint Nógrád 
megyei dolyáni, csaJári és pilisi részbirtokaikra 1561-ben kis-szécséni 
Szénássy Mihály és Romhányi Péter 1561-ben Nádasdy 
Tamástól nádori adományt szereztek s i 

Tán e családhoz tartozik azon Borsay Miklós is, ki 1552 ben 



') Szirmay C Zenopliii u<>L tust. 72. 

*) Coilcot. Herald. Nro 175. 

*) Ké'/a Sira. Cliroiúeon edit. Joí Podhraczky. 107. 1 

•)BeiM. Kot xlqv. IV. 45. 

*) Sejái oklevtráeim szsriui. 



&<M) 



Borsay — B«rsy. 



mint császári csapat-vezér harczolt a tFrök ellen J ) , s tán épen azon 
D alvói Borsay Miklós, ki 1545-beri alispáti volt. 

Borsa y caalád. Ugocsa vármegyében is volt hajdan Borsay 
nevű család, és o.tt Borsay Mihály 1413-ban alispán volt 2 ). 

Pozsony vármegyében szintén találunk e családra a múlt szá- 
zadban, Borsay János 1722-ben Püspökiből való Nagyszombatban 
tanult. 

Borsay család. (Borsai). Borsay György 1298-ban erdélyi 
vajda volt, Doboka vármegyéből, hol Viz-Szil vason 1702-ben is bírt 
Borsay 3 ). 

JBorsy család. (Galanthai). Pozsony vármegyei Galantha 
helységben adomány os jogon birtokos család. 

Czimere : a paizs udvarában álló oroszlán , első jobb lábában kar- 
dot tartva, ugyanaz paizs fölötti sisak koronáján is. 

A XVII. század elejétől kezdve a leágazás a következő *) ; 

Borsy György 
(Bessenyei Magdolna) 



István. Flórián. Tamás. Barnabás. Anna. Ferencz. János. István *) 



1655. (Désházy (Bucsányi (Tarródy (Bucsányi -j- 



+ 



Anna) 



Anna) 



Anna) 



Zsig.) 



György 

t 



János 

(Redneki 

Anna) 

István 
(Aczél Erzse) 



Farkas. György. Zsófia. 

< Máthési f f 

Anna) ■ T ».. 

, * 1 Judit. 

Zsófia (Balogh 

(Felnémethi) György) 



(Deseö 
Erzse) 



Mária. 

(Ujváry 

István) 



János. István. 



Farkas. Ilona. Anna. Erzse. 
(Bessenyei (1. Deii (Gány 
Mih.) Istv. Fer.) 

2. Deli Pál) 



István. László. Rebeka. Zsófia. Ilona. Kata. Erzse. 

f f (Csuzy (1. Lénárt Istv. (Somko (Kada Andr.) 

Tamás) 2. Hídassy Fer,) Ján.) 

*) Ezeknek testvérei még Ilona Bossányi Mi- 
hály n é , Anna Dalmady Istvanné, és Erzse Csány 
Ferencz né. 



r ) Forgách Comment 66. 
*) Szírmay C. Ugocsa 50. 1. 

8 ) Hodor D« -boka várm. 56. lapon , egyszersmind megjegyzi , hogy nem a 
törzsökös székely Bors családból volt Borsay György vajda. 
4 ) Múlt századi hiteles genealógia szerint. 



Borsy — Borsos. 201 

A családfa , mely a múlt század ötödik — hetedik tizedében ké- 
szült , csak is ez ideig terjed , s tán a családfán álló végső izekben ki 
is aludt. 

Györgynek a törzsnek fía I s t v á n magát B o r s s y-nak irta egy 
1655-ki május 15-kén Hetménben kelt oklevél alá , mely szerint ott 
Balogh Miklóstól zálogban birt két darab földet , és egy rétet kibocsát 
Lipthay Györgynek 1 j. 

Emiitett Istvánnak testvére Barnabás, Gányi három elha 
gyott nemesi curiáját elcseréli Tarródy Mátyásnak Bolondosi házával, 
és íizet rá 32 forintot 1 664-ben 2 ). 

Talán e családhoz tartozott azon Borsy Gergely, ki a XVI. 
században Palota várából a törökökhez átszökvén , renegált , és Mehe- 
meth néven Vácz vára kapitánya volt 8 ). 

Borsy Mihály az 171f;-ki országgyűlésen a törvények átvizs- 
gálására rendelt választmány tagja volt 4 ). 

Borsy család. (Kuchyni). Zemplin vármegye kihalt családai 
sorában áll neve *). 

Borsy család. Zemplin megyének armalista nemesei közt 
említi ázirmay 6 ). Tán e családból volt azon tállyai lakos öreg Borsy 
Pál, ki 1700-ban váltatott meg török rabságból , hova Tokaj foldulása- 
kor esett 7 ). És Borsy Ádám Rákóczy alezredese, ki 1705-ben kassai 
parancsnokává tétetett. Borsy család Szabolcs nemes családai sorában is 
áll Fényes Geograpbiája szermt. 

Borsod y család. Hajdan Bihar vármegyében virágzott, azon 
megyei Chyömek helységben 1552-ben birt Borsody Pál 9 ). 

Borsos család. (Gyergyó-Ujfalusi). Gyergyó-Ujfalusi Borsos 
család Mária Terézia királynétól 1761-ben kapott czimeres nemes le- 
velet. Czimcre víz-szintesen kétfelé osztatik ; a felső ezüst mezőben 
vörös ruhás kar könyököl , és markában kivont kardot szerit. Az alsó 
kék mezőben jobbról rézsút arany szalag vonul át , és azon három fe- 



') Eredeti oklevélről, hol pecsét- czimere S. B.-vel jelelve latható. 

*) Esztergomi káptalan előtti bevallás. 

•) Mindszenti L'Advocat Lexicon. V. Darab 152. 

*) 1715-ki XXIV. törv. ez. 

5 ) Szirmay C. Zemplin uot top. 72. 

•) U. ott. 110. 

*) ü. ott not hist 283. 

8 ) U. ott not hist. 289. 

9 ) Bielek : Major, Hung. l51 



tm 



8 orsós. 



kete sas repül. A paizs fölötti sisak koronájából vörös kar ejyyenesen 
nyúlik föl, kivont kardot tartva. Foszladék arany-kék, és ezüst-vörös ') 

Borsos család. (N.-Enyedi). A nagy-en yedi Borsos csa- 
ládból Mózseá Alsó- Fejér vármegyében Erdélyben rectiíicator biztos 
volt 17£<-ben. 

Borsos család* (Monoi). Szintén Erdély családa. Monoi 
Borsos János szászvárosi szék senatora' 1 794-ben. 

Borsos család. Zaránd várraegye nemes családai sorába szá- 
mit Borsos családot , melyből Borsos S á n d o r 1 794-ben azon vár- 
megye alszolgabirája volt. 

Általában Erdély több Borsos családot termett, melyekből több 
neves férfiú tűnt föl. ilyen család a következő 

Borsos család. E család, mely a népből esze által emelkedett 
ki, legújabban történelem-irodalmi szempontból lőn méltatva. A család- 
törzs — meddig tudniillik e családot ismerjük — Marosvásárhelyen 
lakó Borsos Sebestyén, ki í 562-ben egy Krónikát a v i 1 á g- 
nak lett dolgairól' 4 ) irt az 1490 — 1584-ki évről. Két neje volt. 
Az első Köpeczi Tamás leánya Kata, kit 1550-ben vett nőül, de ki 
1554-ben a tőle született János nevű fiával együtt meghalt. 1555-ben 
másodszor nősült Kolos várról Hoszu Krisztinával 3 ). Ezzel igy alkotott 
családot *) : 

Borsos Sebestyén 

krónika iró. Megk. 1584. 

2-dik neje Hoszu Krisztina. 



János 
ez. 1556. 



Pál Kaíu Anna 

sz. 1558. sz. 1580. ez. 1564. 

(Szabó Gáspár) (Nagy Szabó 
Jánosné) 



Tamás 

sz. 1566. • 

1605 fejed. 

táblabíró 

8 török követ- 

Erzsébet 

Borbély Kristóíné 

(fUaaóthon). 

Sebestyénnek, ki 1584-ben halt meg, Tamás fia 1597-ben Ma- 
rosvásárhelyen jegyző, 1599 — 1604-bea főbiró. és ez időből Maros- 
Vásárhely bel- és külvárosának a legközelebbi időkig fenállott hely- 
hatósági alkotványa az ő esze és keze müve, 16Ö2-ben a vár építésének 



') Adauii Scuta Gentil. I. 

*) Gr Mikó Imre : Erdélyi Történeim? adatok. Kolosvár 1855. I. köi 9. 1 
kol krónikája kiadatott. 

8 ) ü. ott. 15. 16. 17, ísüj. 
*) ü.ott 



Borsos — Borsást- 203 

íö indítója , 1 603-ban a dézsi országgyűlésen városi követ , 1606-ban 
Bocskai fejedelemhez Marosvásárhely hódolatának Kassára megvivője. 
1605-től kezdve fejedelmi táblabíró, és mint ilyen a törvényhozás tagja 
volt. 1613. 1618. 1625-ben * török portán ügyvivő, 1615-ben a nagy- 
szombati , 1625-ben a gyarmati békekötéseknél fejedelmi biztos T X Le- 
irta 1613-ki első portai útját , 1585 — 1612-ig kora történeteit 2 ), és 
1618 ki portai követségi naplóját *) 

Erdélyi székely, és igy nemes családból származott azon Borsos 
Mihály is, ki 1728-ban Budán jesuitává lőn. Sárospataki plébános, 
Thuróczon zárdai főnök volt. Meghalt Bozókon , mint a nagyszombati 
collegium javainak igazgatója 1761-ben. Latin verses munkát adott ki 
Kassán 1735-ben k ). 

Borsos család. Magyarországban Heves és Szabolcs vár- 
megye nemesei sorában áll Fényes Geographiája szerint. 

Borsos Antal élt Ulászló király korában, kinek megegyezésével 
egy malma jogát az egri Agoston-rendi szerzetesek egri zárdájának 
irta át 1505-ben *). 

Borsó család. Ebből Borsó Jakab, (ki latinul Pisó-nak 
is íratott) , Olaszországban tanult , és lí. Lajos tanára és titkára volt. 
Származására nézve Erdélyországból volt 6 ). 

Borsvay család. Ugocsa vármegyében virágzott már a XV. 
század első felében, midőn Bor-svai Lukács 1430-ban Nvaláb 
vára kapitánya volt 7 ) Ugyanazon megyében Borsvaj Kristóf 
1612-ben Tivadarfalván bír, és arról irta előnevét 8 ) 

Zemplin vármegyében élt 1492-ben nemes Borsvay Miklós 
a Palócziak hive, ki ellen hatalmaskodási vád emeltetett 9 ). 

Borsvay Benedek 1487-ben királyi ügyek igazgatója volt 10 ). 

Borzast család. (Erkedi). Erdélynek kihalt családai közé 
számítja Kóváry M ). 



*) (J. ott. II. int- 3- 4. - h Életrajzát gr. Kemény Józs. és Kovács Istv. 
Erdélyország történeti tára lí. 3 -74. I. 

*) Ugyanolt é3 azok által kiadattak. 

*) Gr. Mikó Erdély Történelmi Adatok II. kötetében kiadva. 

4 ) Horányi: Nova Mem. 648. 1. — Munkája czime : Idea fíelüdvcum. 

*) Katona Hist. Critic. 

€ ) Jászai M. Nemzet Napjai a Mohácsi Vész után. 61. Budai F. Lex. I. 
Borsosnak írja, szintén P i s o-bői forditva. 

r i Szirmay C. Ugocsa 144. 

8 ) T. ott 126. 

*) Szirmay C. Zemplin not top. 300. 

50 ) Gr. Teleky Hunyadiak kora X1L köt. 365. 369. 411. 437. L 

") Kovary Erdély Nev. Családai 270. 1. 



504 



Borzavieh — Bosnyák. 



Borzavit'li család, Borzavieh István l. Leopold király által 
1700-ban nemesíttetetfc meg; czimeres nemes levele Pozsony várme- 
gyének azon évben Somorján tartott közgyűlésében hirdettetett ki 1 >. 

Borzik csaltad. Zemplin vármegye nemes családai sorában 
áll *). 

B(ka család. Hajdan Arad vármegye nemes családai között 
volt Bósa András birt Nemes-Vásáriban 1562-ben 3 ). 

Bosa család. Zemplin vármegyének armalista nemes családai 
között iratik -). 

Bosnyák család. (Magyarbeli). Közönségesen Bosnyák Ber- 
talantól, állítólag Kázmér lengyel király hadvezérétől (Í 310.) eredez- 
tetik *). Lehoczky szerint Poroszországban busznicziBosnyákok 
voltak ö ). Ha a névre (B o s n y á kj tekintünk, inkább lehetne eredetét 
Bosniából , Bosnyákországból származtatni , mert ha Lengyelországból 
eredt, valószínűbb, hogy Lengyel vagy Polyák, Rusznyák 
vagy Orosz nevet kapott volna. 

Nevezett Bertalantól a családfa egész a kihalásig igy jő le : 

Bertalan 

fKázroér kir vezére) 

1310-1367. 



Tamás L380. 
( Magyarországban) 



Lajos 1422-1469. 



János 1469. 



András 102(5 . 

— /< .i .» 

Ferencz 1540. 



I. Tamás 
(Kenderessy Mária) 



11. Tamás 

Fiiieki főkapit. 

kir. f6asztalnok 

1611-1631. 
(Zádory Kata) 



Brigitta 
(Terszty ánszky 
Gáspár) 



Ambrus 1559. 

Xorponai kap. 

í'Patvaróczy Anna) 

(Lásd folyt, a kov, lopon\ 



Zsóíia Kata Judif Uwíik 

f 1644 (X'erényi Ferencz) (Balassa Imre) ( Veszprémi piisp. ) 

(Wesselényi Fer nádcrné). \ 1644. 



*) Pozsony vn,rm. levéltárában van az eredeti annalis levél. 

2 ) Szirmay O. Zemplin not. top, 110, 

s ) Fábián Arad várm. 37, 

6 ) Szirmay C. Zemplin noi topogr. 110. 

*) Geneal. Autlient. N. 207. Mss. sat. 

•) Lehoczky Stemm. Ii, p. 



I 

Bosnyák. 205 



Ambrus 1559. 

Korponai kap. 

(Patvaróezy Anna) 

Mint a tuba lapon látható. 

A 

r 



látván Péter Magdolna Ferenci 

^^ ^ ía^ ^ (D ^lfÍ^ ék 

(Podoliában) (Erdélyben) (1. Vitkovics Istv. vrsoiya, 

2. Bosny ft k András) 

Bosnyák Mihály 

a DessewfTí ezredben 

szolgált. 

Meghalt Sxicziliában. 



— i 

Anna Dóra Zsuzsa Horn Miklós 

(Császár Félix) (Pistyék Ján.) (Sínkön György) (Valovits (Harmati 

Józs ) Ilo. a) 

I "— : 1 

Imre f 1742. Illés 

(Szép , vagy (nőtlen) 

Széplaki Judit) f 70 éves 

í korában. 

— — - - * i 



■ ■ 

Bora Ferencz Klára Anna Mária Kata Mária Zsuzsa Teréz *) 
sz. 170(). sz. 1702. (sz. 1711.) az. 1716. (sz.3 718.) Erzse sz. 1721. sz. 1724. 

(Fábry '1. Pexa f (Mészáros f sz 1719. (Mészáros (Terebessy 

Pál) Anna. MiK) (Mészáros Fer.) György) 

2. Borcsiczky Márt.) 
Anna) 



az első tói: 
Auna Róza Kata 

(Járdánbázi (Vincze Pál) (Nagy Fer.) 
Kovács Istv.) 

E családfa igazolására az idézett kútfőn kívül egyebet fel nem 
hozhatván, igy Bertalantól Ií. Tamásig a leszármaztatás erősítésre vár, 
innál inkább , mert Bertalan a törzs Kázmér király hadvezéréül 
Belüdux) iratik. Fia Tamás I. Lajos hadvezéréül , ennek fia Lajos 
Zsigmond király kapitányául ennek fia János 1 ) Mátyás király kapi- 
ányaul , és ennek íia András II. Ulászló és II. Lajos király udvari 
iiubereül iratik, mire nyomokat történeteinkben alig találunk. 

Ellenben történeteinkben említetnek Bosnyák családbeliek , kik 

családfán nem láthatók. így 1526-ban él II. Lajosnak udvari embere 

losnyák Antal (tehát épen az állítólagos Bosnyák Andrásnak 



*) Ezeknek testvéreik még : "Dorottya, *zül. 1729. és László, kik 
lagnélknl "naltak el. 

*í £nnek testvéréül tetetik Miklós is, földvári Benczés apát 1456-ban. 



80$ Bosnyák. 



kortársa), ki a mohácsi vész előtt Gömör, Torna , Borsod és Heves me 
gyekhez, egri káptalanhoz, s Bebek Jánoshoz levéllel küldetett '}. 

Szintén II. Lajos korában élt egy Bosnyák Tamás, ki Bárdi 
Istvánnal egy török fogoly megvétele miatt összezörretívén , azzal pár- 
bajra kelt és eleset* íl>27-ben *). 

Bosnyák Márton (szintén nincs a családfán) Szigetvárnál esett 
el Zrinyi alatt 1566-ban s ). 

II. Tamás , kit már gyermekeivel együtt történelmünk jól ismer, 
ágát magasra emelendette , ha az István nevű pap fiában ki nem hal. 
E Tamás szép vagyont szerze , 1614-ben szerzé kecskeméti birtokát 
magánvétel utján , mit Meki kapitány, és kir. fŐasztalnok korában ha- 
talmas foglalásokkal is szaporított 4 ). Meghalt 1635-dik év előtt. Ne- 
jétől Zádory Katalintól 5 ) született egyetlen fia I s t v á n 1635-ben 
esztergám! kanonok, 1640- ben egyszersmind pécsi püspök , majd vesz- 
prémi püspök; meghalt 1644-ben mint kinevezett nyitrai püspök 6 ). 

II, Tamásnak leányai főrangú férfiaknak lőnek nejeik : Zsófia, 
Wesselényi Ferencznek (a később nádornak) lőn neje, meghalt 1644. 
april 28-kán. Eltemettetett Sztreesen várában ? ). Kata Perényi Fe- 
rencznek, Judit Balassa Imrének volt neje. 

Ezekben kihalt a magyarbeli Bosnyák család; mert a 
következő ágat nem látjuk ez előnévvel élni. A másik ág Ambrustól 
jőne le 8 ). Hogy Bosnyák Ambrus a XVI. század közezén élt , és 
főhádi ember volt, bizonyos 9 ). Nejétől Patvaróczy Annától gyermekeit 
látjuk a családfán. Két fia ágat nyújt le. Istvánnak ismét két fia ma- 
rad, mint a családfa megjegyzi Podoliában és Erdélyben. Leánya 






*) Engel: Monumenta Üngrica 226. 

*) latvánfi 1685-ki kiad. 70. 1. 

8 ) Schwandtner Scriptor. I. 730. 

*) Magyarország képekben. Szerk. Kubinyi Fer. és Vahot Imre. Pest, 
1853. köt. 

5 ) Más genealógián ezen lí . Tamás nejéül tétetik Kenderessy Mária ii t 
én Tamás Ferencznek fiául iratik, mi a chronologiával sem fér meg , miután F •- 
r e n c z a XVI. , IL. Tamás pedig a XVII. század másod tizedében élt , igy egy 
század állna atya és fiu közt ; — valószínűbbnek véltem tehát a másik családfát, 
melyről e miénk adatik, elfogadni. 

*) Memória Basilicae Sírigoníen. Pest) 1856. pag. 153. 

1 1 ) Hormayr Mednyánszky Taschenb. f. vaterL Gesch. 1822 311. s kör. 1 

") Ez ágnak eképen Ambrustóli leszármazását csupán e^y múlt század 
végéroli genealógián találom. 

•j Forgách : Comment. 29. 



BossÁnyi. 80 j 

Katalin szintén Bosnyák András nevűhez megy másodszor férjhez 
es ettől Mihály mint katona Szicziliában halt meg. 

Ambrusnak van fia Péter is, kit azonban nem merek egynek 
tartan, azon Bosnyák Péterrel, ki az 1659-ki országgyűlésen a határ- 
vizsgalati választmány tagjául neveztetik '). 

Ambrusnak fia Pere ncz is, kinek leányain kivül gyermeke 
M iklos, ki ismét ket gyermeket hagy. Illés nőtlenül hal meg 70 
eves korában. Imre 1698-ki június 26-kán kelt össze Szép , máskép 
Széplaki Judittal, kivel Nógrád vármegyében Puszta Szántót örökölte 
Meghalt 1742-kifebr. 19-kén, kora 75-dik évében. Eltemettetett Ér- 
sekujvarott a sírboltban. Több gyermeke közül csak a következő hat 
alapított családot, úgymint: 1 Borbála, 2. Ferencz, 3 Anna 
Maria, 4. Mária Erzse, 5. Zsuzsanna, és 6. Terézia 
mint a családfa is mutatja. E hat gyermek utódai hat ágra oszták a 
pusztát, melynek az utódok leány-ágon máig is birtokában vannak *) 

fezekben kihalt a Bosnyák család ez ága is. 

Bos*á„ji c»al4d. (Nagy-bossányl és nagy-ugróczi , gróf f 
barof es nemes). Régi törzsökös család, mely a Divék ős nemzet- 
segból (de genere) származik több rokon-ágazattal együtt 
. Mint Írják % e nemzetségnek feje Divék az első megszálláskor 

nyílra es Irenesm vármegye azon részén telepedett meg, mely Nyitra 
varatói éjszak felé a bérezek aljáig elterül. E vidéken épité Divék 
az első falut saját nevére, mely helység később mezővárossá fejlődvén 



') 1659-ki LX. és LH. törv. ez. 



z • » .?, . E '* Bármazá8 Bo * a yte I™--««1 , és az erre vonatkozó adatok e/rv - az 

érintett bjrtokra vonatkozó újított pörből, melv tan jelenleg is folyik - » meiv 

n*k igen kü lö „ös a tárgya. A múlt század végen Juhász JóLf kapitány, j£z' 

t tr* k / megl1 - m% febr 28 " kora 6 °) «*« B««y*k Annatói szü eie.tl 
örökösödés, port inditafölebbihaC testve/ ellen , azíigényelve, W anyt 
Bosnyák Anna B Imre Ipám™ ™l* s ^t i ■ . ' ' " u Ky an yja 

m-írkaná l„w 1^., Ap0r * me « n y cre . éa a puszta hetedrészét 
«.f»t"^ lftll , ra0 * u J ,tát »PÖrí, melyben eredeti oklevelekkel tanu- 

Ádám n.je „ e m Bosnyák Imrének Szép Judittól való leánya volt hanem szin- 
ntwTtT "*? ÍdÖSb BOS "^ k Mitüynak Szomithalyi i T P D ; - 
AdT Z^T " Öle , 6ett ' e,U,y * V0 "' ^"^-ki febr. 26-án ve4 n4ö U u Uá S z 
Adán, Különben ez idősb Bosnyák Mihály U Érsekújváron lakott és ez An« 

GeseiüL^rrhfg.^ar * Me<?nyáj,iaky ***** <• "^ 



308 



Btossányi 



két részre oszlott, egyik része egyházas, a másik vásáros D i v é k 
nevet nyert. Divék utódai később több ágra szaporodva } külön külön 
családokat alapítanak. 1277-ben élt B a r I e u s mester, Divéki B a a n- 
nak fia, kinek és Budimér, Jaroszló és (xergely testvéreinek 
részére IV. László király Bassán (Bossany) földet, melyet cseréltek, 
megerősité, ugy nagy bátyj oknak Cozmának gyermekei részére *)> és 
igy Barieus Bossányfcs vidékét nyervén birtokába , alapitója lőn a 
Bossányi családnak. Ezek közül egyik (1300.) Újfalut épité, ée 
utódai tŐkésujfalusi Ujfalussy a k-nak neveztettek. — Ismét 
a Divék nemből egy másik István (1250,) nevezetű, törzse lőn a 
divék-uj falusi Ujfalussy és a Rudnay családnak. — Di- 
véki Tamás az úgynevezett fogatlan, megtartá a? Ősi nevet, és 
alapitá a máig élő D i. v é k y családot. Ugyanazon nemzetségből W i- 
k o w ősatyja lőn a B e s z n á k 2 j családnak , E 1 1 e u s 3 J pedig * 
Csermeny családnak. Végre szintén a Divék nemból ered Fal ko- 
rner, kiaMajthényi és Mottesiczky családokat alapitá. Leg- 
végül pedig szintén e nemből szakadt a P r i 1 e s z k y és T u r e s á n y i 
osalád is, 

A Divéki nemzetség 1348-ban ■) osztozott meg. 

E rokon-családoknak (mint Bossány, Uj- 
falussy, Rudnay, Prile3zky, Majthényi stb) 
többnyire egyenlő a czimerük, s csak a czimert 
ujittatott család-ágaknál különbözik , rendsze- 
rint szaporítva. Ez ősi cziraer kék mezőben egy 
terepélyes fa alatti medve, fölötte csillag és hold 
ragyog. 

Az előszámolt családok tovább fejlődése 
történeteit az illető czikkekre hagyva föl , itt 
csupán a Bossányi család lesarjadzását keli kö- 
vetnünk. A mily régfi 5 ) szétterjedt nagy csa- 
ládot képeznek máig a Dcssányíak, annál inkább 




*) Fejér Cod. Diplom. lom. V. toI. II. 403. 

2 ) £ származásnak megemlítése a Basznak osalád ismertetésénél véletlenül 
kimaradt. 

3 ) Masnit e* Elletw fiától Elias (Illés-) tol szárraaztatik a Bossány osalád 
is. Geneal. authent. Mss. tom l 

*) Fejér Cod. Dipl. tom. IX. voL I. 615. - Budai Fer. Lex I.k. Bos- 
sány Domokos h 1228-ban Szörényi bánnak írja. 
s ) Fejér Cod. Dipl. tom. V. vol. II. p. 403. 



Bossányf. 



tOi 



sajnálnunk kell , hogy egy teljes családiát nem mulathat unk föl, és 
csak összefüggés nélkül szakadozott genealógiai töredékek által mutat* 
hatjuk föl azon jeles férfiakat, kiket időnként a hazának termett e 
család. 

E családfák egymásután megszámozva igy következnek r 

I. tábla 1 ): 
Bossány Kristóf 



L Gábor 
^ 



I. Imre 



Ábrahám. I. Dániel, 1. Mihály. 
X £_ 

II. Mihály 



II Imre 



L. Ádám 
1681. 
nyitrai aligp. 

II. Ádám 



I. Sáudor 



I. Menyhért. I. László. I. Gáspár. 

r 



III. Mjhály 



í. Péter. I. József. IV. Mihály. II. János 
I ! 

Antal Pál 



II. Gáspár 

- — . — <•■ 

I. Fereucz 



IL Dániel. 



I. Jánof. 
* , 

Lajos 



II. Imre. 



I. Imre 

alorsz. biró 

alfcir. helytartó 

1770. — gr<if. 

(Korlathkeői Eva) 



Róza Julianna 

(apácn f 1806. 

N.-Srombat) (Gr. Festetich 
Pál) 



N. 
(Motesiczky Pál) 



E táblázat élén álló Kristófnak korát sem ismerjük ; és mint 
mégis észrevehető « ez ágazat sincs a jelenig lehozva , hanem e század 
elején megszakad 

Ez ágnak legnagyobb embere I. Imre volt, már 1751-ben Nyitni 
vármegyei követ, 17ft0-ban ugyanott alispán, később alországbiró, 
1770-ben már aikirályi helytartó, végre gróf^). Azonban ágazata 
leányaiban kihalt. Leányai közül Julianna gróf Festetics Pál özvegye 
1805-ben halt meg Huszonöt évvel előbb pedig Mária Terézia király- 
nőnk e hölgy karjai között adá ki leikét 3 ) 

Egy másik töredék szerint Imrének a grófnak testvére lett 
volna Károly is , kinek három leány a maradt , úgymint Borbála 
Gyurcsányi Jánosné ? Krisztina Szent-Iványi Jáno3né , és Mária gr(j 
Majláth József né. 

*) Geneal. authen. Mos. tom. I. 

*) Lehoezky Stemm. I. 167. lapon 172S-r* tesii Imre grófságát, de ez 
sajtóhiba, valószínűbb, hogy 1732-ben lett gróffá 

3 ) L- gr. Bossány i Julianna halálára „Ep i ce d i um" ez'un alatti ver 
sekei 

u 



210 Bossányi. 

Ugy látszik e családfán ÍII. Mihály azon BossányiMihály, 
kinek Burián Mária volt neje, s kinek Péter fia Luby Zsu- 
zsannának volt férje. Ennek üa József 1741-ben Nyitra vármegye 
követe. 

Ugy azon időben élt Bossányi Gr y ö r g y , kinek bitvese Burián 
Kata, fia pedig ismét G y ö r g y. 

Egy másik töredék-genealógia a következő *) : 

II. tábla. 

Bossány Mátyás 

1561-ben. 

(Csery Kata) 

I T~* -» 

János 

P— -/* 1 

János Sandrin Márton 



Anna 
(a XVII. században) 

(Dombay Pál ír) 

E családfán Márton valószínűleg azon Bossányi Márton, 
ki 1611 -ben Bars vármegye szolgabirája volt*). 

Ismét egy másik ágazat töredékes kimutatása 3 ) imez : 

UI. tábla. 

Bossányi László 
(Akács Teréz) 



Francziska András 

(Bossányi Tamásné) ' ^^" ' 

Terézia (Poor Jánosné) 
(Apagyi Antalné) 

Egy terjedelmesebb ágazat — melynek összeköttetése a fölebbiek- 
kel elégséges adatok hiányában el nem dönthető — következőleg •) 
sarjadzik le : 



') Kir. táblai porben használt genealógiáról. 

2 ) 1611-ki eredeti oklevelén aláírva. 

*) Deméndi Theszéri-féle pörben. 

*) Deduct, Tab. Mss. Mus. fol. lat. 213. sz. a. 



Bossányi. 211 



IV. tábla. 



Bossányi János 
(Zeleméry Kata) 

.A 

f 



I. Mihály Ilona János. 1619. Anna 

báró 1610. (Bodorfalvi (1. Béganyi Dóra. (Loverkovics 

| Baranyai Gásp. 1651.) 2. Lökös Julianna) Horváth György) 



i r ■ 1 i 1 

Idósb László báró. Judit Erzsébet 

(1. Sz.-Iványi Magd. (Révay Dani) (Go3ztonyi Miklósné) 

2. Nyári Kriszt.) 

i " 1 

II. MiLály. 1. Miklós 

(Mocsáry Jud.) 



II. László Krisztina 

(Révay E rzs.) (1. Szemere György. 

r ~ü"5iüwP ííiT" 2 - °« Uk G r**y) 

septemvir 1760. (Tarródy Istv. ) 
(Korlátkőy Júlia) 

i f • 

Julianna 

gr. Révay János Özv. 

1776. 

Ug7 látszik , e táblázat élén álló Jánosnak fia János az , ki 
1 604-ben a határvizsgáló 7 1608-ban pedig a harrainczadi vám igazí- 
tására rendelt országos bizottmány tagjául neveztetik \). 1618-ban is 
Bossányi János Nyitra vármegye követe volt 2 ). 

I. Mihály 1 635-ben Bars vármegye alispánja , báróságra emelte- 
tett — Lehoczky 3 ) szerint 1610-ben, de az évben valószínűleg hiba 
van. 1625. 1630. 1635-ben követ az országgyűlésre 4 ). 

A bárói ág II. Miklós septemvirnek Julianna nevű leányában 
özvegy gróf Révay Jánosnéban fogyott ki , kinek fölperessége alatt in- 
díttatott 1776-ban azon — úgynevezett Bossányi hires pör, mely a 
hajdani lindvai Bánffy örökösök részéről a Belatinczi stb. urodalmak 
iránt berezeg Eszterházy stb. ellen emeltetve , száz meg száz beavat- 
kozó családot tartalmaz. 

E családhoz tartoznak még a következők is: Boldizsár 1622- 
ben követ a soproni országgyűlésen , az akkori ellenzék élén álló fér- 
fiaiból, kinek szállásán szoktak volt előleges tanácskoznia nyok tartatni 5 ). 



*) 1604-ki XV. — 1608-ki XII törv. oz 

*) Lehoczky Steram. I. 200 

*) U. ott 167. 1. — ügy látszik 1610-nél később lett báró. 

*) 1626-ki XXIII. 1630-ki XXVI. 1635- ki LVI. törv ez. 

5 ) Diarium Comitiorum anni 1622. Mss 



i 
ZIZ Bossáayi, 

A?, előadott táblázatokhoz adandó a következő *) ia 

V. tábla. 

Bossányi Péter 

'""György 1661. 68^ 

János 
(Ottlik Bora) 



Eszíera 
(Raszlaviczy Fer.) 1721. 

Az összefüggést — mint emlitok — nem tudhatva említendő 
meg : Bossányi Mihály, B. Ferencznek fia, ki ELnt vármegyei Nagy- 
Varsányban telkét 100 forintért 1618-ban zálogba adja Lipthay Imié- 
ivek a ). 

1629-ben Bossányi Lajos és Ferencz ugy is mint test verőknek a 
meggyengült elméjű B. Lászlónak gyámjai Nyitra vármegyei Széczi 
részüket zálogba adják Pestvármegyei György Özvegyének Lip- 
thay Erzsébetnek 3 ). 

1681-ben Bossányi Gábor Nyitra vármegyének követe, ugyanaz 
1715-ben és 1722-ben is *). Talán ugyanaz, ki 1704-ben Rákóczy hive, 
és Bercsényi főhadvezér titkára azon évi sept. 30. Sempte várából ir 
levelet, és ki a nagyszombati ker. tábla elnöke volt. Gábornak Gábor 
nevű fia előbb Benczés szerzetes , 1745 ben Modoron lakik 

Bossányi Ferencznek Péchy Zsófiától két gyermeke volt, ugy 
mint Ferencz Bihar vármegyei főjegyző, főbíró, és 1764-ben ország- 
gyűlési követ, kinek Kóji Comáromi Juliannától született fia atyja volt 
Kazinczy Józsefnénak, Es Bossányi János cs. kir. kapitány. 

Tudós szerzeteseket is mutatott föl a család. Bossányi András 
jesuita volt Nagyszombatban. 1708-ban egy latin munkát irt 5 ). 

Bossányi Szerafín 1764 — 1767 ig több vallásos munkát nyoma- 
tott «). 

Bossányi Farkas szintén jesuita es iró, meghalt 1726-ban 7 ). 



') Bossányi- féle pör 508. lap. 

2 ) Sz. Bencdeki Conv. Protiioc. K. pag. 32. 

*) U. ott Fasc. 114. Nro 6. 

*) Lelioczky Steirnn. I. 201 . 

5 ) Horányi Nova Memória. 570. 

c ) Ugyanott 57L 

7 ) Ugyanott 575. 



Bassaldl — öetfc. %Yé 



Végre e családhoz sorozandók a következők is 

Bosróiiyi Elek 

(Motesiczky Teréz) 

r— " 1 ' 

Elek 



látván 

Bossányi Ferencznek M&jthény Júliától gyermekei : J u d i t 
és L 5 r i a c z. 

Bossányi Istvánnak első nejétol Pongrácz Annától gyerme- 
kei: János, Ferencz éí? Ignác z. — Második nejétől báró Ré- 
vay Charifastól Simon és Anna e században. 

A legutóbb emLiiett Simon előbb Nyitra vármegyei alispán, 
jelenleg Hont megyei cs. kir. főnök. 

A család számos tagjaiban él napjainkban is. 

BossoldS csaf&dL Hajdan Bihar vármegye nemesei közé tar- 
tozott, 1552-ben Bossoldi Pál birt egy portát sz. János Ugrán *). 

ISosváry c*al4d. Bosváry Kata V&rsay János özvegye tiltja 
anyjáról való nénjét Berky Borbálát nyényei Laka Benedeknek Özve- 
gyét, nehogy ez Hont vármegye KŐkeszi réyzbirtokát Dubraviozky 
Mihályra átruházza 1542-ben *}. 

Botn család. Heves vármegye nemes családai sorában említi 
n&rét Fényes (xeographiájában, 

SSoíÁr család. fCsik-Taploczai). Fel-csikszéki székely család. 
C3Ík-taploczai Botár Mihály hites ügyvéd 1815-ben 3 ). Ugyanakkor az 
erdélyi kincstári kormányszéknél József irnok. 1853-b»n élnek , és 
Cbik-Taploezán birtokosok Botár Elek, Botár László 4 ). 

Botassy esalikd. 1552-bea Botessy Márton bírt Bihar vár- 
megyében Szépiákon *). 

Holfo család. (Bajoai). E család eredetét is, mint több másét 
homály födi. Kéza Simon krónikájában a jövevény-nemzetségek sorá- 
ban említ lebényi Pot vagy B o t h •) nevűt, de liogy ettől származót* 
volna a bajnai Both család, állítani nem merném. Különben is a Both 
név (Boté) németül követet, hírnököt jelelvén, Lazánk történeteiben az 



*) Biclek Majoréi Ilaiíg. 126. 

2 ) Sz. Benedek; Oonvent Fása 45. Nro 37. 

3 ) Székely N^tus. GanstitatSoji 27„ láp. 

*) Benkő Károly Caik, Gyergyó «tb. 18. 1. 
*) Bíelek : Majores Hwig. 147. L 

'; Magistri Simooia de Kéz& : De Originibns e t Gestis Hcn* 
gsrornra L i h r i duo. Jos. Podhracaüsy Baiae JS33. p. 80. 



S14 Both. 

Árpádok alatt több ily névre találunk j anélkül . hogy azáltal az ily- 
nevüek között rokonságot kellene keresnünk. Both névre találunk 
már Kálmán király idejében is, ki alatt és által Both Benedek 
bizatck meg 1114 ben a világtalan Almus herczeg megölésére. Azonban a 
bajnai Both család őséül ezt sem igazolhatni semmi adattal 3 ). 

A bajnai Both családot legelőbb Mátyás és II. Ulászló ki- 
rály korában látjuk fölemelkedni. 

Bajnai Both András Mátyás király hadvezére , kit a nevezett ki- 
rály 1488-ban a pártos Viktorin ellen küldött. Ulászló alatt szintén 
főember, és az 1496-ki amnestia egyik hatályos eszközlője. 1498-ban 
banderiumos ország-nagy 3 ). 1504- fjen Dalmát-, Horvát- és Tótor3zág 
bánja Balassa Ferenczczel , jelen volt az 1505-ki rákosi országgyűlé- 
sen is 4 ). 

Bajnai Both János Belgrád vára egyik kapitánya, 1521-ben a 
várat föladni kényszerülvén Szolimánnak , a várőrséggel együtt ő is 
feikonczoltatott 5 ). 

Egy másik Both János Illíria kormányzója, horvát- és tótországi 
bán, 1493-ban Brinia vár védelmében az ellenség golyója által veszti 
életét «). 

Both István (valószínűleg szintén bajnai) II. Lajos király- 
nak küldötte Lőcse és több városhoz hadi segély végett 1526-ban a 
mohácsi csata előtt *). 

Both Gáspár Kanizsa táján bírta Szent-György várát , melyet 
1566-ban a berzenczei törökök ostrom alá fogtak, de Gáspár a kanizsai 
kapitány Tahi Ferencz segélyével azt megvédte 8 ). 



') Xratik különféleképen, majd B o 1 1 , majd Bot. sőt P o t-nak is. 

2 ) Bott nevű család re' szokásos modorában a „Trophaeum Estoras" 
is közöl egy koholt hosszú nemzékrendet a többihez hasonlóan a XVII. században 
magba szakítva. De e leszarni azt&tás az első pillanatra mindenki előtt kimntatja 
valótlanságát. 

a ) 1498-ki XXII. törv. ez. 

*) Jászai : A Magyar Nemz. napjai a mohácsi vész után* 
156. lap. 

5 ) Tubero Schwandtnernél II.*374. 3~f>. 

•) Istvánfi 1685-kí kiad&fc 19. lap. Ratikay Mem. Regnm et Bánomra 
107. L Lehoczky szerint Ste ^«m. II. 66. neje Csapy leány Csapy András leánya. 

''; Engel : Móniimén ts. 

*) Istvánfi 1685-ki kiadás 322. 



Both - Botka. 213 

A már emiitett bajnai Both János belgrádi kapitánynál test- 
vére *) volt bajnai Both Imre, ki ily családfát alkotott 2 ) : 

Bajnai Both Imre 

Ferencz 
r 



György Katalin Dorottya 

szül. 1508. szül. 1509. (nebojszai Balogh Ferenczné) 

Ferencznek nejéül Batthyány Boldizsárnak leányát irják 3 ). Fia 
György 1508-ki sz. György nap előtti hétfőn , Katalin pedig 
1509-ki sz. Demeter ünnepe előtti csütörtökön született *). Dorottya 
a harmadik leány-gyermek nebojszai Balogh Ferenczhez ment férjhez, 
ki után leány-ágon a Mednyánszky, Osztroluczky, Go3ztonyi , Nozdro- 
viczky, Podhorszky stb. családok jőnek le. György és Katalintól pedig 
a gróf Sándor család is származik , ki jelenleg is bírja B a j n á t * 
és szintén előnevül viseli. 

Arad vármegyében is találunk e családnévre. Both Bálint 
1550-ben Arad várraegye főispánja volt 6 ). 

A család c z i m e r e egy nyíllal átszúrt kar , melynek elvágott 
tövén korona nyugszik. Fölötte csillag ragyog 6 ). 

Both család. (Bothfalvai és Hrabólczi). Hogy ily előnevü 
család is létezett , mutatja bothfalvai és hrabólczi Both István, ki- 
nek 1354-dik táján neje Lesz te meri Sára volt 7 ) 

Botlia család. Hajdan Bihar vármegye nemes családai kö- 
zött állt. Botha Simon 1552-ben bírta Bakon) át 6 ). 

Botka család. (Szántói és széplaki). A régiebb családok 
egyike. Eredetét Szántói Botka mestertől veszi , ki í. Lajos király ko- 
rában élt. 



') Lehoczky Stemm. II. 

2 ) Wagner Tabelláé geneal. Ma. 

*) £ munka I. köt. 240. lapon Batthyány Farkasnak leánya Zsófia íratott 
Both Miklósáénak , de nem Fereucznének. — £ Ferenczet Lehoczky Uug var- 
megye főispánjául irja (Stemm. II. 66 ) de a főispánok soriból maga is kifelejti. 
(Stemm. I. 158. L) 

*) Naplói jegyzet latin nyelven , mely — Ha jól emlékszem — az üj Ma- 
gyar Múzeum 1852—53. folyamában közöltetett, (jegyzékemről lemaradt a 
forrás megnevezése). 

5 ) Fábián : Arad várm. 194 lap. 

•) Lehoczky Stemm. II. 

*) Wagner Mss. tom. LXX. p. 1S6. 

") Bielek : Maiores Hung. 152. 



216 



Botka. 



Ettől igy hozza le magát a család ! ) : 

Szántói Botka mester 



Miklós. 



Mihály. 
1414. 



Orbán- 

György 
14U. 

János 
1443. 



Benedek. 



Péter. 



János 



István 
1414- 



Péter 
1443. 



I. István 

1414. 

* _, 

I. László 
1443. 



Péter 
1414. 



Dávid 



I. Ferencz 1525-40. 
szántói előn evu ág . 

J. Imre 1547-71. ' 
(Szalay Kata) 



II. István 
1548. 
széplaki előnevü ág. 



II László 1548 



llí. Ferencz 1589. 
(Cseme tey B ora) 

Katalin 1665 
(Pográayi János) 

'Bálint 

1754. 



wef. Miit ály 



III. István 
IV. István 3 660. 



II. Ferenez 1562. 

(lvánchych Magdolna) 

széplaki ágazat. 



V. István 1596. 

n - icoa in no (Kutasy Borbála) 
György lb94. 1/08 , i* — - — 

(Sidó Mária) Magdolna. ML László 



alispán, 
f 1846. 



János 



IV. László 
(Gyárfá s Kata) 

V. László 
(Gosztonyi Jozefa 



Mihály 
alsz. bíró 1844. 
(Zala és 
Somogyban) 



Pál sat. 



I. János 1596. 

(Berhidai 
Huszár Kata) 

______ — A __ 

(Gazdag ( V a&uinyei IV. Ferenez 

1630. 

zalai követ 

1647. 

és alispán 1653. 

(Quakhoda 

Anna Mária) 



Fülöp) Erzse) 

István 

(Árvay 

Judit) 



János 

1727. 

(Kisfaludy 

Rozália) 



Zsigmond 
1739 



Zsófia 
(Koithay 
Lászlóné) 



István. 



Tivadar. 

követ 



Péter. Bál ii. t. Sándor. László. 

f 



A_»- 



Mihály. János. László. V. Ferencz 1680. 

T f f (Babocsay Magdolna) 

■«■■-■ 

Klára. Pái f Ádám 

1711. ki vég. 1708. 

Rozália 
f I . Herczsgh 
2. Sarko letv.) 



Anna Mária. 
(1. itaikay Fer. 
2. Bezerédj Imre) 



z s ) A család által beküldött genealógián. Találtatik e családfa Geneal. 
Authent. Mss. íol. tat. Nro 207. tom. II. is. I)e a kettő között lényeges különb- 
ségek vannak, és össze sem egyeztethetők. Itt a t. család alfa! kozlöttliöz tartom 
magamat, — Némelyek e család ősei közé soroznak Rasziaa, vagy fi u s i n a 
és Keresztúri előnévvel (praedicatummalj élő Boti a-kat is. De ez nagy 
tévedés, és már a múlt században valószínűleg a név hibás olvasásából szárma- 
■- »tt. ARatzinaról (és Keresztúrról) elönevét irt családneve nem Botka, 
hanem Bochkay (Bocskai). Nem említve erről többek közt Rattkayt (Me- 
mória Reguni et Banorum 102. lapon) ki raszinai Bochkay Pétert 
1476-ban al-bánnak írja, ugyanez kitűnik hiteles oklevélből is, mely közölve van 
gr, Teleky ,,H nayadiak kora 1,4 czimü munkája XII. köt. 353. lapján. Lásd 
egyébiránt erről ezen munkám II. köt. 132. lapon a Bocskay család ismertetését. 



Botka *t* 

E nemzékrend — mint a családi közlemény megjegyzi — több 
rendbeli táblai perben (t725- 1780-ig) a királyi ügyész részéről is 
törvényes hitelességűnek van elismerve. 

A család-törzsnek Botka mesternek fiai magvaszakadás esetére a 
kölcsönös örökösödést fentartva 1414-ben osztoznak a vasvári káptalan 
előtt ősi javaikban , úgymint Somogy vármegyei Szántó (most Szántód 
puszta) Széplak, Endréd, továbbá Balosaj, Cseke , Kopács, 
Mankósftfide (később Botkaháza, most Tüskevár) (puszta) és Lepsény 
helység és pusztabeli birtokaikban '). 

A család Dávidnak (kinek nejéül Gérczey Veronika 2 ) iratik) 
gyermekei által több ágra oszlik. EL László és í. István 1548-ban 
ismét a vasvári káptalan előtt Öröklést szabályozó szerződésre léptek. II. 
Lászlónak — ki szülőföldén maradt, — ágazata állandóan széplaki elő- 
nevet használt. II. István a Dunán inneni vidékre költözött, de ága 
szintén leginkább a széplaki praedicatum mellett maradt. 
I. Ferer.cz ágazata leginkább csak Szántóról irá magát. 

Kövessük legelsőbben is II. László ágát. Ennek unokája I Já- 
nos nőül vévén berhidai Huszár Péter pápai, utóbb karánsebesi vár- 
kapitány leányát Katalint, alapját veté meg azon nagy birtokoknak, 
melyeket fia IV Ferencz , és unokája V. Ferencz nevezetes tömegre 
szaporita. IV. Ferencz Zala vármegyének 1647-ben követe, 1653- 
ban pedig alispánja volt. Fia V. Ferencz Pápán , majd a tolnai kis 
várban lovasok hadnagya volt. Ez a szomszéd török bégekkel béke ide- 
jén bizalmas viszonyban élvén , innen történt , hogy mig mások Ősi ja- 
vaikat odahagyva bujdokolni kényszerültek, ő ősi javait is kezénél tart- 
hatá, és a raenekvŐktől és török spahiktól is tetemes jószágokat szerez- 
hetett. Három fitestvére elhalván a szép atyai javak is mind reá ma- 
radtak, így lett egyedüli ura az 1680— 1683-ki osztály-levelek szerint 
Ráczság és Baranyaság tartomány-czimen nevezett uradal- 
main kívül Zala , Vas, Somogy ?s Veszprém vármegyében huszonkét 
falu- és pusztának. Tolna varmegyében pedig harmincznyolcz egész 
falut és pusztát valósággal birtokolt. De e birtokok gyermekei kezeik- 
ről csakhamar idegenekre kerültek. Azon időben felállván a neoquisticai 
Comraissio Bécsben, V.Ferencznek özvegye és árvái is ez elé idéztettek. 
A megrettenés és a rósz tanács , hogy a Commissio alatti javakat be- 



») Családi adatok. 

*i Geuea). Autóién. Mss. Totn. II. hol azonban ugyanez , Dávid atyjának 
Lászlónak is nejéül iratik. 



21* Botka. 

folyásos nagy uraknak adják el , — vesztükre lőn. A Tolna vármegyei 
38 falut és pusztát, — melyekből (mint iratik) jelenleg a simon tornyai, 
högyészi és kölesdi stb. uradalmak állanak , gróf Sinzendorf Weickard 
Venczelnek 1700-ban a győri káptalan előtt 10,400 f. egyrendü, és a 
Pálfalvi malom fejében 1350 for. , Összesen 11,750 frtért örökösen 
felvallák. Ugyanazon alkalommal a még fölmaradt két pusztát : Var- 
s á d o t Székelyi Istvánnak 200 frt , és P é 1 y t Hanoldt Jánosnak 300 
forintért vesztegették el. A vagyonbukast egyéb is követte '). V. Fe- 
reneznek fia Ádám Rákóczy hive volt, később sógorával Bezerédj Im- 
rével elpártolási gyanú alá jővén , elfogatott , és azzal együtt Sáros- 
patakon a kuruezok által kivégeztetett 1708-ban 2 ). Ádám egyetlen 
leánya először Herozegh N. , másodszor Sarko István neje lőn. Ádám- 
nak testvérei; Pál 1711-ben nőtlenül , Klára pedig hajadonul haltak 
el. (Mária másodszor Bezerédj Imre neje volt). így a királyi ügyész a 
férfi-ág magszakadása czimén a még kezeiken lévő ősi javakat : Szép- 
lak , Botkaháza , Endréd és Lepsényt is elfoglalván , ezek Dőry *) és 
gróf Nádasdy családoknak adományoztattak. így — a török időkben 
annyira virágzott -- ágazat a XVIII. század közepén nevét is sirba 
vivé. 

IL Ferencznek másik fiától V. Istvántól lejövő ágon János a 
Kisfaludy Rozália férje , 1725-ben indított táblai perben megczáfolta 
az igényelt magszakadást , bebizonyítván (mint a családfán látható) az 
1414-ben osztozóktól törvényes leszármazását. 1727-ben a királyi 
ügyészszel perszüntető egyességre lépvén , mely által joga és leszár- 
mazása elismerve lőn , — a peres jószágok fejében hatezer forintot fo- 
gadott el, és nyomban ennek alapján, egyesülvén a szerencsétlen Ádám 
leányával Rozáliával, és Anna Mária fiaival a Bezerédj ékkel, több rend- 
beli táblai pert indítottak meg az ősi, és kivált az 1700-ban örökösen 
fel vallott tolnai birtokok iránt , de sikeretlenül. E Jánosnak Zsigmond 
fiától származnak a mostani Dunán túli Botkák. 

Visszatérve a családfán álló Dávidhoz , ennek másik fia II. Ist- 
ván alapitá a Dunán inneni ágat , mely előbb Pozsony , majd Bars 
vármegyébe szakadt. II. Istvánnak unokája TV. István gróf IUyés- 
házy György bandériumát vezényelvén , a gróf Souches tábornok aján- 

m . ii .. ^ 

*) Családi adatok. 

*) Csécsy Memorialéja az 1843 -ki országgyűlési Almanachban. 
8 ) Geneal. Áuthent. tora. II. Babocsay családfán. 

4 ) K i s-K eszi és Lepsényre nézve Dőry László beiktatásának 1711 
ben ellentmond Botka János egy jegyzékem szerint 



Bottka. t19 

latára a lévai ütközet után , melyben vitézségével érdemeket aratott, 
1666-ban a kis-tapolcsányi és hrussói vár al -kapitányságával jutalmaz- 
tatott meg I. Leopold által. Vére Bálint (ki a családfán nincs) a 
szeredi erőd parancsnoka , mint török fogoly az érsekújvári sánczokban 
gúzszsal fojtatott meg. IV. Istvánnak fia György Fálffy huszár ezre- 
dében a rajnai háborúban részt vévén, 1694-ben franczia fogságba 
került , de a fiatal zászlótartó Ötvenöt huszárjával keresztül vágta ma- 
gát Mastrichtig , és Metznél a szövetséges hadsereghez kapcsolódott. 
1708-ban a pozsonyi királyi önkényteseket a kuruczok ellen vezeté, és 
jutalmul a botfalvi, galantai és névedi jószágokat kapta. Egyik fia 

IV. László Pozsony megyéből Bars vármegyébe , testvére Bá- 
lint pedig Zala vármegyébe költözött , hol mindkét helyen utódaikban 
fenmaradtak. IV. Lászlónak Gyárfás Katalintól fia V. László 
ennek Gosztonyi Jozefától a családfán látható több gyermeke maradt, 
kik közül Tivadar Bars vármegyének 1839-ben főjegyzője, az 
184 3 /4 -ki és 1 84 Vg -ki országgyűlésen pedig követe volt. Irt munkát: 
De Duellig. Testvére Bálint azon vármegyének 1839-ben al-ügyvéde. 

A Zala vármegyébe visszaszakad t Bálintnak fia József azon 
vármegyének 1835 — 1837-ig választott első alispánja. Testvérének 
Mihálynak unokája Mihály ugyanott 1844-ben aiszolgabirói hi- 
vatalt viselt. Ennek testvére Pál Somogy vármegyében alszolgabiró 
1843-ban. 

Somogy vármegyében Botka Antal 1843-ban fŐ-ügyvéd. 

Bottka család. (Részegei). Szathmár vármegyei család. 
Bottka .András Szathmái vármegyei Részegei pusztában birtokrészt 
kap királyi adományban 1465-ben Rezegey B&lás magvaszakadtán *). 
Ugyanazon évben Bottka András azon vármegyei Bervei (most 
Borvély falu) részjószágra nyer királyi adományt *). 

E század elején (1810.) azon vármegye Vetés és Nábrád hely- 
ségben bir, és az utóbbiban lakik Bottka Lajos. Ugyanakkor azon 
vármegye Endréd helységében pedig birtokos Bokor Zsuzsanna 
Bottka Menyhértné 3 ). 

Bottka család. (Lasztóczi). Zemplin vármegyei Lasztócz 
helységről irja előnevét , és ugyanott és Barancson c század elején is 
bir* 1 ). 



J ) Szirmay : Szathmár várm. II. 28. L 

*) Ugyanott 60. 1. 

») Ugyanott 30. 135. 231. 1. 

*) Szirmay C. Zemplin. not topogr. 106. 236. 269. L 



£30 Bottka - Botos. 

Boti ka család. (Oroszfalvi). Nógrád vármegyei Nagy-Oroszi 
(hajdan Oroszfalva) most mezővárosban is voít Botka nevű család, 
mely megkülönböztetés végett a többitől Oroszfalv a-ról nevezte- 
tett *). Nagy-Orosz iból az armalista nemesek (mert ilyek voltak) a 
kuruez idők után , miután a nevezett város gr. Stahrembergnek ado- 
mányoztatott III. Károly által, földesúri hatalom alá jutni nem akar- 
ván, elszéledtek. Ezekbői volt Botka Pál , ki 1722-ben Tisza Yafkony- 
ban lakott, és pecsétjén (melyen P. B. áll) ily czimert használt : a paizs- 
ban kettős farkú oroszlán áll , első jobb lábában kivont kardot tartva, 
ugyanaz emelkedik ki a paizson nyugvó sisak koronájából is *). 

Ha nem tévedek, e családból volt azon Botka Jakab is, ki Nógrád 
vármegyében az 1755-ki sept. 15-ki inve3tigatiokor Hont vármegyétől 
azon évi aug. 7-kén kelt nemesi bizonyitványnyal mutatta be nemes- 
ségét 8 ). 

Botka család. (Máskép Viitcze). Lásd Vincze család. 

Botliond. (Thóldi) A XIV. században Thóldi Bothond birfca 
Zemplin vármegyében Berethe , Lázony , Lask és Mihály helységeket, 
de Bothondnak fia Péter 1324- ben mind ezeket hűtlenség bélyegén 
elvesztvén, a Mónaki család kapta kir. adományban 4 ). Azonban valljon 
itt a Bothond keresztnév családnévvé alakult-e már? ez egyes adat- 
ból elhatározni nem lehet. 

Botló család. (Királyfiai). Pozsony vármegyében a Csalló- 
közben Király. fián a Botló család régi adomány jogán birtokos 
jelenleg is a báró Jeszenák családdal s ). 

Botos család. (Leszteméri, máskép Jenkei).. Történeteinkben 
több B o t o 3 1 találunk. így 1430-ban Zsigmond király alatt Botos 
fiai száz lovast állítanak ki 6 ). 

A XVI. században Botos Péter Zrínyi alatt Szigetvár védelmé- 
ben esett el 7 ). 



*) Geneal. Antiién. Mas. tom. II az idézeti Szántói Botka családdal egy 
gyökből vau eredeztetve, azonban valószínűleg hibásan. 

2 ) Eredeti oklevél. 

a ) Azon vármegyei jegyzőkönyv. 

*) Szirmay C. Zemplin not top. 89. 370. not kist. 16- Az oklevélben 
Pelrus filius Bothond de Tkóldi-ntik i ralik. 

5 ) Csaplár B. ur értesítése szerint. 

•) Fejér Cod. Diplom. 258. lapon. Ugyanott a 284. lapon hibából áll fííii 
Boros, — filii Botos helyett. 

') Schwandtner Scriptor. í, 730, 1. 



Botos — Botskér. 221 

» 
Aleszteniéri Botos család Zeroplin vármegyében birto- 
kolt, hol azonban leszteméri Leszteméry (vagy Lasztaméry) család is 
virágzott. 

A leszteméri, máskép jen kei Botos család nemzékrende 
néhány nyomon igy ágazik le J ) : 

Lesz teméri. máskép jenkei 
Botos Sebestyén 



Je nkei Bo to s Marson Katalin 

1 László ' (BanocziMátyásné) 

(Újfalui Orsolya) 

i ; — A '■ 1 

Poteniiana Dorottya Anna 

(Beregnyei Mihály) (Vay Demeterné) (Bajori Lenárdné) 

E szerint e Botos család harmad izén fí-ágon kifogyott. Az utolsó 
izén Annának férje Bajory Lénárd Bajory Jánosnak Tibay Veronától 
való fia volt. Tibay Verona pedig Tibay Lászlónak leánya 2 ). 

Botos család. (Tompái). Székely család. Botos Imre 1703- 
ban marosvásárhelyi várkapitanynyá tétetett 3 ). Botos Elek 1815-ben 
Maros-széknek gál falvi járásában dulló. A közelebbről elhalt Sámuel 
Maros-szék főjegyzője volt. Fiai vannak 4 ), 

Botos család. (Garai). Ily előnévvel említtetik Botos An- 
drás, Albert király özvegyének Erzsébetnek híve 1440-ben. Ugyan- 
azon évben részt vett az Ulászló elleni ütközetben Szegszárd és Buta- 
szék között. 

Már előbb előnév nélkül találunk Botos névre. Jgy Botos 
Domokos, ki Harapk Miklóssal 1388-ban a Zsigmond ellen pártot 
ütő Korpád Jánost elíogá. 

Botosán család. Nemességet nyert Mária Teréziától 17G2- 
ben. Czimere kék paizs melynek aljából fölfelé fehér és vörös koczkás 
kúp emelkedik föl A paizs jobb oldalán oroszlán, a bal oldalon párducz 
áll, egymással szemközt. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar 
nyugszik, kezében nyilat tartva, melynek tolla vörös. Foszlad ék jobbról 
arany-kék. balról ezüst-kék 5 ). 

Kolskór család (Tusnát-Szwedszegi). Székely család Csik- 
székben, hol többféle előnévvel élt ilv családra találunk, 'mint a delnei 



*') Wagner Mss. tora. LXX p, 188. 

*) Ugyaaott 

8> > Cserei Mihály Históriája 324. 

*) Kovary Erdély nev. csaiádai 257. I« 

*) Adaini Scuta Geutil. I. 



ttz 



Botskor — Bottyán. 



Bocskor (1. ezt mai helyesírással Bocs kornak irva). — Tusnád- 
Szeredszegi Botskór András 1628-ban alcsikszéki alkirálybiró volt 5 ). 
Botskor család. (Csik-szent-mártoni ). Mind ez , mind a fö- 
lebbi , ugy a delnei (lásd itt 135. lapon) Botskor család csikszéki 
székelyek , és igy valószínűleg eredetileg egy törzsnek sarjazata. A 
csik-szent-mártoni Botskor 2 ) családból Antal 1815. 1818-ban esik- 
széki ülnök, István levéltárnok ugyanakkor, Ádám ügyvéd ugyan- 
akkor , Mihály kincstár ügyészeti protocolista. Jelenleg L á z á r 
csik-szent-mártoni birtokos 3 ) , és K á r o 1 y is él. 

Bottichky család. Bottichky János és Péter 1756-ban 
Mária Terézia királynétól emeltetett nemesi rangra Czimert ilyent 
nyertek : a paizs először viz-szintesen két részre oszlik , a felső rész 
ismét függőleges vonal által két mezőt képez. A felső jobboldali ezüst 
mezőben három piros rózsa látszik. A baloldali vörös mezőben fehér 

galamb repül, csőrében fehér gallyat tartva. Az 
alsó kék mezőben jobb oldalról arany grif , bal- 
ról arany oroszlán rohannak szemközt egymás- 
nak , első lábaikkal egymást érintve , mintha 
verekednének, A paizs tetején a koronás sisakon 
a paizsbeli galamb látható. Foszladék jobbról 
ezüst-vörös, balról arany-kék 4 ). 

Bottyán család. E családnak törzse 
Bottyán András , ki saját, és neje Szakó 
E r z s e , és ettől született István, András 
.és János gyermekei nevére III. Ferdinánd 
királytól Pozsonyban 1647-ki január 24-kén 
kelt czimeres nemes levelet nyert , és azt azon 
évi juliu3 11 -kén Bars vármegyében kihirdet- 
tété 6 ). 




*) Kállay Székely Nemz. 234. — Benkő Jós. Transylvania Speciális 457 
Benkö Károly : Csik, G-yergyó és Koszon 53 lapon , hol már Bocskor-nak iratik 
mai ortographiával. A vezeték neveket óhajtanám mindég ugy irni, mint a csa- 
lád maga irja , de több iró — kivált az ujabb időben — ebben is az ujabbi orto- 
grapliiát követvén, bajos helyesen eligazodni. 

*) l&y * rva a2 1815. 1818-ki erdélyi hivat. Schematismusokban. 

a ) Benkö Kár. Csik stb. W. 

4 ) Adami Scuta Gentil. I 

5 ) Collect. Herald. Nro Í29. 

•) Most az eredeti armalis Nógrád várra, levéltárában van 



Bottyán. 22* 

Czimere ez : a paizs vörös mezejében zöld tér fölött hadi férfiú 
áll, sárga csizmában , vörös nadrágban , kék dolmányban , a jobb oldal 
felé nézve , jobb kezében kardot tartva , és annak hegyén törökfej van. 
Ugyanez látható a paizsnak tetején a sisak koronájából is kiemelkedve. 
Foszladék jobbról arany -kék, balról ezüst- vörös. 

Néhány nemzedéken a családfa ez : 

András 

nemesség-szerző 1647. 

(Szakó Erzse). 

i " — ; 1 

1. István 1649. András I. János 

-, 1649. 1649. 



Györgv II. János Bars várm. Bars várai. 

(jó hegeJűs) lfl.J á no s. Sándor. 

István. IV. János. Sándor. Pál. Sámuel 

I. Istvánnak (la G y ö r g y , mert jól tudott hegedülni , Hege- 
dűsnek is neveztetett 

A család nagyobb részbe u Bars vármegyében tartá lakását. Hogy 
e családfán az utóbbi nemzedékek nincsenek meg, szükséges meg 
jegyeznem. 

Tán e családból volt Bottyán János, kink János fia Korponán 
született 1787-ben, és Nógrádban lakott Szügyben. Szintén Korponán 
lakó Bottyán Mihálynak fiai János szül. 1789-ben, és Sámuel 1800-ban 
Korponán. 

E családból óhaj tá törvényesíteni igényelt leszármazását sze- 
gedi lakos Bottyán József 1843-ban , kinek ágazata néhány izén ez *) : 

Bottyán András 

(neje Anna) 

I T-* 1 

József 

szül. Szegeden 1728. april 19. 

(Gyenge Erzse) 

,— —a , 

József 

szül. Szegeden 1758. oct. 8. 

(Sári Rozália) 

r— 



József 
szül Szegeden 1789. sept. 12. 

Ha Szirmay jól értesült , nem a fölebbi Bottyán családhoz , sőt 
nem is a nemesek sorába számítandó azon Bottyán János, ki Rá- 
kóczy U. Ferencznek egyik hires tábornoka volt 1705—171 l-ben, s 
mivel egyik szeme hiányzott , közönségesen vak Bottyánnak nevezte- 



1 j Az eredeti keresztlevelek szerint 



%t\ Bottyányi — Bozinkay. 

tett. Nevezett iró szerint ez Esztergom külvárosában nem nemes 
szülőktől származott 1 ). Az bizonyos, hogy e Bottyán János czimeré- 
ben a paizsban lovas vitéz kivont karddal, a paizs sisakja tetején pedig 
férfi-kart kivont karddal használt pecsétjén 2 ), 

Bolt j ányi család. A nemességet Bottyányi József szerzé 
1791-ben. Czimerpaizs fölülről lefelé három kék és három arany csík- 
kal egymást váltogatva van színezve; az előtérben zöld réten egy 
száraz fatörzsbői kinyúló zöld gallyon galamb áll, csőrében zöld gallyat 
tartva. A paizs tetején a sisak koronáján férfi-kar kivont kardot vil- 
logtat. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-kék 3 ). 

Boi/ család. Zemplin vármegye armalista nemesei sorában 
említi Szirmay 4 ). 

Bcilz család. Erdélyi székely család. Botz András Esztelnek i 
birtokrészére 1581-ben kap adomány-levelet 5 ). 

Boxicli család. Boxich Márk, Szilveszter és Antal 1793-ban 
kapnak nemes levelet. Czimerük négy részre oszlik , ötödik a közép- 
paizs. Az első és negyedik osztály ezüst- vörös koczkákat mutat, és e 
mezőkön végig a jobboldali szögletből kezdve rézsút kék folyam vonul 
át. A második és harmadik zöld mező három egymásfelé fordított 
ezüst félholdat mutat. A közép-paizs arany mezejében férfi-kar kivont 
kardot tart. A paizs fölötti sisak tetején a koronából kékbe öltözött kar 
kardot villogtat 6 ). 

Bozlnt család. Lásd $zent-&yőrgyi és Bazisii család. 

ftoziiikay család. Bozinkay !\íárton szerzé a nemességet 
megerősítő czimeres levelet, mely neje Erzse, fiai fstván és 
György, és leányai Anna és Erzse neveikre II. Ferdinánd királyiul 
Bécsben 1636-ki april 10 kén adatott. A család — ugy látszik — ki- 
fogyott 7 > 



"') Szirmay G. Zemplin not. kist. 292. „Ex conditiane ignobili ad hunc 
gradnm (t. i. tábornofcságra) eluctati; — — Joanncs Bottyán , non ex pervetusla 
illa Cöifiitum frogenie , sed in Strigvniensi suhurbio hatni li loco nattts , ct yttud voclet 
essei t Rakoczianis kancsal dictvs. . . . Azonban én kancsal helyeit vak Bot 
* y á n-nak és félszeraünek olvastam. L. Pethő Gerg. és Kovács Ján. krónikáit 

*) Eredeti levelén. 

a ) Adarai Scufca Gentfl. 1. 

*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 1X0. 1. 

6 ) Kállay Székely Nemz. 115. 1 

Ö J Adami Scuta Gentil. I. 

"*) Áz eredeti armalis Bazinsz. kir város levéltárában van. 



Rozó — BdgAzy. ílb 

B07.0 csaliul Heve? vármegye nemessége sorában említi 
nevét Fényes Greographiájában. 

Bozó család. Baranya vármegyei D i n n y e-b e r k i helység- 
ről írja ekínevét. Nevezett falut többnyire nemesek lakják, de birtokosa 
herczeg Eszterházy. — E családból Bozó Manó cs. kir. hadnagy 
1 846-ban. 

Bozó család. (Nagy-bányai). Szathmár vármegyében nagy- 
bányai Sózó István Misztótíalun 1613-ban egy nemes udvarhelyet 
kap 1 ) 

Bozóky család. Hont és Szabolcs vármegyei nemes család 
Fényes Geographiája szerint. 

Boztey család. Hajdan Esztergom vármegye nemesei közé 
tartozott; legalább Boztey Ferencz e vármegyének követe volt az 
1505-ki rákosi országgyűlésen 2 ). 

Bozzay család (Bozzai). Bozza helység Vas vármegyében 
fekszik, és most is a család birtokában van 3 ). A család e szerint Vas 
vármegyei eredetű , és innen szakadt át Esztergám , GyŐr várme- 
gyébe is. 

A legrégiebb , kit családi adatok nélkülözése mellett a történeti 
könyvek alapján e néven felmutathatok : Bozzay Benedek, ki 
1526-ban Szapoíyay János király komornoka volt *). 

E család egyik tagja Bozzay János Esztergom vármegyének 
1836-tól másod, 1843-tól első alispánja. 

Ugyan e családhoz tartozott Bozzay Pál, született Vesz- 
prémben 1832-ben. A költői téren szép reményekre jogosított, ha 
1852-ben a kora halál el nem ragadja. Költeményeit Lévai adá ki s ). 

BÖgözy család. (Bögözi). Udvar helyszéki székely család, 
mely talán később több külön előnevet használt ágazatra szakadt : leg- 
alább ugyan e székben —mint alább látni fogjuk — Miklósfal- 
vai Bögözy család is tűnt fel. 

Bögözi Bögözy János 1 505-ben Udvarhelyszék főkapitánya 6 ). 

Bögözy család. (Miklósfalvai) Mint-fölebb említem , szintén 
Udvarhelyszék cs&láda Ebbői András 1606. 1607-ben azon szék- 



') Szirmay • Szathmár várm. II. 344. 

M Jászai. Magyar Nemz. napjai a mohácsi W>sz után. 157. 

3 ) Fényes Geographiai szótár I. 161. 

*} J-iszai A M. N. napjai a mohácsi vész után. 1"3. 1. 

S J Magyar írók. Életrajz gyűjtemény. Peat, 1854. I. 62. lap. 

•) Kállay Székely Nemi. 236. 

15 



S50 Bi%ftJ6$ - Bdkéityi 

ben áíkiráiyhiró *) János és Gergely birtokos székelyek 1654- 
ben *). 

•Ktőgöxy család. (Qsdoki). Székely család , mint mutatja elő- 
neve s d o i a , mely Háromszékben van. Osdolai Bögözy Antal 
1815-ben Vajda-Hunyadon kincstári adroinistratcr. 

ÜGlaxü család. Böhm Keres tély 1718-ban III. Károly király- 
tól kap czimeres nemes levelet. Czimere háromszögletű (píramis alakú) 
paÍ23 , csúcsával fölfelé , melynek kék mezejében hármas sziklának a 
középsőjén arany korona nyugszik , s abból kivont kard nyúlik föl. Két 
oldalról két hosszúkás kis paizsban egy arany oroszlán látható. A paizs 
tetején álló sisak koronájából két sas-szárny között oroszlán emelkedik 
ki, elaó jobb lábában kardot tartva. Foszladék ezüst-vörös és arany- 
kék 3 ). 

Böi&in család. Nemességet szerezvén, nevét is megmagya- 
ritá. L. Cseh család. 

Böjté család. Kihalt székely család , birt egykoron Három- 
székben Fel-Dobolyban , azonban ii-ágon kifogyván , az utolsó leány 
Bodola Györgyné a székely torvény szerint íiusíttatott , és mivel mégis 
a Bodola család kezén 1741: és 1744- ben ezen Böite birtokban a 
Bodola leányok is osztályrészt kaptak, azt az erdélyi kir. tábla 1798- 
ban a Bodola család íl-ágának vissza-itélte. Az itélet-levélbol ily nem- 
zékrend tűnik ki *) : 

Böjté Márton 
végrendel. 1669. 




Kata 

Bodola Györgyné. 

MÖjíe család. Szintén Erdélyben Fogaras vidéken él. Belőle 
Böjté József 179í-ben Fogaras vidék rectincator biztosa. 

Bökc; család. Ugocsa vármegyei nemes család. Belőle Beké 
Ferencz azon vármegyének 1660-ban rendszeri nti esküdtje 5 ). 

BÖfeéayl család. (Bokényi). E család nevét majd Beken, 
majd Beöken, majd Bökéuji és Bekényi írják. Ősi fészke (Jgocsa vár- 
megye. A család ismertetése Bekényi név alatt már előadatott e 
munka I. kötetének 275. lapján. 

*) Ugyanott. 

») Ugyanott 237. 

8 ) Coüect. Kerald. Nro 491. 

*) Székely Nemz. Conatitut 249. a kov. í. 

*) Ssárroáy : C. llgocs*. p. 60. 



BOkflnyi — Böitskévy t*7 

Ugy látszik szintén e családhoz tartozik azon ág is , mely Szaíh- 
már vármegyében tűnt, valószínűleg Ugocsából szakadt át. Neve en- 
nek is B e k é n y i-nek iratik Ezek közül Bekényi Miklós 
nejével Bachkay Ágnessel 1446-ban királyi adományban kapja (akkor 
puszta) mező Bikót , az egész maiont hai pusztát (máskép Gergely 
Tamás telekét) és Zorabok-Ujlak (ma Szauaos- Újlak) helységben , és a 
mellette lévő Vármegye nevű pusztában részbirtokot *). 

1810-ben ugyanazon megyében Felso-Szoporon bir Bőkényi (igy 
irva) Ferencz 2 ). 

Bökönyi család. Szabolcs vármegye nemesrendü családai 
közt említi nevét Fényes Geographiájában. 

Köléuyi család. Szathmár vármegyében birtokos nemes 
család. E század elején (1810.) Bólényi Gáspár Gebe faluban birtokos 3 ). 

Bolöi&i család. (Nagy-bölöni). Háromszéki székely család. 
1 459-ben Bölöni Illésnek fia Péter Miklósvárszék követe a med- 
gyesi gyűlésre 4 ). 

Bölöni Gáspár 1610-ben Bátbori Gábor udvarnoka , és a na- 
gyobb kanczellária irnoka és hites jegyzője s ). 

Bölöni Imre 1815-ben Közép-Szolnok vármegye aljegyzője. 

Bolottyi család. Szabolcs vármegye nemesei sorában említi 
Fényes Geographiájában. Bihar vármegyében Bölönyi Menyhért 
táblabíró 1845-ben. 

Böller család. Böller Frigyes 1719-ki május 21-kén III. Ká- 
roly király által emeltetik nemességre. Cwmerpaizsa először függőleges 
vonal által két udvarra, az igy képzett baloldali udvar ismét viz-szintes 
vonal által alsó és felső udvarra osztatik. A jobboldali vörös mezejü 
udvarban kivont kard borostyánnal ékítve ; a baloldali felső kék udvar- 
ban fészkén ülő és fiait vérével tápláló pellikán , végre az alsó arany 
mezőben horgony látható. A paizs tetején a koronás sisakon a paizsbeli 
pellikán van. Foszladék innen ezüst- vörös, onnan arany-kék 6 ). 

Btiltftkévy család. (Tasnádi). Lakhelye Erdély, hol tas- 
nádi Böltskévi János 18 18-ban Aranyos-szék főjegyzője. 



*) Szirmay: Szatkmér várm IL 179. 215. 216, 

») Ugyanott 152, 

•) Ugyanott 80. 

*) Kailay : Székely Nemzet. 237 

*} Ugyanott 237. 

•) CoUeot Herald. Nw» 379. 

15 



22$ Bóny ~ SfoKÖrméLiyi. 

Hony család. Komárom vármegye kihalt adoniányos családai 
közé tartozik. Bőny Péter és Sey János kihalási czinién 1635-ben ná- 
dori adomány mellett iktatiatsk Komárom vármegyében a bábolnai 
pusztába Valticher Márk, és Szapáry Péter j ). 

fiősiyey család. Belőle Bőnyey Tamás 1505-ben a rákosi 
országgyűlésre Közép-Szol nek vármeg3 T e követe '). 

JBŐr e$alád. Grömör vármegye nemesei sorában áli Fényes 
(rcographiája szerint. 

Borcsa család. Börcay Mihály J 7 í y~ki nov. 25 -kén kapott 
ezimeres nemes levelet. E szerint czimere ; a paSzs kék mezejében zöld 
téren korona , melyen vörös ruhás férfi-kar könyököl , kivont kardot 
markolva. A paizs koronás sisakján ugyanaz látható. Foszladék jobb- 
ról ezüst- vörös, balról arany -kék 3 ). 

Ilyuevü családot jelenleg Győr vármegye nemesei közt foglal 
helyet Fen yes Geographiája szerint. 

Boáz család. Beregh varmegyében nemesrendü Fényes 
szerint. 

tSÖSKÖrtuéiiyi csal Ad. (Máskép ftíag-y). Lakhelye Szath- 
már vármegye. Böszörményi, máskép Nagy Sámuel 1726- 
ban Pettyén helységben részbirtokot , és 1732-ben pedig Andrással 
egész 1 v a e s k ó helységet kapja királyi adományban *J. 

1 72 7-ben ugyanazon vármegyében Böszörményi Nagy 
F e r e n c z alszoigabiro 5 ). 

E század elején I k 1 ó d faluban birtokos e család b ). 

Vtmza .Bönzörniéiiyi család. Bihar vármegyei nemes 
salad, Valószínűleg Böszörményről eredt , és igy kapta e másik veze- 
téknevét, melyet gyakran Vonz a név nélkül is használ, 

E század elején (1804.) élt két testvér, Vonza Böszörményi T k\ 
és József, anyjok mezőtelegdi Csanády leány volt. Pál Bihar vár- 
megyének al ügyvéde táblabírája volt. utóbb e század elején Debreczen 
főjegyzője 7 ), és végre 1823-tól főbírája Meghalt 1826-ki febr. 2-kári, 
kora 68-dik évében. Testvére József Mező-Telegden lakott, Bihar 



*) Fényes : Komárom várm. 61 160 

*) Jászai : id. ra, 158. lap. 

•) Collect. Herald. Nro 399 

*) Szírmay * Szathmár várm II. 182. 194 

5 ) ugyanott I. 134. 

fl ) ugyanott H. 86. 

*) Vay : Néniét Hivség 606 stb. 



Bftscftrményl — Brády. 22$ 

vármegye alszolgabirája voit a nagyváradi járásban. Meghalt ifjan e 
század elején t ). 

Ugyan e családtól származott Böszörményi Krisztina Dörnök 
János özvegye Szirákon Nógrád vármegyében. 

A család reform, vallani. 

Ilftszöraiiényf család Erdélyben is találunk e családra 
Böszörményi István élt 1659-ben *). 

lioulík <*salá<S. Fujér vármegye nemesrendü családai sorá- 
ban említi F én y e s Geographiájában. 

ttrarhiogcl család. Megnemesittetett 1721-ben Ili. Károiy 
kiráiy által Braehvoeel György, Czimere négy kék udvarra 
asztalik. Az első és negyedik udvarban repülésre készülő madárka lát- 
ható. A második és harmadik udvarban hársfa emelkedik föl. A oaizs 
tetején hasonlóan a paizsbeli madárka áll Fosziadék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös 3 ). 

Bradách család. U. Ulászló és íL Lajos király korában ta- 
lálunk e névre történeteinkben. Bradách Lórin ez királyi udvari cm- 
ber volt, és az 1500-ki orsz. gyűlésen köteleztetett birtokaitól hadat tar- 
tani *) Bradách Imre íí. Lajos alatt mint udv. huszár említtetik azok 
sorában, kik Jajcza váránál tevének szolgálatot 1526-ban *), Később 
ugy látszik kincstári hivatalt viselt, mert az 1538 -ki országgyűlés arra 
kötelezte, hogy az ország összes jövedelmeiről számoljon ). — 1767- 
ben Bradacs János munkácsi gör. kath. püspök lőn •). 

Brády család (Brádi). Osi fészke Zaránd vármegye, mely- 
nek legrégiebb családai közé tartozik. Ugyanott a vármegyénél hiva- 
talokat viseltek tagjai. 1841-ben Brády András azon megye al- 
ispánja volt. 

E családot — írja Kőváry — két irtás érte : egyik vala a Hóra 
lázadás 1784-ben. A másik vesztést, mondhatni végcsapást , 1848-baii 
kapta, midőn egyszerre tizenhárom Brády sújtatott le Zaránd Váka 
nevű falujánál 8 j 



») Ugyanott. 

*) Kemény: Notitia Archivi er Cap Albens. 2. rész 362. 

*) Oollectanca Herald. Nro 434. 

») 1600-ki XV terv. ez 

*) Engei Montunenta Ungr. p 220, 

•) 1538-ki XXV törv. ez. 

1 ) Szírní&y C. SSemplin, not. top. fiO. 1. 

•) Kőváry Erdély Nev, Gsaládai 55. I. 



230 Braynnovith — Brankovleh. 

Egy ág Hunyad vármegyébe szakadt. Ebből völtBrády Sámuel 
181 5-ben* Hunyad város főbírája. Kőváry szerint a családból most csak 
egy él, Hunyad vármegyében Brády Lajos, kinek azonban fiai 
vannak 

Brayanovfth család. Miksa király 1568-ban emelé nemesi 
íangra Brayanovith Jánost. De utódai ugy látszik kifogytak *). 

ISrajda család. A honfíusitott családok k#zé soroztatik. 

Branavaczky család. 1751-ben magyar nemességet nyer 
Branavaczky Mihály Mária Terézia királynétól. Cziraere ezüst me- 
zőben kék ruhás férfi-kar , mely vörös és kék zászlót lobogtat. A paizs 
fölötti sisak koronáján 3zintén olyan zászló emelkedik fel. Foszladék 
jobbról ezüst- vörös, balról ezüst-kék 2 ). 

Branaiaczky család-. A fölebbivel egy időben 1751-ben 
egy másik Branavaczky is Branavaczky Subutha czimeres ne- 
mes levelet nyer. Ennek czimere kék udvar , melyen két fehér esik 
vonul át viz-szintesen. E két vonal közt arany csillag ragyog. Az alsó 
vonal alatt pedig egy lenyakazott törökfej nyugszik. A paizs fölötti 
sisak koronáján két kiterjesztett kék szárny , és azokon viz-szintes 
irányban fehér csík vonul át. Foszladék arany-kék és ezüst-kék 8 ), 

Braaikovíoh család. E családot Brankovies György Rácz- 
ország despotája tévé ismertté történeteinkben , főleg Hunyadi János 
korában Nevezték Györgyöt V u k n a k is, Zsigmond királyhozi hűsége 
jeieül 1422-ben Belgrádot adáát, és ezért feles adománynyal jutal- 
maztatott. Kapta Szolnokot, Világosvárt, Szalánkemént, Tokajt, Mun- 
kácsot, Regéczet, Szathmárt, Böszörményt, Debreczent, Túrt, Tisza- 
Varsányt és egyebet. épité SzendrŐ várát , Amurat Szultán engedé- 
lyéből , mert húga a nagy ur neje volt. Később 1439-ben a török el- 
foglalja Szendrőt, és György legidősb fiának szemeit 13 kiszuratja. 
György Magyarországba menekült, Albert király ótalma alá, és itt 
lakott egy ideig birtokán. 1443-ban a török elleni magyar hadjárat- 
ban Hunyadyt kiséré , és a győzelem után ennek átirja Világos várát, 
maga pedig tartományát Szendrő várával együtt a töröktől vissza- 
kapta. A következő 1444-ben ugy viselé magát színes barátságával, 
hogy egyik előmozdítója lón a várnai csapásnak. Ekkor Hunyadyt is 
elfogá , s csak fia László kezesül hagyása mellett bocsátá szabadon. 

*) Ungh vármegye levéltárában van az eredeti armalis. 
2 ) Adaini Seuta Généi!. I* 
8 ) Ugyanott. 



ftraiikorieh. 2*1 

Hanem 1449-ben Hunyadi fbidulá tartományát, ^s így ada kí fiat 
Lászlót is, Azután ismét barátul inutatá magát a Hunyadi házhoz, s£t 
unokáját Ciilci Uírik leányát is eljegyzé Mátyásnak , mert Hunyadi 
ismét íölszabaditá ?>i a török ostroma alól. Azonban ezután is tettleg a 
Hunyadiak ellene volt Szilágyiakat elfogatá. Mihály elillant, László 
ott veszett. Hunyadi János halála után vejével Ciliéivel agyarkodoti 
a Hunyadi ház ellen ; és Ciliéi neki irá : hogy (II. László és Mátyás 
fejére ezélozva) két lapdát küldcnd. Halála előtt Ráezországot a pápá- 
nak véghagy ományozá , de ez kiismervén éhez Magyarország jogait, 
arról lemondott. 

£ György által látjuk, hogy a. Brankovics család már a XV. szá- 
zadban szerepelt hazánk történeteiben; utóbb egy másik György 
I. Leopoid alatt 1683-ban szabad báróságra, 1688-ban 1 ) pedig gróf- 
ságra emeltetett. 

Czimere a családnak négy részre osztott p&izs , és közepén az 
úgynevezett sziv-vért. Az ei3Ő vörös udvarban arany egyíejü sas , és 
azon öt kereszt. A második ezüst udv&rhao bivaly-szarvak közt koronás 
vörös oroszlán. A harmadik udvarban ugyanaz, Á negyedik vörös ud- 
varban nagy fehér kereszt, és ágai közi, négy fehér £5. betű egymásnak 
visszásán (háttal) fordítva. A groíí koronával födött közép-véri kék 
mezejének alján hármas zöld halom látszik , a paizy felső" résréíiek 
zepéból pedig A. betii alakban fehér gerenda nyúlik a paizs miseikét 
oldalához, és azon három kis vörös kereszt áll. Apaizs tetején berezegi 
korona, és azon három koronás sisak áll, azek középsőjén a paíZ3beií 
arany sas, a jobboldalin koronás ezüst oroszlán, a bal oldalin pedig kék 
bivaly-szarv között koronás vörös oroszlán áü. Az ej ifirt ber- 

ezegi kék palást aranynyal szegélyezve veszi körül , alul családi jel- 
szavul „Amieus Amico" olvasható *). 



') Horányi Nova Meni. 772. 1. irja így , és ut&tna Leaoczky n * 

lfi8. Upon ezt magyarorsrjsc: i híró «js grófi rangul értve. De id. m. 769 

lapon h) jegyzetben a m a g j a r u d v, k a » c z e H a r i z 
adottnak is emlit egy diplomát 
Adatni Seat*. Ckftii]. I. 



S3S 



Brankovich. 



A családfa *) a legrégibb időktől igy jő le : 



István 



Lyubimir 

— -_-y\ .... , 



Uros 



Dessa 



Míroszlav. Bfressimir Nemanias. 



N. 1130 

II. Béla kir. neje. 






Tihomii. 



Simon István 

fi. Jelicza Strasoimir Koszt, nővére. 

2, Eucloxia Elek császár leánya). 



1357. Vuksan v. Vulk , 
máskép Branck. 

I. Lázár 



Venciaa ▼. István. 



Rask v. Szabbas 
szerb érsek. 



1437. Vnk(ovitz) István. 



1448. L György (Vuk) 

Ráezország despotája. 

(Ilona) 



Despína. 
(Bajazetlmé) 



István 



1495 Farzas CLup.) 
desinot. 



II. György 

L "! 

L. János 



II. Lázár 
1457. 



Mária 
(II. Murát szultán) 



Brankovjoli II. János szül. liba 
(Blagay Siára) 



Pál , szü) 1525. 

Antal , sz. 1561. 



Jelicza , szül. 1535. 



Jakab , szül. 1538. 
(Jugovich Mária) 



A«gu.*tin , sz. 15D7. 
(Margnauchieh Mária) 



Pá! , sz. 1640. 
(Prozori Bajnajovich Johanna). 



Antal , sz. 1643. 



III. János. Márk. Katalin 
9. 



Jakab. 164' 



Nem áll a nerazékrenden a családnak még egy nevezetes tagja 
György, (Jánosnak íia) valószínűleg III. Jánostól eredve. Ez Bel- 
grádban született 1640-ben. I. Apafi Mihály — mint iratik — 
167 i-ben a török portához követéül használta Utóbb I. Leopold 
vévé igénybe ügyességét, és mint fölebb említem , báró és grófságra 
emelte. Azonban végre Csehországban elzáratá , és ott halt meg 170S- 
ben 2 ). Testvére Szabbás szerb érsek volt. 



») Wagner Mss. Tora. LXX. 

2 ) Horányi Nova Memória 768—776. közli életét , mint olyanét , ki letar- 
tóztatásakor egy történeti könyvet (krónikát) irt Össze. 



Bránvugh — Brencsán. 2$3 

Bráiiyu&ii család. Horvátországi család. Belőle Brányugh 
János előbb Zágráb várraegye alispánja, 1714-ben a báni táblára vite- 
tett. 1715. és 1723-ban itélő-mester volt { ). 

Urassal család. (Brassói). Brassói Brassai János 18 lő. 
1818-ban Dézsen sebész orvos volt. 

Brassai család. (N ,-Enyedi). N a g y-E nyedi Brassai 
János 1 815-ben Közép-Szolnok vármegye sebésze. 

Tán ezen Brassai családok egyikéhez tartozik azon Brassai 
Sámuel, ki a múlt század végén 1794-ben Toroczkón unitárius 
lelkész volt. Ennek íia Sámuel, jelenleg egyik széles ismeretü tudó- 
sunk, született Toroczkón 1798-ban. Több könyvet irt , és főleg a ma- 
thematicai tudományokban tűnt föl. A magyar academiának tagja- 
1837-től Kolosvárott az unitárius főtanodában tanár volt. Jelenleg 
Pesten lakik, és az irodalommal foglalkozik. 

Bratulich család. Horvát család, melyből Bratulich Simon 
1608. 1609-ben zágrábi püspök volt 2 ). 

Brauneker család. 1791-ben Brauneker Jakab szerzi a 
nemes levelet ily czimerrel : a paizs négy részre oszlik , az első és ne- 
gyedik vörös mezőben bárom fehér szelemen (balken) középen szögletbe 
törve látható ; fölottök csillag ragyog. A második és harmadik arany 
udvarban fekete (egyfejü) sas van, kiterjesztett szárnyakkal , első lába 
körmei közt kardot, a balban vörös-fehér koczkás zászlót tartva. A 
paizs sisakján szintén a leirt sas áll. Foszladék ezüst -vörös és arany- 
fekete 3 ). 

Breyer család. Czimere függőlegesen két részre osztott 
paizs. A jobboldali vörös udvarban zöld téren kivont karddal vasba 
Öltözött bajnok áll. A baloldali kék mezőben arany grif áll , első lábai- 
val három nyilat tartva , hegyeikkel fölfelé, a nyilak tollai vörös-kék 
3zinüek. A paizs sisakján ugyanazon grif látható. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst- vörös 4 ). 

Brencsán család. 1791-ben kapnak nemességet. Alapitójok 
Brencsán János mint katona gróf Toldalaghy Sárát veszi nőül. Sán- 
dor szintén katona, részt vesz az 1848-ki mozgalmakban, utóbb fo- 
goly *). A család Balásfalváról irja magát. 



*) 1715-ki XXIV CXV. és 1723-ki XVII. törv. ez. Lehoczky Stemm. 1. 181 

2 ) Pray : Hierarchia 

*) Adami Scuta Gcntil. I. 

*) Burgstaíler r Insigrniura nobilium Hnng. Fam. Decades. 

s ) Kőváry : Erdély Nev. Családai 237. és 257. 1 



234 Üretzehhcint — Brenuer. 

Brelzenlieiiu család* (Regéezi, berezeg). Bretzenheim 

Károly Auguszt berezegnek két fia 1827 ben honfiusíttafcott. Bírja a 
család a hajdani Rákóczy uradalmak egy részét Sárospatakot, Re- 
géczet sat. Ez utolsótól veszi magyar elonevét. Mióta a család ha- 
zánkat lakja, ily családfát 3 ) alkeía : 

Herezeg Károly Auguszfc 
szül. 1769. oct. 24. f 1823. febr. 27- 



Ferdinánd Mária Creseenz. Amália Aifcns 

•a«l. 1801. febr. 10. sz, 1799. nov. 13. sz 1802. jim. 10 az. 1805 dec. 28. 

t 1855. aiig. 1. csiíl. ker. hölgy csii). ker. és pal. h. cs. kir. ezredes 

(Hg. Schwarzenburg (Gróf Somogyi (Gr. Taaffe Lajos) és kara. 

Mária Karolina Jőzsefné) fHoífm&na Janka , 

1831. jun. 27. óta) 'sz. 1828. mart. 4.) 

Brcnner család. (Gróf). A gróf Breuner családból Szigfrid 
az 1687-ki *) , Miksa Lajos pedig az 1715-ki országgyűlésen 3 ) hoiiíiu- 
sitfcatotfc. 

E család eredetét í 385-ben bizonyos Breuner (Preiner) Konrad- 
és Andrástól származtatja Utrecht- és Kölnből, honnan Strajerországba 
sarjadzott át. És innen A n d r á a a közös törzs által átszakadt Ausz- 
triába is. Andrásnak dédunokája Frigyes stübingi lovag (ki 16:23- 
ban még élt) két fíut nemzett , Fülöpöt és Kristófot. Amattól 
az ausztriai fővonal; Kristóftól a stájer vonal jő le. Az utóbbi ki- 
halt már, és hozzánk nem is tartozik. F u I ö p császári udvari tanács- 
elnök és titkos tanácsos í 535-ben Ausztriába megy által, 1550-ki aprii 
12-kén ott osztrák báróságot nyer. Meghal í 556-ban. Unokáiban két 
ág kezd sarjadásnak indulni Sigfrid Kristóf és Iván által. — 
Amaz az öregebb úgynevezett A s p a r n i ágat alapítja, és Rudolf, 
és Mátyás császárok alatt szép jószágokat szerez , mint az asparni és 
zajai urodalmakat Ausztriában, melyekre hitbizományi senioratusképen 
nyer családja részére. í 624-ben német birodalmi báró lesz. Ennek fia 
Szigfrid Lénárd I. Leopold alatt el. Nevét tekintve ez volt az, 
ki Magyarországban iadigenatust nyert 1687-ben. Azonban ennek ága 
1716-ban kihaltnak iratik *); és igy a hitbizományi birtok is átment az 
ifjabb aspárni ágra , mely említett Ivántól szakad le. Ennek unokája 
Fülöp Ignácz 1693-ban kap német birodalmi grófságot, és az idé 

s ) Gotk. Geneal. Taachenb. 1857.104. — Bretzenheim hg aír- emlékéről. 
L. Magyar Néplap 1857. nov. 28 szám. 
2 ) 1687-ki XXVtTí. törv. ez. 
8 ) 1715-ki .CXXXIY. törv. ez. 
*) Histor. Herald, und Geneal. Hdbach 97. 
5 ) Ugyanott. 



Brezanócsy - Brealnay, 



S35 



zett kútfő szerint magyarországi indigenatust *). Fülöp Ignácz- 
nak két fia ismét két ágat bocsát le. Ferencz Antalé ismételve 
magyar családokkal sógorosodik, és hazánkban birtokossá válik. A má- 
sik fiu János Fülöp ága kevésbé szövődik hazánkhoz. 
Család fáj ok ez : 



asparni ág*. 



Fülöp Ignácz 

1693. bírod eróf. 

1687. magyar iadigenat. 



nuszdorfi &g 



Ferenc/. Antal 
szül. 1698 i 1757. 
(Gr. Hothal Mária Ant.) 



Károly, sz. 1739. f 1796. 
os. kir. kani. titk. tan. 
és veienczei követ. 
(Gr Khevenhiüer Frankenburg 

Mária Jozefa, f 1814.) 

i ■ • 

József Ferencz 

szül. 1765.^ f 18í2. 

cs. kir. dániai követ. 

(Gr. Pergen Anna Máris} 



János Fülöp 
szül. 1700. f 1772. 
cs. k. kara. ezredes. 
(Gr. Hessenstain Ágnes) 



Imre , cs kir. kam. 

szül. 1735-1791. 

(báró Soiopiski 

Mladota Janka) 

■ . « S\ i » ■ ■ ■ ■ » « ■ '■ ■} 

Imre , sbüI. 1783. 
cs kir. kam. 
(báró Raszler Mária) 



Auguszt , szül. 1796. 
cs. kir. nyűg miniszter- tanács. 
(Gr. Eszterházy Mária 
szüí. 1805. f 1837. 



Imre Alajos 
szül. 1808. 



Auguszt János , szül. 1828. 
birtokos Magyarországban. 
(Gr Széchenyi Mária A gátba) 



József Károly 
szül. 1830. mart. 6. 
bir Magyarországban. 



Brezaiioczy csalid. Brezanóczy xídám született Jolsván 
Gömor vármegyében nov. 7-kén 1751-ben. Előbb jezsuita , azután jo- 
gász lőn. Áz ügyvédi vizsgálat után törvény-tudorrá Ifin. Es előbb 
Pécsett , majd Pesten az egyetemben jogtanár volt. Latinul irt , és ki- 
adta az egyházi és természeti jogot 2 ). 1822-ben I. Ferencz király 
által nemességre emeltetett 3 ). 1827-ben nyugalomra lé- 
pett. Meghalt Pesten, 1832-ki mart. 2-kán, 81-dik évében. 

Brezinay csalid. Brezinay Mátyás és testvére Mihály 1659- 
ben I. Leopold királytól kaptak czimeres nemes levelet *> 



') Mint legelöl említem, a törv. czikkben Szigfrid nyeri az indigena- 
tust. és igy itt az állitások összeütköznek. Az országgyűlési törv. czikk — emlí- 
tenem sem kell — minden egyébnél hitelesebb. . 

f ) Magyar írók. Életrajz gyűjt. I. k. 64. 

s ) 1822-ki Tudom. Gyűjtemény II. k. 

*) Zemplin varm. levéltárában vau az eredeti cwtteres nemes levél. 



236 Brezuiczai Brigáná 

Ilynevü családból néhány izén ily nemzékrend ismeretes ') : 

Breziaay János 
í.Soós Érzse) 

Erzsébet Tamás 

(Héricz Mártonné) ' ^ ' 

i^Szaiay Istvánné) 

Brezníczai Raczttr csatád B r e z n i c z a i , máskép 
Baczur V k\ 1499-ben Zólyom vármegyében Dobronyiva vár vár- 
nagya volt, és birta azon vármegyei egész Breznicza helységet, Baczuf 
helységben egy curiát , és Zólyomban háza volt. Neje Ágnes volt, ki- 
vel ily családot alkotott : 

. Baczur Pál. I49&. 

(Ágnes , özvegy- 1518.) 

Borbála Orsolya János Bálás 

(.1518. Baloghy Gergeiyné , (Baioghi H*rz*r 1-522. 1522. 

1522. özvegy) Bálintné) 

Í5 18-ban Baloghy Gergely neje Baczur, máskép Brezniczkai 
Borbála, ugy Orsolya Hwzar Bálintné nevében a Sághi Convent előtt 
tiltakozik napa Ágnes ellen, ki néhai férje javait eladni akarta , miután 
az mind négy gyermekét egyenlően illeti 3 ). 

1522-ben azonban Baczur Borbála Baloghy Gergely özvegye 
testvéreivel Orsolya , és Balassa! Brezniczka falui Verbőczy Istvánnak 
adták el, és vallottak be a Sághi Convent előtt a J. 

'Brezovay család. Borsod és Heves vármegyében birtokos *) 
család. Nevét — ugy látszik — Nyílra, vármegyei B r e z o v a helysé- 
gétői vette, 

Brezovay József Heves vármegyének í 832-ben főjegyzője és 
országgyűlési követe. Utóbb másod alispán Cl 844.) Végre ugyanazon 
megye főispáni helyettese 1847-ben. 

ISrigáud család. Zemplín vármegyében Nagy- és K i s- 
Ázár, és Cselej helységben közbirtokos 5 ). 

Brigánd-nak neveztetett Theszéry II. Miklósnak István 
fiátóli unokája Miklós is 1449-ben . ki nejével Hul Ilonával ily csa- 
ládfát alkota 6 ) : 



J ) Bossányi-féle eurialis pörben 507- i. síb. 

2 ) Hiteles oklevél nálam 

*} Horvát Istv. Verbőczy Emlékezete II 201. 

A ) Fényes Geographiája szerint. 

s ) Szirmay C. Zemplín. not, hisí. 179. 180. 

*) Deméndy-Theszéry-féie porben. 



Brígido. 23J 



Brígaud Miklós 1449. 

(Hul Ilona) 

( . * __ 

György. Péter. Margit. Ilona. Dorottya 



f v (Ilmer Jánosné) (Halósi Fekctke (Lüley Ferencz) 

1490. Ferencz) 

Brigido crsalád. (Gróf. íi-ágon kihalt 1848.) Eredetét az 
olasz Brigido családból veszi. Brigido Pompejus 1630-ki april 
28 -kán mint jogtudós Stájerországban kormányszéki tanácsossá válasz - 
tátik. L 635 -ki nov. ÍÜ-kén II. Ferdinánd császár német birodalmi ne- 
mességre emeli. 1635-ben a lovag osztályból (aus dem Ritterstande) a 
stájer uri-rendekhez kormánytanácsossá neveztetett Ezután megkapta 
a német birodalmi lovagi rendet (Reichsritterstand) és báróságot is. 

Báró Brigido József, galicziai kormányszéki al-elnök,' és test- 
vére Pompejus a temesvári kamarai administratio és bányai igaz- 
gatóság elnöke , cs. kir. kamarás és titkos tanácsos 1776-ban az ausz- 
triai örökös tartományokbani grófságra emeltetett 1 ). 

1836-ban pedig gróf Brigido Pál, bresovíczi báró os. kir. kama- 
rás és Őrnagy, ístriában aMarenfelsi és Schumbergi jószágok birtokosa 
Magyarország honfiu3itott nemesei közé bevétetett % ). A családfa, 
melyet alkotott, s mely fiában íl-ágon megszakadt, ez . 

N. N. 
* -■■ 



Gr. Brigido Pál Polixéna 
sz. 1782. f 184S. szül. 1770. 
(Gróf Nádasdy Mária) csiil. ker. és pal. h. 
szül. 1794. egybek. 1815. (Gr. Tlmrnliofer 
| ______ ^ s Valsassina Iván) 

József Ferdinánd 
szül. 1816. f 1840 
(özvegye b. Hackelberg 
Landau Karol in) 



Paulina Ferdina&dina 

szül. 1837. szül. 1840. 

(B. Hackelberg Landau Rud 
cs. kir. kam. ó fóhad.) 

A család egyik tagja báró Brigido Mihály 1808. és 1827-ben a 
Ludovioeára kilencz ezer forintot adományozott 3 ) 

Czimerök kék mezőben ezüst hullámokon két szemközt úszó del- 
fin fölemelt farkkal , főlöttök közben csillag ragyog hat sugárral. 

• 

*) Histor. Herald und G-eneal. Hdbucb 99 

*) 183b*. XLYII törv. ez. 

•) 180S VII <* 1827. XVHI. törv. « 



338 ttrfxían — ftrogyányi. 

Mrlxfaii család. Brixian Sylvius az 1 681 -ki országgyűlésen 

honfíusittatott ! ). 

Brnula CftAlád. Árva vármegyei sarjadék , honnan egy ág 
(s tán az egész) Nógrád vármegyébe szakad , hol Brnula András 1772- 
ben nemességet a vármegye előtt produkálja ? ). Utódai elesve azon 
vármegyei Diós-Jenőn élnek, és igy e munka (II. 33. 1.) tévedésből 
említtetett e család a Bernolák család rzini alatt , melytől különbözik. 

Rrockliau&eu csalid Brockhauseh János Vilmos az 
1723-ki országgyűlésen vétetett be Magyarország nemesei közé 3 ). 

iSrodánovics család. J 792-ben nemesíttetett meg. Czimere 
négy udvarra osztat ik. Az első és negyedik fehér mezőben kék ruhás 
vitéz áll , karon levágott törökfejet tartva. A második és harmadik 
udvar rézsút vörös és sárga szint mutat, és abban oroszlán áll az udvar 
színeivel ellenkezőleg sárga és vörösnek színezve. A paizs fölötti sisak- 
ból is oroszlán emelkedik ki rézsút félig arany félig vörös szinü . első 
jobb lábában kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék , balról arany* 
vörös 4 ). 

Brodarich család, Szlavóniai család. Ismertté teve hazánk- 
ban e nevet B r o d a r i t h (Brodarich , sőt Broderics-uek is iratik) 
István, szerémi, utóbb váczi püspök, 1526-ban II. Lajos király kan- 
czellárja , ki többször járt követségben is. A mohácsi csatából szeren- 
csésen megmenekülvén , ezt leirta. Kevés ideig I. Ferdinánd híve , de 
nemsokára végig I. János király részén állt. Meghalt 1539-ki nov, 
7-kén Vaezon. 

István püspöknek tán testvére volt Brodarich Mátyás, kinek 
neje csébi Pogány Sára volt 5 ). E Mátyásnak pedig leánya lehe- 
tett Brodarich Klára, 1591-ben Kis-Serényi G-ábor özvegye 6 ). 

Rrogyányi család. (Brogyáni), Bars vármegyei eredetű 
régi adományos család. Emii tett vármegyében van B r o g y á n hely- 
ség , honnan a család nevét irja. 

Bizonyáráé családból volt Bars vármegyének az 1447. országgyű- 
lésen követe Brogyányi Salamon, ki roszul iratik Baragyáni-nak 7 ). 



*) 1681 -ki LXXX1L törv. ez. 

z ) Azon várm. jegyzőkönyve 443. 1, 

a ) 1723-ki CXXIX. törr. c*. 

*i Adami Scuta Gentil. I. 

5 ) Wagner Mss. LXX 

*) Kir. Curia előtt folyt Bossányí féle por 

*) Kovachicli ; Vestigia Comitiornm 26>, * 



Broífnhach - Braclcenthal. 



£39 



A család jelenleg leginkább Trencsin vármegyében tartja la- 
káVv 

Brogyanyi Bálintnak neje Babóthy Julianna. 

Brogyanyi Gábor 1825-ben Trencsin vármegye másod alispánja 
és követe 1 ). 

Brogyanyi Lénárd i 836-ban azon vármegye szolgabirája. 

Brogyanyi István 1345 tői Bars vármegye főszolgabirája. 

Broseiifcacli család Brosenbach Károly az i 840-ki or- 
szággyűlésen honfi usit tátott 2 ). 

Brucketttltal e»alád. (Báró). Erdélynek legkiemelkedet- 
tebb szász családa 3 ), és egy része a magyar .családok minden kellékeit 
fölvevő. Mecrneraesittetett 1724-ki jun. 8-kán. 

A család czimere aégy részre 
oszlik. Ezenkívül a közép-paiz3 az ötödik, 
osztályt képezi. A paizs felső (eiso) osz- 
tályában kék mezőben vasas vitéz áll, 
jobb kezében zöld gailyat, bal kezében 
földre bocsátott pallósat tartva. A bal- 
oldali felső (második) osztály vörös meze- 
jében szintén zöld téren fehér osziop áll 
korooázottan , és körülfolyva zöld rep- 
kénynyel. Az alw jobboldali (harmadik) 
vörös mezőben oroszlán áll , első lábaival 
horgonyt tartva. A negyetlik osztályban 
kék mezőben fehér-fekete koczkás tábla 
(os-tábla) látható. A közép- paizs kék mezejében három ívre egy kő- 
híd, és a fölött három csillag szemlélhető. Ezen hid — ugy látszik — 
a család nevére vau czélzással. A paizst bárói korona födi. (Eddig mu- 
tatja a metszvény is). A paizst telamonok gyanánt két oldalról két sár- 
kány veszi körül , fejeiket a koronán úUó sisakból egymással szemközt 
nyújtva ki. E sisakokból a jobboldali tetejéu kék-fehér vörös-sárga 
koszorúból három zászló nyúlik föl , melyek közül a középső kék-fehér, 
a szélsők pedig arany- kék sziniiek. A baloldali sisak koronáján vörös- 
fekete kiterjesztett szárny van, és azzal szemközt arany csillag ragyog *). 




*) 1827-ki XVL törv. ez. 
*) 1840 ki LII. törv. ez. 

*) Köváry Erdély Nev. Családai 55. 1. honaan nagyobb részint e esaUd- 
róli adató jc. 

*) Adami : Seuta Gertii. 1. 



240 Brnckentlial 

A család Ősfészke Uj- Egyház, hol a ktrálybiróság mintegy örökös 
föispánsága látszik lenni e családnak. Egy ily királybírónak vaja fia 
Bruckenthal Sámuel, erdélyi főkormányzó, ki e család szerencséjét 
alapitá. Ez előbb Rukov tábornok kormányzása alatt az akkor Szeben- 
ben székelt főkormányszéknél titkár; 1762-ben Bécsbe udvari kanezel- 
lárrá vitetik. Ott tekintélyt, vagyont és befolyást szerez. 1774-ben íő- 
kormányzóvá neveztetik , és az volt 1787-ig j midőn 4000 forint nyűg 
dijjal és sz. István nagykeresztével nyugalmaztatott. 

Családának jószágai mellett báróságot, szerzett, ezenkívül egy 
könyv- és képtárt hagyá , mely nemcsak Szebennek . hol az őriztetik, 
de ErdéW ne i< is egyik díszéül szolgál. 

Testvére Mihály 1767 ben fogarasi főkapitányává tétetett , és 
1700-ben ö kapa a leirt bárói czirnerl. Sámuel kihalván, a családot 
M i h á 1 y foMatá a következő családfa szerint : 

N. N. királybíró 

Sámuel f I Mihály 

főkormányzó. jogara si 

(Klochner Zsófia) főkap. 1767. 



— i 



II Mihály 1790. Sámuel j Károly Márton 

szászok isp f 1813. ''üj-egy Házi lakos) f 1807. dec. 18- (őrnagy f 1820.) 
(Gr. Teleky Kriszt.j rSachsenfeld Jí.) 

i 11. Mihály Zsófia. Zsófia f Károly József 

szül. 1804. jui. 12. (táborn. sz. 1784. máj 4. sz. 1781. jun. ?4. 

i 1855. f«ibr. 5. Geringerr.é) fogarasi főkap. cs. k. titk. tan 

(B. Wesselényi Anna') (nőtlen) tartom, biztos. 

_. ^.a , (ns. Kiszüng Józ.) 

Gvnía Ilona Arpadína Ákos Vilma sz. 1784. + 1848. 
sz.1833. sz. 1834. sz. 1836. ez. 1837. sz. 1838. 
jnl. 7. maj. 14. máj 20, maj. 12. mart. 18- 



József Frigyes Luiza Zsófia Antónia Berta 

sz 1803 nov.'24. sz, 1804. sz. 1813. sz. 1816. sz 1826. 

cs. kir. udv. tan. (Barcsay (Barcsay (Gr. Béidi 

tartom, tórv.-sz. elnök. Zsigmond) László) György) 
(Gr. Hadik Teréz 
sz. 1817. f 1850.J 



Vilma Hermán Jozeiin 

sz 1841. sz. 1843. sz 1844. 

II. Mihály cs. kir titk tanácsos, és erdélyi kormányszéki ta- 
nácsos volt. — Ez egyedüli családa Erdélynek — Kőváry szerint — 
melyben a majorátus tényleg fenáll. Ezt a főkormányzó végrendeleti- 
3eg alapitá; íőleg azáltal hogyaszebeni képtár s alaptőkéje a nagyobb 
íiu kezében van. Erdélyi törvények a majorátust nem ismerek el ; de 
elnézek 



Bradern - Hrnnswfk. 



*i\ 



Brúder 11 Cftal&d, Báró Brudern József 1791 ben honfiú 
síttatott j ). A család most is birtokos hazánkban. 

BruinJnftcli család. Horvátországi család , melyből Brumí • 
nich Tamás 1486-ban a Biagayak ügyében tanúskodott*). 

Br iins wiK család. (Korompai, grófi. Családi hagyományok 
szerint Bratmschweig-Rrnnswígbó! ered Henrik herczegtől , ki a ke- 
resztes hadak alkalmával két fia által kisértetve a szent földön járt. 
A két fiu egyike állítólag Magyarországban marad , és törzsévé lőn e 
családnak. 

Bizonyos az , hogy a XVíí. században már hazánkban virágzott 
& család , a midőn 1622— 1 625 ben Brunsvik Tamás Thurzó Szaniszló 
nádornak udvaraoka (Aulieus) volt *). 

A családot azonban legnagyobb fényre és méltóságra B r u n s w i k 
A n t a 1 -emelc, ki !7474>en már kir. személyudki ítélőmester és arany- 
sarkantyús vitéz fE^ues Auratus.) ; — 1 756-ban már nádori itélőmester 
és es. kir tanácsos is; 1770-ben pedig tizent Jstváü kir. rend vitéze. 
Esztergám várraegye főispáni helytartója, és a magyar kir. udvari kan- 
czellaria előadó tanácsosa volt. 177>ki cet 7-én Bécsben kelt oklevél- 
nél fogva saját személyért grófi rangra emeltetett. AdelíFy Annától 
két tia maradt, fl. Antal és József, kik 1796-ki nov tf-kán a 
grófi rangot utódaikra is megkaptak. 

A család czimere négy részre osztott 
paizs, egy közép-vérttel. Az első és ne- 
gyedik mező viz-szintesen kétfelé osztat fk : 
a felső részben arany mezőben fekete egy- 
fejü sas emelkedik ki ; az alsó rész kék me- 
zejében vörös-ezüsttel koczkázott szelemen 
fbalken) látható. A második osztály vörös 
mezejében pánczélos kar három nyilat tart 
hegycikkel fölfelé. A negyedik vörös mező- 
ben zöld téren szintén pánczélos kar könyö- 
köl, kivont kardot tartva. A közép-paizs kék 
udvarán zöld térről egy gerezdekkel meg- 
rakott szőlőtőke emelkedik, és a felé egy 
aranyazarva kos 3Íet. A paizst grófi korona födi. (Eddig a metszvény). 




') 17dl-ki 73. torv. czikk. 

Ó Gr. Teleky : Hunyadiak kora XIL 322. 

') Lehoczky Stemm. II 72. ki aligha nem egy Tóbiással, kiró! nfobb. 

16 



£4£ . Braoswik. 

A koronán három korooás sisak áll , melyek közül a jobboldalin egy- 

sas kiterjesztett szárnyakkal; a középsőn két (ezüst-kék) elefánt 

örmény között a paizsbelí szőlőtőkével a leirt kos látható; a baloldali 

sisak fölött pedig pánczéios kar három nyilat tartva könyökök A paizst 

monok gyanánt nemtök veszik körül, a jobboldali kivont pallóst 

tartva, & baloldali pedig egy eltört oszlopot érintve kezével. 

I Antaltól kezdve a családfa igy jő le napjainkig : 

I. Antal 
kaaezelL re&rendar. 

1775 ben gr-.íf 
(AúBÍSy Anna) 



lí. Antal József 

septemvir 1737. országbíró 

f 1827. febr. 20. 



Mirla Terézia Fereacz Jozeíbi (Alajthéayi Mária Anna) 

szül 1775. m. 1776. f 1852. (1. gr. Deyns) ,-!•— L-* — —* , 

(Justh Szidon.) (2. b. Stakeiberg) Juli* Henrietté 

! sz. 1787. az. 1789. _ 

f^TT." • " "*"" í-> • (b. Forray (gr. Ckoíek 

MAna íiejza, ArdráüV Hering 

W.IS3&. az. 1834. András, Herin.; 

II. A n t a 1 a magyar kir. udv, helytartó tanács tanácsosa volt 
1787-ben. Gyermekei közül 

Mária Terézia szül, 17 75- ben. Hazánk jelesb hölgyeinek 
egyike, ki a kisded-ovó intézeteknek hazánkban úgyszólván. alapítója, 
s e téren annyi nemes buzgósággal , éles belátással , és minden nehéz- 
ségeket leküzdő kitartással működött. A jeles delnő már 83 éves. s még 
lelkében mindég élénk és fiatal. 

Ferencz fii. Antalnak fia) szül. Pozsonyban 1776-ban , kitűnő 
gazda. Birtokán Fejér vármegyében Martonvásárán az egykor kiet- 
len parlag pusztaságot különös szorgalommal és értelmességgel virágzó 
állapotra hozta , és mintegy paradicsommá varázsolta. A zenészeinek 
— a Ytoloncellon maga is ügyesen játszván — különös pártfogója volt. 
Meghalt 1852-ki octoberben. Özvegyétől neczpáli Justh Szidónia csil- 
líjgkereszíes hölgytől két gyermeke maradt 

Jozefine először gróf Deym, másodszor báró Stakeibergné. 

J óz* ef (L Antalnak üa) 1786-ban már valós, belső titkos ta- 
nácsos, és a hétszemélyes tábla első tanácsnoka, később sz. István após- 
toll kir. rendje közép-keresztese , e«. kir. kamarás , Nógrád vármegye 
főispánja, és o r s z á g b i r ó » meghalt 1827 -ki febr. 20-án. kora 77-dik 
évében. Eltemettetett Koronipán a családi sírboltba. Özvegyétől kesse* 
lokeöi Majthényi Mária Anna csiii&gkeresztes és palota- hölgytől két 
leánya maradt : 



Bróc £43 

Júlia szül. 1787. csill. ker. és. palota hölgy, és a nádoraé fő- 
udvari hölgye, 1830-ki aug. 16-ka óta báré Forray András özvegye. 

Henriette szül. 1789. oct. 12. szintén C3iilagkeresztes htflgy, 
1813-ki január 22-tól ehotkovai gróf Chotek Hermán cs. kir. kamarás 
és ezredes neje, 1822-ki april 25-től pedig Özvegye. festé saját kezé- 
vel atyja arczképét le , melyet Nógrád vármegyének gyűlés teremében 
függött Meghalt 1857-kijan 27 kora 69 dik évében. Eltemettetett 
Korompán. 

A család a XVII. században még protestáns *) 9 később s jelenleg is 
k&tholikus vallású. 

Bruz család. (Lugosi) Temesvárnál 1514-ben tűnik fel e 
családnév legelőször, midőn Szapolyay János vajda Dósa lázadását 
az utolsó végcsapással kiirtá Ekkor tünteté magát ki Brúz Mátyás , 
miért ET Ulászló királytól 1514-ki dec 6-kán Lúgoson ^gy nemes tel- 
ket kap adományban a ). 

Brúz Mátyás mint nemesek hadnagya hull el Mohácsnál. 
Fekvő javai, midőn 1552-ben Lippa, Temesvár és más várak török 
kézre kerültek , elfoglaltattak Szolimán emberei által. Családja ezen 
elkeseredve , több lugosi , karánsebebi és temesvári családdal Erdélybe 
költözött , és Szászvároson telepedett meg, hol 156! -ben Brúz Mátyás 
Ssászváros és széke királybirójaként tűnik föl. 

A donatio elvesztése után B r ű z Gr e r g e l y 11. Rákóczy György 
fejed elemtől ezimeres levelet vett. 

A család czimere 1514. körül: kivont kardot, tartó koronás grif 
volt : ,.FÜIMUS" körirattal. — L Rákóczy után kivont kardot tartó 
kar , a kard végébe törökfő szúrva. De ezzel vegyesen használtak egy 
más ódonszerüt is , melyen két be&zélgető tanár áll , s a jobb felőlinek 
esipőre szegzett balkarán holló van, 

E családból Szászvárosnak két királybirája volt ; a fennebb em- 
iitett Mátyás Szászváros első tudható királybirája . és ugyanott az 
utolsó is Brúz Perencz volt , mit 1848 ban végzett. Ezeken kivül 
adott még e család Szászvárosnak négy székbirót , két főorvost , egy 
ügyvédet, és több hivat* Inokot. 

A ezimeres levelet szerző Gergelytől kezdve a családfa kö- 
vetkezőleg jött le : 

*) Brunszvik Tóbiáa szeredi ev. lelkész 1630-ban , Lelki g*y d t r e l- 
miről való vallás-tétele*' czimü mánkat nyomatott Szereden. — 1620- 
fcan Br Tóbiás dunántúli superintendensnek választatott. — L. Mss. Mnsaei fol. 
lat. 2340 sz. a. — És Cathal. Mss. Musaei Szécheny. I. 244. 

") Köváry : Erdély Nev. Családai 56-57. 1 konnan nagyobbára ez a (la 
tok mind. 



J6 



* 



£44 



Brfihl - Bobanovicfe. 



Brúz Gergely 
1646. 



I. János 

T'éter 

III. János 
V 1766. 



I)r. László 

író f 1786. 

(Száraz Mária) 

Gergely 

f 1827. 

(Jancsó Marin) 

f 3849. 



Mátyás 
f 1793. 
(Lázár Mária) 



Ferencz f 1834. 
( Rézbányai Ágnes) 



Sándor 
szül. 1819. 



Ferencz 

, gzöi. 1794. 

Zsigmond (Heíssig Ter ) 
szül. 1822. 



Sámuel 

f 1827. 

(Balta Zsuzsa) 

i 1825. 



(Velíska Lina) 



Ferencz 
szül. 1835. 



Mátyás 
szül. Í799. 



Laszió 
flB42. m 

(Widlacsi 

Viktória) 

Lajos (iró) 

szül. 1817. 

(Fekete Lina) 

Lajos 
szül. 1846. 

II. Jánosnak fia dr. Brúz László Bécsben tanulá ki az orvosi 
pályát, és annak bevégeztével a doctori rang elnyerésekor 1785-ben 
védelmezett értekezése kinyomatott latin nyelven r ). Irt egyéb orvosi 
könyvet is magyarul. 

Másik irót is ada e család Brúz Lajosban, ki Erdély bu- 
várlatának ernyedetlen embere 

Brtilil csalárd. 1760-l>an Mária Terézia király-asszonytól 
kapja a ezimeres nemes levelet B r ü h 1 Fülöp 3 ). 

Czimere viz-szintesen kétfelé oszlik. A felső ezüst mezőben sár- 
kány van, szárnyakkal, nyitott szájjal, felkondoritott farkkal. Az alsó 
kék mezőben két szemközt álló oroszlán egy kivont kardot fognak első 
lábaikkal ; a kard hegye fölfelé álí. A paizs tetején két kiterjesztett fe- 
kete sas-szárny között hat-sugáru arany csillag ragyog. Fosz'ladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-kék. 

BulHUiovi<;3& család. Horvátországi család, melyből Bu- 
banovich Szílvester kŐrosi g. n. egyes, püspök 1812-ben ezer forintot 
ad a Ludoviceára 3 ). 



3 ) Horauyi Nova Memória 601. 
7 ) Collect. Herald. Nro 4. 
3 ) 1812-ki ií. törv. ez. 



Bubla — Bubim, 246 

A. czimeres nemes levelet Bubanovich Tamás kapta 1792-ben. 
Czimerpaizsa a telsŐ jobboldali szögletbői a baloldali alsó szögletig 
rézsut húzott vonallal két mezőre oszlik. A felső* zöld mezőben arany 
szarvas . s e fölött csillag látható. Az alsó vörös mezőben hármas zöld 
dombon egy nyii és kard keresztbe téve látszik. A paizs sisakja fölött 
két fekete kiterjesztett szárny között arany csillag ragyogd Foszladék 
ezüst-vörös és arany-zöld 3 ). 

Bubla család. Bubla család él Nógrád vármegyében , hol 
Bubla Károly i 850-dik után cs. kir. járásbiró volt egy ideig. 

A Dunán túl egy másik ágn^í 2 ) nemzékreude ez : 

Bubla László 
(Bobok Anna) 

László 



Gábor 
("Verebén) 



V- 



Imre. Boldizsár. Gábor. Otiha. Eleonóra. 

Bublovicz család, Bublovicz János Qaran sz. Benedekí 

jószág-kormányzó, s plébános i 704-ben. 

Czimer-pecséte a paizsban koronán -álló galamb , szájában zöld 
gallyat tartva. A paizs sisakján két keresztbe helyezett buzogány , és 
még valami 3 ). 

Később 1 709 ben esztergrarui kanonok , 1? 15-ben már skopi czim- 
zetes püspök. Meghalt J725-beu *). 

Bubna család. (Lítticzi). Csehországi család, Litticzet 1562- 
tói kezdve birá , de az alább' időben más kézre meni át. A családnak 
két fő-ága van: warliehi és lítticzi. Az előbbi bárói és lovagi 
rangbán áll. Az idősb — az úgynevezett lítticzi ágnak — Bubna J á- 
n o s Ernő 1632 ben grófságot nyert. 

Czimere függőlegesen két részre oszlik. A jobboldali arany me- 
zőben barna szniii dob (azlávul B u b n a r= Bűben) látható; a baloldali 
kék mezőben orosz lániej. mely egy koronából nyúlik ki. 

A lítticzi ágból gróf Bubna Károly az 1840-diki ország- 
gyűlésen vétetett be a magyar iionfiusitottak közé , de országgyűlési 
ülés és szavazat nélkül *). Ennek családfája styjától kezdve ez: 

V) Adami : Scuta Genfi! I 
*) Kir. Curiai perből 
*) Eredeti okirat 1704 bői. 

*) Memória Basiücae Striffonicn. 164. — É* az 1715 és 1723-ki orszag- 
gybléfú végre menyek záradékai. 
*) 1840-ki Ll fcörv. oz. 



246 



Bneelleni — Sucsáíryí. 



Gr, Bnbna Antal *) 
os. kir, kam, és kapitány 

megh. 1846. 
(B. Síluticzky Antónia) 



Karolina Károly 

szül. 1805- 
cs. k. kam. és Arnagy 
1640. honfius 



Vincze 

82 1806. cs. k. kam. 
óniagy. 

(Gr. B ubna Róza) 

(1. b Bernatfiy FereiKlz Mam3 Károly. Eleonóra. József 

2. Gaal Karolina. 
I8f50-tól>. 



Maria 
szül. 1840. 



Ferenez 

szül. 1850. 

nov. 11. 



Anguszí 
szol. 1852. 

nov. 28. 



Bucelletti család Gróf Bucelleni Frigyes 1 687-ben hon- 
fiusitá3t nyeri hazánkban 2 ). 

Bttc^áiiyi c«alad (Bucsányij. E csatád a Huntpaznán 
nemzetségből (genus) ered. Törzse Zeegi Bodouk. (Bodouh de Gémre 
Huntpaznán de Zmg). Bodouknak fia Miklós 1309-ben élt 3 ). 

Á család c z i m e r e : kék me- 
nőben arany korona , fölötte arany 
hold, szarvaival fölfelé , melyek fö- 
lött csillag ragyog. A paizs koronás 
sisakján ugyanazon hold , és csillag 
látható. Foszladék arany-kék , és 
ezüst-vörös 4 ). 

Nyitra vármegyében hivatalt 
viseltek tagjai. Bucsányi Zsigmond 
az 1659 ki országgyűlésen azon vár- 
megye követe Yolt 5 ). Egyszersmind 
ö az, kit az 1655-ki országgyűlés 
bizonvos tartozása lefizetésére kö- 
telezett § ) . 

Egy ágazatnak 7 mely azonban magbaszakadtnak látszik t egy a 
kir. Curia előtt folyt pör szerint ilyen leszármazása ismeretes előttem . 

*) Gcrh. Geneal. Taschenb. 1857. 131. 

2 ) 1687-ki XXVIH. torv. ez. 

•) Fejér: Ood. Diplom. XI 421. 422. 

*) Adamí : Souta Genfcil. i. 

$ ) Lenoezky Stemm. 1. 201. 

»} 1655-ki XXXIII. törv. ez. 




Baesy — Buesi. 24Í 

Bucráuyi Mátyás 

1604. taftiL 

(Oe?y Kata) 

Pál 

{Bogáthy Bor?i) 

Fái ina i*a 

f ~~ p*"' ~ — » (Kosztolányi (Básihv (Darvas .Tán ) 

banuor Johanna i>«i..\ \~.~A 

r ^__^.-^A . JPaUc) Imre) 

i. i ~ i Ion; ka Anar&w) ' 
Johanna v 

(PctrCíVítí 
Sándorné) 

Ezeken kivül e családból valók a következők : 

Bucsányi Zsigmond, kinek első nejétől Borssy Annától 
leánya Erzsébet Cscry Istvánnak neje ('(578 — 1581.) máso 
jétŐl Kávay Krisztinától (1568-ban , de 16 10-ben már Eöry Andtá: 
leánya Ilona. — Emiitett E r 1 s é b e t férjével C s er y Istvánnal 
1581-ben Nyitrá vármegyei Botfalván három jobbágyát zálogitja el f )« 

1606-ban él B u c s á & y i Anna, Sámbokréthy Györgynek 
neje r ). 

1610-ben Bucsányi Pálnak Özvegye Vágjhy Zsófia él *). 

1663-ban Bucsányi József ellentmond Balogby Gáspár 
beiktatásának Felső-Cseriben 4 > 

Sucsy csatád. (Elefánti). A XVTÍ; században tálé már 

e családra. Azon időben élt Buesy István, kinek nejétől Bajusz 
Eresétől leánya Bucsy Erzse nándori Betie András hit 
volt 5 ). Ezeknek ősei közül lehetett (ha nem zr&élyl volt) Bucsy 
Benedek, ki 1605-ben mint Bocskai egyik hadvezére hatezer ember 
élén Pozsony városát rohaná meg *}. Elefánti Bucsy Antal 1825-ben 
Pozsony v. esküdtje. 

ÍSiticsi család. Bihar vármegye is volt ilynevü családa , mely 
azonban a múlt században magbaszakadt. 

Bucsy Mihály 1 730- - 1750-ig Bihar várraegye alispái 
volt. JMegh alt 1751-ben. Eltemettetvén a váradoiaszi kath. egyházban, 
ott márvány emlékén ős?, czimere és e fölirat áll ; 



*) Esztergám i káptalan Libro 8. folio 530. — 1581* — Capaa 45. Fa«c, & 
Nro I. — 1ÖS1. Libro 7. fol. 86. ~- C s © r y József ur köfldész szerint 
*) Ugyanott libro 11. folio. 40 Ugyanaz szerint. 
■) ü. ott 1707. Proíh. V pag. 83. U annak közlése. 
*) ü. ott 1663. Capsa B Faa& ÍL Nro 14 
*') Pörbeli genealógia szerint # 

«) Wolph. Bethlen VI 23ö 



248 Bwezay -- Buda. 

Siste Viator 
Qaem nuper fellus íiaoo virtutibus plénum cemebaí erectum , nunc in 
ferali urna videi iacentem. Speetabilem ac Generosum Dominum 
Mi eh a elem B 11 esi, fnclyü Oomitatus Bihariensis Emeritum or- 
dinarium Vice Coroitem Cuius cineribus parentare volens íílius po&suit 
hoc Doloris sui Monumentum -Obiit die Noná Április Anno Domini 

1751. Aetalis suae 68 

Mellette nejének sírköve áll e fölirattal : 

Siste 
Lege et Luge 
Viator 
hic iaeel 
Speet. ac Perili. Dna Eva Raphanides Speot. ae Perül. Domini 
M ic n a e 1 i s B u c s i J. Cott. Bihar. Ord. V. Comes. Confchor. Ohariss. 
Aetatis suae Annor, 34. Obiit íí. Decerabr. 1737. *)• 
Mihálynak egyetlen fia Antal jesuita lön , ki Kolosvároü 
1732 ben nyerte el a bölcsészeti tudorságot, mely alkalomra egy érte- 
kezést nyomatott ki 2 ). Benne a család sirba szállt. 

Buczay család. Zemplin vármegyében az armalista nemesek 
sorában áll 3 ). 

Bitad család. Marmaros vármegyében nernesrendü család Fé- 
n y e s Geographiája szerint. 

Buda család* (Nagy-Somkúti). Erdélyben K ő v á r v i d éke 
a hazája. Tagjai hivatalt viseltek K ő v á r v i d é k n é 1. 1815-ben 
nagy-somkúti Buda Simon ülnök , J á n o s ugyanakkor alszolga- 
biró ; — l m r e rectiíicator biztos , i f j a b b Simon uti biztos volt. 
Buda Sándor kővárvídéki remetei születésű ügyvéd , Közép-Szol- 
nok vármegye képviselője volt 1848-ban a pesti nemzeti gyűlésben. 

Buda család Hajdan Bihar vármegye birtokos nemesei közt 
foglalt helyet. 1552-ben Buda Miklósnak özvegye Vekerdet és 
Bayban harmadfél portát birt *). 



l ) Vay : Nemei líivség. ö4S. 1 

l ) Czime ; Lam Posihumtt JJ. Gubertudmti Datútw Sigtsmunt* e ComittUn 
Komis de Gönc* Ruszint. Typis Ácad. Sov. Jef>tt. J/32 — A végéa Btxii (t obtulv 
Anloniuh Bttcsi t SpectahtHt Hungar-us Magnovmudiiecnsis e.s> Comtíitiu Bihm*i«nsi e 
Convietu Nobffium. 

a ) Szirmay . C. üfemplin. not. toj> 110 

*> Bielek: Maíores Mtaig. i ii 152 1 



Buda — Baüahazt. *4U 

Buda család, (üralaczi). Hunyad vármegyében birtokos. 

Egyik ágának ismeretes törzse János, kitől igy jő lo a családfa f ) : 

Buda János 
(Borbátvizi Mária) 

Miklós 

r ír. íT^ 



József 



Ignáöz 
(Ortner Karolina) 



Imre Sándor József 

mérnök 1853. 1853. 1853. 

Budaíalti család. E munka (11. köt. 67. lapján) Beten 
név alatt tünteté fel egy családot, mely ott 1278-ban (hibásan 1274 
és 1275-dik helyett) iratik nemességében megerősítettnek. Miután az 
oklevelekben majd Petrus filiu* Betér , majd Petrus fiHus Beten-nék ira- 
tik, bizonytalan a Beten név sót valószínűbb, hogy az Péter ke- 
resztit v rontott alakban; igy e családnév is megsemmisülvén , inkább 
Buda falvi néven lehetne ama nemzedéket nevezni. E Budafalviak- 
tól iratik a Vermes család eredettnek a ). 

Budaházi család Már a XIV. században fen volt e esalád. 
Budaházi Andrásnak íia György élt 1403-ban , midőn ellene több 
társával együtt hatalmaskodási vádat emelt a leleszi monostor 3 ). 

Talán e család ivadéka volt azon Budaházi István is, ki 1552-ben 
Dobó alatt Eger vára védelmében vett részt *). 

Ilynevü család jelenleg is birtokos Bihar , Szabolcs , Szathmár, 
Szepes, Ungh és Zemplin vármegyékben Fényes Geographíája sze- 
rint. A legutóbb említett vármegyében Nagy- és Kis Rósz vágy és 
Bánócz helységben (1797-ben.) 5 ). 

Ugocsa vármegyében szintén birtokos a család, N c v e 1 1 e n falu 
ban (1805-ben; bir Btidaházi László, Zsigmond, Ferencz, 
és Budaházi Györgynek Özvegye 6 ). Ugyan e vármegye Buda 
házi László 1760-ban readszerinti esküdt volt 7 ). 



*) Kővarv id- h. 258. I. honnan mind ez adatok 

*) Fejér : Cod. Diplora. V- II. 2X1. és 262. lapon, Fejérnek jegyzetével 

e ) Fejért Cod. Diplom. Tom. X. vol. IV. p. 273 

*) Forgidh. : Oominentarii 75> i. 

*) Szirmay : C. Zemplin aoi. hát 329. 369. 

•) Szirma y : Cotfc. Ügoesa 00. 1. 

') tfaryanot' I7t 1. 



3*0 Bndaíiáay - BaSny. 

Biidaliázy család, Erdélyben Dobosa vármegyében romt 
Szalaházy Lászió ivadéka birtokosnak iratik Meleg-Föld váró a a XVX 
században e család *)• 

Bnday család. (Bölcsei), A család őséül Magyar B n l á s t 
irják, ki I. Mátyás és II. Ulászló király alatt élt. 

Ha e Magyar Baíás külrjnboző személynek vétetik azon Magyar 
Balástói, ki erdélyi ^ajda, Horvát-, Tót-, Balmátország bálija , Mátyás 
hadvezére volt, és kinek egyetlen leányát Benignát Kinizsi Pál vetíe 
nőül, — szóval : azon Magyar Balástól , kit történelmünkből mindenki 
ismer, — ugy lehetett egy más ilynevü Magyar Baíás őse- a, bölcsei 
Budai családnak ; de az emiitettről még bebizonyítva nincs , hogy 
Benigna leányán kívül flu-gyermeke is iett volna *) , sem az , hogy 
nevét Buda i-ra változtatta volna, 

A család őséül igényiett Magyar Bálás Mátyás király udvarnoka 
s tanácsosául iráíik. E Balást ellenségei heárulván a királvnak , Budán 
fogságba tétetett ; később kitűnvén ártatlansága , szabadon bocsátta- 
tott, és ismét hasznos szolgálatokat tévén, Bihar vármegyében Bölcse 
helységet (most csak Bölcsi puszta van Biharban) kapta királyi ado- 
mányban, és innen vette föl elonevét^ de egyszersmind visszaemlékez- 
vén budai fogságára, vezetéknevét is fí u d a i ra változtatá, és törzse 
iőn a Tisza-vidéki vármegyékben kiterjedt bölcsei Budav családnak 3 ). 

A XVII. század végén kezdve, és csak e század elejéig (1808,) 

a családfa igy alakul *) : 

Baday István. 

Bihar v. alisp, 1688-1701. *) 

(Orosz Bora) 

Zsigmond 
(Báty Borbála) 



István Zsigmond János. Péter, 

bihari alisp. 1741—1746. Bihav v. alisp 
(Kölesei Kende Kríszí.) 1725-1730. 

c * — — 

László 

Bihar és Uagh v alisp. 1778-1783. 

(Bárányi Anna) 



Imre Gábor -János 

Bihar v. aljegyző f IJngh v. táblabíró IfiOS. 

-j- (Csicseri Orosz Kriszt.) 



N.N. 



*) H o d o r Doboka v. 56. 1. 

2 ) Gr. Teleky Hunyadiak kora X. 

*) Vay L. Német Hívság 455. 

V Ugyanott. És Dedaci Geneal. Mss Mas foí lat. 213 *z. a 

*) Vay id. h. 836 



Bndny S51 

Az első Zsigmondnak neje Raty Borbála leány- ágon Oláh Miklós 
prímás nővérétől származott le Palocsay , Dessewfly ágon 1 ). Talán e 
Zsigmond az, ki 1703 — 1707-ig Ugocsa vármegye főjegyzője, e közben 
1705-ben a fölkelő nemesség vezénylője, 1707-ben pedig az ónodi Rá- 
kóczy -féle gyűlésre követ, 1714-ben pedig másod aliapán volt ugyan- 
csak Ugocsa vármegyében 5i ). 

Zsigmondnak fia István Bihar vármegye alispánja 1741 -tol 
1746-ig 8 .). Ennek fia László előbb magyar királyi testőr, midőn több 
nyelvet megtanul. Utóbb Bihar vármegye főszoigabirája , 1778-tól 
178B-ig másod alispánja, s azután Ungh vármegye első alispánja. Élt 
még 1806-ban is már kir. tanácsos. Neje váradi és niicskei Bárányi 
Anna volt , kitől gyermekei Imre Bihar vármegye aljegyzője volt. 
Gábor mint királyi táblai jegyző ifjúságában halt el. János Ungh 
vármegyében viselt hivatalt *). 

A másik Zsigmond Bihar vármegyének első alispánja volt 
1725- 1730-ban 5 ). E közben 1729-ben követe is. Bihar vármegyében 
1 66 1 -ben alispánul iratik B u d a y Mihály 7 ). 

Ugocsa vármegyében az emiitett Zsigmondon kivül 1 783- 
ban Buday La3zló főjegyzője 8 ) , (tehát ugyanakkor , midőn szintén B. 
László Biharban másod alispán , s tán a kettő egy személy ?) Utódai 
1806-ban Feketepatakon birnak , hol akkor birtokos Buday Menyhért 
is. Ugyanazon évben bir a Buday család Egres és Komjáth hely- 
ségben iJ ). 

1669-ben Buday Zsigmond Bereg és Ugocsa vármegye törvény- 
széki ülnöke lü ). 

Beregh vármegyében Buday Perencz 1770-ben ab'spán n ). 
Talán ez azon Ferencz, kinek neje 1748-ban báró Révay Mag- 
dolna, és attól na Lajos. 



*) Ugyanott. 457, 

*) Szirmay C, Ugocsa 22- 55. 57. 61. 

«) Vay id. h. 836. 

4 ) Ugyanott. 458. 839. 

*) Ugyanott,. 838. 

•) Lekoczky Stemm. 1. 190. 

7 ) Lehoezky Siemm. 1. 19a 

•) Szirmay C. Ugocsa 58. 85. 

•) Ugyanott 78. 86. 

J °) Szirmay C. ZempHn not hist 98 

**} Lehoc?ky Stemio. I 189. 



*S2 Buday. 

Egy szinten e családhoz tartozó családfai töredék ') következe 

Bölcsei Buday László 
(Forgách Klára) 
r 



Ferencz Teréz 

# 
Buda 5 család. II. Ferdinánd király által Bécsben 1635-ki 

márczius 5 kén kelt czimeres nemes levél által neinesíttetett meg Bu- 
day András, és fiai István és András. E nemes levél először 
1636-ban (Sabbatho pximo post festum Epiphaniarum) Esztergám- 
vármegye közgyűlésen. Legutóbb 1739-kt június 4-kén Veszprém vár- 
megyének Pápán tartott közgyűlésében a nemesség vizsgáló választ- 
mány által hirdettetett ki 2 ). A család ugy látszik már kihalt. 

Buday család. Lásd Bornemisza, máskép Bolgár. 

Buday csalit d. Trencsin vármegyei származás, hol Podmanin 
helységben élt a XVII.. század végén többi közt Buday János, 
kit máskép H o r n í c s e k-nek is neveztek. Ez Podman inból Vágh- 
Beszterczére költözött. A Podmaninban maradt többiek igát nem is- 
merve, ezen emiitett Buday J á n o s ily családfát alkotott, mely a múlt 
század közepéig így jő le : 

Buday János 

Podmaninban , 

utóbb Vagh-Beszierczén. 

Ijámuel Fülöp 1706 . 



1706. 



János. Péter 



7™F 3 J?£ 6 /i^ T György Marton János 

1761. 1761. (flogradv {^ J?6l (N - ográd v. 

Gyarmaton) Gyarmaton) 

1761 * 1761 

Jánosnak a törzsnek fiai Sámuel és Fülöp podmanini bir- 
tokukat Vágh-Beszte rezén 1 706-ki april 8-kán kelt oklevél szerint el- 
adják Buday János, és Buday György, máskép Janosko 
nev ü nagy bátyjaiknak , 

Sámuelnak egyik fia András; és Fülöpnek unokája J á n o s 
Nógrád vármegyei B.-Gyarmatra költöztek, és később 1761 -ki május 
27-kén Trencsin vármegyétől nemességökről bizonyítványt vettek ki, 
és ugyanazt még azon évben Nógrád vármegyében is kihirdettettek *) 
Jelenleg ott maradékaik nincsenek 



l ) Pörbe! i genealógiáról. 

*) Veszprém varmegye levéltártban ori/.tetik az eredeti armaíis. 

8 ) Prothocol 0. Noogr. 1761. pag. 84. 



Bniay. 



*S3 



A többi testvérek Trencsin vármegyei Vágh- Beszterczén marad- 
tak. Rokonaik pedig Podmaninban lakoztak. 

Buday család. A czimert Buday Ádám szerzé. A czimerc 
ityen : a paizs vörös mezejében koronás oroszlán áll , első jobb lábában 
kardot villogtatva , és ölében egy csomó fehér zászlót tartva ; ezek 
közül a középső kék szinü , és azon arany lant látszik. A paizs fölötti 
sisakon két fekete szárny között vasas vitéz áll kivont karddal , sisak- 
ján vörös strucz-toll leng. Foszladék arany- vörös és ezüst- vörös ! ). 

Buday család. Buday Gábor 1797-ben kap nemes le- 
velet I. Ferencz királytól ily ozimerrel : a paizs kék mezejében egy 
meztelen vad ember , fején s ágyékán zöld koszorúval fedetten áll, 
jobbjában tövestől kitépett kétlevelü élőfát tart. A paizs sisakján 
ugyanaz látható. Foszladék arany-kék és ezüst-vörös "-). 

A czimert tekintse , ugy látszik e családnak egyik tagja volt az 
ki b á r ó i rangra emelkedvén , ismét külön családot alapított , mint a 
következő r.zikkben láthatjuk. 

Buday család. 

tBátori, báró). Buday 
Ignácz — mint iratik 
— a pesti Budayak régi 
nemes családából szár- 
mazott 3 ). 1782-ben a 
Cartorinszky lovas ez- 
redben kezdte katonai 
pályáját , innen főhad- 
nagyi ranggal átment 
az akkor Wurmser , ké- 
sőbb Coburg magyar lo- 
vas ezredhez. Vitézségét 
rettenthetlen bátorsága 
Btl az 1788 ésl789-ki 
török 'háborúban ke/.dé 
kimutatni, s főleg 1788- 




1 j Ad&mi Scuta Génül. í. 

% ) Ugyanott. 

3 ) Tudományos Gyűjtenie^ 1835-ki VI. kot. 90. 



2$i Bnday. 

diki october 3 kán Német- Boksánnál a temesi bánságban tünteté ki 
bátorságát. 

A török háború bevégzése után a trancziák elleni iiadban 1790-től 
kezdve ismét szerepelt. Főleg pedig 1792-ben Trier vidékén már mint 
kapitány, 179t3ban Mainz ostromakor Bretzenheimn ál , 1794-ben Sz.- 
Huber és Neu-Chateau vidékén , június 26-kán Charle-roisnál , július 
27 -kén Lüttichnél mind meg annyi hősies tetteket vitt véghez Buday. 
1796-ban elhagyva Belgiumot, Olaszországba tétetett, és érdemei jutal- 
mául Mária Terézia jeles vitézi rendének keresztjével tiszteltetett 
meg. 1798-ban pedig báróságra emeltetett l ) , és bátor i elŐnevet 
nyert. 

1799-ben Mantua bezáratása után gróf Klenau tábornok Buday 
kapitányt egy zászlóalj gyalog , és hat szakasz (Zug) huszárral 
Ostigliánál a Po vizén az ellenség ellen küldé. A francziák Ferrarat 
igyekeztek az ostrom alól fölszabadítani, Buday azt több ízben meg- 
gátolta. Modenából az Őr3ereget kiverte, Lugo varát meglepte; 
Imolát . Faenzát , Forlit , Cesena t , Cerviat , Riminit , Pesarot és Seni- 
gagliat elfoglalta: sz. Leo várát megadásra kényszeritette. Vezénylete 
alatt álló 800 török és orosz sereggel július 28 kán elfoglalta F a n o-t, 
miután előtte való napon egy ellenséges csapatot , mely Mondulfoból a 
fanoi őrség segélyére sietett , egyedül eseadron -javai megtámadott és 
levágott. Öt hónapig vezényelt igy túl a Po vizén a császári nagy tá- 
bortól elszakadva Buday , egyedül magára , kis-számu seregére és a jó 
szerencsére hagyatja. És ez idő alatt 2 1 74 foglyot , 58 álgyut és 16 
mozsár-álgyut nyert. 1800-ban a hadi pályától visszavonulva, mint 
őrnagy nyugalomba lépett , és nagyrészt ben Sopronban , vagy annak 
vidékén élt *). 

Ugy látszik fia azon bátori báró Buday6ábor,ki 1846- 
ban a császári tengerészeti gyalog zászlóaljnál kapitány. 

Czimere: kék mezőben meztelen vad ember, fején és ágyékain 
zöld koszorúval , jobbjában kétlevelü kitépett vékony élőfácskát tartva. 
A paizs fölött három koronás sisak van , ezek közül a jobboldalin két 
kék zászló , a középsőn a paizsbeli meztelen férfiú áll , a baloldaliból 
fehér mén emelkedik ki Eoszladék mindenfelé ezüst-kék. A paizt tela- 
monok gyanánt két vas pánczélos vörös strucz-tollas vitéz tartja a ). 



*) Colleetanea Herald pag. 137. 

*) Hadi tettei részletesebb leírása az 1335-ki Tudom. Gyíijtero VI. köt. 
90-96. lapjain olvasható ; azonban volt e jceje s gyermekei, ott nem említtetik 
s ) Adami Scuta Gentil I. 



BiMtay — Büdaméry. 2W 

Buday család. (Kolos-Budai) A kolos-budai Buday csalid 
Erdélyben virágzott, de kihalt *}. 

Budaiak. Mely családhoz tartoznak a következek , elegendő 
adatok nélkül el nem határozhatni. 

Budai István 1553-ban az adót viszi Erdély részéről a török 
portára. Tán ennek leánya azon Buday Margit, ki Haller Péter- 
nek első neje volt. 

Budai András 1575-ben Divény vára védelmében eseti el 4 ). 

Budai Péter 1 665-ban mint jeles ember említtetik 3 ). 

Budaky család. Doboka vármegyében hajdan több Budák 
nevű falu létezett, és egy tudós írónk innen azt véli, hogy valószínűleg 
e helységnevektol vette nevét a Budaky család , melyből B u d a k y 
Gáspár beszterczei főbíró 1583-ban egyike azoknak, kik azon évi 
február 18 -kán a szászok törvénykönyvét (siatuta) , mely Brassóban 
szerkesztetett, s melyet 1691-ben I. Leopold is megerősített, Báthori 
Istvántól kinyerek ft ). 

Ugyancsak Beszterczén éltek Budaky János odavaló lel- 
kész, és Budaky G-yÖrgy Székely Mózses idejeben 1603-ban 6 ). 

Buda méry család. A Budaméry család a terjedelmes Aba 
nemből (de genere Aba) származik , még pedig áSomossy és K ő- 
» z e g h i családokkal egy törzsből. 

Mint alakult a családfa •), láthatjuk a következő táblázatból : 
Péter iapág (de genere Aba) 

Gvörgy 12S0. Mihály 1297. Tamás Miklós János 

(de Somos) misiei prép. egri kanon. f (de Somos) 



i — ■ — - — í ; 

Ettől a Somosi Egyed. 1330. Dienes. Andronik. 

ée tíudaméri ág. (de Bodomér) 

LM a köt. tdilá*. ■ M;kl<5 ; 1357 ■ 

(de Bodomér) 



Konya de Bodomér 1373. 

í A 1 

Pétéi de Bodomér. 
1394. Özvegye Ilona. 



Erzse Magica 

(Zukai István) (Terenyei Péter) 



•) Kőváry id. m. 270. 

*) Istváufi 1685-ki kiadás. 354. lap. 

*) Bethlen Ján. Lehoczsynal Sfcenira. II. 71. 

•) Hodor: Doboka várni 56. L 

5 ) WoJpu. Bethlen. V. 308. 315. 320. 1. 

ö ; C Wr.gner : Tabelláé geneal. Mas. tab II. 



**6 Badjáe*. 

Mmt látjuk , a XV . században a B u d a m é r (vagy Bodomer) 
család fí-ágon kifogyott, fí családfán azonban egy kétely is tünteti föl 
magát Konya de Bodomer-re nézve, mert ezt az oklevelek a 
Zechen család őseiül állítják 

A Budaraér család kihalván , e nevet a S o ra o s i család egy 
ága vette föl. A? előbbi táblázaton Pétertől a fcörzsfcől csak azon 
ágát folytattuk ; mely ide tartozott; a Somosi és Ku szeghi csa- 
lád saját helyén lesz tárgyalandó. Azonban Györgynek ivadékából 
azon ágazatot , mely Budamér nevet vett föl , itt keli folytatnunk, 
a többi marad illető helyére. E Györgytől így jő le a családfa : 

György 1280. (de Somos) 
(ki az előbbi lapon) 



Péter. 1300. Ivánka. János. 1319. 

(Coai. de novo Castro) { Köböl knii Erzse) 

Miklós s a t. 

András (de Somos) 
fel veszi a Budá m é r nevet. 

János Anna 

de Budaraér 1402. 

(Özvegye Margit) 
1462. 



Anna Ta más László György f 

(Berzeviczi István) r ~"T"* ' Porkoláb de Bndamér 

,íííl a { Lajospataki Kata. 

J4/i ' Í 1503) 

E családfa is a XVI. századnál tovább nem terjed, anélkül hogy 
kihalása a végizen T a ra á s- vagy L á s z 1 ó-ná! meg lenne jelelve. 

Budaméry nevű nemes család jelenleg is van Szepes várme- 
gyében ; azonban ebből eredt- e, s raiképen , arról nincs tudomásom. 

Budjács család. Olvassuk a család nevét Bugyiacs-nak 
is. A család törzséül Budjács András Oroszlánkor várnagya ira- 
tik, ki férfias elszántsága, és páratlan hűsége és feláldozása által, 
melylyei urának életét megmenté, valóban megérdemli az emlékezetet. 

Oroszlánkő várának ura névszerint szinte Orosz lánkői a 
mohácsi vész előtti időben a török ellen készül zászlóaljával , elviszi 
magával Budjács András várnagyát is, mielőtt azonban Szapolyay sere- 
gével csatlakozhatnának , a kis csapattal nagyobb török hadra buk- 
kanva, föl ver étnek , és oroszlánkői Budjácsesal együtt fog- 
lyul esnek, és Törökországba harczoltatnak *). 

') Felső- Magyarorsz. Minerva 1 832 Ili. köt. 605-510. — Ez eseményt 
Rosty Zsigr. a Tatárjárás Történelme 104. lapján. IV. Béla korába 
helyezi, de hihetőleg tévedésből. 



Bndjács. iM 

Egy lánozra volt íiizve a két rab . és remény sem lehetőit a meg- 
szabadulásra , mely kivált a neje 9 gyermekei után vágyó Oroszlánkőit: 
napról napra seny veszté. Ezen megesik a hű várnagy szive , és elhatá- 
rozza maga feláldozásával is ura megszabadításul, megkísérteni. 

Egykor esteiéi*' midőn a napi munkáról börtöneikbe térnek, meg- 
lát Budjács a földön egy bárdot , melyet valamely munkás felejté 
kün , azt hirtelen elrejti , és magával ruhája alatt elrejtve börtönébe 
viszi. Midőn minden elcsendesedik , veszi a bárdot, és saját lábaszárát, 
mely uráéhoz volt lánczolva) elvágja, és erre urát, ki a tettre elámulva 
várnagya ápolásához fogott, szabadulására sietteti. Oruszlánkoi enge- 
delmeskedett , s éjnek idején erdőn berken megindulva , a tenderhez 
ért, hol egy corfui hajóssal Kaguzaig , onnan pedig hazájába szeren- 
csésen visszaérkezett. 

Oroszlánkőit a törökök vérében találták, azonban még éive A 
basa megindulva e hősies elszántság által, megtiltá a szökevényt ül- 
döztetni , Budjácsot is orvos keze alá adván, mihelyt fölgyógyul, sza 
búdnak nyilváníta. Budjács hosszas időre fölgyógyult és szabadságát 
megkapva , a ba*a által az ország széléig elkisértctett. Budjács Orosz - 
lánkő várába tartott , hová mankón megérkezve , miután megismerte- 
tett, a legszívesebb fogadtatásra talált 1 ). Oroszlánköi a várhoz tartozó 
Mikusó^z helységben szabad birtokot adott neki, és kieszközlé a 
királynál megnemesittetését, mit meg is nyert, és ezi merül: a paizs 
mezejében lebárdolt lábat omló lánczaival,a paizs sisakja 
fölött pedig oroszlánt kapott jeles tette emlékéül. 

Budjács András ivadéka el még , és az 1809-ki évben több 
unokája harczolt vármegyéjének zászlója alatt. 

Valószínűleg e családból volt B u d i a c z István is , 1 657-ben 
a kassai iskola conrectora 2 ). 

Es Budjács Máté sz. Perencz szerzetes J 753-ban a kaplonyi, 
1755 ben a hómon nai zárda gvardiánja 3 ). 

Budjács Imre a temesi kerületben altartományi biztos 1844-ben 



*) Mennyire legyen ez előadás hiteles , azt el nem dönthettti bővebb p*<5*- 
bál' hiányában. Igaz, hogy e tényt történet- forrásaink nein említik , de hány 
ni ás dolog sincs megírva kinyomott könyveinkben, és valóságukat u»ég í<> ok • 
levelek tanúsítják. Annyi bizonyos, hogy Orosz Iánk fii család virágzott 
hazánkban, és Miklósban 1549 táján Ualt ki. 

*) Andrea Horvát de Judeorum Oonvennone, Cassoviae 1658. 

n ) Szírmay . Szatbmár várra II 57 és C. Zemplin nofc. hist, 360. 

17 



358 



üitsdor — Bisjóu 



Biidöf család. Ugy látszik Dunán túl virágzott, Budor 
Gáspár megyei követ volt az 1655-ki országgyűlésen, és harminozad 
vizsgáló választmány tagjául neveztetett ki *). 

A család valószínűleg kifogyott. Néhány izén nemzékrende *) ez : 

Budor Jánoa 
(Ger3ei Pefcliö Erzse) 

Gáspár 
1655. 

Erzsébet 
( Jankovich Gáspárné) 

Bugár család. Bugár György I. Leopold királytói 1662-ben 
nemesittetett meg. Czitnere : a paizs kék mezejében vörös dolmányos 
vitéz , jobbjában három buza-k&lászt , a balban pedig leoldozott fekete 
kardját tartja. A paizs fölötti sisakon vörös ruhás férfi-kar három búza- 
kalászt i-ért. Foszladék jobb oldalról arany-kék, balról ezüst-vörös *). 

Buga? család. Czimeres levelet szer- 
zett Hí. Károly királytól í 7 13-ban Bugár An- 
drás. Czimere : a paizs kék mezejében az éber- 
ség jelvénye egy lábon álló daru , mely egyik 
lába körmei közt kövecset tart. (Eddig a czí- 
mer). A paizs fölötti sisakon galamb van , mely 
csőrében három kalászt tart. Foszladék innen 
arany-kék, onnan ezüst-vörös *). 

Tán utóda Bugár Ferencz a m. kir. ka- 
maránál fogalmazó í 844-ben. 

Bugar család. (Mikertyei és oleí- 
kuttyai). Mikertyei és olei-kutiyai Bugar nevű Pozsony vármegyei 
Csallóközi családról 1360-dik évről pusztán említés tétetik Lehocz- 
kynál 4 ). 

Buják y család. Egykor léteztéről tesz tanúságot Buj áky 
János 1370-ben, kinek neje Katalin °) fia András. 

Buján család. Árva vármegye nemesei közé sorolja Fényes 
Geographiájában, 




*) 1655-ki 100. törv. ez. 

2 ) Bossányi contra Eszterházy-pÖrbol p. 535. 

*) Adami gouía Gentil. I. 

*) Collect. Herald. Nro 654 

5 ) Lehoczky Steram. I. 71. 

•) Fejér Cod. Diplom. tom. IX vol. IV p 316 



Bujanovics - Bafcovssky. 259 

Bujaiiovics család. (Aggteleki). Szabolcs vármegyei Agg- 
telek helységről — melyben jelenleg is közbirtokos ') — irja elő- 
nevét. Ki van terjedve ezenkívül Bihar, Sáros és Zemplin vármegyékbe. 
Tagjai többnyire ügynöki , ügyvédi vagy kormányszéki hivatalt 
viseltek. 

Már a múlt század végén 1770-ben Bécsben a magyar királyi 
udvari kanczelláriánál hites ágens ágteleki Bujanovics Károly 
1787-ben már egyszersmind a szent István király apostoli rendjének 
is ügynöke j az még 1810-ben is. Fia Ed várd 1803-ban már ügyvéd, 
a gazdászat terén működött , és e szakmában irt is. 1842-ben az orosz 
gazdászati társaság is tagjává válasz iá. Meghalt 1855-ki sept 24-kén 
kora 79-dik évében. 

Bujanovics Ágoston ismét Bécsben az udv. m. kanczel- 
láriánál ágens 1810— 1820-ban. 

Ágteleki Bujanovics Lukács táblabíró s kir. táblai ügyvéd, 
meghalt 1836-dik előtt. Első nejétől gyermekei Sándor Arad vármegye 
főjegyzője 1836-ban, és Pál Zala vármegye főjegyzője ugyanakkor. 
Emiitett Sándor am tudós társaságnak 1832-ben 400 forintot aján- 
dékozott 2 ). 

Ágteleki Bujanovics Ernő 1848-dik előtt a m. kir. helytartó- 
ságnál titkár. 

Ágteleki B Gyula ugyan 1848-dik előtt az eperjesi kerületi 
tábla jegyzője stb. 

Bujdosó család. Belőle Bujdosó Rafael mint Nógrád 
vármegyei Fülekről való nemes a nagyszombati academiában tudori 
borostyánt kap 1722-ben. 

Bukovíclt család. Ábauj vármegye nemesei között foglal 
helyet *). 

Bukovinszky család. Árva és Zemplin vármegyében a 
nemesrendü családok sorában áll *). 

Bukovszky család. Lengyel származású. Zemplin várme- 
gyében mint a gersei Pethö családnak leány-ági ivadéka birtokos a 
sztropkoi urodalomban 1797-ben 5 ). 



1 ) Fényes : GeograpLiai szótár I. köt £ g 4 e I e k név alatt. 

*) L. Tudományos Gyüjtem. 1832. II. 122. 

•) Fényes Geographiája szerint. 

*) Szirmay C Zemplin. not. kist 110. é» Fényes Geographiája 

*) Szirmay C Zemplin. not. hi&t. 96. 

17 • 



260 Bakovszky — BnSyovsuky- 

&iikovszky család. A fólebbiveli összeköttetése előttem 
ismeretlen. r ó f B u k o v s z k y s o r i o M á r t o n í 805-ben vétc - 
tik be magyarországi houfiusitott nemesnek l ). 

Bukovszky József tábornok a Ludoviceára ezer forintot ajánl 
! 808-ban ^j. 

Btikvics család. Bukvics Illés nemességre emeltetett 1741. 
oct 28-kán Mária Terézia által. Czimere: a paizs kek -mezejében e#y 
ezüst esik (fascia) vonul át , azon kard látszik véres markolattal. A 
paizs íéíső részében két* az alsóban egy csillag ragyog. A paizs tetején 
álló koronás sisakból Vörös dolmányos, kék süveges magyar vitéz emel- 
kedik föl, jobbjában kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst- vörös 3 ). 

Húlyl család* (Bulyi és Jékei). Hajdan Szabolcs vármegyei 
család, fi-ágon már kihalt. Virágzott Zemplin vármegyében is. 1660- 
ban jékei Buly Ferencz, Rétby Zsófia, és gróf Nádasdy Ferencz 

között bizonyos egyesség költ *). 

Bulyovszky család. (Gyulafalvi) A g y ul a f a 1 v i 
í~ Duliczi) Bulyovszky család mint előneve mutatja, Thurócz vár- 
megyéből ered , onnan a XVII. század második felében egy ágazat 
átszakadván Hont s Nógrád vármegyébe, ott mintegy századig sze- 
repelt. 

Bulyovszky Ferencz 1683 — 1684-ben Nógrád varmegyei helyet- 
tes jegyző, egyszersmind már 1684-ben Heves vármegyének alispánja, 
1689-ki július 4-től 169i)-ki aug. 21-ig Nógrád vármegyének is első 
alispánja *). 

1693-ban már Bulyovszky Dániel jő elő mint Nógrád vár- 
megyei helyettes jegyző. 

1696-ban él Bulyovszky Sámuel , kinek Bodonyi Anna Berezeli 
részét zálogitja el. 

1711-ben emiitett Dániel, László, Imre mint Rákóczy 
hivei még honn nem valának (absentes). Azonban még ugyanazon év- 
ben László visszatér, és jnlius 22-kén a íüieki járásban szolgabiróvá 



*) 1805-kiVU trvcz. 

2 ) 180&. VII. 1827.- XVIII. törv ez. 

a ) Collect. Herald. IMro 176. 

*) Cathalog. Manuacriptorura Musaei Nat. I. 363. 

a ) Az illető várni. jegyzőküny v«k , ti uk levelek szerint. 



Bam'k Bansefc. 261 

váiasztatik , ée ugyan e hivatalban Í714. WJ6 és {> 17-ben is meg- 
erősíttetik V) 

Az í 734-ki Összeírásban Bulyov3zky István, Imre, Dán i e i 
említetnek. Az 1755-ki productiokor már csak Imre említtetik, és 
utána a család Nógrád vármegyében letűnt 2 ). 

Ugy látszik a család Bulyovszky Jakab által sarjadzott át előbb 
Hontba, azután Nógrádba: s tán Jakab atyja volt Ferencznek az al- 
ispánnak. Jakabnak neje bakonoki Horváth Fruzsina, ki már 1663-ban 
özvegy volt, és ellentmond Baioghy Gáspár beiktatásának F.-Cseribeu 
Hont vármegyében •). 

C z v í tt i n g e r ir dtiliczi Bulyovszky JV1 i h á 1 y r ó í . mini f.óbb- 
íéle tudományban jártas férfiúról . ki külföldön Wittebergben sat. ta- 
nult , és előbb Stuttgartban, majd Durlachban tanár volt 1 71 l-ben. 
Irt több munkát is. Nevezeti tudós ezt Bulyovszky János nógrádi 
alispán testvéréül adja ki, de a keresztnévben bizonyosan hibásan, 
mert János nevű azon vármegyében ^oha alispán nem volt, hanem 
igen Ferencz; vagy tán a szcsiírabiró Lászlónak lehetett testvére 

A család evang vallású 

Bulyovszky Ferencz if)89-ben pecsété szerint, kivont karddal 
egy vitézt, és a fölött csillagot viselt czimerében. 

Ha nem csalódom , Bulyovszky Gyula az író is (szülei 
Pest várm. Rákos-Kereszturon 1827-ben) e család ivadéka. 

Bunik CMlad. A család alapitója B unik Gergely, ki 1717 
ben czimeres nemes levelet kap jlí. Károly királytól. 

Czimerpaizsa két részre oszlik vízszintes vonal által; az albó 
vörös mezőben egy levágott törökfej hever; a felső zöld osztályban 
vörös fedelű török kápolna (moschea) van , tornya tetején félholddal, 
alatta kékruhás magyar vitéz áll, jobbjában kivont kardot, a balban 
pedig hadi csáklyát (eontus) tart. A paizs tetején álló sisakból a leiii 
vitéz nyúlik föl FoszJadék jobbról zöld-vörös, balról fehér-kék ö ). 

flunkoczy család. Szabolcs vármegyében tartja lakása' 
(F é n y e 3 Geographiája szerint). 

ttunftcli család. Szintén a múlt század második tizedében 
lép a nemesek sorába Bunsch Kerestély 1715-beu szerez ezl 



') és 1 ) az illető varm jegyzökönyvek. 

8 ) Sa. Benedeki Convent. Faso í. Nro 20. 

*) Specimen Hungária*'. Litteratae Frankf. "171 J. p.ig. 91 

5 ) Collect. Herald. Nro 576. 



2MZ Buntoik — Burian. 

meres nemes levelet. Czimere négy udvarra oszlik. Az első és ne- 
gyedik udvarban kék mezőben három vörös-fehér zászló lobog. A má- 
sodik ós harmadik udvar felváltva vörös-fehér koezkávfcl van ibdve. 
Az Ötödik osztályt a közép gömbölyű paks képezi , melynek kék udva- 
rában egy lábon álló , másik lábával kövecset tartó daru áll. A paks 
tetején a koronás sisakon a leirt daru áll , mindkét oldalról vörös-fehér 
szinü három három zászló között. Foszladék jobbról arany-kék , balról 
ezüst-vörös *)• 

Buntzik család. Buntzik János élt 1648-ban , midőn neki 
Ladoméren Dóczy Menyhért fél telket irt be 2 ). 

Bunyitay család. Zemplin vármegye ezimeres nemes csa- 
ládai közé tartozik. (1797-ben) birtokos Lasztóczon 3 ). 

Buőcx család. (Nagy-Rákói), Thurócz vármegyéből ered, 
melynek egyik helységéről élőn evét is irja. 

Czimere : hármas halmon kiterjesztett szárnyakkal repülésre in* 
dúló galamb, esórében virágot tartva. A paizs fölötti sisakon ugyanas, 
pecsét után leirva. 

A család egyik ága Hont vármegyében tartja lakását. 

Egy másik ágból Buócz Imre Nagy- Rákéról Zólyom várme- 
gyébe, onnan Nógrád vármegyébe költözik, íia J ános 1822-ki június 
17-én Thurócz vármegyétől nemességéről vesz ki levelet, és azt 1823- 
ban Nógrád vármegye kihirdetteti • e szerint ágazata igy alakul : 

Suóez, N. 

i"" '■-" r ' — —^ w - ■ - ' ■ ■ — - — ■«— — ■ i 

Imre Miklós 



.Nágy-Rákórúl Zólvomba, f* " r«"u or 

onnan Nógrád vármegyébe' .ffagv-RAtota 

János '* U - 

Nógrádban 1823 

Burdina család (Löwenkampfí). Burdina Rudolf az 
1840-ki országgyűlésen nyer honfíusitást s ). 

Burgberg család (Du Mont Beaufbrt). Burgberg Ágoston, 
János és Ignácz az i 836-ki országgyűlésen honíiusitattak 6 ). 

Buríait család. (Settendorfi). Mint a sógorsági összekötte- 
tések mutatják Pozsony , Nyil.ra táján már a XVI század közepén élt 



') Ugyanott Nro 615. 

2 ) Sz ÖenedeJri Convent Fasc. III Mro 50. 

3 ) Szirma} 0. Zempíín not. hist. 110. 269. 

4 ) Nógrád varm, jegyzőkönyv 1823. évről 407. et. a. 
*> 1840-ki I ü. törv, ez. 

6 ) 1836kiXLVIL törv.cz. 



Varian. 



2S3 



Burian család, valószínűleg külföldről beszármazva. A családnév 
B u r i á n keresztnévből származott. A törzs í 54ő-ben Burianus de 
Settendorf-nak íratik, fia Stilf r id már vezetéknévül a Burian 
nevet viseli. 

A család lesarjadzasa következő < > : 

Burianus de Settendorf 

1545. 

(Ziablathi Salczer Magdolna) 



Burian Stilfrid 
nejei : 
1. Kéméndi Anna, 2. Bibi Anna. 



János Anna 

J**x £t2F\ 2.Spáezay 
! Mihály) Fét £ né / 

Zsigmond. László. Magdolna. 



Mihály 
Mihály 



Ferencx 

t 



Anna 
(Beáznak Ján.) 



Zsigmond 



János 



Maria Ráta 
(Bossány (Bossány 
Mih.) György) 



Jusztina 
(Chery Igtv.) 
■ , — i 

Miháiy. Esuzsa Jusztina 
fSandrik (Getfcer 
Pál) János) 



Burian család. (Rajéozi). Rudolf király által 1604-dik év- 
ben a nemesi rangra emeltetik rageczi Burian György, és általa 
testvére Menyhért és utódaik. 

Czimerük viz-szintes sárga szelemen (lamina flava) által két ud- 
varra oszlik. A felső udvar kék, az alsó vörös. A paizs alján hármas 
zöld dombnak középsőjéből torony nyúlik föl , melynek csúcsán három 
fehér strucz-toll leng , ezek közül a középsőn arany csillag ragyog, a 
sárga szelemenen két piros rózsa látszik. A paizs fölötti sisak koronáján 
egy lábát fölemelve hattyú áll , hátra vetett nyakkal , mely nyillai van 
átlőve. Foszladék mindkét oldalról arany-vörös. 

A nemesség-szerző Györgytől kezdve a leszármazás kimuta- 
tása *) ez : 



*) Wagner Tabelláé Genealog M3S. iab. XVII. 

l ) Ipolyi Arnold ar szíves közléséből az eges* ssaladról szóló adatok 



2$4 Burján — Buricb. 



György testvére Menyhért.. 
1604. 



József 1650. 
r _, , . ,-#\»_ ... 1 

László János 

1700. táján. 



Ignaoz István í 

plébános Sári-8ápon. 



.A.- 



ignac/ István 

Pozsony várm. Pozsony várm. ügyvéd : 

uradalmi ügyvéd, el most urodalmi ügyvéd. 
( K Í8S Karolina) ( Horvát Bora ) 






.^ — , 

Pál Izabella. László, ilona. Mária. Janka. Jstván. Ha. Emma. Gizella. 

(kiskorúak). 

Burján család* < Kozarvári ). Erdélyben él a Ko zár vari 
B 11 r j á ti család, melyből az erdélyi fejedelmi táblán szegények 
üg v ycde 181 5-ben Burján János. 

Bttryait család. fPálíalvai). Szaihmár vármegyében virág- 
zott. Pálfalvai Buryan László 'Szaihmár vármegyei Zsadányb&r: 
1544-ben. Hódoson és Batiz- Vásáriban 1 548-ban részjószágot kapott 
király? adományban, de ugy látszik nemsokára kihalt, mert csakhamar 
nevezett helységek más birtokosokat ismernek '). 

Burich család. Régi magyar családnak iratik. meíy eredeti- 
leg Boszniából eredt, hol már egy Burics a XV. században a ceti in i 
var bánja volt 2 ). Régíebb oklevelekben, és nemes levelében B u r i c li- 
R ti r i c z-nak , az ujabb időben pedig B u r í i s-nak iratik. Jelenleg a 
Család magát B u r i C-nak írja, és Horvátországban tartja lakását 

BurieL A dám F e r e n e z született J 754-ben Zágrábban , mint 
aiezredes, és a Mária Terézia katonai rend vitéze 1779-ki mart 27-kcn 
Füurnay előnévvel birodalmi és osztrák örök tartorna- 
nyokbcli báróságra emeltetett. 1790- ben nőül vette schönthah 
Stöger Renátát, (ki J772. szül., 1850 megh.) miután férjét még 1803 
ban a halál elragadd Kitol kezdve a családfa igy alakul * 

Bui iciu Adam 
(Stóger flenáta) 






János Vilmos FranozÍ3ka 

osztrák báró és tábornok. szil. 1/93 

szül. 1792. jul. 24. (Istvánfy JózaeO 

• Resz'er 1.) 



') Szirmay . Szathmár várm. II. L42 276. 299. 1. 

*) Coih. geneal. T&bcfcnb. d. freinerrl. Háuser. 1857. 92 



Burgnian Busán. 265 

Nemesi czimerök ez: a paizs ezüst szelemen fbaiken) által két 
udvarra oszlik. A felső udvarban egy ezüstbe öltözött angyal emelke- 
dik föl, jobb kezében zöld pálma-ágat , a balban arany koronái tart. Az 
alsó arany mezőben fekete sas latszik. 

A báróság keltekor e czimer tetemesen megszaporittatott 

Bit rg ina n család. Magyar nemességet nyervén , Vár ily 
nevet vesz föl Lásd V á r f i y családot 

Burgsialler család. Pozsony városi család, Burgstaller 
János Krisfcóí 1696— 1698-ig, ismét 1707 —1709-ig, és Í7í4-ben 
Pozsony sz. kir. város főbírája, 1716-ban polgármestere; ifjabb Jánoa 
Kristóf (tán az előbbinek fia) 1728 — 1729.. és ismét 1732- 1734-ig 
ugyanott fŐbiró ; — 1734-ben pedig polgármester 2 ) volt 

Egy Burgs tallér festett czimeres gyűjteményt is adóit ki, 
legtöbbnyire Pozsony vármegye és városa nemes családainak ezime 
reiből *). 

Czimere a c áladnak négy részre osztott paizs Az első és negye- 
dik kék mezőben magas zöld hegyen várkastély áll. A második és har 
madik vörös mezőben zöid téren daru látható A paizs fölötti koronás 
sisak fölötti koronából arany oroszlán emelkedik íól , első jobb lábában 
kardot , a másikban három buzakalászt tart , a koronából jobb oldalról 
fehér-vörös, bal oldalról ezüst-fekete strocz-tolí leng. Fos^ladék jobb 
ról arany-íekete, balról ezüst* vörös a ). 

Burza család. Burza Tamás 3zerzé a czimeres nemes le- 
velet 1718-ban XII. Károly alatt. C z i m e r paizsában zöld téren fehér 
bárány áll , e fölött keresztbe téve két serfözői eszköz, és ezeken fölül 
nap , hold és csillag alatt fehér galamb repül. A paizs fölött csak a 
sisak és azon királyi korona áll Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról 
arany-kék *). 

Busám család. A horvátországi előkelőbb nemes családok 
egyike. Tagjai a báni táblán , Zágráb vármegyénél viseltek hivatalt 
ElÓJorduin&k 

Busán János mint cs kir. tanácsos, országos főszámvevő S 



1 ) Bel M. Notitia Nova 1. 667 - 669. 

*) Burgstaller: Collectio Insignium nob. Hung. íamiliar. Decades 
Vlil. in 4-6o. — L. Cat ho 1 og us Bibliothecae Hungaricae Francisoi Com 
Szécheayi. Tom. I. 172. lapon. ~ De kijött e gyűjtemény 8-rétben is. 

3 ) A föl ebbi jegyzékben említett gyűjtemény ben. 

*"> Coliect, Herald. Nro 4% 



366 



Bussieh — Buthltai. 



pénztárnok, á topuszkaí apátság curiaJis ispánja, és a báni tábla ülnöke 
1760 ban, 1765-fceá horvátországi al-bán l ). 

Busán Alajos mint a báni táblai Oniöke 1810-ben, egyszer- 
smind es. kir. tanácsos 1815 — 1625-ben. — 1844-ben pedig már a 
horvát-, dalmát- s tótor3zági kir. tábla elnöke. 

Busán János mint királyi udvarnok . és Zágráb vármegyei 
táblabíró 1810— 1825-ben. 

Busán Hermán mint Zágráb vármegye főjegyzője az 1836. 
országgyűlésen , az 1840-ki országgyűlésen pedig mint azon vármegye 
alispánja, Horvátország követe volt — 1844-ben már & báni tábla 
ülnöke. 

SSrassiclit R&feláti. Szintén horvátországi család. Bussioh 
Boldizsár a báni tábla ülnöke 1770-ben stb. 

Bulli kat család. (Buthkai). Á Buthkai család — mint an- 
nak helyén említem — a Báthori stb, családdal egy törzsből , a jöve- 
vény G u t h-K eled nemzetségből (de genere Guíh keled) vette szár- 
mazását. E nem Svcviából S t o f várából Péter király korában K e 1 a d 
és Gr u t személyében jőve hazánkba *). 

A család ősi czimere a három farkas-fog 
egy háromszegletü paizsfcan ? melyhez Buthkai 
Péter tárnokmester Ráskai , Málczai és Márky 
vérrokonaival együtt 1496-ban Ulászló király- 
tól még kék mezőben egy arany csillagot 
kapott *), 

itt a czimer foszladék nélkül a Wagner 
által kiadott után adatik metsz vény ben. Wag- 
ner azt 1596-ki példánybői vette le , kétség- 
kívül tudhatva már akkor , hogy a paizs üd- 
vara kék mezőt mutat. Itt is fehéren maradt 
az udvar } holott az Szirmay hitelénéi fogva a 
kék színt jelentő ozimertani ( 'viz-szintea) vona- 
lakkal töltethetett volna be 




*) 1765-ki XVI. törv. ez. 

•) Kéza OJtronic. Podhraczky kiad. 80. L — Turóczy Chron. eap, XVI 

a ) Szirmay C. Zemplin not. htet 73. Vladúlaus ttex . > . vetem nobilitatU 

Insignia ire* íupttos Hentes itt scuto trianguiari compiectentia sídébe ttitreo in campo 

tóetcslino auait H95. 



Bu tokai 



291 



L tábU. 

Miklós 
1224. bán. 



g» István 
orsz. bíró. 
t27& s mosoni 
fóisp. 1280. Botár. 



László 
1280. 



Joakim 
1280. 



I. Pál 

bán 1281. 



István 
a~T3'Ii a t á r y 
t Márky 

Malczay 
családok törzse. 



Vit 
Raskay 
család törzse. 



N. 

(Terebesi 

Andornok 

N. neje) 



I. Miklós 
1320. 
B u t k a i nevet 

vesz föl. 
(1. Sadelej M. 
2. Somossy Bora 
özvegy 1343.) 



II. Pál 
1343-1365. 
(1. Nagy ErzFc. 
2. Solymossy Dóra") 



Klára 
(Loránd vaj dáné) 



11. Miklós 

1363. 

í *— — — - j 

Lásd ágát 
a IV. táblán. 



IV. István 



I. Péter . Andris. 1. 



1362 



62 kir. apród ^ .. » j , ' 

(1. N.Klára. ^y^gy. András ^ 



t 



2..Vingárthi 
Margit) 



( Csahol yi 
Marg) 



Benedek. I. János 

-f (Semjéni 

Klára) 

Folyt, a 
11. táblán. 



1. László 

Folyt, a 
III. táblán 



Mihály. III. János. 



I. Sándor 

1427. 
(Morvái 
G-papol Margit) 



Ferenca 

t 



1. Zsig mond. 

II. Benedek Tamás. 
(Semsey Margité 
1452- 

IL Zsigmond. Bora. 

f 

ferenca. Sandrin. III. Benedek. II. György. II. Tamás. András. IV. Miklós*) 



(1. Károly Margit. 
2. N". Kata; 



f 1469. előtt 



IV. Tál 

T 



III. László. 



Dóra 

(Deregnyői 

Bessenyó 

Lénárd) 



ÍI. Antal. 
1466 



IV. András 
II. Sandrin. 



VIÜ. János, 
és 
Vili. István 



III. Kerencz Sándor 
(Uj falusai Anna) 

Anna 



Zsófia 

(Viczmándy 

Mátyás) 



IdLjos Sándor 
TButkaj de Pazdies), (Torma György) 

l \ Ezeknek nővéreik még - Agat ha Na ta falusi Míháiy- 
nf , Kata Kflrtvélyesy Boldizsárné, és fírzse Beth- 
len A ad rásné 



E családfán Miklósnak a törzsnek fia I István ismét egész 
Tótország bánja, ki í254r ben Fejér vármegyében Guth földjet, 
Dadát Szabolcsban , és azonkívül a Tisza Bodrog folyók között , és 



26* Bnthkai. 

Zemplin vármegyében a Karacha mellett birtokot szerzett , és azokra 
IV, Béla királytól adományt kapott J ). Négy fia maradt. 

Joakim nótát kapván , javait elveszte , s azt 1278-ban testvére 
11. István országbíróvá, és Mosón vármegye főispánjává tétetvén, 
mind visszakapta 3 ). 

Azonban nemsokára ismét II. í s t v á n és másik két testvérével 
együtt hűtlenségbe esett, s javait testvére I. Pál nyerte 1281-ben, a 
ki szintén báni hivatalt viselt 3 ). 

II. István gyermektelenül halván el, Özvegye apáezává lön 
Magnóikul halt el Joakim és László is; és igy csak 1 Pál tartá fen 
ágazatát. Ennek fiai 1314 ben megosztozván Dousa nádor előtt , Ili. 
Istvánnak Malcza, M a r k , K i s f a 1 u d stb. jutott, s fiai áíta! törzse 
kVi Somogy vármegyében a M a 1 e z a y , M á r k y és C h a t á r y csa- 
ládoknak. — Vi t-nek osztályrészül Kis- és Nagy-Ras ka jutott , s 
alapitá a Raskay családot. 5 végre I. Miklós Buthka helységet kap- 
ván, ennek nevét vévé föl , s alapitója lőn a Buthkaí családnak fc ). 

I. Miklósnak első neje Sadeley \) családból volt, a második pedig 
Somossy Borbála 1343-ban mint Özvegy említtetik 6 ) Leánya Klára 
Loránd vajdané, sőt Wagner 7 ) szerint azután Ibrányi Pálné, s vvgrv. 
Sadelej Bálintné, Fiai közül II. Miklós íigit a II. táblán láthatjuk. 
II P á 1 ága itt folytattatik. 

IJ. Pálnak, ki 1343 — 1365. közt élt. 1343-ban anyja Somossy 
Bura részéről megnyugtatja Somossy Ivánkát a megkapott leány- 
negyedről 8 ). — Két neje volt. Első Nagy b>zse N. Miklós paz- 
diosi várkapitány leánya, második Soiymossy Dorottya. Ezektől 
hat iia közül három nyújtott le ágazatot. 1. J ánosnak (a II. táblán* 

*) Szirmay C. Zempiin not. hist. 72. és Wagner Coli Oreueai 
Dec. III. 8 

2 ) Wagner id. h. Az oklevelet is közölve Szirmay id. h. erről eJoaki m- 
ról mit sem említ, sőt II. I s t v á n n a k . ki magnóikul halt el, fiaiul teszi V r itet, 
I. Pá 1 1 , I. M i k l ó s l , holott V i t és Miklós fiai voltak I. Pálnak. 

•) Fejér Cod. diplorn. tora. IX. vol. 1. 132. 

4 ) Wagner id. h. Dec. III. 11. 

5 ) U. ott forrás-nevezés nélkül . de az bizonyos , hogy Somossy tíora 
neje volt. 

•) Fejér Cod. dipl. tom. IX. vol I 132. 

') Wagner id. m Dec. III. ti. Katát Isijoi Lukácsnei teszi I Miklő* 
leányául , de későbbi keletű kéziratában Tabelláé gcneal tabula XX Vf 
Klárát eralit e három férjével, bizonyosan nem ok nélkül. 

8 > F*ijér : Cod. Dipl. tom. IX. vol. I. p. 132- 



BtitTAai. 2lifi 

és 1. Lászlónak (a III. lábián) fogjuk látni ivadékát. András t'; 
Benedek magnóikul haltak el. I. Péter nemze ugyan két fiút. de 
uiódaik nem maradtak. 

IV. István (II. Pálnak fi\) I. Lajos király nejének Erzsébet 
királynénak udvari apródja volt. A. Debreozenyi családtól Dadát 
visszapörlé , és kieszközlé , hogy a család ősi birtokából Jeszenő várá- 
ból Myck bán fiai István és Ákos leány-negyedet nem kapának. 
Blsó* neje Klára 7 ). második Vingárthi Margit. Ezektói szüle- 
tett három fia közül — mint látjuk — Fe re n c z kihalt magában, 
í Zsigmondnak csak egyik fiától II. B«n ed éktől, kinek neje 
Semsey Margit volt 2 1 , lőnek gyermekei , de azokban sirba viszi a csa- 
lád nevét. Fenmaradt I. Sándor (vagy Sandrin) ága. Ennek is több 
gyermeke közül (a leányok a haladta alatt állanak hely szűke miatt) 
csak III. Benedek és IV. Miklós nemzett gyermekeket. Amaz 
Víll István fiától i unokájában Lajosban , ki Pazdicsról irta magát, 
kihalt. IV. Miklósnak íia III. László pedig unokájában Anna 
Torma Györgynében rekeszté be ez ágazat sorát . javait a sógor Vicz- 
mándy Mátyásnak és utódainak írván át. 

Visszatekintve IV. Istvánhoz, ennek testvérétől I. Já n < 
tol ismét folytatólag igy alakúi a családfa 

II. tábla. 

I. János (ki az I. táblán) 
(Semjény Klára) 



Margit László II. Péter 1411. Domokos 

( Pány Ferencx) de Berve. Keszegnek 1411. 

neveztetett. 



-_ /*_. 



Demeter. Gergely. Imre II. Mihály. III. György. Fülöp, 
egri kanon. (Margit) 

r 



IV. Mihály IX. János 

Keszeg nevez t 



II. Bertalau. Orsolya 

, ^ , ^ Mouoki Stibor- 

,it ' v\ • a, 2. Kerchi Globis Miklós. 
(ügray Istvanné) 3 Rorvhxh Siműíl) 

E tábla élén álló Í.Jánosnak fiai II. Péter (ki Keszeg-nek 
is neveztetett) és Domokos javaikra 1411-ben uj király? adományt 



') Wagner Mss. Tabell. genea!. igy • ellenben a clec. III. csrik a másodikoi 
emlité. 

*) Eapriaay Dipl. II. 4S4. 



*Í0 



Bathkaf. 



vesznek. II. Péternek kis unokáiban ez ágazat is a XV T. század közepén 
elenyészett *). 

IV. Istvánnak testvére szintén í László is, kitől egy másik ág 
sarjadzott le, mint a következő tábla mutatja. 

III. tábla. 

1. László 
(ki az I. táblán) 



II. János 



Marton f 

1 



II. Ferencz. V. György. IV. Benedek. VI. István. 
v. Frank. II. László. U. Gergely. András. 



Antal 
IV. János 



Frank György 

í — • - ■ * — ■! 

Frank Benedek 



János. 



Frank Pál. 
1571. 



Mihály. László. IV. György. 

i — *- — — 

Katalin 1530. 

(1. Olts vári István. 

2. Kérchi Nagy Ferencz 

3. Petróczi Mátyás). 



Frank András. Frank György. Erzse 

(Gathali özv.) 
1621. 

E leágazás némileg különbözik az eddig Wagner által kiadottól. 
Itt nincs megemlitve I. Lászlónak III. Péter nevű fia *). XX. Já- 
nosnak pedig András nevű fia is emiittetik , szintén ujabb pótlás* 
képen. II. Ferencz, ki Franknak is neveztetett , szintén mint itt látjuk, 
ágazatot nyújtott le 3 ). Antal fiául tétetett még VII. István is, kit 
itt elhagytunk *>. 

A legnagyobb Buthkayakat kétségkívül a következő családfa 
termetté, mely II. Miklós által sarjadzott le , s legtovább virágzott. 

A családfa igy jő le : 



*) Wagner Dec. III. 14. nagy-mihályi Vinnaj Poíentianát — ka nem csa- 
lódik — úgymond — teszi IV. Mihálynak nejéül , de ujabb dolgozatában idézett 
Mss. V. Mihálynak nejéül irja a II. Miklós ágán- L. IV. táblán. 

2 ) Wagner Dec. III. 15., mert ugyanez író idéz. kéziratában azt már el- 
hagy á. — Buday Fer. lex. I. III. Péter helyett Ferenczről beszél, bizonyo- 
san zavarból. 

*) Ez ágazat csak is W a g n e r id. Mss.-ban van meg. 

*) Wagner Dec. III. még igy adá, de már későbbi dolgozatában nem. 



Butttkai* 



*Tl 



IV tábla. 



U. Miklós (ki az I. táblán) 
1347-1363. (Klára) 



Bertalan V. István Jakab II. Márton Miklós Dorottya Pál Kata 

Keszeg-nek Keszeg 1385. (Deregnyői (Isépi 

neveztetett. (Orsolya) (Julianna; Bessenyó 

1385. 



Anna. V. Miklós, Ágnes 
i (Vccsi 
Barnab.) 



Lőrincz) 



Lukács) 



III. András 

ai-orsz.-biró- 

1450. 

(1. Sebesi Veron. 

2. Chakoly Marg.) 



III. Pál. 
1441. 



Bereczk. III. Mihály 



Dóra Margit 

(Der. (Csebi Mih.) 
Bessenyö 
János) 



Lucza. Bora. Zsóna. V. Mihály. 2L János IV. Péter Imre. Ilona 
(Tybay (Tybay (lzbugyai) regéczi kap. (újlaki kir. komom. f f 
Lászióné) Andr.) Abauj v. alisp. Iklodi tárnokmester. 

1465.' 1505-1530. Mágd.) somogyi főisp. 

(I. Faneky Marg. Í489- f 1511. körül. 



2. Vinnay Potent. 

3. Semsei Margit). 



Klára V.Péter V.András Kata Johanna 
(Eödouffy 1530. 1530. (1. Fan- (Lipcsei 

nej*) 1 1560. [ Zeretvai csikay Fer. Ján.) 
(1. Ilona. Majos 2- eszéni 
% Orsolya. Marg.) Csapi 
3 Kende i ■ * i György) 

Magd) V.Benedek ' ** 
I 1530. 



(Gcrdovai 
Fanchy Marg.) 

i ■■ * » 

Kata 
(gersei Peth.6 György) 



Xi. János 

1530. f 15Ö4. el6tt. 

(Magdolna* 



II. Lajos 

1530. 

(Body Bora) 



VI. Mihály 



V. György. IV. László. Kata. Klára Margit. 
1567. 1567. f 1598. (Fancsikay (Mikolaj 

(Keczer Dóra) (1. Viczmándy János) Zsigra.) 

r Klára. 

2. Tetétlen 
Anna) 



IV. Ferencz 
1579. 



Bora VII. Mihály. 

t 
VI. Péter. m. Lajos 
1567. f 

t 



VI. András 
4611. végrendel. 
(Zattay Kata) 



Klára. 

1 



VII. András 



IX. István 

1620. | 1638. 

zemplini alisp. 

t (Berzeviozi Margit) 



László. Margit VI. György 



X. István. Sándor. Anna. VIII. András. Zsuzaa. Klára VII. György 
1 1630. j 1630. f 1630. (Palagyi (N.-Mikalyi f 

előtt elótt előtt. Priska) Pongráoz Ádám > 



Lásd folyt, ö kbv, lapon 



372 BtithkAl 



VII!. András 
(Falagyi Priáka) 

mint a túlsó lapon látható 

, ^ , 

XI. István 

rf 1668. 

(Szirmay Sára) 



Anna Margit, 

(1. D^ssewffy Ist -. (DeswwfVy Adum) 
2. Dűssewfly Fer.) 

A Buthkai családnak ez ága Legtovább virágzott, és a család leg- 
nagyobb, legjelesh tagjait is ez ág *) mutatta föL 

II. Miklós (II. Pálnak testvére az í, táblán) törzse e nemzék- 
csoportnak . valamely vádért már elitélve volt, azonban 1 363-ban 
I. Lajos királytól kegyelmet nyert. Röviddel utóbb meg is balt. Össze- 
vetéseim után — ugy találom — hogy ő neveztetett kicsinek fparvus) 
nem pedig fia szintén M i k 1 ó s *}. 

ITI. Pá i (II. Mártonnak fia) fiatál korában szintén mint a lázadt 
Bothos Andrásnak követője, és Eperjes városának a fölkelők kezébe 
adója, nótát kap, s javait veszté, do í 441 ben I. Ulászló — fiatal korát 
mentségül elfogadva., m indenét visszaadatja , s kegyébe fogadja 3 ). 

III. András Sebessi Veronkáfc , bélteki DrágfFy Sándor Özve- 
gyét vévén el, ettől nemzé Bora és Zsófia leányait. Miután a kcros 
asszonytól többé utódokat nem remélheíe . 1450-ben Hunyadi János 
kormányzóhoz folyamodott . hogy leányai fiusittassanak (prae 
íici altassanak). Ezt a rokonok igen zokon vevék. Azonban III. An- 
drást nemsokára e gondjától fölmenté a halál , mely vén feleségét 
elragadá. Ismét megnősülvén, neje Oháholyi Margit*) lőn, kitől több 
gyermeket nemzett, III. András tudományossága miatt deáknak 
(litteratus) is neveztetett , és Mátyás király alatt a 1 o rszágbtró- 
s á g o t viselt. Azonban a lengyel Kázmér hoz szított part közé 



') E családnak nemzék rendére nézve legtöbb tekintettel valék Wagner 
Tabelláé geneal, M.ss. tab. XXVI. foglalt családfájára, mely bár néhol különbözik 
az ugyancsak Wagner által Dec. III. kiadottól, de lényegében azzal mepregyez. 
Wagner id. Mes. nemzékrendéi — mint látom — az úgynevezett E 1 e n c H u 9 
Fam. Buthkayanae után készité , mely meglévén a nemzeti Múzeumban, 
azzal összevetettem, s ennélfogva maradtam kéziratánál. 

*) Az E 1 e n e h u s familia&Buthkaianae után kell ezt állítanom. 

3 ) Wagner Dec. III. 17. Szirmay C. Zemplin. not. top 73 egy Falt még 
1462. is a királyné apródáuí ir. (Aulae regináiig juvenls). 

*) Wagner Dec. III. J7. vezetéknevét nem említi, de későbbi idézett geneai. 
tábláján C h á h l y i családbet'nek írja. 



Btlthkal 213 

elegyedve, csekély híja volt, hogy minden javait el nem veszté, melyek 
már pesti Nagy Bálint-nak el is voltak adomáuyozva, hanem 
kimosva magát a vádak alól, mindenét visszanyerte. Fiai közül 

IV. Péter volta család legnagyobb ténye. Mint itju királyi 
apród, később Mátyás király komornoka . és kamarása 1489-ben , a mi- 
dőn V. Mihály testvérével az elpusztult B u t h k a vár helyett egy 
uj várnak építésére nyert engedélyt. Mátyás király halála után annak 
fia János herczeg hive volt. II. Ulászló alatt kir foaszialnok , Tata és 
Komárom váruk kapitánya , és somogyi főispáni volt 1496-ban családi 
czimerét ujita és bÖvité meg Ií. Ulászló király. Később a só-kamarak 
és Marmaros vármegye főispánja volt. Meghalt 151 1-dik táján. Nejéül 
iratik a családi levelek lajstroma szerint gordovai FánchyMa r- 
git,és Orsolya nevű. Wagner azonban Szapolyay Veroni- 
kát is hitveséül áll itá 1 ) Leánya Katalin volt *). 

V. Mihály Regécz várának kapitánya, és Abauj vármegyének 
alispánja, és a remete pálos barátok különös pártolója voit. (1Ő05.) 
Somogyban Sági urodalmát eladván ezer forintért Batthyány Benedek- 
nek, sógorával gordovai Fánchy Jánossal hosszas porpat 
varba elegyedett, miből csak hat év múlva barátai segélyével bonyolult 
ki. Élt még 1030-ban. Három neje volt. Az első gordovai Fánchy 
Margit. A második nagy-mihályi Vinnaí Potentiana*). A 
harmadik Semsey Frank fiának Lászlónak leánya Semscy Margit, 
ki után Sáros és Abauj vármegyében szép jószágokat öröklöttek utódai. 

V. András (V. Mihálynak fia) korán halván el, özvegye nagy- 
zeretvai Majos Margit sóvári Soós Alberthez ment nőül. V. Andrásnak 
fia V. Benedek (ki 1530-ban élt) utód nélkül múlt ki. 

V. Péter (V. Mihálynak fia) Izabella hive volt, miért mint hűt- 
lennek javait Kálnássy Ferencz 1557-ben I. Ferdinánd királytól föi- 
kérte, és megkapta, és csak nagy nehezen sikerült Péternek azokat 
visszakaphatni, kimutatván Zemplin vármegye bizonyítványával, hogy 
Ferdinánd király ellen legkisebb tervben sem vett részt. Meghat •' 
1560. táján. Neje három volt, az első Ilona , a második Orsolya, a har- 
madik Magdolna j az első és utolsó a Kende családból, Wagner sase- 



*) Wagner Analecta Scepusii IV. és Collect. gen. Deo. III. 19. 

2 ) Wagner Dec. III. 19. szerint atyja halála eiött halt meg. De idézel t 
kéziratában férjéül gersei Pethő György áll. 

*) Wagner Tab. Geneal. Mss. mert Dec III. Vinnay Potentiarát 
uem említi V. Mihály nejéül. 

18 



03£ Búikkal. 

rint *). Az elsőtől leánya lőn , kinek nevét néra tud jak. A harmadiktól 
lőn XL J á n o s , Ií. L aj os és VL M i h á 1 y. 

XI, János nak 1554-ben már csak özvegye éit. 

II. Lajos Body Borával számos gyermekkel szaporitá család- 
fáját. 

V. György (II. Lajosnak fia) Lipőezi Keczer Dorottyától, (ki 
azután Rákóczy Ferencz neje lőn) nemzé IV. Fere.nczet, ágazata 
sírba vivőjét. 

IV. László Wagner szerint élete legnagyobb részét pörleke- 
déssel tölte. Legnevezetesebb azon becsület sértést megtorló pöre, 
melyben anyjának meggyalázója a zemplini tör vény szék által nyelve 
kivágatására ítéltetett *). Meghalt 1598. táján. Nejei L V i e z m á n d y 
Kata, 2. Tetétleni Anna, kiktől több gyermeke született. Ezek 
közül 

VI. András gyenge egészségű lévén , fiatal korában elhalt. 
1 61 í-ben tett végrendeletet, gyermekei gyámjául homonnai Dru- 
g e t h Györgyöt nevezte , de mindkét gyermeke korán követ atyját a 
sirba. 

IX. István Bethlen korában virágzott. 1620-tól három ízben 
is megválasztatott Zeraplin vármegye alispánjává 3 ). Meghalt 1638- 
ban, mely évben még Zempíin vármegye országgyűlési követéül is vá- 
lasztatott Neje Berzeviczi Margit volt , kitől több gyermeke született, 
de miután két fiu s egy leány még 1630. előtt e világból kimúlt , III. 
Ferdinánd királytól megnyeré, hogy ha íi-utód nélkül halna el, leányai 
Zsuzsanna nagy-mihályi Pongrácz Ádámné, és Klára fiu 5 - 
sitiattassanak. És 6 szándokát nem gátolá VII. György fiának szü- 
letése sem, ki csakugyan nemsokára meghala, s kit IX. István 1638- 
ban követett. Agát fentartá még fia VIII. András. 

VIII. András nemsokára, hogy Palagyi Priskáva! egy- 
bekelt, nehéz betegségbe esett, a melyben meg is halt 4 ). Halála után 
született (posthumus) fia XI. I s tv á n , ki fölnevelkedvén S z i r m a y 
Sárát vette nőül , kivel azonban csak két leányt nemzvén ., a Buth- 
kayak családját sirba vitte 1668-ban. Egyik leánya Anna 1. Dessewffy 



*) Wagner Dec. III. 21. csak s kettőt irja. De T a b. g e n. M s s. Orsolyát 
is V. Péter nejetii téré 

*> Wagner Dec 111 22. 

a ) Szinnay C. ZerapUu uot. hist. 146. 147. 152. 186. 

*) Özvegye Palagyi Erzse Márjássi Ferenczhez , s ennek halála után ger- 
sei Pethö Jánoshoz ment férjUez. 



Botoló - Bottyán* *75 

István , 2. Dessewffy Ferencznek ; — másik leánya Margit pedig 
Dessewffy Ádámnak lett nejévé ; ez utóbbitól a gróf Szirmayak is szár- 
maznak. 

Butoló család. Bihar vármegye nemesei sorában áll Fényes 
Geographiája szerint. 

Bilist család. (Barátosi). Háromszéki székely család. Bará- 
tosi Butsi András Sepsi szék ügyésise , Benjámin pedig Do* 
boka vármegye protokolistája 1815-ben. 

Butsi család. (Nagyváradi). Nagyváradi Butsi Mihály 
Fogaras vidék alszol ga bírája 1815-ben. Szintén ott már 1794-ben Butsi 
Tamás alszolgabiró. 

Előnév nélkül Hunyad vármegyében leljük Butsi Jánost 1815-ben 
mint azon vármegye egyik alszolgabiráját. 

Buátler család. (Párdányi , gróf t). A XVII. század végén 
szakadt hazánkba, egy báró Buttler az egri vár parancsnoka volt *). 

Azonban magyar honfiusitást csak gróf Buttler János nyert a* 
1715-ki országgyűlésen 2 ), kimar előbb I. Leopold tói Heves várme- 
gyében Erdőkövesden stb. adományokkal tetéztetett. 

Ennek utóda volt gróf Buttler János, ki szintén ado- 
mányban birt Toroutái vármegyei Párdánj helységről irta magát. 
Mint utódok hiányában családja ez ágának utolsó férfl-ivadéka nem- 
zeti czélokra sokat áldozott , az egykor tervezett Ludovieea katonai in- 
tézetnek egyszerre 126 ezer forintot ajánlott fel 3 ). Meghalt a múlt 
évtizedben. Életnagyságú arczképét Nógrád vármegye is gy üléstere- 
mébe függeszté. 

A künn maradt gróf Buttler család is, mely Csehországból Bajor- 
országba szakadt , és már ílu fogadás által B u 1 1 1 e r-C loneboagh 
nevet viselt , isméti kihalás után Buttler-Clonebough-Haimhausen 
névvé alakult. 

Jelenleg azonban ismét látunk hivatalos pályán hazánkban báró 
Buttlerokat . kik a legutóbbi időben mint rokonai a kihalt gróf Buttler 
Jánosnak, szakadtak hazánkba. 

Buttyán család. (Nagy-Somkúti). Hazája Erdély, hol Kő- 
várvidéken nagy-somkúti Buttyán Simon alszolgabiró, Péter pedig 
írnok 1794-ben. 



*) Bartholomaeides C. GömÖr 245 
*) 1715-ki CXXXIV, törv. <*. 
•) 1636-ki XL. törv. <s 



2TC Ruttyán - Buzásy 

3S*itr>án család. (Hovrillai). Szintén Kővár vidéken, hol 
hovrillai Buttyán János alszolgabiró volt 1815-ben. 

Butykay család. Birtokos nemes család Marmaros , Szath- 
már és Ugocsa vármegyében , Fényes Géographiája szerint. 

Qgocsa vármegyében (1805-ben) B u ty k a y Mihály bir Sas- 
váron és Kökönyösdőn 5 ) Butykay Menyhért 1837-ben Ugocsa 
vármegye fő-ügyvéde, 

Szathmár vármegyében T i 3 z a-B e c s e n. 

Butzurka család. Jobban Buczurka írandó. Buczurka 
László Mária Teréziától 1760-ban emeltetik nemességre. Czimere 
egy jobbról vont vörös övvel (baltheus) rézsut két udvarra oszlik. A vörös 
övön három arany gyürü látszik. A jobboldali vagyis alsó mező ezüst- 
kék koczkákkal van födve. A baloldali vagyis alsó osztály arany mező- 
ben piros rózsát mutat , közepén aranynyal. A paizs tetején álló sisak 
koronájából két elefánt-ormány (proboscides Elephantis) emelkedik 
föl. ezeknek két végére kötött arany zsinóron arany gyürü íügg. Fosz- 
ladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék 2 ). 

Buza család. Zemplin vármegye armalista családai közé so-, 
roztatik 3 ), 

Búzás család. Búzás János nejével B a i c z ó Annával, 
és gyermekeivel Búzás Gáspárral, Annával és Judittal és 
sógorával Balczó Pál III. Ferdinánd király által Ebersdorfon 1651 -ki 
oet. 8-kán kelt armalisban nemesitettek meg, és nemes levelük Nógrád 
vármegyében 1653-ki april 29-kén kihirdettetett *). 

Nógrád vármegyéből még azon században eltűnt a család, azon- 
ban e nevüekre találunk ugyancsak azon század végén Veszprém vár- 
megyében, lehet hogy ezek a fölebbivel egy vérből származnak. 

1 699-ben Veszprém vármegyének szolgabirája Búzás Mihály 
és esküdtje Búzás András volt *> 

Búzás család. Erdélyben primipilus nemes székely család 
volt már 1579-ben. midőn Busás Bálás élt 6 ). 

Buzásy család. Nyitra vármegye nemessége közé tartozik 
Fényes Greographiája szerint. 



*; Szinnay O. ügocaa 119. 174. 

f ) CoUec*. Herald. ftro 87. 

•) Szirma} C. Zemplin. aol. top. 110. 

*) Nógrád várm. Jegyzőkönyv 1653-róL 

s ) 1699-ki aug, 21-kén Alsó-Ajkán kelt eredeti okmányon aláírva 

tt ) Székely Heinz. Constitntio. 272. lap. 



Basátfc - Baslnkay. «* 

Buzááh család. Bihar várraegye rémesei sorában áll Fényes 
Geographiája szerint. 

Bu/^ú család. Már a XV. század végén létezett ilynevü 
nemes család hazánkban. Nemes Buzgó-nak 1498-ban Corvin János 
nyugtatványt ad 1000 forintról, melyet az ura nevében átadott l ). 

Buzinkay család. £ családnak nevét mindenütt Buzin- 
k a y-nak leljük írva , és igy kétségtelenül különbözik azon Bozinkay 
családtól , melyről e munka (II 224. lap.) ád ismertetést. Azonban ha 
mégis okiratokban e név régebben B o z i a k a y-nak is Íratott volna, 
ugy e család ősei közé lehetne számitanunk azon Bozinkay Mátét, 
kinek Abauj vármegyében Újlakon hű szolgálatiért egy jobbágy -udvart 
(curiam colonicalem) örökösen beirt 1571 -ben 2 ) Filpessy Ferencz. 

Bizonyos az , hogy a Buzinkay család legközelebbi törzse Buzin- 
kay Mihály 1656-ban sárospataki 3 ), utóbb gyulafejérvári tanár 
volt. Meghalt 1683-ban. Ettől a múlt század végéig igy sarjadzott le 
családfája : 

Buzinkay Mihály 

1656. tenar. f 1683. 

>. 

i ■■ ■■ ■ » 

1. György 



II. György 

•z. 1699. Uján 

Orvos tudor 1733. 

(Micskei Bárányi Klára) 



Klára György Évii 

(Dobozy látván) "" 1/74. (mezdtelegdi 

Ceanády Györgyné. 
1783) 

II. György Brémában járt 1 729-ben, sott lett doctorrá 1733-ban. 
Azután négy évet Amsterdamban töltött. 1737-be hazajött Debre- 
c zenbe. 39 éves korában elveszt nőül váradi és micskei Bárányi Mihály 
föbiró leányát Klárát. Meghalt 1768-kimart. 17-ken. Irt két latin és 
két magyar értekezési *) Gyermekei . Klára a 60 éves Dobozy Ist- 
ván neje, Oyörgy, és Éva, ki mezötelegdi Csanády György Bihar 
vármegyei főszolgabírónak (1 783 i volt neje 6 ). 



; ) Teleky Hunyadiak kora \\\ 498. 1. 

*) Capitulum Scepus Protocollo Anni 1570. fol. 62. 

^ Szirmay C. Zemplin nol. hist. 2! 6. 1. — Es Kazv História R. Hang 
111. 104. 

*') Weszprémi SuccincU Medicor Hung. et Transylv. lliatoria I. Cent. 
24. pag. — a honnan a íolebbi családfa is kiderül. 

*) Vay Nemet Uivség. 605. 1 



t!8 Bazlftt. 

A család S z i r m a y szerint J ) Zemplin vármegyének , Fényes 
Geographiája szerint Pozsony és Szabolcs várraegyének is nemesei 
közé soroztatik. 

Ruzlai család. (Gergely-laki f). A XV. század elején Zsig* 
mond király korában küzdi fel magát , s csakhamar az ország zászlósai 
sorában emelkedik. A család neve több okiratban Bucziai-nak is 
iratik, s igy valószínűleg Sáros vármegye Buczló helységéről vette 
azt. Ugyancsak az előnevet adó Gergelylaka helység is Sáros 
vármegyében fekszik. 

Buczlai Tamásnak fia Bálás Zsigmond király mellett szol- 
gált, és azzal Bosznia, Isztria, Lombardia, Német- , Francziaországban, 
Arragoniában utazott, és ez alkalommal 14 í 5-ben szent Mihály napján 
kapott családja részére Zsigmond királytól nemesi czimert , mely azon- 
ban az okmányban osak lefestve, de leirva nem lévén, alakját nem tud- 
juk *). Balásnak neje Podmaniczky Anna volt. 

Emiitett Balásnak £a vagy unokája László volt, V. László ki- 
rály alatt főpohárnokmester, és a Gara párt hive, 1459-ben már fő- 
lovászmester volt , midőn Mátyáshoz ő is esküvel igére hűséget. 1476- 
ban Mátyás király őt a katonáskodás alól menté föl 3 ). Ugyancsak 
Mátyás királytól fiával Mózsessel együtt , ki akkor künn követségben 
járt, engedélyt kapott, hogy Sz.-Fejérváron a boldog sz Mária templo- 
mában maga s utódai számára 3Írboltot épittethessen *). 

A családfa, melyet alapított, s mely unokáiban bevégezve iőn, 

igy alakult : 

László 

főpohárnok- és ffllorász mester 

1459 -147a 



Miklós 1462 Mózses 



'Farkas. János. IstváT wÉ-1518 



László Katalin 

1506. i Báthory Györgyné) 



Szirmay C. Zemplin not. hist. 1 10. 

a ) Wagner Dipl. Sáros 371. lapon- E czimeres levél szólt Buczlai Balás- 
nak mostoha fiaira (ugy látszik) Nádasdy Elek , György, Miklós , András, Bene- 
dek és Péterre , továbbá Nádasdi Lukácsra , és ennek fiaira László és Istvánra, 
mint osztályos vérrokonaíra. 

3 ) Wagner Dipl. Sáros 393. 

*) Teleky Hunyadiak kora XII. 91 



Buzna - Btidi. $?• 

Lászlónak fia Miklós 1462-ben Lipthay Philpes Bálinttal Sza- 
bolcs vármegyében fekvő Gava, Varsány részjószágok iránt egyességre 
lép ■}. Fiait a családfa mutatja. 

Mózses fŐ-ajtónálló mester , és udvari kapitány II. Ulászló 
alatt. 1505-ben jelen volt a rákosi országgyűlésen 2 y 1506-ban Miksa 
császárhoz küldetvén követségben r Budán végrendeletet tesz , melyet 
Ulászló is megerősít. Ebből kitűnik, hogy családja Gergely lakáról szár- 
mazik, és hogy Mózses Tolna, Fejér és Somogy vármegyében is több 
birtokot szerzett 8 ). Fia Lá szló volt, de ugy látszik családja nevét 
sírba vitte. Leánya Kata Báthory Grytfrgyhez ment nőül. 

Búzna család. I. József király eraelé magyar nemességre 
1710-ben Búzna Kri stóf ot és Pált. 

Czimerük kék mezőben arany korona , melynek arany-ezüst kap- 
csai lecsüggnek; a koronán vörös mezben férfi-kar könyököl, markában 
egy csomó gém-tollat tartva. A paizs fölött a sisak koronáján ugyanaz 
látszik. Foszladék mindkét oldalról vörös-kék *). 

A család jelenleg Nyftra vármegyében lakozik. 

Buzogány család. Zemplin vármegye nemes családalnak 
egyike 5 ). Buzogány Sámuel 1835-ben Zemplin vármegye esküdtje. 

Bíidi család. (Budi f). Régi írásmód szerint Íratott Byd, 
Beud, BewdésBew d-nek is a család neve , valamint azon Abauj 
vármegyei B ü d nevű két helység is, melynek egyike az Olsva vize mel- 
lett nem messze a Dargo hegy tövétől, a másik pedig a Hernád partján 
Gybard és Pere közt fekszik. Ez utóbbi bölcsője a Budi családnak, 
melynek tudható törzse Budi Bachond ) IV. Béla király idejé- 
ben élt 7 ). 

Budi Bacsond-nak fia Pető (Pethew) volt , kitől egy ideig a csa- 
lád tagjai Pethew fiaknak is ne\ eztettek , azonban e név csakhamar 
feledésbe ment, s a B ü d I név maradt fel. 



f J Szepesi káptalan Fascic. albae capiae Nro 2. 

*) Jászai Magvar Nemz. napjai a mohácsi vész után 156. 1. 

«) Wagner Dipi. Sáros 242. (ugyanott 93. 1.) 

•) Collect. Herald. Nro 727. 

*) Szirrnay C. Zeraplin not. liist. 110. , 

•) Wugner Coli. Geneal. Dec. 111. 3. s köv. 1. 

*) Fejér CocL díplom. tom. V. vol. I. pay. 228. egy oklevélben Joannes et 
Stephanus Magistri fílii Comiti de B i u d, nobiles de ultra Dráva, érdemeikért 
az Eörök (speculatorok) földjét Fintliát kapják Sáros vármegyében. L. ugyanezt 
Wagner DipL Sáros 286. — Ezak is *yüvin Bü diek, Wagaer Deo. III. 
rtMiu emliti meg. 



2S0 



Budi. 




A család czinierét meghatározni 
nem tudjuk, hacsak azon pecsétet, mely- 
lyel Budi L Mihály 1530-ban élt, s 
melyet itt a metszvény fölmutat , egy- 
szersmind a család czimereül nem tekint- 
jük. A tojásdad alakú pecsét egy utas- 
féle embert mutat , jobb kezében bottal. 
A háttérben hegyek , s valamely falunak 
része látszik. 

A családfa Budi Bachondtól kezdve 
a végső kihalt nemzedékig így függ Össze 

Budi Bachond 

i * 1 

Pető 



I. Miklós L András I. Sándor 

f 1348. 1348. 

(Tolcsvai Orsolya) 



I. Péter 
1418. 



Simon 

1418. 

i — - A — — i 
I. László 

x 



II. Miklós 
1418. 
(Al só Bárczai Klára) 

*" II. László 



Gergely. 
14S3. 



Margit 
(Zalkái Bálás) 



Dorottya I. Mihály III. László 

(Geszthi László) Bereg v. föisp. 1483. 

(Artándi Arna) 



II. Mihály Klára 

1547—1589. (1. eszéni 

beregi fóisp. Chapy Fer. 

(1. Oláh Anna. 2. palocsai 

2. Révai Kata) Horváth György) 



Farkas 

1553-1574. 

mágnás. 

(Lónyay Anna) 



György. János. Rozina. Erzsébet. 
f -fr (Kubinyi (Barkács 

István) István) 



Mihály. 

f 



László. 
t 



Boldizsár. 



Mindjárt a családfa elején a harmadik nemzedéket súlyos csapás 
érte , I. Miklós , I. András és Sándor (Sandrin) hűtlenségbe estek , és 
javaikat 1348-ban I Lajos elkoboztat*. I. András Tolcsvai Langeus 
leányától Orsolyától született gyermekei közül II. M i k 1 ó s tartá fen 
családja fí-ágát. Ennek neje Alsó-Bárczay Klára vagyonos nő lévén , a 
férje atyjától és annak testvéreitől elkobzoU javakat I. Lajos király 
engedelmével háromszáz hatvan márka arany-ezüstért visszaváltá fia 
II. László részére, oly intézkedéssel, hogy ha az magnóikul múlik 



Budi 381 

ki, a birtokok fele a kassai domokos barátok zárdájára szálljon. II. 
Lászlónak azonban maradt gyermeke Gergely és Margii Zalkái Ba- 
lásné. 

Gergely (11. Lászlónak fia) 1483-ben fiának III. Lászlónak 
terhét is magára vállalván, Bihar vármegyei Bibatheleki jószágát »> 
La pasi Tamás fiának Péternek újra elzálogitá. 

i. Mihály kedves embere 11 Lajos király özvegyének Máriá- 
nak, ki reá bizta Munkács várát és a/, ahoz tartozó urodalmat 1526- 
ban ; I. Ferdinánd hive volt János király ellenében, s részt vett Szath- 
már-Németi földulásában ~). I Ferdinánd király Bereg vármegye fő- 
ispánjává nevezte 1545-ben 3 ). Xeje Artándi Anna volt, kitől három 
gyermeke maradt. 

Farkas (I. Mihálynak fia) még 1553-ban Bécsben tanult 
I. Miksa király őt és testvérét fi. Mihályt a mágnások sorába emelte. 
Farkas Vári és Bereg nevű városait átengedé Miksa királynak a 
munkácsi urodalom kiegészítő részeiül, viszont ezért 1574-ben Országi* 
Kristóf magvaszakadtán Bereg vármegyében egyéb javakat kapott. 
Lónyay Annától született három fia ágát sirba vitte. 

II. Mihályt atyja helyébe 1547-ben 1. Ferdinánd Bereg vár- 
megye főispánjává nevezi*). 1564-ben Atya nevű várába szorítta- 
tott , s azt föladni kényszerült Szapolyay Zsigmond Jánosnak szabad 
menet föltétele alatt. Az 1567-ki országgyűlésen Vári és Bereg város 
visszaadatását sürgeté s ) , miket testvére adott át Miksa királynak. 
1575. és 1588-ban az eperjesi nyolczados torvényszék bi rajául nevez- 
tetik ki *). Élt még 1589- ben is. Első nejétől Oláh Máténak (a primás 
testvérének) leányától Annától György. János, Rozina; - 
második nejétől Révai Katalintól Erzsébet gyermeke született. Fi- 
gyerniekéi magnélkül haltak el, s bennök az ős Budi családnév el- 
enyészett. Két leányának férjeiket a családfa mutatja. 



') Gr. Teleky: Hunyadiak kora XII. 248. — Ez oklevél még Wagner 
(a Budai F.) korában kiadva nem lévén, Gergelynek ezen (itt lll-dik) László- 
ról fiár«5l nem is emlékeznek. 

2 ) Szirmay : Szathmár várm. 11. 292- 

«) Lehoozky Stemtn. I 115. 

•> Wagner Dec. III. 6. 

h ) istvanfi 1685-ki kiadás 290 i. hol B i d y éa B i d i u s iratik. 

•) 1567-ki XXXII. törv. ez. (B i d i nek írva). 

7 ) 1575-ki III-dikCBidi) éa 1588. XXX. törv. ez. (Bö dinek !rva> 



288 Bfhiv Balgösdy. 

ISiidy család. Zempliti vármegye armalista nemesei közé so- 
roztatik *). 

Bükk vagy Sitik y <*»alá*t <Fuiyai). Lakhelye vagy birtoka 
Fényes Geographiája szerint Bihar, Borsod és Szathmár várme- 
gyében. 

A család nevét Bük y-nek is olvassak , szintén pulyai előnévvel, 
és igy a család tájékoztató értesítése nélkül el nem d&ithető , külön 
vagy egy családot képez-e a B ü k j és Bükk név. 

A Bük y névre Sopron és Pozsony vármegyében találunk leg- 
inkább. 

Bük Sándor Borsod vármegye alispánja é* követe 1741-ben 2 h 

Feíső-puiyai B e w k Farkas SzatLmár vármegye aljegyzője 
1593-ban 3 J. 

Felső-puiyai Bükk Krisztina Okoíicsányí Jánosné és íelső- 
pu ]y a í Bükk Teréz Gombos Ferenczné 18 1 5 ben. 

Felső-puiyai Büki József előbb Bács, utóbb (1801.) Bihar 
vármegye főorvosa. 

Büki István 1828 ban Bécsben tanulja a bölcsészetet, stb. 

A Büki név különben már a XVI í, században családnév volt. 
Büki Farkas ispánnak (eoaaes) íia Sándor él 1279-ben k ). 

Büki család Armalist nyer Mám Terézia királynétól Büki 
István 1767-ben *). Ebben eziraere igy íraük le : a hadi paizs & jobb- 
oldali felső szögletből rézsútosan létfelé oszlik. A felső vörös mezőben 
hátsó lábain álló oroszián áll kioltott nyelvvel ragadozó indulattal, 
farka hátra fölfelé kondoriíva. Eieő jobb lábával kivont kardot tart. 
Az alsó kék mező viz-szintesen ezüst öv (fascia) vonul át , fölötte két 
hatágú csillag , alatta pedig egy ragyog, Foszladék innen arany-vörös, 
onnan ezüst-kék. 

Bxílgözdy <*$a3ád. (Bülgözdi). Az előnevet adó helység 
Kraszna vármegyében fekszik. 

A család két tagja bülgözdi Bülgözdy Ferencz és Károly 
181 5-ben az erdélyi kormány széknél viseltek hivatalt. 



J ) Szirm&y C.Zeinpiiü. Not. kist. 110. 
*) Lehoezky Steaxoi. I. 190. 
■yftodrrjiay Szathi&ár várni, í. 135 

\) Fejér Ood Dipl. tora. V. roJ. 11. pag. 592. „Magtsler Alexander (ilivs 
Catntfü Farkast* de Bük. 

" < Colleci, Herald. Nro 54. 



Az olvasók kéretnek a következők kijavítására. 



Lapon 

5. 
fi. 
7. 

10. 

12. 

12. 

17. 

lí). 

lí). 

33. 

44. 

48. 

48. 

49. 

61 

51. 

62. 

52. 

56. 

59. 

62. 

63. 
122. 
147, 
182. 

183. 

190. 

132. 



sorban 

17. 
27. 
2-dik családfán 
IV). 20. 

a « emzék renden 

3. 

8. 
20 
alulról 4 
alulról 10. 

IV. táblán 
alulról 2. 

V. táblán 
13. 

VII. táblán. 
2. 



XVI. táblán. 
2. 

12. 
14. 
9. 
a családfán 

4. 
c ) jegyzés aiul k 
20. 
ft. 



helyett 

Bárányi 

(Beöthy Sánd.) . . 

M i s z 

Géczy Gábor . 

í 1701-1711. . . . 

i 1725 

vitéz 

n a g y-s z e l csen i 

király. 

1806-ki .... 

1415.) 

szül. Iványi 
Vécsey Ferencztöl. 
Ormány Istváné 
l á n i . 
Kagy Kora 

1447 

Vll. tábla * . 

j e s u i 8 a 

Bezeviczy 

Andas 

Potunyay Tamás 

Béla . . . 

Medgys 

b. Huszár Klára 

b. Bornemisza K 1 á 

1606 

i törlendő, 
de m i t tett f 
L aj os , ügyvéd 



olvasandó 

Baranya y. 

(Beöthy A n d o r n é). 

M i ■ s. 

Géczy György. 

1703-1711. 

meghalt 172ö-beii. 

Vitéz. 

N a g y~S zelcséni. 

királytól. 

1706-ki. 

1405.) 

S z e ut- Iványi. 

Vécsey T e r é z t ől. 

1 s t v á n n é. 

látni. 

Nagy Bora. 

1479 

Yilf. tábla. 

j es u i ta. 

Berzeviczy. 

András. 

Poturnyay Tamás. 

Bella. 

Medgyes. 

b. Huszár Károly. 

b. Bornemisza lí ó z a. 

1836. 

de mit se in tett. 
József, ügyvéd. 



I 



-/