THE UWBmMB

UTAI

{

' «3 V /

M I 3

MAGYARORSZÁG CSALÁDA1

@^GMiHitüliL

ES

NEMZEKRENDI TÁBLÁKKAL.

IRTA

•^WrM&s***

KIADJA

— « mf~

NYOMATOTT BEIMÜL J. ÉS KOZMA VAZULNÁL.

Sola virtus magnós generat et pracstantes viros , quam tamen ut alia omnla póosint, relinquere postéris majores non possunt.

Saiustius.

THE L1BRARY

BRIGHAM YOUNG UNIVERSITY PROVO, UTAH

Beökeös család. (Felső-őri). Egyike azon hatvannégy ne- mes családnak , mellyek Vas vármegyei Felső 0 r helységre Rudolf ki- rálytól 1582-ben adomáüylevelet kaptak.

Beöthy család. (Bessenyői és Örvendi, gróf és nemes). Régi család, mellynek elei állítólag az oklevelekben Equites de Földvár néven fordulnak elé. A Beöthy nevet — ugy mondatik — onnan kapta, mert a család egyik őse menyegzőjét nagy-bőjtben tartá.

Czimere a családnak a paizs udvarának alján egy koronán nyugvó kar, melly kardot villogtat, s raellyet borostyán-koszorú vesz körül.

A család birtokos Bihar, Heves, Zemplin sat. megyékben.

Beöthy László már 1447-ben a budai ország- gyűlésen Bihar megye követe volt *).

Azonban adatok hiányában a családfát csak múlt század közepétől közölhetem a).

*) Kovachick Suppiem. ad vest. com. II. 233-236. 1.

2) B. Vay László : Német hívság 280. s köv. lapokon , az 1804-ben élőkig.

1*

4

Beöthy.

Imre

septemvir.

1 1830.

(Felsőbnki

Nagy Teréz) .

Anna (Bárányi Györgyné). Ferenci kapitány 1804.

^ Sándor Sándor (Tokody IsabeUa)

N.

Mihály

1760,

alispán

(B Peiényi

Franoziska

János alispán f 1786. { (Baranyay Bora)

József

Geiza.

Gyula.

Leo.

Olga.

Károiy 1804. hadnagy

Zsigmond (Barcsay Klára).

Iván.

Ernő.

Károly.

Miklós.

Zsigmond.

Irene.

Francziska (Sóvári Soos Pálné) Viotoria (Kazinczy Mihályné).

C Kázmér. Lajos <! József.

(Beniczky 1 Sámuel. Anna) j Lajos

(Fehér Már.)

Mária.

Konstanozia.

Miklós. Béla. Ilka. Etelka.

Vincze (Szirmay Franciska)

Gusztáv.

Jolán.

László ezredes &liüpán

(Husztinger

K Emil Izidor \ Mária

(gr. Nváry) í Simon

György Imre ,

Vincze \

(Nagy Mária)*

János (Vágó Júlia)

Júlia.

( Sándor Kálmán 1804-ben J Andor

hadnagy. i (Beöthy Stef.

(Szeeman Mária) I Atilla

V. Czeezilia

f Mihály 1 Aigernoa * Mária László / Éva

(Bárányi i Paulina (Kazinczy Tit.) Czeozil.) | Stefánia (Beöthy Andor) Erzse (Szuayogh Bért.) Sándor

•>i

Gábor Bálint János

Sára Mártha

Dienes

("Waidensteiner Luiza).

( Ákos f Sarolta

i Sái < Gizella f La

Imre <(l

jaura (Gyuricskay kap.)

Ödön

(Csanády''

Luiza)

Petronella (Siroki Egri Józs.) • Rozália \ Klára

«y<(b. rmczenau< r* '. , T • s Judit) l Anna) ( (J^ermczky Lajos).

i Gábor <(b, Revicz

Berehtoldi. 5

E nemzékrend mint látjuk , két testvértől , Mihály- és Imrétől jő le. Imre alapitá a gróíi ágat, mellyről alább.

Mihály í 760-ban Bihar megye alispánja, neje báró Perényi Francziska , kitől — mint látjuk — Bégy fiu és egy leány-gyermeke maradt.

Imre (a Mihály fia) Bihar megyénél kezdett hivataloskodni mint aljegyző, később itélő-inester , altárnok , majd sz. István-rend ke- resztese , és a hétszemélyes tábla ülnöke lőn. Végre nyugalmaztatva meghalt Nagyváradon 1830-ki január 26-án , kora 86-dik évében. Ne- jétől felső-büki Nagy Teréziától gyermekei : Anna, váradi és micskei Bárányi György Bihar megyei táblabíró neje. Ferencz 1804-ben kapitány ; Károly ugyan akkor az Eszterházy gyalog ezredben had- nagy, és Sándor.

János (Mihálynak fia) szintén Bihar megyénél viselt jegyzői, főszolgabírói, és 1783-dik évtől első alispáni hivatalt. Meghalt 1786-ki november 2 -kán. Eltemettetett Várad-Olasziban a Ferenczesek zárdája alá. Neje bodorfalvi Bárányi Borbála a hires tábornok Baranyay János leánya volt, ki azután Fárádi Vörös Sándorné lŐn. Gyermekeit a nem- zékrend mutatja, közülök Vineze okleveles ügyvéd Bihar megyei jegyző volt 1804 ben.

Mihálynak harmadik fia László, a Kálnoky huszár-ezredben hadnagy , s végre ezredes, azután pedig ■■{ 1804-ben) Bihar megye hires alispánja. Neje Husztinger Janka volt. Fiai közül László szintén katonai pályát választott. 1804-ben hadnagy volt már. Ennek neje micskei Bárányi Cecilia 1856-ki sept. 15-kén, kora 59-dik évében halt meg Nagy-Marián. Gyermekei : Mihály , Algernon , Mária , Éva , Pau- \ina, (Kazinczy Tituszné), Stefánia (Beöthy Sánd.), és Erzse (Szuny ogh Bertalan). Legnevezetesb szerepet vitt Ödön íia , született ez Nagy- Váradon, 1796-ki dec. 5-kén. 1812-ben márcziusban Nagyváradon, mi- dőn a philosophiai tanfolyamot végezé, az ott toborzó Chienmayer huszárokhoz állott be. Rövid idő múlva mint huszár kadet Lengyel- országba vitetett a muszkák ellen. Néhány hónap múlva hadnagy lőn, majd a Pozsonyban fölállított könnyű lovasokhoz mint főhadnagy át- tétetett. A francziák elleni minden későbbi ütközetben részt vett Jelen volt Lipcsénél , Parisban , és a nagyszerű dijoni táborozásban. A béke után Lengyelhonba, és onnan 1820-ban a katonaságot odahagy va, haza- vonult A magányélet csendét nyelvek , történeti és politikai munkák sat. olvasásával tölte. 1826-ban Bihar megye táblabirájává , 1832-, 183G-, 1843-ban követ, 1841-ben alispánja lőn, 1848-ban főispánjává

6 Bérchtoldt

neveztetett Bihar megyének. Ugyanez időben kormánybiztosi minőség- ben is működöt!, stb. 1849-ben Francziaországba menekült J) — 1837- ben vette el nejét, Csanády Luizát, kitől gyermekei: Ákos s Sarolta.

A család másik ágát, mellyet grófi ágnak nevezhetünk , Imre (Mihálynak testvére) inditá le. Imrének fia Grábor báró Reviczky Judittal nemzé ismét Imrét, ki grófságra emelkedettedé nejétől báró Pinczenau Annától csak egy leánya Jozefa maradt, ki jezerniczei és bá- honyi Jezerniczky Lajos neje volt. Meghalt 1836-ki márczius 18 kán, kora 35-dik évében tüdősorvadásban. Eltemettetett Bahonyban, Po- zsony megyében. Benne a Beőthyek grófi ágának vége szakadt 2).

A családnak egy ága némellyek szerint Erdélybe is szakadt.

Komárom megyében szintén találunk Beöthy családra, melly két testvér-irót mutatott, föl, úgymint Zsigmondot (született 18 19-ki febr. 17.) a költőt, ki beszélyeket, és mint ügyvéd jogi munkát is adott ki. Es Lászlót (szül. Komáromban, 1826. máj. l-jén), a humoristát, ki 1857-ben halt meg.

Bérchtoldt család. (Gróf, ungerschützi báró). E régi csa- lád 3) Tyrolból — némellyek szerint Spanyolországból — eredt. A XVI. század végén már Alsó-Ausztriában két ágon virágzott , és nemességé- ben II. Rudolf császár által 1594 diki márczius 1-ső napján megerősi- tetett. Az egyik ágazat magát Sachsengangról ,' a másik Ungerschütz- ről nevezé , és kiterjedt Cseh- és Morvaországba is. A sachsengangi Bérchtoldt ágból Miksa, Sachsengang ura, 1 603-ban ; — és testvére Iván, ki 1587-ben Rudolf császárnak Ebersdorfi várában várkapitány volt, — 1606-ban Alsó-Ausztriában is lovagi rangra emel- tetek. Ez ág azonban János Menyhértben 1650-ben kihalt.

A másik ungerschützi ágnak törzsévé Jakab lőn, ki szintén elnyeré az alsó -ausztriai lovagi rendet is 1628-ban. Azonban jeles tu- lajdonai által magának még magasabb fokozatokra is utat nyitott. Alsó- ausztriai kormány -tanácsnok , és a császári udvari kamara igazgatója lőn. Erdemeiért pedig 1633-ki april 25-kén II. Ferdinánd császár által bárói rangra , majd 1635-ben az alsó-ausztriai tartomány- s uri-rend (Land- und Herrenstand) sorába emeltetett. Meghalt 1641 -ki május 28-kán. Második neje nemes Hegenmüller Mária Magdolna Zsuzsanna volt. Tőle a mai napig a család igy származik le ;

') L. Ujabb ísm. tár. I. köt. 495. I életét 2) Regélő 1836. 17-dik szám. 8) A család adatai ízerint

Berchtoldt

CO CB

CO &

Fercncz Benedek. 1673. gróf.

S

JQ 0) ,

~ fco

.8*1

CC

{Mátyás Ernő

1673. gróf.

/(Gr.Mansfeld

Zsuzsanna t 1693.)

Ferencz Károly sz. 1664 f 1720. (1. Gr. Praschma

Eszter. 2. Gr. Kolowrat.

Krakowsky Mária Antónia \

Ferencz AntakProsper AntaP

sz. 1691. J(báró Péter (Gr. Sin zen- fwaldskyTer dorf Mária). \ 1744-től

Károly Gusztáv

Jakab Fülöp. 1673. gróf.

I

Ádám Ignácz szül. 1701. (1. Gr. Aickbüklj Mária.

Lásd ezt

s gyermekeit

a következő táblán.

Jakabnak a törzsnek, mint látjuk, bárom fia volt , kik 1673-diki július 29-kén ausztriai grófságra emeltettek. Ezek közül Mátyás Ernő másodszor elvevén 1662-ben gróf Mansfeld Zsuzsannát, ettől 1664-ben született Ferencz Károly, kiáltat a családot tovább terjeszté. Említett Ferencz Károly kétszer nősült, első neje gróf Praschma Eszter Isabella Regina volt, ki 1708-ban halt meg. A má- sodik gróf Kolowrat Krakowsky Mária Antónia 1710-ben lőn neje Ferencz Károly meghalt 1720-ki sept. 19-kén. Gyermekei közül Fe- rencz Antal és Ádám Ignácz ágazatukat fentarták. Amannak ivadékit a tábla mutatja. Ádám Ignácztól pedig a magyarországi ág származott le, mint a következő nemzékrend elétünteti :

f C Richárd.

i IV. Antal < Francziska (gr. St.

I cs. k. kam. i Angelo neje Nápoly-

t neje Misz I ban).

C * Strachan I Gabriela (b. Fegelyné

II. Antal <HI. Antal / Mathild sat. \ Schweizban).

1. b. Revicz- J f 1819. i ky Mária. I (Huszár 2. Gr. Nyáryf Mária).

s

ií'*l

0*0 )

3 *

CO .1-1

§>£

I. Antal sz. 1731.

ezredes (Eyerl Zsófia)

Mária (gr. Chotek Károly).

Nyáryl N.) I

József János, sz 1735. tábornok. (Báró Paluska Anna Márfa).

Ferencz , beszterczei püspök.

József

sz. 1799.

f 1840.

(1. Gr. Ra

fdeczkyFranc.

2. Gr. For-

gáehOttília)

Antal szül. 1827. László

sz. 1829. (Gr. Török

Anna).

Josefina sz. IS53.

Anna sz. 1855.

Janka, sz. 1331. Henri ette, sz. 1896.

Karolina (gr. Nemes Jánosné). Ádám Ignácz, ki 1701-ben született , gróf Aichbühl Máriá- tól (szül. 1706. jun. 18. meghalt 1774.) született gyermekei által ala- pitá a magyarországi ágat. Három fia : 1. I. Antal, 2. József, és 3. Fe- rencz az 1751 -ki országgyűlésen honfiusitatott. Ezek közüli. Antal a Pálfy vasas ezredben ezredes volt , és Krotzkánái elesett. Nejétől eyersbergi Eyerl Zsófiától utódait mutatja a táblázat.

8 Berchtoldt

A másik testvér József János (szül. 1735.) szintén a hadi pá- lyára lépvén, tábornok lőn. Neje báró Paluska Anna Mária volt.

A harmadik testvér Ferencz papi pályára lépvén , végre po- zsonyi nagy prépostból, helytartósági tanácsnokból , és növi ezimzetes püspökből 1776 -ki jan. l-jén az akkor felállított beszterczei megye első püspöke lőn. 1780-ban belső titkos tanácsos. Meghalt 1793. aug. 14-én.

I. Antalnak fia II. A n t a 1 , a kinek első nejétől báró Reviczky Máriától született fia ismét III. Antal. Ez nejétől baráthi Huszár Má- riától született gyermekei ágát még inkább kiterjeszté. Meghalt 1819- ben. Gyermekei:

a) IV. Antal szül. 1798-ban Nógrád megyében Füleken sat. birtokos, cs. kir. kamarás. Neje Miss Strachan Mathild.

b) Mária, szül. 1795-ben, csillagker. palota-hölgy , 1 81 7-diki július 15-ke óta cs. kir. kani. és titk. tanácsos gr. Chotek Károly neje.

c) József, cs. kir. kam. , szül. 1799 ben, meghalt 1840-ben. ElsŐ neje gr. Hadeczky Francziska; ettől született 1826-ban Antal fia. — Második neje 1827-ik óta gróf Forgách Ottilia , (szül. 1810.) a ki megözvegyülvén , hyeburgi Hye Rudolf által vezettetett ismét ol- tárhoz. Ettől gyermekei : László, szül 1829-ki febr. 16-kán, főhad- nagy a cs. kir. hadseregben, egybekelt 1853-ki márcz. 29-kén szendrői gróf Török Annával, kitől gyermekeit a táblán láthatni. Janka, szül. 1831-ben, és H e n r i e t 1 e szül 1836-ban.

d) Karolina (szintén III. Antal gyermeke, született 18024ien. Csillagkeresztes és palota-hölgye a császárnénak, 1821. óta hídvégi gróf Nemes János cs. kir. kam. és titk. tanácsos neje.

Eddig a magyarországi ág. Ajzonban virágzik a osalád egy másik ága is, melly, mivel Magyarországban is birtokos, és mivel több csa- láddal vérséges Összeköttetésben áll, szintén igényli e helyen megemli- tését. Ez ágnak jelenleg feje

Gróf Zsigmond András Corsin . született 1799-ki febr. 4-kén, birtokosa Morvaországban a buchlaui és zerawitzi urodalomnak , Ma- gyarországban pedig közbirtokos a nagy-zábláthi és putnoki uroda- lomban; 1828-ki october 23-kán vette nőül mitrowitzi gróf Wrati- sl a w Ludmilla Mária Terézia cs. ker.-hölgyet, és Csehországban Olbra- movitz birtokosát, (sz. 1808. jul. 26.) kitől gyermekei : 1. Ludmilla Gizella Teréz , született 1831 -ki april 20-kán, férjhez ment 1840-diki febr. 21 -kén , gróf Harnoncour-Unverzagt Huberthoz. 2. Z s i gm o n d Kálmán Corsin, szül. 1834-ki február 6-kán.

Beresétiy 9

Testvére: Antal, született 1801. april 13*kán, szintén bir- tokos Nagy-Zábláthon és Dédesen ; és Morvaországban tactományrendi ur. (Landstand>

Unokatestvére: Károly, született 1795-ki oct. 28-kán, alsó-ausztriai tartományrendi ur, nőül vette 1820-ki május 6-kán gróf L o d r o n-L aterano Cziczelle csillagkeresztes hölgyet (született 1794-ki január 20-án). Ettől leánya Eleonóra Jozefa, szül. 1830. aug. 3-kán; 1845-ki sept. 8 ka óta pallini Inkey Kázmér neje.

Károlynak még több rokona is él, kik azonban már e gyűjtemény körén kívül állanak.

A család grófi czimere egy négy részre osztott paizs. Az 1. és 4. arany ud- varban koronás egyfejü fekete sas krter- j esztett szárnyakkal a paizs belső része felé fordulva látható. A 2. és 3. kék ud^ varban két ezüst gerenda rézsut fölfelé a középen szegletet alakit , melly alatt egy kétfarku koronás oroszlán áll , élsŐ jobb lábában pallóst , baljában vas vértet tart, eddig a metszvény mutatja. A paizs tetejét grófi korona födi , mellyen két ko- ronás nyílt sisak nyugszik , a jobb oldalin a paizsbeli fekete sas , a bal okialibél az emiitett oroszlán emelkedik ki. A foszladék jobbról arany-fekete szinü, balról ezüst-kék *).

Bercsény család. (Székesi , gróf) Olly családnév , melly — kivált a XVTL ésXVTIl. század elején szerepelt történeteinkben, és — elbukott ! mielőtt — elenyészett volna.

Eredetét a székelyföldre a Maros-székbe viszik be , és az előnevet adó Székes nevű helység csakugyan a Maros-székben van. Cserey Mi- hály az i f j a b b Miklósról2) irván , határozatlanul érinti csak, h°gy »az eleJe Marus székből Székesről bujdosott volt ki gyilkosság miatt ; — a feleségemnek — úgymond — a Kun ágról közel való atyafija" 3). — Kemény János azonban e kibujdosó nevét is meghatározza , állítván,

*) Adami SoaL gentil. Tom. I. jabaa is.

*) Hogy két M i k 1 6 s volt , alább látandjuk. *) Cserey Mihály Históriája 315. 1.

Siebmacher grosses Wappenbuch-

10 Bercséay.

hogy az Bercsényi Imre volt *), a Bethlen Gábor korában élő nógrádi főkapitány, azután pozsonyi főkaniarás, kiről alább leend említés. Azon- ban Imre előtt is találunk már Magyarországban e csaJádbeliekre. így már 1544-ben előfordul Bercsény László, kinek Dóczy Miklóssal volt baja elhajtott lovak végett *).

Lehoczky szintén említ Bercsényi Lászlót mint Szörényi bánt , de év nélkül 3).

Wagner pedig 1607-re sóvári Soós Borbálát említi, mint Ber- chény István Özvegyét *).

Mindezek megemlitése mellett Magyarországban a család meg- alapítójául mégis a már nevezett Imrét kell elismernünk. Ez — mint Kemény önéletiratából már az idézetben áll, — Erdélyből Magyaror- szágba telepedett meg II. Ferdinánd alatt , és aranysarkantyús vitéz (eques auratus) majd Nógrád vára kapitánya , végre pedig a pozsonyi kamarának főtanácsosa lőn , sőt bárói rangra is emeltetett *) , ugy lát- szik életének utolsó évében 1638 ban, mielőtt a sveeusok elleni hadban elesett 6).

Imrének nővére volt Borbála Lázár Istvánné , és — ugy látszik másik nővére — volt Bercsényi Zsuzsanna, Farnasi Gréczy Gá- bornak hitvese 1630-ban, ki Bihar megyében Nagyfalu. Szentmiklós, Cseleki (tán Cséklye) , Zaránd vármegyében Téczi , Pipaly , Csokai és

0 ,Kemény János Önéletírása4 * Szalaynál a 137. lapon. Kemény Já- nosnak szavai ezek : „Végre Bercsényi Imre , kit azelőtt az fejedelem disgutált vala , melly miatt amaz nyughatatlankodván , egykor Romában devotiojának praetextusával kéredzék és jára ; másszor Jeruzsálemben, mert igen catholicus ember vala, nekünk atyánkfija ; azok megj árasa után ugyan ki is bontakozék, és római császár birtokában telepedék , elsőben nógrádi kapitányságban , azután pozsonyi főkamarásságban állitaték ; noha valami magyar hadakat is azon tisztei alatt fogadván, sveeusok ellen való hadra is ment vala, és oda vessze is el, fiai élnek ; — ez azért . . . sat.

2) Sz. Benedeki Conv. Fasc. XVII. Nr. 52. Admonitorio Evocatoriae via növi pro Nicolao Dóczy in facto abactorum pecorum contra Ladislaum de Ber- chén intuitu denegatae transmissionis coram Cottu Bars. — U. ott Fasc. XLI1I. Nro2.

3) Lehoczky : Stemmatogr. 48. 1

*) Tabell. geneal. Ms. tab. XLVII.

5) Collect Herald. Ms. 106 1. - De az 1639-ki év hibásnak látszik, miután 1638-ban elesett. Lehoczky II. 167. lapon pedig 1693-ra teszi szinte hibásan, hihe- tőleg 1633-ban lett báró.

€) Bel Not. nov. Hung. I. 457. hoLsacri sepuichri eques auratus-nak iratik.

Bercsény ti

Gorbai helységbeli birtokrészét Bercsény Imrének elzálogitá J). Neve- zett Zsuzsanna 1635-ben már özvegy volt 2).

Imrének fia volt László 3) , ki Hont megyei Damásd várának kapitánya volt, mellyé t a töröknek könnyű móddal átengedvén 4), ezért az 1647-ki országgyűlés a nádor elé idézteté 5).

Szintén Imrének fia 6) volt í. Miklós is. Ez ifjúságában Lengyel, országban , Erdélyben , és a részekben II. Rákóczy GryÖrgy alatt a tö- rökök ellen többször liarczolt , Érsekújvár védelmében pedig vitézségét szintén kitüntette > miért I. Leopoldtól ország-alkapitányává nevezte- tett 7). Birtokot szerzett Nyitra megyében is, hol Brunóczot és Temet- vényt birta. Valamint atyja Imre Kemény János öuéletirása szerint „igen catholicus ember vala", ugy Miklós is Tarnóczy István jesuita idézett munkája szerint „buzgó katholikus volt , ki búcsúkra is járt Mária-Czellbe , Nagyszombatban a Ferenczes szerzetesek egyházában oltárokat, Temet vény várában pedig kápolnát épitete. Élt még 1684- ben is 8). És ez évben a budai táborozásban is részt vett 9).

I. Miklós után következik a vele egy időben is már élő II. M i k 1 ó s , — ha jól sejtem — Lászlónak a damasdi kapitánynak fia, született 1650. táján, már 1692-ben mint gróf, aranysarkantyús

*) Gyulafejérvári káptalanban Böjtki Gásp. Protoc fol. 64.

*) Kolos monostori Conv. Protii. O. fol. 33. 34. Prot. II. 1?4 , 125., 126., 141. Prot III. fol. 3. Prot. O. secund. £bl. 75. etc.

3) Lehoczky id. helyen nyilván Imre fiának mondja.

*) Tudománytár 1835-ki IV. köt 190. 1.

s) LXIV. törv. czikk.

9) Tarnóczy Istv. Nagy mesterség a jó élet. Bellarmin után for- dítva. Nagyszombat, 1674., melly munka ,.székesi Bercsényi Miklósnak ő felsége Dunán innen Magyarország részei és Érsekújvár ellen való véghelyek és bánya- városoknak oltalmazó erősségeknek vice-generalisának , Magyarország kapitá- nyának van ajánlva." Az ajánló beszédből kitűnik némelly életére vonatkozó adatokon kivül az is, hogy atyja a pozsonyi kamara tanácsosa (tehát Imre) volt.

7) ü. ott.

8) Galgócz várában 1684. nov. 6-kán kelt levele Dobay Jánoshoz gyűjte- ményemben. — Az eredeti fekete pecséttel gyászolás jeléül.

9) Egy hozzá intézett , 1684. sept. 23-kán kelt eredeti levélen gyűjtemé- nyemben illy külezime (adresse) áll : Illustrissimo Dno Dno Nicolao Bercséni Seniori, Liberó Baroni de \ székes, Equiti Aurato, Sacr. Caes. Regiaeque Mattis Consiliario, Caraeratio, nec non Confiniorum Cis-Danubianorum vicegene- rali etc. Dno Dno mihi gratiosissimo. — In Castris ad Budám locatis. — Itt is már a seniori szó mutatja, hogy a családban két Miklós volt, mit azért szükség megjegyeznem, mert e család nemzékrende nagyon sok előtt ismeretlen, és átalá- nosan a Rákóczyval szerepelt Miklóst amazzal összetévesztik, sőt egynek tartják.

It Berezel?.

vitéz, cs. kir. tanácsos és kamarás , Szeged vára főkapitánya , és Ungh vármegye főispánja irattá ki czimét ') 1689-ben gróffá lett 2). Később 1703-dik óta mint a Rákóczy- féle forradalomnak ugy szólva teremtője. E forradalom alatt már Ungh vármegyének Örökös főispánja , a szövet- kezett rendek Összes hadseregének fővezére., valamint a senatusnak elnöke volt. 1711-ben a szathmári béke után kegyelem helyett ő is a bujdosók sorsát választá, és mint illyen Törökországban Rodostón meg- halt 1725. nov. 6- kán3). Neje három volt. Első homonnai Bruge'th Krisztina *), második Csáky Krisztina s). A harmadik volt nemes Kőszeghi Zsuzsanna , kivel már Törökországban kelt egybe. Az első nejétől született fia László, és leánya Zsuzsanna gróf Zichy Péterné.

László (II. Miklósnak fia) Prancziaországban egy huszár ezre- det alapitott, és ott halt meg 1761-ben. Ennek fia gróf Bercsény Antal 1794-ben Bécsben lakott6), és azóta a család — mint mondatik — hazájába térhetéseért tett lépéseket. *

Áttekintésül a nemzékrend imez:

^ László L Gróf II Miklós C C

Imre ^ datnasdi kapit. 7 1692. szegedi kapi ti László > . . ,

báró ] - 1647. 1 17G1-17U. 1 Franezia- k A°

nógrádi kapi-J tán ennek 6a. ( forr. fővezér. 1725 1 országban I

tány és I (1. Drugeth Kriszta 1 1762. '

kamarás f 1 . Miklós 2. Csáky Krisztina- /

f 1338. I 1679. 1684. 3. Kőszeghi Zsuzs.)( Zsuzsa (gr. Zieky Péterné).

A családnak ősi czimere az egyszarvú. A bárói czimer , mellyet Imre kapott — ez : a paizs kék udvara egy nagyobb vörös kereszt, és körüle négy kisebb vörös kereszt látható. A sisak koronájából egy- szarvú emelkedik föl. A foszladék jobbról arany- kék, balról ezüst- vörös. — Már I. Bercsény Miklós (az idősb) báró pecsétéin a paizs kétfelé osztatik , a jobboldali kék mezőben van a hármas kereszt, a bal- oldali vörös mezőben hármas halmon korona, és abból nyúlik fel az egyszarvú. A sisak koronájából ismét egyszarvú. A paizs körül foszla-

1794

1) Csejtke várában 1692-ki april 3-kán Kisfaludi Lipthay András Szeged vára alkapitánya részére kiadott menedéklevél Lipthay család levéltárában.

*) Lehoczky II. 167.

3) Mikes Kelemen : Törökországi levelei , Kultsár István által Szombat - hely, 1794. 179. lap.

*) Ki előbb ghimesi Forgách Andrásné, másodszor erdődi Pálffy Ferenczné, volt, ég csak harmadszor lőn Bercsény iné. Wagner Coll. geneal. Dec. III. 54.

6) Ki előbb trakostyáni Draskovics Miklós országbíró, másodszor Erdődy bán neje volt, harmadszor lett Bercsény iné. L. Wagner Mss. tom. LXX 73.

a) Mikes Kelemen id. h. élőbeszédében.

Bercsely.

IS

dék *)• Másutt — mint a második metsz vény mutatja — a czimer ugyanaz, de a paizs mellett (telamonok gyanánt) egyszarvú s oroszlán fekszik, mellettök égnek álló kard, mellynek hegyén egy fejű sas *). E telamonok II. Miklósnak a már grófnak czimerein is láthatók , csak

hogy már mindkét oldalról felálló oroszlán alakban 3). (A metsző mai alakú és hibásan 9 gombos koronát vésett).

Berczely család. (Berezeli). Nógrád megyei régi család. Azon megyében Nagy- és Kis-Berczel helységet már a XV. század ele- jén e család birta. 1410-ben Berezeli Ugrin Miklós nyolezados törvény- szék előtt perel Berczely Istvánnak fia Miklós ellen 4).

A mostan élő családnak nemzékrendét azonban csak a XVIII. szá- zad végén élt Berczely Gergelytől közölhetem a következő családfán s) : Katalin. (Bal ezer József).

Idősb Gergely

Gergely J ?va. (Vark°iiyi Imrené).

István

1726. ) Péter*

\ Mihály

Erzsébet (Hamar Ferenczné).

\ (Hamar Anna). { Ádám' j István , kapitány. I Antal. (Zlinszky Mária).

uau. í I József.

1734. j jÁno8 I Anna.

( (Velenczey Zsuzsa)] J^ (Baloghy ^^éné).

*) 1684-ben kelt levelén.

*) Adatni scut. gént. I. Tom.

•) 1706- 1709-ben kelt levelein.

*) 1410. Octavalis processus Nicolai Ugrin de Berezel , contra Nicolaum filiurn Stephani de Berezel ad seqnestrationem portionis Berczeliensis institutus in partibus. — 1794-ben Bodouyi Annára maradt levéltárban Regestrumom sze- rint a 8-dik Fasciculusban. — 5) Perben hitel, családfa szerint.

14

Berecz. — Berecaky.

Idősb Gergelynek fia Pál 1734 jul. 15-kén III. Károly királytól adományt vett Felső- és Alsó-, vagyis Nagy- és Kis-Berczelre, Vanyarcz helységnek, és Újlak pusztának fele részére , és Becske helységben két házhelyre, mellyekbe ellenmondésok mellett beiktattatott *).

A család néhány tagja katonai pályán szolgált , nagyobb része gazdászatának élt.

Czimere a családnak itten láthatólag kék mezőben zöld halom felett koronás oroszlán kettős farkkal , első jobb lábában kardot villog- tatva. A sisak koronáján bajnoki kar nyugszik, szintén kardot tartva. Foszladék jobbról arany- kék, balról ezüst- vörös.

Berecz család. E családnév is , mint sok más, a „Briccius" keresztnévből szárma- zott , és ugy Magyar- mint Erdélyországban több illynevü családot bírunk. Magyarország- ban Heves, Tolna és Zemplin vármegyékben nemesrendü.

Ezek közül a nemességre egyik 1714-ben tett szert, a midőn Berecz Mihály és T a- más III. Károlytól czimeres levelet kapott. Czimerül kaptak: zöld mezőn két hátsó lábán felemelkedő egyszarvút, melly lábaival három piros rózsát tart. A vért fölötti sisakból ugyan ollyan egyszarvú női ki. A foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 2).

Bereczk család. Somogy vármegye nemesei közé soroltatik.

Bereczk család. (Vízaknai). Erdélyi nemes család. György hadi ember volt ApaíFy Mihály korában. Nejétől Sibai Katától szüle- tett ismét Gryörgy, ki Nagy-Enyeden tanult, a külföldön is járt, hol az orvosi tudományokból tudori oklevelet szerzett. Haza érkezvén , az orvosi gyakorlatra lépett, Kolosvárott biró is volt, és tanácsos. Meghalt 1720-ban, kora 52-dik évében. Irt és nyomatott néhány kis könyvet 3).

Bereczk y család. Heves , Pest és Zemplin megye nemesei sorában leljük nevét. — Erdélyben még több illynevü család virágzik Ismeretesek közülök a következők :

') A Bodonyi <?salád levéltári regestruma szerint nálam. a) Collect. herald. Nro 619. 8) Horányi Nova Mem. 422.

Bereexky. — Berendy. 15

Bereczky család. (Szent-rontási). A szent-rontási Bereczky családnak egyik őse MátJié , a Maros-székben néhány jobbágyot kapott adományba Báthori Gábor fejedelemtől 1 609-ki october 20-kán ').

Bereczky család. (Torboszlói). Torboszlói Bereczky Máté említetik 1579-ben Báthori Kristóf itéletlevelében *). Maradékai közül élnek (1854-ben) László és Sándor testvérek 8) , marosszéki volt hivatalnokok.

Bereczky család birt Doboka megyében is Kidében, hol 1766-ban a katholika egyházmegye alapitójául említetik 4).

Bereglty család. (Mi kai). Hajdan Szathmár vármegyében virágzott. 1500-ban mikai Bereghy Lászlónak mikai birtokához Ítélte- tett egy darab witkai föld a csaholyi út mentében 6).

Beregszászy család. Bereg vármegye nemességi Összeírá- sában foglaltatik. E néven Péter hajdan sárospataki tanár volt 1574-ben «).

Berey család. Szathmár vármegyében a XVI. század végén találjuk, hol M a j t i s helységben egy nemes udvarhelyet kap Berey Mih ály és Zikszay Ambrus királyi adományban 7). Ennek ivadéka e megyében most is él.

Berendy család. Szathmár megye kihalt nevezetesebb csa- láda. Eredetére nézve állítólag szász volt 8) , és mivel Őse a bányák mi- veléséhez értett , Lengyelországból Magyarországba hívta meg egyik királyunk , és Szathmár vármegyében B e r e n d helységgel adomá- nyozta , és innen vette a család nevét. Már a XIV. században honunk- ban volt a család. 1330-ban Berendy Márton mester a pártos oláhok által körülvett I. Károly királyt , paizsával fedezve , szabaditá meg a veszedelemből. — 1463-ban Berendy István élt, és Jajcza vára alatt Mátyás királyt menté meg , a mennyiben egy a király ellen törekedő nagytestű törököt nyilával a hasán keresztül lőtt. E tetteért 1463-ki nov. 11-kén Jajcza várában költ levélben illy czimert kapott: vörös

*) Kemény : Notitia Archivi Cap. Albens. 237. 1. Szent- rontás nevű helyet Erdély foldiratában nem leltem ; s igy e név valószínűleg hibás. 2) Székely Nemz. Constitutioja. 272. lap. s) Kőváry Erdély nev. családai. 257. 1. ') Hodor : Doboka várm. 51. 5j Szirmay Szathmár 'árm. II. 96. 8) Szirmay C. Zeniplin n. top. 212. 7) U az : Szathmár várm. II. 215 *) U. ott. 302. 1.

16 Berény. — Serényi.

mezőben szarvával fölemelt félholdat , mellynek közepét egy nyil nagy és hosszú hegyével érinti, s fölötte arany csillagok fénylenek 1).

Ugyanesak e családból 1525-ben II. Lajos király Dávid nagy- bányai kamarai gróf volt, és családi czimere az akkor Nagybányán vert pénzeken is látható eme felirattal : „Temp. Dávid de Berend. Camer- Rivuli Do."

1539-ben élt Berendy János, kitől Szamos- Kórógy faluban egy almás kertnek kibocsátását követelte Egry Péter és Dobay Jó Deme- ter 2). E Jánosnak neje Kenderes Anna volt f ettől leánya Berendy Magdolna, Kún Domokosné 3).

Erdélyben a Berendi Berendy család — Kőváry szerint — kihalt.

Berény család. (Malomfalvi). Erdély családai közül való* Malomfalvi Berény György eléfordul Báthori Zsigmondnak 1597- ben a fiscus és Bernáld családörökösök között lefolyt porben kelt ítélet- levelében *).

Berény i család. (Karancs-Berényi , gróf). Régi törzsökös magyar család, melly okleveles emlékezetét 1205-ig mutatja ki. II. An- drás király korában élt Mihály, ki 1231-ben Pesten * domokosi szerzetesek *) részére sz. Antalról nevezett egyházat és zárdát ala- pított c).

I. Mihálynak fia Bertalan7), ennek fiai voltak Jób Kun* chedésDers8), kik 1266-ban Palaeolog görög császár ellen vitézül harezoltak , D e r s ott vitézül elesett

*) Szirmay : Szathmár várm, II. 302. 303. lapon sajtóh ibábói áll Ö e- rendy Berendy helyett , a mint ez kitetszik a leirt czimernek a Schonvisner által 266. 1. közlött pénzen látható ozimerreli egyformaságából.

•) ü. ott 191.

s) U. ott 266.

*) A n székely nemz. coustitutiójai. Pest. 1818. 66. I.

5) A Dominicanns szerzetet azért nem írom domés b a rá t-trak, mert Dominicus = Domokos; Döme pedig =* Demetrins.

•)Bel.Notitnov. IV. 98.

*) Mocsáry Antal (ki a Berény i család levéltárát ismerte), „Nógrád vármegye ismerete" L köt. 168. lapján , és Lehoczky Stemmatogr. 48. I.

8) Lehoczky roszul írja ezeket Antal fiaiul ; Mocsáry állitása szerint, ki 1266-ról oklevelet közöl annak bizonyságául , hogy ezek Bertalan fiai voltak. Elevélbenr„Kunched, Job, filii Bartholomaei de Villa Be- rény" neveztetnek. L. Fejér : Cod. Diplom. Tom. IV. vol. II. pag. 344

Herényi.

U

J ób Szolnok vármegyei főispán volt, és Bodolo várar, épité Er- délyben , életet — valószínűleg mint fogoly a hét toronyban végzé. Neje a vitéz osaládból volt ')- Bizonyos az, hogy fia is volt Le vrant nevű , kinek Karancs-Berényben Nógrád várraegyében sirköve uj egy- ház építéskor megtaláltatott. E sirkövön e körirat van : „Hic iacet Lov- rani filivs D. Jobi de Berinsi a).

K u n e h e d Isaszegnél is harczolt Ernei bánnal , és érdemeiért Nógrád vármegyében a szent Erzsébeti pusztát kapta adományban 1266-ban 3).

Dersnek fia volt I. András4) a gyoVi ütközetben IV. László király szeme láttára hősiieg viselte magát, és sebeket kapott, miért ne- mességében 1274 ben megerósitetett 5).

L Andrásnak fia I. László, három fiút nemzett, úgymint ÍL Lászlót, Balást, fóvadászmestereket, és I. J á n o s f.^), a budai társas káptalan kanonokát.

Ezek közül II. László terjeszté tovább a családot fia Simon által.

Simonnak fia volt I. Ferenc z, ki Nyitra megyében Bodok vára drökös ura volt. Neje Köbölkuthi Erzsébet.

Lássuk most az eddigi leszármazást az

1. táblán.

L Bertalan 1. Mihály] már 123L f Berényi

szolnoki < Lo vrant. főispán f

Ders {^fí^jl. László Knnched.

|il. László J Simon

Bálás. I. János budai kanonok.

'I Ferencz

(Köböl

kutüi

Er*se).

Lásd a

II. táblán

*) Lehoczky Szerint id. h.

*) Mocsáry id. h. 174. L

3) Lehoczky id. li. — Mocsáry szerint 170.1 Berényi Ferencz 1636-ban iktattatott be Sz. -Erzsébeten. — Ez utóbbi uj adományezimén történi) eteti.

fcj Lehoczky a nemzékrenden I. Andrást Runched fiának ivja, a szöveg- ben pedig Ders Andrea s-nak nevezi. — Hogy 1. Andrá9 Dersnek i,De Ers- nek) na volt, bizonyítja gr. Berényi Tamás zempléni főispán fölött ,,S z o r g a l- míitos Abn«rt! czím alatt mondott halotti beszéd. Nagyszombat. 1747. 19. 1. és ennek első neje gróf Barfcóezy Terézia ,.S t i m u I u s M o r t i s" czimü halotti beszéde. Pozsony, 1738. Minek azért lehet hinni , mert a szónok származási elő- adását a család levéltári adatai szerint irta.

*) Az imént idézett két halotti beszéd szerint András a győri ötkozet- beli vitézBégeért Valkó vármegyében Neuna várát kapta. Lehoczky is igy említi. Mocsáry beszél csupán a nemesség megerősítéséről.

*) BeL id. h. Lehoczky is ; de ez utóbbi nem írja Jánost papnak , sőt inkább tőle negyed Ízig ágazatot közöl.

2

ig Berényi.

A családfa végén* álló I. Ferencznek Köbölkuthi Erzsitől íia volt II. András3)- Ez l. Ferdinánd korában élt , és ennek hive volt Sza- polyay ellenében, miért emez által birtokaitól is megfosztatott 2). Azon* ban I. Ferdinánd által viszont jószágokkal adományoztatott. 1550-ben királyi adományban kapta Nógrád megyében Kazár helységet, Góniör- ben Belnát kis-belnai Bertalan és János magvaszakad tán 3). Továbbá 1558 ban Zerdahelyi Istvánnal, PiJinyi Bálinttal, és Muraközy Mátyás- sal Nógrád vármegyében Karancskeszi, Mihály-Gerge és Tarnóoz hely- ségben, és a nagy- aranyi pusztán Nógrád vármegyében részbirtokot kapott kir adományban 4). Neje kettő volt. Az első Theszéri Margit s), a második Onori Kata 6). Az elsőtől gyarruekeiül emiitettnek Pál, Benedek 1 552-ben , és Boldizsár, ki nejével Apponyi Katalin- nal — szintén mint testvérei — gyermekeket nem hagyván , a The- széri javakat is apui testvére II. Ferencznek hagyományozta 7) Második nejétől Onori Katalintól íia volt Zsigmond, kinek magva- szakadt, Erzsébet pelérdi Pelérdy Péter neje , és II. Ferencz.

II. Ferencz (II. András íia) I. Ferdinánd király korában az egész Magyarország fő hadi biztosa volt 8). Neje kettő volt. Az első Marsovszky Katalin, a második tŐkés-uj falusi Ujfalusy Istvánnak leánya Dorottya , ki előbb nepsiczi és paczolai Sárkány György bajmoczi vár- kapitánynak Özvegye volt. Ezektől fölösen megszaporodott családa. Vagyonában is igyekvék magát biztosítani, 1608-ban uj adománylevelet

') Bel és Lehoczky I. Ferencznek fiául teszik Boldizsárt is. Azonban látni fogjuk, hogy Boldizsár I. Ferencznek II. András fia után unokája volt. Ugyancsak Bel és Lehoczky Jusztinát is I. Ferencz leányául irják , más kútfő után alább azonban ezt III. András leányául látandjuk.

*) Berényi Tamás fölötte mondott halotti beszéd. 20. 1.

3) Mocsáry id. h. 170. 1.

*) U. ott a sz. Benedeki Convent oklevelére hivatkozva.

5) Hogy II. Andrásnak Theszéri Margit volt a neje , világosan kitűnik a Báthory Theszéri-féle ismeretes régi , és most végeldöntés alatt álló zálogos pör- ben bemutatott nem zéktáb Iákról, hol ez a sz. Benedeki Convent okleveleivel iga- zoltatik.

6) Bel id. h. Onori Katalint II. András nejéül irja. Ezt bizonyítja oklevél is a sz. Benedeki Conventből, igy kellett tehát mind a két nőt feleségéül vennem. E r mivel a/ érdekelt pörben II. Andrásnak csak Theszéri Margit nejétől gyer- mekei tétetnek ki, és ezek különböznek a Bel által előadottaktól, csak mind a két feleségnek elfogadása által hiszem a valóságot kiderítve.

7) Geneal Aothem. Cod. Mss 207. tom. II. 1530-ban. És lásd testvéreivel együtt a Báthory-Theszéri perben M. 34. sz. ulatt.

*) Gr. Berényi Tamás fölötti halotti beszéd. 20. 1.

Berényi 19

szerzett Rudolf királytól Berény és Kis-Bárkány helységre , és a Telki pasztára Nógrád vármegyében. 1627-ben Tarnócz helységbe, 1636-ban pedig Sz. -Erzsébeten iktattatott be 1). Gyermekei a következők, az első nejétől :

Zsófia, 161 l-ke óta Boronkay Jánosné, és Zsigmond.

Második nejétől születtek III. András, ki ügyvéd, és 1 633-ban Pozsony vármegye jegyzője volt 2). Ennek hitvese Ocskay Anna (Ocs- kay Zsigmondnak nagy-szelcséni Zsuzsannától született leánya) volt, kitől csak leányai lettek, úgymint : Katalin Csuzy Péterné , Jusz- tina8), 1. Révay Györgyné , 2. Palugyay Mártonné. Zsuzsanna Rudnay Győrgyné 1653-ban. Eképen III. András íiága kihalt.

II. Ferencznek gyermekei voltak még : Borbála gróf Eszter- házy Jánosné . J ó z 3 e f korán elhalt , K 1 á r a sz. Klára-rendi apáoza, Erzsébet gróf Zichy Miklósné, és végre

I. G y Ö r g y , ki egyik legnevezetesebb emberévé vált a család- nak. Előbb 0 642-ben) Nyitra vármegye alispánja volt 3) , ugyanazon évben báró lőii *). 1659-ben mint L Leopold követe járt Erdélybe Ke- mény Jánoshoz, és Barcsay Ákoshoz5), 1662-ben kir. táblai báróvá lőn, és Pétervásárát (Heves vármegyében) nyerte Örökségül. Engedélyt kapott L Leopold király , hogy Bodok várát Nyitra megyében felépít- hesse. Már előbb 1651-ben Pálíi Pál nádortól adományt kapott Nógrád megyében Panyi Darócz, Homok Terennye helységbeli, és Devecser pusztai rész birtokára, ugy egész Mizerfára, mellyekbe 1652-ben beik- tattatott 6). Neje kettő volt Az első Keresztúri Zsuzsanna (Keresztúry Andrásnak Elefánt Judittól született leánya) , a második Eszterházy Zsóíia. Ezektől következő ki lenéz gyermekei lettek 7) :

1) Katalin Sándor Jánosné.

2) J u 1 i a n n a.

3) Zsuzsanna nagyságos Pogrányi Perenczné.

4) Mária Palugyay Jánosné.

5) Báró Tamás, elesett Érsekújvárnál.

*) Mocsáry id. k. 170. 1.

*) Geneal. Auth. Cod. Ms 207. tom. II E gyermekeket sem Bel , sem Le- hoczky nem említi. Én itt az id. kézirat után, melly porben használtatott, adom. *) Geneal. autlien. id. k. 4) Hist. kerald. Handbuch. Gotha 1855. 47 i. *) Mocsáry id. k. •) Mocsáry id. k. "^ Geneal. autk. id. h. — és Lehoczky. — Bel csak második nejét említi.

2*

6) Báró III. Ferenc z, ennek két neje volt, ekö kia-sennyei Sennyey Erzsébet, második Koksay Eva. Az elsőtől született : Á d á na, kinek két neje közül egy sem hagyott férfigyermeket. Az első nejétől Kobáry Zsófiától születtek : Mária Anna báró Andrássy Györgyné, éá Erzsébet, 1 . gr. Eszterházy Adámné , 2. gr. Nádasdy Boldizsár- né *). Második nejétől báró Bossány Judittól lett Klára Taródy Ist- vánná *). Ádám ága is kihalt. — f II. Ferencznek második nejétől Kok- say Évától csak leányai lettek , úgymint : Zsófia, Splényi László tá- bornagy neje, Mária Anna mint báró Zay András jegyese halt meg 3). Ea K a t a 1 i n Splényi Gábor tábornok neje. így III. Ferenez férfi-ága is elenyészett.

7) I. Péter bírta Nagy-Tapolcsány t , neje b. Hölgyi Anna Hölgyi Gáspár leánya volt, kitől esek egy leánya maradt : Mária Terézia*) 1. gr. Erdődy Józsefné, 2. gr Csáky jegyese lőn, de egybekelés előtt meghalt &).

8) I. Pál, kinek neje divékuj falusi Ujfalussy Jánosnak leánya FJva volt , három leányt és egy fiút nemzett. Leányai Erzsébet, 1 . báró Ujfalussy Páíné , 2. gróf Forgách Ignáczné. - Éva Kis-Már- tonban Ágoston-rendi apácza. Julianna gróf Breüner Antalné ; és fia Imre, ki a most is virágzó Trencsén megyei beczkói ág törzse lévén, alább említetik, és a III. táblázaton maradékaival együtt látható.

9) II. György, ennek fia volt III. György, ki nejévei divék- ujfahisi gróf Ujfalussy Klárával a mostanig lenyúló korosi vagyis nyitrai, ugy a bodoki és karanesberényi ágat alapi tá, s kitől a IV táblá- zatot kezdjük el.

J) Gróf Nádasdy Boldizsárt csak Bel íd. h. említi. 2) Csak Geneal. auth. id. h. említtetik Taródy lstváu •) Bel id. h. — A geneal. authen. tábláján báró Zapf olvastatik. 4) éé 5) Bel id. h. Lehoczky e Pétert g r ó f u a k irja. Leányát Terézt a Geneal* auth. táblája Tál leányának teszi.

Herényi.

SÍ

Most lássuk egy tekintettel az eddig ismertetteket a

I). táblán.'

Pál 1555. f

Benedek 1553.

Boldizsár T (Apponyi

Ilik nejétől/

Zsigmond *j-

Erzse (Pelérdy Péter)

t

a

II. Ferencz

1608-1636.

(1. Marsovsz-

ky Kata.

2. Ujfaiussy

Dóra),

Kata)

Zsófia (Boronkay Ján.)

Zsigmond t

III. András (Ocskay é Anna)

Borbála (gr Eszter- házy Ján. •

József f

Kiara, apácza

Erzse (gr. Zicúy Miki)

1. György 1642. báró/ (1. Keresztury Zsn. \

2. Eszterházy Zsófia) \

Kata (Csuzy Péter) Jusztina (1. Révay György, 2. Palugyay Márton).

Zsuzsa (Rudnay György n«). , Kata (Sándor Ján.) | Julianna. Zsuzsa (Pogrányi Fer.) Mária (Palugyai János) Tamás, elesett Érsekuj várnál

( Mária Anna \ (báré-

in Ferencz (t Sennyey

Erzse.

(2. Koksay

Eva).

<(1

Ádám < Andrássy

Koliáry . Zsófia. 2 báró Bossány Judit.)

Zsófia

I. Péter

(b.Hölgyi, Anna).

I. Pál (Ujfaiussy Éva).

György ). BraM

(1. gróf Eszierházy

Ádám. 2. Nádasdy

Bold.) Klára (Taródy Istv.) (Splényi László). Mária (b. Zay Andi.) Kata (Spléuyi Gáb.)

Mária Anna

(1. Erdödy Józs. 2. Csáky gr. jegyese).

f Erzse (báró Ujfaiussy V m Pálné)

\ Éva, apácza. ( Julianna (gr. Breüner Antalné).

(/ichy l m Borb.) '

!

ásd a taui.

í III. György í Láad IV \n.Györsy^(gr.UjWussy^ Ubl-A)

E táblán látjuk, hogy I. Györgynek két unokája., úgymint Imre, Cl Pálnak fia), és ÜL György (H. Györgynek fia), egyszerre két ágon indítja sarjadásnak a családfát. Mindkettő grófságot is sze.zett. Lássuk előbb Imre ágát J) a

*) Leboczky stopra. 49.

2*

Herényi.

III. táblán:

<

Gróf s

Imre < &rof (Zichy jn. Zsigmondi Borbála ) I (Luzsinszky

mint a II. táblán.

Thadé f

í

(IV. Zsigmond 1 1838. ' (Pongrácz Julianna).

Nep. János sz. 1794.

(Erkeseröi

Andrássy

Teréz).

Leo, szül. 1829. jan. 29.

Gizella , sz. 1830. máj. '/. (Adamóczi Ambró Mór.)

Janka, sz. 1834. april 24. (b. Reviczky Alfredné>

Antal , szül. 1795. vág-ujhelyi prépost.

jos , sz. 1799. cs. k. kam.

Imre ezen trencséni vagy beczkóinak nevezett ágnak törzsöke grófi rangra emeltetett. Nejétől Zichy Borbálától született fia Z s i g- mond fentartá ez ágat egész mostanig. A családfa végén Nep. János áll, született 1794-ki april 14-kén3 cs. kir. kamarás, nőül vette 1823-ki február 12-kén erkeseröi Andrássy Terézt (született 1800. nov. 19.), kitől gyermekeit a táblázat mutatja.

Testvérei: Antal, vág-ujhelyi prépost, szül. 1797-ki sept. 24. és A laj os , cs. kir. kamarás, született 1799- ki márczius 9-kén.

III. György ((gr. Ujfalussy

Klára).

Lásd a ü. táblán.

II. Tamás Zemplin

főisp, (1. gróf Barkóczy Teréz , 2. gróf ^ Herberstein Jkiária).

í Anna Maria 1 (gr. Csáky

) IV. Zsigmor

í Lajos VI. Ferencz i es. kam.

A másik ágazat, meliyet III. György indít le, bokrosabb a fölebbi

nél, ezt mutatja a következő

IV. tábla.

Maria

Ant>

igmond

V. Ferencz

(b. Altinan Magd.)

Kata íbáró Viczay Józsefné).

III. Tamás (gr. Haller N.) j IV. György.

Mihály f

Teréz

1. Gábor +

Borbála

IV. László

f 1847. II. Gábor Bálint

Erzsébet szül. 1796. (báró Orczy György né ).

V. András { Miklós f 1816. ( l (gr. Batthány Sidonia)

( VII. Ferencz^ sz. 1817. (b. Orczy Ágnes). Augnsta. Sidonia (gr. Degen-

feld- Sohön burgné) . Luiza.

még Ujfalussy Klárával ;

Herényi. z;i

C IV. Ferencz, elesett Landaunál 1710. jul. 11*

i Judit (b Zay Andrasne. Hí. György < (

ki a túlsó lapon ; I 1V' A'ldr?is \ JánOP' buílai ka™™k- III. Zsigmond, pécsi püspök. TV. György (gr. fíochburg Anna Maria). Éva.

Bora (gv- Eszterházy Ján. ) 111 László" [ József, f Klára, apacza

Erzse (gr Zichy Miklósné).

IÍL György, cs. kir. tanácsos, szintén grófi rangra emeltetett 1700-ban ')■ Számos gyermekei közül

IT. Tamás alsóbb iskoláit és a bölcsészetet Nagyszombatban , a törvényt Bécsben, és Hollandiában Utrerthben tanulta. Hivatalos pályáján Zemplin megye főispánjává , a hétszemélyes tábla ülnökévé, cs. kir. kamarás és val. belső titkos tanácsos Ion. Az 1 73 9- ki mirigy ural- kodása korában a Tiszán inneni kerület korm. biztosa volt. Á. morva határszéli kérdések eligazítására kir. biztosul volt küldve. Meghalt 1747- ki június 3-kánT kom 58-dik évében 3) Első neje Szálai gróf Bar- kóczy Terézia gyermekszülés után 1738-ki sept. 20-kán. kora 43-dik évében 3) meghalván , másodszor elvette nőül gróf Herberstein Mária Teréziát. Gyermekei — kik a nemzékrenden láthatók — első nejétől születtek. Már előbb neje volt Károlyi É v a is, és ez volt anvja liá- nak V. Ferencznek 5)

IV. Ferencz katonai pályán szolgálván, Landaunál 1710-ki július ÍJ -kén vitézül elesett.

III. Zsigmond pappá lett . és III. Károly által poroszlói bold. asszony apátjává neveztetett ki , 1718-ban Romából, hol doctoratust nyert, visszajővén, 1719 ben esztergomi kanonokká. 1722-ben az akkori prímás a latere kanonokává. 1734-ben helytartói tanácsossá, később malliai czimz. püspökké , a primás érsek helyettesévé , valamint a pécsi

0 Lehoozky Stemra. I. 167.

2) Fölötte mondott halotti beszéd „Szorgalmatos Abner" czim alatt , nyoxnt. Nagyszombatban 1747. — Ott a 37. lapon halála évszáma sajtó- hibából áll 1737 -re téve., a végső lapon ki van igazítva 1747-re.

•) Gi. Barkoczy Terézia fölött halotti beszed Stimuius Mortis czim alatt nyom. Pozsonyban 173".

4) L. gr. Berenyi Ferencz felett mondott halotti beszédet (Oratio fnneb: i- Géozy Andrásiul

£4 Herényi.

püspökség, Baranya és Tolna megyei főispánság helyettesévé is kine- veztetett; végre pedig (1740-ben) pécsi püspökké, és a nevezett me- gyék főispánjává, és val. belső titkos tanácsossá neveztetett ki *).

IV. A n d r á snak fia János szintén papi pályára szentelte ma* git: és budai kanonok volt

IV. Györgynek gróf Hochberg Anna Máriától gyermekei nem- maradtak.

II. Tamásnak a táblázaton látható gyermekei közül V. Ferenc z (született 1721-kijun. l-jén) ügyes tanult ember volt Az anyai ma- gyar nyelven fölül tudott németül, francziául , olaszul, oláhul, latinul és illyrül. Volt Konstantinápolyban a török követééi , mint katona részt vett az 1741- és 1744-ki'táborozásokban III Tamás és Gábor testvérei- vel. Meghalt 1775. aug. 5-kén. Eltemettetett a laszkári kastélyban2). Neje báró Altman Magdolna volt 3). Gyermekei II. Gábor Ugocsa megye főispánja 4), Bálint és VI Ferencz, ki 1847-ben halt meg. Ezen utóbbinak gyermekei Lajos? cs. kir. kamarás , és Erzsébet, szül. 1796. nov. 17-kén. Csillagker. hölgy, és 1814-ki oct. 15-ke óta báró Orczy György, cs. kir. kamarás neje.

III. Tamás (II. Tamás fia) 1742-ben Erzsébet császárné apróda, Haller gróf nejétől nemzé ÍV. Györgyöt.

V. András a porosz háborúból sebekkel tért haza. Meghalt Bodok várában 1816-ki sept. 3-kán, kora 85-dik évében 5). Gr. Batthyán Szidónia nejétől lia Miklós, cs. kir. kamarás. 1853-ki sept. 11-kén halt meg. Gyermekei a) VII. Ferencz, született 1817-ben, 1855-ki június 9-kén, nőül vette báró Orczy Ágnest , ki született 1826-ki april 14-kén b) Auguszta; c) Szidónia, 1839-ki jul. 23-kán neje lett gróf Degenfeld-Schönburg Adolf } cs. kir. kamarás, és kapitánynak- d) L u i z a.

J) Mocróry ü. h. 171.

2) Oratio funebrís gróf Berényi Ferencz fölött Géczy ÁndristóL

*)Geneal. Authen. Cod. Ms. 20?. tom. II. nejéül b. Révay N. tétetik.

*) AJocsáry id. h.

*) 0. ott.

Serényi — Jlerger.

*4

Czimere a családnak , mit 1431-ben nyert *) , arany mezőben egy koronán ülő mókus , fölötte csillag, a vért sisakjának koronáján ugyanaz. Erre vonatkozó családi jelszava: „Quo non ascendam."

Serényi család. Belőle Berenyi Sándor2) egri kanonok, és hajdan ott bölcsészeti tanár , 1 760-ban bölcsészeti munkát irt.

Béres család. Béres György czimeres nemes levelet kapott III. Károly királytól 3). Czimere zöld mezőben fehér lovon vörös ruhás bajnok, kivont karddal. A sisak ko- ronáján vörös ruhás kar kivont kar- dot markol. Foszladék jobbról vörös- fehér, balról sárga-kék. — Zemplin megyében az armalista családok sorában emlííi Szirmay.

Seres család. (Göröcsfalvi). Csikszéki székely család , ma el- esve. Priraipilatis levelet kap Béres Bálás4) 1591-ben több családdal Báthory Zsigmond fejedelemtől.

Sereth y család. Zemplin megyében az armalisták között áll Szirmay szerint.

Serei vas család. Lakhelye Pest . Csongrád vármegye. Be- retvás Ferencz 1847-ben a Miklós nevű 9. sz. huszároknál kapi- tány 5).

Serfer család. (Pleyssei, báró). Az országos schematismusok

a nemzeti bárók sorában említik , különben eredete előttem ismeretlen. Ugy látszik — legalább nálunk — feje a családnak pleyssei b. Berger nep. János több katonai rendek tulajdonosa, altábornagy, ki 1848-ban

*) Lehoozky és Bel id. h. — Adami scut gentii. tora. I.

•) Horányi Meni. Hung. I. 278.

•) Collect. iierald. Nro. 484.

*) A nemes székely nemzet constitutiója és privilégiuma. Pesi , 1818. 101. lapon.

*) A nagykorod krónika 134. lapja szerint Borotvás János és István 1758* ban ott tanácsbeliek.

**

fierhelvi — Berkes.

Arad vára cs. kir. főparancsnoka volt , mig azt i S49-ben a fblkelÖknek átadd.

Berliel ji család, (Tolcsvai). Z<emplin megyei Nagy-Tólesva helységben (1803.) és Pichnyén birtokos *).

Beriszló család. (Graboriai). Horvátországi család , melly a XV. század végén . és a következőnek elején , úgyszólván tömegesen lépett föl, ugyanis egyszerre a családnak Öt tagját látjuk jelentékeny polczon állani. BerÍ3zló Bertalan 1496-ban a rhodusi szent János lovagrend vitéze és auranai perjel , kegyetlen , ragadozó és nyugnatlan ember — mint irja lstvránfi '*) , ki azt is irja róla. hogy tetteiért bőr- zsákba várva, a Dunába foj tátott , (vagy Bonfín szerint Temesvárra vi- tetvén, ott örökös fogságba tétetett), de Budai szerint (L 370.) később is élt, és az 1505-ki rákosi országgyűlésen is jelen volt 3).

Beriszlé János Ráczország despotája szintén jelen volt az 1505-ki országgyűlésen *).

Beriszló István 1526-ban szintén Ráczország despotája 3). Beriszló Péter (1508.) fejérvári prépost, majd veszprémi püs- pök, 1512-ben iilyria bánjává tétetett, auranai per- jel is volt, a törököt több izben megverte, de végre 1521-ben maga is a törökök által megöletett €).

Berkes család. Czimere kék mezőben két szemközt álló oroszlán zöld ágat tartva, a paizs fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelke- dik föl, ragadozásra kinyújtott első lábakkal 7).

Az utolsó — kiben e család kihalt — Ber- kes András volt , előbb váczi plébános, 1701-dik évtől pedig váczi nagyprépost , lieracli czimzetes püspök , és a hétszemélyes fábla ülnöke , Althán Mihály Frigyes és az előbbi püspököknek kápta- lani főhelye ttese . a nevezett püspöknek kilencz évig teljes meghatalmazottja , jeles tanult és clas-

*) Szirmay 0. Zemplin noí. topogr. 106., 155., 395. L

2) Istvanfi História R. Hűiig. 1685-ki kiad. 27. 28. L

3) Kovaclúch Gr. M. Coraitia apud Hung. 266—268. *)U.ott.

5) Eugel : Monumenta Üng. 227. I

•) IstvánfFy az 1521-ki évre. — Katíkay memor. Banor. 1652. kiad. 117.

^ 1710-ben keit levelére nyomott pecsété szerint.

Berky ~ Berni esky. 27

swub műveltségű J), és az egyház dolgaiban fáradhatlan buzgalmu fő- pap, ki a püspöki megye isméti helyreállitásában Dvornikovics , Kollo- nics és Althan püspökökkel a legdúsabb sikerrel közreműködött. Meg- halt 1729-ki márczius 29-kén 2). Leánytestvére Berkes Anna Gclle Miliáiynál volt férjnél, kitől született Ge 1 1 e Ferencz és J á n o s sat.

Berky család. Már a XVI. század közepén találunk emléke- zetére. 1542-ben Berki Borbálát nyényei Luka Benedek özvegyét Bósváry Kata Varsay János Özvegye 3) eltiltja kőkeszi része átruházá- sától. — 1597-ben Berky Oáspár a Nógrád megyei fölkelési nemes- ségnél a gyalogság kapitányául 1G forint havi díjjal , és szolgájának 3 forinttal megválasztatik *). 16 74 -ben élt Nógrád vármegyében Berkv Miklós3), ennek neje Komeathy Borbála (Komeathy Ábrahám le- ánya), kitől két leánya maradt, úgymint: Berky Borbála I. Soós Pálné, 2. Mákonyi Andrásné; és Berky Zsófia 1. Rafanidesz ímrené? 2. Vachott Adámné 6), mindkettőnek ivadéka Szontagh, Veres, Básthy, Tornya sat. nevekben az osztatlan Földváry nemzetség tagjai.

Berlecliicli család. Megnemesítetett Berlecbich Tamás 1716-ban III. Károly király által. Czimere vörös mezőben kék ruhába öltözött kar . melly kardot tart A vért fölötti sisak koronájából grif nyúlik ki , szintén kardot villogtatva. Foszladék jobbról ezüst-vörös? balról arany-kék.

Bernácsky család. Bernácsky József 1 790-ben nemesítetett meg 7). Czimere négy részre oszlik. Az 1 és 4. fehér mezőben egy élőfa áll, alatta két oldalról két madár feltartott fejjel. A 2. és 3. vörös me-

s) Deserici Jos. Innoc. „História Episc Dioec. ei Oivitatis V a c i e n s í su 213. lap , hol ez van írva róla a b) alatti jegyzetben : „Usus ac fruitus sum (úgymond Deserici) bénevoleutia optimi Antistitis anno huius saeculi XXI. tum iam et praeposití et Cardinalis Friderici Cora. ab Althan, sufraganei, vicariíqne generális. Profecto mirabar ex tempore íudisse metra, et. integras Vir- gilii, Ovidiique paginas recitavisse sexagenarium. Postmodum oenatui septem- ▼irium coriae regiae accensus fűit." — Jelen volt a híres Ónodi gyűlésen is , hol • Turócz vármegyei követeknek agyonvagdalasok alkalmává! Rákóczy háta mögé vonult, mire Rákóczy így bízta tá : „Ne félj édes papom.41 — U. ott 221. , 232., 236. 1.

*) U. ott 239. I.

*) &. Benedeki Conv. Fasc. 46. Nro. 37.

•) Prothocol. C. Neogr. anní 1597. 11. lap. — Berky Ferencz 1525-ben Kxakóban tanuló volt. (L. Bursa Craooviens. 39. 1.

5) Balassa Ádám hozzá irt levele nálam eredetben*

■) A kir. Curia elótt folyt perbeli hitei, genealog

7) Adami : Scuta gentiL tom . L

28 Bcröild

zőbeu arany oroszlán van. A sisak fölötti oroszlán zöld lombot tart. Foszladék ezüst-zöld, és a másik oldalról arany-vörös.

Bernáld család. (Alsó-Csernátoni). Erdélyben Háromszék- ben jómódú székely család Hajdan Czirék vagy Czirjék volt neve. í 506-ban Bernáld (= Bernád) Dömeny Czirjék és Bálás Czirjék jelen voltak az agyagfalvi gyűlésen *). A Bernáld (Bernád) leányoknak Ber- náld György ellen folyt perükben 1765-ben kelt ítéletben Czirjék, máskép sepsi Bálás, és Czirjék máskép kezdi Bernád mint test- vérek említetnek. Ezen Bálás Czirjéktől így jő le a nemzékrend 2);

C Borbára C C Klára (Mara Ján.)

Márton ^ (Kegtoly Ben ) 1 János 2 ^ Teréz

'l™*? I tű * SlV. Ferencz^jf j György < ^^JJ

_ , Erzse) / III. Ferencz^ /FülÖD ] e^tt j (Székely Antal U 2 1547 j f (Mikes 2 g™? í(KúnrErzse( (ímccs]| S

f Miklóst, Klára) f } [Zsófia)! 1 Eva) tó

Máté ) (Tamási J

1547.) ErMe> I

t' ( Miklóst, Klára) l mara^ [Ziófia)! 'J "W flvaí^

S I I. Ferencz f - j I Róza

^^ ( Orsoly a (Deső László) j f ^(Imecsné)

•5 a c

m

eq

Klára (tamásf. Lázár Fark )| f Zsófia

% t tx - 1Kqo f Krisztina^ (Pálján.)

B,a^ < II. Ferencz )LJ*n03Tl58a l (gr. Mikó Miki.)

\ i.

£?? ^ I (Agóta ] C C

Klára) £ KUra) JAntal) n. János ^ nt János 1691.

(lmecsl (Miháiez ] Éva) I Franc.) / József (Apor Agne&). ((DaczóKlára)

A család tehetős voltát mutatja az, hogy már 1619-ben Ferencz (a Máté ágán) Alsó-Csernátonban 28 jobbágygyal birt, mi a székely földön sok3). Bálás az 1551-ki jul. 20-kán tartott országgyűlésen a marosvásárhelyi könnyű lovasság mellé rendeltetett tanács-urnák a székelyek részéről *). Egyébiránt Örökösödési perben kelt itéle (-levél szerint ezen Bálás mező-madarasi Bernáldnak neveztetik •) , melly szerint a Máté ága az alsó-csernátoni, Bálás ága pedig a mező-madarasi Bernáld család aiapitója volna. Ez utóbbi ágról külön czikk szóland.

Ferencz (ugy látszik a Il-ik) a szebeni gyűlésben 161 2-ben megbélyegeztetik , de Bethlen Gábortól kegyelmet kap 6). III. János

') Káliay : Székely nemz. 233. És székely nemz. constit. 156. 1. *) Kővár y közlése szerint Erdély nevezetesb osaládai 36. 1. És lásd e nem- zékrend elejét igazolva perben. Székely nemz. constit. 149. s köv. 1. ») U. ott.

*) Káliay id. h. 233. *) Székely nemz. eonstitut. 157. 1 f) Bojthy Gásp. Kállaynál id. h

tornáid — Bereatft. *9

eleinte Tököly hive , azután tőle 1691-ben Oláhországból többedmagá- val haza szökött !).

A nemzékrendi táblázaton a legutóbbi nemzedék nincs közölve.

Bernald család (Mez6-Madarasij. Maros-széki székely csa- lád, mellv még Báthory Zsigmondnak egy 1597-ben a físcus és Bernáld örökösök között lefolyt perben kelt itélet-1 eve lében a) f é 1 n e m e s-nek (agilis) neveztetik 3). Ezen itélet-levél szerint e nemzékrend áll :

Szent Annái r i Tóth Klára

Tóth István <Tóth Ferenoz ? mező madarasi , « ,1A ( Klára (sz.-tamás-

* f Bernáld Balásné ? £erna'a ) 1597. falvi Lázár

\ Ferencz 1 Farkaimé)

( János f Mint látjuk, a Bernáld izek itt teljesen egyeznek az előbb közlött alsó-csernátoni Bernáld család nemzékrendén Bálás ágával, és nem hagynak kétkedni a két család egy törzsökbőli származásáról. A fölebbi per tárgyára visszatérve , a flseus a magvaszakadt János részét , melly eredetileg szent annaí Tóth István után anyai ágról háromlott a csa- ládra, akará elperelni Bernáld Klárától Lázár Farkasnétól , a perbe be- avaták magokat a Tóth örökösök is

BernátU család. (Bernáthfalvi) Abauj vármegyei Bernáth helységből eredt , és kiterjedt vagy birtokossá vált az ujabb időkig Abauj, Bereg, Bihar, Borsod, Heves, Nyitra, Pest, Szabolcs, Szathmár, Ung, Vas, Zempiin, Zala vármegyékben *). Csupán Zeinplin megyében (1803-ban) birtokos a család Zombor mezőváros, Barancs, Dávid-vágás, Grercsély, Kelecsény , Lasztócz , Pelejte , Puczák , Szilvás-Újfalu , Ster- kócz, Sztankócz és Szúrnyeg helységekben és pusztákban 5).

A XVI. század elején két rokon élt a családból , úgymint ber- náthfalvi Bernáth András és Ferencz, kik által a család ekkor két fő ágra szakadt. (Ferencz ágazatáról alább). Andrásnak négy gyermeke volt f úgymint : bernáthfalvi Bernáth B e r e c z k (Briccius) János, István és Lukács, kij^ mint régi nemes családból szár- mazottak I. Ferdinánd királytól nemesség-ujitási czimen .1563 ki oct. 3-kán Pozsony várában kelt levelet kapnak nemességükről, és Bernáth-

i) Cserey Kövárynál id. h.

*} Székely nemz. oonsfitut. 67. L

*) Legalább Magyarországon az agilis czim csak anyai részrőli nemes származást jel dl.

*) Fényes Magyarország geographiá ja 6 kötetben ; az illető megyék le- írásánál.

*) Szírraay Coít. Zerapl. uoL topogr. I5S. snt. lapjain.

40

Bernáth.

falvi ősi birtokukról uj adomány képen '). Czimerük e szerint egy em- beri jobb láb Vörös csizmában és nadrágban, térden felül sebbel, mellyen keresztül egy meztelen kard van átütve. Ez a család ősi czimere, mint az alább közlendő czimer vértnek 3-dik mezejében is e képlet látható.

Andrásnak említett négy fiaitól igy folyik le a nemzékrend 2) :

I. tábla.

(

1, Bereczk

1561. (1. Palagyi - Erzse.

2. Vigyes Anna).

I. László 1590.

(Anarcsí Anna)

I. Pal

1590.

S

80

-5

I János (II. András 1563. ) 1587. í

(I. Bereczk 1651. II. János ^arkasAnna) 1590. ) J-Laszio

Kata f a (Ujfalusi ' (gyöngyösi Mihályné)

Andr.)

Bora (Tibay Mari)

III. László 1697.

í Anna

V. János < Gibárton

(Gábriel György né)

l. István

(563

(Némethy,

Ilona)

II. István; 1613.

(Pelejtey Zsófia)

1669. ) Pilisi I Sára) VI

N I. Zsigm.)

(Panes £va>.

lTI.András 1669 (Pil

Sára) V Eli . István Judit 1623. Bora. Kata (Nyomárkay Zsigm.) Zsófia (Bessenyey Ján.J

IIV. János 1 17?3'

József

| 1 1733. f Ferenc*..

III. Jánosy (Péli Nagy Judit)

1715. i (H. SZ.-ÍV.

Keresztes

Imre

Lukács 1563. í . , ' (Nováki Dora).j Andrá8'

Zsófia)

II. Zsigmond

IV. Lászlói '(OlcsváryJV. László. Erzse) f

IV. István

(1. So-

mogyiJul.j

2. fráter

Eva)

Sámuel 1750.

Sámuel Sándor

Anna (Kövér Péter) ■N Kata (Szunyoghi Fer.)

Mínf látjuk, I. János és Lukács ága fiaikban kihal. I. Bé- re c z k n e k két neje volt, 1. Palagyi Erzse , 2. Vigyes Anna. Pia lett f. László, ki AuarcsiAnnávai két fiat, két leányt nemze. Egyik fia II. János ismét csak egy ágazat fentartó fiat II. Bereczket nemzett , kinek unokájában Annában ez ágazat elenyészett

I. István (a négy testvérek egyike lón máig a család fentar- tója). Ennek kis unokája 1. Zsigmond Dancs Évával kér liut és két leányt nemzett.

0 CL ott. 237. L

2) Wagner M». tom. LXX.

Bernáth. 31

ül. János (I. Zsigmond fia) 170G-ban mint Zemplin megye követe járt Rákóczynál ,). Neje Homok szent- iványi Keresztes Zsófia, ettől gyermekei ÍV. J á n o s (1723.) az ágostai evang. egyházkerület ÍÖgondnoka volt. Ez épiteté 1764-ben Zemplin megyében a kasuhi kas- télyt. Páli Nagy Judittól született két űa múlt század végén magasra vitte a család nevét. József udv. tanácsos és a hétszemélyes tábla ülnöke volt. (1 787 — 1803.) Ferencz Zemplin megyének másod al- ispánja ?). (1785— 1790).

IV. László (szintén III. János fia) Olcsváry Erzsévei nemzé V. Lászlót, ki Zemplin megyének (1790-ben) főjegyzője volt 3).

A legújabb időben Bernáth Zsigmond mint Ungh vármegyé- nek többszöri (1825 — 1848.) követe volt ismeretes.

A családnak másik ágút, mint már erolitcm , Bernáth Ferencz (a XVI. század elején) alapitá. Neje Lánczy Magdolnától *) követke- zőleg nyúlt le ágazata egészen kihalásáig :

n. tábla, f Ferencz 1563. C

,' \ Borbála 1626.

i István J

Bernát 3 (BibfÍnna) ) Kata (LévaÍ N*gy Un°sl

1507-1552

|(1. Jenéi Anna

*. Tetétleni

Anna).

Ferenci (

(Lánczy Magdolna)

Farkas.

György i István 1597. 1587. ] (BokryAnna)f Zsófia. *

Zsófia (Foldváry Mihályné).

L Borbála.

£ Farkas Gábor (Boglyos Dorottya) kitol ? péfer

m - ti . k , ,^ j Erzse (Zele Jánosné 1580.)

Margu (ispán 4.mbr*ar.é). I , v '

\ , r I Zsófia <Tomory Mih.) ]f>80.

öora (Csány András i)eákné). \ Margit.

Ferencznek gyermekei közül Bernát volt a legjelesb , ez Nó- grád megyei Buják vára várnagya volt, és mint illyen l»r>o 7-ben Pa

') Szirmay C Zemplin, not. hist. 290. 1. 2) ü. ott 324. 326. 1 •) 0. ott. 381 l

*) Wagner Mss. Tom. I/XX. — Kövesdy : Processns Fam. Földváry contra Prepos. de Jászo. Pestini 17Sf* Ferenciét Péternek nevezi.

%z

Bernálhfy - Bernolált.

lóezy magvaszakadtán kapta Szapolyaitól adományban szűcsi helysé- get *) , és azt utánna vejének Földváry Mihálynak ivadéka a többféle családból álló osztatlan Földváry nemzetség birta , mig felét egyik Földváry a nemzetségtől ajándokba kapta. Élt még Bernáth 1552-ben is. Neje kettő volt ; az első Jenéi Anna, (kivel Tisza Jenőt), és a máso- dik Teteti eni Anna 2), (kivel a te tétleni pusztát kapta. Férfi-ágon uno* kaiban halt ki , leány-ágon a Földváry osztatlan nemzetségben áll fen.

Czimere a családnak f mint itt látható, és mcllyet a család ugy látszik az ujabb időben megbŐ vitetett , ez : a vért n jobboldali szeglet- ből a baloldali szegletig nyúló szalag vagy ge- rendát mutat , mellynek felső részében három zöld koczka, alsó részében pedig vörös nyíl szemlélhető. Ezenkivül a vért négy udvarra és egy közép paizsra oszlik. Az első és negvedik udvar 7 mellyeken az emiitett gerenda végig nyúlik., kékszinü. A második udvar ezüst, és ebben zöld halmon nyugvó koronából vörösbe Öltözött bajnok emelkedik ki, jobbjában mez- telen kardot, baljában harapófogót tartva. A harmadik ezüst udvarban az ősi czimer a vörös csizmás és nadrágos jobb láb meztelen karddal átütve látható. A sziv-vért arany udvarában egy emberi kar irótollat tart. A paizson két nyitott koronás sisak van. A jobboldalin a paizsbelr vitéz karddal és harapó-vassal emelkedik ki. A baloldalin fekete egyfejü sas kiterjesztett szárnyakkal kioltott nyelv- vel tűnik föl. Foszladék jobbról aranykék , balról ezüst-vörös.

Bernátlif y család. (Olovaczi, báró). Az ujabb időben (e szá- zad elején) lépett a bárók közé, ugy látszik Antal és Józsefben, kik 1812-hen a Ludoviceumra 1000 forintot ajándékozták3). József bölcsészeti és egyházi jogtudor, előbb (Í8í5.) a kalocsai érseki megyé- ben kanonok, bácsi főesperes, hittani tanár sat Később (már 1825-ben) nagvváradi kanonok. A család előnevét Olovaczról irja.

Beraolák család. (Szlaniczki). Árva megyei nemes család. A tudományosság terén feltűnt e családból Bernolák Antal, ki szin-

*) Földváry osztatlan xrztség levéltárából.

*) Wagner ms. tom. LXX.

») L. az I827-ki XYIII. törv. oa.

BernHeder - Bertalanffy 3$

tén Árva megyéből eredt; pappá lévén , előbb cseklészi (17$2.} utóbb (1809.) érsekújvári plébános és alesperes. Nyelvészeti értekezést (1787.) és tót nyelvtant adott ki *). E család egy ága — nagyon elesve — Nó- grád vármegyében Diós Jenőn él.

Bernrieder család. Külföldi származás , J ó z a e f vétetett be honfiusitás által az 1827-ki országgyűlésen2). Birtokos a család Tolna vármegyében.

B ersenyi család. (Egyházas nagy- berzsenyi). Somogy me- gyei birtokos nemes család , beházasodás utján birtokos Vas megyében is. Ismertté tévé e nevet Bersenyi Dániel a költő , született kemenes- allyi Hetyén 1776-ki május 7 -kén. Több vármegye tábiabirája , és a m. tudós társ. tagja volt. Meghalt 1836-ki febr. 24-kén Miklán ősi bir tokán *). Neje Dukai Takács Malvina volt, a költő Dukai Takács Évá- nak nővére. Szülőit és gyermekeit mutatja e kis nemzékrend :

C C Lídia (nagy-alásonyi Barcza Károly

I Dániel \ táblabíró neje 1843.)

T«irt. H^r^A J 1776-1836. <J

l Malvina) I Antal.

[ László.

E családnevet ujabb időben írják Berzseny i-nek is.

Berséuyl család. Az előbbitől külön családnak látszik azon nemes Bersenyi ág , mellybŐl Demeter az egri megyében Eger vári szent Péter prépostja volt, és 1708 ban Bártfán latinal egy jogi érte- kezést nyomatott *).

Berta család. Zemplin megyei armalista család Szirmay szerint

Bertalan család. Zala varmegyében székel.

Bertalanffy család. Sopron vármegyei nemes család, melly- bŐl Pál szül. Pulyán *) 1806 ki január 25-kén. Jesuita lőn 1725-ben. Meghalt 1 7 63-ki január 15-kén Komáromban, hol a középtanoda igaz- gatója volt. Több munkát nyomatott magyar nyelven C}).

lllynevü nemes család jelenleg is van Nyitra vármegyében.

1 ) Horány i nov. mera. 441.

') XLII. tórv. ez. 16 §.

*) L. „Ő s s z e a müvei" kiadását Dbbrentey Gábortól.

%) Horányi Nova Mem. 444. L

*) U. ott 445. A magyar írók életrajz gyűjt. 49. lap. szerint Caávcn szü

letett.

•) Az idézett helyeken munkái élés >roltatnak.

34 Bertha.

Kerti* a család. (Felső-Őri). Vas várraegyében a Pinkává patak mellett fekszik Alsó- és Felső-Eőr helység , mellynek lakosai már a XIII. században őrök (határőrök) voltak, és I. Károly király 1327-ki oklevelében őrnagyságnak neveztetnek. Az iker helység a né- metség közepén egy magyar szigetet képez , körül lévén véve német lakosú falvakkal , reform, hitvallásukra nézve is a vidéktől különböz- nek. E két helységre Rudolf király 1582-ki febr. 18-kán hatvannégy külön nevű nemes családnak ad adománylevelet, mellyek között a Bertha család is említetik. E családok nevei legtöbbnyire kereszt- nevekből állanak, mint A n d o r k o (András), Bertók, Kázmér, Alberth, Kelemen, Adorján, Benkő, Orbán , Ádám , Finta , Bertha , Fiiep , Páll, Fábián , Gáli , Imre , Thisba , Gerőcz , Gángol Simon , Miklós , Steft (István), Farkas, Pongrácz, Bálás, Bartholomei, Folta 1)-

A Bertha családnak Vas megyében maradt ágából Ignácz mácod alispán volt , Antal pedig előbb aljegyző (1833-banj , utóbb (1839-ben) országgyűlési követ volt.

Egyik ágnak leszármazása a múlt század elejétől imez :

Sí József í Sándor ( Erzse (Gőcze Bért.

Mihály ) született ] szül. 1796. ) 18Ö7.) ( Felső-Órben ( (BatogLy Mária). ) Nina.

( Sándor.

E nemzékrend törzse Fülöp Vasvármegyében az 1733-ki ne- mesi vizsgálatkor produkált. Fia Mihály Felső-EŐrben birtokolt, mit ennek íia József zálogba adván , Komálnom vármegyébe költö- zött, és e megyében született fia Sándor Ete nelységben 1796-ban, a ki iskolái bevégeztével az ügyvédi vizsgálatot letévén , Pestre telepe- dett meg, és a magyar akadémia ügyvéde, és lev. tagja lŐn. Az 1825-ki országgyűlésen jelen lévéa , azt részletesen leirta , az 1830-ki ország- gyűlésről pedig „országgyűlési tár ez át" adott ki 1843-ban. Az 183% -ki országgyűlésen a kerületi naplót szerkeszté sat. Vasvár- megyétől nemességéről 1833-ki nov. 4-kén bizonyítványt vévén ki , azt 1834-ki márczius 22-kén Pest. 1835-ki aug. 26-kán pedig Nógrád vár- megyében hirdetteté ki 2). Néhány ev eíÓtt elhalt nejétői Baloghy Máriától élő gyermekeit a nemzékrend mutatja.

') A vasvári kapt. 1610-ben (in festő transiigurationia Dni) kelt átiratá- ból. L. Nógrád várm. 18fíí). Jegyzőkönyv. 1L01. ss.. alatt Pongrácz Mihály ne- mesi bizonyítványában is.

2) Nógraü várm. 1335-dik évi jegyzőkönyv 1435. nz. a.

Berthóthy

35

Czimere a család az itt látható metszvéty szerint kék mezőben hadi férfiú kivont karddal, fölötte csillag ragyog ; a vért sisakja fölött pedig pénczélos kar szinte kardot villogtat.

Berthóthy család. (Berthóti) E Sáros vármegyei család, mmt már e munka I. kötete 232. lapján a gágyi Báthory családczikkben érint- ve, és a nemzékrenden kimutatva áll , szintén az Aba nemzetségből (genus) eredett, t. i. Péter (C. Petrus dictus Fethewcz de genere Aba) ispán- nak fiától Pétertől Szaláncz vára urától nem- zett unokája Mihály volt a Berthóthyak Őse *).

A Grömör , Sáros , Szabolcs , Zemplin várme- gyékbe kiterjedt család teljes családfáját adatok hiáuyában nem adhatván, csak néhány a történe- lemben ismertebb tagjairól tehetek emlitést

Berthóthy Szaniszló 1504 — 1522. Sáros megyei alispán *), és Sáros vára kapitánya 1526-ban3). Márton 1542-ben szintén ott alispán, 1547-ben pedig követ*). János 160Oban alispán5). Ber- thóthy Borbála 1 599-ben Korláth Kristóf özvegye 6). G á b o r 1 680- ban Szepes vármegyei alispán 7) Ez , vagy másik Gábor tesz jelen- tést Zemplin vármegyének 1704-ben, hogy Rákóczy Heiszter seregein győzelmet aratott 8). — Ferencz 1707-ben Rákóczy nak felső-magyar- országi vezénylő tábornoka, és ennek nevében 1708-ban fölhívja Zem- plin vármegyét a fölkelésre •).

•) "Wagner Mss. Tabelláé gen. tab. 1. későbbi kéz e szavakat irta a család- fán ezen Mihály neve mellé : „Honim (t. i Berthótkyorum) totum ferme Ar- chívum est in collectione Nic. Jankovich, inter címei ia Diplomatum repositnm/

*) Lehoczky R. Hang-, stai et ordines.

a) Wagner: Diplom Sáros.

*) Lehoczky id. h.

*)U. ott.

e) Prothocol. C. Neograd. anni 1599.

*) JLtehoczky u. ott.

8) Szirmay C. Zemplin, not hiet. 287. L

9) U, ott. 290., 292 , 299. 1.

3«

Bertók — Berseaezet

Czímere a családnak — mint a legutóbb említett Ferencziiek pecsétéről vétetett : a paizsnak (valószínűleg kék) mezejében koro- nán kiterjesztett szárnyakkal álló egyfejü sas, ugyanaz a sisak koronáján is.

Zemplin megyében birtokos a család (1803-ban) Szacsúr és Sókút helységben 1).

Bertók család. (Felső-Őri) Egyike azon nemes családoknál, mellyek Rudolf király- tól 1582-ben Vas megyei Felső- és Alsó-Őr helységre adományt kaptak. (Lásd Bertha csa- lád).

Bertók család. Ujabb időben neme- sítetett meg. Bertók László 1790-ben szerezte az armalist illy czimerrel : fehér mezőben zöld tér fölött vörös mezbe sárga csizmába öltözött bajnok áll , kivont karddal , mellynek hegyén törökfej vérzik. A sisak koronáján vörös ruhás kar nyugszik, hasonlóan kardhegyén tőrökfejt mutatva. Foszladék mindkét oktairól ezüst-vörös 2).

Illynevü nemes család Esztergám vármegye lakosai között szá- mítatik.

Bért ram család. Külföldi család, mellyből Bért ram Ferencz Vinand 1687-ben nyert magyar indigenatust 3).

Bervonoszecz család. Mária Terézia által 1768-ban ne- mesítetett meg Bervonoszecz György Farkas. Czimere ez : a paizs ud- varát egy kettős ezüst és vörös színnel koczkázott szelemen (Wappen- Balken) közepén osztja kétfelé , a paizs felső udvara arany , mellyben egyfejü fekete sas emelkedik ki. Az alsó kék udvarban fehérbe öltözött emberi kar , markában kivont kardot szorít ; a kard hegye fölött két oldalról két hatszögletes csillag ragyog. Ugyan illyen kar látható a paizs sisakja fölött a koronán nyugodva , két kiterjesztett sas-szárny között. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék *).

Berzenczei család. Somogy vármegyében 1473 ban birt Ágatha , Berzenczei László özvegye. E Lászlónak atyja György, ennek Loránd volt *).

'jUTaz : not. topogr. 334. 336. 1. 2) Adami : Scut. gentü. tom. I. • ) XXVIII. térv. c*. *) Collect. herald. Mis. Kro. 28. t*) Gr. Teleky Hunyadiak kora XL 497. XII. 269. 437.

Berzenczei — Berzeviezy 37

Berzenczei család. (Grörgény szent-imrei). Erdélyi család, lakhelyök Marosvásárhely vidéke. Berzenczei István 1733—44 közt k irály bíróságot, egyéb tagjai közhivatalokat viseltek. E család nevét — úgymond KóVáry ') — az utolsó evekben Berzenczei László és Antal tevék emlékezetessé. Családfájok az alapító Ferencztől, Mihályon, Lászlón, Istvánon jő le az itt következőleg *) :

János S

Antal (nőtlen)

\snltn \ i Mhtíf S (Gr. I

jászló < (Barcsai i An

(Baranyay f Erzse) J Borbála) J r ( István

17;o \ í Mihály ^ (Gr. Haller f János (nőtlen)

Uúő- 'László ? (Barcsai • Anna)

( Ei

(K»n Ilona) I (B fty \ ^E„se)

iyay f Erzse) J tía) j

Kata ( Mariáss i László).

Ferenci ? László l Vilma

ffWpi I (Kajdácsi ( Klára &) Rózaf 1852).

Miklós (Szarvadi Kata)

Karolina (Cserei Elek).

Berzeviezy család. (Berzeviczei , báró és nemes) E jeles nagy, és régi terjedelmes családnak törzse R u t k e r (Rüdiger . Rud- gerus, Rutgerus, Rutkerus Comes) ispán, t. i. vármegyei ispán az előbbi államszerkezet értelmében, mert azon időben, midőn Rutker élt (a XIII. század elején) hazánkban a német grófi rang mint nemesség i fokozat egész családokra kiterjesztve ismeretlen volt.

B. Mednyánszky Alajos , ki e család történeteit ékes történelmi tollára raéitatá , irja 3) : hogy „százados régi szájról szájra terjesztett hagyomány ezen Rutkert a tiroli havasok jeges bérczeiről a kár- pátok közé költözteti, és a kornak és körülményeknek egybehaspnlitása nemcsak hitelességet ád , hanem némi valószínűséggel azon tiroli csa- ládot is megengedi meghatároznunk, mellybŐl eRudgerus Comes származott. Azt tartja t. i. nevezett tudós , hogy Rutker egy sze- mély a merániai herczegnek Berthold- és Ott o-nak okleveleikben

') Erdély nev. családai 36. 1. *) ü. ott.

a) Kormayr u Mednyánszky Tasckenbuch túr vaterl- GeschicJite 1820 Jahrgang.

38 Ber/.evieey.

előforduló Rudigerus de Mátra y-val *) , ki Tirolból épen azon korban tűnik el , midőn Gertrúd mint II. András király neje a ma- gyar királyi lakba költözik. Mert — úgymond — az Andechsi háznak semmi más tiroli hivatalnoka nem viseli ezen keresztnevet azon korban, csupán Rudigerus de Foreis, kit itt azért sem lehet gondolni, mivel a brhreni püspökség hűbérese volt."

Rutkernak neje , ki Grértrudnak II. András királynénak udvari hölgyei közt állott, szintes külföldi volt , és a nevezeti királynéval jött be Magyarországba. Rutker nejének testvére Adolf szepesi prépost, különféle követségekben a római és más udvaroknál érdemeket szerzett magának ; és a királyné testvéreinek is Bertold kalocsai érseknek , és a bambergi püspöknek gyakran élete veszélyeztetésével is — mint az oklevél magasztaló szavai állitják — fontos szolgálatokat tett. Jutal- mul II, András király Adolfnak és nőtestvérének 1209-ben egy már azelőtt a bambergi püspöknek , és most általa Adolfnak engedett darab földet adományozott *) a Szepességben , melly jószág a Poprád vize mellett a kárpát legmagasabb csúcsa tövében fekszik.

E darab f&ld , mellyre kevéssel később a most is fenálló N a g y- Lomnicz, Kunsdorf, AitwalddorLésaz 1360. körül el- pusztult Mekler helységek építtettek, a Berzeviczy családnak első ősi birtoka, melly későbbi királyi adományok által ismét szaporodott. E birtok a kárpátok legmagasabb csúcsán kivül azon kis, de szép rónát a kárpáti havasok lejtőjén , Poprádon túl a hegy vonalon egész Eis- dorfig, és a kolbachi két regényes völgyet is magában foglalja.

A családnak törzse Adolf prépostnak nővérétől származott öcscse az emiitett Rutker Ion, kitől a családfa 3) igy jő le :

*) E Mátray aevü családot az érdeklett tudós feledé megismertetni bő- vebben.

*) L. az oklevelet a Berzeviczy család levéltárában egy a szepesi kápta^ lannak 1336-ki átiratában 9-dik szám alatt

*) Leginkább a t. család saját cemzékrendi táblája szerint. — Ezenkívül találhatni a család nemzékrendét Wagner Ms. tom. LXX — Egy részt Geneal. auth. Ms. Hiro 207. Lehoczky steromatogr XI. 50. 1. aat.

Berzevíczy.

49

Rutkér ispán 1209.

f. tábla.

S

Hennán 1246.

(Comes Polanus de Sobfalva F et Scepus) |

András j(de Sobfalva, I máskép I Hnnsdorf)

János (sobfalvai) 1326. Miklós, plébános 1401.

Péter

de Sobfalva

János f 1880.

Pétét de Sobfalva

Polán 1 1401. de Sobfalva. Dorottya

Kakas ] Miklós f

(Gallus) f 1296-1326 neje

Adél he ii.

I. Rikolf de Scepus

ispán 1246-12701

1

Lumniczi

s Berzeviczi

János tti estet

1296 1329.1343.

Lásd őt és agát a II. tábláu.

Margit (Tornallyay Bódogne) Erzse (Zkárusi Tóbíásnc)

Ií. Rikolf mester

Tarkói. 1296. 1329. 1343

Moko.

.)

Ettől eredi a Tárczay kihalt család.

Henrik í ^UJia (^ercnoz saepesi várnagy né) \ f 1322.

Rutker, a törzs két fiúi hagyott maga után. Oklevelekben Comes Hermannus alias Polanus, és ComesRjcolphus de Scepus neveztetnek. A két testvér az 1209-ben II. András királytól nyert adományra 1246-ban IV. Béla királytól megerősítést kaptak '). Mindketten szilárdan maradtak IV. Kúti Lá3zló mellett ; és idősb ko raikban is kitüntetek magukat IV. Lászlónak a nogai tatárok , az olda- mur alatt föllázadt kunok elleni csatáiban , valamint a németujvári grófok, és a trónkövetelő András (III. vagy velenczei) ellep — Her- mán GyŐr ostrománál a királyi zászlót hordozta , és nehéz sebet ka- pott, melly miatt keze holtig hasznavehetlen maradt ; Rikolf szintén veszélyesen megsebesítetett A márkusfalvi várkastély ostrománál Sze- pesben Rikolf és Hermán testvérek fogságba kerültek. Ezen szolgalat- juk jutalmául 1278-ban ÍV. László király az annak előtte is már Po

'.) A családi levéltárban 8-dik szám alatt, 1302-ben kelt átiratban.

40 Berzeviczy.

lanus Comes-nek ajándékozott Doman (pomanyoiz) helységet, mint a szepesi várhoz tartozót és közelfekvőt ismét visszaadta.

Hermannak maradéka, melly legtöbbnyire Sobfalváról irta magát, a XV. század elején kihalt.

Rikolf fiai közül különösen kitünteté magát Kakas (az okleve- lekben Kokos vagy Gallus) , kinek neve máig fenn van Kakas Lom- nicz helységnek nevében , és egy éhez közel fekvő rétében , melly K o- k o s ch-r é t-nek neveztetik. A III. András király halála után beállott trónkövetelési mozgalmak korában tett érdemeit elmondja egy 1307-ben kelt oklevél, mellyben Róbert Károlytól Nehre (akkor Eurstráska) falut kapja adományban. E szerint elejétől fogva a nevezett király hive volt , és a csehek által elfoglalva tartott Szepesvár ostrománál 32 cse- lédét és két rokonát veszté el, Önmaga pedig nehéz sebet kapott ; végre az esztergami vár megszállásánál a királynak saját szemeláttára ujolag megsebesült, és a ledobott kövek által két fegyveresét veszté el ').

Az eőri (euri) uj szerzeményhez tartozó birtok egy részét a Du- najecz mellett fekvő Brúnó szerzetesei zárdájának ajándékozta, de mellyet testvére il. Rikolf nemsokára visszaváltott. Ugyancsak Kakas 1313-ban testvérével lomniczi Jánossal Landek falut a mecho vitákkal Sáros megyei Komlós helységért cseréli el a). Kakas éke vége felé Judex montanus de Smenlnychbanya (de Schmölnicz = Szomolnok, nem pedig Sclmeczbánya) hivatalt 3) viselt ; és mivel gyermekei elhal- tak , birtokait Rikolf és János testvéreire hagyta , és végrendeletét Ró- bert Károly is megerősité 1327-ben *).

Henrik (I. Rikolf fia) szintén fiörökös nélkül halt meg. Leánya Anna Frankíi Tamás (Thomas fílros Frank) szepesvári várnagyhoz menvén férjhez , 1322-ben Szálak falut kapta nászajándékul nagy- bátyjaitól 5).

II. Rikolf (I. Rikolf fia) Tarkörül irá magát, mert testvére Kakas Tarkő egy részét Mohol fia Istvántól (a Comite Stephk) meg- vévén, azt II. Rikolfnak adá el 20 markáért 1310-ben 6). A rozgonyi csatában trencséni Máté ellen , valamint Sáros vára ostromában kitün- tetvén magát, 1312-ben Károly királytól három erdőt kapott adomány-

x) Az oklevél a családi levéltárban 21. szám alatt.

2) Szepesi káptalan 1334-ki átiratában családi levéltárban 39. sz. alatt.

s) Mednyánszky id. h. 136. lapon hibásan „Schemnitzbányát41 ir.

*) Családi levéltárban 7. 180. 37. 47. sz. alatti okmányok.

5) Szepesi káptalan 1335-ki átiratában cs. 1. tár 156. sz. a.

*) Szepesi káptalannál bevallás. Cs. 1. tár 264. sz. a.

BerxevleEY

41

ban *). E IL R i k o 1 f törzse lett a már kihalt T á r c z a y családnak, mellyrÖl e munkában a Tárczay csalá d-czikk nyújtja az illető le- származást.

Ezek szerint I. Rikolf gyermekei közül a Berzeviczy család ala- pitójául, fentartójául csak I. János mester maradtt , kinek ivadékát mutatja a következő

II. tábla.

I. László <? I. Miklós

1329. 43. ASoldos leány)| (de Farkas- / falva) I

' I. Pál

. Jakab

Sgyed 1405.' III. Jakab í Lásd ezt és ágát

Loraniczky , a III. táblán, de Berzeviczef Jakab ág. 1470-1477. \

III. Rikolf Landeki prép. 1343. 60.

III. János f I. Frigyes f

V

i

í II. Miklós II. János <de Berzevicze j !• Henrik de Berzeviczef 1360-1405.' U-J 1343. 1357.

WI. Jakab

j Mi

I. Szaníszló f Miklós f 1395

w U

s a

i

Herke

János 1395

1404.

Pál 1395. f V Szaníszló \ János

II. Frigyes f

Menyhért 1459 t I. István < Ili. Frigyes

1440-79. , 1469. t

(Budameri i I. Kristóf + (Konya Anna)l III. Miklós 1487. f \ o Hedvig t

Margit (1. Kapy

Sandrin. 2. Tussá y

Ján.) I5l0

Erzse 1474. (Bátnori László).

vagy Henrik i István de Berz. (et Cserép )[ megöletett 1340. k

II. Szaníszló 2 Ettől Szaníszló ág. (BuchaiKata)j 1440-1479. ILásd a VII. táblán.

Ilona)

L Mihály de Berzevicze 1329-1343.

János (Schwwrz) 1446-56.

(Derencsenyij Péter , szepesi főisp. (

1405. 25. és tárnokmester. \ Dunajecz Örököse.

Miklós. < Ennek jut Berzevicze vára.

István 1395.

IV. Jakab 1405-25.

Mik 163 Margit (Eperjesi Andr.)

Pohárnok István

1425- 60.

Tamás 1403-29.

i Apollónia (Hatvani Mátyás) Erzse (Szinyey János) Kristóf f 1439. I. Mihály 1425.

r Lénárd 1460. Detrik J (neje Kata Lapispaky

vagy j Zsigm. Özvegye) Tivadar.! László 1395-1465. f János 1439.

0 Családi L tir. 134. sz. alatt.

42 Ber«*v!czy.

E családfa !) élén álló I. János mester , ki Lomniczról irván ma- gát, Lomniczynak is neveztetett, 13!7-ben egy Grünwald nevű erdőt népesített meg , mellyen a mostani Bálás vágás támadhatott.

A Berzeviczyek birtokaik már 1326-ban Szepes és Sáros várme- gyében szélesen kiterjedtek. Berzevicz helysége még 1317-dik etött alapitatott. 1343-ban a két (akkor már csak egyedül élo testvér) t. i. I. János mester és II. Rikolf között végosztály történvén , ez által a két ág (úgymint Tarkó és Lomnicz, később Berzeviczy) birtok-állapota Örökre elhatároztatott. Tarkó várát Rikolf már azelőtt felépité , és - mint már említve volt — a Tarczay család alapító törzse lön. János ága pedig Berzeviczy néven lett ismeretes.

Ezen t. János gyermekei közül III. Rikolf iandeki prépos volt 1343 — 1360-dikban. I. László, ki Farkasfaí várói íratott , E^yed unokájában halt ki. Egyednek anyja a Soldos családból volt , és 1347- ben már férjének Miklósnak Özvegye *).

I. J a k a b (I. János fia) szintén unokájában Miklósban , ki Össze- töretett (contusus) — hal ki.

I. Jánosnak következő három fia az eddigieknél nevezetesebb

I. Henrik — a magyaroknál Herke — 1340-ben élt , Lomniczról és Berzeviczről íratott , neje Derencsényi Péter leánya Ilona volt. Fiai közül Péter ifjabb korában már Zsigmond király udvarába került, és ennek hasznos szolgálatokat tett; követségben is járt a lengyel ki- rálynál. Több évig török fogságban is volt. Zsigmond királytól 1425- ben kapta Jamnik helységet3). Hivatalára nézve Szepes vármegye főispánja , és tárnokmester volt. Meghalt 1432. táján. Ugy látszik — írja Mednyánszky — hogy & épité Dunajecz hegyvárat hasonnevű folyó mellett (most Nedecz a lengyel Schornstein végvár irányában) mert fia János „h a e r e s c a s t r i Dunajecz" iratik. Ezen J á- n o s az okmányokban Schwarz (fekete) névvel jelöltetik, azon okból — sejti a nevezett tudós — mivel Dunajecz mellett nagy fenyves erdőket birt, mellyeket birtokaiban lakó német alattvalói Schwarzwálder-eknek neveztek. Ezen János (niger) többi közt Albert királytól 1439-ben

1) E családfán némelly tagokat megszámoztam , azonban végig ez eljárást illy szerte ágazó családnál követni több oknál frgva nem tartottam alkalmasnak.

*) Quietentia nobilis Dnae Soldos relitae Nicolai iilii Ladíslai de Farkas- falva, filiae Stephani de sz. Mihály super solutis Jnribus per Jacobum etPanlum affines suos Anno 1H47. Családi ltár 327. sz a. — És másutt Dnae Soldus filia Stephani filii Marci de Marcusfalva 1346. — U. ott Procur. Constitutioban.

3) Wagner Aaal. Scepus. I. 140. lap.

Bcrzeviczy. 43

Agárd ialut kapta adományul Nógrád vármegyében, de e miatt több megtámadást szenvedett, miért is 1446-ban az ország rendéinél, 1461- ben pedig Mátyás királynál oltalomért esedezett , mit meg is nyert. 1470-dik körül maradék nélkül halván meg. birtokai, rokonainak ellent- mondása daczára is az akkor hatalmas Szapolyay Imre által elfoglal- tattak. Tetemei a nagy-lomniczi egyházban nyugszanak , hol sír rava- talán a Berzevíczy czimer következő fölirattal áll : „Hic obiit Egreguis vir Dominus Joannes Schwarz de Berzevicze. 14**. Benne kihalt Hen- rik vagy Herke ága.

I. Mihály (I. János mester fia) 1350-dik körül szintén várat épitetett mapának Berzeviczén, egy dombon , szent Quirinus temploma irányában , és azóta maradt ez ágnál a Berzeviczi praedicatum *). Ezen Mihály szép atyja (abavus) azon Istvánnak, kia családi ok- mányokban Pohárnok Istvánnak (Stephanus Pohárnok) nevez- tetik. Ennek neve történeteinkben gyakrabban előfordul , mert Zsig- mond és Albert királyok korában a közügyekben az előbbieknél élén- kebb részt vett. A hussiták elleni csatákban vitézkedett Trencsin vára oltalmában is része volt. Követségben járt a lengyel királynál és Mold- vában. Az oláhországi expeditioban Dán vajda részére a székelyek és szászok kapitányává választatott. 1430-ban Zsigmond Likava várnak (Liptó vármegyében) a hussitáktól elvételével birta meg. Növelé erde- meit, hogy a közügyekben saját költségein fáradott, egykor török fogságba esett, Detrik testvérét önpénzén válta ki. Jutalmul több ado- mányt kapott. 1435-ben kapta Zsigmond királytól Nyarad (Nyaragh) falut és Olaszi és Mérgei fblde pusztákat Borsod megyében , mellyekbe az egri káptalan által beiktattatott 2). Ugyan ez évben ( 1 435.) enged- ményeztetett Zsigmond királytól , Heves vármegyei E r k nevű falujá- ban várlakot építeni Már előbb tiz évvel , 1425-ben Borbála királyné- tól kapta Ajnácskő várát (akkor Nógrád megyében volt e vár az ok- levél szerint) és Boldogfalvát Hatvanhoz közel Ó-Buda vármegyében s) adományban. 1447-ben Nyarad birtoka végett pelsőczi Bebek Imre er- délyi vajdával pörlekedett, miután ez nevezett helységben némelly földjeit és erdeit elfoglalta \). 1453-ban László királytól ismét maga és

') Mednyánszkr id. h.

*) Bátkori Miklós országbíró itéletterele 1578 W. Családi Itár. 42& *z a.

*) Családi Itár. 251. 262. az. a. „possessionera Boldogfala in Cottu vetero Bndcnsi propo Hatvaiiu az oklevél szarai. Értendő Pilis vármegye

*) Reiatoriae Cappli agriensis super Admonitione et Evocaiione Bm^rici de PetsÓoz Vajvoda* Transylv. etc. 1447. ü. ott 82. sz. a.

44 Berzevlezy.

rokonai részére Heves vármegyében Seegh falut kapta adományban. Heves vármegye főispánja *) is volt. (1442-ben. Miután Kristóf fia meghalt, birtokait eladás ürügye alatt leányainak és vejeinek akarta kezeikbejátszani, mi ellen Lénárd nevű unokaöcscse 1459-ben mint örökösödő fél tiltakozott jelesül Heves megyei E r k , Kewrth, borsodi Nyarad, Pest megyei Saskúth helységbeli birtoka, és Budai házának elidegenítése ellen 1),

I. Mihálynak ágán Lénárd (Leonhard) , kinek neve egy nagy lomniczi Leonhardsburg nevű térben egészen időnkig lejutott , és ki 1479-ben még élt, utolsó volt ágában. Ez megharagudván azon akadá- lyok miatt, mellyeket pazarlásai hajlamai elé egy rokona gördített, minden birtokait elzálogositá. Ezen jószágok egymásután a törökök, er- délyiek ellen harczolt gróf Ruebernek , majd Tökölynek , a királyi íis- cusnak és Késmárk városának jutottak birtokába, mellytől a esalád majd háromszáz évi perlekedés után , csak 1751-ben ekkor is nagy ál- dozatokkal kapta azokat vissza.

Miután illy módon H e n r i k és M ih á 1 y maradékai is kihaltak, a lomniczi I. János fiai közül csak még a Berzeviczy II. János iva- déka maradt fen. Ennek fia II. Miklós (1360-1415.) Ennek többek közt unokái III. Jakab és H. Szaniszló által a család mai napig virágzó két fő ágra szakadt. Amaz Jakab, emez pedig Szaniszló ágának neveztetik.

És itt előbb az egyik ágat kell végig megismertetni , és azután térendünk vissza ismét Szaniszló ágához.

I. Jakab ága.

III. Jakabnak, ki Berzeviczi Lomniczkynak is neveztetett, és ki- nek a nagy-lomniczi curia is birtokában maradt (1470—77), ága igy jő le a következő III. táblán :

*) Teleky : Hunyadyak kora X. 123.

*) Ca. 1. tár. 412. az. alatt. 1574-ki átiratban.

Berzeviczy.

45

•III. tábla.

c

■es

2

0)

>

M i»

0)

PQ

«

9

s

o

4

Miklós

(Zwinyei Potentiana) 1440. 59. 88.

Margit (Torday

Andrásné )

János. 1511.25. (Págztohi Orsolya).

Kristóf (Schwarz) 1511-1555, Bertóthv Kata).

István -j- 1486*.

László f

Mártka (Kellemesy Menyhért)

|felsőmagyar- jLásd a IV. táblán, országi I főkapitány. J \(Kapy Ilona).1

László f

Zsigmond

Margit 1557, iDobay Mili

Orsolya 1564

(Csepáufalvi

Antalné).

Ádám.

/ Mihály

András ftSzénássy Csicseryf Zsuzs.) Júlia).

László f Szepsy

Juli*).

Zsigmond t

Bálint 1535-63. (Lap. Segnyei] Margit).

Szepesi ágazat törzse. Lásd az V. táblán.

Kata 1559.

(Polánkail , . ,.

Janosr.é). veronika (Berzeviczy Mártonne).

Orsolya (Bornemisza Miklósné). Mária.

Márton < János

Dondaghi i 1613' báró, lengyel! .

kancellár I Kristóf.

(Báthory f Erzse.) (^

Ezen ág élén álló Jakabnak fia Miklós, ki 1466-ban nagy- bátyjával Szaniszlóval perlekedik , mert ez Berzeviczén , hol serház is volt , több földjét elfüglalá *), Zwinyei (jelenleg Szinyei Merse) Potentiana *) nejétől mint a táblázat mutatja , több gyermeket nemzett. Négy leánya kikhez ment férjhez, szintén ott látjuk. Legidősb fia János birtokaiban Laszky által háborgattatott. Eunek neje Pász- tohi Miklós leánya Orsolya volt , kitől azonban gyermekei nem ma- radtak.

Testvérei közül egyedül Kristóf, — ki Schwarznak is nevez- tetik az okmányokban — tartá fen ágazatát Berthóty Katalintól nem- zett gyermekei által. Ez testvérével az említett Jánossal II. Lajos ki-

*) Protestatoriae Capü de Scepus. 1466. Qsaládi ltár I K. *) Atyja Joannes de Zwinye, anyja pedig Erzsébet a Pohárnok Berzeviczy Is* vannak leánya volt, és igy különben is rokona férjének.

48

Berzeviczy.

töltött életnek. íme ezt és ennyit kivan a királyi oklevél a család czi- mere által jelvényeztetni.

a) Bárói ágazat.

IV. tábla.

. . /János sz.

ú* a i

* * I 1569.

£5| 1604 f

8 y I (Berzevi

° *-• 'czy Ilona)

Tamás 1616—1636. /János (Kolacskov- 1637. szky Zsófia) l (Szi- özv. 1659. 1 nyey lAnna.) Zsigmond. 1 i( 1608-1634 Görgei Zta-^gm.

iGusicli Borbála Ko- j Anna lacskovszky If 1682. Istváné.") I _ristóf 1569-1594. f Margit (Kúa Györgyié ' Miki.

1583. V Anna (Berthóty Miklós.)

báró Fe

János

1744. jrencz [királyi szüle fc. ^Ferencz

!Z )

János liéczei plébános

tanács. (Báró

zsána).

János 1725. (Már- já8sy Éva.)

iüier Anna

Mar.)

Zsig- mond 1756. f

1742.

;<b vé-

csey Teréz)

János.

Annát

Teréz

(ftóth- né.)

I

MíkL+f

Tl Miklós, táb.

Ilona I (Szül. Iványi

(Fejér- 1 Ilona.)

pata* | Ilona (Kapy

ky 1, Gáb.)

Ad.) SÉva (Márjássy

Miklósné.)

Anna, (Róth

Ádám.)

Zsig- lL*«l<* t

mond. ?í*ífrnok

^Miklós f

Gráczban.

Antal f

Vinczefl834. Szinyei Anna

József f

Mária (Bukovsx- kyné.)

A táblázat élén álló Györgynek fia János 1683-ban Sáros me- gye szolgabirája volt. Ennek unokája János 1637-ben negyed izre dispensatioval vette nőül Szinyei Annát. Ennek unoka öcscse azon Já nos , kinek neje Márjássy Éva , 1725-ben 60 éves volt. Fia ennek Is- mét János 1744-ben osztozott meg testvéreivel , kassai tartományi bizto3 , és kir. tanácsos volt , nejétől báró L'huillier Anna Máriától (ki később Engelhardt tábornok neje lön,) 1742-ki octob. 29-kén született fia F e r e n c z ágának báróságot szerzett. Báró Vécsey Ferencztől szü- letett legidősb fia János héozei plébános. Antal 16 éves korában.

Berzeviczy.

45

1

%

N V

X ti

N O

3

s

o

s:

V

los

Miki

(Zwinyei Potentiana) 1440. 59. 88.

János. 1511.25. (Pásztohi Orsolya).

Kristóf ( Schwarz) 1511-1555. Bertóthy Kata).

István *|* 1486.

László t

MártLa (Kelleraesy Menyhért)

Kata 1559. (Polánkai Jánosné).

Margit 1557. (Dobay Mih

Ádám.

L Mihály ( Zsigmond ^ András <(Széuássy [(Csicseryf Zsuzs.J Júlia).

Margit (Torday

Andrásné) Orsolya 1564 (Csepánfalvi l Antal né).

III. tábla.

lG54M562.]Inuen8bár6Íltg- felsőmagyar- JLásd a IV. táblán, országi I

főkapitány. í (Kapy Ilona).'

László -f-

1«m 2

iá ^

b

László f Szepay Juha).

Zsigmond

Bálint <

1535- 63. \ Szepesi ágazat törzse. Lásd az (Lap. Segnyeij V. táblán.,

Margit). f

Veronika (Berzeviczy Máríonné).

Orsolya (Bornemisza Miklósáé).

Mária.

Márton i

Dondaghi i

báró, lengyel J

kancellár I

(Báthory I

Erzse.) [

János 1613.

Kristóf.

Ezen ág élén álló Jakabnak fia Miklós, ki 1466-ban nagy- bátyjával Szaniszlóval perlekedik , mert ez Berzeviczén , hol serház is volt , több földjét elfoglalá *), Zwinyei (jelenleg Szinyei Mer3e) Potentiana 2) nejétől mint a táblázat mutatja, több gyermeket nemzett. Négy leánya kikhez ment férjhez, szintén ott látjuk. Legidősb fia János birtokaiban Laszky által háborgattatott. Ennek neje Pász- tohi Miklós leánya Orsolya volt , kitol azonban gyermekei nem ma- radtak.

Testvérei közül egyedül Kristóf, — ki Schwarznak is nevez- tetik az okmányokban — tartá fen ágazatát Berthóty Katalintól nem- ze-t gyermekei által. Ez testvérével az emiitett Jánossal II. Lajos ki-

*) Protestatoriae Capli de Scepus. 1466. Családi Itár I K. 2) Atyja Joannes de Zwinye, anyja pedig Erzsébet a Pohárnok Berzeviczy Istvánnak leánya volt, és igy különben is rokona férjének.

48

Berstviezy.

töltött életnek. íme ezt és ennyit kivan a királyi oklevél a család czi raere által jelvényeztctni.

a) Bárói ágazat.

IV. tábla

d ti

sí

-1 g

►^

János sz. 1569. 1604 f (Berzevi-

czy Ilona),

Tamás

1616-1636. ( János (Kolacskov- 1637. szky Zsófia) 1 (Szi-

Özv. 1659. \ nyey lAnna.)

Zsigmond. I

Í( 1608-1634 . Görgei Zsu- L . zsana). \j.iL»

r

báró Fe-

János liéczei plébános

János

1744. Irenoz [királyi flziiie t. ^Ferencz

fl680

IGusieli Borbála Ko-j^n:m

l lacskovszky l-f 168'j

Istváné. j I Kristóf 1569-1594. f Margit (Kún Györgyné ! Miki

1583. Anna (Bertlióty Miklós )

<

tanács. 1 1742. '(Báró j(b Ve

.Jauos 1725. (Már- jássy Eva.)

iilier Anna Mar.)

Zsig- mond 1756. f

csey Teréz)

János.

Annát

Teréz (Róth- né.)

Gráczban.

Antal f

VinczejlS34. Szinyei Anna

József t

Mária (Bukovsz- kyné.)

' Miklós, táb. i(Szül. Iványi

I Ilona.) Ilo.ua (Kapy ) , Gáb.) Ád.) \Eva (Márjássy I Miklósné.) [Anna (Róth Ádám.)

Zsig- iLAszló f

mond. {tábornok

f Mikldi t

a

I «

A táblázat élén álló Györgynek fia János 1683-ban Sáros me- gye szolgabirája volt. Ennek unokája János 1637-ben negyed ízre dispensatioval vette nőül Szinyei Annát. Ennek unoka Öcscse azon Já nos, kinek neje Márjássy Éva, 1 725-ben 60 éves voit. Fia ennek Is- mét János 1 744-ben osztozott meg testvéreivel , kassai tartományi bizto3 , és kir. tanácsos volt , nejétől báró L'huillier Anna Máriától (ki később Engelbardt tábornok neje lón,.) 1742-ki octob. 29-kén született fiaFerencz ágának báróságot szerzett. Báró Vecsey FerencztŐl szü- letett legidősb fia János héczei plébános. Antal 16 éves korában.

Rerzeviefty.

49

J ó z s e f szintén ivadék nélkül halt el. Báró V i n c z e született 1 781 ki mart. 16-kán Sáros várm. Paróczon, (más. adat szerint Kasain) 1795- ben Kassán iskoláit elhagyván , mint c a d e t Dalton , utóbb Alvinczy magyar gyalog ezredébe állott , és Olaszországba ment , hol sebet is kapott , s rövid idő alatt főhadnagygyá neveztetett. 1807-ben kilépett. de 1809-ben már a horvát fölkeló seregnél kapitányságot viselt. A lel- kes de kissé könnyelmű fiatalt kártyás társaságok örvénybe vi vek, atyja megvoná tőle segélyét , s igy kénytelenült rég kedvencz stúdiuma a szin művészetre adni magát , hol idegen név alatt lappangott Német- országban. 1817-ben atyja kiengesztelődvén, s nem sokára szülői el- halván , hazajött. 1818-ban házasságra kelt szinyei Merse Annával, 1829-ben alkalom nyilt szinészi tudományát és tapasztalatait nemzeti ezélokra fölhasználni, midőn Abauj várm. és Kassa városa kérelmer. az ottani magy. színház igazgatását átvette. E nehéz pályán pénz áldo- zattal , tanítással , buzdítással mozditá elő a m. színészet ügyét. Indít- ványára a megye eszközléséve) a m. aeademia jutaimokkal buzditá a dráma írókat. 1832-ben érdemeiért m. academiai t taggá is kinevez- tetett. Meghalt Kassán 1834 april 15-kén, kora 53. évében l) Egyet- len leánya maradt , Mária. E képen a bárói ág kihalásnak néz elébe.

b) Szepesi ágazat.

V. tábla.

/Bálint T

te

JU

'53

Ctt

!

IPál 162

13 ti

is

u , , w. I '325. (Pal (Görgeyt

i1?™8 icmA (Széjreiy) Zsuzsána.) 1 1 rJ lnI3 Erzse.) < özv. 1711. *

Miklós f Péter f

Borbála 1673. (Ormány Istváné.)

(Azary An.)

í Boldizsár 1730. (Róta

Anna.)

Jeremiás f 1570-1594

3*

a

"vKAta, »3* JBorbáU.

.Mi cg |Potent;a«a

I § ( Csuda

$ Gyorgyué;

15S4.

»o

3

f Anna. iint l Gyö

Horvát György.) 2. Drávecz- ky Gásp) Borbála (1. Szak- máry Ján.j

Í2Pongráczj Frusina Kristóf.

(Rajkai Qábor Soos I Eva(Ho(Tmáu Gábor .){ István.

Cl. Görgei Zsófia.

Í.Szinyey Ab.)

Ezechiel 1604-1708 (Fehérpa- taky Már.)

Pál f 1730. (Szegliy Mária.)

Lásd a VI. táblán.

Zsuzsa. (Berzevíezy

Sándor.) (Ilona (Görgey Zsig.) , Anna (1 . Keczer Sán.

2. Sustrik. And. ) [Kata (1. Palugyay Zsig. 2. Rady Mi- hály.)

'ária (1. Mndrán Dániel. 2. Cserve- nyák.) Bora (Semsey Pál.) Pál (Pálfai vai Jo- hanna.)

') Vallás : Nzti Encydopaed. 1. lap és ujabb IsmeivtU. 1. kot 544 I. cict- leírása közölve.

S!>

Berwvieayo

Bálintnak, kitől a táblázat kezdve van , neje lapispataki Seg- nyey Antal leánya Margit volt ; ettől született fia Miklós szepes me- o-vei s^olo-abiró volt 1572-ben. Ennek a többi közt csak két fia P á 1 és Bálint hagytak magok után maradékot. Bálint nak két neje volt , az első Görgey Zsófia, kitől Anna és Borbála, ésa má- sodik : S z i n y e i Anna, kitől Gábor és Éva nevű gyermekei ma- radtak.

Említett Pálnak , a Székely Erzse férjének két unokája B o l d i- s s ár és E z e c Ii i e 1 lettek atyákká. Ez utóbbi ága azonban elenyészett.

Boldizsárnak ágát a jelen ivadékig mutatja a

Sándor

(1. Sontagk Erzse 2. Stansitii Hor váth Bora)

VI. tábla.

C 1-től

^Farkas. (Szrnrcsány Erzse Özv. 1786)

J IPál ifj j Ferdinánd.

Z8ÍgmondjTeréz (Ber2eviűzy Gerg>) FErzse.

Boldizsár 1730. (Hőik Anna.) ki az V. táb- lán.

üsuzsa (1. Okolicsá nyi Fark. 2. Oko- liesányi Imre.

Kata.

-Teréz. (Stansith Horváth Bold.) Klára. (Baán János.)

2'i6] iTitusz Edvárd. Uladár.

Gergely a tudós. \ (Gr. DessewlFy^

V

(Berzeviczy Teréz.)

Leticzia 1832-től

(Egyed.

E VI, táblázaton főfígyelmü nket igényli Gergely a tudós , ki Kakas- Lomniczán született 1763-ban 1). A jogi pályát Késmárkon be- végezvén , és a törvényes gyakorlatot Szabolcsban Vay Istvánnál foly- tatván, 1784-ben ügyvédi oklevelet nyert. Majd külföldi egyetemeket hallgatott, 1788-ban pedig Parist és Londont látogatá meg. Tudomány és tapasztalással térvén vissza hónába , jövet Bécsben II. József csá- szárnak is udvarolt, ki őt szolgálatra buzdítva , pártolásáról biztositá. 1788-ban a helytartó tanácsnál mint fogalmazó kezdett hivataloskodni. Jelen volt az 1791-ki országgyűlésen mint jelen nem tevÖk követe , és ugyan ez évben a pesti zsinaton , mint hittársai küldöttje. 1795-bea hivataláról lemondván , kakas-lomniczi jószágába vonult , és életét a

*) Lásd életét Tudományos Gyüjtem. 1822-ki foly. XIL 3. lap. Es FelsÖ- Magyarorgz Minerva 1834. 1. köt. 3- 16. 1. arczképével együtt.— És köz haszna Esmér, tár II. 233 i

Berzeviczy.

51

tudományoknak és művészeteknek szentelé. Es ekkor gyüjté az adato- kat, főleg a kereskedést, az úrbér alatt volt nép állapotát , és vallás ügyét tárgyazó munkáihoz. Kéziratban maradt müvein fölül hét mun- kát nyomatott ki latin és német nyelven *). Meghalt 1822-ben Nejé- tói Berzeviczy Teréztől fia Titusz Edvárd. ennek fiai Aladár és Egyed stb.

Bevégezvén eképen Jakab ágát, át kell mennünk a másik fő ágra.

II. Szaniszló ága.

Mintt a II. táblázaton láttuk , í. Henrik két íia által a család két fÖ ágra oszlott. Jakab ágát a jelenig lenyúlva már tárgyaltuk , most következik Szaniszló ága, melly azonban már enuek unokáinál, mint láni fogjuk, ismét két ágazatra oszlik. Szaniszlótói kezdve a csa- ládfát tovább mutatja a

VIT. tábla:

ír

klóff

I

&

O

f

János 1456- H71. CSebessy Ilona.;

Tamás, -f 1471.

Ilona.

Klára.

Felső-ág.

Frigyes 1508 -1546. (Zombori Bora.)

Zsigmond f 1509.

22 Anna.

3

Ferencz. 1509.

( 1594^. fa"2** (Deregnyey György.) I {Seinsey jKata. (Nagymihalyi Gábor.) < Bora.) (

(Péter, i \ 1559-80.

István. { János. f

1546-1563. 1580-1601. Lásd ezt a Vili. (Gombos (Giletffy <

Zsóf. Mell Anna.'jf táWAa.

ez r Erzs.)l 103? '

■Zsiggmond f Antal, i 1546jp6r<íncz. i György, f György. ■ |llona. (Berzeviczy János.)

Dóra. (Nagyszombati György.) íJánost 1546.J j János f

^László, Isfcváil - Henrik / N 1546-91. \Hennk. 1 (Kagy Udám. f V Bora) \ (Somogyi Reg.)

j János. (Roskoványi Judit) 1538

i ,Tamás. -{Ettől az A 1 s ő-á g. Lásd XI. táblán.

0 Munkái exek : a) De industria et oommercio Hungáriáé. LoVse 1797. — b) Ansickt des Asiatisch-europaiaolien Welthandels. stl). Pest, 1808—1814. Es nwgyarra fordítva a Tud. Gyűjteményben 1817. — c) De origine rusticitatis et eins prjgress'i etc. Lőcsén 1806. a szerze tudta és akarata nélkül* — d) De pro- hibito transitu Caiholioorum ad Ecclesiam Evangeiicam. — t) „Über dea gegeu-

4*

58

heritwitty

A táblázat feje S z a n i s z 2 ó , kinek neje Buchai Kata (fíliae Tiioroae. üíii Thomae de Bucba.) 1440 — 144?. éifc. Megöletett Greesé- ben. Unokái közül Frigyes lett törzse az úgynevezett felső-ága- zatnak, Tamás pedig az a 1 s ó-á g a z a t n a k.

Felső-ágazat.

Frigyes fiának Mártonnak neje Serasey Jánosnak leánya Borbála volt. Berzeviczy Jánosnak (István fiának) neje GiietíFy Anna 1 635-ben már Özvegy volt, meghalt 1637-ki marczius 6-kán. — E Jánosnak egyik nővére Dorottya Nagyszombatili Györgynek (Georg. Tyrnaviensis) Szepes vármegye hites jegyzőjének volt hites- társa 1590-ben. — A többi sarjak Frigyes ágazatán kihalván, említett Jánosé tovább igy származik le.

VH. tábla.

T , . f í István. (István. (Anna.

i nt L. \ József. A Gergely-' (Róth ] (1. Berzeviczy Mária.

n ey Zsu-* f laki Mari)^ Mária-) ' 2l 8e*T>Uh» neje.)

Ferenez. f

< /Anna 1637. bajád

• rí

fx>

(Péclivné.)

í István. { \ih\Ae 1 (Horvát \ Mikiós. 1 Bugaria Márton.

(Gyuri- 1 «.e. x

í *• 1 Maria.)

kovics ff y

Zsófia ~) \ Gábor, f

(Berzevi- czy Mar).

Miklós f 'János.

C István. íná Fózsef. < (Bobest < |L (Újfalu- J Clotild.)?^ si Már.)

Alajos. (1. Sommer N.) 2. Nándory Jul.

5 ! Mikály. 9 C gzt ^ agatok utá a ix. I Anna. (Berzeviczy Józs.) ■°*lt ' táblán. V

(Orosz! 2» I Anna)

Kastély i- ágazat*

Jánosnak GriíetfFy Annától született János fia Péchy le» ánytól az úgynevezett Kastély i- ágazatot alapítá. Fiának Istvánnak

wacrtigen Zuatand der Protestanten in Ungarn" stb. Göltingen 1805. — f) Coor- dmaiío ral regionális ecclesiasticae eto. Lccac 1815. — g) Nachrichten über den jetzigeu Zustand tier EvangeliscUcn in Ungern. Leipzig , 1822.

Berzeviezy.

SS

M

elsÓ neje Sennyey Zsuzsa ; Sennyey Péternek gagyi Bátbori K lárát született leánya volt.

Jánosnak másik fia Mihály szintén nyújtott le ágazatot , és ez felso^ágazat néven maradt meg. Ez ág igy nyúlik le.

IX. tábla

= | Henrik C 2| (Bodonyi < László $1 Bora.) f

>

>(

[ános. f

wf György >*1 (Hofiman, 2 Kata.)

Lásd lezt és

'igát a IX táb Ián.

László \

(1. Gróf-, Csáky Bora.) 2. Kapy K riszt.)

József 1756.

i Antal Gábor / \(Fran-} zászlós J

Antal

i (Jckel- / ;.)! falasi.r

(Jckel- i Kái mán.

János, -j- Jesuitü.

y

i'amás i Lábadó.

\eoja Teréz.

László ("Alajos (,r (Péehy? (Kossuthr^^d Anna.)( Mária. ^Bertalan.

Adél. (Tuíacs Lászlóné.)

József yolt katona.

ignacz. (Janosö Mária.)

í

Károly jManó íAdám.

(líedry^ {Marjási JB < Bora.) Bibiana.)f

í,

István,

(Marjási JStefania

Kata.) ( Flórián (Fischer Klem.) Bora (Beneviczj. Bón.)

Ferencz (Eleonóra (Berzeviezy fi. Bürze-^ igost) víczy Vict

2. Gedeon Fanni.

3. Berze

Károly

viczy Anna. 4. Desewf- fy Con-f

I stanU l

Ferencz (Berze- , viczy I Mária )l

Constans

Mária. (Berzeviezy Lászlóné.)

Ferencz.

Ádám. J Henrik \ Ádám.

£ táblázaton Mihálynak ismét két fia indítja le ágazatát, még pedig elég szaporán , minélfogva csak Henrik ivadékát lehetett

54

Btrzevlczy.

egy táblázaton fölmutatni. Azon kívül, mi a táblázaton megvan, meg- jegyzendő , hogy Henrik László íiátóli unokájának szintén Lász- lónak első neje gr. Csáky Borbála előbb báró Palocsay István neje volt Ezen Lászlónak gyermekei 1756-ban osztoztak. Józsefnek fia A fi t a 1 kapitány volt. Ennek fia G á b o r zászlótartó. E Gábornak unokatestvére Alajos külföldre (Hamburgba) szakadt. Ferencz mint a nemzedékrenden följegyezve áll ; négyszer nősült , gyermekei legutóbbi nejétől valók.

Következik Györgynek ágazata a

X. t á b i á n

Gáspár

fi

Ki

— ■

i Péter C József Menyhért \ (Berzevi -^ (Berzevi- Bon»vSntura (Ber-J Albertina. (Ráttócavc Q|ia. ' cz nou#) zeviczy Bora.) f Regina.

(Juhan.)yrl48) i

[Gáspár Menyhért (Banovics Josefa. f (Zlock!

Salamon.) Mihály (p°<l°skiíxaverja Franc.) (

Ezechíel.

(Maria«-Vjánö8- sy Mag*-

Boldiz8ár

^Ph lágyai Éva.)

Á

Ádám

Sándor

( Mar iássy\ ,

Maga.) \ Karoly jEzechiel.

\ CZV JÓS)

László. íBora (Péohy Miklósné.

(1 Bydeskuthy Klára. J Anna (Dessetrffy József.)

2. Hrubeezky Anna. f Tekla (Berzeviczy fmil.)

Antal.

(Rholí \ Bora.)

L íEzcchieL

*Gyrrgy (Berzeviczy Mar.)]Gusztáv

József

% Albert.

Tivadar tAnna. y*Rc

btrí

Rikolf ( Desse^rf fy Teréz.)

/-Józsei ilivadar lAnm k (Kolosi! (SzinyeyjRcz. 1 Janka.) J Amália) fAlb*

|Maria (1. Dohay Férd) 2. Debay Józs.)

[Sámuel i

[Zsigmond i Teréz ;

Antónia fMedveczky Józsefné.) Borbála (Berzeviczy Leopoldné.)

Berzevlezy,

65

E táblázattal , melly szintén mint az eíőbb* ágazatok , egész a je- lenig mutatja György ivadékát, be van fejezve a fel síi-ág. Most következik S z a n i s z 1 ó másik unokájának Tamásnak ága , meüy ismét négy ágazatra oszolva jó le mostanáig.

A I s ó-á g.

A. VII. Táblázaton áll Szaniszló unokája T a m á s , kitől ez ág így jö le a következő

XI. táblán.

.'Tamás i

l549* /HamborkiST, í t- „ Ma

C Lajos. +

Tamás, ki & VII. táblán.

I r. uauue.

Jánosi l i^9-Q4 j 1543-94. Vo \u ; iMárto

Márk ' Erzse-^ I (ÍZ

ános. f Márton de

ÍFsrencz

os p&nlinas.

< Má.-k v tterzevi czy Ve róna.) 1543 -G3.

^JBoldizaár.f rv Kati (SzinyeWLajc* (Görgey Anna)

iW-f Jad'} f

rácz Jul.)! Dániel (Pahigyay Kata.)

[litván

(Geletfy

Dóra. 1691-94

&

'László

{ Pécky JLásd ezt és ágát a Xlí. táblán. Ilona.) f

György (János.

^György f

András István f alispán. L 1591—94. park 1628. (Marfás-

1613. | syKata.) V:-n;iVi

(Berthótylj-tnos (Berzevlczy Anna. 5 jlld )

lGyörgy).f

i Lajos, i {Tamás, i

SMiiiály i

Sándor I • * a /L'*j,.'S 5

(Rosko-V 2 jj 3 • András szepesi k&HOti.

(Kodko

vány

Anna

HÍ > ,<

A XI. táblázaton Márknak — mmt iátjuk — több fía kezdett ágat terjeszteni ; Jánosé (ki Hamborkinak is Íratott , negyed ízen kihalt Andrásnak, ki Sáros vármegye alispány* egyszersmind ki- rályi kincstári kormányzó (Praefectus) ') 1606— 161 3~ban. íonb gyer-

') Lehoczky Stemm. I. 205.

56

BerzwitEy.

mekei kOzül János fiának ágazata unokáiban fogy el; Sándornak Roskoványi Annától terjesztett vonalát pedig a XVI. tábla fogja alább mutatni.

Ez ágból Hamborki János vonalából volt Henrik, kí Sáros vármegyei Hamburg helységben született 165^. és jesuisa lém 1669- ben , 1687-ben be is eskettetett. írt latÍDul számtant; és rendje vé- delmét {Apológiáját), mid6n 1706-ban száműzetett ,). — Ugyanez ágon Peren ez (tin Márton fia) szül. 1679-ben. Jesuita lŐn 1695- beu meghalt 1 71. i-ben mint kassai tanár a) Tán szintén ez ágból va- lók G y Ö r g y (szül 1 647. meghalt 1709. ) és J ános mindkettő tudós jesuita 3).

Márknak István fiától és Geletfi Dorotyától született fia ha s z i ó , a Péchy Anna férje törzse lön szólesen kiterjedt ágazatnak, mint mutatják a következő táblázatok

, J&nOS |

(Szeghy< Zsófia.) i

János (|Ceczer

Éva.)

LáSZiO

(Féeíiy

Ilona),

kik a Xí.

tábla ma- teri.

NIstván (Bán Má ria.)

Sam uel

-I

Lásd ezt és agái a XIII. táblán.

{Lásd ót e.b vonalát a i XV. táblán.

on

(Berzeviczy Eieoa.) Miksa. Antónia (By- deskutily Józsiié. )

XII tábla

f Antal ker. Ublaai ülnök.

í László" .' .

(jCornis 'Jtow , Kálmán fj ÁgosU

Zsuzsa.) M • reci!y * ( Ber;

Uzeczii .

2. Szkle nár

Francis.

3. B. Mes-

ko An.)

Apollónia KGedeon Mik. András. ^Jeromo. ) őrnagy.) hétszem. 1 (Janko-ZAnna (Hrabe (VitkőczyJ V1CS An* Qzy (rab- Juli a.) _

M ária (Keczcr n*: . )

N. (Péchy Isvánné.)

JBora(KörtvelyesyJóze.) Aüibrus ^ őrnagy jKajetán. Őrnagy.

(MáriássylMária (Bekesné.) Róza.) f

Bernád ÍStefania -(

(CsathojStefania \ Franc.) (Kálmán J

Róza. (Banovics Irarj

*) Horányi Nova Meni 458. Jsp.? %) LT. oti. 450. 1. »)U. ott. 461-456. 1

Berzevfczy.

51

Lászlónak , — ki e tábla élén áll — három gyermekétől ágazata szerfölött elszaporodott. János fiától, — kinek , vonalát e tábla telje- sen mutatja — kis unokái közül, Antal kerületi táblai ülnök. Testvére András hétszemélyes táblai ülnök , (ennek ága jelenleg is él , és a harmadik testvér Ambrus mint katona őrnagyságig emelkedett.

Lászlónak István fiátóli vonalát lássuk a következő

István (Bán Ma- ria.;

Lásd a XIL Ub

Ián

XIII. táblán

Pal -J

|Jáno*> < János f

Imre

|íDesse*rf-JMihaly Alózsef L

íy Klára.)! (Kéry | keni! . Anlal Fererfcz

Kata ) j tan f

Jí?0,8 (Lásd a XIV.

István í

(Pétróczy {József.

Klára) (

Laszl

ÍAndi

ó< na

( ry

drás h*d-\

nagy (Hcd C Jos'iaíSze-í Arnold Mari.) ] pesházy< Rudolf. Anna.) (Géza.

[Rajmund í

(Bódog < András Krisi) (

Istvánnak két gyermeke által ismét két vonal indul le, és min- denik a jelenig lenyúlik. Imre vonalát mutatja a felebbi táblázat, Já- nos vonala pedig következik a

XIV. táblán.

ílmre (vak.) Ferenc* *

Leopold premontrei pap.

János (Tahy Bora.)

Lásd a XIII. táblán.

(G ombos \Gy örgy

N.) (1. Horváth Anna.

2. Vitális N.) <Ernó

3. Bernáth Fer )

4. Liptay Zsuzs.)\ Menyhért pap

Ílmre (Dorner Aloizia.) György zászlós f ^Ferencz

£ vonal , melly JánostóljÓle, ugy látszik kifogyott.

59

Bfírzcvtesy

Következik Andrásnak harmadik fiától Sámueltől (Xá3d a XII táblán) eredő ágazatát.

XV. tábla.

fSamuel \ (Endrődy ) Júlia. ) I Mihály < C

Sámuel. < (Buzínkay Antal ? Antal

Lásd a Xll. 1 Krisztina.) (Nátafains-j (Péchy Anna.) táblán. f sy Anna. )

F"S£i41i AmuL){St8Piu{Illtván-

lEmil /Edrmmd. ^Pál altárnok. í (Berze-JPAl. Oienes ^ (Abaffy Anna.)] viczy JMárta.

(Rozgonyij I Tekla.) *Anna.

Kata.) /Sándorcs.k.karo. j

f ('Szerdahelyi {Lajos íírri_L f Mária.) far Szír- \l rnak'

may Aug.)

Zsóiia (Almássy Jó zsefné.)

Klementina (Báró Vécsey Jan.)

Klelk (Gróf Stah- reinberg Guidó.)

I Teréz (Abaffy Arie- V tid » /'András Boldizsár 1 (Jekelfahis- (1. Buzinkayl sy Czeczil.)

Leopold ^Edvard pap. (L Ber-?Berta]an> , József J zeviczy I (Gundel-J Bora. jAloiza (Berze- íingei F2. Dessef-I viczy Tam.) Mária:) l fyMár.fMária(Berlll0. v ty István, % Mihály (Buhos Klára.)

í Károly. Alajos (Berzeviczy jFerenez. Mária. ^Ferdinánd.

'Egyed.

József (Vita-V „ i [°tt0 j

lis Anna ) I ,2*e*y jMiksa (Metzner klem.) ■ (Berzevi-^Q . . /rv . czy Jose-iSaRdor <Dob»y A^nes ) fa.) I Lőrincz, 7

Anna. 2. Desse-wŐ'y Mária.)

•erieviriy — Berzy. *•

Sámuelnek ágazata öt fi unokája után jelenleg négy vonalon vi- rágzik. Dénesnek Rozgonyi Katától született fia P á 1 Csongrád vár- megyének volt alispánja , azután királyi biztos Debreczenben , több or- szággyűlésen követ , utóbb pedig m. kir. udv. kamarai tanácsos , és al- tárnok mester Budán. Testveié Sándor cs. kir. kamarás.

Ezzel be van fejezve Márk unokájának Lászlónak ágazata, vagyis Szaniszló ágából az alsó ágazat is. (Lásd XI, táblán.} Hátra van még szintén Márk unokájának (XI. táblán) S á n d o r nak ágazata, melly Kristóf ágnak neveztetik , és így jő le napjainkig.

Kristóf ágazat.

XVI. tábla.

/ r /Vinoze.

É \ 1-3 ÍC A Wristóf Slg»*» Bernen

Z .(Gáspár ív^Af JS '(BHala-lll^l

>•£

o 2

oo •

|B

w «8

s

«*' . (Kristóf HJ <B- *M ^f ^ÁZ& iRosková-l /VrxiL SPQO ■ min Jos- T.«ir« 9 I >»£* ^i lUániel.

■ % N< ( Tőke }w «s i - . I Janka z.l ma J I Kornél

0y> ZpOJ Mária.}L | fa) ^H JgjJÖ.

1663.

U

"CNlLászló. i" .fed

llstván. f

Tamás, f

czy Be

^ [Sándor. .{

Sándor. *t

Imre (Keczer Karoiia.) Miklós

Elek (Be- i Borbála

f reczkyJ (Fehérvár V Ter.) ( rylstv.)

Ez ággal — melly Kristóf ágnak neveztetik, — be van fejezve Sza- niszló ágazata , és egyszersmind teljes nemzedék- rendé a terjedelmes ős Berzeviezy családnak , melly jelenleg a 18-ik, és némelly vonalon a 19-dik izén virágzik, de mellynek imígy is hosszura nyúlt ismertetéséi, bővebben e munka tere nem engedé.

Berzey család. A IV. Béla korában dulongó tatárok közül sokan maradtak Tótországban , és ott megházasodván — jószágos fő- emberekké lettek. Illy tatártól származott a többi közt a Berzey család is , mellynek — mint Pethő Gergely irja * ) — az ő korában szakadt magva.

Berzy család. E családból csak Berzy Lőrincz jött tu- domásomra, ez Csókás máskép Illosvay Borbély Péterrel és Pribék Pál- Iái 30 darab szántóföldet kapott Báthory Istvántól 1609-ben, kinek

1 ) Rövid magyar krónika , Kassán 1729. ÁS, 1.

60 Bemy — Bessenyey.

ezen rendelését az ecsedi várnak átvételekor a király biztosok is meg- erősítek 1614-ben 3j.

Vésáift osalácl Birtokos Baranya, GyŐr ék Veszprém várme- gyében 2). Beíőle István 1808-ban 3) a Ludoviceára ezer ftot adott. Három izén a család leszármazás ez: Bésán Imrének gyulai Gaal Jusz- tinától gyermekei : IVíih , Gáb., Istv., Ign.; íl-dik Imrey Károly, Anna (Budai Józsefné), Krisztina (Dőry Pál.), Anna íTallián Antj, Franezis ka (Zichy .1 ózsefné). — Ezek közül II-dik Iffirémk gyermekei : Gusztáv, József, és Mária. - Károlynak nejétől Gindly Klárától fia Nep. Ján.

Bese család. Ismeretessé teve e nevet Bese J á u o s , ki ma. gát Komárom vármegyei O-Gyallárói irta, és ki keleten utazott ma- gyar történelmi szempontból 1829-ben *). Néhol Besse-nek is iratik.

Bessei család. Bessei Jakab (Jacobus de Besse) bizonyos nyolczados törvényszéki pör- alkalmával íl. Lajos királytól 1523-ban kapta bars negyei Baracska helységet. *)

Bessenyey család. (Besse nyői) Több illy nemii családot bir hazánk Nevüket valószínűleg mind a Besse ny ok t Ő 1 , a ma- gyarral rokon népfajtói kölcsönözték. Es ha tán egykor egy törzsből izakadtak volna is , az elágazás már századok előtt történt.

A bessenyői Bessenyey családot Zeraplin , és Ugocsa várme- gyében találjuk Szirmay szerint, Belőle a XVif. századból Is tv áh a Tökölyi híve, és a í'ölkelok egyik főbb embere említetik, kinek lejére Spankau császári tábornok 1000 tallért tűzött ki *). Ez idő tájban élt Bessenyey Márk is a jesuita, ki Sátorállya-Ujhely védelmében szer- zett érdemet. 1679-ben *). Zempiin vármegyében birtokos a család (1805-ben) Bodrogkeresz turbán, Legyes-Bényec. Magyar- Xsépeo, Mig- lészen, Keíecsényben , Petriken , Kis-Raskáa3 Alsó-Hrabóczon 7). — U g o c 3 a vármegyében B. Györgynek özvegye bírt (1805-ben) Bö- kényben. — B. Lajos, ki főszolgabíró volt (1805-ben) birt Pataion. Komjáthon , Rákoczon , Sásváron , Fáncsikán , Péterfalván , Veléten , Szárazpatakon *).

*) Szirroay ; Szatmár varm. íl. 61.

*) Fénye* Geograpkiája azeriní.

*) VII. törvczikk.

*) Tudom. Gyűjt. 1S29. X. k. iöl - 1630. II. 85. 1833 VIII. 98.

*) Sz- benedeki oonv. Itár.

5) Szirma y : C. Zempliu hisfc. 234. — És Ugocsa . 21. 1.

•) U. aa C. Zempl. topogr. 359.

i) Ü. ott 176. 231. 247. 4?l 280, 371. 373. 391. 1

8) Ü. az. C Ugocsa 62. 85. 86. stb.

Bessenyey. 6t

Be#seuycy család. (Deregnyői.) E családról csak annyit tudunk , hogy Zemplin megyében DeregnyÖi Bessenyey Jánosnak fia Demeter , ki Róbert Károly király kiváltság-levelét Palóczy Máté nádor által átirata ').

Besseaiyey család. (Ezdegei ) Ezdegei előnévvel élő Bes- senyey családbelinek iratik Pál, ki 1896 — 1409-ben Horvát, Tót és Dalmátország bánja volt •). Fia Miklós volt 1435-ben.

Bessenyey család. (Bodroghi.) Ugy látszik csak egyik ága az alább következő g o 1 a n t h a i Bes3enyey családnak , legalább Le- hoczky eléadásán e részben eligazodni nem lehet. Budai Ferencz sze- rint 3) Bessenyey István irta magát Bodroghról, ki 1527-ben mint öreg ember Ferdinánd hive lőn.

Bessenyey család. (Athya Besseny&l) Bereg és Szatmár megyében virágzott Lehoczky szerint : ki e családról illy nemzé al- rendet közöl :

i

fFál|lmr«{IjgHTa,1,éil|G3rörWr-

(Potentiana (Fekete Mihályné.)

Ha azonban a következő galanthai Bessenyey család nemzékren- dét nézzük, ugy fogjuk sejteni, bogy a Bessenyey családok nemzék- rende sincs még kellőleg tisztába hozva, mert e nemzék rend az alábbi- val sokban megegyezik *).

Késien yey család. (Galanthai.) A galanthai Bessenyey csa- ládnak törzse Bessenyey András, ki 1425-ben kapta adományban Galanthát , és ezen kívül Temesközi Bálint és Jánossal Pozsony vár- megyében Német-Födemes, Újfalu, két Baka, Seprős,

*) Szinr <«y . C. Zemplin topogr. 374.— É« Fehér Cod. Dipl. X. tóin. 7. rol »> Fehér ; Cod. dipl. X. volt IV. 244. éaX. voL TH. 853. Ratkay Meni. Re-

gum et Banor . 87. i. FaulusBissenu s-nak írva.

J) Magyarorsz. polg. hist. lexic. 1. 393.

4) Hol a szükséges okiratok hiányában a valóságot kideríteni nem lehet, én épen a hitelesség érdekében hiszem szükégesnok, az egymással ellenkező ada- tokat egész terjedelmében közleni. És ha illy eljárás mellett a forrást egy vagy más adatra hiteltelennek nyilatkoztatora , ezzel még józan fölfogással nem lehet álKtani . hogy mz egész kútfő „hitelessége meg vaningatv a.11 Sőt az egyes adatok iránt nyilvánított kétségek csak eritikai eljárásnak tudhatók be

«2

Besseuyey

Makháza, Süly és Bodok helységeket , és Bars vármegyében V a 1 k á z t 1 ). Ezen Andástól így jc le a család :

'Péter 1440. (Kata (nebojszai Balogh istvánné.) (sz. mártoni? Kun Kata.) (Erzse (Gányi Dávid Lászlóné.)

András 1425.

Margit (Kajasi Pecsenyés Pálné.) 1510— 1515. ílmre (Ba-1

1 L } Kalí )" V Stván |Erzse (BaloSh Bálintné. )

^Borbála (kajali Demjén Györgyné.)

Kilián

Bessenyey de Baka.

nos.

László

ÍGyö

rgy-

r

WGyorgy (de Födimes)

zászló <György (bari Po- nyaKatJ

ijános.

[László.

Erzse. f \ ^Hona.

Kata. I Ilona (kakasfai vi Kakas Andrásné.)

[ Magdolna (Vizkóczy máskép alsó-barsai Csorba Andr.) A törzsül álló Andrásnak három fia volt. Péter és Pál, kik galanthai előnévvel Írattak első , vagy harmad izén kifogynak. A har- madik fiu Kilián bakai előnevet használt : mig Őt unokája a nemzék- rend utolsó izén álló György már Födimesi praedicatummal élt.

Lehoczky a torz Andrásnak fiául teszi L á s z 1 ó t js *), ki a fölebb említett jószágokat 1488-ban birta , és kinek arczképét szinte Wiede- man közli.

De forrásunk szerint voltak még a galanthai Bessenyey családnak egyéb ágai is , ámbár a fölebbi nemzékrenddel Összeköttetését nem is- merjük, így egy másik ágat mutat a következő családfa

Tamás.

Istvánt 1478.

Péter

lErzse (Baloglmé

iAnna (Arady Mihályné.)

Kata (kajali Csömös Pálné.;

Gvö v ÍPéter (He* í Mátyás (Bucsányi Kata).

1490-1510.

I

f 8 ina.) fKata (Nagy Lazámé).

*) Geneal. authen. ms. nro. 207. tom. 11. *) Stemm. IL 51.

Bessenyey. 63

Ez ág törzse István a kort tekintve , fia vagy unokája lehetett az előbbi nemzékrend élén álló Andrásnak. Ez ágazat is Mátyásnál megszakad.

Még egy harmadik és negyedik ágazat is van e családból, mellyek- nek táblázata itt következik J) :

í Kata. (1. Kovács Ferencz 2. Bakács János.)

TarofcK ,Annft (Morocz Antalné) 1591.

IGyörgy. ? f (Zsófia (Macőidy Pál né.)

A másik ágazat pedig imez : í Potentiana (Fekete Mártonné.)

jy LnaíBarauyvBili.t, kitóf ^^fíJ^^ ^

Frusina.j I

György.

István.

Anna (nebojszai Bos (?) Benedek.)

Kata.

Bora.

Mindezen családfák nagy részint év-szám nélküliek , de — mert porokból valók , — hiteleseknek látszanak. Ezen kivül voltak még a Bessenyey családnak ágazatai , azt onnan sejthetjük , mert így találjuk 1 1 o n á t , ki Eszterházy Miklós nagyanyjául iratik. Más hiteles leszár - maz tatásnál találom Bessenyey István leányát Annát, mint Dal- mady Istvánnét. — 1647-ben említetik István mint kir. aszta Inok és kis- komáromi várkapitány 2).

E családhoz számítatik az író Bessenyey György 3) is, ki 1740-ben született Berzelen Szat már megyében , idővel magyar testőr lŐn , majd Bécsben a császári könyvtár őre , és a magyar irodalomnak a múlt század végén egyik első harezosa. Több munkát irt , és adott

i) Az idézett GeneaL auth mss.

a) Lehoczky Stemm. II. 61.

*) Horányi nov. mera. 455. lapján. Ellenben Vay László Német lúvség 607. lapon a bessenyei Bessenyey családból származott irja , mi valószínűbb, mi- vel a galantkaiak Dunán tul és Pozsony vármegyében székeltek, amazok pedig Tiszán tul.

64

Bessenyey — Besskó

ki. Meghalt 181 l-ben Berettyó-Kovácsiban Bihar vármegyében r). Testvérei voltak Mihály , Boldizsár és Julianna.

A galanthai 0e3senyey családtól több család származott le leány ágon , és birtokossá vált Galanthán , és ezek némellyike a galanthai előnevet is fölvevé : mint Eszterházy , Fekete , Balogh stb.

Czimere a családnak — mint metszvényünk is mutatja — nagyon egyez az Eszterházy csalá- déval. A vért alján koronán áll a grif, első jobb lábán kardat villogtat, hasonló emelkedik ki a vért fölötti sisak koronájából 2).

Már a régibb időkben is találunk történe- teinkben a Bessenyey nevezetre , és miután a vér- ségi kapcsolatot ezek közt ugy sem ismerjük, áll- janak tudomásul azok is e helyen :

Bessenyey János vcszprém megyei főispán volt 1382-ben , és hive özvegy Erzsébet királyné- nak , ki őt a dalmacziai zavarok lecsendesitésére küldte Zádorba.

Mihály Mátyás király korában 1459-ben alnádor volt.

István 1526-ban II. Lajos király apródja küldöttje volt Bács, Bodrog , és Valko vármegyéhez , a bácsi káptalanhoz és bosznyákor- szági püspökhez a bandériumok kiállitása végett JV

Bessenyey család. (Szent-demeteri.) E családra Szathmár megyében találunk, hol szent-demeteri Bessenyey Márton 1542-ben Vitka és Kápolna helységben rész jószágot kap kir. adományul 4; stb. Bessenyey család. Erdélyben is van illy nevű székely csa- lád Alsó-Fehér, és Közép-Szolnok vármegyében ; amabban István Rec- tificator biztos , ebben pedig Áron alszolgabiró 1815-ben.

Besseity ődy család. Szathmár vármegyében birtokos ; csa- lád a XV. században. Bessenyődy István 1438-ban Kápolnán hat telket kap 5).

Besskó család. A családnak nemességet szerzett Besskólst-

') Lásd életrajzát Horányin kívül magyar irók életrajz gyűjteni. 54. 1.

2) Tropiuieum Estoras. czimereB tábláján.

*) Engel : Monumenta 214.

4) Sziimay : Szatlimár várm 11 96 97.

*) ü. ott. 97. lap.

Beffskó — Besne. K5

ván 1720-ki aug. 24-kén. Czimere : kék mezében zöld tér fölött álló oroszlán , első jobb lábában zöld ágat, a másikban három nyilat tartva. A paizs fölötti sisak koronájából ugyanaz emelkedik föl. Sisak takaró (az az foszladék) innen sárga kék , onnan fehér-vörös.

ff esze család. (Megyeri ) III. Ferdinánd királytól megyeri B e s z e Gergely , C s u s z István , B e s z e András és János , Ador- ján Mihály , Benedek és P r i s k a Bálint , mint négy külön nevű csa- lád törzsei 1649-ki május 18-kán kelt czimeres nemesitö levelet nyer- tek , melly Nyitra vármegyének Nyitra városában 1651-dik évben bold. szűz Mária ünnepe utáni harmadik napon tartott közgyűlésében kihir dettetett.

Megyer nevű helység mind Nyitra , mind pedig Nógrád várme gyében levén , miután már a múlt század elején is mind a négyféle család Nógrád megyében volt található , bajos megmondani , az arma- lis levélben kitett megyeri előnév raellyik vármegyei helységre vo- natkozzék ; főleg miután Nógrád vármegyében az 1734-ki nemesi vizs- gálatkor B e s z e János és fiai mint azon megyei Megyer helységbei i lakosok említetnek, a midőn tudniillik nevezett Bcsze János és ne- vezett érdektársai a czimeres nemes levelet a szepesi káptalan hiteles át- iratában mutatták föl , mellyből az is kitűnik 5 hogy a szerzők tanult emberek (artibus litteralibus praediti) voltak . de kimutaták azt is, hogy ámbár a nemes levél Nyitra vármegyében hirdettetett ki , már eleik Nógrád vármegyében telepedtek meg. Kimutatták többi közt azt is, hogy a czimeres levél Nógrád vármegyében is már 1675-ben is ki- hirdettetett J>

A czimeres levélben érdeklett Besze család három tagjainak ma- radékaiból azonban adatok hiányában csak egy ágazatot a nevezett ne- messég szerző Gergelytől eredőt közölhetek , — és ezt sem teljesen — a következőkben 2).

rr r Wlona.

t r«^_-.^i S Ambrus. < Pál. i '. ,lsL *] . . . „„_.,

I. Gergely^ { I t a 747. JErzsébet (1. Andrássy Jánosné, f 1778.

1649- á 1 (Nagy Ka- j o Balajfchy Tamásáé)

1 ■ talin.) f J J

VGábor stb. János. Nógrádban 1734.

f) L. mináeít nógrád vármegyei 1734-ki Jegyzőkönyv. *) 1722-ki hit lanuvall&lás nógrád vgyei ltár.

5

£6 Be-aae — R^síprénsy.

E családfa élén álló Gergely unokájának Pálnak két fía maradt : II. Gergely, és J á n o g. Ez utóbbi Nógrád megyében maradt , és 1734-ben mint említem -^investigál tátott nemessége. — II Gergely, kinek neve azon megyei I709-ki nemesi Összeírásban meglátható, a ku- rucz világban a jász kerületbe költözött, ott halt meg 1747-ki april 12-kén kora 60 évében. Egy fiún kivül több leánya maradt. Ezek kö- zött Erzse (meghalt 1778. nov. 14) először Andrássy János, 2-szor Balajthy Tamás hitvese- , és mindkettőtől több gyermek anyja lőn ,).

E ♦saladhoz sorozandó előnevénél fogva megyeri Besze Ferencz is (1844-ben) a m. kir. udv. kamara titkára.

Tán szinte e családból eredt Besze János is, Esztergom megyei Képviselő az 1848-ki nemz. gyűlésen.

I!esziiifck család. (Besznákfalvi és kerneczL) Nyitra megyei nemes család Besznákfaiva helységnek — honnan előnevét irja birtokosa. — Iratik a ésaiéd neve B e z n á k-nak is. — Belőle Pá 1 , szül. Nyitra várm. Sissó helységben. — 1763-ban nagy-ugróczi plébános, ké- sőbb 1784-ben pozsonyi, 1787-ben esztergomi kanonok , fölemelkedve olvasó kanonokságig. Meghalt 1814-ben január. 20-kán Nagyszombat- ban 2). 1808-ban a Ludovíeeára négyezer forintot adományozott *).

tSeszprcxiij7 c«d5ád. (Szodorai.) E család névre már a XÍIL században találunk. A Bezprimy Uten nak leánya L u c i a , es Bez- prymy Andrásnak leánya A g 1 e u t apáczák voltak — Sz. Margit korában -1270-dik tájban *).

A XVI. században már Szathmár vármegyében látjuk feltűnni e nevet , a midőn zudroi Beszprémy Bálint Csenger helységben kap egy telket 1577-ben kir. adományban 5).

A XVII. század végén a szodorai Beszprémy család Erdélybe Doboka vármegyébe is átszármazott.- Ott Sólyomkő vön birtokuk és lak- helyük volt, Azonban csak három nyomon virágzott a család ott E bá- rom íznek nerazékrendi kimutatása ez e) ;

„ , (György főbíró 1704—1711. György (Ördög J 0,»oly..) jFerene^ |J«ait(So,nay|Soma^dor

*) Hiteles tanuvallomány 1802-ből. *) Memória Basih Strigonien. 176. 3) i808-ki V1L törv. ez. *) Pray : Vita S. Margarethae 369. 3?4. *) Szirmajr : Szathmár vgye II. 131. *) Hodor : Doboka vánro. 51. 52. és 427.

Bcsrprémy — Bethlen. g?

Az ifjabb György megyei hivatalt viselt, előbb alispán volt, az- után IL Rákóczy Ferencz által lépett főbiróságra 1704-ben, és az volt 17H-ig.

Be«zterczey család. Zemplin vármegyében Magyar-krucsó és Kamena Foruba helységben birtokos nemes család 1803-ban f)-

Bcte$h csatáid. (Csik-Tusnádi.) Erdélyi székely család , és a Csik-székben Tusnádon jelenleg is birtokos. Belőle Ignácz (1815-ben) gyergyó-széki ülnök. Antal fogarasi dézsmás. Egy ága kiszakadt a mezőségre *). Ez ágnak törzse Ferencz, kitől e nemzedékrend jő le :

Ferencz (Nagy Kata).

Gábor (Nemes Kata.)

Dani. József. Gábor. Sándor.

A két Gábor közül egyik torda vármegyei főjegyző (1794-ben) fő szolgabíró (1815-ben.) — Az utolsó izén álló Sándor is (Kőváry szerint) torda megyei fŐbiró.

Élnek a családból Kelemen és többen.

Beteu család. (Budafalvi.) Beten Péter testvéreivel együtt. 1278-ban IV. László megerösítetik nemességében a Rudolf császár el- leni hadban szerzett érdemekért 3).

Be te* család. Gomör vármegyei nemes család *)

Bethlen család. (Iktári és bethleni ; gróf.) Mikép származik e család Saroltától Aba Sámuel királynétól, utalom az olvasót e munka I. kötetében az Apaífy családhoz , mellyel e család egy törzsből ered. Azonban e családnak két fő ága van , ugy mint az i k t á r i és b e t h- leni; amaz három ízzel előbb elvált a törzsöktől, mint ujolag az ide átvett táblázaton láthatjuk :

') Szirmay C Zemplin topogr. 341. 343.

*) Kőváry id: H. 257.

*) Fehér Cod. Dipl.

') BartUalomaeides Com. Gcmörien. 144.

68

Be&íea.

I. tábla.

a

E

O ^v

*« *

o

d

yBofcíion.

Beneze. Csák.

•Péter. Ettől az iktári Betbien ág.

(György, f

\

B,«„<01i„,jJUl0,.jJi~KFs i

Miklós.

íakab. Ettől a beth- leni BetHen ág.

I. Miklós Apalfyaft törzse.

Ebből látjuk mind a három családágazatnak összefüggését , de látjuk azt is , hogy a Bethlen családban is már a XII. században meg- történi e két fő ágra szakadás , miért mint két fő ág külön lesz tárgya- landó.

Az iktári Bethlen ágazat.

Előnevét ez ág a temesi bánságban fekvő iktári (Ilkar és hajdan Aktár) uradalomról vévé , mit több helységgel együtt birt egész addig mig a bánságot a török el nem foglalta. Így elvesztvén Ősi birtokukat, miután e részek ismét a magyar korona alá kerültek , a család ország- gyíilésileg is folytonosan lépéseket tett a kormánytól e birtoknak visz- szaadására *).

Ezen ág a másiktól különbözik czimerére nézve is , mit Bethlen János (mint alább Í3 említve lesz) Zsigmond királytól kapott. E czi- mer ■*— mint itt láthatni — két szemközt álló hattyú , mellyeknek nyakaikon egy nyil van át- lőve. János — mint iratik — ezt annak emlékeze- tére kapta, mivel egy nyillal egyszerre két hat- tyú nyakát lőtte által *). Ez ág folytonosan e czimerrel él, és G á b o r fejedelem országos pe-

') Köváry szerint a követelést a család az 1790-ki (erdélyi) országgyűlé- sen kezd* » és f oly tata még 1842-ben Í3. Lásd országgyül. Jegyzőkönyv. 1790 102. 1. 1794-ki 42. 210. 1. — És az 1842-kiben is.

*) Engel : Monumenfeb. 241. I — Fehér Cod. Dipl. IX. rol 5. 400. L

Bethlen 60

esetein is e czimert a szív (vagy közép) paizaba metszve ha 9Z nála, azon- ban ktfrül véve egy — farkát szájában tartó kigyó vagy sárkány által. Visszatérve ez ág leszármazására, az előbbi táblázaton álló Fcs t e r 1 6 1 így jÖ a nemzékrend j)-

II. tábla.

| f CL János C Llt Domoko^111'^ UL

3[ I. Domokos.? a czimerjl. Gergely? (1. Ábrámé ; <öut1'' **"*

( szerző, f f 1333. ) Margit U.. „ , . ( 2. N. N. pbor-

* IMiklds.

■*»

.S 6

3

i Jőtvin.

II. Gergely \X*ta (mncsk&si i Tárnok J4fc»)

Kata.

PU

J György. JMfcrgit

Bora (Dóczy Gyorgyné.) Sára (Tarezay Jánoané.)

E táblázat törzse , Péter , Bctblennek fia , kiről a Bethlen név eredt , — ha Lehoczkynak hitelt adkatnók Temes vármegye főispánja volt. Fia I. Domokos 2). Ennek fial. János, kirSl említők , hogy a család czímerét szerzé Zsigmond király alatt 1350. 1. Jánosnak fia I. Ge r g e 1 y s). Ez nemzé II. Domokost, kinek első neje Abrámű Margit volt : a második — kinek neve nem tudatik anyja volt Borbála

*) L nerazékrend elsó izeinél az írók a nevekben különböznek. Máskép adja Kovéry , máskép Buday , Lehoozky Wagner és Bethlen Elek. Leginkább ez utóbbira! tartva , a különbségei jegyzetekbeu fogom kijelölni

*) Kováry 37. ]. L Domokos fiául is Domokost teezí Ellenben Lchoozky 51. L Bnday I. 396 L és Wagner ir.ss. tom. LXX. pag. 94. .Táncát teszik, azon- ban ez utóbbi egy Domokost a II-dik Domokos fiául állítván ennyiben egyezik Köváryval , holott az említett két író Gábor fejedelemig csak két Domokost em- lít, Kőváry, Bethlen E. és Wagner harmat, de nem egy heíyer:.

•) Lehoczky György nek irja, és 1452-ben sadrényi bániak . mi ofcro- nologice nem állhat, Köváry szerint e Gergely meghalt- 1395. Buclay szerint csak a na II. Domokos él 1452-ben. Ellenben Beniő és Buclay e Gergely nejéül állítja AbraniÉ Margitot, a ki Bethlen Elek és Wagner szerint fiának lí. Domokosnak Ö* volt íx Fejér Cod. Dípl. tom. X. vol. i. 273.

?•

Bethlen.

és Sára leányainak. II. Domokosnak többi közt — mint a nemzékrend mutatja — fia volt III, Domokos. 1) is , ki Butinak neveztetett , és erdélyi vajda volt. Ezen Domokos Kasza Benedeknek a temesi főispán- nak leányát Ágnest vette noul, kit&l gyermekeit a ül. táblán látandjuk.

III. Domokos testvérei : I. Grá bor z) nagynak nevezteteM , és Bethlen B. szerint budai parancsnok volt. Gyermekeiről mi sem tudatik, II. Gergely Szörényi bán volt 3). fia I s t v á n magnélkül halt el. Leá- nya Kata raacská, i Tárnok Jánoshoz ment nőül , és anyja lön (Bei li- lén szerint), bakai Machkási Ferencznek. II. Jánosnak fia György leányában Margitban végzi ágazatát. Ezen Györgynek nővére Anna Mándi Kelemenné. Borbála és Sára (szintén II. Domokosnak leányai) férjeiket a táblán olvashatjuk.

ül. Domokostól kezdrük tovább a családfát a

d

III táblán.

Farkas.

Vl. Gáborul. III. Bomokos< 1526. J (Kasza Ag- ) (Kinisyf gyi Lá nes.) Ki al N.) I zár Dru II. táblán. I - zsána.)

ml. Gábor fejedelemMV. Gábor f , .*< 1613-29. (i.KároO !iel" lyiZsuzs. 2. Bran-iMihály. f denburgi Kata her-F czegnő.) V

(

2. Károlyi Kata.) n Igtvájl (Széchi Már } f!633.

II. GergelyJII. Péter 111. János H

98. i«

tanácsos..

(Moga Kata.)

obraifgCj lna.) I**~

III. Péter (Illyésházi Ka- ta. )

Kata (Zólyomi Uavíd.)

Anna (1. Gyula fí Sam. 2. Kos. Kun ÍAtváimé.)

Druzsianna (Ithédey F«- rencz fejed.}

1) E III. Domokos az , kit sem Lehoczky sem Budai nem említ. Hanem Benk5 és Budai ií. Domokost teszi erdélyi vajdának 1452-ben j fiát Gábort pedig még 1526. után is élteti , mi kissé két ízre hosszú idő.

2) Bethlen után csupán "Wagner említi id h.

3) Lehoczir y í. Gergelyt (szerinte Györgyöt) nevezi szörényi bánnak 1452-ben , a mi lehetetien.

Bethlen. 7i

£ táblázat feje III. Domokos máskép Buti nak is neveztetett és erdélyi vajda volt 1452-ben *). Nejétől a temesvári főispánnak Ka- sza Benedeknek leányától Ágnestől két fia maradt IL Gábor és II. Gergely.

II. Gábor a mohácsi ütközetben 1526-ban hatezer kopjást ve- zérelt ; azután Szapolyay János tanácsosa és udvari főkapitánya. Neje Kinisy Pálnak legifjabb húga volt 2). ,Fia Farkas Szapolyay Zsig- mond- János és Báthory István utóbb lengyei király hadainak főkapi- tánya , és tafláés ur , több csatában vett részt , mint Gyulánál , hol 1 7 sebbel szabadult meg. Báthory alatt a pártütő Danczka megszállásánál is jelen volt. E tetteiért kapta az i i 1 y e i uradalmat fiágra a). Meghalt 15904>en ; szár hegyi Lázár Druzsinától születtek fiai : III. Gábor és I István.

III. Gábor 1580-ban született , 1 1 1 y e mezővárosban Huny ad vármegyében tiz éves korában anyai nagybátyja Lázár Andráshoz a gyergyói völgyben fekvS szárhegyi várba került nem valami rendszeres tudományos növelésbe 4) mind a mellett természetes ész is itt meglelé a nemes irányt. Ifjúkorát Báthory Zsigmond udvarában tölte. Tizenhat éves korában már a havasalföldi hadjáratban vett részt. 1600-ban már hadat vezényleti Báthory Zsigmond részérői Mihály vajda ellen. Bá- thory Zsigmond utolsó leköszönése, és Székely MózTses rövid fejedelem- sége után Ő volt egyik fő tényező Bocskay Istvánnak a fejedelmi székbe helyezésében, és ennek tábornoka és főtanácsnoka volt. Adományban kapta tőle Hunyadvárát 3 egyebeket , és hunyad vármegyei Örökös fő- ispánná is tétetett. Bocskay halála után az ő befolyása se^ité Báthory Gábort is a fejedelemségre , azonban ettől később üldöztetvén , bukta* tója is lőn. Már 1610-ben Csik- Gyergyó- és Kászonszékek főkapitánya. 1613-tól pedig Erdélynek páratlan fejedelme, ki hazafiúi tűzzel, és po- litikai bölcsességgel vitte a kormányt. Történeteinkben feltünőleg — úgynevezett három támadása vívott ki enyészhetlen emléket , meliyek

*) Kissé szembeötlő fiáig Gáborig — ki 1526-ban élt , — a 74 évnyi idÖ kor , és igy tán II. Domokos lehetett inkább 1452-ben a vajda.

*) "Wagner Ms. tom. LXX.. id. h. Bethlen E. után.

■> Nemzeti-Társalkodó 1841 I. 34. L Kőváry után id m. 39 i. Lehoezky is id. h.

4) L. életét Hormayt Mednyánszlcy Taselienb. £ vaíerl. Gesch. 1823 k: fbly. 453-516, L arcképével Tetteiről u. ott. 1847-ki foly. 274. L Végrendele- tét u. ott. 1827-ki foly. 338-366. I. Jellenrajzáról érdekes doigok írvak Tudom. Tár 1838-ki foly. ül. köt Káidy életiratában.

72 Bethlen .

közül az elsőt 1622-ben a nikolsburgi békekötés koronázta meg. Az utolsó pedig a pozsonyi és szőnyi frigy-pontokat húzta maga után. Gábor Magyarországnak választott királya is volt , és élt is e czimmel, de tisztelve a törvényszerűséget, a koronát halántékaira nem emel tété. Buzgó református volt, a bibliát huszonhatszor olvasta el éltében, de a jlsuita Káldyt is, a biblia fordítóját nyomda állítására pénzzel segité. Számos hadjáratában mindig győzelmes volt , soha meg nem veretett. Első neje nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna volt, kitől Gábor és Mihály fia és leánya gyermeke kora sírba szálltak. Második nejétől a Brande- burgi Katalin herczegnŐtől sem maradtak gyermekei. Meghalt 1629- ben megmérgez tetés gyanújával. Eltemettetett Gyulafehérvárott a sz. Mihály tenplomában.

I. István (szintén I. Farkasnak fia) előbb Hunyad és Marmaros vármegye főispánja , Huszt várának kapitánya 1)r bátyja halála után 1626-ban Brandeburgi Katalin mellett Erdély Gubernátora, és Katalin lemondása után kis ideig fejedelem 1630-ban, mert I. Rákóczy György fegyveres trónkővetelése ellenében dee. 22-kén lemondott 2). Meghalt 1648-ki január 10-kén kora 66-ik évében Ecsed várában , eltemettetett Gyulafehérvárott az öreg egyház sírboltjában mart. 29 -kén 3), Neje kettő volt. Az első mihályi Csáky Krisztina (Cs. Gábor leánya) ; — a második Károlyi Katalin Rhédey Ferencz özvegye. Ezektől gyermekei : V. Gábor korán elhalt. LL István Bihar vármegye főispánja , vá- radi főkapitány és a hajdúság (gyalog had) tábornoka volt. Meghalt 1633-ban fiatal korában , eltemettetett Gyulafehérvárott 4). Neje rima- szécsi Széchy Mária mint özvegy előbb rosályi Kun Istvánhoz , ettől elválván Wesselényi Ferenczhez a nádorhoz ment nőül.

III. Péter (Istvánnak fia) Hunyad és Marmaros vármegye főis- pánja volt. Sokat utazott *). Neje Illyésházy Katalin volt. 1646-ban Trencsinben járt sógora illyésházy Gáspárnak látogatására ; innen haza készülvén Bánra meghivatott búcsú estelire , másnap reggel 7 órakor august. 3-kán a midőn fölkelt a guta megüté s meghalt kora 38-dik évében. Teste innen elszállíttatván , útközben állomásonkint mellette

J)Kazy. Híflt. R. Hung.

*) Kemény János önéletírása Szalay kiad. 204. 1. •) Medgyesi Pál fölötte mongott halotti beszéd-e. *) Kemény önéletleirása 242. 246. Et Bethlen Ioan. lib. I. sect II. 5) Kecskemétéi ; „TT lissesPanonicus" czim alatt ada ki utazása le- írását

Bethlen. W

halotti beszédek tartattak , nov. 2-kán értek vele Nyir-Bátorba , hol novemb. 4-kén Vereezei Ferencz s. pataki és Csulay György (Rákóczy Györgynek udvari prédikátora) által mondott halotti beszéd mellett el- temettetett '). Gyermeke nem maradt.

III. Péternek a táblán látható nővérei közül Anna , előbb ráthóti GyulafFy Sámuelnek, utóbb rosályi Kun Istvánnak volt neje. Gyulaffy- vali lakodalma gyászos állapotban zene nélkül Fehérvárott a várban tartatott 2).

Ezekben kihalván a fejedelmi ág , vissza kell mennünk III Do- mokosnak második fiához II. Gergelyhez.

II. Gergely a) (IIL Domokos fia) Szapolyay II. János taná- csosa, 1553-ban Petrovics Péter által a budai török vezérhez járt követ- ségben, hasonlóan követségben járt az ifjabb Szapolyay részéről J567- ben is, midőn útjában Túron az ónodi várőrzők által megöletett. Ger- gelynek fia

II. Péter nejével Moga Katalinnal nemzé III. Jánost, ki szintén tanácsos ur volt 1570— 98-ban. Dobrai Annától született fia Domokos, mint ezt látni fogjuk a következő

IV. táblán.

{►S2Í |V. Domokos f (Wesse-

" " ' " lényi Már.)

V.

* £i C V- Sámuel< > ^§1 \lstván< [f 1767. | r W. Domokos (B. g>TV\ Domokosa 1680. j (Gr. Ke- > ül. Sámuel/ Wesselényi *-2J 1665

* o((Boldai Kat.) S I ^

* QD

(Üaca-1 resztes Jll. Sámuel YSimén Klá- Zsuzsa.)

kási 1 Bora.) I tábl eln. fra.)

Judit)! I (Gr. Kor

Mária I da Zsuzs)VGyörgy. f

? 2.1 I Kata (Fosztó

(Tornyai István.)

Kata (Gr. Teleki Laj.) Zsigm ) lv v.

Katalin (1. Gróf Komis Mih. 2. Báró Bánfi Mikiósné.)

^L. TemetésiPompáját kinyomv. N.-Váradon 1646. A czim lapon az iktári ág ozimere is látható hasonlóan a miénkhez.

•) Kemény : Önéletirása Szalay kiad. 201 .

s) E G e rge 1 y t "Wagner id. h. hibásan Györgynek írja. Gergelyt Do- mokos fiának épen ez izén irják Bethlen Joan. Comment. Tabella Prima ge- nealog. — Budai Fer. Lex. I. 397. lapon.— Lehoczky Stemm. 11. 51. — Ezek daczára is Köváry nem említi , hr.ne-n kihagyván e Gergelyt egészen, annak fiát II. P é t e r t irja Domokos fiául. Mi okon ? Nem tudom ; — hanem azt láthatni, hogy később Qgy ízt meg ó tesz föl táblázatára Péter névben , kit az említet- tek nem ismernek* Erről alább.

u

Bethlen.

III Jánosnak ') fia IV. Domokos , kinek kezéből 1665-ben az iktárí urodalom után újra hat falut u. m. Betlenos , Seprős, Bodon, Új- falu (Biharban) Székely telek, és Szent- János helységeket foglalták el ; ez utóbbit magánosok 2). Kivévén, hogy II. Sámuel í 755 -ben kir. táblai elnök volt , ez ágazat hivatalt nem igen viselt. A grófságot, mit már a fejedelem Grábor testvérei is használtak, ez ág 1742-ki sept. 24-kén kelt oklevélnél fogva vette föl.

A táblázat végén álló most elo gr. Bethlen Domokos - irja Köváry — Erdély leggazdagabb birtokosai egyike , többnyire Bécsben él , s több diszjel tulajdanosa Nejétől , ki jelenleg (1854-ben) id. gróf Bethlen János özvegye , elvált. Gyermeke tőle nem volt, s igy alkal- masint utolsó i k t á r i Bethlennek nevezhetjük.

Következik a

bethleni Bethlen ágazat*

Ez ág megmaradt Ősi czímerénél , mellynek szerzője felöl nincse- nek egy értelemben a genealogusok. A czimer mint itt a metszvény

mutatja , egy koronás kigyó , szájában a magyar király ékei egyik jelvényét az arany almát tartja. Némellyek szerint e czimer a család királyi erede- tére mutat , mások szerint egy vészes kigyót mu- tat, mellyet a Bethlennek egy alma lenyeletésével megfogtak és megöltek.

Ez ágazat az iktári mellett jó formán egy külön családot alkot, noha a rokonság mindez ideig fön van tartva. Mint szakadt vagy helyesebben szólva emez mi képen jött le a közös törzsből, erre nézve vissza kell mennünk a családfa első tábláza- tára (itt 68. lapon), hol látni fogjuk, hogy Beth- len n e k , kiről a család nevét vette 3) , 0 1 i v é r fia volt , ki Wenczel király részén állott , tehát akorban a legitim párton , és ennek érdeké-

0 Ennek fiául és IV. Domokos atyjául tesz Köváry egy Péter nevűt, ki szerinte 1646-ban halt meg, valószínűleg III. Péterrel (a mi III. táblánkon) az IUyésházy Kata férjévei téveszti össze , ki szintén 1646-ban halt meg.

*) Nemz. Társalkodó 1841. I. 36-38. I. Kőváry szerint.

*)A Bethlen név százmazzék bármi gyökből, mint azon — kiválta aiult században fejüket törték a genealogok,—. kereszt név, mint sok annyi más a pogány korból.

Bethlen.

75

ben vitézkedett , s állítólag jutalmul Gyula nevű helyet kapott ado- mányban 1302-ben. Olivérnek fia volt János, unokája is J á n o s '), ki A p á nak is neveztetett , és kinél a család Apafi és Bethlen ágra szakadt. Jánosnak fia Jakab törzse a kethleni Bethlen családnak, kitől a nemzékrendet folytatjuk az

V. táblán.

d

3 X

-*» I

András meat.

M

1

fí

Jakab.

Gergely* 1305. *

János

} II. Gergely tll János.

>iénesi István mr.

\l. Miklós,! Borbála II. András< \ (Báthory)

III. János.

ÍLásd ezt

II. Miklós ^s ágát a

(VI.tábL

a

*ata (Bo-llII. Gergely jLukáca gáti Al-I mester f j nód.) f 1394. ftv. Jánosa

I

3

Moyses.

Kata (Szilvási Kristófné)

Klára (Zombori János.)

(Margit.

Elek}Z*óffa.

I

János

tak,

k "juliana (Toldy . í Lukácsné.)

rMiklós. ; l?Eusták. [Gergely.

Mint e táblázaton *) látjuk Jakabnak fiai András és Gergely vol- és mint az Apaffyaknál (I. köt. 49. 1.) raegjegyzok 1305-ben osz-

') KőVáry itt is egy Jánost elhagyott , és itt Benkó és Budai is így tettek. Én , Bethlen Elek és Wagner szerint hagytam meg a két Jánost. Le- hoczky pedig t mi sodik János helyett Mi h á 1 y t nevez , és így iz számra (ge- éeratio) megegyez Wagnerrel.

*) E táblázatot Wagner idL h. kézirata s ezre? egyező Bethlen munkája sze- rint adom , bízva hűségökben. Mert az e táblázaton látható nemzékrendre nézve,

76 Bethlen.

toztak Miklós a Jakab testvérének gyermekeivel , kiktől az Apaffyak származtak. I. Gergely III. János nevű unokájának fia III. <x e rg e 1 y általános állítás szerint kapta Zsigmond királytól Bethlen szent- Miklóst, Alsó-Kápolnát és Nikápolynál esett el 1393-ban. Ennek unokája ismét IV. Gergely épité Bethlen várát Albert király idejé- ben Belső-Szolnok vármegyében.

az az I- Jakabtól Márkig (ki a VI tábláa élén illand mint 11. Miklósnak fia) lé- nyeges variánsokat találunk a nemzék tanároknál (genealognsoknál). Legjobbnak találom az általam megtekintett nerazékrendeket iróik szerint az olvasó kedveért ide iktatni :

A) Benkö József (Transylvania. Pars Generális. Tom. II. 372. 1.) I-sŐ vagy nagynak nevezett Jakabtól (ki nála Olivérner unokája, — nálunk kis unokája) igy hozza le a családot* £ Jakab nerazé 1. M i k 1 ó * i ., ki magvasza- kadt 2. Andrást, atyját Miklósnak és Andrásnak . kinek fia János kihalt 1368-ban. — 3. Miklóst , atyját Jánosnak f és Andrásnak f - 4 J á a o e t (éit 1325-ben). 5. H.ik Apát f — 6. Dénest, f

Ezek közül János (a 4-dik szám alatti) nemzé Gergelyt, (ki 1358—93- dik év közt élt) , ki Zsigmond királytól Bethlen sz. Miklóst és Alsó-Kápolnát kapta. E Gergelynek fia volt ismét János, a ki nemzé a) Miklóst, atyját Márknak , nagy atyját Bernátnak (1* 1491.) Miklósnak , Vitályosnak , Jánosnak, Farkasnak , Katának, Erzsébetnek (Patocsy Miklósuénak) és Eustáknak. b } A a- t a 1 1 Apftfy Miklós erdélyi vajda (nem a fejedsmj eyámnokát 1447-ban. «) Ger- gelyt Bethlen vár építőjét. Nevezett Antalnak fia volt ismét Gergely,* kinek Jánoson kivül fiaEiekésBalása két fő-ág torzséi.

B) Budai F. (I. k. 394-400) szerint I. J a k a b nak fiai 1. A n d r á s , en- nek Miklós és András , ez utóbbinak János , a ki kifogy. 2. M i k 1 ó s , ki Jákob és Antal fiában enyészik el. 3< J án o s , a ki atyja Gergelynek r Apának , és Já- nosnak , ezek közül

Gergely, ki Dobokát, Ereset, Borgói BethLen-Sz. Miklóst , és Kápolnát kapja és 1386-ban meghalt , atyja volt János nak , ki 1393 ban elesett. Ezen Jánosnak fiai 1. Miklós, kinek Márk, kinek ismét a) Bernát f 1491. b) Miklós, ki nemzé Miklóst, Vitáiyost , Jánost , Farkast , Katalint , Erzséi Patóesi Mik- lósnét. c) Leusták. 2. Antal 1447. ennek fia Elek , János és Bálás. 3. Gergely Bethlen épitője , ki a mi táblánkon IV. Gergely lenne.

€/) Köváry it42. 1.) egyszerre Jánosra ugrik , kit 1408-ban éltet , feledvén az elóbbi származtatást közölni , holoít arra utal , hogy ezen Jánosig hozta le a családfái, mit azonban hiába keresünk müvében. E Jánosnak, (ki a mi IV. .Já- nosunkat képviseli) fiaiul állítja Gergelyt és Márkot. Tehát ez sem egyez , sem Budaival , sem Wagnerre! , és igy sem Bethlennel sem BeukŐvel.

D) Lehoezky (51.) szerint Jakab nak fia János (1325-ben). Ez utóbbi nemzé Gergelyt <-j 1393.) a ki ismét Jánost , a ki Antalt és Gergelyt, és ezen utóbbi Gergely Eleket é3 Balásí. A végső iztkivéve Budaival megegyez,

K) H órányi Bethlen János eomraentarinsaínak (Béos , 1773.) Kiadója c arankához mellékelt I. táblán), Jakabnak cmokajáu! teszi Gergelyt , Gímek kis

Bethlen.

77

A család történetírók bár különféleképen szerkesztek össze & fö- lebbi táblázaton állókat , abban megegyeznek , hogy azokban minden ág kihalt , kivévén azon Bethlenét ? kinek fiai Elek és Bálás voltak. A mi táblázatunkon e két testvér II Miklóstól eredt, ennek ágazatát fogja mutatni a következő

VI. tábla.

r

Márk ^Brigitta (Bolyai Gáspárné.)

(1. Laczy AnnA 2 Deső Ilona, j (

rri. Miklós.

II. Miklós< 3. Szásznádasi ki az V. j Hungor Illón.) táblán.

Farkas. Dernád.

réczi kap (Alnoei Ohire j Margit, f János.

h

tályos

lErzse (Patfcócsy Miklóiné.)

Elek erdélyi alvajda. 1461 (Lásd ét , és ágat a (Bánffy Druzsán.) \ VII. táblán.

Bernát

Lestár.

Anna (Bála ifi Jánosné.)

N. (Szete Mártonné.)

Bálás kiralyi<V. Gergely ^Lásd ezt a XII. táblán, komor.

.

(Thurzó An gelika")

/

(kallói Leő- kos Anna.)

János (Horváth Kata.)

wnokajáiil Györgyöt, és ennek fiaiul Elek és Balást. Tehát ismét nem egyez egy- gyei sem.

Végre F) Kazinczy Ferencz (Ered. M. II. 403. 1) szerint Jakab hat fiat ha- gyá 1. Jakabot a magtalant. 2. Andrást , atyját Miklósnak és Andrásnak ; s An- drás által Jánosnak nagy atyját. 3. Miklóst. 4. Jánost. 5. Apát. 6. Dénest. (Mik- lós, Apa és Dénes kihaltak).

János Jakabnak negyedik fiaGergelyf 1393. Ennek fia ismét János, ennek pedig 1. Miklós atyja Márknak és nagy atyja Bernátnak, Miklósnak , Eiur iáknak. 2. Antal. 3. Gergely. Említett Antal nemié Gergelyt, a kinek fiai : Elek és Bálás Ez sem egyez egy gyei sem.

38 Bethlen.

A táblázatot kezdő Miklós nak fia M á r k épité Keresdet , és a család egy ideig innen irta magát, mert Bethlen vára (az Ős fészek) noha íiági birtok volt, sokáig nem volt a család kezében. A Bethlent épitő IV, Gergely (\T. táblán) ága kihalván, ül. Miklós (ki Récz vár és város kapitánya volt), vejének Patocsy Miklósnak kezébe került, és birták a Patócsyak , ezek megbélyegzése után pedig sok kézen ment át, migl. ApaiFy alatt 1678-ban ismét a család birtokába visszaszállt ').

Márknak, — kinek neje Laczy György horváth bán leánya Anna; a második Ilona, Deső Jánosnak leánya ; sa harmadik szásznádasi Hungor Ilona voltak , — gyermekei közül , mint aytál>lázat mutatja, csak kettő tartá fon a családot, úgymint E 1 e k és B a í á s. Elek ágazata rendesen Keresden temetkezett , és ollykor k e r e s d i nek is neveztetett. Ma azonban már a nagyon elszórt családot bajos volna birtokaik szerint el- nevezni , s az összes ágazat a közös bethleni előnévvel neveztetik.

Mielőtt előbb Elek ágát, s azután B a 1 á s é t egész a mai napig lehoznék , örömmel jegyzem meg , hogy e két személytől a családfa le- származtatásban az irók már teljesen megegyeznek , az egyes kisebb eltérések (mint például a hitves társak kereszt neveikben) csak toll vagy sajtóhibából eredhetnek.

Mindezekből azt látjuk, hogy e család nem zékrendére az irók különböznek, de látjuk egyszersmind azt is , hogy főleg két táborra oszlanak , az egyik S. Zi- láhy András halotti beszéde után Benkő előadását követi, mint: Budai , Kazin- czy és Kőváry. — Á másik rész Bethlen Eleknek saját családáról irt munkájának hódol.

Benkő József bevallja , hogy Zilahyt követi , de érinti hogy más adatok nyomán is indult , azonban forrásait nem idézi , pedig épen ez adalékai teszik a változást , melly által Bethlen Elek és Zilahy előadásától különbözik.

Illy adatok mellett a család okmányainak átbuvárlása nélkül határozott meggyőződésre jutni lehetetlen. Én , Bethlen Eleket választám, kit választott Wagner is, mert azt hiszem, hogy családja leveleit ez legjobban ismerheté. Noha Míkola o" irányában is gyanús kitétellel él.

') Benkő : Tranaylv. gener. II. 372.

Bethlen.

70

Elek ága.

VII. tábla

3 Anna (Apaffy Laszl.)

f9

ÍMüiály <?Ferencz f (Sarma.J sági An-IErzse na.) f (Makrai Berta.)

T

Ferencz. főaszt Stajerb.)

(t

Margit (Nagy Sebes.)

Orsolya (Ke.idell Gáspárné )

A

g4^ György. <Miklós tanácsos, jtanácsos

Cl. SükösiJ íMihálcz - di Anna-I Ilona )

2. Károlyi 1586.

| Klára' [Mihály. r ^ ^Ferencz. +'

Borbála, f

György, f

Miklós, f

Krisztina (Kapy Györgyné.)

Farkas. jLászló fo-f kanczellárMsp.f 1717.7 s történet- If Folti Má-( irót 1679.1 'na.} (Ostrotfithl

Borbála.)IKara'

[István, f

Drazsina.

iLáad őt , s ágát a VIII. táblán

^Ferencz

feliéri f5-> lisp és iró 1649.

1. Kamu-

tb i Zsuzs. 2. Kemény

Kata.)

£ar kapit. |Kflta (H- ApalFy Mihályné.

(Torooz-iju,i;t (1. Lázár György. 2. Kö- I kayMárj leséry Sánmelné.) na.)

y€ czJKléra C

(Ferencz, Krisztina, f Mihály, f Lajos. *f-

l

H.Elekfó-<fa^" , 1691. fcyorgy.i 'Anna.

/

Mária, -j- Kata. f

isp (Nagy Klára.)

István. -

I Kva

|(l HallerI I Györgyné]

f 1 Csák l Lájzló.)

IKlám. Zsófia. Í^.PtóWeíí,ígá*a

N.)

X. táblán.

I. Elek a családfa törzse 1461-ben Erdély al vajdája volt. Loson- cai fiáníFy Druzsiánnálól íla ISI i h á ] y n a k a Sármasági Anna férjének, ága kifogyott fiában és unokájában.

Ferencz (I. Elek fia) I. Ferdinánd föaszt alnoka , szinten meg- nősült , de magtalanul múlt ki Stájerországban.

György (Elek fia) Isabellának és fiinak Szapolyay Zsigmond Já-

30 Bettién.

nosnak tanácsosa, két feleséget birt. Az első Sükösdi Benedek leánya Anna , a második Károlyi Klára. Ennek csak egy fia M i k 1 ő s lett az ág föntartója , ki hasonlóan 1586 ban tanácsosságot viselt , és hitvesé- től Mihálcz Miklósnak Ilona leányától nemzé Ferenozeta Rakó- czyak alatt fehér vármegyei főispánt , udvari főkapitányt és fejedelmi tanácsost. Iratai végett a tudósok sorában áll 1). Elsc* nejétől Kamu- thy Zsuzsánától : Borbála és Erzsébet leányai utódok nélkül multak ki. Második nejével Kemény Katával szapora volt házassági élete. Külö- nösen három gyermeke tűnt föl. Ezek közül :

Farkas Erdély kanczellára volt, és mint hat kötetnyi történelmi munka 2) szerzője is hallhatlanitá nevét. Meghalt 1679-ben. Neje gi- tetinczi Osztrosith Borbálával nemzé Lászlót a kormányzói taná- csost, és kuköllői főispánt, ki 1717-ben halt meg, és kinek Folt y Máriától százmazó ágazatát a következő VIII. tábla mutatandja.

Gry ör gy (Köváry szerint Gr e r g e 1 y) szintén Küküllő főispánja, Fogaras vár- Udvarhelyszék főkapitánya, és fővezér 1692-ben. Nejétől Toroczkay Máriától három leánya , s egy fia lőn. Leányai közül Kata az utolsó ApaiFy Mihály utolsó erdélyi fejedelemnek , Klára pedig az első erdélyi gubernátornak losonczi Bánffy Györgynek volt neje. F e- r e n c z fia unokáiban halt ki.

II. Elek (I. Eleknek fia) szintén katiczeilár lőn. 1691-kijan. lö-kén. Leírta saját családját. Nejétől Nagy Klárától több gyermekei közül maradt III. E 1 e k a gróf Pekry Kata férje , kitől ágazatát alább a X. táblán látandjuk.

Megjegyzendő itt még, hogy a fölebbi három testvér : F a r k a s, György (vagy Gergely) és II. Elek (Ferencznek fiai) 1667-ben I Apa- fynéval a káptalan előtt egyességre léptek , hogy azon esetben , ha

I. Apafly fejedelem magtalanul halna el , Apaffyné az ebesfalvi , alma- kereki, katonai, gálfalvi, udvarházakat, bányabükki és a borgói részeket életéig bírhassa , e mellett a katonai jószágokat 6000, a többit 10,000, forintig elzálogithassa , s a mit akkor nem reméltek , bekövetkezett,

II. ApafFyval családja kihalván , a Bethlen család megtette követelését az érintett jószágok iránt, és azt a történetíró Farkasnak L a j o s nevű unokája hat évig Bécsben tartózkodása alatt a család ki is nyerte 3).

*) Horái.yi Memória Hang. I. 291. et Nova Mem. 457.

*) História de Rebus Transyivaniüis. Cibinii 1782-89. hat kötetben.

*) Köváry 41. lap. ki szerint ma is békésen birják , kivéve Ebesfal vát, roít a kincstár az örményeknek adván, helyébe Réteget, Árokalját, Kenteikét, Kér- lelt ftb. kapák. Lásd 1790. országgyül. jegyzőkönyv. 197. 1.

Bethlen.

81

>

c S

.2

Farkas fiától Lászlótól igy ágazik le tovább a családfa :

VIII. tábla.

Gergely (kis korában meghalt)

ZrarsM.ua t í Li*M (n6tlen)

Gergely 2 Lajos (nőtlen) (gr /Bethlen { póH

\ Mária (Kendefi Lajos) ( Klára (gr. Bethlen Gábor)

Ferenoz + László fr Lajos Lajot f-

f 1807.

(b. Wesse-j

lény Anna]

Klára)

Lajos

(gr. Bethlen Klára)

■

- ' Gergely JFerencz (b* Bánffy ZsuOS Borbála f

3

Ferencz (gr. Bethlen Karolina)

Sándor (b. Bánffy Josefa)

Ferencz (gr. Bethlen Leopoldina)

András

László

Gergely

Karolina

Póli

Károly

Elek

l(b-

Pál (b. Borne- < n_ _ , , . . mU« Kata) | G««ri3r <cn"Sr>

László Hunyad v. adm. 1804. Domokos N.)l József (gr. Toroczkay Esztör)

László

(nőtlen) Róza

A törzs itt László a Folly Mária férje, mint említve volt, kü- k üllői főispán és kormánytanácsos, meghalt 1717-ben. Fiai közül La- jos, ki nőtlenül halt meg , perié ki az Apaffy birtokokat. Gergely a Naláczy Borbála férje ágfentartó lett. Ennek fiai

Laj os, meghalt 1807-ben , nejétől b. Wesselényi Annától két 11a maradt, Gergely és Lajos. A Gergely fiai közül László a b ú n i , és Lajos a nagy falusi urodalmat birják. — Lajos (a Lajos fia) és két leánya k e r 1 é s i birtokáról kerlésinek neveztethetik.

Ferencz (Gergelynek na) b. Bánffy Zsuzsannával nemzé Fe- renczet, kinek ismét két fia szaporitá ágát e). Ezeket fő birtokukról bethlenieknek is nevezik.

László (Gergely fia) 1804-ben Hunyad vármegye administra- tora volt, báró Domokos leánytól nemzé Pált (ki az emigráns Gergelyt) és Józsefet, ki gróf Toroczkay Esztertől nemzé a táblázaton látha- tókat. E J ó z s e f e t rettegi, testvérét Pált és gyermekeit ismét bethleni Bethlennek nevezek jelenlegi főbirtokaikról.

Ez ágazat ( t. i I. Elek ága) három történeti írót adott — Farkas- ban, Ferenczben és II. Elekben.

Most ismét vissza kell mennünk II. Eleknek fiához Ili. Elekhez a VII. táblára, kitől tovább ekképen származik le a család :

6

Ht

Bethlen.

X tábla*)

Farkas (gr. Mikó Zsuzsa) Elek (iró) ,(Platow Vilma)

w Paulina ^Pál

Pál 1765 p. Tele kir. tábl. elnök

1794. J (gr. Telek y Sára) \ Pál tábornok

f 1795. (báró Kemény Krisztina)

2 Pál c Pál

J(gr. Bethleni N. N. f Mária) I Ferencz (. Vilma

£va

(b. Dániel Istv.)

pái

(gr, Bethlen Luiza)

S

Gábor |(gr. Bethlen'

Klára) (és 4 leány

Gábor Frigyes

Farkas í Árpád

(gr. Teleky ] Gizella

Róza) ( Irma

t*Í8^. 1 Eszter ígr* Teleky LaJos) (gr. Míkól Krisztina)^

Julianna (Katona Zsigni.)

Sára ( Feketén é)

Krisztina (Biróné)

Klára (Bethlen Gerg.) Nagy-Bimon.

A táblázat törzsének Eleknek fia Pál előbb aranvos-széki fő- királybíró , majd tordai főispán , s a királyi tábla elnöke. Ennek gróf Teieky Sárától űai Farkas, kir. táblai ülnök , magnóikul halt ki. Pál tábornok volt ; és három fia a családot elszaporitá , úgymint:

Elek (Pál tábornok fia) német munkát irt: Ansicbten von Sie- henbürgen 1818. czim alatt. Platow Vilma nejétől fia Pái ismét több gyermek atyja, kiket bethleni Bethleneknek neveznek.

Pál (Pál tábornok fia) két fia G á b o r , és F a r k a s által tartá fen ágát. Gábort s gyermekeit ke r esdi, Farkast, és gyermekeit b o n y h a i Bethleneknek nevezik , minthogy ezen faluk teszik birto- kaik fejét.

Károly (Pál tábornok fia) meghalt 1836-ban. Csak egy leánya Eszter maradt^ gr. Teleky Lajosné

Pál tbk. még négy leányát férjeikkel együtt a táblázat mutatja

Mindezek Elek ágán állanak. Következik

Bálás ágazata.

Márknak Elek és Baiás fiai által — mint fölebb emiitők — szakadt két főágra a bethleni Bethlen család. Bal ás tói igy jő le a másik főág :

*) A táblák megszámozásában tévedés történf , tudniillik a sorszámban a IX. és Xí. kimaradt, mi azonban semmi /-avart nem okozhat.

Bethlen.

35

XII tábla.

(

Kata

Lásd a XTV táblát.

/ Farkas ? Zsuzsa

János * (Kemény «

(Sükösdi \ Anna) I János

Anna) j Bunban. I ( ;. Váradi

Erzse 1 Bora f 1678.

Jí-ízse 12. Fekete KI 0

Sára

\ Anna (Bánffy Knstófué)

Baiás 1504. 2 Gergely / Anna (Qgztopaai Pern<*zi Tstvanné;

(Thurzó Angelika)

mint a VI. táblán.

(kallói Leukfts Anna)

[

György < T.ásd a XIII. táblán. (Toroezkav f Kata)

Klára (Bánffy Fark.)

Krisztina (Homorodi Komis Fark.)

A családfa élén álló Bálás Ulászló kir. kamarása, nemzé Thurzó Angelikával Gergelyt1), ki a két Szapoiyay tanácsosa volt. Ger- gelynek gyermekei által két vonalon indul le a Bálás ágazata. János (Gergelynek fia) Sükitadi Benedek leányával Annával nemző Far- kast, ki küküllői főispán, ország generálisa, szamos-ujvári főkapitány és tanácsos , tizenhét sebet viselt , és a búni kastélyt épité. Kemény Annátóla fejedelem testvérétől több leányán kivül nemzé Jánost 1613-ban. ki Barcsai, Kemény és Apafi fejedelmek alatt kanczellár, Fejér vármegye főispánja, és Udvarhely szék -íőkirály bírája volt. Ez a János Lengyelországba kisérte el Rákóczy Györgyöt , honnan hazá- jába baj nélkül visszaérkezvén, mind közhivatalokban szolgált, mind a vallás és tudományok ügyében. A török és tatárok által elpusztított enyedi collegiumból a tanulók Kolosvárra vonulván , az Ö befolyásával tértek ismét Enyedre. Leírta kora történeteit 1629 — 1 663-ig latinul, mi Szebenben, egy év múlva pedig Amsterdamban is kinyomatott 2). Azután folytatását is irta 1 674-ig , mi kéziratban maradt. Első neje Váradi Borbála egy kolosvári polgár leánya , kivel 60,000 frtot kapott Utó- dainak több birtokot szerzett , mint Kamarást, Teremit sat. Végrende-

') Gergelynek Kővary szerint neje Nyujtódy Erzse.

2) Czirae a munkának : ,.R e r u m T r a n • y 1 v a n i c a r u m L i b r í Q u a t o r.u Azóta több kiadást ért. Ugy látszik Horányj' adá ki legutóbb Bécs- ben 1779-ben. már ,,Commentarii de rebus Transyivanicis" oziin alatt.

84

Bettiién.

letet 1673-ki július 12-én tett j). Meghalt vízi kórságban , mit sorva- dás követett. 1678-ki 2) február 28-án. Második neje Fekete Klára volt. Leányain kivül elsÖ nejétől fia Miklós és P á 1 ; a másodiktól Samu született. Ezek által vonala máig is virágzik , mint a XIV. és következő táblákon látandjuk.

Visszatekintvén a XII. táblán Gergelynek Gr y Ö r g y nevű fiára, ez nejével Toroczkay Katával ily családfát alkotott :

Gergely (Bánffy f Zsuzsa)

Zsófia f

N. (Gáspár Jánosné)

XIII. tábla.

) Krisztina (1. Széplaki Horváth Györgyjié). (2. Herczeg Xsívánne).

r

György

(Toroczkay

Kata)

kik a

XII. táblán.

György

(Csejíey ílona*

( Mihály Fejér várm.

főispán.

(1. Sombori

Bora,.

\% Bornemisza!

Kata)

Kata f

János f-

Kíára f

Erzse (Cserény > Fark.)

Jndit (Haller Péterné).

Második nejétől ; Gyöfgy t

Mihály f

Judit (1. Sz, -Márton macskási Macs- kasy Mik. 2. los. tíániTy Zsigm.)

Kata f

E vonal alapitója György, mint a táblázat mutatja, esak kis uno- kájáig tartá fen ágát. M ihály Fejér vármegye főispánja, ámbár két nejétői számos gyermeket , és ezek között három fiat nemzett , ezekben családját sirba vitte. Leányai közül is esak három érte el a házassági életet.

Es most folytassuk Jánosnak a történetirónak aXll táblán meg- szakadt leágazását.

*) A fejérvári káptalanban Kőváry szerint. 5) Kovary 1679-dikre teszi.

IMthleB.

85

XIV. tábla.

|

*! Borbála (Haller Pálné)

X

94

© fi

90

CD

4

István

\ Mihály JCMacsicasiKb Bánffy Miklós . (Vay Er.) (Krisztinán Klára) szül. 1642. >

Miklós f

Borbála f

f Sarai

József * Elek — (báró j (gr. Vas Kemény Krisztina^

•' Borbála

1 (Inczédy-

r* .. ' aé).

/ György <^

í Farkas J f 1839.

László <(b. Hustóri(b. Bá?>iFy

Bényén. ( Borbála) ' Ágnes)

fíTiS

tört. iró

(Kun II.)

Sámuel

(Fekete

Klára)

\ Jái

Judit) Olivér

Dániel i"! 1822.

Ii03

1862.

(1. f^$f

BéldíRóz.

2. báró

Wesse-

ény ZsulS

Gergely ezred.

Erzse

(gróf

Telek y

Sám.)

Pál

Pál í

(Tordai \ hÁÍ4oll^U

a XV. táblán.

J Lásd folytathat

Sámuel Zsófia.

Joliaiiiia

TI. gróf tolda- lagbyMih. 2 bárő Huszár Mihály)

E családfát kezdő János hárem fia által a jelenig lenyúló ter- jedelmes vonalon nyujtá le családát. P á l és Sámuel fiainak vonalát alább látandjuk. Miklósét itt adtuk. E Miklós 1642-ben szüle- tett. Legelőbb tanára Keresztúri Fái volt, majd Fejérvár ott, ké- sőbb pedig Koiosvárott a hires apáezai Csere János tanitá. 1661-ben Heidelbergben , 1663-ban Leydában és Utreehtben járt ; beutazá Fr&nczia- és Angolországoi í 664-ben hazajővén , részt vett a török háborúban. Bécsben Szelepcsényi György prímás és helytartó ve- zeté az udvarhoz , Parisban Turenne. Zrínyi Miklós a költővel isme- retségben lévén, jelen volt 1661-ben nov. 18-kán a vadászaton, hol amaz olly gyászos halállal elveszett Utóbb Udvarhely szék iokirály- birája, husztt kapitány és marmarosi főispán; 16^9-dik óta titkos belső tanácsos és udvari caneellarius. O készité az. úgynevezett Leopoldinum diplomát, s azért 1696-ban gr^óf fá s marmarosi örökös főispánná »e*

8G Bethlen.

éreztetett 5 negyven ezer forint ajándékot kapott l) Későbbi szeren- csétlenségei József fiát már megfosztották minden nyert méltóságai tói. Német- Ujhelyt tizenkét évig raboskodott. Eleresztetvén végre , nem akará látni bonját, s Bécsben halt meg 17l6-ki oct. 27-én. Több mun- kát irt és adott ki a). Kun Ilonától született gyermekei közül Mihály és .1 ó z s e f tartá napjainkig fel ágát.

Mihály ágán látjuk a még élő Györgyöt, kinek csak leá- nyai vannak, igy e vonal kifogyásnak néz eiébe.

Józsefnek fiai közül Gergely ezredes. Eleknek Sámuel nevű íiátóli unokája János 1791-ben született. Eleintén katona volt, később Bécsben az udvari kanczelláriánál tiszt, titkár lŐn. Szép kül» sejü, fényes talentoinu, és kellemes társalgási! férfiú volt. Bécsi életét csőd követvén , a nagybátyja után Öröklött birtokkal vesztesége helyre lőn ütve \ és ezután Erdélybe visszavonulván , takarékossá lőn, s javait rendbe szedé. Többnyire Beszterczén lakott. 183%-dik táján a politi- kai téren lépett föl a megyei gyűlésen, mint ellenzéki szónok. 1834- ben az erdélyi diaetára — melynek összehívásáért főképen küzdött — Kolos megye választá követéül , azonban erről lemondván, mint királyi hivatalnok vett abban részt3). Meghalt 1852-ben. Két nejétől gyer- mekeit a táblázaton láthatjuk. A négy első gyermek, előbbi nejétől , és a másik négy íiu utóbbi nejétől született , kik lakozási helyeikről ka- marási és paulisi Bethleneknek nevezhetők.

Következik Pálnak (a kanczellár János fiának) ágazata a követ- kező XV. táblán

*) Kazinczy: Eredeti munkái II. 409.

*) Munkái ezei : a) Gemeiibunda Tr&iisylvania ad pedes Augusti Caesarra projecta. 1685. b) Colurnba Noe cum ramo olivae. seu amphora aquae ad restin- guendum ignem e) Sudores et Cruciatus Nicolai Bethlen, d) Apológia pro rai- nistris helv. confess. ad trireraes condemnatis. 1675. e) Memoires du Conte Bethlen Miklós a hat kötetes „Histoire (les Revolutíons de li o n g v i e." A La Haye 1739 utolsó darabját teszi. Magyarul is megjelent, f ) Végre kéziratban maradt Önéletírása , melynek legközelebb kiadását Szalay Lászlótól várjuk

*) L. életrajzát Ujabb ismeretektára 1. köt

Bethlen.

87

XT. tábla.

e

h3

d

\

? mre nőtlen

János i Dávid (Alvinczi <(gr.TelekL

Erzs )

Klára)

Sándor (gról Bethlen Zsuzs,)

ímro

főispán

;ró.

+ 1834

(gróf

Bethlen

Róza")

Miklós (Oál Ami

^ \ három leány Nina (b. Bánffy Zsigm.;

V

•9

°

fl

Sándor 5 Zsigmond

(gróf i Gy',la

Toldaiagif Kálmán . Zsófia"), f í

János (gr. Teieky < Zsófia f). i

Sándor (báró Kemény) Lak. Kis- V Bimon.

Géza

Domokos Béla

ö ;aios József \ Sándor

Karolina. (Id. gr. Bethlen Júji) Eliza (gr. Mikő György). Johanna (gr. Toröczkay Mikl> \ Mária (b. Kemény György).

E családfán Dávidnak fia Sándor királyi táblai ülnök volt, gróf Bethlen Zsuzsannától két fia két ágat kezd meg. Imre (Sándor fia) Küküllő , majd Alsó-JFejér vármegyei főispán , szent István-rend kis-keresztese, cs kir. kamarás és belső titkos tanácsos. Meghalt 1834- ben. Egy munkát is irt, 11. Rákóczy György korát J). Egyik fia I m r c nőtlen, a másik Miklós, csak leányoknak atyja.

Sándor (Sándornak fia) ismét két vonalon indítja le ágát , is- mét Sándor és János nevű fiai á'iíai. Sándornak a gr. Toldí\- laghy Zsófia férjének fiait árokallyi, a János gyermekeit b ú n i Bethleneknek nevezhetni lakozási helyeikről.

Következik János kanczellár harmadik fiának Sámuelnek ága- zata a XVI. táblán.

1) Czime : Második Rdkóciy György ideje N.-Enyeden 1S29. — » Fiatal korá- ban irt egy színmüvet is . A Pos$a Tiúg. sih. Nyomt Marws Vásárhelyen 1793.

*6

Bethlen.

/ István f

C György

György ] László 'megh. 1790.

(Koilato- f (gr. V as Kríszt. ) vics Kata)

Gábor v Jézsef udvari j Innestárn. kanczellár, (gr. Zichy katholiz. v Josefa)

(gróf Khewen- Ádám JhillerJos.)

XVI. tábla

Ferencz (katona, nős).

prsz. elnök ' fl748. I (Bánffy Klára)

Józcef f 1846. (gr Hallerj Bora)

3at. *)

Gábor (gr. Mikó Róza) József (nőtlen)

Kamilló. (Báró í v K Huszár Eliz). } ^ w

Emil.

Adél. (B. Jósika Lajos)

Ádám , ezredes, (Gr. Bánffy Zs.)

r Mihály (nőtlen) Leopold 1

(gr.KirmayerJ Leopoldin (gróf Kata) ( Bethlen FcreucznéO

Miklós kincstára (gr. Csákyj Bor.) "

Róza (1. gr. Csáky Ján. 2. gr. Wass Samu), f 1826.

Kata (iró). (1. gr. Haller Lászl. % gr. Teleky Józs.) szül. 1700.

\ kék < far.

Imre

kor. tanács.

ara 'vgr. Bethlen Borbála)

Hermina (gr. Pejácse- vich Márk.)

Jozefa (gr. Haller Ján.) megh.

Sámuel

f 1708.

(Nagy

Bora).

Lásd a

XIV. tábi.

Teréz. (Gr. Toldalaghi Zsígra)

} xt v- ; a t t- > ; Sámuel <

(Lázár Mar.)

ÍAdám megh. 1789 (gr. Gyulay Kata) Farkas tábornok.

*) Ide tartoznak még József kincstárnok gróf Zichy Jozefától szüle- tett gyermekeiül Albert. — Ludovica gróf Bethien Fátné. — Jozefa báró Mis- kéné. — Teréz gróf Palné. — Antónia gróf Haller G áborné.

Ez ágazat feje Sámuel küküllői főispán, mint legifjabb és leg- szeretettebb ím , mint igénylik , némi előnyökben részesedett 1) Vég- rendelet szerint kapta többi közt a teremi urodalmat, a keresdi és bony- hai rész jószágokat. Meghalt 1 708-ban. Nejétől Nagy Borbálától több gyermeke közül csak Ádám ága tartja fen a családot. Ez Ádám Fejér vármegyei főispán, kormányszéki tanácsos , rendek elnöke. Meg- halt 1748-ki sept. 8-án Kolosvárt. Bánffy Klárától gyermekei.

Gábor, Albert száaz-tescheni lengyel királyi berezegnek , és magyarországi helytartónak főudvarmestere, utóbb udv. kanczellár, és arany-gyapjas lovag. Volt velenczei osztrák követ is. Katholizált —

') Köváry id. h. 45.

Bethlen. 09

Az adókivetés körül nagy szolgálatokat tett a kormánynak , miért Kü- küllŐ váron kivül több gyönyörű jószágot kapott, ugy hogy midőn fen- maradt gyermekei József, Leopold ésFerencz megosztoztak , az elsőnek a radnóti, a másodiknak a teremi , a harmadiknak a Küküllő vári uradalmon kivül még feles részek jutottak. Ugyancsak Gábor majorátust is kívánt fölállítani , de Erdélyország törvényein ez kivül esvén , unokái osztályt eszközöltek , noha a nagyobb fiak pör utján is érvényesíteni igyekeztek azt. Neje gr. Khewenhiller Jozefa volt.

Gábornak fia József, kincstárnok volt. Meghalt 1815-ben. Gróf Zichy Jozefától több gyermeke maradt, kik mindnyájan a család- fára nem férvén , a családfa alatt csillaggal jegyezve olvashatók. Jó- zsefnek József és Leopold fiátóli unokáiban a család utódokkal el van látva.

Sámuelnak a XVI-dik családfa törzsének leánya Katalin , szüle- tett 1700 ban. Erdélynek egyik tudományos, főleg a fuvészetben jártas hölgye volt. Neje előbb gr. Haller Lászlónak , utóbb gr. Teieky József- nek. Huszonhét évig élt özvegyen , meghalt 1759-ben Szebenben. Irt, és ki is adott egy munkát : „Védelmező paizs kisértetek e 1 1 e nu czim alatt ')• Könyvtárát a nagy-enyedi collegiumnak hagyo- mányozta.

Imre (. Sámuel fia) kormányszéki tanácsos volt. Kimúlt mag- talanul.

Farkas (Sámuel fia) tábornokságig vitte.

Sámuelnak (Sámuel fiának) a Lázár Mária 2) férjének ága szin- tén lenyúlik napjainkig, azonban az élő Ádám grófban (kinek Hermina leánya van) kihalásnak néz elé.

Ádám nak az országos elnöknek Bánffy Klárától a már emiitett Gáboron kivül fiai: ismét Ádám, ezredes 3), ki testvérei közt egyedül maradt meg a reform, vallásnál. Miklós, Ádámnak másik fia, kincs- tárnok volt, gróf Csáky Katától csak egy leányt nemzett, Rozáliát, előbb Kolos vármegyei főispán gróf Csáky Jánosnét , majd a római curia előtt történt elválások után gróf Vas Sámuelnek hitvesét , özve- gyét, Nagy- Almáson Kolos vármegyében. Meghalt 182G-ki febr. 4-én, kora 74-dik évében.

') Wállagzky Conap. Lit. 246. Benkő Transyl. gen. II. 383. Bod. Athenáa 42. Upou.

2) Rővary szerint még ezenkívül három neje volt, de nem nevezi meg őket •) Kazinczy szerint tábor n>o k.

90 Bethleni — Bezegfa.

Az egész Bethlen család , mely nyolczszázados életén át fejedel- meket, vajdákat, államférfiakat, hősöket, írókat adott hazájának, 1697- ben emeltetett grófi rangra. Tagjai élénk részt vettek a közügyekben, és nevüket a történet könyvének majd minden lapja fölmutatja mindig a hazafiak sorában.

Bethleni család. (Kis-Bethleni). Erdélyben Fogaras vidékén — irja Köváry — egy sereg nemesség élt és él, kiket bojároknak, s nem nemeseknek neveztek : valamint czimeres levelöket is böéri levélnek. Ilyen vala a Bethleni család.

A családot Fogarasi , máskép Kocsis Ráduly alapitá , ki * 681 -ki július 10-én kapott boéri levelet Brandeburgi Katalintól , mi- vel — az oklevél tartalma szerint — a fejedelemnőt , több évekeu át, minden ^sérelem nélkül hordozta.

Eleinte apró hivatalokat viseltek. Később János kiemelkedett, és nőül vett Szeredai Jozefát , kitől a mostanig lejövő nemzedék vette származását. E János nemzé Istvánt (az erdélyi kamaránál hivatal- nokot) és ismét Jánost, ki már gróf Lázár Annát kapta feleségül. A Guberniumnál titkár volt Később Bécsben lakott , Kővary szavai szerint : szép külseje , deli magas termete sok kalandra utat nyitott számára, mit — úgymond — az is nevelt, hogy neve végéről az y-t el szokta vala feledni E név alatt lépé uj házasságra is.

Két fia öröklé szépségét , de kikben — nevezett iró szerint — a család kihalásnak néz elébe.

Bezdédy család. Szabolcs vármegyében Bessenyőd hely- ségben birtokos nemes család Fényes szerint.

Bezegli család, (Hajniki). Zólyom vármegyei eredetű , leg- alább Hajnik helység e vármegyében van , és hajdan a Bezegh csa- lád birta is 2X A XVII. században főleg két te3tvér tűnt fel a család- ból : István és György, mindkettő Nógrád - vármegyében viselt hivatalt.

István 1670-ben még ügyvéd, 1 679-től 1684-ig Nógrád megye alispánja volt 3). 1684-ki dec. 10-kén nehéz betegségében Beszterczén

') Kőváryn kívül e családról másutt adatot nem lelvén, az egész ismertetés az 6 munkájából merít teteit I)e a családnevet az országos Schematismus szerint Bethleni de Ktb-Bethlen-nek lelvén irva, — igy adám

2) Ma Féiiyes szerint a kamara birja Hajuikoí.

8) Nógtad várm. iev. lari adatok szerint

Bezegh. 91

kelt , és Dobay János manód alispánhoz intézett levelében *) búcsúzik el a vármegye rendéitől. Testvére

György szépirású, ékes eiŐadású férfiú 1657 — 1669-ben Nó- grád, 1666 — 67-ben Heves és külső Szolnok vármegye hites jegyzője l). 168 i-ben Zólyom vármegye alispánja, és orsz. gyűlési követe3). Később Kassán lakott , hihetőleg kamarai szolgálatban. Mint gazdag nemest CarafFa elfogatá , és 1687-ki május 9-kén daczára, hogy I. Leopold ki- rálytól kegyelmet nyert, és az jókor érkezett meg, Eperjesen feluégyel- teté. Előbb Öt óráig feküdt a kínpadon. Teste oly roncsolt es meg- zsibbadt lőn , hogy a különben erős ember elájult a fájdalmak kínjai miatt. Áz Örök gúnyszavakkal illették , mire szemei könybe lábadtak, és érzékeny búcsút vévén szenvedéseinek tanutársaitól , oly szivreható- lag festé ártatlanságát , hogy a különben kegyetlen vallató bíró is han- gos zokogásra fakadna. Megnégy eltet vén, íija Gábor megvette drága pénzen atyjának szivét, s elvitte haza Zólyomba , hogy az egész család megsirathassa a gyászos ereklyét ft). Neje Libercsey Zsuzsanna volt, kitől emiitett Gátőr ílján kivül Anna sarudi Battik Gergelyné és E v a 5) szandai Sréter Jánosné leányai maradtak.

Néhány nyomon a családfa imez :

N. N.

István György

alisp. f 1684. kivég. 1687.

Libercsey Zsuzs.

i ■' ' ^ ... ,

Anna Eva Gábor

>• ív \ Zsuzsa Anna Ádám Gábor

Gerg.) Ján.) (Rene j^ (Bohus Istv.)

György Éva Gábor

A család másik ágon ma is él Zólyom , Bars sat. megyékben. — 1755-ben Nógrád vármegyében találjuk még a birtokos nemesek sorá- ban hajniki Bezegh Lászlót.

*) Másolatban gyűjteményemben.

zj Mint jegyző által aláirt számtalan oklevél nyomán.

•) Lenoczky I. 221.

4 j Rezik ; Theatrnm Eperjesiense. Mss. sat

5) Eva férjével és Berki Borbálával Berki puszta felét Nógrád vármegyé- ben 1698-ban nádori adományban kapja, de beiktatáskor a Bodonyi család ellent- mondván , attól elállott.

92

Bezegh — Vtezeréúj

Czimere *) a család kék mezőben koronán álló repülésre készülő galamb, csőrében zöld gallyat tartva ; ugyanaz van a paizs fölötti sisak koronáján. A sisak takaró fosziadék egy oldalról ezüst-vörös, másikról arany-kék. A metszvény e czimerfc foszla- dék nélkül mutatja.

Bezegh család. Az előbbi adomány os Bezegh családtól emezt különbözőnek tartom czi- meres levele végett is , melyben a már akkor élő ama családbeliek (mint István , György) nem em- lítetnek. E családnak törzse Bezegh Izrael, a ki testvéreivel János , Izsák és Mátyással . továbbá sógorával Urbány Andrással, és végre Herlieh Fülöppel ÜL Ferdinánd király által Pozsony vá- rában 1647-ki június 3-án kelt czimeres nemes le*- velet kap, és azt Zólyom vármegyének I65I-ki márczius 30. és 31-én Zólyomban tartott törvényszéken kihirdetteti *}.

Nógrád vármegyében az 1700-diki nemesi Összeírásban találjuk Bezegh Imrét, Jánost és Istvánt, az 1709-ben pedig J á n o s mint a losonczi járásban birtokos fordul elé. Azon vagy az előbbi családból valók-é ezek ? — eldöntetlen marad.

1820-ban Bezegh András fcápió-györgyei . Bezegh Albert és János ezeglédi lakosok igazolási pör utján igénylék, hogy e czimeres nemes családból eredtek , állitván , hogy B. János 1 649-ben a köz- szerzők egyike 1709-ben Csitáry Sárával Erdő-Tarcsán nemzé ismét Jánost, a ki Káva helységbe , és innen Czeglédre költözött. Azon- ban a Zólyom megyei ítélet ama átköltözést nem találta eléggé kimu- tatva.

üezerédj család* (Bezerédi). E család eredetét — ugy lát- szik — a LŐrentei (de genere Leurente) nemzetségből veszi, mely nem- zetségnek emlékezete már IV. Béla királynak azon 1257-ki levelében előfordul 3) , melyben Betér nek 4) fía Farkas részére Roland ná- dornak-Ítéletét megerősíti. A Lörentei nemből 1309-ben élt Lörente

') István és György pecséteik szerint.

*) Zólyom vármegye 1651-k;i jegyzőkönyve.

») Fejér Cod. DipL tom. IY, vol. II. 421.

4) Nagyon érdekes volna látni ez okmány eredetét, melyet Fejér Kaprinay gyűjteményéből adott , valljon nincs-e raszul olvasva a Betér név B e z e r helyett ; a mily hiba az erdekletí codexben megeshetett

Bezerédj 93

mester, (Magister Leurente de genere LeurenteJ , és fiai Miklós. Ta- más? , János és Beké mesterek (raagÍ3tri) ? kiknek az Igraandi (de ge- nere Bygman) nemzetségből származott Lorincz vajda mesternek fia Miklós mester, Bánk , Tóth Vason , Zich sat birtokait a fejérvári káp- talan etött bevallá *),.

A Lörentei nemzetségből szakadt ki a Bezerédj család; amaz bírta Lörinthe (most Lőrincz) hévséget Veszprém , ez pedig B e- zeréd helységet Zala vármegyében. Ez állítást igazolni látszik azon körülmény , hogy midőn Lörenthe László magvaszakadtén I. Ulászló korában 1440-ben Rozgonyi István Fejér vármegyei főispán Lörinthe helységet a szent korona részére elíbglalá, Bezerédj Zsigmond és Jáno3 testvérek B. Györgynek fiai ? és az emiitett Lörinthei Lászlónak vér- rokonai (fratres congenerationales) a foglalásnak ellentmondva , meg- mutaták , hogy az érdeklett helység őket illeti ? miért is az nekiek visszaadatott , é» benne uj királyi adomány *) által 1456-ban megerősí- tettek , és mind Lörinczi mind Bezeréd 3) helységnek ma is egyedül és kizárólagos birtokosa a Bezerédj család.

1343-ban L Lajos király alatt Bezerédj László (Ladislaus Riift'us de Bezerédj élt f kinek fiai Pál és Jakab az emiitett évben királyi parancs folytán megosztoztatnak *).

Azonban folytonos és hiteles leszármazását a családnak csak Zsig- mond korából hozhatni le.

A családnak e szerint törzse Bezerédj György a XIV. század végén ért. kinek gyermekei Zsigmond és János a Hussiták elleni harczban mutatott vitézségükért nyerték szép czimerüket 1430-ban Norimbergában nyílt alakban kelt oklevélben Zsigmond királytói

*i Fejér ; Cod. Diploni. Tora. VII!. vol. 1. p. 364.

2) Mindkét oklevé! a család birtokában.

•) Nincs is nyoma, hogy Bezeréden valaiia más család lett volna birtokos, ambai már a XIII. században találni e helységről említést oklevélben y mely már akkor ott plébánia létezését tanúsítja , és azt . hogy a plébános a pápának adó- képen (latos grossosj fizetett.

*) A családi oklevél szerint

•4

BezerédJ

A czimer rézsut bal oldalra dőlő paizs , mely két részre oszlik,

a felső mező vörös szili ; az alsó kék, mely vizet ábrázol, benne egy úszó oroszlán halad a bal oldal felé fordulva, martalékra nyújtván első lábait, szájában három águ korbácsot tartván. A paizs felső szögletén vagy csúcsán zárt sisak áll , mellyre a mindkét oldalról arany-kék sisaktakaró (foszladék) vörös-kék koszorúval van le- szorítva. E koszorúból a paizsbelihez ha- sonló oroszlán emelkedik ki 1).

Említett Györgytől kezdve a leszármazás napjainkig igy folyik :

Beserédj h György 1400.

I. János

t

I. Zsigmond 1430.

íl. János t

Bálás

t i

' r

II. György 1456.

I. László />_— —

, Bernát II. Zsigmond *f*

1483.

I. Ferencz I. Mihály f 1527. éles. 1626. (Nadasdy

Krisztina). i — "^ -' i

Gergely (Chernél Borb.)

III. György 1526.

I. Miklós l.

I Gábor

T

I. Tamás (Zámbó Sára)

i *

Boldizsár f II. László (Pöki Kai.) 1610.

IV. György

1656. alisp.

(Görbey Kat.

I. Bálint 1590. 1 III. János

I.Pílt Kristóf f fz^ő^olya

,__/N-

II. Miklós f

II. Bálint f 1668.

I, István

(Jakusith

Kata)

■ i i/Vn i n

János t

II. Zsigmond

(Béri RaiogL

Klára)

Vámos-családi ág.

(Folyt, a köv. lap.)

11. Mihály

(Bessenyei

Klára).

Szerdahelyi ág.

Lásd ez ágat alább.

1

Imre

f

a) A család birtokában lévő 1430-ki eredeti czimeres levélről hű másolat- ban a család szívességéből, miért valamint a közlött neuizékrendért köszönetemet jelentem.

Bezerédj.

95

II. Zsigmond (Béri Balogh Klára) (ki az elflbbi lapon is). Vámos-családi ág.

II. Imre

t 1708. (Botka Máriai

Lajos j- Károly f

V. György

(Beleznay

Krisztina)

L_

Tamás

Zemlinnél

elesett 1691.

Sándor

(Jákfaivi

Nóvák Judit)

I. Péter (Rosti Magd.)

Jl_

II. István

r *

III. Zsigmond

( Pais Anna)

i * — ;

Boldizsár

Antal

II. Fái

IV. Miklós vál. püspök.

VI. György alnádor. (Szegedy Antónia)

Vincze ( Vörös Anna ;

Sándor pap.

Gyula

III. László. (Verebi Végli Angelika).

Elek.

A szerdahelyi ág II. Mihálytól folytatólag igy származik le :

II. Mihály. (Bessenyey Klára).

József

II. Ferencz

, ,A

I. Ignácz III. Ferencz IV. Mihály III. István hétszem ' * „ , ,fi ' f (f. b Nagy

, * iT?^ i Erzse)

II. Ignácz IV. Miklós (í _ 7

ndv. tan. (Bezerédj Anna)

Ján.)

III. Mihály Jób

hétszemélyn. Bittó Erzse

(Gindlv Zsóf.) ' ,-, \ ' -^ L, Farkas

(Gy.^Gaal Teréz )

IV. Mihály IV. FerenTz

r -, (Bezerédj (Morócza

IV. István III. Pál Zsófia) Eszter)

Béla

hires követ (Bezerédj

(gróf Murray

Kálmán (Bezerédj

Luiza)

i * 1

Mari. Istv.

Lajos

(b. Med-

nyánszky

Gizella)

Sándor

Etelka) Everilda) jrfcle,811£.k n ' l^v , Karóim)

Kristóf Imre. Gyula. Anna

Pál. Andor

Végig tekintve e családfán, már elmondtuk, hogy I. György fiai L János és I. Zsigmond 1430-ban Zsigmond királytól nyerték ozimerükct. I. Zsigmondnak gyermekeit előszámlálja az 1456-ki uj adomány le vél.

Hogy II. Zsigmond II. Györgynek fia volt, a kapornaki con- ventnek egy 1483-ki okleve-e tanúsítja, mely zálogitásról szól Dötk helységre vonatkozva E helységet most is e család birja. Gyermekei

96 Bezerédj.

közül I. Ferencz jeles katona S2apolyay Jáfios részén állván , 1527- ben a Jovan czár elleni ütközetben Szegednél ^sett el *). 1. M i h á ly és III. György testvérek Mohácsnál e&tek el. Ez utóbbinak (III. Györgynek) ága a XVII. század végéá kifogy.

Az elesett I. Mihálynak neje volt Nádasdy Krisztina, Nádasdy Tamás nádornak nővére 2). Fia Gergely Chernél Borbálát 3) birta nőül. Ennek egyik fia íí. László Kapuvár fő várnagya (supre- nms Castellanus areis Kapuvár) volt 1610-ben , neje Poky Katalin a Mérges nemzetségből (de genere Mirges) származott. Ettől született

IV. György 1656-ban, 1659-ben is Sopron vármegye alispánja *), és az utóbbi évben országgyűlés követe. Neje Görbey Katalintól •) há- rom uja lön. T István Zala és Somogy vármegye másod alispánja (altér Vice Comes), a Pápa várában lévő lovasság kapitánya (Equiíatus Papensis Capitaneus) lön 1662-ben. Neje az Orbovai Jakusith család- ból volt Jakusith Kata, kitől fiaJános utód nélkül múlt ki.

IV. Györgynek másik két fiától a család mostanáig jő le két ágon. II. Zsigmond a vámos-családi; IL Mihály pedig a szerda- helyi ágnak törzse lőn.

A vámos-családi ágon * Tamás, Zemlinnél esettelatörö* kök ellen 1691-ben. II. Imre Rákóczy alatt lovas ezredes.es a Dunán túli részek tábornoki főparancsnoka 1705-ben c), és 1708*ban 1) Sopron vidékén táboroz , és az utóbbi évben a soproniakat felkonczoltatá. Ter- metére nézve kicsi , méltóságára nagy , szép , fekete és élénk szemű,

*) Zermegh SeWandtnernél IL 387. „Vir militari virtute insignis > ftiit interemptns" — szavai Zermeghnek.

*) Ext bizonyítják 1570-diki tanuvallatásokróli jelentések , és Nádasdy Tamásnak saját kezével irt származási lajstroma a családi levéltárban , és Ná- dasdy Krisztina után jelenleg is bir a Bezerédj család. — Ellenben Wagner Mss. tom. LXX. 148. lapon Nádasdy Tamás nővérét Krisztinát etóbb Danielfi Gáspár, másodszor Bezerédj György nejéül irja.

•) Chernél Borbála Chernél Ambrus itélőmesíernek Déghy Annától leánya

*) 1656-ban kelt osztató parancs Szalay részére, és Lehoczky I. 208. 1-

*) Görbey István Veszprém vármegyei alispánnak Chaby Fruz inától leánya.

*) A, soproniak részére 1705-ki SRpt 27 -kén Horpácson keit menedéklevele igy kezdocUk: Én Bezerédj Imre Méltóságos Fejedelem feölseÖ vadászi Rákóczy Ferencz kegyelmes Urunk E6" Nagyság?, egyik lovas ezerének feo kapitánya •, Danánd innen való Hadainak generális Uraiméknak eö kegyelmek után Com« mandója" sat Magy. Akad. Értesítő 1857-ki foly. 296

T) Fetnó Spangár króaika IL 87.

Bezerédj. 97

kevéa beszédű, bátor férfiú volt v). Háromszor készült a császáriak ré- szére átmenni, és mindannyiszor megbukott. Eífogatván mint hűtlen. Patakon 1708. dec. 18-án feje vétetett, és ott vasastul a nagytemplomba temettetett *). Arczképe a szerdahelyi ágon álló utódainál Sopron vármegyei Szerdahelyen van meg. Széplaki Botka Máriától született fiaiban magvaszakadt.

• V. G y ö r g y n e k Beleznay Krisztinától Sándor és II. Ist- ván fia volt. Az előbbi nemzé Jakfáival Nóvák Judittal Pétert, ki 1812-ben halt meg, és ki Barkoczi Rosty Magdolnával nemzé VJ. Györgyöt és Vinczét.

IV. G y ö r g y Vas és Veszprém vármegyék követe , később al- uádor, 1829-ben lett a köszeghi korületi tábla elnöke (1844.) Szegedy Antóniától íiai III, László Vérebi Végh Angelika férje, és Elek.

V i n ez é nek Vörös Annától fiai Sándor pap a váczi megyé- ben, és G y u 1 a. — II. I s t v á n (V. Györgynek fia) nemzé III. Zsig- mondot, ez Paizs Annától többi közt 111. Miklóst a veszprémi kanonokot, czimzetes püspököt és prelátust. Testvérének Boldizsár- nak Antal fia van.

A szerdahelyi ág II. Mihály tói jő le , kinek unokája DDL. Mihály Győr vármegyének alispánja, országgyűlési követe, és a kir. curia újra alkotásakor a hétszemélyes tábla ülnöke (Lehoczky szerint 1786-ban). Gindly Zsóüától négy fia volt. Ezek közül I. lgnácz több vármegye országgyűlési követe, 1793-ban hétszemély nök, és a szent István-rend kis keresztese, és kir. tanácsos (1815., 1820.) Ennek fia II. lgnácz Győr vármegyének sok évig alispánja , országgyűlési kö- vete , utóbb udvari tanácsos. Neje Bezerédy Anna a Jól ágán álló Farkasnak leánya. Ennek fia Lajos magyar testőr volt (1844-ben).

III. Istvánnak fia ÍV. István, szül. 1796-ki nov. 28-án Szerda- helyen , Sopron vármegyében,, honnan lakását Tolna vármegyébe tette át Itt lépett a politikai térre, és Tolna megyének az 1830-ki 183:/tí-kj (melyről azonban az ellenpárt visszahivá) 1839-ki és 1844-ki országgyű- léseken jeles követe. 0 adóz tata meg magát Önkénytesen először az or- szágban. Szívvel, lélekkel hazafi volt, és megyéjében a socialis téren i*,

*) Lehoozky Sterara. II. 56. ügy látszik Szegedy vagy Kaprinay Ms. A LXII. 423 után , hol róla sír-vers található , mely alakját leírja , s tartalmazza végszavait is : Dum potui, nolui , duci non potni volui , fidem dare cui debui. U. ott halála 1708-ra tétetik.

*) Vahot Imre : Az országgyűlési Almanach I. köt. Pest, 1843. 114. lapon Jászay Pál által közlött Csécsy Memoriale-jában. — Pethő Spangár id. h. 1709. nyárra teszi a lefejezést — hibásan.

7

98 Bezerédi - Biay

kivált a közipar körében soka tett 1848-ban a pesti országgyűlésen szintén Tolna képviselője volt , és elvei mellett végig hü maradt : hi- vatalt azonban soha nem vállalt. Meghalt Hidján 1856-ki márcz 6 án, kora 60-dik évében 1). Neje Bezerédj Amália szintén nevet szer- zett a gyermek-irodalom mezején *).

Szükség megjegyeznem, hogy a közlött családfán nincsenek meg mind a család tagjai, kivált a leányok,

így II. Ignácznak leányai még M á r i a , A a y o s Móriczné, A n- ! o ü i a Dombay lgnáczné ; Krisztina gróf Alberti né,

J ó b ágán Farkasnak neje gyulai G-áal Terézia, (utóbb Kosos lgnáczné) a kitől a táblázaton látható Bezerédj IV. Mihályon és IV. Peren ezen kivül született leányai Teréz Rosos Lajcsiié , és Anna Bezerédj lgnáczné.

IV. Mihálynak Kristófon kivül leánya Anna II. Bezerédj lgnáczné.

A család Miksa királytól 1564-ben uj adomány- levelet kapott, melyben Zala vármegyei birtokai megérő etetnek.

Bezerédi család. (Bikafalvi). Erd élvben Ud varhelyszék ben van lakása.

Bezi család. Győr vármegyei régi kihalt család. Bezi De- meter 1450-dik táján élt. Ennek fia L ő r i n c z , kinek magvasz&kadtán birtokát Ratyboseni T r y n k a János kapta Mátyás királytól adomány- ban 1481-ben. Egy másik ág azonban élt még ezután is; így találjuk Bezi Lászlót, Antalt és Pétert 1469-ben ; 1536-ban pedig éltek Rezi István és P á l Ezek után letűnik a család , legalább nyomát nem leljük többé. Nevét a Győr vármegyében most is fenállór Bezi helységtől vette, melynek birtokában volt 3).

Beziir család. Bezúr Mihály 1720-ki április 29-én czimeres nemes levelet szerez. Czimer-paizsa kék, abban egy tigris áll hátra fel- kondoritott farkká] , első jobb iábában kivont kardot f a balban három rózsát tartva. A paizson álló sisak koronájából a leirt tigris emelkedik ki. Sisak-takaró ezüst-vörös , és balról arany kék 4).

Biay család. Egykor léteztét bizonyítja Biay János, ki többed magával 1623-ban ellentmond Nemes Siesy János és Dallos János be*

1) és *) L. életrajzukat: Ujabb ismeretek tára I. köt. 558 -561. 3.) Czelx Jánoa a Tudom, gyűjt. 1829-ki XII. köt. 21—24. lap. Éa utána Taleky Hunyadiak kora XII. 199.

4) Collect. Herald. Mss. — 429. az. a.

Biális - Bibr« 99

iktatásának Bábolna Komárom megyei heiységre nézve az esztergomi káptalan előtt *).

Biális család. (Illyefalvi) máskép Olasz. Erdélybe Rá- kóczy György korában megy Biális Ferencz, ki Rákóczy György, Kemény János és Apafíy alatt vitézül harczoi, ezért honüusittatott 1680-ki márczius 10-én. Később a somlyói vár főkapitánya , és krasznai főispán lett. Tőle igy alakul a családfa :

Ferenoz. 1680. Krasznai főispán.

Ferencz Jakab

I János Imre

László. Elek. Ádám. Jakab.

E családfa azonban csak egy századig, azaz 1786-ig terjed. A rajta lévők közül László Háromszéken Szőrcsén , Elek Csik-Szent- Miliályon lakott. Elek ágából volt Biális Ferencz, ki az utolsó or- szággyűlésen mint Csikszék követe szerepet játszott, s ki tán 1852-ben valahol Magyarországon elhalálozott 2). Él a családból László, bir- tokos Szentmihályon a Csik székben.

Bibi Család. A Bibi család magvaszak adtán kap adományt az egyházszeghi és malomszeghi birtokra Beznák Ferencz 1741 ben 3).

Bibics család. Belőle Bibics Jakab 1740-ben Arad vár- megye alispánja és királyi tanácsos 4>. özvegyének Tomyan Margit- nak 1774-ben kelt tanuló rokonai számára szép alapi tványt tartalmazó végrendelete országgyülésileg beczikkelyeztetett 5). A család kihalt.

Bibra család. (Báró). Báró Bibra Károly Frigyes honfiusi- tatott az 1836-ki országgyűlésen 6).

A Bibra család Németországon , különösen Bajorországban és a szász-meiningeni herezegségben nagyon ki van terjedve. J580. táján két testvértől, Bálint és Bernáttól két fővonalra oszlik. Éz ágak ismét külön ágakra oszlanak. A nálunk honosított b. Bibra Karoly cs. kir.

1) Fényea : Komarom rárm; 160.

%) KöVáry id. m. 47. 1. után ez egész ismertetés.

•) Esztergomi Jcápt. Capsa 66. Fawc Ií. Nro 12. Csery Józa. gyűjteménye uerínt.

•) Fábián Arad várm. 194. 1.

*) 1825 ki országgyűlési Acták II. kot $56. «tb. lap. , es 1827-ki XXIV torv. csikk.

•) XLVII. törv. ez.

7»

100 Bieaak - Bicskey.

ezredes , Lipót vár parancsnoka volt. (1844.) Mint a család nagyobb része, a hadseregben szolgált. Ha nem hibázom — aBernát vonalán az úgynevezett Brennhauseri ághoz tartozott.

Azonban a Bálint vonalán a G-leicherwiesi ág inkább látszik só- gorság utján hozzánk közeledni Ez ágból az 1809-ben meghalt Bibra Károly századosnak leánya, Mária, Zerdahely Károly né. Károly testvérének Frigyes Henriknek (szül. 1 775. f 1849.) ki nagy- britanniai kir. kapitány volt, egyik leánya Antónia, Tóth Károly székes- fejérvári cs. kir. törvényszéki ülnök neje 1846-dik óta *).

Bicsak cnalátl. (Mosáni). Belőle raosáni Bicsak Benedek székbiró 1453-ben a maros-vásárhelyi constitutio tartalma szerint 3).

llicsliey család. (Bicskei) Pest vármegyei Bicskén birtokol. Némely tagjai megyei hivatalokat viseltek ; mint Laj os, ki Pest vár- megye főszolgabirája volt egykor , meghalt 1 856-ki sept. 4-kén , kora 56-dik évében. Maradt fia Kálmán,

Hajdan Nógrád vármegyében is találunk e családra ; így Ist- ván 1628-ban, idősb és ifjabb András pedig 1629 — 30-ban fordul elé s>.

1650-ben Bicskey Gáspár. Tamás és István ellentmond- tak Balassa Bálint , adományának , mely ezerint Saigó várához tartozó faluk birtokába iktattatá be magát *).

Nevezett Tamásnak fia volt György, ki Szígyártó András deáknak zálogitá el a Ferencz és András által birt bicskei jószágrészt

Andrásnak fiai F erén ez és, András í 702-ben a „Jns armoram" fejébe** megrótt bicskei jószágrészeiket Buiyovszky Dániel- nek engedik kiváltani 5).

Bicskey József vadkerti lakos az 1650-ben élt Tamástól leszár- mazásai ilyképen igyekezett törvényesíteni Nevezett Józsefnek atyja Elek (szül, 1762.), tmnek Mihály (szül. 1718), ennek ismét Mihály, ennek György, ennek Tamás.

Bicskey esaládbeliekre találunk Ugoesa vármegyében is, hol 1 3 1 v á n i 672-ben szolgabíró, 1 678-ban másod , s 1693-ban első alispán volt *),

•) Guthaisch. Gen Taschcnb. d. fr, H. 1867. 42. itb. lap

r) Kállay : Székely nemz. 234. L

3) Nógrád várni. lev. tári adatok.

*) Ürményi Nagy Jánosnak 1761-ben indit. poré.

s) Yáczi kápfcalac olőtt 1702. k. bevallás.

■) Szirmay C. Ugoesa. 53, 54. 59. 1.

ByHikefe — Bydeskatl

101

Bycflkelc család. (Eörsi). Az Igmándi nemzetségből (de genere Wygmand) származott. B y c h k e i e-nek nejétől Zsuzsannától született fia Albert, és e mii tett özvegy anyja ellen a fejérvári ke- resztesek conventje perlekedik , mivel állítólag Tolna megyei Arcba helyscgbeli részét , melyet nevezett Bicbkele család tőle haszonbérbe birt, hatalmasul elfoglalta 1 430-ban 1432-ig. Több oklevélben Bych- k e l e-nek van irva. egyetlenben W y c h k e 1 e-nek (tán roszul olvasva) Elóneve is mindig de Ewrs, csak az 1 432-dik » okmányban de A r c h a •)• Lehoczky Eörsi B í k u l e Istvánt, (máskép Fodornak is neveztetett), emlit 1338-ban mint Simontornyai várnagyot l), kit bár a név ismét máskép van olvasva , bizonyosan e családhoz kell számíta- nunk. A család a kihaltak közé sorozandó.

Kicso család (Pinkóczi) Pinkóczi B i o 8 ó-nak lia István 1403 ban egyike azoknak, kik ellen a Leleszi Convent Zsigmond király- nak 1406-ban kelt levele szerint hatalmaskodás, egyháztörés ellen emelt vádat. A Bic-so név — habár később el& nem fordul — család- névül látszik 8).

Bydeskuti család. (Ippi). Czimerc a családnak koronából kiemelkedő grif, mely első jobb lábában kardot tart

A család kiterjed Magyar- és Erdélyországra. Az előbbiben Fényes szerint birtokos Abauj. Kraszna , Szabolcs , Szathmár és Zemplin k) vár- megyében ; Erdélyben különösen a Szilágyságon terjedt ki.

Büdöskút — melyről a család hajdan nevét veheté — Sopron vármegyében van. Hanem í p p helysége , melyről eiőnevét irja — az úgynevezett részekben , Kraszna vármegyében fekszik

A család törzse Bydeskuti Kun János volt , ki ily család- fát alkota h

J) Fej«t Cod. Dipl. X. VII. 29S. 295. 296 301. 372. 3S4. 447.

*) Lehoczky Steaun II. 57 B i s s e a \ vezér szó alatt. ^ *) Szinnay O. Zempiin. Not. Topogi. 313.

*) Zemplin vát megyébeu Magyar Isip, Kolbása, Cselej, Majoruczka, Szed- liczke, Matyasócz helységekben és pusztákban birtokos — Szirmay izerín* 1797- ben. t. L midőn munkájíít irta.

5) Décsey Miklós ur szives közleménye szerint.

102

Bydeskuti.

Bydeskuti Kun János Vérvölgyi Margit.

Tamás

Gál

1. László

1494.

1. György 1552.

íl Lá3zló Miklós Jppy Ilona

Márton Ferencz

1. Tamás Baxa Orsolya

UI. Tamás Bold. Eva I. György Borbála (Szent- Szilágy-

királyi szeghy

Lőr.) Farkasné,

1590.

János Judit II. Tamás 1587. (Ná- (Szénássy dasdyJán.) Margit) 1638.

I. István alispán. (Ktnezsy N".) Szedem H<" rí ág.

Ferencz

alispán.

(Gencsy Klára)

iíl László (Barcsay Kafc.)

N.

(Zeykné)

Mária

(Cserey

Fark.)

I. Zsigmond (Ravaszuy Erzs.)

Sámuel. Felföldi ag

Boldizsár f alispán ; főpohárnok m. ApaíTy alatt.

11. Zsigmond

alispán

Főlovászmester

Apaffy alatt.

(1. Guthy Rebeka.

2. Diószegíiy Judit)

kitől fiát a II. táblán.

Éva Iíl. Zsigmond Sámuel -J- Sándor f Lajos f'Kohimbán alispán 1728. (Verebélyi

Ján.) (Péchv Júlia) Mária)

Imre

alispán.

(Palóczi Horváth

Mária)

Sándor f IV. László Julianna

(Szunyogh (Edelényiné) Judjt)

Mária (BölÖny Adámné)

Julianna

(Dráveczky

Jánosné)

V. László (1. Bydeskuti

Karoiin. 2. Pósa Ter.)

1-től László *r

2-tól Géza f

Ilona

^ Bölöny

Imre

alisp.)

Mint a családfáról látjuk, a XV. században Bydeskuti Kun János alapitá e családot ; kis unokája László Ippy Ilonát vévén el , ezután öröklik Ippet a család praedíeatumát adó, Kraszna vármegyei birtokot.

II. Tamásnak két fia által két ágra oszlanak. I.' István lesz törzse a sződemeteri, I. Zsigmond a f e 1 f ö 1 d i ágnak *).

') Óhajtottam volna ez ágnak is folytatását megkapnom.

Bfelavfeb - Bige 103

I. I s t v á ü ágán hat viselt alispáni hivatalt.

Boldizsár Apaűy na k főpohárnoka volt; ága kihalt Testvére II. Zsigmond Apaffy főlovászniestere , előbb alispán. Két neje volt Az első Guthy Rebeka, kitől gyermekeit és azok utódait a folebbi csa- ládfa mutatja. A második dézsi Diószeghv Judit , kitől elvált, és kitől nemzett István fia által alkotott ágazatát a következő II. tábla mutatja :

II. Zsigmond (a fölebbi táblán). 2-dik nejével Dió8iefckv Judittal.

litván (V alkayJ5suzsa)

látván Erese Zsigmond Klára Ferencz

(Rettegi (Kügyi (Balku Zsigm.) I7ft4.

, g»^Mi«) VirághJán) • ^{^

Anna Teréz Ferencz f N. N". József f (1. Szilvaasy i.)

fButka (Böiöny (Gal- (Majthény (2. Néroethy 1.)

Péterné) Mik.) íraczy Imrén é)" ~\r~ t " V i-

p /-, ' Karoly Karolina

(Daczó fBydeskuti

Kata) Lásaslónc)

Polixéna CHenter Jánosne).

Biolaviclt család. (Horvátországi) Bieiávich György 1638 -166 VJ-ben tinnini czimz. püspök volt ').

Kiélek család. Két tagját ismerjük. Lászlót, a piaris- tát, ki Trencsín vármegyében Kis-Utczafalvan 1744-ben születeti. 1764-ben a kegyesrendbe állt, több helyen tanított 2) , 8*t Munkái közt adott ki ,,M a j o r e s Hungaroru m" Pára J Pestini 1 7$6. czimüt is. melyet testvérének ajánlott; és innen ismerjük »j áno ki az ajánlati sorok szerint akkor a gr. Pálííy János gyalog ezredben százados volt 3). Az ujabb időben (l 844-ben) János nyitrai czimz. kanonok és zsolnai plébános. — A család Fényes szerint Pest vármegye nemesei sorában áll.

Bige család, Bihar vármegye nemesei sorában áll Fényes szerint.

*) Azon évi orsz. gyűlési förv. ezikkek 2) Horányi Nova Memor. 481

s) Latinul írt praedicanima de eadem;- azonban Bielek nevű hely* séget Fényes Geographiájában nem találtam

104 Blhary - Bt*.

Hihary család. (Keresztúri). Ily előnevü család Szirmay ,) szerint a k haltak közé sorozandó. Lehoczky szerint2) pedig Bi ha ry Fcrenoz 1666-ban lett báróvá.

Nem ismerve ezek között az összeköttetést . azt is csak pusztán keli megemlítenem, hogy Fényes szerint a B i h a r y név jelenleg is Szabolcs vármegye nemes családai között áll.

Bihari család. (Rődi). Ily előnévvel élt Erdélyben Bihari János 1794-ben a Gruberniumnál kiadói segéd. Ugy látszik , a család ott Kolos vármegyében székei. Az emiitett 1794-ben rődi Bihari Miklós Kolos vármegye levéltárnoka ; Sándor pedig irnok volt.

Bika család. (Teremhegyi). E családból volt J á n o s 1507- ben kir. táblai ülnök. Fia Imre 1531-ben Percnyi Péter követc*Szo« limánhoz 3).

Imrének fia volt Bika András*), ki 1556-ban Varanonál, 1557- ben Szerencsnél csatát veszt. 1566-ban pedig Sziget h várnál esik el *).

Már előbb is találunk a Bika nevezetre. 1493 ban Bika Miklós Krakkóban tanult 6),

Bika csatád. E család Nógrád vármegyében élt. Bika Anna 1603-ban Kéry Ferencz alispán ntje 7). Az 1684. nemesi lajstrom Bika Istvánt és Andrást mutatja föl. És ezek lehettek azon két testvér, kik mint Bika Istvánnak tíai, és B. Mátyásnak unokái 1716-ban Nó- grád vármegyétől — előmutatván nagyatyjok által előbb kapott , de már elrongyollott nemesi bizonyítványukat — miután a belháború k alatt minden leveleiket elveszték", kétségtelen nemességükről bizonyít- ványt vettek ki 8).

Bika család Szirmay szerint 1797-ben a Zemplin vármegyei ne- mesék sorában is áll.

Bik család. E család a Zud 9) nemzetségből eredt, (de genere Zud). E Rémből B i k-nek íia volt Jakab, Jakabnak Simon a nagy-

*) Cottus Zemplin Not. Topogr, 72.

*•) Stemraatogr. 1. 167 1.

a) Zermegh. Sch-wandtnernél Scriptor. H. III. 406.

») U. ott,

5) Petkő krónik- 121.

•) Bunsa Cracovíensia 21.

"0 Prothoc. C. Neograd aniii 1603.

6) Prothoc. G. Neogr. auni 171b\ •) Tán Z ö 4 vagy Szód ?

Blk fal ví - Biliakoviis 105

nftk nevezett, — kit Zemplin vármegyei Szada — hajdan 7,oda helység- nek birtokában V. István ifjabb király 1270-ben erősített meg ,).

Bik falvi család. Szirmay a Zemplin vármegyei czimeres nemesek közé sorozza 1797-ben.

Bikkesy család. (Vámos-attyai). Boreg vármegyei nemes család. István a m. kir. helytartó tanács felügyelete alatti nyugdíj választmány ülnöke, majd egyszersmind a nádori hivatal kiadója 1825 — 1844-ben. László szintén helytartósági hivatalnok 1844-ben.

Bikkesy család. Azelőtt Heinbucher volt a neve. Hein- bucher Ignácz, Károly. József, Alajos és András 1790-ben nemes le- velet szereznek, és nevöket Bikkesyre változtatják. Czimerök négy részre oszlik. Az l. és 4-dik osztály kék mezejében zöld élőfa látszik, fölötte araiiy nap , ezüst félhold. A 2-dik mezőben koronán kékmezü kar iró- tollal. A 3-dikbau is ugyanaz, de kardot villogtatva. A paizs sisakja fblött az emiitett két kar egymással keresztbe helyezve, a kardot és tollat tartják. Foszladék arany-kék és ezüst-vörös *).

Blkky család. (Fanchikai). Fancsika helység Ugocsa vár- megyében fekszik, melynek leány-ágon a család 1546-ban jött birto- kába. 1559— 1587-ben Bikky Ferencz Ugocsa vármegye szolgabirája volt 3) 1 805-ben Ugocsa vármegyében János, István és Ferencz bírnak Forgolányban , ez utóbbi Péterfalván is. Péter és Mihály Tivadar helységben közbirtokosok *). Ezek utódai élnek. A család át- származott Szirmay szerint Zemplin vármegyébe is.

Btkly család. (Szász-Fülpösi). Szász- Fülpösi Bikly János H a r i n n a i családból házasodván , Doboka vármegyében Ion birtokos a XVí században. A Bikly-Harinnai egybeolvadt család pedig egy nÓt a Tancsi Földvár y családnak adott 4)

BUiakovics család. II. Ferdinánd király nemesité meg Biliakovics Pált. Cziraere kék mezőben zöld tér fölött vörös ruhás , sárga csizmás hadi férfiú kivont karddal. A sisak koronájából ugyanaz emelkedik ki. A sisak-takaró egy oldalról ezüst-vörös , másik- ról arany-kék 6).

*) Szirmay C. Zemplin Not. Top. 171.

*) Aclami Scut. gentil. I

») Szirmay : C. Ugocsa 17. 58. 59. 120.

•) U. ott. 125. 129. L

*) Hodor : Doboka 53. lap.

•) Adarai Souta Gentil. I.

106 Bifislre - Bírisles.

Bilikké család Zemplin vármegyében czimeres nemes csa Iád Szirmay szerint.

Biikey család. Bereg vármegye birtokos nemesei közt em- líttetik Fényes Geograph iájában.

Ryllei család. V. István király 1271-ben Byllei Domokos ispánnak fiait Simont és Amánt (fiiios Comitis Dominici de Bylle), kik a szaladi. vár jobbágyaitól vették származásukat, tekintve a eseh király ellen viselt hadjáratban tett érdemeiket , Pál , Domokos , Péter, Benedek és Bálás testvéreikkel egyetemben a nevezett vár jobbágy- ságától fölmentvén, a királyi szolgák és nemesek sorába emeli 3).

Biinho család. Czimeres levelet kap J 751-ben Mária Te- rézia királynétól. Czimere a paizs felső részének közepéből lefelé rézs- útosan húzott két vonal által három részre oszlik. A kup alakú alsó osztály kék mezejében zöld téren egy levágott fatörzs uj zöld hajtással látható. A felső két fehér osztályon két viz- szintes vörös esik vonul ái A sisak koronájából a paizs fölött két elefánt-ormány között, (meJvek bal oldalija vörös-fehér , jobb oldalija pedig ezüst-kék) galamb zöld gallyat tart. Foszladék ezüst-kék és arany-vörös a).

Bimbólázár család, Zempiin vármegyei czimeres nemes Szirmay szerint.

Blrlsics család. 1753-ban Birisics Antal vált nemes levelet ily czimerrel . a paizs ezüst mezejében hármas dombon szem- közt hátsó lábaikon két fekete kecske áll , közöttük a közép dombból egy zöld fenyő emelkedik föl. A paizs közepén viz-szintesen egy három csillaggal jegyzett vörös esik vonul át keresztül a kecskéken és fenyő- fán. A paizs fölötti sisak koronájából kétfarkti oroszián nyúlik ki, Fosz- ladék innen arany-vörös , balról pedig ezüst-fekete 3).

Birisics család. A fölebbi családnak rokona Birisics Fe- rencz tíz év múlva í. 763-ban szintén nemes levelet .váltott , és a fölebbi tol színekben különböző czimer által külön családot alapított. Ennek czimerében a paizs mezeje aranyszín, a két kecske vörös , a raj- tok keresztül vonuló esik kék A paizs fölötti oroszlán az előbbiéhez hasonló. Foszladék jobbról arany -vörös, balról ezü3t-kék *).

') „De eodem iobbag*nna(u castri exunenHes . m numerum ScrvicPdum regalium

et eefum nobiliwn ^egni no$fn dvzimv* lransferendm,u Az oklevél szavai.

Lásd Fejér Cod. Dipl. tora. V. vol. 1 137.

*) Adami Scuta Geutil. I.

*; Colieet. Herald. Mss. Nro. 248. éa az előbbi h.

*) Colieet. Herald. Ms&. Nro. 29. és Adami id. h.

Bíró. 107

Kiró család. Egy sereg Biró család van a kel Hazában Ma- gyarországban Fényes szerint Borsod , Esztergom , Heves , Szabolcs, Szathmár , Veszprém vármegyében , és még .bizonyosan többen is Es mivel Összeköttetéseiket — hol kivált azt elő név (praedicatum) nem mutatja , — nem tudhatom , legjobbnak tartom külön külön ezikkek alá foglalni.

így találunk Győr vármegyében ilynevü családot , hol Biró Ist- ván 171 5-ben alispán és országgyűlési követ *), 1 723-ban szintén az *). Biró János pedig 1751-ben követ, és 1758-ban alispán volt s).

Ugy látszik, ezeket illeti a következő családfa *) is :

István

- ■ ■ ■ *■ -

János Judit Róza Kata

T". f í? ul iTöTI üTT ' (Babocsay (Bezerédj (Békáasy József. Fark^J.d.t. Kl*^ ^as/ jW,J ^

Ján.) László).

Ugyancsak Győr vármegyében Győrben született 1715-ben Biró Dávid is a piarista nemes családból, ki 1770-ben hittani munkát nyo- matott ').

Biró család. Biró János és József alapiták e családot, meg- nemesíttetvén í 706-ban. A család czimerpaizsa — mint az oklevél mondja — tojásdad gömbölyű , szine kék ; közepén borostyánfa nyúlik fel , melyet egyszarvú felágaskodva , megkoppasztani igyekszik , a fa másik oldalán annak gyökereinél oroszlán fekszik zöld téren A paizs fölötti sisak koronáján Fortuna istenasszony áll vörös fátyollal íóáve testét, kezében ezüst horgonyt tartván. A foszladék jobbról arany kék, balról ezüst-vörös 6)

Biró család. Ezt Biró József alapitá , az ujabb időben sze- rezvén nemességet , és ily czimcrt: a paizs a baloldali felső szegletből a jobboldali alsó szegletig nyúló vonal által kétfelé oszlik , a jobboldali felső osztály vörös, a baloldali alsó osztály arany , a paizs aljáról zöld téren hátsó két lábain kivont karddal oroszlán áll , ugy hogy teste az osztályok színeivel ellenkezőleg alul vörös , fölül pedig arany. A paizs

*) Lehoczky Stetrnn. 1. 197. ") 1723-ki 45. törv. ez. *) Lehoczky id. h.

•) Geneal. authen Mss, Nro 207 tom, II. A hol Janó* £s Kata Btkassvné mint alperesek vannak megjelölve.

*) Horányi Mem. Hung. í 298. •) Collectanea Herald. Nro 75a

109

Biró.

***

tetején álló sisak koronáján szintén kivont karddal oroszlán látható. Foszladék minden oldalról, arany-vörös 1).

Bíró család. (Padányi). IV. Béla király 1 265-ben Sault és Saulust Salamonnak űaií a csallóközi Padányból eredetieket , (Saul el Saulum filios Salomonis ele. de villa Padan , qui filii Bissenorum dtcuntur) a nemesek sorába emelé 2) , hogy az ő , és nem má3 zászlója alatt har- ezoljanak. E nemes levelet átirá és niegerősíté 1270-ben V István k» rály is 3).

E családból származtatá magát a padányi Biró család , és az* 1730-ban az akkori királyi helytartó PálíFy János előtt igazolá is Bíró

Márton 4). Czimere a családnak kék mezőben zol i dombon álló galamb, csőrében zöld gallyat tartva , mint ezt a metszvény is mutatja.

Emiitett Biró Márton Padányban született í693-ki april 15-kén, már már kétségessé vált nemet ségü szülőktől. Papságra adván magát, fokonként emelkedett. 1744-ben veszprémi püs- pök, azon vármegye főispánja , belső titkos ta- nácsos lm , s egyszersmind az apostoli királyné fokanczellára mi a veszprémi püspökséggel együtt jár. Meghalt 1760-diki aug. lö-kén b). Jeles egyházi szónok volt, és több egyházi latin és magyar munkát adott ki *).

Bitro család. Ugocsa vármegyében is vannak Birok. Szir- may szerint 1805-ben Biró László Csedreghen , Biró Antal, György, Pál, László, Mihály, József, és Jánosnak Özvegye FertoV AJ máson közbirtokosok 7>.

Biró család ugyancsak Szirmay 3zerint Zemplin vármegye ne- meseinek sorában is található *)

*) Adami Scuta Gentil. f . — JS, czimert kiadta Günther h Czimer-tábliin. *) Fejér. Cod. Dipl. tom. IV. voi. III. 2*2. *) ü. ott. Tóm. V. voi. L 47. 93. *) Horányi Mem. Hung. I. 298.

*) Róka : Vitae Praesulum Veapriinieu 484. hol arczképe , és azalatt czi- mere is látható.

*) Horányi id. h. íjlészámláija munkáit.

\) Szirmay Cott. Ugocsa 173. 174.

8) Szirmay C. Zemplin Not Topogr. 110. I.

Biré.

109

Kiró család, fGclsei). E családból János 1770-ben ki ályi táblai ülnök.

Bíró család. (Homorod-szcnt-tnártoni). Erdély szintén gaz- dag Biró nevű családokban. Kóváry szerint J) legszerencsésebb volt köziilök a homorod-szent-mártoni Biró család , mely a Dózsa, G y e- rőfi és Vitéz családokba beházasodván, szép vagyon, és ez áita magas b hivatalokra tett szert.

Csikszékből a Becz családból , nevezetesen Becz Jakabtól szár- maztatik, ki I5í)6-ban Ulászló király alatt egy törökkel párbajt vívott, és azt meggyőzte , innen vette fel a Biró nevet , mely tehát nem az itélethozc, törvénytevő (judex), hanem a legyőző, diadalmaskodó (qui viribus polletj fogalomra vonatkozik. Ekkor kapott Becz Jakab Biró névre czimeres levelet is.

Később Báthori Gábor alatt Biró György, a fejedelmi na- gyobb kanczellária jegyzője, 1612-ki* sept. 16-án uj czimeres levelet vesz, mely már világosan egy előbbi nemes levélre hivatkozik. E szerint

A czimer egy alsó és felső mezőre osztott paiz3. Az alsó vörös szinü mezőben két oroszlan-fej vau egymás mellett . mindkettő szájá- ban egy ugyanazon nyilat szőrit. Fölöttük egy csillag ragyog. A felső osztály kék mezejében hármas zöld baimon korona , és azon férfi-kar könyököl, irótollat tartva. A paizs sisakja fölött az előbbi három színes trucz-toil mellé még egy negyedik adatott.

Családfája imez *) :

Bálás

András

— /\

Ju.no* ( Udvari: clyazékbe megy )

Bálint. 16*K). fejed pohárnok

István (Dózsa Zsófia)

Sámuel 1702. (Dániel Klár.)

Sámuel

Mária. Samu. (Maar (Ugrón Borb. )

Fer)

Sándor (Sándor Mar.)

| — — — » ■ m^/^ ■— I , y

Gábor (Cserei Kriszta

Mó2es.

1692. oszt.

(Gyerőfi Kata).

{Folyt, a köc. lap.)

Anna (gr. Ferrati Mih.)

1) Erd6Iy nev. C3aládai. 47 *> Kűráry id. h. 48.

110

Bíró.

Pál (főkorm. levéltári föigazg.)

.Mihály

(b. Ibarra

Teréz).

Mózes. 1692. oszt (Gerőfl Kata). (Ki az elóhbi lapon).

Mózses (Ugrón Klára).

Zsigmond (Vitéz Klára)

Antal István -}-

(Czobei Vikt.)

Zsigmond (Csukás

Petron.) ~~~ «

Ki ára (b. Dió-

szeghi

Antal)

László. Domokos. György, Mihály. Pál.

Zsigmond (Fogarasi

Klára). — /> — y

Klára

(BJró

Józs.)

Anna (b. Jó-

sinczi Laj.)

György (Végh

Mari).

. <* 1

Farkas

(Peley

Karol in) i * 1

László (Macskási

Bora).

Sándor ágán Lászlónak a Maár Borbála férjének egy Fran- cziska nevű leánya volt (szül. 1775.), kit a családfán nem láthatni ; és ki 1810-ben halt meg. Ez különös zenészeti lángeszéről dicsértetik ; már öt éves korában zongorázott , s több szerzeményei közt operákat is hagyott hátra.

A családfa élén álló Balásnak egy unokája volt, G y ö r g y , kitől egy más ág jőve le, melyből József (szül. 1762.) a keresztúri unit. tanoda gondnoka, iobb országgyűlés kir. hivatalosa volt; meghalt 1847-ben *)

Eddig Kőváry. Azonban e családfán nem találjuk azon Gábort sem, ki Csikszék fókirály bírája volt 1791 — 1801-ben 2").

Hasonlóan nincs érintve nevezett írónál , valljon azon Bíró Bá- lás, ki 1505-ben az udvarhelyi constitutio szerint székbirónak válasz- tatott 3) , nem e családból való volt , és nem épen e család élén álló törzszsel ugyanazen személy-e?

Hasonló kérdés támad Biró Andrásra nézve , ki Pereeptor volt Udvarhelyszékben , és a Csonka várnak udvari tisztje I ApafFy alatt *).

Biró család. (Kis-Görgényij. Maros-széki székely család, azon székben fekvő K i s-G ö r g é n y-től vévén előnevét is , s most is e helyen lakozik. Már 1636-ban a nemesek között lustrál. — Györgyöt a Péter fiát 1786-ki június 19-kérőI kelt leirat eredeti nemesnek is-

k) Eddig. C. ott.

*) BenkŐ Kár. Csik , Gysrgyd és Kásxon leírások. 32. lap* és az 1794-áiki erdélyi Schematismas is.

*) Kállay Szék. nemz. 233. 1. •) Kállay. 0. ott. 234.

Sir* 111

meri el A jelenleg élő Mihály 1848-ban maros-széki megyei kormány- tag J) Sándor 1794-ben Maros-szék alkirály bírája volt 2).

Bíró család. ( Pálfalvai). Ebből 1794-ben Imre csikszéki királyi Perceptor volt.

Biró c«alád. (Aranyos-rákosij. Előnevük is mutatja . bogy Aranyos-székből valók ; ugyanott, a széknél többen hivatalt is viseltek. Sámuel az utóbbi országgyűlések egyikén követ volt. Czimeres ne- mes levelük i.664-ki dec. l^-kán kelt 8).

Bíró család. (Szent Kátolnai). A Háromszékben fekvő Szent- Kátolna-ró) irják előnevüket. A családból él Biró József, főkormány- széki titoknok. Nejétől gr. Bethlen Krisztinától (meghalt 1849-ben) három fia van : Fái, Miklós, ki a szépirodalom terén is látta tá nevét, és L a j o s '*).

E családot diszité Biró Márton fszüJ. 1759. sept. 11.-én Szent- Kátolnán. Meghalt 1823. oct. 18.) is, a népszerű jeles egyházi szónok, minorita szerzetes , ki Rabok oktatása czimü munkát nyomatott. Egy- házi beszédei kéziratban rokonai által őriztetnek 5).

Biró család fSóváradij. Maros-szék a hazája. Ott fekszik Sóvárod is , melyről a praedicatum vétetett. Czimeres levelet vált 176 l-ben6) E családból Biró Miklós Egy mezei gazda *lete czimü munkát adott ki 1847-ben.

Biró család. (Károly-Fejérvárij. Latinul előnevét de Álba C a r o 1 i n a irta. Belőle Károly 1 794-ben az erdélyi kanczelíáriánál viselt kisebb hivatalt.

Talán e családhoz sorozandó azon Bi ró János is, ki 1760-ban gyulafejérvári káptalani nagy-prépost volt. Es talán azon 1 s t v á n is, ki 1724-ben K0I03 várót t született nemes szülőktől, 1744-ben jesuita lőn, és több müvet nyomatott, legutóbb 1777-ben 7).

Biró család. (Polyáni). Ugy látszik, Aranyos-szék a hazája. Belőle Antal bányászatra adá magát, I 794-ben ezt Selmeczen tanulta.

Bíró család, r Vác3&rcsi). Csikszéki székely család. Belőle József fei-esikszékí ülnök 1818-ban.

M Kőváry id. h. 4*. /) l?94-ki erdélyi Schematismu*. ») Kóváry iű. h. 49. •) ff. ott 48.

5) L. életirasát: Magyar írók. Életrajz gyűjt. I. 57. •) Collect Herald. Mss. Nro. ') Horányí flova Mem. 485.

112

Biré — Birovssky.

liiró család. A már elszámláltaktól különböző családbelinek látszik lenni azon Biró Miklós, ki az agyagfalvi gyűlésen a sepsi szék- ből volt jelen *).

Biróczy család. Nyitra vármegyében tartja lakását. Ott a megyénél több tagja viselt hivatalt. Czimere a paizs aljából felnyúló dombon férfi-kar , mely kivont kardot villogtat. A paizs fölötti sisak koronáján ugyan olyan kar könyököl, szintén kivont karddal *).

A családból <l múlt század közepén élt Biróczy A dám, 1 745- ben Nyitra vármegye esküdtje ; ennek nejétől Lipthay Borbálától (Lipthay László leányától) gyermekei : Rosaiia, Klára, Anna, Borbála, Sámuel és Magdolna 1 768-ban éltek *>.

A legutóbbi időben, 1847-ben Nyitra vármegyénél iíj. Biróczy Károlyt mint pénztárnokot , idusb Károlyt pedig mint. tiszteletbeli ai- ügyvédet látjuk hivataloskodni.

Biro%s>Aky család. Bars vármegyében tariá lakását. Ala- pitá Birovszky Já nos é3 Miklós, kik 17 » 7-ben III. Károly király- tól kaptak nemes levelet 4) ily czimerrel : a paizs kék mezejében zöld

tér fölött daru áll egy lábon , fölemelt másik lába körmei közt egy golyót szőrit , az éberséget jelvé- nyezve. A paizs fölötti sisak koronáján két bival- szarv között (miket a metsző itt elhagyott) , vörös ruhás férfi- kar könyököl, markában zöld pálma- ágat tartva. Foszladék egy oldalról ezüst-vörös, más oldalról arany-kék.

A czimer-szerző Birovszky János, Garam-Uj faluban lakott, és ott halt meg 1759-ki márczius 7-dikén , kora 65-dik évében, özvegye Katalin 1 764-ki dec. 26-káu , kora 65-dik évé- ben követé. Ugyanott temettettek el e családból Birovszky Ferencz fugy látszik a czimer- szerzők testvére) 1 774-ki dec. 3-kán , kora 78-dik évében ; és ennek neje Gyárfás Anna 1759-ki april 29-kén, kora 50-dik évében. Birovszky Anna eltemettetett J762-ki dec. 10-kén, kora 30-dik évében. Birovszky

») Kállay id. h. 233.

') Biróczy Ádámnak 1745. okiraton A B betűvel jegyzett pecsété szerint. *) 1768-baa kelt eredeti okmány szerint.

•)Collect. Herald Mss. iVo 560. — Adamí Soift. Gentü. I. A czimeres ne~ mea levél hiteles alakban megvan a Lipthay család levéltárában is.

Blrthftlmi - Bissingen-Nippenburg 113

János (második) 1789. sept 9-én, kora 60-dik évében. Birovszky Borbála, kisfaludi Lipthay János neje, 1792-ki aug. 30-kán, kora 64-dik évében. Birovszky Tamás 1784-ki sept. 1 1-én . kora 50-ik évében, ki már Garam- Apátiában temettetett el ').

Blr tilalmi család. Belőle Birthalmi Dávid királyi udvar- bíró volt Erdélyben, 1493-ban *).

Biacliofshauseii család. Német eredetű család, belőle Bischofshausen János az 1687-ki országgyűlésen honfiusitatott 3).

Btssingen-Nippenlrarg család. (Gróf). Savoyaból ered, honnan a XIII. század közepén Ausztriába szakad. Ősei közé számítja a XI. századból B i s s i n g Ronimund ranmburgi kanonokot , és a Tu- ringiában élt Bissing Károlyt , ki a thüringi tartományi gróf Fridrik alatt (mint Zentgraf) említtetik. A család három fővonalra oszlik, úgy- mint : magyar-ausztriai , schwab , és az anhalt-dessau-meiszni vonalra. A schwab vonalból szakadt ki a magyar-osztrák vonal. A schwab vo- nalból János Frigyes hadi tanácsos, rottwelli császári birod. udv. törvényszéki albiró, ezredes és parancsnok elvevén 1646 ki máj. 16-án Nippenburg Kunigund Katalint, öröklé a Nippenburg nevet is. 1647-ki június 14-kén III. Ferdinándtól római-német birodalmi bárói rangra emeltetett. József K aj etán bajor kamarás 174C-ki aug. 5-kén Mária Terézia által római-német birodalmi grófságra emelte- tett •). Ennek fia Ferdinánd Ernő (született 1 749., megh, 1831 ) cs. kir. kamarás , belső titkos tanácsos , Tyrol és Vorarlberg kormány- zója , 1819-ben Magyarországban Krassó vármegyei Jám és Mer- esi na helységüket kapta királyi adományul, és az 1827-ki ország- gyűlésen Magyarország hazafíusított nemesei közé bevétetett b).

Nejétől gróf Thurn-Valsassina Mária TeréztŐl több leányt és két fiút nemzett. E fiúk közül Ernő Mária, a magyar ágazatnak j K a j e t á n Sándor (szül. 1806. márczius 1 9 ) pedig a schwab vonal- nak családfeje lŐn.

Említet' Ernő Mária született 1774-ki dec 13 kán, cs. kir. kamarás és ő- nagy volt. Meghalt 1835-ben. Első neje báró Deuring Mária Erzsétól , kivel 1803-ki april 13-kán kelt egybe, 1814-ki július

') A Garam-Uj falvi egyház anyakönyve hiteles kivonata szerint

2) Kemény Notitia Archivi et Capituli Albensis. 23.". lap.

•) 1687-ki XXIX. torv ez

*) Hiator. Herald. Haudbuch. 63.

s) 1827-ki XLl. törv. ez.

8

IS-t Biszirat

26-kán halt. meg. Második nejével , báró Salissoglio Adéllel (született 1 788-ki april 24-énj egybekelt 1818-ki márczius 20-kán. (Ez él még). Gyermekei első nejétől:

1. Amália, született 1804 május 5-én ; férjhez ment 1824-ki május 25-kén, Schlenderhani báró Raiz-Frenz Adolfhoz.

2. Terézia, szül. 1807. máj. 5. (Oraviczán a Bánságban birt).

3. Ernő, szül. 1809. jul. 7. , cs. kir. kamarás , 0 Felsége Fer- dinánd udv. kamarása. Jelenleg a magyar ág feje.

4. Zsófia, szül. 1813. jan. 7. 1836-ki június 28-kától Makay Ágoston neje. (Oraviczán a Bánságban birtok.)

Másedik nejétől:

5. Erzsébet, szül. 1819. jul. 15-kén, csillag-keresztes hölgy Prágában. (J á m o n birtok).

6. Ferdinánd Gáspár, szül. 1 820. aug. 4. , cs. kir. kama- rás. Nősült 1853. márcz. 12. gróf Meraviglia Crivelli Mária Terézzel. Fiók: Mária Ernő Ferdinánd, született 1854. oct. 29-kén, (bir Jámon).

7. Antal K aj etán, szül. 1822. febr. 2., cs. kir. kamarás és gyalogsági százados. 1856-ki június 1 1-ke óta férje gróf Pergen Eleo- nornak.

8. K aj etán Frigyes, szül. 1823. aug. 8., cs. kir. kamarás, a Német-rend lovagja, a Gyulay gyalog ezredben őrnagy.

9. Miksa Antal, szül. 1825. febr. 19., cs. kir. kamarás, gya- logsági százados, nős 1856-ki május 1-től gróf Meraviglia Crivelli Terézzel

10. Alajos, szül. 1826. márcz 12 A porosz herczeg gyalog ezredben főhadnagy

Czimere a családnak német paizs . mely egy viz-szintes , és két függőleges vonal által hat mezőre oszlik. Az első kék mezőben két egymás ellen fordított arany kés (a család ős czimere) látható. A második kék mezőben két ezüst sas-szárny (Nippenburg czimer). A harmadik és hatodik fekete mezőben zöld hármas dombon arany grif áll, első jobb lábában kivont pallost tartva. A negyedik vörös mezőben a bal oldalról felhőből nyúlik elő egy pánczélos kar , zöld leveles galy* lyon arany körtet tartva. Az ötödik vörös mezőben nyitott arany ko- rona fekszik, melyből két fehér strucz-toll nyúlik föl.

Bisztrai család. (Bisztrai). Bisztra helység Alsó-Fejér vár- megyében fekszik ; — de most Kőváry szerint a családnak Fogaras- föld a hazája. El szerinte belőle FCároly, kinek atyja ott főkapitány

BlszterzovMzky — Biátó. 11$

vala *). — E családból volt Bisztrai József 1794-ben ern bernialis titoknok; Bisztrai György 1815-ben Abrudbáuya város első bi rój a 1818-ban tanácsosa, és a bányai szék ülnöke.

Biszterzov.wJt v család. Mint leány ágon a Pethő család utóda Zemplin vármegyében a Sz*ropkói urodalomban küzbiríokos 2)

Bisztranovszky család. Szintén a Zemplin vármegyei nemes családok közé sorozta tik.

Bisztriczey család. Czimere négy részre osztott paiza. Az első és negyedik vörös mezőben kettős farkú oroszlán áll kivont kardot tartva. A második és barmadik kék mezőben {ebér galamb van . csőré- ben zöld ágat tartva. A paizs fölötti sisak tetején a paiz^beli oroszlán ismételtetik. Foszladék arany-vörös, és a másik oldalról ezüst-kék *), Mikor kelt és melyik Bisztriczey kapta e czimert , megírva nem talál- tam, de korára nézve ugy hiszem, a múlt század végén, avagy a jelen- nek elején adatott.

E néven Bisztriczey Győr gyöt 1760-ban mint zágrábi kano- nokot és kaposföi szent benedeki prépostot olvassuk. — Bisztriczey József 1787-ben a kir. curiánál irnok volt. Szintén Bisztriczey József 1805-ben a m. kir. udv. helytartó széknél titoknok. — 1825-ben pedig Bisztriczey Józsefet am. kir. kanczelláriánál találunk mint titoknokot és Zala vármegye táblabiráját.

Btsztriczky család. A felső megyékben lakozik.

Bittuer család. (Bitterthali báró). Külföldi báró család, melyből b. Bittner Ernő honíiusíttatott az 1827. országgyűlés által '*).

Bittó család. (Sárosfalvi). Pozsony vármegyei család, és olt férfi-ágon most is birtokosa az előnevet adó Sáros falva nevű helység- nek. Tagjai hivatalt viseltek a vármegyénél , és egy némely fölebb is emelkedett. így Bittó Benjámin a kir. tábla ülnöke volt. (1844-ben). Adalbert Arad vármegyében viselt alispáni hivatalt (1825-ben), utóbb mint cs. kir. tanácsost Szerem vármegye főispáni helyetteséül látjuk (1844-ben).

A század elején e családból élt Bittó András, kinek Andrássy Petronellától gyermekei: Lőrincz , Farkas, Petronella, Ilona, Julianna, Amália. Anyjok után mint Bosnyák örökösöknek részjoguk volt Nó grád vármegyei P. Szántón 5).

*) Eddig KÓváry szerint Erdély nev. családai. 157

2) Szirmay C. Zemplin topogr. 96. L

•) Adami Scuta. Gentil. I.

*)1827-kiXLlI. törv. ez.

*) Bosnyák örökösök pere Juhász utódok ellen Nógrád vra. törv.széke előtt

8*

m 116 Bytovecz — Blagay.

Bytoveez család. (Gerebenh. Horvátországi család. Belőle gerebeni Bytovecz János Tótország bánja volt 1458-ban 1)-

Byzo család. (Byzofalvi). A XV. században élt nemes bizo- falvi Bizó Simon. — Ezen Bizó Simon és Nagy László áltál So- pronban 1463-ki július 25-kén kelt levelükben tudósítják István kalo- csai és bácsi érsek , János várad i püspök , Palóczi László országbíró, és Szapolyay Imre főkinestartó , s a felső részek főkapitánya az erdélyi hét szász széket , hogy a magyar szent korona június 24-kén 6 óra táj- ban a királynak és országnak visszaadatván, kezeik közt van a).

Blagay család. (Ursini, gróf). Eredetét a római Ursini csa- ládhoz viszi lel. Ursini Miklós 3) , római senator 1 150-ben elhagyva Rámát, a görezi őrgróf Hermán rokonához jő , és annak leányát veszi el E házasságból származott gróf Ursini István, ki III. Béla magyar királynak segélyére volt Michovai Albert szomszédjának ragadozó be- ütései ellen , miért is tőle a Wodichai grófságot kapta , az okmányt Imre király adta ki atyja III. Béla meghagyásából (de commissione), ez adományt fiai István és Baboneg részére 1218-ban II. András m. király is megerősítette *). Ez idő óta a család a magyar korona alatt virágzott. — Wodichai gróf Ursini Babo vagy Babonek 1249-ben épité Blagay várát, honnan azután a család nevét vette. 1512-ben e várat a török elfoglalá, és isrnéti betörései alkalmával a család egyéb birtokait is elfoglalván A birtokaitól kifosztott család kénytelenült 1545-ben Krajnába vonulni, hol azóta is virágzik. — Daczára tehát annak, hogy nálunk a XIII. században a családi grófi rang nem létezett , ez egyike volna azoknak , mely honunkban már az időben az idegen nemességi fokozat grófi disznevével élt volna 5).

*) Kaprinai Hungáriáé Diplomatica. II. 141 - 144. , hol jegyzetben az ia líiegliáíiyatik , hogy roszul vélik ezt némelyek Vitobicz, és Vit torich-nak. Teleky II. 529. Vitovecz-nak írja.

2) Teleky Hunyadyak kora XI. 75. lap. az oklevél liaaoiimáaával együtt.

3) Nicohttus Vrsinus Vitetli fráter, fiiius ISapoleonis , filii Jottnnis, filii Ursi, filii Quidonii Ursini. — L. Ritterslius Spicilegium, Pcrle II.

*J í'ojér Cod- Diplom. tom. III. vol. I. 244." — Az oklevélben Baboneget Stepkanui Cotaites de Wodicha^ filii condam Comifis Stephani de Goricha neveztetnek. Qvo$ — folytatja az oklevél — verifoqua et pracconii famtt , ut teritatis experientia, de oriijincdi domo et stirpe generosa Ursinorum^ flomanae Urbis Senatorum, propagatos teste/tar." Ez oklevél mondja azt is . hogy I. István András királlyal a szent föl- dön is járt.

•) Az idézett oklevél (Fejér Cod. Pipi. III. 1. 245 ) ide vonatkozó* szavai ezek: „facinw* atque creamui (t. i. Babonegot és Istvánt) fecimusqve et creacimus tl'vli Pfi'i, Ulibűti et erimii Comitea liberót.

ISIagay.

11?

A családfa igy jő le :

Miklós Uralni 1150.

ürsini István

Wodichat kapja.

f 1212.

(Goricziai gróf Hermán leánya)

Baboneg 11. István

1218. _1L12*

Bnoo""1

i *— »

jttadoslav

| « !

Dnyjnus

Miklós 1347-ben Lajos királlyal Apuiiában jár. (Rateticli ? JVIoy na)

Antal

I. Gergely. Ferencz. 111. Utvan. 1463. 1463. « '"

II. Gergely

Margit (Hederváry Lör. nádoráé. 1433 )

1V\ István inegb. 1547: (Ziuny Dóra)

Ferencz Krajnába köitoz. atyjával együtt. 1547. (Lamberg Magd.)

V. István éles. J59&

litván f

György

(Auersperg

Felicitas

János

Kata.

(B. Windisch-

graU Imre)

Eberhard megh. 1680. (Paradeiser

Mária)

Ferencz Ádám

( Auersperg Síbilla Const )

Ferencz Ádám.

Weickhard Lipót

(Cobenzl Margit)

Zsigmond Antai.

Gáspár.

Ferencz Antal.

A családfán heted izén álló Antalnak fia Gergely testvérének Perencznek terhét is magára vállalván , FelsŐ-Lcstencz helységbeli tizenkilencz jobbágytelek haszonvételét Goricziai Frank özvegyének Erzsébetnek élte hosszára adományozza, vagy ha ezekben maradni nem akar , helyette hetven arany fizetésére kötelezi magát a zágrábi kapta-

118 Blagay.

lan eíotr \ 440- ben tett bevallása szerint, mivel nevezett Özvegy a férje által végretideletileg neki hagyott Zágráb vármegyei Dobruthyn hely- ségei; minden tartozékaival örökösen bevallá. Ama zágrábi káptalani bevallást x\íátyás király Gergely részére Belgrádban 14$3, sept. 8-án megerősité 1).

Blagay G y Ö r g y (kit & családfán nem látunk , ha csak nem egy II. Gergellyel, az István fiával) 1525-ben jeles részt vett a jajczai dia- dalban 2).

Blagay V István 1598-ban a törökkel Karlovicznál történt csatában részt vett, de elfogatván, a török fejét vette 3).

Említem , a család ez időben már elhagy á hazánkat , Krajnába vonulván. Ott Blagay Eberhard 1650 ben tartományi kormányzó volt. 1667-ben mondott le 4J.

Szükség még megjegyeznem , hogy e családfán hiányzanak az utolsó izek, miket adatok hiányában oda nem kapcsolhattam.

Nem állnak a nerazék renden : itzon Blagay János sem, kinek Özvegyét Frangepán Dorottyát, Frangepán íván nővérét Vingárti Geréb Mátyás idézteti 1486-ban5). Blagay Mihály , István testvére, ki Dokmarie? Frankóval fenforgó perük iránt szerződik 1487-ben 6).

A családfa végizein állók egyikének fia lehetett Ursini gróf Bla- gay József Ferencz György, született 1759-ki april 29-kén. MegLalt 1831. sept. 25. Három neje volt. A harmadik gróf Auersperg Richárdnak erdőd i gróf Pálífy Antóniától született leánya Vilhelmina. E J óz s ef tói a inai nemzedék kimutatása ez 7) :

József Ferencz

szül. 17ő9.f 1831.

(1. gr. Auersperg Mária.

2 b. Schluga Karolina.

3. gr. Auersperg Antónia).

Richárd Iguacz kamar. Ferencz József

cs. k. fcam. szül. 1794. cs k. kam.

sziü 1786. <uag. 17 (B La?arini- szül. 1797.

(B. Btllichgratz Antónia). Zobelsperg Mária). (Gr. Gascliin Luiza).

Hiacintha Lajos főHadn. Matliiíd

szül. 1826. szül. 18o0. szüi. 1833.

f B. Lazarini Jvíatild) (B. Lauer Hugó)

*) Teleky Hunyadiak kora. XI. *6.

2) Fetkó G. krónika 99. i.

3)U. ott. 145. lap

*) Valvasör : Die F.hren des Herzogthums Crain. Laybacli 1889. 7G— 84. 1.

5) Teleky id. munU XIL 313.

6) ü. ott. 353 1.

1) Goíh. Geneal. Taschenbuch der grall. HKuser. 1857. 91.

Blagoevtch — Blatikensiein 119

E nemzékrenden álló Ferencz cs. kir, kamarás, udv. tanácsos, Tyrolban a bánya és sóaknai felügy. főnöke. — Mint látjuk , az egész család nős, de ugy latszik a legutóbbi izén álló Lajostól várhatni csak a családnév fen tartását.

Czimere a családnak négyfelé osztott paizs. Az első vörtts mező- ben fekete medve áll, befele fordulva, két első lábaival buzogányt mar- kolva meg. A második és harmadik osztályban jobbról balra rézsút ezüst- vörössel hatszor fölváltva vonalzott szalag nyulik át. A felső ezüst szögletben vörös rózsa van (Az ősi czimer). A negyedik ezüst mezőben koronás kétfarku arany oroszián áll, első jobb lábával kivont pallost villogtatva ; a balban egy vörös ezüst koczkás zászlót lobog- tatva. A paizs tetején két koronás sisak áll. A jobboldaliból a paizs- beii medve, a baloldaliból a paizsbeli oroszlán emelkedik fel \).

Blagoevicli család. (Báró). Magyarország bárói családai közé soroztalik az országos hivatalos tiszti névtárakban. — Báró Bla- goevich Imre. cs. kir altábornagy, Mária Terézia rend-vitéze, a 39-dik számú gyalog ezred tulajdonosa, 1844-ben Bukovinában hadi főparancs- nok. — E családhoz eredhetett azon Blagcevich Ádám Tamás, ki Slavo- niában Vukovárou született , és a múlt század utolsó negyedében szláv nyelven több munkát nyomatott *),

Blalio család. Gömör vármegye nemeseinek sorában áll Bartholomaeide? szerint 3)

Blttinville család. Blainville Kristóf hazánkban indigena- tust kap az 1792-ki országgyűlésen *).

Blankeiisfeiii család. Szileziából ered, hol 1390-ben már az Oelsi herczegségben a Ruckevini birtokot Blankenstein Teodorik és Konrád , az oelsi herczeg tanácsosa , vétel utján birták. Később tttbb jószágot szerzett a család , mint Jackschenaut , Pangaut, szintén az oelsi herczegségben , valamint Lübsent a sagani herczegségben. Az 1806-dik év után, a melyben még Blankenstein Zsigmond Pangauból, az oelskensteini kerület kerületi választottja (Kreis-Deputirter) volt, a sziléziai ág kifogyottnak látszik. Hanem egy másik ág Ausztriába sza- kadt át Ebből volt Blankenstein Ernő Pál Kerestély lovassági tábornok ki 1796-ban unokaocscseivel Lajos Henrik és Kerestély Fri- gyessel ausztriai grófi rangra emeltettek. Emiitett Ernő tábornok

*) Valvasor íd. m 72. 76. - Siebmachernél is Gr. Wappenbucü. 2) Horányi Memor Hung. I 302. 303. és Nov. Mem. 486. *) Notitia Comít. GömÖr. 1) 1792-ki 21. törv ez.

IfcO BIűfikensieiB.

(meghalt 1814-ben), és Henrik már előbb í 792-ben Magyarországban hazatiusítattak J) ; és ez oknál fogva kell megemlítenem e családot , de meg azért is , mert a család azóta több magyar családdal sógorságba jőve

A család most két ágon él. Az idősb. ág B a 1 1 e i a n i , az ifjabb Hobitschani ágnak neveztetik.

Az idősb ág feje volt Lajos Henrik, cs. kir. kamarás és ezredes, *;iár meghalt. Gyermekei ezek :

1. Gróf Károly Ferencz ErnŐ, született 1814. oct. l-jén, bírja Morvaországban a battelani urodalmat. 1855-ki aug. 11-én nősült Brünnben , Hohenlohe-Langenburg Constanczia Jozefa herczegnővel, ki született 1824-ki nov. 12- én.

2. M. Franc z is ka Luiza, szül. 1811. május 15-én„

3. György Lajos, szül. 18 16. sept 20-án , cs. kir. lovas ka- pitány.

4. M- Ví in el mi na Cziczelle, szüL 1819. január 28-án. 1856-ki január 29-től hajnacskői gróf Vécsey Edvárd, cs. kir. arany- kulcsos és Őrnagy neje.

Az i f j a b b a g alapítója gr. Kerestély Frigyes, született 1781-ki april 14-én, cs. kir. alezredes volt. Meghalt 1839. aprii 14-én. Özvegye él. Gyermekei ezek :

l Terézia Anna Aloizia, szül. 1824. május 7. 1841-dik óta manneri Reichsntter Mihály morva birtokos nemes neje.

2. Ernestina, szül. 1827. oct. 15-én. 1845-diki juuius 22-dik óta oagy-jókai Farkas Vincze , cs. kir. aranykulcsos, és őrnagy neje.

4. József Alajos Jaro3zlav, szül. 1830. márczius 12-éu, cs. kir (Jhlanus alhadnagy.

Czimere a családnak vörös mezejü paizs , melyben nyolcz egy- másba szögellő ezüst ék (WeckenJ látható. A paizs fölött grófi korona, azon nyitott koronás sisak y arról fehérrel bélelt vörös takaró lóg. A sisak koronájából két fehér toll között egy harmadik vörös emelkedik ki. A paizs körül telamonok gyanánt egy oldalról egy huszár , más ol- dalról oroszlán áll. Alattok lobogó szalag ily fölirattal : „Fortitudo, Fides. Prudentia." 2)

*) 1792 -ki XXI. törv. ez.

2) His*. Herald Hdbuck. 65. L és Gotk. geneal. Taschenb. f. gr&fl. HSuser

1857. 92.

fclaskovtch.

- Itt

Blaskowich család. Klobusic/.rol, Trencsin vármegyei hely- ségből eredtek , és onnan irják előnevüket is. Blaskovich Márton, Miklós és György testvérek 1599-ben Rudolf királytól kaptak nemes levelet ily ezimerrel : a paizs kék udvarában zöld tér fölött egy kardos magyar vitéz áll vörös ruhába öltözötten , jobb kezében ökörfejet , a balban saőlőfürtöt tartva. A paizs fölötti koronás sisakoi. pánczélos kar könyököl , kivont kardot villogtatva. A foszla- dék egy oldalról arany- kék , más oldalról ezüst- vörös.

A nemesség- szerzők közül Miklós és ^ „

György Trencsin vármegyéből Zólyom vár- megyébe költözködtek. Ott Miklósnak Mátyás, ennek pedig Márton nevű fia született. Már- tonnak fia lőn István, ki 1724-ben Pest vár- í i^ megyébe szakadt Ez nemzé Györgyöt és : '

Józsefet. * /t i

Ezek közül György II. József császár alatt lugosi kamarai ügyész volt.

Testvére József Temes vármegyében az akkor keletbe vett selyemtenyésztés felügyelőjévé neveztetett ki ; 1793-ban Arad és Békés vármegyében volt a selyemtenyésztésnek inspectora; és ez ipar-ágról egy könyvet is nyomatott *).

Györgynek fia volt Sándor, Pesten h. ügyvéd , ki többi között latin nyelven egy magyar közjogot is adott ki 2). Meghalt 1857-diki márczius 4-kén , kora 59-dik évében. Gyermekeit a családfán láthatni

1 ) Czime a munkának ez : A selyemtenyésztés módjáról és hasznától való be- stélgelés. stb. N.- Varad. 1793. — És németül . Gründliche Abhandlung von Ent- stehung der Seide und ihrtr Vorlheilc. Ofen, 1796.

2) Czime : Status Politico — Jvridicus incliti Regni Hungáriáé. Áuclore Alexandro Blaskocit* Jurato Advocato. Pestini Í834.

m

Blaskovicb.

A családfa egy ága ez

Kálmán , (Tiszt b. Sina urodalmábttn •.

Miklós 1599. közszerzfl.

Mátyás

i i

Márton

I

István

Pest megyében 1724.

György

lugosi kamer.

ügyész.

József selyemteayésztő Temes várm.

Sándor ügyvéd, f 1867. (Pintér Karolina)

Sándor. Sarolta. Gyula. Béla.

Blaskovich család. E családot Blaskovich Sámuel alapi tá, ki III. Károly királytól 1712 ben nemes levelet kapott ily czimerrel :

a paizs kék udvarán hármas zöld domb- ról egy gyökből bárom águ rózsafa emel- kedik föl levelesen , és három kiviritott píros rózsa-virággal. A paizs fölötti sisak koronáján ugyanaz látható. Foszlauék arany-kék és ezüst-piros *).

Ugy látszik e Sámuel őse azon Blas- kovich családnak, mely a múlt században Hont vármegyében tűnt föl , es az e nevű családok közt jeíenleg a legjelentéke- nyebb, legvagyonosb. Hont vármegyében Blaskovich Márton l<fi 6-ban szolga- bíró volt. — Már előbb Blaskovich Jó- zsef 1742-ben szolgabíró volt, 1758-ban pedig az alispáni székben találjuk. *) Ugyan ez évben ellene és neje Dacsó Anna ellen Hont megyei felső- és alsó-cseri helységbeli részeinek kiváltása végett Csery János port indít s). Ennek fia lehetett azon szintén Hont vármegyei Blaskovich

>) Coilect Herajd. Nro. 672.

2) Lehoczky Stemra. I. 196.

3) Csery József ur közlése szeriut.

Blaskovirh - Blaaer. 123

Pál , tábornok (Generális campi vigil;arum Praefectus) . ki mint idÓVh testvér érdektársai nevében is a Hont megyei Cseri helység iránt indí- tott arányosító port 1795. dec. l-jén leteszi '). Meghalt 1803. ->ct. 21. Ennek utódai (s tán épen fiai) a most élő Pál, volt huszártiszt, Hont vármegyében, ki 1847-ben István nádor főherczeget körútja alkalmával B.- Gyarmattól Váczig (két hosszú posta-állomás) nem egészen másfél óra alatt vitte el. Testvére Gyula, ki 1847-ben Heves vármegye másod alispánja volt. Mindkettő nagy vagyonú, és hires lovar. Blaskc vics Bertalan 1857-ben a vas korona 3-dik osztály jelét kapta meg.

Blaskovicli család. (Blaskoviczi). Horvátországi nemes család, melyből András született 1726-ban. Jesuita 1744-ben lőn. Több munkát irt 2).

Blasovfcs család. Blasovics András 1791-ben kapott czi- meres nemes levelet. A czimerpaizs alsó részében kék mezőben három folyam vonul át, a legfelsőbb folyamból oroszlán emelkedik ki vörös mezőre. A paizs fölött való koronából szintén oroszlán nyúlik föl, első jobb lábában kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-vörös , balról ezüst- kék 3).

Blasovszky család. A czimeres nemes levelet Blasovszky József kapta Mária Terézia királynétól 1758 ban. Czimere felállított hadi paizs , melynek ezüst mezejében égő lángokból egy fekete vad- kecske emelkedik ki, szarvai, szakálla, körmei aranyosak; első lábaival egy tövéből kitépett zöld fenyőfát tart. A paizs fölötti koronás sisakból az előbbihez mindenben hasonló kecske emelkedik ki. A sisaktakaró fosz- ladék mindkét oldalról ezüst-fekete szín •).

Blatkovics család. A magyar koronához tartozott, Dal- mácziában találjuk e családot , hol a Narisoban nemes családból szár- mazott Blatkovics Gryörgy kormányzó (regulus) volt. Részt vévén a Jakup basa elleni ütközetben Frangepán Jánossal , 1493-ban Modrus- nál esett el 6).

Blaner család. Heves megyében birtokos Fényes szerint.

*) Ugyan attó1.

2) Horányi Nov. 489. 1.

*) Aclamí Scuta Gentil. I. kot

•) Collect. Herald. Nro. 53.

*) Istvánfi 1685- ki kiad. 20. lap. Tubero Schwandtnerncl II. 200 lapon \V ia tcho v i c h-nak nevezi. — Pethő G. is k róni k. 92. lapján - Blatk óvná- nak nevezi

1*4 Bltvits - Bóbita.

Blevics család. Armalist kapnak Mária Terézia király-asz- szonytói í 756-ban Blevics Miklósés József. Czimerpaizsuk függő- legesen két részre oszlik. A jobboldali ezüst udvaron viz-szintesen vörös szalag vonul át. melyből három páva- toll emelkedik ki. A másik kék- színű udvarban két ezüst szalag között , melyek fölül felbősen szegé- lyezvék, arany oroszián megy nyitott torokkal . kioltott piros nyelvvel, Látra kondoritott farkkal , első jobb lábát zsákmány után nyújtván ki. A koronás sisak föiött két kiterjesztett kék szárny között, , a felhős sze- gélyű paizsbeli szalag mutatkozik. A íoszladék jobb oldalról ezüst-vörös, balról szintén ezüst- és kék-szinü !).

Blomberg; család. Báró Blumberg Albert és Sebes- tyén az 1687-ki országgyűlésen honíiusittatik hazánkban 3). — A báró Blomberg család VIÍ. Henrik császár, es bajor Lajos alatt már virágzott Mint írják: eredetét Svábországüól veszi. — 1306-ban élt Blomberg Pál , ki több •vitézzel Kuriandba megy, és ott a Serateni é.s Puhmeni birtokot szerzi. Fia K o c s á r d (Gotthard) 1370-ben a Rudau melletti csatában esik el Másik íia , vagy testvére Siegfried , mint rigai érsek Avignonban halt rneg 1373-ban. Ennek testvérétől való unokája Hen- rik, a német rend vitéze, 1410 ben Tannenbergnél marad a csata- síkon- Egy későbbi Henrik (szül. 151 3-ban) "szerzé Kurlandban a Sergewiten és Mitaui birtokot, melyet a család jelenleg is majorátus gyanánt bir. Ennek unokája Albert János (meghalt 1689-ben) , császári hadi ta- nácsos , és Iván és Péter orosz czárhoz küldött követ , Sebestyén és Henrik testvéreivel együtt I. Leopold által 1670-diki május 15-kén Bécsben kelt oklevél által római német birodalmi báróságra emeltetett. A folebbi említett Albert és Sebestyén az, kik hazánkban indi- genatust nyertek. Albert ága kis unokájában Frigyesben ki- halt ; birtokai átmentek a más ágra. A család két ágon — Kurlandban és Poroszországban , és a lippedetmoidi herczegségben — jelenleg is virágzik, azonban ezek már e gyűjtemény körén kivül állanak 3). ,

Bobest család. Szepes vármegyei nemes család Fényes sze- rint. Belőle Bobest Laj os Gömör , és Szepes vármegye táblabirája, és a m. kir. udv. kanczelláriánál fogalmazó 1844-ben.

Boblcs család. Alapítja e családot Bobica János, ki 1790- ben armalist kap , és azzal ily czímert: a fenálló paizs viz-szinte-

«) Collect. Herald. Mss. Nro 128.

2) 1687. XXIX. törv. ez. — A törvényezikkben Blomberg Ali, de a csa- lád magát Blomber g-uek írja.

3) Gotk. geneal. Tasckenb. f. Freyli. 1857.

Bobics - Bobok. 1*5

sen két részre oszlik. Az alsó kék mezőben zöld tér fölött pelikán fész- kei, és fiait vérével táplálja. Fölötte arany nap ragyog. A felső fekete mezőben hármas fehér sziklán balra néző grif áll három lábon , negye- dik lábát fölemelvén, abban iró-tollat tart A paizs tetején a koronából is a leirt grif emelkedik föl. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst- kék *>

Bobics család. Ez 1792 ben kapott czímeres nemes levelet. A czíraerpaizs ezüst udvarán zöld tér fölött kék magyar ruhába , vörös csizmába öltözött bajnok áll, öve vörös, kalpagja szintén. Jobb kezében kivont kardot villogtat. — A paizs fölötti sisak koronáján , fészken ülő pelikán fiait önvérével élelmezi. Foszladék jobbról ezüst-kék , balról ezüst-vörös 2). Ugy látszik e két családot (a föntebbit értve) két test- vér alapitá.

Bobik e«alád. (Karánsebesi). Erdélyben kihalt család Kő- vár j szerint.

Bobok család. Czímer-paizsa először viz-szintesen oszlik két- felé. A felső vörös mezőben egy arany oroszlán megy a paizs jobboldali része felé, első jobb lábával arany csillag után kapkodva. A paizs alsó része szélesebb , de ez ismét három részre oszlik a paizsnak két alsó szögletéből rézsút kup-alakulag húzott vonal által. így ismét három osztály támad. Az alsó háromszögű arany mezőben zöld téren zöld élőfa emelkedik föl , mely mellett két oldalról két vörös rózsa virít. A felső két kisebb háromszögű kék mezőben egy egy fehér galamb kiterjesztett szárnyakkal látható, csőreikkel egy ugyanazon zöld koszorút tartanak, melynek az alsó arany mező fel szögeilése miatt egy negyed része nem Játszik. A sisak koronáján két bival-szarv között , (melyeknek jobb ol- dalon álló fele félig kék, félig ezüst ; a baloldali pedig felig arany, félig vörös) , a paizsbeli galamb áll szétfeszített szárnyakkal , csőrében zöld koszorúval. Foszladék innen ezüst-kék, onnan arany-kék 3).

E család Trencsin vármegyei Dezser helységből ered , melyben ourialis birtoka volt. A múlt században élt Bobok András, 1768-ban Zay-Ugróczon báró Zay Ferdinánd kasznárja. Neje N. Éva, kitől szü- letett Zay-Ugróczon 1 768-ki april l2-kén G-yÖrgy, aki 1803-ban Trencsin vármegyétől nemességéről bizonyítványt kapván , Nyitra vár- megyei Lubina helységbe költözött, és 1804-ben Nyitra vármegye előtt nemességét bemutatá 4). Ennek fia Mátyás József mérnökséget tanulva,

1 ) Adami : Scuta Gentil. I. köt.

•) U. ott

s> Ü. ott.

*) 1^31 -bon kelt Nógrád vaim nemesi bizonyítványa szerint.

126 Bobor.

berezeg Eszterházy urodalmában nyert állomást, előbb Túrán, jelenleg Nógrád megyei Bujákon e hivatalt folytatva , tartja lakását. Első nejé- tói gyermekei Éva, és György, ki mint kerületi jegyző 1855-ben nőül vette Nyirák Máriát.

Bobor család. (Gajda). E család máskép Gajdának ne- veztetett, s néha gajda i-nak is Íratott, holott az inkább különböz- tető mellék- mintsem elő-név. Á családból Gajda Bobor János élt 1672-ben Nógrád megyében, vagy legalább ott neje D i e n e s Erzsébet után (ki előbb Voxith Horváth Ferencz hitvese volt) birtokolt. Emii- tett nejétől gyermekei : Mihály magtalanul roult ki ; és E v a Sövény- házy Ferenczné *). kitől leány -ágon a kihalt Folly stb. családok jön- nek le. Emiitett Mihály az 1684-ki insurrectiokor személyesen kelt föl. 1705-ben pedig helyettest állított. Meghalt 1711. előtt.

Bobor család (Kastor) A Bobor, máskép Kastor család, né- mely tagja H a j n i k r ól is irá magát , és igy aligha nem Zólyom vár- megyéből származott. Nógrád vármegyében .1684 len a nemesi fölkelők közt találjuk Bobor Tamást, 1705-ben már fia Mihály által vesz feszt a fölkelésben. 1 71 l-ben Tamáson kívül előfordul Pál is *). A család Nagy-Kürtös helységben tartja lakását máig is. Az 1 722-dik i investigatiokor produkált a Nagy-Kürtösön lakó Bobor család, és a vár- megyétől előbb kinyert nemességi bizonyítvány mellett abban megha- gyatott. Azonban az 1726-ki isméti vizsgálatkor a nemes levélnek ki- hirdetési hiánya miatt kétségbe vonatván , hogy csupán a szakadatlan gyakorlat és vármegyei bizonyítvány mellett elismerhető legyen-e , a kérdés eldöntése a helytartósági tanácsnak terjesztetett fői. Azl734-ki összeírásban Bobor Mátyás , Gábor, János s többen Nagy-Kürtösön, 1755-ben pedig János, Gábor és György fordulnak elő3).

Emiitett Gábor ágazata ez :

Gábor 1755.

András. István. Dániel.

Dániel. Pál. József.

Az utolsó izén álló három testvér, kis-kürtösi közbirtokosok 1837-diki január 21-kén kapnak Nógrád vármegyétől nemesi bizonyit-

*) Eredeti oklevelek szerint.

l) Az érdeklett nemesi összeírásokból.

*) Az illető jegyzőkönyvek szerint.

flobrovszky Bocafioi.

M

vátiyt í). József esküdt volt azon megyében. — A családfán álló Gá- bor afik egyik unokája Gábor, már előbb 1816-ban vett ki hasonló bizonyítványt.

Czimerök kék mezőben két hátsó lábán álló oroszlán , első jobb lábában kivont kardot tart. A paizs sisakján a korona , és azon férfi-kar ismét kivont karddal látható.

Bobrovszky család. Liptó vármegyei nemes család , Fényes Greo- graphiája szerint.

Bobroviczky család. Bo-

broviczky Gáspárnak Palugyai Ádám elleni ügye a nádor által eligazittatni rendeltetik az 1715. országgyűlésen 2). ftobrovincsky család

Zemplin vármegye armalista nemesei közt áll a).

Boby család. Hajdan Arad vármegyében birtokos. Az 1561- diki Összeírás szerint Boby János birt Pechsy helységben 4).

Bocatius család. Hazánkba Luzsiczából származott be a XVI. században Bocatius János, ki előbb Eperj< sen tanár volt, onnan Kassára hivatott át , hol végre a tanári székből városi tanácsos és pol- gármester lŐn. Bocskai követségben kiildé a német fejedelmekhez, azonban Braunschweigban Öt évig letartóztatott 5). Erről szól Ofympias Carceraria czimü munkája. Vri-.iza szabadulván, Illyésházy István nádor Magyarország Historiographjává nevezé ki. A növelés és tudomá- nyosság terén szerzett érdemeiért Rudolf király Prágában 1598-diki aug. 12-kén kelt armalis levél által magyar nemesi rangra emelte •).

*) Azon várm. jegyzőkönyvi 864. sz. alatt. «) I7tt-ki LX VII. törv. ».

*) Szirmay : Zemplin not. topogr 110. 1.

*) Fábián . Arad rárin. 35. 1.

*) Kazy Hist. R. Hung. t. 58. Szirmay C. Zemplin. not hist. 7. 70-76. topogr. - Bethlen Wolph. VI. 77. 353. 374.

•) A megnemesitésről emlékezik Bod is id. h. — E kegyelmet versekben köszöné meg, s hozzá is irtak örvendező verseket. L; ilungaridos Libri Poematum Qvinque. Bartphae 1599. czimü munkájában. — Mátyás király jeles tetteiről irt munkája S/tfamim llvngarictu etc Cassov. 1611. jelent meg

133 Bochdanovics — Boeskay .

Ezen armalis Abauj vármegyének Gönczön tartott közgyűlésében 1603-dikban hirdettetett ki '). Munkái főleg latin versekből állanak. Fia Menyhért szintén iró volt. Egyik munkája Oratio Dominica po- lyglottos etc. Kassán 1624-ben jelent meg. A család kihalt.

Bocit danovics család. (Kavnai). Árad vármegyében. — Kavnai Bochdanovich Dávid 1829-ben Arad vármegyében táblabíró. '

Bockhorst család. Az 1687-kí Országgyűlésen honíiusít- • tattak Bockhorst Arnold, János Henrik, és Viktor*). Jelenleg hazánkban ismeretlen.

Boeskay család. (Bocskói é3 Kis- Mariái). Oklevelekben Íra- tott de Bockka és Bochkaj-nsik. Okmányok igazolják , hogy a Boksa nemzetségbői (de genere Boxa 3) vette eredetét. Törzse általános meg- állapodás szerint Simon M i c h b a n volt . . de nem azon Simon 4), ki Spanyolországból Aragóniából szakadt hazánkba, szintén II. András alatt, ettől más család származott. (Lásd Nagy-Martoni család).

Emiitett Simon Miczbán nejének — mint már az A g ó c z y csa- ládnál előadatott — hét gyermeke született E különös eseményt egy alább emlitendő sír-irat , és egy 1622-ki halotti beszédben s) találjuk legelőbb megirva.

Alvinczy Péter lelkész a Károlyi Zsuzsanna Bethlen Grábomé fölött tartott gyászbeszédében igy adja azt elé : „Jóllehet vagyon egy história e nemzetségről, melynek méltó örök emlékezetben lenni : El igen elöve volt egy gróf Mitzban, kinek házastársa magtalan volt. Éhez megyén alamisna kérni egy szegény asszonyi-állat , ki egy méhel három magzatokat szült vala , kit az grófné igen megpirongatván . tisztátalan asszonynak monda , mivelhogy lehetetlen volna , hogy egy férjétől egyszersmind három magzatokat fogad-

x) Az eredeti armalis Lőcse sz. kir. város levéltárában van

2) 1687-ki 28. 29. törv. ez.

3) Fejér : Cod. Dipl. tom. VIII. vol. IV. p. 253. hol ez áll az 1337-ki ok- levélben : Detnelrius filius Gregorii filii Uionisij de genere Boxa. — És lásd ott 520. 1.

4) A spanyol eredetű Simontól, ki Sopron vármegyében 1223-ban Ruhtukeurt kapta, és utódai Nagy -Marton! családot alapítva , azon megyé- ben maradtak , azért nem eredhetett a hét család , mivel ezen Simonnak csak két fia, Simon és Mihály volt. Ez utóbbi Simonnak ismét csak P á 1 és Lórin ez fiai voltak. (L. Fejér Cod. Diplom. Hl vol. I. 393. II. 140 ismét Vili vol. II. 199. 241. - Vili vol III. 601. 623. stb.) Lásd itt Nagy-Martoni családot.

' ) Exetjuine Principális , azaz Halotti Pompa , melylyel az istenfélő , ke- iryes természetű Karolyi Zsuzsanna Erdély h Magyarország Fejedeletnasszonyá- »>i»k stb. földben lak arittatásakor utolsó tisztesség tétetett 1622-dik esztendőben. Fejervárt 1624. - 217—219 lapon.

Bocskay f 29

ka$8on valaki , melyért a Gróf igen megdorgáló az. asszonyt. De ikon az, Istennek csudálatos ítéleti ; ottan hamar fogada az asszony (t. 1 a grófnó) méhébe, s midőn a szülésnek, napjai eltöltenek volna, megijjtde , jutván eszébe , mit mondott vala az három gyermekű asszonyi állatnak , és t -gyíkét kiválasztván, hátát egy rocskába avagy dézsába rakatván, lejére parancsoia egy öreg asszonynak, hogy elvivén, elveszesse. Ez üdÖtájban jött tova hálán a gróf mezörül, és előtalálván az vén asszonyi, kérdi, mii viszen? és midőn egyenesen nem felelne, lova hátáról leszólván, meglátja, és az dolgot , miben legyen . megértvén , élete vészese alatt meghagyja a venasszonynak , hogy a gyermekeket elveszetteknek mondja lenni , és igy mindeniknek külön dajkát fogadván , felnevelteti. Midőn felserdültek volna , az minemű ruházatban jártatják vala az háznál felnevekedett gyermekei , az többinek is a Gróf szinten olyan ruhát szabat , és midőn ebédlenének . azokat is udvarhoz fel- viteti , s egyenlők s hasonlók levéti az otthon felnevelthez , nagyon ayőnyőr- kődik az grófasszony bennök Kérdi az gróf. ha ki oly szép gyermekecskél megöletne , mit érdemlene ? Felet egy diaijában halálnak fia volna. Mond ez Gróf: te vagy az, asszonyi-állat, a ki ezeket elveszteni parancsoltad volt. Melyről megemlékezvén az asszony , lábaihoz borúi urának , és ugy kér ke- gyelmet fejének. Ezektől felnevelkedések után hét nemzetség származott, t i. Csapi, Bocskai, Szörtei, Sósy Iía«kai, Eszeni, Követtdi.11 „Ha valaki ez históriában kételkednék , ebből elhiheti , hogy ez história , egy elök&tőre mind f elvagyon himmel várva . mely csak nem réger> költ ki Ecsed várából, ha ki inquirálná, nyomában is elérhetnéd

Némelyek szerint ez Zempiin vármegyei Purustyán várában tf>r tént volna. Legújabban pedig Kőváry 1) szerint Erdélyben £geresen. — hol egy Bocskai vau eltemetve , — raaig is él a nép ajkán e törté- net , mely szerint az ott folyt volna le. A kastélyban — úgymond — mutatják a termei , hol a lakoma folyt ; a mezőn a feneketlen tavat, melybe a gyermekeket vetni akarák ; s megnevezik az egeresi urada- lom hat faluját, melyben a hat fiu neveltetett.

Michban hét fiától e család származott : 1. Tamástól az eszeny» Csapi; 2. Boksa vagy Bereczktől Zerda helyi; 3. Dienestől Bocskay; 4. DetrétŐl gálszécsi S z é c h y ; 5. Simontól Zrittheí: 6. Györgytől a sóvári Sóos. 7. Demeter tői (ki némelyek sze- rint leleszi prépost volt) a Kövesdy család z).

x) Kőváry : Erdély Nev. Csaiádai 49. lapon a Hetilap 1853-ki 32. «/.. után .

*) Laad e munka I. k. 9. lapján már elészámiiva — Egy ie4ay» is említ fcetik meg Mickbannak , ki Sebesi Tamásnak lön hitvese. Wagner : Diplom. C. Sáros. 3)2.

9

130

Boeskay.

Mellőzve a többit, kikről az illető czikkek ben fogunk szólni, Dienes mellett kell maradnunk.

Dienes lőn törzse a B o e s k a y , és egyszersmind másod izén már az Agóezy családnak f).

A családfa Dienes tol kezdve, ki 1280-ban testvéreivel Zem- plin vármegyében Kövesd várát cserélte Roland nádor fiaitól, igy jő le :

Dienes 1280.

Miczbán fia.

i * 1

í. Gergely

3320.

I. László, 1366. (LipolczI Lukas

Cziczelle). AgöcrJ cs. törzse.

II. Dienes. 1364.

(LipoJezi Lukas

M-wgit)

István. -i399.

'György. 1438. '

Erzse. (Széchi

Dormanliázi

Gergelyné. 1478.)

Demeter. 1330.

i * 1

II. László

'i. János 1399. Bocskai nevet

vesz fel.

III. László.

III. Dienes.

1430. (N. Hona).

István.

•4-

I. György. 1478.

IV. László f. III. István f.

Simon 1493. Kismarját ág.

II. György

megli. 1571.

(Sulyok K riszt.)

II. Gergely

1548-1572.^

(1. Berze^iczi

Anna.

2. Csontos D.»ra).

János

Razinai Bocskai

(Czobor Ilona,

özv. 1500)

Péter Razinai Bocskai. 1476.

albán.

László. Klára. Bora. II. Miktós. András. (Kupinszki (Hevesi Erzse). Bornemisza BoraY

Klára. (Eszeni Csapy János)

Ilona. Anna.

(1. Barcsai (Eszeni

István. Csapi

? Monaki Kristóf)

János")

István Gyjjr^

István

2598.

IV. Miklós.

1584.

(Berzeviczi

Judit).

György.

Margit. (Szinyey Kristófné).

Vr. Istváu. Zemplini főispán.

f 1672. (1. Lónyai Zsuzsa. 2. Török Kata)

Anna.

III. Miklós. Erzse. Sára. Ilona. Krisztina. 1606. (Bátliori (Bagdi (Haller (pal. Kristóf György) Gábor) Horváth fejed.) György )

ÍV. István Jeromos. Judit. f |606 (Bánfi

Fejedelem. Krist.'»

(Jlagymasv Kata).

*) E munka I. k. 9. 1.

Hocskay 131

A törzs Dienesnek fia I. Gergely 1320-bau osztozott meg unoka- testvéreivel , és többi közt neki jutott Zemplin várraegyében B o c 3 k ó és Agócz helység is. Három fiai közül J. László kapta tsmét A g ó c z o t , és törzse lőn az A g ó c z i *) és Bácskai*) előbb kihalt családoknak. A második fin II. D i e n e s (kit tudományossága miatt Deá k-nak is — literátus — neveztek). Uuolczi Lukas Margittal nemzé í a t ▼ á n t •), ( J 3*9.) , kinek fia György (1438.) , kinek leánya E r- x sebet Széchi Dormánházi Gergelynek neje 1478-ban. Ebben ez ág is kialudt.

A harmadik fiu Demeter nyujtá le a Bocskai családot. Ennek IL László fiától unokája L J á n o s élt 1 399-ben , és a B o c s- k a i nevezet mellett állandóul megmarad. Három fia közül IN. D i e nes1) (1430.) tartja fen a családot , ismét három fiút hagyván maga után Ilona nevű feleségétől. Ezek közül ismét csak l. G y ö r g y ága marad fel, a másik két fiu magnóikul halt el

I. Györgyre (ki 1478-ban élt) testvérei kihalta által is szép birtokok szállanak. Gyermekeiben pedig a család jelentékenyebb emel- kedést kapott . és három ágon indult virágzásnak. Négy fia maradt 5). Ezek közül

%) és 2) e családokról e munka I. k. 0. és 83. lapjain. — Egyébiránt ezek- ről meg bővebb ismertetést e munka toldalék-kötete fog hozni. — Wagner Dec. IV. 18. említést tesz Bocskai B a 1 á s r ó 1 is , ki III. Lászlóval egykorú volt, fia Andrásnak, ez Szaniszlónak, ez pedig Domokosnak. Idézett kézirataiból azonban már látszik, hogy ezen ág az A g ó c z y ághoz tartozik > ugyan is emiitett D o- mokos, fia volt itt a családfán látható I. Lászlónak; ettől jő tehát neve- zett Bálás, kinek ága szintén irta majrát de Bochka sib.

*) Eddig Wagner Dec! IV. 18. — Istvánnak György Unt , ~s Erzse uno- káját ugyanaz csak — későbbi fceletünek látszó — JVfss. ton; LXX. és Tabelláé Ge- nealógiáé cziniü kéziratában irjv

*) III. Dienesnek a táblák látható István testvérét Wagner Dec IV nem említi , de igen idézett mindkét kéziratában Megvan Lehoczkynál is ez István

5) itt kezd a családfa Wagner Dec. IV. kiadott leszármazásától különbőzül. Ott tudniillik í Györgynek Simon , II. Gergely , II, Miklós. II. György all Azonban idézett kézirataiban már a Razinai Bocskai Pétert és Jánost teszi II. Miklós é> II. György iielyébe Ezen II. Miklós pedig II. Gergely <i*ul tehát l. András testvéréül tétetik. (Wagner Tabelláé geneal. Mss. et Ms». tom. ■LXX.) Többiben nagyrészt megegyez a családfa a Dec. IV.-ban kiadottal.

138 Bocskay.

I. Péter az ország alsó részeire szakadt , és János1) testvé- rével együtt Razináról ( Kaszina íaíu Horvátországban, vára is volt) irta eJőnevét. í. Péter IlST-ben szlavóniai ai-bán, és Kőrös vármegye főispánja volt 2). Kis unokájába?) Is tv ánban (ki 1598-ban élt) kihalt. János pedig Czobor Ilona nejével (kimar 1500-ban özvegynek iratík) magtalanul múlt k».

Simon (I. Györgynek ha) 1490-ben élt. Atyja voit ÍJ.. György- nek , ki magát a Bihar vármegyei K i s-M a r j á r ó 1 8) irván , a k is- rnarjai ágat álkotá Eleve Miksa király tanácsosa és titkára. 1556- ban részt vesz Dobóval Szamos- UWar védelmében. Később iVfiksa ki- ráiy ellen fordul, és 1568-ban bujtogat, pártot hajhász Szapolyai János Zsigmond részére azonban jókor k i tudat ik , és Ő Erdélybe fut , hol 157 1-beu halt meg *). Magyarországi birtokai pedig elkoboztattak "). Neje Lekesei Sulyok Baiás leánya Krisztina voít. Ettől gyermekei következők :

Erzsébet, Báthori Kristóf erdélyi fejedelem neje, Báthory Zsigmond anyja, meghalt 1581 -ben. Emlékére aranyak is verettek ily fölirattal : „Ehsabetha Bocskai, consors Illustrissimi Principis Transyi- vaniae ;;t s a másik oldalon : „ Victrix casta fides."

Sára. Bagdi György neje. Ilona, Haller Gábor né. Krisz- tina, véglai (mások szerint palóc se i;. Horváth Györgyné, kinek leá- nyát Báthory Gábor vette nőüL

*j Wagner id. kéziratában de R a •?. ina Keresztúr írja okét. Ugyan ott a razinai ágból emlit meg többet, .kiket «»,s»iadfára nem telietett föl . nem is- mervén az összeköttetést, ilyenek i47Ö-beh V itc s 'ágrábi prépost, és Bochkai János és Zsigmond. 1475 — 1483-ban razina- keresztúri Bochkai Margit szent-györgyi Vineze Tamásne. 156h-ban fazina-kereszturi Bochkai Miklós, kinek nejétől, Tarkaxiyi Erzsétől, leány*, Borbála t"»S3-ban.

2) Teleky Hunyadiak kora XU. 353. I. közöl e Péter es bán társ* bello- scviczi Kerbén Mihály tói kiadott oklevelet a Blagay grófok ügyében e család levéltárából, az említett ket bán pecsété alatt. Óhajtható lett volna (ha a pecsét mégép»e Péternek czimerét arról a máa ágéval összehasonlítás végett kiadni, hogy az összeköttetés a ket ág között ez által is nemileg megmutatva legyen.

3) Bielek : Majores Htu.g. 124. 127 140. 143, í. Biharban 1551-ben Nagy- Ma rj á t ,— mely akkor még ngy latszik az összeírásba Kis-Marjaval együtt Íratott be — egészen birta, azonkívül bírt Rasza, Kerekegyháza, (iyápol. Okány, Balkán , Csepán , Henczida helységekben — Zemplin vármegyében pedig a gál- szecsi, bodrogközi birtokot Szirmay C. Zemplin not. h\st. 85 not topogr. 275.

*) Révai P. De Sacra Gorona Scliwandtnernéi II. 74y. - istvánli 1685-ki kiad. 330.

s) 1569-ki IIÍ. töry. ez.

ttoeskay • m

ÍV. István, született 1557-hen Kolosvart fenteken, mely nap végig érdekes szerepet vitt életében Előbb váradi kapitány (1592.) és Bihar vármegye főispánja volt. 1606-ben erdélyi fejedelemmé , és azon évi april lökén a szerencsi orszá'ggy ülésen Magyarország feje- delmébe választatott felsége* czímmel. Ugyan az év novemb ll-kén a Rákos mezején a torok nagyvezír ünnepélyesen nyujtá át neki a Szul- tán által ajándékozóit koronát, es őt Magyarország királyává kiáltotta ki, és ámbár hivei illették őt e czímmel, de Bocskai e ezimei ezentúl sem használta. Magyarországi iiadjaratát a bécsi békekötés koronázta me% *) Meghalt megmérgeztetés gyanújával %) 1606 ki deo. 29-én a). Neje berekszói Hagyroássy Kaia volt. előbb VarkoczMihályné.ki előbb mégha h.. Ixyenneke nem maradt.

Judit (szinten II György leánya) losonczi BánfTy Knstófné

Jeromos fii György ila > Draskovjch György zágrábi püs- pöknél nevekedett , ugy látszik szintén magtalanul halt meg

III Miklós Cl I. György űa), bátyja István a fejedelem r;eki hagyá Erdélyben Gorgényt , VTécset , Sajót. Gyermekeiről nincs emlí- tés , azonban ennek lehetett fia azon kis- mariai Bocskai Gábor, ki 1616-ban halt meg ko«*a 21-dik évében, ék Erdélyben Egeresen, melynek birtokosa volt, temettetett el •).

Ezekben halt ki a kis-mariai ágazat, mely bő > meg a családfán állókon kívül találunk néhányat. Így kis* martai Bocskai Lukács egy nemzedék Simonnal és testvéreivel A mohácsi vész után Szapo- lyay ni ve. és ennek hadaiban esett e! Tokajnál 1527-ben *).

Simonnak testvérétől II Gergely tői0) jő le a bocskoi

•; L.réla B^hle* Wölil ff!. 23 4lft 507 512 576 VI. 147 ?3o\ 24y. 235 ~ KazyHíst R. H i *G~«5 Jsu-ru.fi HSS5 ki kiad. 933-634. Kevai De SóCra Coronnv Schwxndtneraél 774- 778 sil*

7) Ü ott. - Végrendeletét : «>rc9% terjedelmében közit ftumy Monuueuta Hanganc*. 11 315-333

}) GyulafaJérvArolt temet iet *. tt • sir iratát közli Wagner Deo » V. 22.

*) 5zirm*y:C Zemplin not topogrr 68 közli az eger^-si sir-iratot, fatol siinf«?«) előadva Miczbanne ióriénei^. — Ltgutóbb e sír írat Kóváry szerint raeg- jeicui u. Hetilap 1853 k» 32 szambái* is.

%) Zermegh Sdi wíuid tneraéi 386. 1. Nem tudható az sem. mely Ágból szár- mazott ázott jBocíKay M 1 n i ó s , ki mi.*ie» prépost . majd szereim, nyitrai, s végre erdéiyi püspök voir Í4$6 bau F.s egy másik Miklós 1507- ben e^fi pré- post (Wagner Dee IV.) £ Miklós Bácskay-uak tfatik. Sialay Hl 429 1.

•>> Egy Gergely {nok* roezui ae Bacskónak irva , de Bocsko beiyett) eló- iordui 1512- ben. Sünuay C. Zeropt. topogr. 27b. 1.

134 Bocskay.

Bocskay ág. E Grergely, kihalván a rokon Zerdahelyí család László- ban, a Serédiekkel 1548-tól 1572-ig folytatott hosszas pör utján végre Kövesd várával (Zemplin vármegyében) szaporitá birtokait. Gyermekei László, Klára, Borbála, II. Miklós és András.

ÍI. Miklósnak *} Kupinszki Erzsétol csak három leánya ma- radt , úgymint : 1 1 o ti a Barcsai Istvánné , Monaki Jánosné y Anna eszenyi Csapi Kristóf, és Klára Csapi Jánosné. Ez utóbbi, K 1 á r a , !5&Ö-ki február 23-kán halt meg lj.

András (ÍI. Gergely fia) meghalt 157#-kí nov. 14-kéu , kora 48 dik évében 3) , özvegye hevesi Bornemisza Bora még 1582-ben élt Kttöl gyermekei *) ÍV. Miklós, György és Margit szinyei Merzse Kristóftié.

IV. Miklós éli 1584-ben. 1600-ban reform, vallásra tért a) iQÖf-ben kényszerítve lett Zemplin várm. alispán. 1608-ban báróságra emeltetett ?), Később Bethlen Gábor ÍAnácsosa volt. Meghalt 1621. Július 26 kán , kora 54-dik évében ') Nejétol Berzeviezi Judittól szü letett űa

V. István, ki 104" -ben Zemplin vármegye főispánja lett 1655-bea királyi táblai ülnök. lt)Gí-ben kétszáz embert vitt a török ellen. Jelen volt l^Ö'7-beu a beszterczei gyűlésen 8). Belekeveredvén a Wesselényi-féle tervekbe, Zrinyi, Frangepán elfogatása után Erdélybe menekült 8>, javai elkoboztattak. Meghalt Erdélyben 1672. dec 24. lU) Első neje nagy-lónyai Lóuyay Zsuzsa, második Török Kata volt. Gyermeke egytől sem maradt. Es így benne, halt ki a család

J) £ Miklós áll II. Gergely testvéréül Wagncrnál Dec. IV. - később pe- *1g kéziratában ugy, mint itt adatik.

■) Wagner Dec. IV. 19. közli sirúratát.

■) Szirmay C. Zemplin not. top. 277. 1. közli sír-iratát.

*) Hibásan áll Budai F. lex. I. 445. L ezen András fiául István, holott ez unokája volt.

s) Szirmay C. Zemplin not. topogr. 254.

6) IT. az. Not. topogr. 106. Lehoczky is l. Í68. hibásan 1638 dik áll a bá tóság keletéül.

r) Wagner Dec IV. 23. I. közli sir-iratát , melyen Miczbánné története szintén versekben van megírva.

*) Szirmay C, Zemplin. not. hist. 179 180-182. 193. 199. 207 - 1647-ki OLIU. es 1655-ki OLXXXH. +orv. ez

*) Cserey Históriája 51. 1.

,0) Pósahází János áltai fölötte mondott gyaszteszéd. ttolo»v- 1672. Mely bei. azonban e> en István aga sincs jól adva

Bocskay — Bocskor.

13*

Családfánkon nem látunk még két személyt , nikit Bocskai J á- n o s t és F e r e n c z e t , kik által 1600-ban Szemere Albert jut a gál- széosi birtokba *).

Még egyet kell megemlítenem. Erdélyben a Maros-székben raaig is él Bocskai család, mely Kőváry 2) szerint 1841-ben producálván, kimutatá. mikép Bocskai Istvántól származik , kinek fia András Re- metén, János pedig Demjenházan lakott ámult század elején. Es magokat a kis-marjai Bocskaiakhoz köték , s tán épen a nótázott zem- plini főispánhoz ily családfával :

István

András

í Mihály

János

László János Mihály j- . József. Miitós. MiLly. János' °yör^

„E productiót a királyi tábla törvényes- nek találta — irja a nevezett iró — s helyben- hagyta , és így a Bocskai család kihalása igény- lését megsemmisítette."

Czimere a családnak egy ülő oroszlán fölemelkedő helyzetben, első jobb lábában nyilat tartva , melynek hegye fölfelé áll. Farka hat- ágú , mely a Miczbantól ered* hat családra mondatik lenni vonatkozással 3). f

ISocskay család. (Anni). l79()-ben kapott czimeres nemes levelet Bocskay Sándor. Czimere négy részre oszlik. Az első és ne- gyedik fehér mezőben vörös nyeregtakaróval boritott fekó lovon zöld ruhás huszár nyargal kivont karddal. A második és harmadik kék me- zőben két fehér folyót mutat.. A paizs koronás sisakja fölött a paizsbeli hasonló öltözetű, fehér öves vitéz nyúlik ki, kivont karddal, Poszladék egy oldalról ezüst-zöld, más oldalról ezüst-kék *).

Bocskor családi. fCsik-Dclnei). Erdélyben csikszéki nemes székely család; belőle Sámuel 1 794-ben Csikszékben Dulló volt.

') Szirmay C Zemplin. not. bist. 276 l

2) Kőváry Erdély nev. családai 50. J. — hol a Bocskai családról csak íst ván a fejedelem ágáról adatik nemzékremt egy izrt , és az Is roszul , mert István fejedelemnek ■— mint láttuk — nem Simon volt az atyja.

8) Wagner üec. IV. közű a szerdahelyi sírkőről. Egyébiránt hét-águnak is irjákaz oroszlán farkát. Bethlen "Wolph. VL 331. és utána Lekoczky II. 62.

4) Adaiui Scuta Gentil. I

13£ Bocsy — Boda.

Időnkben (1853-ban) Bocskor Perencz Cs.-Delnén birtokos *). P á 1 cs.-delnei negyedfél megye Havas felügyelője. Károly Cs.-Sz.- Mártonban cs. kir hivatalnok. Lázár ott birtokos 2). — Egy ága le- hetett e családnak az , mely Doboka vármegyei K é t e 1 helységben 1702-ben birtokos nemes, és sóbeli haszonnal birt azon vármegyé- ben 3).

B ocsy család Mária Terézia királyné nemesité meg 1766- ban Bocsv Mihályt. Czimere először viz-szintesen kétfelé oszlik. Az alsó osztályban egy hid emelkedik föl három bolt-íven , melyek közül a két szélső ürege kék szint, a középső aranyat mutat. A felső osztály függőlegese.'- »smét három részre oszlik. A két szélső kék mezőt mutat, és azokban egy fehér kinyílott rózsafej van. A középső osztályban egy magyar vitéz áll, sárga csizmába, vörös nadrág-, öv és kalpagba, és zöld dolmányba öltözve , kivont karddal. A paizs sisakjának koronájából egésaen zöld ruhás magyar vitéz áll ki , és buzogányt tart. Foszladék arany-lték és ezüst-zöld 9)

tfocz esalátl. Zeniplin vármegye armalista nemesei sorában áll 5).

Boti család. (Felso-Csernátoni). Erdélyben Háromszéki szé- kely család. Leginkább ismertté tévé e nevet Bod Péter, Bod Mártonnak Sólyom Annától 1712. febr. 3. F.-Csernátonban született nV Tanult Nagy-Enyeden és kün Leydenben. 1743— 1749-ig Bethlen Katalin gróf Teleky József özvegye udvarában élt , innen Magyar-Igenbe ment lelkészül. Számos hasznos munkát irt és adott ki, mint a Magyar Athenás-t stb. ű). Meghalt 1 769-ben. — Egy másik Péter 1794-ben a Guberniumnál szolgált mint irnok,

Boda család. (Kis-Tárkányi). Hajdan Zemplin vármegyében bírta Kis-Tárkányp, mielőtt kihalt 7). Szatbmár vármegyében találjuk 1456-ban kis tarkányi Boda Osváldot, kinek neje Dersfy Lucza, ettől fia László 1485-ben , ennek pedig leánya Zsófia, rosályi Kun László neje 1513 ban.

*) Benk6 Ősik. Gyergyó és Kászon. 71

2) ü. ott. 126.

8) fíodor : Doboka 53. lap.

*) Collect, Herald Nro. 29

6) Horányi : Memória Huag. I. 306.

•) Sziruiay C. Zezuplia aot topogr. 72. 305.

■) Szirroay Szatkmár varm, II. 84. 275.

Bódít — Bódla. 137

Azonban B o d a nevű család Zemplm megye armalista nemesei között is van ,).

Boda család. (Köpeczi). Székely család Erdélyben , Három- székben, és Udvarhelyszékben. Amott köpeczi Boda István széki táblabíró 1 794-ben. Ugyan akkor Udvarhelyszékben Boda József Bardócz széki ülnök, Sámuel pedig irnok.

Boda család. Magyarországban Baranya , Szabolcs, Vas vár- megyében nemes rangú család Fényes Geograpbiája szerint. — Nógrád vármegyében losonezi lakos Boda András mint jövevény 1755-ben a productiora kényszeritettek sorában áll *).

Boday család. Boday Mihály 1718-ban III. Károly királytól kap czimeres nemes levelet. Czimere kék mezőben zöld téren fenálló oroszlán , első jobb lábában vörös zászlót tartva. A paizs fölötti sisak koronáján pánczéJos férö-kar kivont kardot tart. Foszladék innen ezüst- vörös, onnan arany-kék 3).

Boddany család. 1762-ben nemesíttetett meg e család. Czimerpaizsa viz-szintesen fogas vonal által (Zahn-Schnitt) osztatik két felé. A felső kék udvarban repülő galamb, csőrében száraz gallyal, az alsó vörös udvarban három vörös karika latható. A paizs fölötti sisak koronáján a paizsbeli galamb van. Foszladék ezüst-kék és ezüst- vörös *).

Bodényi család. Gömör vármegye nemes családai sorában áll *).

Borii család Belőle Bódi Gergely 1547-ben csanádi válasz- tott püspök, a leleszi premontrei convent főnöke, éa beregszászi oltároa (altarista) 6). Csanádi püspök meg 1556-ban 7)

Zemplin megyében leljük 1583-ban Bodi Borbálát Buthkay Lajos Özvegyét 8). í 57 1 — 1574 ben pedig Szirmay (de Zirma) Lajos Özvegyéül iratik 9y

Bodis család Gömör vármegye számítja nemesei közé 10).

*) Szirmay C. Zemplin topogr. 110

*) Prota. C. Neogr anni 1755. Series ob neo advenatum inrestigandornm

*) Collect. Herald. Nro. 497.

fcj Adami Scuta Gentil. 1

5) Bartholomaeides C Grómör. 144.

ö) Szirmay C. Zempl. topogr 316

"Ó Katona História Pragmat. II. 570. i.

■) Wagner Dec. IV 21. Szirmay C. Zerepl. topogr. 333

•) Szirmay : ügocsa. 38. 7l. 1

t0) Bar tholomae idea id h 14-*

138 Bodfez - Be,Iö.

Bodirz Cfcai&d. Bodicz János 1565-ben adományt kap bog- nádi Nagy Ferenczczel és Daimady Andrással Pozsony vármegyei Nagy- és Kis-Jóka és Hegy helységbeii birtokra. Azonban a beiktatásnál ellent- mondás történt ').

Bodnár család. Zemplin vármegyében 1 797-ben birtokos Legénye és Gercsely helységben 2).

Van ilynevü család Abauj ésGömÖr vármegyében is nemes rend- ben, Fényes Geographiája szerint.

A Gömör vármegyei Bodnár család, melyből ott Bodnár AntaJ 1767-ben élt, ily czimert használt : a paizs udvarán oroszián áll kivont kardot tartva, melynek hegyére török fej van szúrva. A paizs fölötti sisak koronáján férfi-kar könyököl . kivont kardot markolva . és annak hegyén ismét törökfej 3).

Bodnár család. (Máskép Derekassy). E század elején 1 803-ban R cinár , máskép Derekassy János szerzett nemes levelet ily czimerrel . a paizs felső részének közepéről két vonal rézsút a paizs alsó két szögletéig húzva , három részre osztja az egészet. A középső háromszögű osztály kék mezőben hármas dombról íolnyujtva arany szőlőtőkét mutat. A jobboldali osztály arany mezőt képez , köze- pén viz-szintesen vörös szalag vonul át , és abban fehér kereszt látszik. A baloldali vörös osztályban oroszlán áll , első jobb lábában kardot tartva. A paizs tetején a sisak koronájából ismét, oroszlán nyúlik ki, első lábával szőlő-gerezdet tartva, Foszladék minden oldalról arany kék ').

Bodó család. (Györgyi). A többféle Bodó család közt leg- fényesebb nevű. Oklevelekben előnevük „de Gyiorgyi" és „Giurgj" iratik A családot — ugy látszik —Gergely emelte föl., k* J 443-ban Tolna vármegyében a hadi segély rendkívüli beszedője5), í 44fi-ban erdélyi alvajda*), J 452-ben budai várnagy 7) volt* — 1458-ban mint újonnan kinevezett tárnokmester Kassa városát hívja meg a tárnoki székre 8).

*)• A „Mandátum Statutorium" hiteles példányából* (Lipthay levéltár J. XVI. 588.)

*) Szinnay C. Zemplin top. UO. 267, 270

a) 1767-ki okiratról, hol Bodnár Adum pecséten A. B. betak Í3 láthatók.

') Adatni Scuta Gentil. I.

s) Teleky ■ Hunyadiak kora X. 124- 1.

•) 0. ott. 182. L

') U ott. 345. 1.

•) Rapt Inai : Diplom. II. 187.

Búdé — Boito 139

Györgyiben egyházat , és a minoritáknak, zárdát épített '). Testvére Miklós bácsi prépost . a veszprémi püspök segéde lőn2). 1459-ben pedig fejérvári prépost, és Mátyás királynak titkos kanczellárja s). - Gáspár 1457-ben a Hunyadi ház egyik hive^ Hunyadi Mátyásnak a börtönben társa , és egyike azoknak > kik Mátyásnak 145^ ben is esküt tettek *) , 1486-ban a királyné fŐaj ónállója , és tolnai főispán 5). Ezek- nek utóda Ferencz, 1505-ben Tolna vármegye követe a rákosi or- szággyűlésen *). 1518-ban II. Lajos mellett tanácsos 7) 1525-ben kapta Sárkány Ambrus javait. A mohácsi vész után mint világi *z erdélyi püspökség jövedelmeit húzta Mint Szapolyai híve s hadvezére. Tokaj- nál csatát veszt , és elfogatván , Mécsbe kerül ? ott halt meg 1528-ban, megtartva hűségét Szapolyayhoz *).

ffodó család. (Bodófalvő Turócz vármegyebői ered Ott van líodoíalva (Bodovicze), honnan az elónevet veszik. Ugy látszik , a csa- lád őse voli azon bodói Bodónak fia Lorincz > kinek özvegye 1364- l*?n Jakab nádortól ítélet- levelet kapott 9). — E családból volt M á- tyás, kf Turócz vármegyéből Gömör vármegyébe szakadt, ott tábla- bíró , és a Koháryaknak murányi és baloghc ■urodalnn ügyvéde volt, 1 //>l-beu „Juris Prudentia" czimü munkát irt Uij Nógrád vármegyében 175.r»-ben bodofalvi Bodó András a kétségtelen nemesek sorában áll ll).

Botló család Komarom vármegyei czimeres nemes család Bodo Péter, s általa János és István ha és Sára leánya 1565-diki dec. 10-kén kelt czimeres nemes levelet kapnak melyben — mmt ira- ttk — a «M)gorr»k is megneinesíttetnek u)

') V. Ott. 383 -— é« Hevene*i Ms» tom. XXXIX. 264.

') Teleky id. m. X. 126. U'd. I.

•) ö. ott. XII. 625. c* Pray : Annál |II 61.

*) Katona XIV. U4 134. Teleky id. m. 11.507. — Thuroe/.i Chron ScAwajicUoeniel. 1. 280

5) Teleky id ia. XII. 34Í.

*) Kovachich : Snpplem. ad rest. Ootn. IC. 333 38b*. !

*) 1518 -ki bacsí ore/. gy. 3«j. törv. c*z

*) l&ermegb Seb vrandtnerTi^l 11.388 3H2 Pray Anal V 187 Szeréin' 175. I Bftdo de Somogy irja

•> Regeslrum de Tlitirofife, tingeliiel 81 — Lehcczky II 63

") Horányi Htom. Hmig ! 41.3

") Prothoc. ann* 1~őb p 87

,?> \2 arinalie í<h vonatkozó szavaiból csak ennyi közöltetik* ,,ei pro ■pauia i arisquf *«»> afftn*B*i, »*f iiHtidr*.s rrevatm fbrivnae edttwn raeterisque frairt hu* el comangtmtti* *'t afltmhu* .<»m , tysor um<fv* hatrcihku* el fH>tt*r%iat%bus utrins- 9**t *f.rus uMnTiu" — Ktjiye* Komarom vár in. 62.

140 Hódé - Bodoki

Bodó család* (Szelet'amosi). A szeleíarnosi 80 dó családnak ÍJgocsa és Zempíín vármegye a hazája Ogoesa vármegyében János 1756-ban szolgabíró volt J). 1805- ben másik János birt Sasvár, Pál pedig Kökönyösd helységében. Ugyanakkor Mihály plébános volt Nevetlen faluban'4). Ugyané családból pedig Bodo Lajos Ungh vármegye főjegyzője, latinul jogi munkát adott ki*)

Zempiin vármegyében J 797-ben bírt a család Goíop es Bottyán helységben *).

Bodó család. Czimeres levelet szerzett Bodó Gergely 1686- ban I. Leopold király alatt. Czimere kék mezőben vörös ruhás vitéz, ki egy térdre borult törököt vág le kardjával A paizson álló sisak koronájából felnyaló oroszlán , első jobb lábával három nyilat tart. — Foszladék arany -kék, s balról ezüst-vörös 6),

Jelenleg az emiitetteken fölül Bars , Grömör, Szabolcs vármegyé- ben laknak B o d ó k , Fényes Geographiája szerint.

Bodó család. (Fülei). Erdély székely családa. Fülei Bodó Sándor 1690—1697. Bardócz szék jegyzője; 1*697- 17 li-ig alkirály bírája volt 6).

Bodó család. Erdélyben a Kezdi székben szintén élt (vaoy tán máig is él) Bodó család, melynek összeköttetését a íoJebbi Fül ci Bodó-kkai adatok hiányában ei nem dönthetem Bodó Bern ad Kezdi székben fő székely ember Báthori István korában , kiiői nejével Tőrolc Erzsébettel, és fiai M á t h é és Mihállyal u i adoma nyt nyernek Karathnai, Peselneki, Dalnoki, Aí-Torjaí birtokaikról 1583-ki september 25 -kén 7f.

Bodó család ( Nagy-K ászon i) Ismét erdélyországi székely család, előneVe után ífélve Ezekből nagy-kaszom Bodó Mihály 1794-ben a fniberniu ronál hivatalos kodoH.

Bodoki 4v»ttládt Erdély; a hazája. E néven két Bodokil isme- rünk. Bodoki István erdélyi székely, külföldön tanult i 707- ben s).

*) Szirmay C Ug-ocsa,. öO. !.

■) U. ott tli). Iti4. 174.

*) Horóiiyi Kova Mem. 500.. i

*) Szirmay C Zemphc topo^r 106 231. 307

5) Colleci Herald Nro 796-

•) Káilay • Székely namz. 234. 1

*) U. ott. 234. i-

*) C zvitüúgür Spécim fíung Litt 60.

Bodela - Bodoni 141

A másik Bodoki József kolosván református tanár ^olt 1778-ban. Irt hittaní s egyéb munkákat 3).

JBodola család* Erdélyben a Háromszéken lakozó székely nemes család.

Néhány nemzedéken igy jő le családfája .

Ferencz (Vardo Bora)

4 " A- 1

I. György (Böjté Kata)

István II. Gyortry Zsuzsa

1741^1744. Hl^T - (Eartok

Klek 1617. Kelemenné)

1S17.

I. Györgynek gyermekei 1741-ben és 1744-ben osztoztak meg. Később ez osztály miatt pör támadt az utódok közt. Elek Istvánnak fia még t778-l>an inditá meg Zsuzsanna nővére ellen a port , meg- mutatván > hogy annak oly jószágok is adattak részébe , melyek jure sicuíicalÍ3 praefectioDid csak íj -ágat illetnek. A végső ítélet kimondá a föiperes részére , hogy a zágoni jószág nem Böjté Kata után (ki praefeeiá'va volt), hanem Vardo Borbáia jogán háromlott a családra 2).

Kodon család. Gomör vármegyében tartja lakását a Vály völgyön. Két testvér ismeretes napjainkban közülök . Bodon Antal és A b r a h á ra. — Antal 1 839. l$42-ben Gömör vármegye főszolga- birája. Most észszel és pénzzel vesz részt a közügyekben. Ábrahám 1842 — 1847-ben Gömör megye főügyvéde. Azon időben a „Pesti Hírlap" levelezője ; 1848-ban a pesti nemz. gyűlésen képviselő. Jelen* leg Mihály falvi jószágán gondolkodik, és részt vesz az iskolák és egyéb közerdekek előmozdítása bar* 3).

Bodoni család. fVajda-Szentiváni). „Sötét név történetünk lapjain lu -- Kiált föl Kőváry e család tárgya Iámnál. Ily nevet azonban még többet is fölmutathatunk.

A család alapitójául Bodoni Istvánt, a római szent palota gróf- ját (sacri palatii Eomani Oomes) kell emlitenünk. Balhorí Zsigmond- tól követségben járt a római Curián , és igy szerzé a fölubbi czimet. Azonfölül honn a maros-ujvári kastélyt, kapja adományban *). Bátbori Zsigmondnak eszes, de rósz tanácsosa. Ö vette rá Báthorit, bogy Gálfi

*) BeDkő Tiansylv. Gen II. 278. 609.

*) A Nemes Székely Nemz. Coustit 247 - 15 1.

*) Ij. „Pesti Napló" 1857-ki nov. 27 sz. stb.

\) Mikola Uifitoria Genealoglco Transylvanica. 52. 1.

1-tí Bodony

Jánost egykori nevelőjét , majd tanácsost kivégeztesse ; ennek buk- tán megkapta Bodont is; előbb Gálfi birtokát. — Utóbb, midőn Bá- thori hanyatlott , Basta emlőére lőn , honnan mint a közbéke ellenét társaival 160 l-ben a kolozsvári országgyűlés elfogatja, s őt Dévára 'aratta J>

Apaffy Mihály alatt vajda-szentivám Bodoni Györgyöt találjuk, mint a fejedeimi tábla ülnökét Ez Thoidalaghi Judittól három fiút hagyott, Balást, Györgyöt; Zsigmondot Ezekből Bálás- nak Kopasz leánytól leánya Klára, báró Bornemisza Jánosné szü- letett. Sem Györgynek sem Zsigmondnak nem maradt gyermeke. Zsigmond 1725-ben vitte sírba családját mint Mikola meg- jegyzi, - nyomorultul múlt ki 2)

Bodoniak most is élnek Erdélyben, azonban ettől különbözők. Bodoni József Doboka vármegyében 1796-banrectifícator biztos volt.

Bodony család. (Bodonyi). Nógrád vármegye három kü- lönböző Bodony ( kimondás szerint Bodonyí) családot ismer. A törzs Bodony család az adomány os régi családok közé tartozik . mely elő- lié vét az említett vármegyében fekv& Nagy- és Kis-Bodony pasztától vette. A XVI.. század végén már virágzásban látjuk a családot Bodony néven ; ugy látszik azonban, előbbi nevük Csuda (Chuda) lett volna. A XIV. század végén a Csuda család irta magát Bodonyról. Ebből volt bodonyí Csuda László, ki 1396 ban osztozik Legendj Andrással Bodony és Szécsénkei birtokon3). Később bodonyi Csuda Imre öz- vegyét Kata, ki Mily éti nézi Miklós deáknéval . s ennek leá- nyaival tiltakozik a pozsonyi káptalan előtt 1518-ban.

A Csuda név feledtével 1588-ban már Bodony iákat látunk föl- emelkedni a vármegyei hivatalok sorában 1597~t598-han Bodonyi Miklós Nógrád vármegye szolgabirája volt 4). És a családot rende- sen csak is ennek atyjától hozták le családfáikon a rokon-utódok és érdek-társaik,

A család tagjairól birtok-viszonyaikra vonatkozó adatoknál egye* bet alig hozhatván föl lássál a családfát s) , miképen sarjadzott az le a végső nemzedékig

1) Betklen Wolph. V 3- 5.1.

2) Mikola id.J.

a) A borlonyi Bodony ctaJad levéltárának 1794-ki lajstroma szerint. *) Protb. C. Neogr. pag. 12. 15. 19.

5) Veres Jo/.s. ur szívességéből a levéltárában lévő példányból, melyre ez van irva . Genent. Fam. Bodony, in processn Tabuiari JSro 17.

Bodeuy

1«

Bodony i Zsigmond 15S8.

í János

1597-ben

osztozik.

testvérével.

Miklós

1597—1598

sz.-biró

( Pilinyi Anna).

I. András (Horpácson lakcttV

11' JanPs- 17u7, _ Erzse Anna

(Gyiirky (Smnto

Gergely 1713.

I

1696

1707.

7. . , , ' (Teres- 11. Andris \é

(Horpácson)

végrend. 174Ó

1. István. Zsigmond. I Mihály

1650-61

1692

Palné)

Jánosné)

Anna H Mihály András

Gáspár Ferencz Erzá*- I'eré/ Kata 1734 43. f 1772 (Bálás fRákó- (Gytir- (KiszelN") Fer.) ozy Fer.) kyné;

Sándoi váczi prép.

t

Anna (Bory

Miklós

László

t

Zsigmond

!

Benedek +

József 1756. 72.

Zsuzsa (Ócsai Balogh Pál né)

István 1743. 63.

Antal Bora Anna (Gá3pár Jőzsefné)

György 1756.

tiltakozó.

1735 t

Antal Károly

János

János katona.

András J750.

Bora (Tót Pá Iné)

Katalin

Kajtár

Miklósné)

Klára (Kozma Andrá9)

János

A család I. A n d r á s gyermekeiben is még mindég vagyonszerző volt. Már emiitett I. András testvéreivel együtt u Berki puszta egy részének birtokában volt , és azóta nagyobb részint e puszta maradt lakhelyük is. Gergelynek unokája Sándor 1801-tŐl váczi káp- talani nagyprépost- választott Skopi és fölszentelt belgrádi és sa- mandri püspök. Meghalt 1 Öl /-ki no?, 1 1 -kén, kora 76-dik évében Csa iádja részére iskolai Ösztöndíjat hagyott.

JL János liának J. Istvánnak János nevű lián kivül két leánya volt : B o r a Tót Pnlné , és Katalin K a j t á r Miklósné G két férj eképen beházasodván a Bodonv családba, a Bodony nevet kezdek használni ; mi azon korban a* 5a Bodouy család iöbb tagjának épen nem tetszhetett l-jy történt azután, hogy ü. A ndrásnak fia György 173ö-ben mind Tót Pál mind pedig K a j t á r Miklós ellen , kik

144 Bodonyi.

armalisták voltak, a Bodony név használata miatt a vármegye előtt ünnepélyesen liitakozott J). Az idő azonban feled tété a történteket, és ma már a T ó t , máskép Bodony család inkább csak ez utóbbi néven ismeretes , valamint a Kajtároknak is a vármegyében megmaradt sar- jazata. Mindkét család a következő czikkekben lesz előadva.

Szükség még megjegyeznem , mikép a családfán í. Mihály ágán a vc-gso izek leszármazását óvatosságból elhagyám. Mert a különben — mint okiratokkal összevetve tapasztalam — hiteles nemzékrend . mely ez itt közlött táblázatnak alapjául szolgált } tartalmazta az összes utó- dokat a másik két Bodonyi családból 3zármazottakkal együtt, Azössze- liázasodás pedig a két emiitett eseten fölül — mint láttam — többször is történt, és igy könnyen a rokon-családból veUünk volna fel szemé- lyeket, a mi czélom nem lehetett Ott állapodtam tehát meg, meddig biztosan látható volt, hogy még mind az ősi Bodony vér iiága folyik: melyet azonban ma már az oldairokonok kihaltnak igényelnek, és mely — ugv látszik - be is mutatható.

Bodonyi család. (Máskép Tót). I. Leopold királytól 1696- ban czimeres nemes levelet szerez István, és általa Mihály, s többen az oklevélben megnevezve. A czimeres levél azon évi augustus lo-kán Nógrád vármegyében kihirdettetett. Ugyanott az 1726-ki pro- ductiokor Bodonyi. máskép Tót Gergely és Pál a fölebb érin- tett oklevelet, mint atyjok részére adottat mutatják föl 2).

Említett P á 1 volt az , ki a nagy-bodonyi Bodony családból (lásd előbbi czikben) Istvánnak leányát Borbálát birta feleségül j tőle a nemzékrend kimutatása ez :

Tót Pál 1726.

(Bodonvi Bora).

c -~ ; "~^ — • ■ •— "i

István András

1754. J 735 -55.

r ^- ! f— * \

Pál Teréz Julianna. Zsuzsa. János. Zsigmond. Imre.

Bora. Verona ul J*í??\ Mária. János I Máriíu Imre

Horváth) Elek

Pálnak fiai István ós . A n d r á s bent vannak az 1 7o5-ki ne - mesi összeírásban, András volt egyike azoknak, kik ellen az adományos Bodonyi családból Bodonyi György í 735-ben tiltakozott. A család sarja most is PAgyobbára Nógrád vármegyei P Berkiben tartja lakását.

J) Áz erdefciett vármegyei jegyzőkönyv hiteles kivonata szerint *) ProtKoc. C. Neogr. a. 1726. 18. junii.

Bodonyi. 145

ltodon} i család. (Máskép Kajtár) Alapitá K aj tár Miklós, ki az 1710-ki romhányi ütközet alkalmával szerzett érde- meket , a császári hadsereg egy csapatának kalauzul szolgálván , mi által elómozditá a kuruczok megveretését. III. Károly császártól czi- meres nemes levelet kapott, ér. mivel neje Bodony Katalin (mint e családnál följebb említem) a nagy-bodonyi családból volt , Bodony i- nak is neveztetett neje után , mely név — bár neje rokonai tiltakoztak e végett — rajta maradt utódain, ugy hogy mostanáig a Kajtár-bodony (vagy bodonyi K aj tár) néven nevezi magát családja, sőt gyakran az igazibb Ka j tá r nevet is elhagyá, mint szintén e családból származott Miklós váczi kanonoknál *) is láthatjuk.

A családfa Miklós nemesség-szerzőtől kezdve itt következik 2) :

Kajtár Miklój (Bodony Kata)

Margit Gergely Pál I. Mihály János Bora

(D.-CSÓ JtoQ j Ti^TkuTz^? ^Ú^T 1755. (Berko

, -"- »

József László (BurisP.) [ Mik%^

1755-1766 1755 ^ Uw&n Erzse K^u MárTa János'

(Rutas (Mojsik (Géczy (Pintér nevű) György) Ján.) János;

Miklós István. .Anna ,T . . váczi f (Bódyné) Mana

U83Í r Sfpdor- Maria-

Miklós Mihály István Pal j- | (Trnovszky

István Júlia)

Anna. János. Pál. Kata Erzse. Mária.

I Pál}

1839-ben bodonyi Kajtár Albert szintén berki lakos, vett ki Nógrád- vármegyétől 3) neraességi bizonyítványt, e szerint igv mutatá be leágazását :

I. István 1755.

II. István

Ignác*

Albert. 1839. Ha e leszármaztatás azonkívül hogy törvényesített , hiteles is, ugy Albert őse I. István a főlebbi táblázaton álló 1. Mihálynak le betett fia és Miklósnak unokája.

*) h. J 835-ki és 1856-ki Scliematisraus Clcri Dioec. Vaciensis, hol e M i k- 1 6 s e néven Mcoíam, Bodonyi (20. lap ) jő ele ; a uagy-bocionyi Bodonyi Sándor prépost pedig Alexander Bodonyi de cadem- nek iratik.

2) Említett Vtres József ur szíves közlése szerint.

a) Jegyzőkönyv 1099. száma alatt

10

1 íG Bodonyi ~ Bodor,

A család nagy részint nevezett Berki udvartelki pusztán tartja lakását, apróra földarabolt birtokrészieteín mostanáig.

^%y *£ leszakadt Fest vármegyébe is : I r s á r a. És ezen ág a család legvagyonosb , miveltebb részéi képezi. Ezek közül Ka} tár Gusztávnak neje sztregovai Madách Erzsébet Irsán 1858-ki tebr 6-kán halt meg *).

Kajtár József 1766-ban pecsét-czimerül a paizs udvarában egy lovas vitézt , kezében zászlóval , a paizs Mötti sisakon pedig férfikart kivont karddal használt.

iSodouyi család. Ismét egyike a Bodenyi nevű csalá- doknak , mely legutóbb jutott a nemesek sorába. A czímeres levelet Bodonyi József tartományi biztossági segéd kapta I. Ferencz királytól 180 l-ben. Czimere három részre oszlik, úgymint először a paizs egy viz-színtesen húzott vonal által két egyenlő udvarra , majd az így képzett felső udvar ismét egy függőleges vonal által ismét két udvarra van felosztva. A felső jobboldali osztály arany mezőben két kiterjesztett fekete sas szárnyat mutat. A felső baloldali udvarban vörös mezőben feliéi* mezű kar , és annak kezében iró-toli látható. Az alsó osztály kék mezőt ábrázol , és abban két folyam hullámzik át. A paizs fölötti koronán két kiterjesztett fe-cete szárny között egy bagoly áll, csőrébea kivont kardot fogva. Fosziadék arany-fekete , és más oldalról ezüst-vörös *).

Bodor család. (Pesthesi). Régi Hun vad vármegyei család, mely azon vármegyei P e s t e s (Al- és Fel-Pestes) helységről irta ne- vét. — Pesthesi Bodor Miklós, a maga , és fiai úgymint Bodor B a- lás, Jáno3?és testvére másik Bodor Bálás, és annak fia Tamás nevében is, azoknak terheiket is magára vállalván. Hunyad vármegyei Bojthor helységben' azon jószágukat , mely azon helység egy negyedé- nek harmad részéből alít, 1453-ki aug. 10- kén a kolos-monostori Con- vent előtt bevallá fíunyady Jánosnak, és általa (iáinak bizonyos öazveg aranyért 3).

Ezen bevallás szerint csak ily nemzékrend jő tudomásunkra.

Bodor N.

Miklós. 1453. Bálás. 1453.

-i i i

Bálás János Tamás

145:1 1453. 1453.

J) 1858-ki Délibáb szépirodalmi lap 7. sz. 83. lap.

2) Adamí : Scuta Gentil. I.

*) Gr. Teleky Hunyadiak kora X. kot 402. lapos közölve az oklcvéL

Bodor — Boér. 14?

Bodor család. (Léczfalvi). Háromszéki székely család, mely az Ákos (Tribus Achaz) nemből ered , a mint ez a családnál meglévő 1548-dik évben kelt oklevélből kitűnik ,). Léczfalvi Bodor Mihály élt 1680. táján neje a nagy- ajtai Cserei családból Cserei Györgynek leánya Volt %).

Bodofti család. (KibédiY Eredeti székely család Kibédi Hodosi Bálint 1579-ben megmutatá Balog Ferencz részére kelt adomány ellenében többel együtt, hogy ugy az Eölöcz nemben Seprőd ágon , valamint a M e d g y s nemben Kürt ágon primipila- tiLssal bírjanak , és a pör alatti Mak falván akkor es előbb is birtokos volt, mint ezt Báthori Kristóf itéletlevele tartalmazza 8).

Bodri cs család. 1686-ban í IjeopoM király által neme- sittetett meg B o d r i c s M i h á I y . Czimere ez : a paizs kék udvará- ban alid korona van , melyből egy nő emelkedik ki , píros szoknyában fehér elŐkötŐvel , jobbjában zöld kosxorút tart. A paizs fölötti sisak koronájából grif nyúlik föl, szintén zöld koszorút tartva Foszladék arany-kék, balról ezüst-vörös *).

Bodrogliy család. Békés vármegye nemes családai közé számítja Fényes Greographiájában.

Boér család. (Szkoréi, bérivoi és kövesdí). Erdélyi család, mely — mint Kőváry irja *) — a nemzeti fejedelmek korában veszi eredetét E korban Fogaras földén egy Boér három fiának három falut hagyott : Szkorét, Béri v ojt és Kövesdet. A (lak közül mindenik saját falujáról vett előnevet, és igy háromféle 6) Boér csa- ládot alapítottak.

A szkoréi ág gyengébb házasságokat téve, — emiitett író szerint — hamar lehanyatlott.

A bérivoi ág szerencsésebb volt , és máig h a tehetösbek so- rában álL

Czimerök mostan használt pecsétjük után : lóháton ülő fér/i , ki jobbjában feje fölött kivont kardot tart

*) Kállay Székely Nemz. 92. 145. L

*) Cserey M. Históriája 37. L

•) A Nemes Székely Nemz. Constit. 272. lap.

*) Adami : Scuta Gentil. I.

■) Kőváry Erdély nev. Családai 61—52. lapon , ki után vannak nagyobb rétiint ex adatok.

•) Mikola id. munkája 58. 1. csak két ágat Bérivoit (BirvojiO ét Köveadit e mii ti

10*

f*3 Boér

Ez ág családfája, következő :

í. Sámuel

il Samu, 1709. I. István I. József

(Tóth Zsuzsa) (Domokos Anna) (Keresztúri Bora)

! I * .

II. József II. István. 1731. Antal l. Ferencz

(Pap Mária) tartom, biztosi (Sándor Erzs 1 (Orbán Kata)

segéd. *

Antal

Imre II. József II. Ferencz

*iá Tif»f Irí 7«n ^ nme ii. wu«ci il. jpcíciuj*.

r ■ — * - — | (Vájna Ilona) (Vájna Anna) (Szeredai Anna)

Miklós. András,

, „ _, , r

György. Karolina III. Ferencz Antal Imre

(Henter (Bisztrai (Juhász (Czikó (gr. Harrach Cziczelle) István) Jozefa) Ant.) Francziska)

János Kálmán. Bálint. Gyula.

A táblázaton állók közül II. Ferencz kir. táblai ülnök volt. Pia Antal 1848-ban Fogaras vidék képviselője. — III. Ferencz 1854-ben katastral munkálatok felügyelője.

A kövesdi ág jeles embereket adott a hazának. Közülök S i- mon, mint hadi biztos Erdélyből Rabutin mellett, jelen volt 1697-ben a zentai ütközetben a török ellen , hol midőn a törököt megverték , s a hullákat fosztogaták , egy muskotélyos a császár arany pecsétjét az elesett török fővezér nyakából levoná Boér Simon ezt meglátván, ma- gához válta, és Eugen herczeghez vivé , tudtul adván , hogy a fővezér is elesett. E tett használa is Simonnak , mert utóbb fogarasi főispán Ion '). Meghalt 1729-ben, kora 68-dik évében. Simon ily családfát al- kotott ») :

Simon

(2. neje Kopasz Klára)

, _ _ ,

András Ferencz

kanczelláriai krasznai f#isp.

Registrator. (Thoriría Éva)

x József

Haszár család alapitója.

Ferencz a somlyói várban magyar katonák századosa volt Rákóczy mozgalma kezdetén , és annak föl is adá a várat , maga pedig bement Erdélybe. Itt Rabutin törvényszéke elé állíttatik , majd kiké- redzik Oláhországba , holott ismét a kuruczokhoz áll 3). Legutoljára

*) Cserey Mihály Históriája 261. lap.

*) Mikola íd. m. 68. 1.

*) Cserey Mih. id. h. 322. 347. 1.

Boér. 149

krasznai főispán volt. Fia József Huszár nevet vőn fel, és alapitá a báró Huszár családot.

András ágából kövesd i Boér Ferencz Törd a vármegye alszolgabirája 1794-ben. Gergely a Guberniumnál fő-posta és szál- lásmester 1794-ben.

Boér család. (Szombathfalvi). Ugy látszik a Fogaras vidéken (s nem az Udvarhelyszékben) fekvő Szo m bat h fal vá-ról vette előnevét Szombathfalvi Boér István Fogaras vár al kapitánya volt Balling János mellett 1613-ban ') Báthori Gábor alatt megbélyegez- tetvén, javait veszté, de Bethlen Gábortól kegyelmet nyert 2).

Tán e családból való , és talán épen fia volt a föléHbi Istvánnak Boér Zsigmond , Fogaras várában 1676-ban Porkoláb, kihez szintén ment panasz Béldi kivégzése tárgyában , ha azt a várkapitányja Cserei kivégeztetni vonakodnék 3>.

Boér család. (Apátii). Egykor ily előnevü Boér család lakta Doboka vármegyét. Apatii Boér Péter azon vármegyének 1 581 -tői 1588-ig főbírája volt *)•

Boér család. (Récsei). E családból récsei Boér György a nagy-sio ki kerületben királyi dézroa-biztos 1794-ben. Péter ugyan- akkor és ott Dézmás.

Boér család. Erdélyben KŐváry szerint még mintegy busz Boér család van. így találunk még ott 1794-ben néhány Bőért hiva- talokban. Boér Antal 1794-ben Torda vármegye alszolgabirája. — Másik Antal Udvarhelyszékben írnok 1794-ben. — Dávid 1794-ben a bardóczi alszék ülnöke. — László 1794-ben Maros- Vásárhely városa aljegyzője. Mind olyanok , kikről nem tudjuk , a Beérők melyik családához tartozzanak.

Egy Boér ág Magyarországra is kiszakadt Boér Imre által , ki Erdélyben N.-Enyeden négy, Magyarországban Szikszón (Abauj vm ) négy, Aszalón (Borsod várm.) tizenhat évig, N.- Váradon pedig 1793. óta, még 1808-ban is egyházi éneklő (Cantor) volt. Nejétől Klcrher Máriától gyermekei : András Vaskón tanító , Pál; Imre a Blan- kenstein huszár ezredben szolgált 1798-tól; Antal az Auffenberg m. gyalog ezredben, és Erzsébet*).

*) Bőjthi Giap. Engelnél Moixuin. Ungrica. 371. *) U. ott. 399.

■P) Caerey Mihály Histor 94. *) Hodor : Doboka várra. 35. 425. L y) V*y L. Német Hivség 886. l

140

Bogady - Bogárdy.

Bogády család. (Baranyai). R család is kihalt j legalább az alább következő családfa. ') vég-izei már csak leányokat mutatnak ne- ves családokkal hozva a Bogády nevet, összeköttetésbe :

Baranyai Bogády

í. András 1590. táján.

(Tanyi Mária*

. .a. ■ , .

II András

' 1 . Litassy Erzse.

2. Moíesiűzky Anna)

az eho nejétől:

Miklós

(Eraődy Ilona)

Adá

a másodiktól

Pál (1. Apoony Klára. 2. Sirckioz Klára l

m

Knbinyi Kata)

* r-

Ilona

(Kosztolányi

Andrásáé)

Magdolna (Dióssy

Miklósné)

Gáspár Anna Krisztina Borbála András (Szmre- (Hunyady (Maionyay (Bucsányi (Rayman csanyN.) Iga.) Lásaió)" Pál) Zsuzsa)

Zsuzsa

(Szirmay Imre) '

T —

Az egyik András az 1635-ki országgyűlésen a határok és a győri és komáromi sánczok vizsgálására küldetik ki *).

Egy Bogádi Miklós az orsz. segedelemről való számadások vizsgálására küldetik ki. (1601 -ki VII. törv. ez.)

Bogár család. (Thelekesi). A XV. század elején találunk e család nyomaira thelekesi Bogár LŐrincz személyében , ki mint királyi ember (homo regiusj jelen volt & vasvári káptalan embe- rével azon beiktatásnál , mely 1405-ben Gely Ábrahám részére G e 1 y Vas vármegyei helységre nézve történt 3).

Bo&árdy család. Ugocsa vármegyében még a múlt század- ban a vármegyei első hivatalokban lelünk Bogárdyakat. 1726-ban Bogárdy György jegyző, 1741-ben alispán és országgyűlési követ, alispán szintén 1 743- es ! 750-ben is 4). Már előbb pedig 1723-ban Bogárdy László szolgabíró volt *). Hasonlóan Szathmár vármegyé- ben, hol már i 669-ben Bogárdy Mihály szolgabíró volt *).

f) Deméndy — Theszéry tírókoaök pőrében törvényesített nemzékrend szerint, ugy egy tesz Wagner Mss. tom LXX. stb. *) 1635-ki 55. és 65. törv. c*. •) Fejér : Cod Diplom. kun, X. vol- VIII. Hl. *) Szirmay ; C. ügoosa 55. 57. 61 5) U. ott. tíO *) Szirmay Szathmár várm. 1 132.

Bagáfhy. 151

Bogátfiy család. E nevű család sarjára legelöl Szathmár vármegyében találunk, hol már a XV. század elején voltak Bogáthiak. Így Bogáthy Fülöp özvegye A nna 1404-ben királyi adományt kap Almás, Janka-teleke és Perecbe helységre *)

Jelenleg ilyuevü nemes család Szabolcs vármegyében van Fényes Geographiája szerint. — Bővebb adatok hiányában az is eldönthetlen, van-e, és mily összefüggésben ezzel a következő

Kogatiiy család. Ennek is csak egy ágát, azt is csak a XVI század végéig terjedve adhatom. A családfa *) ez :

Bogáthy Miktói (Kenősei Dom)

, A

Mihály 1549.

I Ktkkto 1549 r-

ístvan 15«4 (Szeps88i Ama)

Dorottya 158?. Anna

(Petry litvánná) (Kalnaey Jánosné)

Az évszámok — agy látszik — oklevelekre vonatkoznak , mely- lyekkei az izek összefüggése bizonyittatott.

Bog&tiiy család. (Bogáthi). Erdély is termett Boga th iákat, kiknek előnevük is Bogáthról volt , és kiket Mikola már az 6 korában 1731-ben kihaltaknak ir. Ámbár még később is lelünk Bogáthyra5 ki magát — mint alább érinteni fogom - Mar u s-B o g á t h-ról írja, vagy ama kihalt család talán más Bog át h nevű helyről irá magát?!

Mindenesetre a MikoU által említettek közé számítandók a kö- vetkezők .

Bogáthi Boldizsár & székelyek alkapitánya , kit a székelyek- nek táborba gyűjtésére küld Báthory Zsigmond 1595-ben H).

A két testvér Bogáthy Miklós e3 Menyhért mindketten Oörgény varát birták a mit bizonyos pénzösszegben irt be részükre Báthory Zsigmond4). Mi ki ót* tanács-úr temette té el 1601-ben Szé- kely Mózsessei együtt Kornis Farkast, ki az oláh vajda elleni harezban

*) Szirmay Saatlunár várni. II. 369. 374. 377 •) Wagner Mss. lom LXX. a) SehwancUner Soriptores 5t. H. I. 746. *) Bethlen Wolph. V. 273-

152 Bogcha - Bugdány

elesett. Miklós indíttatott Básta kimenetele után Bátliori Zsigmondhoz, ez ismét Bástához küldi 1602-ben. Basta letartóztatá. Majd Báthori Zsigmondot kiséré ki Erdélyből, azután Székely Mózses pártjára állott. 1603-ban Brassónál 6 is Radul foglya lón, és három ezer forinton vált- hatá csak ki magát ; és sebeiben meghalt Brassóban '). Menyhért Caprioii Tamás elfogatása miatt Básta boszuját voná magára, és ennek fogságából 1 603-ban hatezer aranyon válta meg magát 2). 1 605-ben Gyulaffy László helyébe az erdélyi öszves hadsereg fővezére lőn 3)

Miklósnak fia János volt, kit 1601-ben Basta a székelyekhez küldött . hogy azokat magához édesítse. Ott lelvén J á no s t Székely Mózses serege, megölte *).

Valljon nem e családhoz tartozott-e azon Bogáthi Miklós is, ki a X^ századvégén, és a következőnek elején több magyar könyvet adott ki. Egyik müvében : Aspasia Asszony Dolga stb. nyomt. Kolosvárt 1592. ily vers olvasható: Mcoleos Figula de gente Bogáthius optai. — 1604-ben nyomt. Magyar Soltárai, czimlapján pedig ez áll: Fordított Fazakas fia Miklós. Innen nevezték Bogáthi Fazekas Miklós- nak. De az előbbi vers azt is mondja, hogy Bogáthi nemzetségből eredeti 4).

Erdélyi nemes családból származott azon Bogáthi Miklós is , ki 1692-ben Pataviában járt 8).

Még egy századdal közelebb: 1794-ben is találunk e névre , a midőn marusbogáthi Bogáthi János Vízakna városa királyi birája volt 7).

Bogcha család. Szathmár vármegye nemesei közt említi Fényes Greographiájában. 1844-ben Bogcha Károly a peklini és li' csérdi kamarai urodalomban számvevő.

Bőgd án y család. Bogdány Sámuel 1758-ban Mária Teréziá- tól a Cziriak és Kovács családbeliekkel egy czimeres levélben neme- síttetett meg B)

%) U. ott. 2. 9. 65. 135. 138. 165. 321. 410. — Kazy Libr. I. 2) Bethlen Wolph. V. 492. Kazy szerint (Libr. I.) 1604-ben volt fog- ságban.

•) Bethlen id. h. VI. 293-

*) U. ott. V. 51 60. Mikó Erdély történelmi adatok 63.

5) Horanyi Mem. Hung. I. 313. - És Nova Mera. 503-506.

•) Bod. Atiienás 312.

1) Seliemat. Dicaster. eei M. Trineip. Transyiv. 1794. 86,

8) Colleot. Herald, pag. 146.

Boítdhnyi - Bopor I5S

Bogdány család bir 1652-ben Szathraár vármegyében Mikoián 1).

Bogdányi család. Bochdanyi-nak irván nevét , ismét külön családnak kell tartanunk. Ezt Zemplin vármegye armalista nemesei közé soroztatik 2).

Bogma család. (Nebojszai) Ugy látszik Pozsony vármegyé- ből ered. Nebojszai Bogma Éva Luka József özvegye meghalt Váczon, 1842-ki april ío-áo, kora 79-dik évében »). Bogma Mihály 1838-ban Temes vármegye al-szoigabirája, 1845-ben fö-szolgabirája. Ugyanott nebojszai Bogma István 1845-ben fő-adószedő.

Boghnár család A Boghnár család I. Leopoid királytól 1659-ki sept. 29-kén kapott czimeres nemes levelet4). Ilynevü nemes család van Sopron vármegyében , hol 1841-ben Boghnár Lajos megyei al-ügyész.

Bognár család. (Nagy-Szántói). Adományos nemes család Szathmár vármegyében a XVI. században. N a g y-s zántói Bognár P á 1 és neje Rezegei Anna királyi adományban egy nemes ülést (ses3Íot) kap 1576-ban Csenger helységben, továbbá Csanaki, Fény , és Mezö- Fetriben s).

Bognár család, f Előbb Wagner). Wagner György 1792-ben czimeres nemes levelet szerzett, és akkor neve Bognár ra változtatott. Czimere négy részre oszlik egy függőleges és egy víz- szintes vonal által. Az első és negyedik osztály kék mezeben fehér pávát mutat kiterjesztett szárnyakkal , csőrében arany kalászszal. A második és harmadik osztály zöld mezejében arany ásó van. A paizson álló sisak koronáján a már leirt páva áll Foszladék egy oldalról ezüst-kék, másik oldalról arany-zöld G).

Hogolt család. Borsod vármegye nemc3 családaí közt említi Fényes Geograph iáj ában .

Bogor család A czimeres nemes levelet Bogor István szerzé 1718-ban. Czimere : kék mezőben egy vitéz vörös ruhában , kék övvel, süvegén tollakkal , jobbjában kivont kardot villogtat , baljával annak hüvelyét fogja. A paizson álló sisak koronájából szintén ily vitéz emel- kedik föl Foszladék jobboldalról ezüst-kék. balról arany-kék 7>

*) Szírmay Sxatlunar. II. 287.

*) í . attól C. Zemplin uot. topogr. 1 10.

s) V i l á g politikai bníap 1842 ki 33. az.

4) íube: regius. Kézirat.

5) Srirmay: Szathraár várni II 17. 29 61. ISI. *> adami Souta Gentií I.

fJ CoLeci. Herald. Nro 712.

154 BQgyay — ■ Bobiw.

Bogyay család. Ilynevü nemes család Pest, Somogy és Zala vármegyében van. Somogy vármegyében Bogyay' Elek 1840-ben al~ szolgabíró. Zala vármegyében Bogyay József alszolgabiró 1^37 — í 844-ben. Bogyay Lajos ugyanott főszolgabíró Ion 1844-ben.

Behat cxíilkil, E családból • Bohat István 1772-ben NóVrád vármegyétől kap nemességéről bizonyítványt '). Most azon megyében nem talál] uk.

V

Bokl család. (Mondpaohi) 1791-ben nemesíttetik meg. Q& mere: kék mezőben zöld téren egy leveles eper; ezenkívül a paizs bal- oldali felső szögletéből a jobboldali alsó szögletéig rézsút fehér szalag vonul át. A paizs fölött kék mezben kar könyököl, kezében epret tartva. Foszladék minden oldalról ezüst-kelt 3).

ISofiovics család. Zemplin vármegye armalista nemesei közt említi Szirmay Antal azon várm. leírásában.

Bolmifika család. (Draskóczi). Thurócz vármegyéből szakad egyik ág Nógrád vármegyébe, hol 1732-ben produkál *) Bohunka Fe- renez, Thurócz vármegyének 1725-ben kelt nemességi bizonyítványa mellett, Nógrád vármegyében az 1755-ki aemesi lajstromban említtetik Ferenez, idősb és ifjabb János. Ugy látszik ezek állanak a kö- vetkező nemzékrenden *) is :

Boiuraka János (G-yura Judit)

Fergncs János Anna

r i * '"' ' f Szedi enics (Pintér Jánosné)

Anna ,, .

(Plachy Jóue&é) , SSSSi ,

Antal

Bohus család* (Pethőfalvi). Zólyom vármegyei C3alád ; azon vármegyébe n van Pethőfalva is (Petyova) 5 honnan a család előnevel írja. 1701-ben pethőfalvi Bohus Ferenez Zólyom vármegye bites jegy- zője volt s). 1715-ben pedig országgyűlési követ, 172ö-ban mim ai~ ispán említtetik 6) •— E család Farkasfalván is birtokot szerzett ^ GéczyektŐl ?J,

') Azon vármegyei Jegyzőkönyv 358. lap. "*) Adami Scuta G-entil. I. 3) A2 illető Jegy? könyv szerint. *) Deméndy TKeszéri örökösök-féle pörből.

■*) Aláírva az Orhány család armaíisára & kihirdetési bizonyítvaayc *) Lehoozky Stemm. I. 221 222. L hol azonban egy helyei Botu* , mé.% helyen Eokos áll, valószínűleg sajtóhibából,

T) Garam«zeghi Gác2y nemesi bizonyítványa szerint

Bohus.

m

E család irta magát Bohusfalvárói is. így bohusfalvi Bo- hus Dánvei a XVIÍ. században élt , neje sz.-mikiósi Pongrácz Zsófia, kitől születtek Bobus Ádám, és Zsófia Bossányi Mihályné J). E családhoz tartozik Bohus Imre is, szintén a múlt században, kinek neje Novotba Julianna 1 740. táján.

Ugy látszik e családból szakadt Bobus János, ki Nógrád vármegyében 1755-ben a megvizsgá- landó nemesek sorába Íratott ?>

Végre ugy látszik e családnak czimere a következő . a paizs kék udvarában zöld téren em- berfej van sisakkal, a sisak fölött korona, abból két szétterjesztett sas-szarny között pánczélos kar nyú- lik föl, arany kürtöt, vagy trombitát tartva. A paizs fölötti koronás sisakból vasas vitéz nyúlik föl jobb- jában galambot , baljában vértet , egy abból lógó osákánynyal tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 3).

Bohus család (Világosi) E családból élt a múlt század közepén Bobus László, kinek nejétől Bene Juliannától születtek leányai : Francziska elóször Balásovics Já- noané, másodszor szentkátolnai Cseb Miklósné, és Katalin Beliozay Adámné 1740-ben. Lászlónak — ugy látszik — Öcsosei Bobus Miklós és János. Ez utóbbi János szerzett adomány levelet Arad vármegyei V i l á g o s-ra, honnan a család előnevét irja. Em- iitett János e század elején Arad vármegye fö- szolgabirája. Neje B é r a Anna , Béra Mihálynak leánya volt *). Jelenleg él Bobus János Arad vármegyének 1840- és 1847-ben országgyűlési kö- vete, 1848-ban Arad vármegye főispánja. Neje Szögyény*Antonia, a pesti jótékony egylet elnöke, hazánk legjelesb hölgyeinek egyike

Ugy látszik e család őse volt azon Bohus I m r e , ki Mária Teréziától 1755-ben nemes levelet

*) GeneaT. Autnent. Mss. II. köt.

•) Series ob neo ad véna tu ni Invéstigaudormn.

•) Insigniura nob. Hungáriát Familianim decadea XI.

*) Vay: Kenuit Hiveeg. 306. 666. - £» pörbeü nem lékrend.

ÍM

Bojanyi — Bóka.

kapott ily czimerrel : a paizs kék mezejében szárnyas arany sárkány van fölemelt koronás fővel , kioltott nyelvvel , farkát gyűrűként íel- kondorítva. A paizs tetején koronás sisak, melybői pánczélos kar emel- kedik föl, kezében kardot villogtatva. Foszhdék mindkét oldalról arany-kék *).

jBojányi család. Zala vármegye nemes családai között fog- lal helyet Fényes Geographiája szerint.

Bojcsy család. E családból Bojcsy László Nógrád vár- megyében produkál 1 726-ban ^előmutatván Vas vármegyétől 1692-ben kiadott nemességi bizonyítványát , és 'egyéb hiteles tanuvallomá- nyokat 2).

Bojta család. Zemplin vármegye armalista nemes családai- nak egyike 3).

Bojtliy család. Ugy látszik Bihar vármegyei eredetű , leg- alább 1552 ben Bihar vármegyei Bojt helységben Bojthy Gáspár egy portát bir 4). E család Zemplin vármegyében is birt, ott is kihalt 5).

Bojvitliicli család, (Bo- 7Íthai és Tinnini). Mindkettő Zem- plin vármegye kihalt családai közé soroztatik. Az utóbbi ottErdőbényén Curiát birt 6),

Bóka család. Lakhelye Somogy és Zala vármegye. E csa- ládból Bóka Anna galanthai Eszter- házy Farkas királyi személy nőknek volt neje , és 1 675-ben Özvegye , a midőn a „Paduai szent Antal Solos- mdjau 7) czimü könyv neki ajánl- tátott.

Czimere itt láthatólag a paizs udvarán zöld téren egy galamb, csőrében zöld gallyat tartva. A sisak fölötti koronán kiterjesztett sas-szár ay lebeg.

*) Collect. Herald. Nro. 277.

l) Az illető várra, jegyzőkönyv aug. 1-jérŐl.

3) Szirraay C. Zemplin ixot. topogr. 110. 1

*) Bielek : Maiores Hung. 242. 1.

s) Szirmay; C. Zemplin noi topogr. 71.

6) U. ott. 72. L

*) Nyom. e kíiny v N.-Szormb&rban 1675-ben Benne van a közlött czimer is.

Boka - Bokros. 157

Boka család. Bihar és Zemplin vármegyében tartja lakását *). Az utóbbi megyében Barancs helységben már 1730-ban közbirto- kos. Bírt ott 1797-ben is, valamint Gercsely és Hegyi hely- ségben is *).

Böki család. I. Leopold királytól 1685-ben kap cziraeres nemes levelet Böki Imre. Czíraere : a paizs kék udvarán vörös ruhás vitéz áll, jobbjában kivont karddal. A paizs fölötti sisak koroná- jából ugyan olyan vitéz emelkedik ki , két kiterjesztett sas-szárny kő* zött. Foszladék jobb pldalról arany-kék, balról ezüst-vörö3 3).

Bokor család. Szathmár vármegyében találunk Bokor csa- ládra már a XVII. század elején. Bokor Mártonnak és Gergely- nek 1609-ben Nagy-Majtényban egy nemes ülés (sessio) adatott Bá- thori István végrendelete szerint 4). Egy másik Bokor Márton 1721- ben azon vármegye szolgabirája volt s). 1792-ben Endréd helységben közbirtokos volt Bokor Zsuzsanna, Bottka Menyhértné 6).

Bokor család. Ezt alapiták Bokor Ferencz és András, kik 1796-ban Ferencz királytól nemesi rangra emeltettek. Ferencz Nagy- Váradon lakott. Czimerük négy részre osztatik egy függőleges és egy viz-szintes vonal által. Az első és negyedik kék udvarban fehér lovon , vörös nyereg- takaró fölött egy vitéz ül vörös nadrágban , zöld dolmányban fehér mell vassal , fején sisak van ; kezében lándzsát tart A második és harmadik arany udvarban zöld bokorból szarvas ugrik ki. A paizs koronás sisakjából a leirt vitéz Cló nélkül) emelkedik föl. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös 7).

Bokros család. Pozsony vái megye országgyűlési követe volt Bokros Pál 1715-ben 8) ; 1725-ben pedig szolgabirája. Pecsétjén hasz- nált czimere : a paiz3 udvarán oroszlán tipor egy más vad állatot (tán '.grist?). — A paizs koronás sisakjai >l is oroszlán emelkedik ki , első jobb lábában kardot villogtatva *).

*) Mindenütt ékezet nélkül találván az O betűt e névf m , külön családnak kellé vennem.

2) Szirmay Colt. Zemplin. Not top. 110. 236. 270. 373.

•) Adami Scuta Gentil. I.

*) Szirmay : Szathmár várm. II. 42. 1.

*) ü. ott. I. köt. 134 1.

•) ü. ott. II. köt. 30. 1.

*J Adami: Scuta Gentil. 1. És Vay id. m. 881. 1.

*) Lehoczky Stemm. I. 202.

9) Eredeti oklevélről, hol mint szolgabíró tanúskodik.

158 Bokry — Bolgár.

Bokros Éva Dujardin özvegye volt, az 17 lő -ki országgyűlés rendelkezett, hogy elorozott ékszereit visszakaphassa ').

Bokry család. Zenipiin vármegye kihalt családai közé soroz- tatik 2). Bokri István 1562-ben Bebék György és több mással törők fogságba esett 8),

BoldaS család. Bihar vármegyei nemes családnak iratik. Boldai Gergely egyike volt azoknak , ki 1613-ban Báthori Gábor meg- öletósére szövetkeztek *).

Erdélyben Kőváry szerint Váradi Boldvai család a kihaltak közé soroztatik 5). Aligha a kettÖ nem egy, és ama fblebbi is csak hibás Írás- ból lett Boldai-vá. Boldvay nemes család Gomör vármegyében is él •).

lloldy család. Gömör vármegye nemes családai közt foglal helyet7)

Boldisár c*salád. Borsod vármegye nemes családai közé so- rozza Fényes, Geograph iájában.

Boldisár család. (Űrmösij. Erdélyi család. Használt élőn e- verői ítélve íeiső Fejér vármegyében ered Ürmösi Boldisár Benedek 1794-ben a Piscalis Directio-nál szolgált

Boldogi* család. Szabolcs vármegye nemes családai sorában áll Fényes Geographiája szerint.

Boleman család. (Dezséri). TrencHn vármegyei D e z s é í (Dezserioza) helységből ered. Egy ág Nógrád vármegyébe szakad B o i e m a n Jánosban, ki B. Bérűikében gazdatiszt volt Fia Sándor született 1799-ben, ügyvéd, meghalt magnélkül B.-Gyarmaton 1838-ki october 11 -kén.

Czimerök : kék mezőben egy úszó delfin hátán ülő koronás szirén, kezeivel hárfán játszik. A paizs koronás sisakján szintén azon Szirén hárfáz. Fo3zladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vöro> B).

Bolgár családi Hont vármegyei nemes család. Él belőle Gábor Csalomján , 1842 — 1847-ig főszolgabíró , 1848-ban másod al- ispán azon vármegyében.

Bolgár család. Lásd Budai Bornemisza

*) 1 71ő-ki orsz. gy. 84. törv. ez.

*) Szirmay C, Zempiin not. topogr. 72.

a) Petll6 Ger. Krónika, 119.

*) Böjthi Gásp. Engelnél Monura. üngrk». 352. 334

s) Kőváry id. h. 370. I.

•> Bartholomafcides Not. C. Gömör* 144. 1.

*) ü. ott. 144,

*) Temetési ezimere szerint.

Bolla - Bollyay. 159

Bolla család. Sopron vármegyei nemes család. Czimere : a paizs udvarán fészkén ülő, s fiait vérével élelmező peilikán. A paizs fölötti sisak koronáján galamb ül , csórében zöld gallyat tartva. — A családból Bolla Zsigmond ^Sopron vármegye szolgabirája volt

1731-ben1).

Boiyák család. Alapitá e családot Bolyák György, ki 1626-ban kapott czimeres nemes levelet Czimere ez : a paizs kék ud- varában zöld téren fészekben peilikán ül, fiai részére saját mellét metsz- vén föl A puizson lévő sisak koronáján ugyanazon peilikán látható. Foszladék jobbról arany-vörös , balról ezüst- vörös 9).

Bolló család. Zemplin vármegye armalista nemes családai közé számíttatik Szirmay által.

Bolyky család Ugy látszik Borsod megyei Bolyok hely- ségből , — hol a család most is bir — ered. Élnek Gömör vármegyé- ben is *> E család egyik öse Bolyky Tamás 1552-ben Eger vára védel- mében , mint a Borsod vármegyei csapat vezére vőn részt , és ott lelte halálát *). Róla egy védfalat B o 1 y k i bástyának neveztek el.

Bolyky Pál Gömör vármegyének 1768-ban másod, 1770 — 1776-ig első alispánja volt *).

Boly os család. Zemplin vármegye czimeres nemes családai- nak egyike Szirmay szerint.

Bolyay család. (Bolyai). Erdélyben felső Fejér vármegyé- ben van Bollyá helység, onnan irja magát a család , mely azon vár- megyénél hivatalokat is viselt. így Bolyai Gáspár 1794»ben al- szolgabíró volt. E családból volt Bolyay6) Farkas is, ki 1775-ben Bolyán született , atyja ott táblabíró volt. Farkas külföldön is járt. Maros- Vásárhelyt a Mathesis és Physica tanára volt 1802 — 1849-ig. Irt színdarabokat is , de főleg számtani munkái becsesek. Meghalt 1856-ki nov. 20-kán. Két fia maradt Egyik a párviadaláról ismeretes nyugalm. mérnök -kapitány , ki az emberiség egységes nyelve megalko- tást tervével volt foglalatos. A másik ősi jószágán gazda '").

*) 1731-ben kelt eredeti oklevél után , melyet mint sz. biró irt alá , ff hol pecsét-czimere is látható volt

5 Adami Scuta Gentil. I.

•) Bartholomaeides íd. fa. 144. — Fényes Geographiájában Borsod várm leírásában.

*) Istvánfi 1685 ki kiad, 224. 1. — Forgács : Comment 76.

4) Bartholomaeides id. h. 7§1.

•) Danielik Magyar írók. Életrajz gyűjt I. 61. — Ugy Kcváry az alább idézendő Pesti naplói czikkben Bolya i-nak irják* de az 1794-ki hivata- los Sohematismusban B o 1 1 y a y áll.

"*) PesH Napló polit. hírlap 1856. deo. 19-ki szám.

!<*/»

BqUh — Bo«ie?

Bolza család. A gróf Bolza családnak két ágazata van : az idősb és ifjabb. Czimereik is különbözők.

Hozzánk csak az ifjabb ág tartozik, mint a melyből az 1792-ki országgyűlésen Bolza Péter tábornok , akkor még báró , honíiusítta- tott 1J. C aládja 1712-ben emeltetett az ausztriai birodalom lovagi rangjára. Á báróságot ő szerzé 1790-ben, szintén ő emeltetett az ausz- triai örök tartományokban? grófi rangra 1808-ki sept. 2-kán.

A családfa , melyet alkotott , ez :

Péter tábornok

József szüi. 1780.

C8. kir. kamarás.

(Gr. Batthyány Anna f 1854.)

Mária Anna József Antal

sz. 1806. tug. 4. sz. 1807. sz. 1808.

csil. ker. és pal. Uclgy dec. 2. deo. 31.

(Gr. Sckönborn cs. kir. kapit. Buciikéin Ed.)

István

sz. 1817.

(Gr. May

Alojzia

f 1$49.

Anna sz. 1847.

Péter

sz. 1823.

cs. kir. íiadn.

(Gr._Tige Mfária

Adalbert Lajos sz. 1854

Ez ág czimere három viz-szintes vonal által három udvarra osz- lik. A legfcláo ezüst osztályban koronás kétfejű fekete sas. A középső rA-&aj osztályban fekete pénz-erszény vörös zsinóron függ. Az alsó kék osztályban három rézsútos csík vonul át. A paizs tetején gróíi korona, és azon Öt nyitott koronás sisak. A paizst telamonok gyanánt két pán* czélos férílu veszi körül, kezeikben egy egy zászlót tartva 2).

Ugyan e családból volt gróf Bolza Antónia, gróf Batthyán Ist- ván neje. Meghalt 1836-ki febr. 23-kán, kora 47-dik évében , Pesten Eltemettetett Békés vármegyei szarvason a).

Roma család. Zemplin vármegyében czímeres nemes család *).

Boncz család. A családnak czímeres nemes levelet szerez Boncz András 1686-ban I. Leopold királytól. Czimere kék mezőben repülő fekete sas (egyfejü). A paizs fölötti koronás sisakon vörös ruháé kar nyugszik, markában kivont karddal. Foszladék arany-kék és ezüst* vörös 5)

Egy tudós irónk irja , hogy Doboka vármegyében is volt ilynevü család 6).

*) l792-ki22. törv. ez,

2) Histor. Herald. Hdbucli. 75. 1

») 183fi-ki Régtfő 16-dik szám.

*) Szirnuy C, Zemplin. noí. topegrr. 110.

v) Collect. Herald In. Nro 788

8) Bodor K. Doboka vUr.n. Esmértetése 35 53. L

BoneUi - Bonis.

íöl

Bonét ti család. (Landri). Landri Bonét fi János Péter 1080-ban I. Leopold királytól kapott czimeres nemes levelet ').

Bonyhád} család. A Perczel család néhány tagja : Per- czel Imre baranyai vok alispán, István csongrádi cs. kir. korm. biztos , és Gyula Békés vármegyei cs. kir. főnök 1850 ben, nevüket felsőbb engedély mellett Bonyhád y-ra változtaták. így támadt ez ujabb nevű család. JL. Perczel.

Bonis család. (Tolcsvai). Abauj , Bihar, Borsod. GtimÖr, He- ves, Szabolcs, Szathmár, Ugocsa és Zemplin vármegyében a birtokos nemesek sorában leljük Fényes Geographíája szerint.

Eredetét — ugy látszik — Zemplin vármegyéből veszi , a hol fekszik Tolcsva. az előnevet adó helység. Zemplin vármegyében tartá lakását azon Bonis Feréncz, ki a Vesselénvi-féle tervekbe ele- gyedve , bélyegen veszti javait. Elfogatván , Regeezre vitetik onnan Pozsonyba, hol 1671-ben hóhér-pallós alatt veszté életét *).

Zemp\in vármegyében 1797-ben bir a család Nagv- és Kis Rihz- kán *).

Ugocsa vármegyében 1805-ben Bonis Mihály bir Sás váron, László és Pál Dabólczon *).

Szabolcs vármegyében Bónis Barnabás 1838 — 1841 -íg szolgabíró. Sámuel ugyanazon vármegyének az 1839 1843. és 184 7- ki ország- gyűlésen követe (ellenzékig. 1848-ban a magyar igazságügyi minisztériumnál egy osztály igazga- tója. Majd kormánybiztos. Fogva volt. Neje nagy- réthi Darvas Erzse.

1720-ban Bonis Mihály ily czimert ka- pott : a paizs kék udvarán zöld dombon egy szőlő- tőke emelkedik fel levelesen , és szőlőgerezdekkel terhelve, a mit a paizs baloldali szögletéből a jobb- oldali szögletig rézsútosan vörös ós fehérrel vo- nalazott lemez (lamina , az ar malisban) vág két fele . a lemezen vas horgony látható A paizs fö-

U"

V*"*^

1) Nyítra varmegye levéltarában van az eredeti irmain.

»J Pethö G. króniir. 31. i Szirm*y C. Zemplni not hs«t 216. 22?

*) Szirmay C. Zemplin not, topogr 271.

•) Siirmay C. L'gocka 119. 1Ö8.

II

lfȣ Borba*.

lötti koronás sisakból martalékra vágyó oroszlán emelkedik föl. A fosz- ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vőrös *),

Valljon e czimer a tolcsvai Bonis családot illeti-e, vagy egy kü- lön ilynevü családot , adatok hiányában el nem dönthető. Az előbbi esetben a Bonis család e czimere csak ujjitott vagy megerősített volna.

Sforliá.s család Gömör vármegyei család, ott laktak nagyobb részint a nemesség- szerzés korában.

Borbás M á r t o n , és fiai Máté , Lukács , András , Bálint , Féter , továbbá Mártonnak testvérei Gergely, és ennek fiaival : Miklóssal Mátéval, Jakabbal, Benedekkel , — Imre Mártonnak szintén testvére Máté és András fiaival, és a harmadik testvér Benedek ismét Mi- hály, Miklós és Gergely nevű gyermekeivel; továbbá a negyedik test- vér János, fiával Istvánnal, végre az ötödik testvér Salás, mindnyájan Be r bás-ok III. Ferdinánd királytól 1651 -ki jul. 20-kán kelt czimeres nemes levél á'iai nemesittettek meg , és Gömör vármegyének 1651 -ki sz. háromság 13-dik vasárnapja utáni szerdán Peisőezön tartott köz- gyűlésében az armalis kihirdettetett 2).

E század elején a családból Gömör vármegyében élt Borbás A n- tal táblabíró, ki egy ideig Nógrádban is lakott, és ki 181'J-ki évben kelt egybe Gelle Johannával, kitől azonban utódai nem maradtak.

Gömör vármegyéből átszakadt a család máshová is , igy már az 172í)-ki nemesi vizsgálatkor Nógrád vármegyében produkál Borbás János a fölebbi armalisra vonatkozva. 1755-ben pedig a nemesi össze irás szerint Füleken tartá lakását. Ennek utódai s talán fiai lehettek Borbás 1 8 1 y-á,n és Péter, ki 1 760-ki január 1 7 kén vett ki Nógrád vármegyétől nemesi bizonyítványt. Ugyan azt kaptak azon vármegyé- től 1807-ber; Borbás Imre és Márton. Ismét 18 1 9-ben s) szintén Nógrád vármegyétől kapnak elismervényt Borbás János és Pál.

Egy másik ág később szakadt át Borbás M i h á 1 y által, ki Szé- csényben lakott. Atyja József még Gömör vármegyében lakott. Nevezett Mihály Gömör vármegyétől 1832-ki június 7-kén vett ki uemességi levelet, és gyermekei * Mihály, József, Ferencz. Antal és István e mellett Nógrád vármegyében 1833-ki aug. 27-kén hirdet- tetek ki nemesi származásukat 4J. Ez utóbbi ág, mely azóta fiaikban is él, családfán igy áll :

0 ColJect. Héráid. Mss. Nro 432.

*) C. Gümi3r ProthocoJ. anni 1651.

3) Azon vánn. jegyzőkönyv 1198. sz. a.

\) Az értleklett várm. jegyaökönyv. 1308. sz. a.

tUrbatk - Borbély. 163

József

-i

Mihály

r

Mihály. József. Fereiicz. Antnl. Í»*v4n.

Ez időtájban Szentesen is (Csongrád vármegyében; lakott Bor- bás Ferencz, ki e családból igénvlé leszármazását, állítólag atyja P á 1 j nagyatyja is Pál, szépatyja pedig István J 732-ben Fén- szarui lakos lett volna.

Borba tk család- Székely család a Bardócz fiók izékben , hol hivatalt viseltek tagjai, mint Borbáth János és Mihály l794-ben széki táblabírák

Borbély család. iSimai). E család Bekes vármegyei Simái szigetből származott *). Két testvér történeti névre tett érdemet. Bor- bély András Eger várában jeles hadnagy volt 2) O y ö r g y a másik testvér Békes-Gyulán Magócsi kapitány mellett vitézkedett. Később 1595-ben Báthori Zsigmond szolgálatába áll . ki által 1595-ki május 25- kén karánsebesi bánná neveztetik ki. A töröktől Bokcsát , Varsó- ezot , Facsétot , Lippát , Jenőt visszafoerlalja A temesvári basát meg- véré. Báthori Zsigmond ingadozó léptei mellett — ugy látszik — ő volt, mint eszes hadvezér és szónok 1601-ben Erdélynek earyik legna- gyobb támasza. Básta dulakodásai alatt Székely Mózsessei néhányszor ellen áll Básta-nak 1602-ben azokhoz áll , kiket a hazaszeretet elvont Báthori Zsigmond politikájától. 1603-ban gyulafejérvári kapitány. ugyanez évben gyűlést hirdet Szászvárosba, hol az összes erdélyi sereg fóvezérévé tétetik. Azonban ugyanez évben Básta kiszorítja őt Karán- Sebesre, seregét pedig a Vaskapunál szétveri. A hatvan éves beteges bajnok már ekkor szónoki tehetséget kivéve, nagyon tehetetlen állapot- ban volt, és nemsokára ezután hogy ismét Erdélybe visszament, (nyol- czadnapra; dec. 15-kén Kolosvárott meghalt. Eltemettetett Ajtoni bir- tokán, melyeket hadi érderutMert Báthori István lengyel királytól ka- pott adományba. Ezenkivül a Maros mentén is Gyógy mellett szép jó- szágai voltak Báthori Zsigmond adományából 3). Négy fia-gyermeke közül az elsó ifjúsága virágában halt el. A többi három is idö előtt harcz- és háborúban veszett el. Leánya szintén négy volt. Ezek egyike

*) Bethlen Wolnh. VI. *2*.

*) U. ott.

») Bethlen Volpk III. 572-620. V. 28. 29. 32. 48 4!). 57. 113. Í4l> 'M 244 262. 327. 376. 426. 443. 445. 901. 505 515. 526. 527. VI. 69. L Ptthő Gerg. krdaikája 138. 151.

II*

1414 Borbély

Békés Istvánhoz ment férjhez , török fogoly is volt , azonban megszö- kött , és férjéhez visszajött, A másik Vajda Miklósné Karánsebesen pestisben halt meg. A harmadik és negyedik Anna és Krisztina, kik után unokái csak halála után születtek ,). így családja kihalt.

Ez Időben még találunk ugyan Borbély Kristófot Erdéiybeii 1604-ben Radnótikon lakót, de ki török vagy arnót eredetűnek iratik, 8 így e családdal összeköttetése nem lehet *jf.

Borbély család. (Berekszazi). Berekszázi Borbély János ki- rályi beegyezést (ConfcöDSuales) kap II. Ferdinánd királytól nemessége- és ezimeveróí saját és mindkét nemű utódai részére 3). A család való- színűleg elenyészett.

Borbély család. (Lévai), Lévai Borbély György és test- vére István 1654-ki nov, 18 kán Bécsben kell czimeres nemes levél által nemesítettek meg III. Ferdinánd király által, és azt 1655-ki jul. 2(j^.st.n Nógrád vármegye Losoncz mezővárosában tartott közgyűlésen hirdettetek ki *). G-yörgy a szerző élt még 1684-ben is. és a nemesi föl- kelésben részt vett. A másik testvérnek 1663-ban már azon megyei nemesi összeírásban nyoma sincs. Ugy látszik Györgynek fia azon Dániel , ki az 1726-ki investigatiokov a íhlebbi ar malissal kimutatja kétségtelen nemességét 5).

Borbély család, (máskép Timler) A nemes levél Tim- ié r , máskép Borbély Andrásra . általa neje Technovszky Juditra, és János, Dávid., és Zsuzsanna gyermekeire, továbbá Timler Mihály testvérére, végre Technovszky Gábor sógorára . és ennek nejére Bata- licz Zsuzsannára , valamint emiitett. Mihálynak *1 u d i t nevű leányára - -.vL kiket I. Leopold király Pozsonyban 1659-ki aug. 28-kán kelt ar- malis levélben nemesitett meg, és az Nógrád vármegyének 166Ö-ki jan. 5-kén Losoncz városában tartott közgyűlésében hirdettetett ki í;). A föszerző 16(5 3-ban még Nógrád vármegyében Füleken lakott, hol a többi ott lakos nemessel Ő is károsodott a várőrség rakonczátlankodása által 7J. Gyermekei — ugy látszik — onnarf elszármaztak. Testvére M i h á 1 y valószínűleg azon Borbély Mihály , ki a nevezett vármegye'

*) Bethlen "Wolph. id« lapokótt.

*) Gr. Miko Erdélyi történelmi adatok I. köt. 93. I.

$) Bazín sz. kiv. város levéltárában az eredeti Oonsensualis Anmali*.

*) Az iltetíS várm, jegyzőkönyv 140. lapján.

*) Aí )72G-ki jegyzökönyvében szintért azon vármegyének.

•) Áz ArmaUs kihirdetéséről szók* eredeti bizonyítvány szerint.

") Eredeti ok!e*rél szerint.

Borbély - Borbola. 165

ben meg az 1705 — 1710-ki lajstromokban található. E családbóii le- származásukat igénylék Borbély Mihály Fejér vármegyei Baracskai ca Borbély ifj. Mihály Temes vármegyei omori lakos 1839-ben ily leszár- maztatással :

Ns. Borbély Mihály

sz.-raiklósi lakos

Meghalt 1790. april 15.

Taápon Győr vármegyében.

Mihály

szül Csatkán Veszprém várra

honnan elköltözött.

János Fejér várm. lakott.

Mihály

Omorban Temes vármegyében

1839.

Borbély család. (Máskép Kun). E családból 1663-ban Bor- bély, máskép Kun György, Füleken lakott.

Borbély csal ád. (Roffij. Heves vármegyei RofF helységről írja elonevét, és ott jelenleg is birtokos.

Borbély család. Birtokos .nemes család Zemplin vármegyé- ben 1 797-ben Ökrös , Szerdahely , Nagy- és Kis-Roszvágy és Lácza helységben *). 1 647-ben élt belőle Borbély Mihály, ki a református vallás elleni szitkolódzásaért számkivetteteíf, /!).

Borbély család (Illosvai). Lakhely* Kraszn a vármegye, hol Borbély Sámuel 1794-ben a vármegye levéltárnoka volt. — Borbély Bertalan az 1832- ki országgyűlésen jelen nem levők követt; volt.

Borbély család . (máskép MLrasznai >. Borbély, más- kép K rasznai Ádám czimeres nemes levele* kapott, lí.[. Károly ki- rálytól 1720-ki aug. 24kén. Czimere kék mezőben zöid tér fölött búza- kéve A paizson levő sisakon vörös ruhás kar könyököl , kivont kardot tartva, Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék 3Y

Borbola család. Bihar vármegye nemesei sorában áll Fé- nyes Geographiája szerint. Gyöngyi Borbola Miklós nagyvárad/ görög szertart. kanonok 1844-ben,

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 110. 291. 294. 329. 33!. ») ü. az. C Zempl. not. hist 181 •") Oollect. Herald Nro 442

166

Borcsányi.

Borcsányi család > (máskép Jaczy). Nyitra várraegyének egyik régiebb csalida1}. mely a XVI. századra viradva (1515-ben) Borcsányi Kristóf, Ádám ésFerencz testvéreket mint az em- iitett vármegyei Borcsánv és Jász helységek- ben részbirtokosokat mutatja föl. Kristóf alapitá az idősb ágat. Ádám magneíkül halt el. Peren ez az ifjabb ág törzse lőn, mely Báb' nevű helységtől Bábi nevet ia visel.

Ps. család czimere kék mezőben hármas zöld halmon kiterjesztett szárnyakkal fehér ga- lamb, melyhez egy másik hasonló repül alá, egymást csőreikkel érintve. Á paizson álló ko- ronás sisak fölött két bival-szarv között a leirt helyzetben a paizsbeli galambok láthatók. A paizst a szokásos sisaktakaró (foszladék) veszi körül.

Az emiitett testvérektől a leszármazás a jelenlegi nemzedékig következő •

L tábla. Borc<íányi t máskép Jáczy N

Kristóf 1515-1571

Adton éli 1515.

f magúéi k.

Ferencz J5i5— 1531 Ettől a Bábi ág Lásd a III. táblán*

Kristóf István Ferencz László

f f + (Sooky Mária)

r— — -*

András

( 1 Búzna Anna. 2 Dubniczay N.)

Sámuel

élt 1601- 1619.

(Tapolcsány Zsu.)

Folyt, a II táblán.

Tóbiás 1619-1651.

Mária

(Koíecsányi

Ján.)

J - tói Sámuel 1703.

Dániel, l7l6.

illés, 172Ö. Samu. £va. Kata.

1-tól Imre. 2-tól László János Éva Ilona (Emődy (Folyt, a koo. (Hala- (Liptak , Judit) lapon.) sy A.) Jőzs.)

í

£rzse

János. Dánlel.

4. +.

Mária. Kata. (Vajay)

Kata

( Apáthy

Aaár)

Zsuzsa (Újhelyi

1 1 £ esaládróli adatok Ipolyi Arnold ur gy újteményéből. Á t. tudós férfiúnak <?zen -■ és egyéb — roegr ezután fölhasználandó — szives közleményei- ért ezennel köszönetemet jelentem.

Boresány} 101

2-tó) László (mint a túlsó lapon)

András László. Péter. Zsuzsanna

(Borcsáuyi Anna). f f (Zlatary Gásp.)

Ferenoz András Mária András Julianna

(Dubniczky Anna) plébános. (Novoszedii (N. Dóra) (Germanecz

I t I János)

József Lajos. Mária. Anna. András

(Stifft Teréz) f (Csmelak (Horváth ' T.

, * , Ján.) Istv.) J4noa

Mária r

íHuszerinvi Jrfzs^ Mihály. Anna. Krisztina György

tnuszennyi jozs..> plébános.

A táblázat élén álló testvérek legidősbike Kristóf (1564 — 1576. időközben) Miksa király beleegyezése mellett Nemes- Jácion curiát cserél Póka Andrással, és abba a nyitrai káptalan által beíktattatik, ugy szintén nagy- ós kis-borcsányi részbirtokába. melyre — ugy látszik — uj adományt szerzett a család. A nevezett helységektől Boresány i és máskép J á ez y-nak is neveztetett az oklevelekben, melyek szerint még 1571-ben is az élők sorában volt.

Testvére Ádám - mint említem — magnélkül balt meg.

A legifjabb testvér szintén napjainkig lenyúló ágat alapított, melyet a 111. táblán fogunk látni.

Kristóf több gyermeke közül csak kettő tartá len &gít , és az 1619-ki évet — ugy látszik — csak három érte meg, úgymint László, Samu és Tóbiás, kik ekkor az összes Ősi javakban, ugy magnélküJ kihalt testvéreik utáni hagyatékban osztoztak meg. A legutóbb ernii ■ tett Tóbiás 1 65 l-ben nádori uj adományt J") szerez a csatádnak N*s- mes- vágy Közép-Jáczon fekvő ősi birtokrészére; azonban leányában magvaszakadt.

Sámuel, ki í 629-ben Haller György cs. kir. tanácsostól, és nejé- től Nyáry Borától Szucsányban (Thurócz vármegyében) beiratképen (inscriptionaliier; részjószágot kap, — szintén ágat alapit, melyeta II. táblán fo ívta tünk.

E táblázaton a hatodik ízen Andrásnak a Boresány i Anna férjé- nek két András nevű fiái látjuk; az egyik plébános, a másik ágai nyújt le mostanig. Hogy két egy testvér egy névre kereszteltetett, ugy hiszem történtnek 2), hogy a plébános Andrásnak halála után szü- lethetett a másik András,

■) Gr. Pálffy Pál nádortól kelt a?, oklevél Bajmócz várában 1651. sept. 1$. 2) Ámbár a régiebb korban , mint a Hunyadiaknál sat látunk arra példát hogy két testvér egy keresztnevet viselt.

168 Borcsauvi.

Sámuel aga igy következik :

i

II. tábla.

Sámuel

élt 1601—1619.

(Tapotesányi Zsuzs.)

Márton

Lajos András t Anna

(Szilágy? Kata.) (Szendrey János)

Márton (Kakasa Éva)

László József István Imre Kata

(Matkovics Kata) (Paluska

1 T7" n x-~ n Julianna)

János György

kapitány (Rajcaánvi Pál

a Wnrmser Kata)" f 1791

ezredben.

N. leány.

Kata r~ ;: rr: — ;tt™»

(Jöbsovics András György)

(1. Liszna, Kata. ^-tn. „,* Lőrincz. János. György.

V Fetor 7«waal (Diveky -a. , . * ,*'

4iw ' Mihálv) István*) T T

ti/yt>- (Kollár Kata)

r ~ ' 1

Pál Kata Anna

katona. (Hlavati (Vaczlavics Józs.) Fer.)

János a Wurmser ezredbeli es. kir. kapitány, e század elején át- adá a család levéltárát a nyitrai káptalannak , hol az jelenleg is Őriz- tetik. A családnál csak lajstroma van.

Ez ág íi-ágon ugy látszik csak Pál a katonában áll fen.

Következik a másik törzs-ág FerencztÓl, mely Bábi ág- nak 16 neveztetik :

Hl. tá b J a.

Fersnez (lásd I táblán) élt 1515-1581.

r . ■ ■ * ; !

János Miklós György Gábor János Ádám

1582. f f j- 1581. gyerm. Lásd a IV. tahién.

István Mihály János Ferencz Márton András Ádám Anna Kata

(Kosztolányi f pléb. (Dubniezky f f (Mikulios (Bor-

Krázíina) ^ Kata) Ilona) csányi

r~^ T .. t . r> •• 1 Lásd folyt. Andr.)

-Ásuza Jusztina István György ,.. / *

vTörök (Somogyi (Kosztolányi f a kov.tapon Kristóf) György) Anna)

Julianna

j Tan testvérei .József és János.

Borcsáuji

160

Ádám (Miknlics Ilona) mint a tuisó tápon.

Ádám

János. Pál István

+ katona (StiiTt

AppU

Julianna

« (Karába

István)

r — ——-—-—---——-— János ^Bábon )

János i (Farkas Kata)

Bora. Ferencz (Takács Krisztina) 1795.

Johanna

(Branics

János)

Sándor

(Szabados

Erzse)

Anna

(Bajcsy

jÁn.)

György

(Zsigárdy

Anna)

János

József. Pál Imre. György. János. Kata. András.

József

(Kupritz

Klára)

Mihály, (katona)

Ferencz. Teréz.

József. Lenor. Anna. (Balogh Andr.)

Mária. Jozefa

Mihály. Fer. Kata. Anna. Johanna. György. József, (uradalmi + -j- f

főtiszt) Julianna. Károly. Mária. Zsigmond. Sándor.

1

T

f

t

József. János. Antal. Ágoston. Anna. Mária. ügyv. tigyv. orros.

t

János. Józssf. György Anna. Mária 1 pap. (Pintér (Ruecska Fer", János)

Imre. Teréz. Kata. Johanna. János. P»P

A családfa élén álló Ferencztél sűrűn sarjadzik le ez ág , és mig tőle bat gyermeket látunk , fia János már nyolczat mutat föl, és en- nek fia Ádám ismét hat gyermeke által három ágon nyújtja le utódait. ^ Györgynek Zsigárdy Anna férjének , mint látjuk , annyi gyer- meke volt , hogy tér hiány miatt itt a családfán két sorba kellett őket helyeznünk, A fiúgyermekek kihaltak nagyohbára ; maradt csupán egy, ki ez ágon a család kitűnő féríla és feje Mihály, uradalmi főtiszt Pozsonyban. Két tía hites s uradalmi ügyvéd ; Antal orvos.

Ádámnak (a törzs Ferencz fiának) ágazatát a sűrű elsarjadzis miatt szintén egy külön táblázatra kellett hagynunk.

íme ettől igy jő le a leszármazás :

170 Burcsifzky.

TV tábla.

Ádám . ki 4 III. táblán, (a Fereucz fia) 1700.

János

r

György Eszter

György János

(Bereezka ' M, "^~ f,

ír 4- \ Maria. János

_^±, fParizek

Ferencz. János. Mihály. Kata. Kata)

. Klára {Ábel Pálné)

Ádám e családfa feje 170ft-ban a pozsonyi káptalan előtt ellent- mond Forgách Simonnak Nemes Jáezon lévő Nagy Tamás curiája iránt.

A család oklevelei után még nehy'ny adatot jegyezhetünk föL Így 1633-ban a család egy részbirtokát eizálogitá , mire nézve 1739- ben Borcsányi András Kamoesay Dániel nejétől Máriától felfizetést (auctiót) fogad el. — i 646-ban Thurócz vármegyei Tót-prónai ré- szüket eladják Záborszky Menyhértnek. — Ugyanazon évben János N.-Borcsányban lévő minden jogát bevallja Zay Lászlónak. 1656-ban István borcsányi részét elzálogitja húsz évre két ezer forintban Ko- lecsányi Sebestyénnek. 1664-ben Nagy- és Kis-Boresánvhan Holiósy András és Kolecsányi Sebestyén beiktatásának ellentmond a család. 16£2-ki april 16-kán Kosztolányi Jusztina mint kinek anyja Borcsányi családból volt, elismeri, hogy a nagy- és kis-borcsányi birtok leány-ágat nem illet. Ugyancsak az oklevelek oda mutatnak, hogy a család a Ny itra vármegyei nemes- vagy közép-jáczi, nagy- é3 k is-borcsány i ősi birtok mellett később Fornószeghen , Vasárdon Gellénfalván^és íhurócz vármegyeben Tót-Prónán és Szucsányban is re 2-javakat birt.

Boresiczky család. (Borcsiczi es Drictomai). Trenosin vár- megye régiebb családaínak egyike, mely Borcsics nevű helységtől veszi nevét , és arról irja előnevét is. Ugyanazon vármegyében van Driétoma, a másik, e lőne vet adó helység is.

A család ragjai hivatalt viseltek a vármegyénél, és országos kormányszékeknél is. László a kir. udv. magyar kanczeliáriáná! hí- vataloskodott 17 8? -ben, ugyanakkor József a Tanulmányi alapít- ványnál ügyvéd volt. Adalbert született 1750-ben, pappá lett a nyitrai megyében 17 73 ban, ugyanott kanonokká neveztetett 1800-ban,

Bordás - Bory 171

ea olvasó kanonokságig emelkedett, végre 1823-ban vaezi káptalani nagy-préposttá lőn. Meghalt 1834-ki dec. 10-kén, kora 84-dik évében. ]?tván 1824-ben már Trencsin vármegye alispánja, és az 183%-ki országgyűlésen mint első alispán , egyszersmind azon vármegye kö- vete 1 *♦

Bordás család. A nemességet Bordás Gergely szerzé Máris Terézia királynétól 1763-ki septemberben. Czimere kék mezőben zöld tér fölött álló oroszlán , kioltott piros nyelvvel, hátra föl- kondoritott farkkal, első jobb lábában három piros rózsát tartva , a bal lábát pedig ragadmány után nyújtva , a paizs jobb oldala felé néz. A paizson nyitott koronás sisak áll, és abból az előbbihez hasonló oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobb oldalról arany-kék , balról ezüst-vörös *).

Bor d ások laknak Szabolcs vármegyében.

Bor liy család. Lakhelye Heves várraegye. Borhy ím re ott vármegyei rendszerinti esküdt 1837-ben. Leginkább azonban lakhelyü- kön Gyöngyösön a városnál viselnek hivatalt, mint György tanács- nok , József pénztárnok, stb.

Bory család. (Bori és Borfői) Eredete a XIII. századba föl- vihető oklevelekkel. A család tudható törzse Márton, élt IV. Béla korában, és ennek tett szolgálatokat. Mártonnak íla M i k 1 ó s IV. László király alatt Győr vára megvételében, melyet Ottokár cseh király elfog- lalva tartott, vitézségét sebekkei pecsételte meg Jelesül viselte magát ugyancsak Ottokár ellen Loa vára ostromában is , ugy a pártot ütő Mois és Ugrón elleni csatákban ; ezeket tekintetbe vévén — mint az oklevél szól — IV. László király őt a Hont várához tartozott , és attól elszakított Bori nevű földdel ajándékozta meg Hont vármegyében 1275-ben3).

Adatok hiányában a leszármazási kimutatásból csak egyes ágak- nak néhány nemzedéken lejövő sarjadékait. mutathatom fel.

*) Az l£36-ki XXXVII. törv. czik Borcsiczky József Trencsin megyei alispánt és követet a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit vizsgáló bizottmlny tag- jául nevezi. De József tán hibásan áll István ht'y elt.

*) Collect Herald. Nro 30.

•) Fejér : Cod. Dipl. tom. V. vol. II. pag. 267 közli az oklevelet a család levéltárából, iiol tudtomra több régiség is őriztetik, elzárva a család történetének nagy hiányára, s melyek alapján igen kívánatos lett volna egy teljes genealógiát közölhetnem. — Mccsáry Nógrád Esmért. IV. 25. lapján azt irja . hogy 1250-ben Bory mejnemrsitó kir. adományteveiel kap. Ez valószinüleg izvndéa az évszámban 1275 -ük év helyett.

«2 Horv,

A XV. század végétől kezdve mindjárt egy töredék-ágazat imez J):

Bori Bory Imr?

(Korompai Nehémi Kata

. Özvegy 1499.)

György (Nyiíra vármegyében)

György Gáspár Zsófia Anna

r~Tm~"'1 magvaszak, f (kis-jáczi ós

kihalt. rédekiHruaka

Andrasne)

A XVI. század végén Bory Mihály tűnik fel, ki 1590-ben osz- tozik Dalmady Gáspár- és Doinaniky Jánossal. 1594-ben részt vett mint & baka-bányai várőrség vezérlője 2) Pálffy Miklós és Teufíenbaeh vezérlete alatt Nógrád vára megvételében , hol Alibég őt és Pogrányit névszerint hívta föl a föladási föltételek elfogadására. í Jgyanawm évben a palánk? törőkké] Ibrahimmal kapott össze bizonyos foglyok kiváltása, végett , minek kihívás lön a vége. Pálffy a párbajt oly föltétellel en- gedé meg , hogy Ibrahim ?záznál több embert a párbaj helyére maga* vai ne vigyen, minek ellenkezője történvén, a kitűzött határnapon pár- baj helyett az összejövetel csak szóversenyzéssel telt el 3). — E Mihály 1595-ben adományt szerzett Hont vármegyei Var bókra. Nejét Nagy Borbálát Nagy Sebestyén leányát Siraky János inti meg jegy-aján- doka kezéhez vételére nézve *.). Fia István Zólyom vármegyei Do- maniki részét , melyet a Domanikiaktól és Kéry Benedektől zálogban birt . viszont elzálogitá Bakó Fereneznek , s neje Kalauz Dórának és ennek első férjétől származott fiának Verebélyi Jánosnak 1619-ben 5> 1632-ben szentelt vitéz (eques auratus) volt, és Korponán lakott.

Istvánnal egy időben élt Bory F erén ez, Hont vármegyének 1622-ben szolgabirája c).

Bory Judit 1631-ben Gyürky Benedek neje 7), 1633-ban már mint özvegy Horhy Tamástól zálogba vesz Alsó-Sipeken egy részbir-

') Geneal. Authent. 207. sz. íol. lat Mss.

*) Istvánfi 1685-ki kiad. 378. 1.

*) U. ott

*) Sz. Benedek! Conv. Prothoc. fí. pag. 1.17. Neveztetett Beke-nek is — ugyanott pag. 133. 213.

*') Ü. ott. Prothoc. K. pag. 62.

•) 1622-ki XXXVI. törv. ez. — Irományok letartóztatás* miatt prot2stat ellene Óesay István. Sz. Bened. Conv. Proth. D. pag. 478.

7) Sz. Benedeki Cönv. Proth. h, pag. 120

tokot •). Mint Özvegy említtetik í 634-ben is2). 1 637-ben már szent Iványi Rafael neje voh , midőn az alsó-sipeki részjószág kibocsátása végett intetik meg Jelsith Horváth János neje Bálvándy Maria által a ). Meghalt 1 642-beu *). Első férjétől Gyürky Mária leánya, másodiktól sz. Ivanyi István születtek , kiknek nevekben is szerzett 1 639-ben zálogban Palásthy Jánostól Keszi-Holczon részjószágot 5).

Ez időtájban bori 13ory János tiltakozik testvére Tóbiás ellen, mivel ez zálogban birt kis-turi két telkét el akará cserélni Tury Ferenezczel c).

Bory László leánya Ilona Szalatnyai része kiváltása iránt tesz lépéseket, mivel az Illyésházy István által csak zálogban biratott 7).

Bory Gábor Nagy-Csalomja miatt a"VVidffy örökösöket idézteti.

A XVII. század közepétől egy ágnak nernzékrende ez 8} :

Bory György (Madách Magdolna)

MiliáJv Erzse János 1 662 -- 1 667 . (Lestár Mátyás) f~"j~£~k

István Bor& 1662.

A t •' l (Balezer

Anna _ Ignacz \A9mAfnÁ

(Hamar Pálné;

Lajos

•fózsernéi

Ugy látszik e családfa élén álló Borj György az, ki /iával Mi- hályival Tegzes é? Nemes- BorfŐre adományt vesz. de a beiktatásnak ellentmond Lipthay György és István 1657-ben u). Említeti György tiltakozik 1662-ben borfői Bory János nak leány ági utódai ellen 1tíj. Fentartja vételi jogát Cseri helység iránt lr) Azonban — ugy látszik

i) U. ott. Proth. L. pag 183. Ez évben protestál Csútliy Anna nllen. — ü. ott Proth, L. pag. 187.

*) ü. ott. Fasc. 79. Nro 8.

8) U. ott. Fasc. 17. Nro 58.

*) Sz. Bened. Conv. Fasc. 81. Nro 18. és Fasc. 34. Nro i9. Onnan követ- keztetve, mert azon évi egyik oklevélben még élőnek , a másikban már meghalt - nak említtetik.

5) U. ottProtb.M. pas* 9?.

•) ü. ott Protli. E. pag. 17

7) U. ott Proth C. pag. 551.

8) Pörben törvényesített genealógia szerint. %) Sz. BftttecUki Conv. Fasc. M9. Nro 14. ™) ü. ott Protk G-. p. 358.

11 ) U. ott Proáfc H. p 2H

174 Bory

— más Bory Gryörgy az. ki nejével Dúló Judittal 1663-ban ellent- mond Baloghy Gáspár beiktatásának Felső-Cseriben ').

A nemzékrenden álló Györgynek említett fia borfői Bory Mi- hály 1662-ben az országgyűlés által a határvizsgáló bizottmány tag- jává neveztetett ki 3). 1664-ben Vesselényi Ferencz nádor uradalmai kormányzója volt, és a moguntiai herczeg-érseknél járt követségben *). 1665-ben Unyatinban adomány utján íi-ágra iktattatik be. de ellent- mond Radosóczy István, és mások *). 1667-ben mint Korpona várának kapitánya a bánya-városok felé toluló három ezernyi törököt megveri 5).

A családfán nem láthatni Bory Zsófiát Siraky Andrásnét 1652-ben , ki osztályos ügyben pöröl Bory János ellen 6).

Hasonlóan nincs a családfán Bory Gábor, ki 1705-ben Hont vármegye alispánja vol*. 7

Egy másik töredék* családfa 8) imez :

Bory István (Akáes Mária) /

Gábor (Pinkay Zsófia)

1 — ; ; i

Anna Mária Zsuzsa Francziska

(Sclievíjik Ágoston)

Valószínűleg e családfán álló Gábor az, ki 1756-ban Hont vár- megye esküdtje volt 9).

A család nagyobb része Hont, Nógrád és Zólyom vármegyében székel. Hontban még Boriban is birtokosok.

Zólyom vármegyében Korponán e század elején élt Bory Fe- rencz, azon megye esküdtje. Jelenleg él iia Arnold.

Nógrád vármegyében egyik ágból Bory Ádám Petényben meg- halt 1855-ben.

Szintén Nógrád vármegyében e század elején kezde hivatalos- kodni Bory Miklós; 1810- ben aljegyző , 1811 — 1 Sí 8-ig főjegyző, innen itélő-mester , kir. táblai ülnök , végre Bécsben kanczelláriai reíe-

*) Sz. Bened Convent. Capsa B. Fasc. 2 Nro 14.

J) 1662-ki 37. törv. ez

8) Bartbolomaeidea C GömÖr. p. 749.

4) Sz. Bened. Conv. Capsa B. Fasc. 1. líro 39.

r'j Bel M. Notit. Nova H. II. 484.

*) 8z. Bened. Conv. Proth. E. pag. 17. 276. és Protli. G. p. 18.

7) Lehoczky Stemra. I. 196.

*) Dejnéndy-Th«3zéry-féie pörben.

* ' Cseryek nemesi bizonyítványán aláírva.

Borkovics — Bornemisza

175

rens és udvari tanácsos. El özvegye báró Helembach Karolina, csilL ker. hölgy, és leánya Vilma.

Hont vármegyében él Rory János László volt táblabjró, kinek nejétől báró Vécsey Fran- cziskától gyermekei : Pál 1836-tól ltf 39-ig Nógrád vármegye foszolgabirája , 1847-ben Hont vármegye országgyűlési követe. 1850-ben Hont vármegyei cs. kir. főnök . utóbb ugyanaz Nógrád vármegyében 1853-ig. Jelenleg jószá- gán él. Elvált neje Osztroluczky Luíza. — Nő- vére Emília Scbvarz cs. kir. kapitány neje ; a másik Holeczné volt.

A család czimere kék mezőben pánczélos kar kivont kardot, és annak hegyén törökfejet tartva. A paizs fölötti sisakon ugyanaz , és kö- rüle hold és csillag ragyognak. Foszladék egy oldalról arany-kék, másikról ezüst- vörös.

Borkovics család. Belőie 1681-ben fiorkovics Márton zágrábi püspök volt *).

Borii család. Hazaíiusíttatott Born Ignácz az 1791 -díki országgyűlésen. ("72. törv. ez.)

Borneiuisza család. (Artánházi és kölesei). Egy csoport,

Bornemisza család támadt hazánkban, nagyobb részét Magyarország termetté , innen Erdélybe folytak át , és — kifogytak. Az artánházi Bornem isza család , mely Szabolcs e nevű (jelenlegi) pusztájáról irta magát , — megmaradt e vidéken. A XV. század közepén már vi- rágzásban leljük , midőn artánházi Bornemisza Boldizsár vejével kusalyi Jaksich (vagy Jakchy) Mihályival 1445-ben Szathmár vármegyei Atya nevű helységet öröklik a kihalt Atyay család után 7) Boldizsár él még 1481 -ben is, amidőn részére többed magával azon megyei K i s-S z e k e r e s és Zsarolyán helység határai kiigazíttatnak 3) Nejétől Széchy Katalintól leánya Anna, emiitett Jakchy Mi- hálynál volt férjnél *j«

') Katón* Hist. Crit. XXXIV. 712. *) Szirmay Szathmár vármegye II 203. 1. •)ü.ott245. I.

*) Bosnáuy* Julianna stb poré lie rezeg Eszterkázy ellen Nempti é* Hela- tincz iránt. Innen tvnik ki. hogy praedicatuma de A r i á n h á / a volt.

116 Burnemfeza.

E Boldizsáron kivül nem találunk mást, ki az ártánházi prae- dicatumot viselte volna. Már 1481-ben egy Bornemisza János ugyan csak Szathmár vármegyei zsarolyáni birtokom Kölesei előnévvel neveztetik, ki ellen, s több társa ellen is, mint kik Szathmár vármegyei Szekeres helység birtokosain hatalmaskodást kivettek el. Mátyás király vizsgáló parancsot ad ki Sarolyáni Simon és társai részére !).

A következők előnév használata nélkül fordulnak elő. Másik Bornemisza Boldizsár, ki Szathmár vármegyében Angyaloson i 545-ben királyi adomány mellett beiktattatik *>. Ezen második Bol- dizsárnak lehetett leánya Bornemisza Kata, ki 1 594-ben Pe- rényi (xyörgy abaujl főispán hitvese volt3).

E családból volt Bornemisza Erzsébet Lónyay Menyhért öz vegye, kinek 1637-ben Batiz helységben részbirtok adatott 4).

Bornemisza István 1 048 -ban Szathmár vármegye szolga- bi rája volt *).

Bornemisza család ugyancsak Szathmár vármegyében Nagy- Paládon még 1810-ben is birtokosnak iratik 6).

E családhoz látszik tartozni azon Bornemisza Miklós is, kinek özvegye 1 552-ben Bihar vármegyében Henczidán 7J/2, Bankon 1, Sámsonban 3 , Okányban 31/* > Balkánban C>1/2 portát birt 7). Es B o r- nemisz? Bernát, kinek özvegye ugyanakkor Puzárban egy porta birtokosa volt 8).

Bornemisza család. (Pécsi, Kálnói, Ádámföldi). Borne- misza Gergely, kit tanultsága végett d e á k-nak (litteratus) nevez- tek 9) , pécsi kovácsmesternek a fia volt , mint irja többek közt Budai F. — 1552-ben részt vett Dobó alatt Eger vára védelmében , és ott különösen kitüntette magát 10>. A következő 1553-ban Eger vára ka pitányává neveztetett ; s mellé Sárkándy Pál adatott , február 22-kén indult el Pozsonyból Alaghival Egerbe11). Ugyanezen évben Bárán Már-

») Gr. Teleky Hunyadiak kora XII. 317. 1.

*) Szirmay : Szathmár II. 126.

•) Wagner ~M.au. tom. LXX. p. 269. É3 érintett Bossányi -féle pör.

4) Szirmay : Szathmár II. 299.

*) ü. ott I. 132.

•) ÍJ. ott Ií. 267.

1) Bielek Majores Hung. Il3. a több lapj.

*) ü. ott 141. 1.

9) Istvánfi «iet 1685-ki kiadás 226. lap.

10) U. ott. 229. - Forgaeli Comment. 72. 73. 83. *) KovácLich : Scriptores Aíinor. í. 92. 93 1.

tou magvaazakadtáu Sáros vármegyében Bartos helységet kapjál. Fer- dinándtól ad >mányban , melyben Gretjorius iittaralus Bornemis&i, de Qw'nqtie LccLbiis Trovis'ir d Caateílanu* Arcis Agricnste irattk í) A kö- vete -ző évbor. a hatvani bég • télien kirontván, elfogatott, es Törökor- szágba hurczoltatctt , hol sanyarú rabság után megfojtatott2}. Fia János szintén a katonai pályán állt. de 1567-dik után Erdélybe köl- tözött, és Bathori István mellett 1570-ben az oroszok ellen barczolt. loSl-Li márcz. 21 -én adományba Doboka vár negyebon Sz^nt- Jakabot kapta s) , mely azelőtt Újvárhoz tartozott Később Báthori Zsigmondot szolgálta, és 1588-ban nagy tényező volt Sziléziában a Miksa elleni győ- zelemben. 1594-ben Hatvannál a törökké! LarczoltB. Zsigmond részéről, a ki ugyanezen évben többel együtt elfogatja, Gyaluba záratja, es meg- fojtatja. Temetési himnust énekelve ment a vérpadra *J. E János K á 1 ii ó r ú 1 irta előn^vét 5). Ennek utóda s tán íia volt kálnói Borne- misza György, 1600-ban felső-magyarországi iőhadi-segély adó- beszed óje 6). Neje bánfalvi Barius Ilona, Barius Péter leánya volt 7). Ha Lehoczkinak hitelt adunk — Gergelynek György fia is volt *), ki Bartoson temettetett el. Ugyanaz szerint czimere: egy lándzsával átszúrt kar.

A Sáros vármegyében jelenleg is tehetős AdámföldiBorne- misza család Kálnórcl is irja magát. Ez okból — ámbár leszár- mazásukat és a folebbiveli összefüggésüket nem ismerem — egy czikk alá kellett foglalnom emezt is.

Ádámföldi Bornemisza István 1723-ban Abauj várraegye al- ispánja y).

Ádámföldi Bornemisza Antal 1735-ben, 1751-ben az eperjesi kerületi tábla ülnöke ,0).

») Wagner: Diplora. Sáros. 403. 1. - Lehoczky Steram. II. 64 1 de Kálno és Keszthely irja , és zalai főispánnak. Neje szerinte Semsey Magdolna lett volna.

*) Istvánfi id. h. — Forgách. 84- 88. 1.

•) Kállay: Székely Nemz. 236. 1. V. 3. Budai F. Lex. I. 428. 1.

4) Bethlen Wolpu. Hist. de Rf.b. Transyl. III. 414. 429. 463. 480. 486

*) Kállay id. h.

•) 1600-dik III. törv. ez,

7) Pörbeli genealógia.

•) Lehoczky Sten>m. II. 64.

•) Lehoczky Stemm. T. 183.

lü) Lehoczky Stemm I. 185. és 1751-ki XX VIII. törv oz.

12

178 Bornemisza.

Adáraíöicli Bornemisza Gábor 1825-ben Sáros vármegye or- szággyűlési követe 1).

Káinéi és ádámfeldi Bornemisza János 1 847-ki márczius 6-án esküdt meg Tahy Katalinnal.

BorneiriiKza család. (Berzenczei). Alapitá és be is végzé e családot Bornemisza "János, Tolna vármegyei jelentéktelen nevű szülők gyermeke , kit Mátyás király emelt a porból 2) kincstartóságra. 1 491 -ben Mátyás ellen Miksához pártolt, de visszatérve, kegyelmet nyeri, Ulászló korában Buda vára kapitánya volt. í 514-ben a kuruez lázadás legyőzésében részt vett. 1526-ban a mohácsi vész idején II. Lajos királyné Mária mellett Budán lévén, végig ennek hűségében maradt, és Pozsonyba menvén ., ott a vár kapitánya és főispánja volt. Ugy látszik meghalt azon évben. írják azt is róla, hogyvő lett volna egyike, ki Ulászlónak tanácski, gyermekeit Ferdinánd családjával Össze- házasítani. Állítólag Erdélyben Fogaras várát birfca volna, mit az ő ha- lála után kapott meg Nádasdy Tamás. Berzencze várában Örököséül Kerechényi Jánost tette. Utódai — Lehoczky szerint — a Káldyak, szentgyörgyi Horváth , Nádasdy, Poky családok 3).

Lehoczky még azt is irja 4) , hogy ez atyja lett volna pécsi Bor- nemisza Gergelynek, mi azonban már előadottak által is valótlan- ságnrJk tűnik ki.

Hogy mint kincstárnok rósz sáfára volt a pénznek , irja Császár Mihály, ki naplójában irja, hogy íla nem volt, és szegény testvérét nem segite stb. 5).

Bornemisza család. (Karthali) Karthali Bornemisza György salgói várnagyot Sági János Gömör vármegyei M é h i , és Nógrád vármegyei Ság, Ethes és Újfalu birtokba vételétől, testvérét Sági Lászlót pedig elidegenítésétől tiltja a Sági Convent előtt 1481-ben nov. l-jén 6).

*) 1827-ki VII. törv. czik.

2) 1 s t v á n f I 1685-ki kiadás 25. lapon: fínne Joannem Eornemissatn , quae vox sobrium alqtte abslemium no tat , e Tolnensi pernobiH eppido oriundum , Malhia- rez; virtulis inditsiriaeque cjus captvs > ex htimili ohscvroque locu ad aerarii praeficlvs ram promoverat.

3) Istvánfi 1685. kiad. 29. — Révai de Sacra Cor. Scliwandtneruél II L 418. — Lehoczky Stemm II. 63.

*) Id. helyen.

5) Lehoczkynál id 1. „Homo nescit ponderarc , quantvn* pretentum regium stí»! nsvrpavit , et tamen (e helyett noha = lícet) (iilo caret , ncque eriam fratrem ii'ían pauperem adjucal, et utiqUe ncscitur, pecttniam quo farit ?': stb.

") Gr. Teleky : Hunyadiak kora Xíí 105. I

Bornemisza. 170

Bornemisza család. Nem ismervén az előbbiekhez rokon- sági viszonyait , külön említendő Bornemisza Pál, ki alacsony sorsból emelkedve ki *)< 1548- ban budai prépost, 1550-ben veszprémi, 1553-ban erdélyi püspök , és vajda is 1556-ban, de ugyan- akkor visszajő Magyarországba , 1558-ban nyitrai püspöki helyettes is , 1568-ban királyi helytartó volt. Meghalt 1579-ben 2).

Czimere, melyet pecsétén használt, hattyú fölemelt szárnyakkal *).

Bornemisza család (Borosjcnei, berhidai és petrelini). A XVII. század közepén két egy teytvér Bornemisza tűnik föl , kiknek egyike Pál BornemiszadePetrelin*), a másik LászlóBor- nemisza de Berhida3) irá magát. A tyjok Bornemisza László borosjenei előnévvel iratik 6), és Váradon lakott

Bornemisza Pál 1633 ban jenŐi várkapitánynyá tétetett, hol midőn a lippai törököket megveré, ezek panaszán a fejedelem Rákóczy György kénytelen volt őt onnan elmozdítani , azonban nemsokára e helyett udvari főkapitányává , majd mezei főgeneralissá tette , és sok szép jószággal is adomány ozá őt Rákóczy. Petrelint Belényes vidé- ken még Bethlen Gábortól kapta , több szép birtokkal , s Jenő vidékén is birt. Epén midŐnxMagyarországon táborozott Rákóczy , meghalt B. Pál Hernád-Németiben 1644-ki octob. 25-én, két heti betegség után. Tetemei Váradra vitetvén , 1645-diki június 27-kén nagy pompával a főegyház falaiba takaríttattak 7). Három leánya maradt : Zsuzsanna Kemény Boldizsárné *) , A n n a I. Apaffy Mihály fejcdelemné 9) , és Kata1') losonczi Báníl'y Dienesné.

Pál testvérének Lászlónak egy leánya Anna Széki Teleky János

V) Forgách Corament. 142. lapon szokott gyalázkodás! modorával irja rdla ! „£sc ívfima fltbi n*lus.il

») Bethlen Wolph. I. 551.600. — Pray Annál. tom. V. p. 417. Forgách 138. 141. 143. Mikola id. M. 29 - BenkŐ Transylv. Geu. 1. 192. 22b.

*J Battiiyán Leges Eccl. II. De láttam két rendbeli eredeti oklevélen is.

4) Mikola 29. 38. 1.

s) Kazinczy Fer. Ered. Munkái. II. 376. Egyedftl nevezi B e r h i d a i-nak.

•) Szaíárdy : Siralmas krónik. 93 s köv. 1.

1) U. ott 186. 1.

*) Kemény önéletírása Szalay kiadása 13. 1.

•) Életet leírtra Hölgyfutár 135l-ki 128 fámában.

w) L. leveleit Családi Lapok l«56-ki 13. tsám. é« „N o k v i 1 á g a1' Divatlapban 1857- ki 41. számban 655. lapon közölve.

12*

190 Bornemisza

jenői kapitány és zarándí főispán neje volt , és anyja a hires erdélyi kanczellár Teleky Mihálynak.

A folebbieknek nemzékrendi kimutatása iraez :

László

Pál László

jenéi es • A

i J ..rjll Anna

T^kap (Teleky János)

f 1644

Zsuzsa Anna Kata

(Kemény (Apaffy (Bánffy

Boldizsár. Mihály Dienesné)

f 1657.) fejed )

Anna (Pál leánya) mily befolyásos szerepet vitt a török rabság- ból kiváltotl és fejedelemmé lett férje ApafFy oldala mellett , és olykor mennyire védszelleme volt a gyenge Mihálynak, történeteinkből kivált a Béldi és Bánffy bukását tárgyazó történetekből tudhatjuk a). Meg- halt 1688~ban

Bornemisza család. (Szendroi). Ez előnevet használta -*) Bornemisza János, ki 1627-ben kassai altábornok volt, Bethlen hive, ennek halálával föladta Kassát II. Ferdinándnak 3). 1 634-ben szendroi vára kapitánya volt, és — ugy látszik — innen neveztetett szen- d r ő i-nek , avagy talán birtokrészt nyert ottan ? Ugy látszik ő volt azon Bornemisza János is , ki Némethi Balással Bocskai magyaror- szági hadjárataiban 1604 ben részt vett 4), és 1605 ben Tokajt vivta *). Ezen szendroi Bornemisza János 1 649-ben Lehoczky szerint báró lett 6).

Bornemisza család, (Boii). A XVII. század elején él bodi Bornemisza Imre , kitől Garacsy, Czúcz , Batta családok származnak leány-ágon Imrétől igy kezd folyni a család leszármazása :

Imre

László

Margit (Pahy Benedekné )

Pahy Benedeknek leányaitól jőnek le az emiitett családok 7).

l) Cserey Mik. Históriája 67. 77, s több 1 T) Szirmay : C. Zemplin not. hist. 167. 181. 1

3) Kazy Hist Reg. H. I. 256. 1. Kaprinai Mss. XXVIII. 284. Szalárdy Siralm. Krón. 78. L — Kemény J. Önéletírása S/aíay kiad. 39. 1. *) Bethlen Wolph. VI. 180. 184. 204 *) CJ. ott 224. 1. ») Lehoczky Stemm. í. 168. 1

7) Lisznyói Dam<5 Andrásnak Mocsary k-zlO eüen 1768-ban indított pö ÍS-grád fevtár

Bornemisza 181

Bornemisza család. (Kápolaai). Erdély kihalt családai közétartozik. Kápolnai Bornemisza Boldizsár 1541 -ben az ország főkapitánya , mellé rendelteiik Bagdi György és Végedi Imre l). Ugyanaz még 1545-ben is -). 1573-ki sept. 5-kén fia nevében is bizto- sítja Bardóczi Jánost , hogy Ferdinánd királytól Huszt vára harmad részében lakást fog kapni 3).

Fiáf és utódait megnevezni biztosb adatok hiánya gátolja. Mi- kóla szépnevü családokkali rokonságát emliti k).

Bornemisza család. (Kolosvári). 1644-ben két testvért eralit a 'órténet . úgymint kolosvári Bornemisza Lászlót és ennek öcscsét Ferenczet, ki Homonnai Drugeth János szolgálatában állott , midőn Tokaj várát Rákóczy György megvevé , mibe nevezett Fe re n c z nem szívesen egyezett bele *). Mikola a kor meghatározása nélkül emliti kolasvári Bornemisza Gergelyt, mint korának hír- neves férilát 6).

Bornemisza család. (Kászoni , bárój. Erdélynek székely eredetű családa. Alapitá Csik Nagy-Kászon nevű falujából származott Kászoni János, ki — ■ mint Kővári irja 7) — a fejedelmi kor vége felé 1687-ben mint tehetségdús növendék Kolozsvárra megy. Onnan b. Száva Mihályhoz Írnoknak , majd a kolozsi sóaknáknál jut alkalma- zásba. 1 708-ban a Rákóczy hoz hajlott Henter Benedek helyébe csiki fökirály bíróvá neveztetik. III. Károly király és fejedelem föliéptével mint a hit letevők egyike megy fel Erdély részéről, hol képességét megismerteti. Hazajővén, udv. kanczellár lőn. 1721-ben főkormány- széki tanácsos. í 722-ben a pragmatica sanctio átvitelének egyik leg- buzgóbb pártolója : belső titkos tanácsosi czimet kap ; s a görgényi uradalom 22,000 frtban részére iratik. 1735-ben országos elnök lön 8). Feles szerzeményei mellett báróságot is szerzett, és a kászoni név

1) Kovachich Scriptor. Miaor. I. 23.

2) Kemény Jós. Notitia Arcnivi et Cap Albens. 211 ») U. ott II. r. 92. lap

4) Mikola id. m. 29. 1.

s) Szalárdy Siralraas Krónika. 155. 1.

*) Mikola id. m 29 I. Vir olim nominatissimus Gregortus Bornemisza de Kolos vár.

*) Kővári: Erdély nevez, családai 53. — Kaprinai által báró Borne- misza János Ferencz táboritok halála fölött 1747. márcz. 4. Szebenben az egyház- ban az országos rendi k elöít mondott O' r a t i o F « n e b r i e

8) U ott. És Kállay id. m 235 -Beako Ka r. Csik-Gyergyó és Kászon 52. L M i k o 1 a id. m 30* 1. ö e n k ő Transvlv. General. 11. 15.

182

Bornemisza.

mellé a Bornemisza nevet vette föl Szép előlépései mellett jó há- zasságokat teve. Első neje vajda szent-iványi Bcdoni Klára volt , kitol Ignác z és János fiai születtek. Második nejétől báró Haller Bor- bálától három gyermeke Ion. ezek között P á 1 1).

Jánostól (kinek másik neve József) igy sarjadzik le a

család :

I. János József

1735. orsz. elnök

• nejei :

első Bodoni Klára második b. Haller Bora. . , ...,>»■ . ,

lgnácz kincsfc. f 176!).

II. János Ferencz táborn. -j- 1747.

(Gr Csáky Katari

i A-£~: — i '

Anna Mária

(b. Jósikané)

Pál ( Mikes Anna)

Bora József N.

(g. Gyu- (Barcsay (Macs-

Jay Samu) Róza) kásiné)

Anna Klára III János Krisztina (g. Gyulay f 1796. (gr- Nemes

Samu) (gr. Haller György táb)

Gábor.

Pál

g. Mikes

Klára)

Leopold cs. kir. kam. f 1806. márcz 19. (b. Bornemisza Klára)

Jozefa

(gr. Nemes

Ádám)

Albert, Klára

(b Huszár Klára)

Jó/sef f

József Sándor

Kálmán

elesett 1848.

IV. János

(b. Jósika

Antal')

Leopold (nőtlen)

lgnácz C Katón a

Klára)

Róza

(gr. Mikes Károly )

(^i'. Haller Gábor;

Leányok Gyula Tivadar.

János József ors/áo os elnöknek a család-alapítónak lgnácz fia Torda vármegye főispánja, majd kincstárnok volt. Meghalt 1769-ben

János Ferencz (János Józsefnek Üaj tábornok (Generális vigiliarum ÍVaefectus) volt. Tanult Gratzben, Bécsben. Meghalt Sze- benben, 1747-ki febr. 11-kén, kora 39-dik évében a). Gróf Csáky Kata- lintól csak egy leánya maradt.

Pál a harmadik legifjabb testvér 1764-ben Csikszék főkirály- birája 3) volt. '

f) M i k o \ a id. h. 30. - Kóváry Mifcola ellenében — valószínűleg hibásan megfordítva lgnácz és Jánost Bodoni Klárától vá ló gyermekeinek irja , ée Pált Haller Borbaiától

*) Fölötte — mint ernliíém — Xaprinai mondott az országgyűlés alkal- mával Szebenben beszédet latinul ; — és P. Gyalog i János jesuita magyarul tlofoíti Prédikál siet. Syomt. Kolesvúratt 1747.

3) B e u k ő K á r. Csík. Gyergyó és Kászon 52. L

Bornemisza.

183

Igoácznak fia ÍII. János Hunyod vármegye főispánja volt, ké- sőbb nyugalmaztatva, az irodalommal volt foglalatos, és 1777-ben köny- veket * ) adott ki. Fia LeopoJd c.s. kir. kamarás 1806-ki márez. 19-kén, kora C/>-dik évében balt meg 2).

A most éiők közül János 1842-ben főkormányszéki tanácsos ion

C z i m e r e a családnak itt láthötú- iag , mint azt a bárói rang nyerésekor kapa. t>t részre van osztva, a hatodik ud- vart a szív (vagy kezépj koronás paizs képezi. A paizs felső része függőlegesen két osztályra van osztva. Az alsó rész két rézsútos szegessel három udvarra oszlik. A felső jobboldali vörös mezőbei :• zöld hal- mon fehér kereszt; a baloldali kék udvar- ban hatszögletű csillag. Az alsó jobboldali első kék mező üres, mellette a fehér rézs- útos szalagon három csillag. Az alsó vö- rös mezőben *) hattyú úszik. A baloldali alsó ezüst mező fészkén ülő pellikánt *) mutat. A közép paizsban arany mezőben kétfejű sas sötétlik.

Bornemisza család. (Máskép Baranyai). Bornemisza, máskép Baranyai Andrásnak irta be (inseripsit) Dobó Ferencz Baathi curiáját és Bagonya helység felét 1590— 1601-dik év táján , de ismét visszaváltá *).

Bornemisza család. (Máskép Budai Bolghár). Bornemisza, máskép Budai Bolghár Pál JNógrád vármegyében lakott, hová — ugy látszik — beházasodás utján jutott 1614. táján, elvevén tholdi Tholdy Lászlónak Dávid Katalintól született egyik leányát Annál, kivel szép birtokhoz jutott. A hires Tholdy család kihaltával neje nővérének Tholdy Katalinnak is ő Ion gyámja, akit elvevén siroki Egry Ist- ván, 1651-ben június 30-kán Szécsényben osztoztak meg a többi bir- tok közt az ősi Toldi pusztán is. Az osztály izetlenséggel ment végbe,

J) Kőváry szerint, ezimeik : EstvÜi Idctöltés , és a másiknak Stobadox Lék* Ehtt , szomorújáték.

*) Kővárynál — valószínűleg — sajtóhibából áll 1836-dik év.

8) A cziraer Kőváry munkájából van átvéve , az általa gyanított hibával együtt, mi a vörös mezében látszik elkövetne. Ott a paizs tojásdad alakú.

4) G y a 1 o g i J. Halotti Prédiká Utójában fészkén ülő gólyát emut

*) Sz. Benedek! Oonv. Fasc. 105. Xro 28.

f$4 Borneniisea.

s Bornemisza Pál boszujában még Egry nemességét is kétségbe vor.á, miből becsraérlési (dehouestator.) pör támadt 1653-ban a vármegye előtt, mit Egry nyert meg 1)- Bornemisza Pál, (ki megyei jegyzőköny- vekben többnyire Buday Pál néven iratik, egyéb általa kiadott osztályos és pörös irományokban pedig Bornemisza, máskép Budai Bolgbár-nak) 1655-ben Nógrád várraegyének helyettes alispánja volt 2), és több választmányokban vett részt. 1656-ban arról tétetett hiteles tanúvallomást , hogy Szécsényben házán Lipthay István szécsényi vár- kapitány hatalmaskodást követett el 8). Figyermekei nem maradtak? javai leány- ágra háramlottak. Családot ekép alkotott :

Budai Bornemisza Pál 1655. (Tkoldy Anna)

Anna 1970. Sára 1670.

(Id. Vattay Pálné) (garamszeghi

Géczy Gaborné)

Bornemisza család. (Ternyei). Ternyei Bornemisza csalá- dot emlit pusztán névvel mint létezettet Lehoczky 4).

Bornemisza család. (Tolnai). Ily előnevü Bornemisza csa- lád is a fölebb említett iró szerint élt hazánkban 5).

Bornemisza család. (Somi). Somi Bornemisza család is esak pusztán emlittetik Lehoczky által 6).

Bornemisza család. (Valathai). Valathai Bornemisza csa- ládról is nevén kívül egyebet nem tudhatunk 7).

Bornemisza család. (Illósvai). ügocsa vármegyében szé- kel. Illósvai Bornemisza Gergelynek özvegye 1805-ben Sásváron köz- birtokosr.ő 8).

Bornemisza család. (Mínaji). Valószínűleg Ungh vár- megye M i n aj helységéből ered , honnan elonevét irja. Egy ága Nó- grád vármegyébe szakadt a múlt század közepén , — ugy látszik — minaji Bornemisza József személyében, kinek neve már azon vár-

') Prothocol. C. Neogr. anni 1653. p. 22. hol az Egry ellen pörből mindez kitűnik.

*) ü. ott. Prothoc. anni 1655. pag. 149.

a) Sz. Benedeki Conr. Fascic. 44. Nro 40. item Faac. 54.

*) Lehoczky Stemm. II. 64.

*) U. ott.

«) ü. ott.

7) U. ott.

•) Szirmay C. Ugocea 119. 1.

Bornemisza.

185

megyének 1755-ki nemesi lajstromában található. E Józsefnek fia le- hetett Károly, kinek fia István, Nógrád vármegyének hosszú ideig páratlan ügyességű csendbiztosa volt , már 1816-ban szolgabíró, és ama hivatala mellett is szolgabírói czimmel mintegy 1844-ig. Lakott Pasz- tón Heves vármegyében. Gyermekei maradtak.

Cziraere a családnak kék mezőben egy koro- nából kiemelkedő bajnok , feje fölött fölemelt ke- zeivel egész várat tartva. A paizs fölötti koronából szintén bajnok nyúlik föl , jobbjában kivont kard- dal. Foszladék innen arany-kék, onnan ezüst-vörös.

Hornéin iszrt családbeliek. Még egy

sereg Bornemiszát ismer történetünk, kiknek családi eredetüket, Összeköttetéseiket nem ismerve, minden vérséges viszony igénylése nélkül e czikk alá kell helyeznünk.

Bornemisza Bálint 1447-ben aláirta Hunyadi János kormányzóságáról i végzést í).

Bornemisza György főember meghalt Pozsonyban , 1552. február 13 -kán *).

Bornemisza Sebestyén Lippánál harczol Nádasdy Tamás alatt 1551-ben 3).

Bornemisza Farkas Izabella egyik tekintélyes hive Beth- len várában Dobó és társai által ostromoltatik . és föladásra kénysze- ríttetik 1553-ban fc).

Bornemisza Gerge; '561-fcen szepesi és jászói prépost, 1563-ban nov. 19-kén s) csrnádi püspökké neveztetik, 1572-ben váradi püspök lön. Királyi tanácsos is volt. 1582 ben a nagyszombati fblebbe- zési törvényszék ülnöke6). Meghalt 1584-ben.

Bornemisza Miklós magyarországi Tisza vidéki dús ne- mest megölik a hajdúk 1 603-ban 7).

*) Pray Annál. III. 61.

2) Kovachich Scriptor. Minor? í. 92. Oláh Miklós Érsek jegyzése.

») Pethó Gergely Krónikája 114. lap.

*) Bethlen Wolpli. I. 553.

5) Codex Széchenyian. Mfi». tom X. a Nemz Múzeumban

6) 1582-ki IV. törv. czik.

*) Bethlen Wolph. V. 295. 323. 1.

186 Bornemisza.

Bornemisza Boldizsár erdélyi főnemes 1) , Rudolf király bive, és Basta embere, ki Szebenbe küldi őt rendekhez 1601-ben. Nem hajolván Székely Mózseshez, 1603-ban javait földulatja Gyerőű János. Később 1604-ben Bocskaihoz tér át. 1607-ben már tanács-ur és Fejér vármegye főispánja , midőn fejedelmi egyezés mellet!; birtokot cserél brassói llerser Jánossal2). Rokona Bornemisza Mátyás 1604-ben Sármasághinak fogságbóli kimentésén fáradozik 3).

Bornemisza Péter Pozsony vármegyei DetrekŐi evang. leikész nemesi eredetérői nincs adatunk , de mint az irodalom embere megérdemli fölemlitését hittani magyar munkáiért. 1584-ben irta Pre- dikáczióit 4). Hasonlókép jő tekintetbe

Bornemisza Tamás budai polgár, ki 1541-ben Budát Fer- dinánd kezére igyekezett keríteni. Budának török kezébe kerülése után Ferdinánd kegyelméből élősködött. írt Buda elestéről egy emlék- iratot *),

Bornemisza család. (Máskép Sz(oliiikovich). Borne- misza, máskép Sztolnikovich Kristóf 1770-ben a dalmát-, horvát-, tótországi királyi tábla ülnöke ; ugyanakkor Mátyás Zágráb vármegye alispánja volt.

Bornemisza család. (Kis-Unyomi). A kis-unyomi Borne- misza családnak czimere kék mezőben koronából kínőlő oroszlán , első jobb lábában hármas vörös rózsát tart. A paizson álló sisak koronájá- ból is a leirt oroszián nyúlik ki. Foszladék ezüst-kék , és balról arany- vörös 6).

Bornemisza család. Ilynevü nemes család volt Zempliu vármegyében is. Bornemisza Mihály 1660 — 1668-ban azon várme- gyének szolgabirája. Az utóbbi évben ő volt egyike azoknak 7 kik a Jesuitáknak S.-Patakra bevitele ellen tiltakoztak 7).

1) Bethlen Wolph. V. 51. 1.31. #<>» tam oye , quőm virtute Familiae prae- pcllens. ~ ü. ott. 321. és VI. 229.

2) Kállay íd. m. 23b*.

3) Bethlec Wolph. VI. 31.

4) Korányi ; Meni. Kung. I. es Nova Memória 542.

5) Magyar Történelmi Emlékek a Magyar Akadémia által. Fest , 1857. III. kötet 193-204. 1. Kiadta előbb Podhraczky József is: ;>Két magyar kró- nika'' czíni alatt. — Az előbbi raimka élőbeszédében lásd XII. lapon is. L. Révai de Sacra Corona Schwandtnernél II. 463. 727.

*) Adami Scuta Gentil I.

7) Szirmay C. Zemplin. not. hist. 189. 205. 214. L

Boróezy — Boronkny

187

Boroczy család. Nyitra vármegyei Csejthe-rŐl irja elö- nevét.

Boróczy Péter 1800-ban I. Ferencz királytól kapott nemei levelet. Czimere négv udvarra oszlik függőleges és viz-szintes vonal által. Az első és negyedik fehtr mezőben kék ruhás vitéz áll kivont karddal, melynek hegyéu levágott emberfej látszik A második és har- madik vörös mező egy ágaskodó arany vizsla- ebet mutat. A paizs sisak- jából a leirt vitéz emelkedik föl. Foszladék jobbról ezüst-kék , balról arany- vörös ')

Boron ka y család. (Boron kai és Né- zetté i) Szétterjedt régi család , mely jelenleg Bars, Fejér, Hont, Somogy, Veszprém és Zem- pliu vármegyékben 2) birtokos. Törzshelye So- mogy vármegye , hol Boronka helységét P á 1 1476-ban kapta adományban , és innen veszi a család nevét, melynek régiebb eredetét eddig — tigy látszik — homály födi 3J.

A család czimere kék mezőben koro- nából emelkedő kettős kereszt. A paizs tetején álló sisak koronájából oroszlán női ki, első jobb lábában kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 4).

Nevezett Páltól származott nemes Boron- kai János deák (litteratus) , ki 1560-ban bi- zonyos ügyben tanúságot tesz 5).

Jánostói a családfa igy sarjadzik le 6) napjainkig

*) Adami : Scuía Gentíl. I.

l) Fényes Geographiája szerit) t még A bauj , Baranya , Heves, Bihar, Nyitra, Pozsony, Szathmár, Szépen és Ungh. varmegyékben is birtokos.

s) A Paleo lógóktól i származtatás bizonynyal soha nem érvényesíthet A mese.

*) Kiadta Günther is ezimertárában.

*) Sz. Beuedeki Convent. Fascic. 115. Nro 15 hol Xobitis Joa-ttnc* lifteratus de Baronha-bfik. iraíik

6) A család közleménye szerint . nagy részben kipótolva. Geneal. authent. Mas. 207. sz. a. II. köt.

183

Boroitkay.

I. János 1560. (Szerdahelyi N.)

Lörincz 1560.

Víncze 15*56.

(Szeptenszky

Kata)

Gábor

Gábor 1615. (Erdődy Ilona)

Anna 1585. (1. Görög János 2. Ltfőssy Krist)

Magdolna (1. Bor Bened

2. Lőrincz András 1583.)

I. György 1584. (Rutka* Rutíkay *)

Fruzsina Özv. 1594 )

*

II. János 1611. (Berényi Zsófia)

i. Jstván 1643.

ezredes.

1662. kapja

Nezettet.

— /S

Zsuzsa (Beniczky Péter)

Borbála (Ordódy István)

II. István 1663.

Antal III. István Lőrincz Mihály Ferencz László

tn;egöl.) (megöl) (lak. Pa- (Zemplin- (Niczky czolaion) ben 1711.) Júlia)

r a , József

Henrik. József. István. János. Bora.

somogyi követ 1790.

i Z2J_^152±_

Krisztina

(gr. Festeticli

Imrené)

Tamás X702. (török fogoly)

""" Mihály ~"'

IV. István zólyomi főispán

1810., (Uzsovich Éva)

III. János barsi alispán

s követ. Meghalt 1844

1. Imre kir. táblai üln.

Eleonóra.

Teréz.

II. Imre Nyitra várm. főadószedő. (Baros Honorata

í. Lajos

Nyitra várni.

fősz. biró

II. Lajos korm.-biztos 184-8. Hontban.

Klára Albert Amália

(gr. Vas) fl850. (b. Luzsinszkyné) Munkácson mint fogoly.

Bővebb magyarázatul e családfához a következőket tehetjük. Vinczének Beje szeptencz-ujfalusi Szeptenczky Bálint leánya volt, 1576-ban már Tarnóczy Márton hitvese.

II. Jánosnak neje Berényi Zsófia, karancs- berényi Ferencz- nek Marsovszky Katától született leánya.

*) A családi közlés szerint Rudnay leány, mi talán toll-hiba. Az idé- zett Geneal. autlien. Mss. után annál inkább hajlandó vagyok hinni, hogy Rutt- kay Fruzsina volt neje, mert eképen Ruttkai jogon juthatott a család a n e z e 1 1 e i birtokhoz, melyre azután 1662-ben adományt nyert.

Boronkay. 199

1. 1 s t v á n ezredes, és a magyar gyalogság egy részének vajdája volt 1643-ban , I. Leopold királytól Dvornikovics András udvari ta- nácsossal együtt kapta 1662-ben királyi adományban Nyit ra vármegyé- ben Nézetté helységet , melyről ezután család elŐnevét irta. Két fia által két család-ágat aiapitott.

II. Istvánnak hat fia maradt , kik közül Antal és István a Tökölyi és Rákóczy idejében elhultak *) Ez I s t v á n 1702-ben , mint Rákóczy hive zemplini alispánnak választatik , és J 71 l-ben is e hiva- talában megerősíttetett. L Ő r i n c z csatamezőn esett el 2).

Mihálynak 1711-ben Zemplin aljegyzőjének *) gyermekeit bővebb tudósítás nélkül a családfán látjuk.

F e r e n c z szintén harczban esett el 4). Nejétői Niczky Julianná- tól nemzé Józsefet, ki Somogy vármegyében nagy jószágokkal birt, és azon vármegyének az 1790 — 1797. 1802-ki országgyűlésen követe volt, és a határvizsgáló országos bizottmány tagja h). Egyetlen leányát Krisztinát gróí Festetich Imre vette nőül.

Lászlónak két leányán kivül fia I. Imre, előbb ügyvéd, utóbb cs. kir. tanácsos , aranysarkantyús vitéz (eques auratus) és kir. táblai ülnök 1810-ben, Gyermekei közül

II. Imre Nyitra vármegye főadószedője , kinek neje bellusi Ba- ros Honorata, meghalt Pesten, 1822-ki május 16-kán, kora 40-dik, házassága 16-dik évében.

I. Lajos Nyitra vármegyének főbírája. Ennek fia II Lajos Hont vármegyének 1839-ben főjegyzője. 1848-ban Bars, Hont, Thu- rócz vármegye kormánybiztosa. Több évig fogoly volt.

A 1 b e r t hasonlóan 1848-ban kormány biztoskodott Abauj, Ungh és Zemplin vármegyékben, 1850-ben Munkácson mint fogoly halt meg

Visszanézve I. Istvánnak másik fiához Tamáshoz, ez török fogságba esett , váltsága elészerzése végett 1702-ben Hull, Rendve, Paczolaj , Ripen helységbeli birtokait a Motesiczky családnak adta el Fia Mihály, ennek fia IV. István 1790—Í8O7. Bars vármegye követe, 1810-ben is még első alispánja, cs. kir. tanácsos és kir, udvar-

') Idézett kéziratban acctsus kitétellel jelölvék. — Szirraay C. Zemplin not. hist. 287. 306. L

3) Családi közlés szerint

*) Szirraay C Zemplin. not kist 329.

') Családi közlés.

s) 1791 ki 67. 1802-ki 26. 1807-ki 31. lörv ez. L Horányi Nova Mem 54'

190 BoroBkai - Boros

nok. 1815-ben már a nagyszombati ker. tábla, és az érseki nyolezados törvényszék elnöke. 1820-ban egyszersmind a verebélyi és szentgyörgyi érseki nemesi székek nádora. Utóbb Bars- vármegye főispáni helyet- tese, 1825-ben már Zólyom vármegye fóispánja. Fia III. János 1820. 1825-ben Bars vármegye alispánja, cs. kir. tanácsos, s végre kir. táblai ülnök, meghalt Pozsonyban, 1844-ben.

A zemplini ág *) — mint látszik — nincs a jelenig folytatva, tsem találni továbbá a családfán Pált 1844-ben, cs. kir. kapitányt; Rudolfot, ki 1844-ben a m. kir. helytartó tanácsnál volt fogal- mazó stb.

A reformatio korában egy ág a protestáns vallásra tért át , mely most is az, a másik katholikus.

Koron kai család. Erdélyben is voltak Boronkai-ak, kik- nek a magyarországiakkai való összeköttetéséről a történetírók hall- gatnak. A XVIL század elején szerepelt Erdélyben Boronkay János, eszes és vagyonos férfiú, Vajda Miklósnak sógora, és tekintélyes csalá- doknak rokona. Azonban vagyonának szép része a Básta zavarokban odaveszett. 1602-ben Székely Mózses és Tholdi István ő általa akarták Déva várában Báthori Zsigmondnak elzáratását eszközölni. Később beleegyezett a Zsigmond életére irányzott tervbe, de mit tett? 1003- ban midőn Básta elől futottak, ennek emberét s rokonát gróf Capreolis Tamást ő hurczolá magával , és ő is kifutott Karánsebesre gyermekei- vel együtt. A következő évben Basta elfogatá és fölakasztatá. Egyik leányát a dalmát eredetű, alacsony sorsú szülék gyermeke, Lodi Simon karánsebesi bán akará nőül venni , de ezt az atya éltében tehetni nem remélvén, állítólag azon dolgozott, hogy Básta Boronkait kivégeztesse, hogy igy leánya kezével annak szép birtokaihoz hozzáférhessen. Básta — mint Bethlen irja — kegyelmet kinált Boronkainak , ha katholikus vallásra tér, de az református vallását odahagyni nem akarva , a kísér- letet visszautasitá 2).

Boros csfti/ul. Lakhelye Szathmár vármegye, hol Borhid helységben Boros Mária férjével Skót ka Mihály 1699 ben részbirtokot

*) A zemplini ág ugy látszik csak de eadem, azaz Boronkáról írj* rM%á.t : és Ne/.ettéről nem. L. SzirmayC, Zemplin. not. topog r. 106. i. Így Pál a kapitány is de eadem iratik. — Szirraay szerint Zemplinben közbirtokos a család (1797-ben) Felső és alsó Bereczki, Czéke, Nagy- és Kis-C zigánd, G a t á 1 y . R á k ó c z , Izbugy a R okító hely- ségekben. C. Zemplin not. topogr. 296. 304. 330 375. 377. 379. 391. 394. 1.

2) Bethlen Wolph. V. 295 244. 433 461. és VI. 8-14.

Boros. 191

kap királyi adományban J). E század elején (1810-ben) birtokos a csa- lád azon vármegye Berencze , Homok , Mikola és Száraz-Berek hely- ségeiben 2).

Boros család. Gtfmör vármegyében tűnt föl, mint nemes. Boros Simon , és általa fiai András , Péter , Mátyás , Gergely és János, továbbá rokonai Szűk Jakab, és László (vezetéknév) Mihály II. Fer- dinánd királytól Bécsben 1636-ki május 18-kán kelt czimeres nemes levélben nemesitettek meg , és ez Göraör vármegyében ugyanazon év- ben kihirdettetett3).

Boros család. I. Leopold király által 1697-ki sept. 20-kán kelt czimeres levél által nyerte nemességét , mely először azon évben Nógrád vármegyében tétetett közhirüvé *).

1726-ban ugyanazon megyében produkálnak Boros idősb Pál , és fiai Pál, Mihály, Mátyás.

Boros család* E család is Nógrád vármegyében érte meg nemessége megnyerését A nemesség-szerző, s igy család- alapitó Boros Jakab volt. Az ar malist I. Leopold királytól Bécsben 1700-ki sept. 13- kán nyertek. Ez szól a következőkre, a már emiitett szerző Boros Jakabra, annak neje Szikra 5) Zsófiára, — Boros Mátéra, és nejére Mihálfí Ilonára, és Boros Pálra és hitvese Bakos Dorottyára. — Kihirdettetett az armalis Nógrád vármegyében 1701 -ki január 10-kéu.

A nemesség- szerző Boros Jakab neje nevéről Szikra Boros-nak is neveztetett, mely név néhány iseu utódain is megmaradt.

Ezen Jakabtól egy ágnak családfája igy sarjadzik le :

Boros N.

'""Boros Jakab Máté 1700. Pál 1700—1755. 1 1700-ban nemes. (Mihalft Hona) (éakos Dóra) (Szikra Zsófia) 1726. 1734. ' — ^"^5 '

-A_

Mátyás György

Nógrád várm Zelenyéről lekölfcöz. 1726. 1734. produkál

Ó-Aradra fiával. ^ 'György 1755. András 1755

Mihály. (Lak. Ó- Aradon) ' György '

András 1832. ' Miháty 1833. '

(Gyógyszerész O- Aradon) ( Lak< Szir VMOn)

_A_

Lajos. József. Frigyes. István. Oktavia. Amália. Teréz. Francziska.

') Szirmay : Szatlimár várm. II. 181.

*) U. ott. 279. 284. 287. 303. 1.

•) Prothocol. C Gömör anni 1636. folio 287.

*) Prothoc. C. Neogr. anni 1697.

*) Néhol S z i k o r a-, éa Csikóra nak is olvadható.

192 Goios

Mint a családfa mutatja , Jakab ága leszakadt ősi fészkéből. A Mátyástól lejövő ág Arad vármegyében él. hol András ó-araüi gyógy- szerész 1832 ki aug. 27-kén !) Nógrád vármegyétől fiai részére nemesi bizonyítványt vett. Özvegye és jói nevelt gyermekei élnek, kik közül Lajos ügyvéd Aradon.

A másik ág, mely G y ö r g y t ő 1 jő le, ki még 1726- és í 734-V.a Nógrádban lakott, Békés vármegyében Szarvasra szakadt. A végső izei) álló Mihály 1733. aug. 27-én vett ki nemességéről bizonyítványt i) Boros család. Boros íános a Nádasdi huszár ezredbea kapi- tány volt, és 1767-ben kapott nemes levelet ily czimerfel: a paizs kék udvarában zöld tér fölött arany oroszlán áll hátsó két lábán , és első jobb lábával kivont kardot markol , melyen koszorú züldoL A paizson álló sisak koronájából szintén a paizsbeli oroszlán nyúlik föl , koszorÚ3 kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös 3)

Boros család, Ilynevü nemes család székel Szabolcs , Vas és Zala megyékben. Fényes Geographiája szerint.

Horányi emlit Boros József jesuirát , nemes szülőktől szárma- zottat , ki Kassán 1715-ben állott e szerzetbe, és 1724- ben egy latin hittani munkát nyomatott 4)

Boros család. (Sólyomkövi) Erdélyben Doboka vármegye ben a kolosmonostori Conventnek tanúsága szerint hajdan szép birtok- nak ura volt a sólyomkevi Boros (némelyek szerint ) Botos család. 1396-ban Ördög András állítólag még három testvérével többek közt Sólyomkő egész helység birtokába is beiktattatott. — 1441-ben élt sólyomkövi Boros János leánya Erzsébet , Sarkudy Lászlóné , midőn magát a nagy-atyjáénak igénylett Sólyomkövön beiktattatá , de a be- iktatásnak a sólyomkövi Ördög 03 Teke családok által ellenmondatott *).

Boros család. (Csik-Szent-Tamási). Szintén Erdélyben esik- széki Szent-Tamásról származó székely család , mely a XVII. század harmadik negyedében házasság utján jutott birtokhoz Doboka várme- gyében, hol a kihalt család utolsó sarját Boros Borbálát Rhédey vette nőül 6). Sz.-Tamási Boros Ferencz 1738-ban fel-csikszéki jegyző volt 7).

J) A megyei jegyzőkönyv 1338. az. a

2) ü. ott 1306. sz. a.

*) Collect. Herald. NVo 114.

*) H o r á n y i : Nova Memor .

s)Hodor: Doboka várm. 54.

•) U. ott 55.

') Beakő Kár. Csik Gyergyo és Kászon 55. 1.

Boros — Borosnyai. ÍM

BoroN család. (Delnei). Csikszéki székely család. Elooevét Delnéről irja. Delnei Boros Elek 1794-ben Csík, Gyergyó és Kászon széki ülnök.

Boros csalid. (Sz.-Geliczei) Erdély családa, belőle egyszerre bárom tagja táblai ügyvéd 1794-ben , úgymint sz.-geliczei Boros Ger- gely, József és Márton

Boros család. Ilynevü család van Magyarországban , mely Szerdahelyről irja elŐnevét.

Borosnyal Lukáts család Hazája Erdély , eredeti helye Háromszék, melyben Nagy- és Kis-Borosnyó fekszik. Többnyire lelkész , tanár és tudós férfiakat mutatott föl e család. Így Borosnyai Lukáts János előbb nagy-enyedi ref. lelkész, 1735-től udvarhelyi tanár. 1749-ki fcbr. 27-ke óta supcrintendens. Ö volt az első a m. kor- mány által is megerősitett helv. superintendens. Meghalt Maros* Vásár- helyen, 1760-ki febr. 9-kén >).

Borosnyai Lukáts Simon maros-vásárhelyi ref. lelkész 1776- ban ; több halotti beszéde nyomatott ki *).

Borosnyai L. László maros- vásárhelyi királyi adószedő 1815- ben. Ugyanakkor J á n o s ott tanár.

Borosnyay nevű család 1759-ben nyert czimeres nemes levelet.

Borosnyai Hagy család. Valamint a fölebbi , ugy ez is háromszéki család ; s ugy látszik tulajdonképen vezetékneve Boros- nyai; — aNagy nevet (mint a fölebbi a L u k á c s-ot) csak család- különbőz tetés végett vévé föl , azonban legtöbbnyire a család tagjai sem irák ki , hanem csak az első betűt , például : Borosnyai N. János. Az is lehet , hogy eredetileg a két család egy törzsnek sar- jazata.

E család is a lelkészi , tanári pályán szerepelt , és mint reform. lelkészek kapós és ügye.3 halotti szónokok voltak. Borosnyai János superintendens volt , ugyanaz , ki az előbbi család-czikk alatt említte- tett , és ennek fiai már Borosnyay N a g y o k-nak írják magokat, igy szakadt volna tehát a család kétfelé , ha Horányi azon állitása meg-

*) Benkö; Tracsylvania Generális. Tom. ÍI. 177. — Horányi Nova Mem. IL 645.

*) Korányi Nova Meai 546. — B. Wesselényi Ferencz, gr. Bethlen Ádám, Vargyasi báró Dániel • báró Kemény Miklós, gr. T«leky László, b. Bánffy Klára • Czegei gróf Wasa Miklós fölött ő tárta halotti beszédet, és azok nyomtatva i* magjelentek

* °

194 Borosva^ — Sors.

állana, hogy Borosnyai N. Zsigmond, és Márton ennek fiai voltának. Ezt azonban az e tekintetben jobban értesülhetett BenkŐ nem irja *).

Emiitett Borosnyai N. Zsigmond a nagy-enyedi ref. collegium- ban a hittan, egyházi törtenelem stb. tanára volt Több munkát irt.

Test vére M ár t o n 2) Vizaknán született. Tanult Enyeden és Hálában, és ott 1729-ben crvostudori oklevelet szerzett. Hazajővén, gr. Teieky József pártolása mellett a főkormányszék rendszerint! or- vosa lön Szebenben. Azonban e hivatalt tíz évig sem viheté. Meghalt pestisben 1 738-ban. Tudori értekezésen kivül egy Erdélyre vonatkozó fiivészkönyvet (Herbáriumot) hagyott kéziratban . melyet testvére Zsigmond a nagy-enyedi coliegium könyvtárának adott át.

E családhoz tartozott P á J is, ki szintén az irodalmi téren is fog- lalkozott 3).

De találunk Borosnyay-ra, ki előnévvel is borosnya i-nak irá magát. így borosnyói Borosnyay Péter Sepsi sz. követe 1459. a med gyesi gyűlésre; és borosnyai Borosnyay György szintén erdélyi eredetű, királyi táblai ágens és ügyvéd Budán 17 84- tol. Meghalt ugyanott 1809-ki június 21 -kén, kora 58-dik évében.

üorostay család. Zemplin vármegye armalista esaládai kö- zött említi nevét Szirmay.

Boi'S esaiád. (Gsik-szeníkiráíyi , báró és nemes > A Bors nevezet történeteinkben oly régi , hogy azt már a kunok hét vezérei- nek 4) B u n g é r-nek (Böngér) fiában Borsban is , kitől a maga he- lyén a Balassa családot emlitém eredetinek — fölleljük. Ezen Bunger- nek fia Bors nevétől nyerte a krónikások szerint nevét Bars és Bor- sod vármegye , és az utóbbi vármegyének főispánjául is Bors iratik> valamint Borsod vára építőjének é).

Az Arpádi korszakban feles számmal találunk Bors és hasonló hangzású nevekre a krónikákban és okiratokban , a nélkül , hogy kö- zöttök a vérséges összeköttetést, családi lesarjadzást kimutatni lehetne.

II, István király korában egy Bors társával Iván főispánnal pártot üt, királynak kiáltatik ki, de legyőzetvén., Görögországba kellett futnia ,]).

') V. össze Horíínyi Nova Mem. 545. s köv. L — és Benkő Transylv. gen. II. 464. 1.

r) Horányi szerint Nóra Mem. 545. 547.

4) Sándor M. könyvesház 256. 1.

*) Anonymus Cap. VIII.

*) Anonymus Cap. XVIIL ec XXXIV.

•j Thuróczy Schvrandtnernél L 141.

Bora. 195

Bors nevezetüeknek igényeltetnek Filep (1223-ban) és Miklós (1219—1220. és 1227-ben) nádorok. De ezeket Bors helyett Bortthz Borz , Borzh-nak találjuk irva *). És az arany bulla keltékori nádor J u 1 a filius Borz, és Bort z-nak iratik.

Bár mint legyenek ezek : annyi kitűnik belőle, hogy Bors nevii család már az Arpádi korszakban Magyarországban is létezett *). A csík-szentkirályi Bors család Kőváry szerint székely család, és igy annyit sem dönthet ni el ezúttal , valljon Magyarországból jutott-e a székely földre is e név, vagy ott Í3 régi törzsökös, az utóbbi egyébiránt könnyebben vélelmezhető.

1295 — 1 299-ben Bors Gryörgy e rdélyi vajdául iratik, de va- lósággal megalapitva még ez sincs 3).

Bihar vármegyében már a XIV. századtól kezdve találunk Bors családbeliekre a Leleszi Convent oklevelei *) szerint , melyek 3zerint az 1300 — 1450-ki időszakra ily nemzedékrend fordul elő :

^r°?

s i *z

*) Fejér . Cod. Diplom. tom. III. vol. I. 320. 1. Nicclao filio Borih Palatino U. ott. 323. lapon : JNicolao filio Borz. — 367, lapon Comes Bors 1222-ben a szűz Mária-hegyi zárdának censust adományoz javaiból. Hevenesi Mss. LUI. kötetéből közölve. De leginkább elüt a Bors nevezet egy 1226 -ki oklevélben (Cod. Dipl, tom. III. vol. II. pag. 94.) hol igy áll Leusfachio filio Borc , é3 Nieolao Ooxniti, filio Borc, ugyanez okmányban Bars vármegye Bors-nak iratik, de még sem Bor c-nak.

*) Hogy ugyancsak 1223-ban - midőn a nádorságot viselt Borzok vagy B o r c z o k , vagyis ennek fiai éltek , volt Bors nevű főispán is, mint már az előbbi jegyzetben , az 1222-ki általa a szent Mária-hegyi kolostornak adott adományban állittatik , még inkább bebizonyosodnék II. Andrásnak 1225-ben ezen adományt megerősitő leveléből (Fejér Cod. Diplom. tora. III. vol. II. 59. 60.) ha maga ezen adománylevél is minden kétségen kívül valónak vétet- hetnék. A ,,Trophaeum Estorasianum'1 hízelgő összeszerkesztője is egykoron fér- ceit össze egy Bors genealógiát Ádámtól kezdve a XVI. századig , a midőn azt magvaszakadtnak irja, de ez első foltünésre nemcsak Kollár , Fejér — de bi- zonyosan bár ki előtt is alaptalan mesének tűnnék föl.

3) Lehoczky Steram. L 80. — és Fejér Cod. Dipl. tom. VII. vol. lí. p. 290 hol Georgius de genere Bor s-nak iratik. Azonban ilynevü genust Podhraczky minden szorgalma mellett sem talált oklevélben. L. Simonis de Keza krónikáját kiadva Podhraczky Józseftől. 95—104. lapon , ha csak Fejér nem Borsa helyett irt Borsot. Hodor: Doboka V. 56. 1. E Györgyöt Borsay- nak irja. L. Borsay os

*) Családi közlemény szerint.

13*

£96 B»rs.

Ismét oklevelek nyomán Öt izeu ily családfa keletkezik :

I. János J — ^\_ — ,

II. János Mihály Lukács István

Ezek még állítólag Bihar vármegyében voltak birtokosok, hanem II. J á a o s n a k fia már Mihály Csik- Szentkirályban is birtokos volt.

Nevezett Mihály látszik lenni a család ujabb törzsének , kinek Lukács, Gryörgy és András fiai lö70-ki május 21-kén Szapo- lyay János Zsigmondtól uj adományt kapnak 1) csik-szentkiráiyi ré- szi ikre. Lukácsnak fia- István pedig áliitólag 1588-ki sept. l-jén Biharban Bors falura 2) is uj adományt nyert volna Báthori Istvántól.

A velem közlött családfa 3) emiitett Mihálynak Lukács nevű hatói nemzett Istvántól, ki 1600-ban iratik élőnek — hozza le a családot következőleg :

') Kőváry szerint is, id. m. 54. 1. — A velem közlött családfán tévedésből állhat I. Zápolya János — ennek áU János Zsigmond helyett , mert 15/0- ben nevezett I. János királynak hamvai is elporlottak.

2) Bielek Majores Hungar. czimü munkájában közölve lévén Bihar vár- megyének 1552-dik évi portalis eonscriptioja , abban még akkor sem találtatik Bors nevű birtokos, — Jelenleg ít Bihar megyei B o r s helységet a nagyváradi latí a szertartású káptalan birja , az ugyanott fekvő Borz nevű falut pedig a nagyváradi görög kath. püspök. És Borz vagy Borcz falu pedig az előbbi jegy- zetekben emiitett Borz családra emlékeztethet.

8) E családfa lényegesen elüt a Köváry által közlőitől. (Erdély n e v. C s a 1 á d a i 55. 1.) Ott a törzs Mihály. Lukácsnak atyja. — Lukács ado^ mány-szerzö testvéreivel él 1570-ben , és ezen Lukácsnak fiai : Tamás , Ferencz, Lukács , Imre , tehát azok , kik itt Istvánnak fiaiul tétetvék. — En itt a család által közlöttet adom azért , mert azt ez utón hiánytalanabbnak kellett tartanom amannál.

Bors. tn

I. látván lftOO.

(1. Adóiján Anna)

(2. Botskor Kata)

r

I. Imre. I. Barabás. I. Lukács. I. Ferenc* I. Tamás

( — . *_ j ( a , ( >,

ír tf JVMM "• látván. II. Tamás. I. Gábor András János

II. Véreim (Karacsi (Filtz JT^- '

lLGUgy rJ5tóJL^1,--0--i

(Nemes Mária) Tűergely ' , istván* ^2&1?- Ferenc^ L Mihály

Fülöp. Krisztina. II. Gábor János. Kelemen

(l/Nemes Fer. (Hozó 2. Dósa Andr.) Kata)

(Zen te Erzs.)

__- _a - - li

családfán.

Simon. Gábor. György. István. , A-

(Gáj^fud.) "(Kovács Kiára) "Józsel ÍÍI. István. Barabás

'György. II. Mihály. János Kelemen? n J 0, K kir- biró

(Láza/ (CKiszár (Szabó GY°*8Y. Sándor.

r ■An?a>< ?Qra> £a<*> látván

Albert (Apor Júlia)

(Zambó Júliai

A B o r s-ok Al-Csikban többen viseltek hivatalt , igy István (valószínűleg II. István) 103 l-ben , Gergely (ki a családfán nincs) 1648-ban. III. István 1691-ben al-k irály birák voltak. I. Mihály 1 698-ban jegyző, 1706-fcan szintén alkirálybiró , testvére I. György 1705-ben jegyző, 1710 ben alkirálybiró volt *)•

L Tamás (I. Istvánnak fia) a síékely lovasság locumtenense (hadnagya) volt Rákóczy Barcsai korában 2) I. G e rge iy (a család- fán álló) 1703-ban ugyancsak Al-Csikszék jegyzője. Tamás (ki a családfán nem áll) 1744-ben alkirálybíró Ai-Csikszékben , ugyanott Lázár (I. Györgynek ha) 1771-ben királyi pénztárnok. Fia B&r n a- bás 1819-ben királybíró 3). Csik-Szeník irályban (1853-ban) birtoko- sok Bors István és János.

*) Benkö : Csík. Gyergyó és Kászon 63-54. I.

*) Közlés szerint.

*) Benkó u. ott 54— ó£. J.

198

Bors.

Kelemen ága folytatólag igy sarjadzik le

Kelemen (Zente Erzse)

IstVán György,

alisp, 1755-1768. (Baló Eva)

Pál.

Ignácz. Ferenoz. Antal Márton. László,

Doboka várm. aljegy. 1794

I. Frigyes

szász hgi tanács.

(1802. szász fejed.

1832. osztrák báró).

Meglialt 1836. áebr. 13.

Zsófia szül 1808. (B. Ckristalnig Sándor)

II. Frigyes szász feied. tanács.

sz. 1809, iul. 7, (Gr. Harraek Lóra)

Gyula Adolf

sz. 1815. dec. 16.

(B. Brandt Bernardina

megh. 1855.)

Lóra sz. 1838.

Frigyes sz. 1838.

Zsófia sz. 1840.

Augusfa 855. 1841,

Mária sz. 1843.

Rudolfina sz. 1845.

Ludmilla sz. 1846.

Kelemennek fia István Doboka vármegyében 1754-ben dézma-

bér-beszedo, 1755 — 1768-ig alispán a).

Ennek egyik fia (Gottlieb) Frigyes Németországba szakadt,

és a szász fejedelemségben titkos tanácsos lón , 1802-ki april 7-kén

szász fejedelemség! } 1832-ki május 19-kén pedig osztrák birodalmi báróságra emeltetett 2). Meghalt 1836-ki febr. 13-kán. Fia II. Frigyes báró és szász fejed, tanácsos visszatért Magyarországba , hol az ujabb időben Bihar vármegyei Tamásdán és Nagy- Keményen (ha jól tudom NéverytŐI) szép birtokot szerzett. Gyermekeit a családfán láthatni. Testvére Gyula Adolf Poppendorfon bír, nejétől szüle- tett Brandt bárónőtől Oki 1855-ben halt meg) gyermekei nem maradtak.

A család czímere kék mezőben egy élőfa. A paizs sisakján kar könyököl , kardot villogtatva.

*) Hodor : Doboka várm. 56. 440. 449 1.

z) Gota. Geneal. Taschenb. d. Freiherr. Hauser. 1857. 72. L hol B o r § c h- nak is iraíik, és a bárói ágnak Borscdi előnév tulajdoníttatik. Kőváry idéz. m. 55. lapján ez ágról Istvánon innen nem emlékezik. De I. Ferencznek ll. az első családfa táblán) unokáját Pált Magyh. Óvárra helyezi , és alá* jegyzi folyt, de a folytatás elmaradt.

Bors — Borsay. 199

Bor* tsnalá<l. (Szent-Györgyi) Ily előnévvel élt 1794-ben Bors György, osikszéki ülnök.

Bors VMülstú* (Körtvélyesi). Hajdan Zemplin vármegye nemes esaládai közt foglalt helyet, de kihalt l)

Bors eselád. Bors Ferenez a magyar kir. udv, kanczelláriánál hite3 jegyző 1743 ki niárczius 3l-kén czimeres nemes levelet nyert Mária Teréziától , azonban a család benne magnóikul megszakadt.

A nvert ezimer ez : a paizs kék mezejében jobboldali felső szög- leiből rézsút egy fehér vagy ezüst folyam-öv vonul ie (baltheo diagonali dextero sive argenteo ííumine) ebben egy horgony, és e fölött egy hatszögletű, vörös csillag ragyog ; a paizs aljából (az előtérben) egy arany karó mellett bors-fa, vonatkozva a családnévre, (arbor piperis per alluskme i nominis) emelkedik (öl , már sárguló érett bogyóit lecsüg- gesztve A paizs tetején kiterjesztett kék szárny nyúlik föl, a szárnyon az említett fehér öv, s azon a vörös csillag látszik. Foszl&dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 2).

Borsa y csatári. (Dályói). Több ilyneyű családakik léteztek, iegaíább különféle előnévvel ; sőt Borsa nemzetség {genus) is elő- fordul oklevelekben *). Adályói Borsay család Nógrád vármegyei (Kis- és Nagy-Dályó) pusztáról irta előnevét, és belőle dályói Bor- say Miklós 1545-ben Nógrád vármegye alispánja volt*). Ezzel rokon lehet a következő

Borsay család. (Dolyáni). E család is szintén Nógrád vár- megyében fekvő D o 1 y á n pusztáról irta elónevéfc , és nem valószínűt- len, hogy a fölebbivel egy törzsből eredt. Dályó és D olyan pusz- ták nem messze vannak egymástól. A dolyáni előnévvel élt B o r* say-ak közül Imre és István nótáztattak , és javaikra úgymint Nógrád megyei dolyáni, csaJári és pilisi részbirtokaikra 1561-ben kis-szécséni Szénássy Mihály és Romhányi Péter 1561-ben Nádasdy Tamástól nádori adományt szereztek si

Tán e családhoz tartozik azon Borsay Miklós is, ki 1552 ben

') Szirmay C Zenopliii u<>L tust. 72.

*) Coilcot. Herald. Nro 175.

*) Ké'/a Sira. Cliroiúeon edit. Joí Podhraczky. 107. 1

•)BeiM. Kot xlqv. IV. 45.

*) Sejái oklevtráeim szsriui.

&<M)

Borsay — B«rsy.

mint császári csapat-vezér harczolt a tFrök ellen J) , s tán épen azon D alvói Borsay Miklós, ki 1545-beri alispáti volt.

Borsa y caalád. Ugocsa vármegyében is volt hajdan Borsay nevű család, és o.tt Borsay Mihály 1413-ban alispán volt 2).

Pozsony vármegyében szintén találunk e családra a múlt szá- zadban, Borsay János 1722-ben Püspökiből való Nagyszombatban tanult.

Borsay család. (Borsai). Borsay György 1298-ban erdélyi vajda volt, Doboka vármegyéből, hol Viz-Szil vason 1702-ben is bírt Borsay 3).

JBorsy család. (Galanthai). Pozsony vármegyei Galantha helységben adomány os jogon birtokos család.

Czimere : a paizs udvarában álló oroszlán , első jobb lábában kar- dot tartva, ugyanaz paizs fölötti sisak koronáján is.

A XVII. század elejétől kezdve a leágazás a következő *) ;

Borsy György (Bessenyei Magdolna)

István. Flórián. Tamás. Barnabás. Anna. Ferencz. János. István *)

1655. (Désházy (Bucsányi (Tarródy (Bucsányi -j-

+

Anna)

Anna)

Anna)

Zsig.)

György

t

János

(Redneki

Anna)

István (Aczél Erzse)

Farkas. György. Zsófia.

< Máthési f f

Anna) ■ T »..

, * 1 Judit.

Zsófia (Balogh

(Felnémethi) György)

(Deseö Erzse)

Mária.

(Ujváry

István)

János. István.

Farkas. Ilona. Anna. Erzse. (Bessenyei (1. Deii (Gány Mih.) Istv. Fer.)

2. Deli Pál)

István. László. Rebeka. Zsófia. Ilona. Kata. Erzse.

f f (Csuzy (1. Lénárt Istv. (Somko (Kada Andr.)

Tamás) 2. Hídassy Fer,) Ján.)

*) Ezeknek testvérei még Ilona Bossányi Mi- hály n é , Anna Dalmady Istvanné, és Erzse Csány Ferencz né.

r) Forgách Comment 66. *) Szírmay C. Ugocsa 50. 1.

8) Hodor D« -boka várm. 56. lapon , egyszersmind megjegyzi , hogy nem a törzsökös székely Bors családból volt Borsay György vajda. 4) Múlt századi hiteles genealógia szerint.

Borsy — Borsos. 201

A családfa , mely a múlt század ötödik — hetedik tizedében ké- szült , csak is ez ideig terjed , s tán a családfán álló végső izekben ki is aludt.

Györgynek a törzsnek fía I s t v á n magát B o r s s y-nak irta egy 1655-ki május 15-kén Hetménben kelt oklevél alá , mely szerint ott Balogh Miklóstól zálogban birt két darab földet , és egy rétet kibocsát Lipthay Györgynek 1j.

Emiitett Istvánnak testvére Barnabás, Gányi három elha gyott nemesi curiáját elcseréli Tarródy Mátyásnak Bolondosi házával, és íizet rá 32 forintot 1 664-ben 2).

Talán e családhoz tartozott azon Borsy Gergely, ki a XVI. században Palota várából a törökökhez átszökvén , renegált , és Mehe- meth néven Vácz vára kapitánya volt 8).

Borsy Mihály az 171f;-ki országgyűlésen a törvények átvizs- gálására rendelt választmány tagja volt 4).

Borsy család. (Kuchyni). Zemplin vármegye kihalt családai sorában áll neve *).

Borsy család. Zemplin megyének armalista nemesei közt említi ázirmay 6). Tán e családból volt azon tállyai lakos öreg Borsy Pál, ki 1700-ban váltatott meg török rabságból , hova Tokaj foldulása- kor esett 7). És Borsy Ádám Rákóczy alezredese, ki 1705-ben kassai parancsnokává tétetett. Borsy család Szabolcs nemes családai sorában is áll Fényes Geograpbiája szermt.

Borsod y család. Hajdan Bihar vármegyében virágzott, azon megyei Chyömek helységben 1552-ben birt Borsody Pál 9).

Borsos család. (Gyergyó-Ujfalusi). Gyergyó-Ujfalusi Borsos család Mária Terézia királynétól 1761-ben kapott czimeres nemes le- velet. Czimcre víz-szintesen kétfelé osztatik ; a felső ezüst mezőben vörös ruhás kar könyököl , és markában kivont kardot szerit. Az alsó kék mezőben jobbról rézsút arany szalag vonul át , és azon három fe-

') Eredeti oklevélről, hol pecsét- czimere S. B.-vel jelelve latható.

*) Esztergomi káptalan előtti bevallás.

•) Mindszenti L'Advocat Lexicon. V. Darab 152.

*) 1715-ki XXIV. törv. ez.

5) Szirmay C. Zemplin uot top. 72.

•) U. ott. 110.

*) ü. ott not hist 283.

8) U. ott not hist. 289.

9) Bielek : Major, Hung. l51

tm

8 orsós.

kete sas repül. A paizs fölötti sisak koronájából vörös kar ejyyenesen nyúlik föl, kivont kardot tartva. Foszladék arany-kék, és ezüst-vörös ')

Borsos család. (N.-Enyedi). A nagy-en yedi Borsos csa- ládból Mózseá Alsó- Fejér vármegyében Erdélyben rectiíicator biztos volt 17£<-ben.

Borsos család* (Monoi). Szintén Erdély családa. Monoi Borsos János szászvárosi szék senatora' 1 794-ben.

Borsos család. Zaránd várraegye nemes családai sorába szá- mit Borsos családot , melyből Borsos S á n d o r 1 794-ben azon vár- megye alszolgabirája volt.

Általában Erdély több Borsos családot termett, melyekből több neves férfiú tűnt föl. ilyen család a következő

Borsos család. E család, mely a népből esze által emelkedett ki, legújabban történelem-irodalmi szempontból lőn méltatva. A család- törzs — meddig tudniillik e családot ismerjük — Marosvásárhelyen lakó Borsos Sebestyén, ki í 562-ben egy Krónikát a v i 1 á g- nak lett dolgairól'4) irt az 1490 — 1584-ki évről. Két neje volt. Az első Köpeczi Tamás leánya Kata, kit 1550-ben vett nőül, de ki 1554-ben a tőle született János nevű fiával együtt meghalt. 1555-ben másodszor nősült Kolos várról Hoszu Krisztinával 3). Ezzel igy alkotott családot *) :

Borsos Sebestyén

krónika iró. Megk. 1584.

2-dik neje Hoszu Krisztina.

János ez. 1556.

Pál Kaíu Anna

sz. 1558. sz. 1580. ez. 1564.

(Szabó Gáspár) (Nagy Szabó Jánosné)

Tamás

sz. 1566. •

1605 fejed.

táblabíró

8 török követ-

Erzsébet

Borbély Kristóíné

(fUaaóthon).

Sebestyénnek, ki 1584-ben halt meg, Tamás fia 1597-ben Ma- rosvásárhelyen jegyző, 1599 — 1604-bea főbiró. és ez időből Maros- Vásárhely bel- és külvárosának a legközelebbi időkig fenállott hely- hatósági alkotványa az ő esze és keze müve, 16Ö2-ben a vár építésének

') Adauii Scuta Gentil. I.

*) Gr Mikó Imre : Erdélyi Történeim? adatok. Kolosvár 1855. I. köi 9. 1 kol krónikája kiadatott.

8) ü. ott. 15. 16. 17, ísüj. *) ü.ott

Borsos — Borsást- 203

íö indítója , 1 603-ban a dézsi országgyűlésen városi követ , 1606-ban Bocskai fejedelemhez Marosvásárhely hódolatának Kassára megvivője. 1605-től kezdve fejedelmi táblabíró, és mint ilyen a törvényhozás tagja volt. 1613. 1618. 1625-ben * török portán ügyvivő, 1615-ben a nagy- szombati , 1625-ben a gyarmati békekötéseknél fejedelmi biztos TX Le- irta 1613-ki első portai útját , 1585 — 1612-ig kora történeteit2), és 1618 ki portai követségi naplóját *)

Erdélyi székely, és igy nemes családból származott azon Borsos Mihály is, ki 1728-ban Budán jesuitává lőn. Sárospataki plébános, Thuróczon zárdai főnök volt. Meghalt Bozókon , mint a nagyszombati collegium javainak igazgatója 1761-ben. Latin verses munkát adott ki Kassán 1735-ben k).

Borsos család. Magyarországban Heves és Szabolcs vár- megye nemesei sorában áll Fényes Geographiája szerint.

Borsos Antal élt Ulászló király korában, kinek megegyezésével egy malma jogát az egri Agoston-rendi szerzetesek egri zárdájának irta át 1505-ben *).

Borsó család. Ebből Borsó Jakab, (ki latinul Pisó-nak is íratott) , Olaszországban tanult , és lí. Lajos tanára és titkára volt. Származására nézve Erdélyországból volt 6).

Borsvay család. Ugocsa vármegyében virágzott már a XV. század első felében, midőn Bor-svai Lukács 1430-ban Nvaláb vára kapitánya volt 7) Ugyanazon megyében Borsvaj Kristóf 1612-ben Tivadarfalván bír, és arról irta előnevét 8)

Zemplin vármegyében élt 1492-ben nemes Borsvay Miklós a Palócziak hive, ki ellen hatalmaskodási vád emeltetett 9).

Borsvay Benedek 1487-ben királyi ügyek igazgatója volt 10).

Borzast család. (Erkedi). Erdélynek kihalt családai közé számítja Kóváry M).

*) (J. ott. II. int- 3- 4. - h Életrajzát gr. Kemény Józs. és Kovács Istv. Erdélyország történeti tára lí. 3 -74. I.

*) Ugyanolt é3 azok által kiadattak.

*) Gr. Mikó Erdély Történelmi Adatok II. kötetében kiadva.

4) Horányi: Nova Mem. 648. 1. — Munkája czime : Idea fíelüdvcum.

*) Katona Hist. Critic.

€) Jászai M. Nemzet Napjai a Mohácsi Vész után. 61. Budai F. Lex. I. Borsosnak írja, szintén P i s o-bői forditva.

ri Szirmay C. Ugocsa 144.

8) T. ott 126.

*) Szirmay C. Zemplin not top. 300.

50) Gr. Teleky Hunyadiak kora X1L köt. 365. 369. 411. 437. L

") Kovary Erdély Nev. Családai 270. 1.

504

Borzavieh — Bosnyák.

Borzavit'li család, Borzavieh István l. Leopold király által 1700-ban nemesíttetetfc meg; czimeres nemes levele Pozsony várme- gyének azon évben Somorján tartott közgyűlésében hirdettetett ki 1>.

Borzik csaltad. Zemplin vármegye nemes családai sorában áll *).

B(ka család. Hajdan Arad vármegye nemes családai között volt Bósa András birt Nemes-Vásáriban 1562-ben3).

Bosa család. Zemplin vármegyének armalista nemes családai között iratik -).

Bosnyák család. (Magyarbeli). Közönségesen Bosnyák Ber- talantól, állítólag Kázmér lengyel király hadvezérétől (Í 310.) eredez- tetik *). Lehoczky szerint Poroszországban busznicziBosnyákok voltak ö). Ha a névre (B o s n y á kj tekintünk, inkább lehetne eredetét Bosniából , Bosnyákországból származtatni , mert ha Lengyelországból eredt, valószínűbb, hogy Lengyel vagy Polyák, Rusznyák vagy Orosz nevet kapott volna.

Nevezett Bertalantól a családfa egész a kihalásig igy jő le :

Bertalan

fKázroér kir vezére)

1310-1367.

Tamás L380. ( Magyarországban)

Lajos 1422-1469.

János 1469.

András 102(5 .

— /< .i .»

Ferencz 1540.

I. Tamás (Kenderessy Mária)

11. Tamás

Fiiieki főkapit.

kir. f6asztalnok

1611-1631. (Zádory Kata)

Brigitta (Terszty ánszky Gáspár)

Ambrus 1559.

Xorponai kap.

í'Patvaróczy Anna)

(Lásd folyt, a kov, lopon\

Zsóíia Kata Judif Uwíik

f 1644 (X'erényi Ferencz) (Balassa Imre) ( Veszprémi piisp. )

(Wesselényi Fer nádcrné). \ 1644.

*) Pozsony vn,rm. levéltárában van az eredeti annalis levél.

2) Szirmay O. Zemplin not. top, 110,

s) Fábián Arad várm. 37,

6) Szirmay C. Zemplin noi topogr. 110.

*) Geneal. Autlient. N. 207. Mss. sat.

•) Lehoczky Stemm. Ii, p.

I

Bosnyák. 205

Ambrus 1559.

Korponai kap.

(Patvaróezy Anna)

Mint a tuba lapon látható.

A

r

látván Péter Magdolna Ferenci

^^ ^ ía^ ^ (D^lfÍ^ék

(Podoliában) (Erdélyben) (1. Vitkovics Istv. vrsoiya,

2. Bosnyftk András)

Bosnyák Mihály

a DessewfTí ezredben

szolgált.

Meghalt Sxicziliában.

— i

Anna Dóra Zsuzsa Horn Miklós

(Császár Félix) (Pistyék Ján.) (Sínkön György) (Valovits (Harmati

Józs ) Ilo. a)

I "— : 1

Imre f 1742. Illés

(Szép , vagy (nőtlen)

Széplaki Judit) f 70 éves

í korában.

— — - -* i

■ ■

Bora Ferencz Klára Anna Mária Kata Mária Zsuzsa Teréz *) sz. 170(). sz. 1702. (sz. 1711.) az. 1716. (sz.3 718.) Erzse sz. 1721. sz. 1724.

(Fábry '1. Pexa f (Mészáros f sz 1719. (Mészáros (Terebessy

Pál) Anna. MiK) (Mészáros Fer.) György)

2. Borcsiczky Márt.) Anna)

az első tói: Auna Róza Kata

(Járdánbázi (Vincze Pál) (Nagy Fer.) Kovács Istv.)

E családfa igazolására az idézett kútfőn kívül egyebet fel nem hozhatván, igy Bertalantól Ií. Tamásig a leszármaztatás erősítésre vár, innál inkább , mert Bertalan a törzs Kázmér király hadvezéréül Belüdux) iratik. Fia Tamás I. Lajos hadvezéréül , ennek fia Lajos Zsigmond király kapitányául ennek fia János1) Mátyás király kapi- ányaul , és ennek íia András II. Ulászló és II. Lajos király udvari iiubereül iratik, mire nyomokat történeteinkben alig találunk.

Ellenben történeteinkben említetnek Bosnyák családbeliek , kik

családfán nem láthatók. így 1526-ban él II. Lajosnak udvari embere

losnyák Antal (tehát épen az állítólagos Bosnyák Andrásnak

*) Ezeknek testvéreik még : "Dorottya, *zül. 1729. és László, kik lagnélknl "naltak el.

*í £nnek testvéréül tetetik Miklós is, földvári Benczés apát 1456-ban.

80$ Bosnyák.

kortársa), ki a mohácsi vész előtt Gömör, Torna , Borsod és Heves me gyekhez, egri káptalanhoz, s Bebek Jánoshoz levéllel küldetett '}.

Szintén II. Lajos korában élt egy Bosnyák Tamás, ki Bárdi Istvánnal egy török fogoly megvétele miatt összezörretívén , azzal pár- bajra kelt és eleset* íl>27-ben *).

Bosnyák Márton (szintén nincs a családfán) Szigetvárnál esett el Zrinyi alatt 1566-ban s).

II. Tamás , kit már gyermekeivel együtt történelmünk jól ismer, ágát magasra emelendette , ha az István nevű pap fiában ki nem hal. E Tamás szép vagyont szerze , 1614-ben szerzé kecskeméti birtokát magánvétel utján , mit Meki kapitány, és kir. fŐasztalnok korában ha- talmas foglalásokkal is szaporított 4). Meghalt 1635-dik év előtt. Ne- jétől Zádory Katalintól 5) született egyetlen fia I s t v á n 1635-ben esztergám! kanonok, 1640- ben egyszersmind pécsi püspök , majd vesz- prémi püspök; meghalt 1644-ben mint kinevezett nyitrai püspök 6).

II, Tamásnak leányai főrangú férfiaknak lőnek nejeik : Zsófia, Wesselényi Ferencznek (a később nádornak) lőn neje, meghalt 1644. april 28-kán. Eltemettetett Sztreesen várában ?). Kata Perényi Fe- rencznek, Judit Balassa Imrének volt neje.

Ezekben kihalt a magyarbeli Bosnyák család; mert a következő ágat nem látjuk ez előnévvel élni. A másik ág Ambrustól jőne le 8). Hogy Bosnyák Ambrus a XVI. század közezén élt , és főhádi ember volt, bizonyos 9). Nejétől Patvaróczy Annától gyermekeit látjuk a családfán. Két fia ágat nyújt le. Istvánnak ismét két fia ma- rad, mint a családfa megjegyzi Podoliában és Erdélyben. Leánya

*) Engel: Monumenta Üngrica 226.

*) latvánfi 1685-ki kiad. 70. 1.

8) Schwandtner Scriptor. I. 730.

*) Magyarország képekben. Szerk. Kubinyi Fer. és Vahot Imre. Pest, 1853. köt.

5) Más genealógián ezen lí . Tamás nejéül tétetik Kenderessy Mária iit én Tamás Ferencznek fiául iratik, mi a chronologiával sem fér meg , miután F •- r e n c z a XVI. , IL. Tamás pedig a XVII. század másod tizedében élt , igy egy század állna atya és fiu közt ; — valószínűbbnek véltem tehát a másik családfát, melyről e miénk adatik, elfogadni.

*) Memória Basilicae Sírigoníen. Pest) 1856. pag. 153.

1 1) Hormayr Mednyánszky Taschenb. f. vaterL Gesch. 1822 311. s kör. 1

") Ez ágnak eképen Ambrustóli leszármazását csupán e^y múlt század végéroli genealógián találom.

•j Forgách : Comment. 29.

BossÁnyi. 80j

Katalin szintén Bosnyák András nevűhez megy másodszor férjhez es ettől Mihály mint katona Szicziliában halt meg.

Ambrusnak van fia Péter is, kit azonban nem merek egynek tartan, azon Bosnyák Péterrel, ki az 1659-ki országgyűlésen a határ- vizsgalati választmány tagjául neveztetik ').

Ambrusnak fia Pere ncz is, kinek leányain kivül gyermeke M iklos, ki ismét ket gyermeket hagy. Illés nőtlenül hal meg 70 eves korában. Imre 1698-ki június 26-kán kelt össze Szép , máskép Széplaki Judittal, kivel Nógrád vármegyében Puszta Szántót örökölte Meghalt 1742-kifebr. 19-kén, kora 75-dik évében. Eltemettetett Ér- sekujvarott a sírboltban. Több gyermeke közül csak a következő hat alapított családot, úgymint: 1 Borbála, 2. Ferencz, 3 Anna Maria, 4. Mária Erzse, 5. Zsuzsanna, és 6. Terézia mint a családfa is mutatja. E hat gyermek utódai hat ágra oszták a pusztát, melynek az utódok leány-ágon máig is birtokában vannak *)

fezekben kihalt a Bosnyák család ez ága is.

Bos*á„ji c»al4d. (Nagy-bossányl és nagy-ugróczi , gróf f barof es nemes). Régi törzsökös család, mely a Divék ős nemzet- segból (de genere) származik több rokon-ágazattal együtt . Mint Írják % e nemzetségnek feje Divék az első megszálláskor

nyílra es Irenesm vármegye azon részén telepedett meg, mely Nyitra varatói éjszak felé a bérezek aljáig elterül. E vidéken épité Divék az első falut saját nevére, mely helység később mezővárossá fejlődvén

') 1659-ki LX. és LH. törv. ez.

z • » .?, .E '*Bármazá8 Bo*ayte I™--««1 , és az erre vonatkozó adatok e/rv - az

érintett bjrtokra vonatkozó újított pörből, melv tan jelenleg is folyik - » meiv

n*k igen külö„ös a tárgya. A múlt század végen Juhász JóLf kapitány, j£z'

t tr*k/megl1- m% febr 28" kora 6°) «*« B««y*k Annatói szü eie.tl örökösödés, port inditafölebbihaC testve/ ellen , azíigényelve, W anyt Bosnyák Anna B Imre Ipám™ ™l* s ^t i ■ . ' ' "uKy anyja

m-írkaná l„w 1^., Ap0r* me«nycre. éa a puszta hetedrészét «.f»t"^ lftll , ra0*uJ,tát»PÖrí, melyben eredeti oklevelekkel tanu-

Ádám n.je „ e m Bosnyák Imrének Szép Judittól való leánya volt hanem szin- ntwTtT "*? ÍdÖSb BOS"^k Mitüynak Szomithalyi i TP D; - AdT Z^T "Öle,6ett 'e,U,y* V0"' ^"^-ki febr. 26-án ve4n4öUuUáSz Adán, Különben ez idősb Bosnyák Mihály U Érsekújváron lakott és ez An«

GeseiüL^rrhfg.^ar * Me<?nyáj,iaky ***** <• "^

308

Btossányi

két részre oszlott, egyik része egyházas, a másik vásáros D i v é k nevet nyert. Divék utódai később több ágra szaporodva } külön külön családokat alapítanak. 1277-ben élt B a r I e u s mester, Divéki B a a n- nak fia, kinek és Budimér, Jaroszló és (xergely testvéreinek részére IV. László király Bassán (Bossany) földet, melyet cseréltek, megerősité, ugy nagy bátyj oknak Cozmának gyermekei részére *)> és igy Barieus Bossányfcs vidékét nyervén birtokába , alapitója lőn a Bossányi családnak. Ezek közül egyik (1300.) Újfalut épité, ée utódai tŐkésujfalusi Ujfalussy a k-nak neveztettek. — Ismét a Divék nemből egy másik István (1250,) nevezetű, törzse lőn a divék-uj falusi Ujfalussy és a Rudnay családnak. — Di- véki Tamás az úgynevezett fogatlan, megtartá a? Ősi nevet, és alapitá a máig élő D i. v é k y családot. Ugyanazon nemzetségből W i- k o w ősatyja lőn a B e s z n á k 2j családnak , E 1 1 e u s 3J pedig * Csermeny családnak. Végre szintén a Divék nemból ered Fal ko- rner, kiaMajthényi és Mottesiczky családokat alapitá. Leg- végül pedig szintén e nemből szakadt a P r i 1 e s z k y és T u r e s á n y i osalád is,

A Divéki nemzetség 1348-ban ■) osztozott meg.

E rokon-családoknak (mint Bossány, Uj- falussy, Rudnay, Prile3zky, Majthényi stb) többnyire egyenlő a czimerük, s csak a czimert ujittatott család-ágaknál különbözik , rendsze- rint szaporítva. Ez ősi cziraer kék mezőben egy terepélyes fa alatti medve, fölötte csillag és hold ragyog.

Az előszámolt családok tovább fejlődése történeteit az illető czikkekre hagyva föl , itt csupán a Bossányi család lesarjadzását keli kö- vetnünk. A mily régfi5) szétterjedt nagy csa- ládot képeznek máig a Dcssányíak, annál inkább

*) Fejér Cod. Diplom. lom. V. toI. II. 403.

2) £ származásnak megemlítése a Basznak osalád ismertetésénél véletlenül kimaradt.

3) Masnit e* Elletw fiától Elias (Illés-) tol szárraaztatik a Bossány osalád is. Geneal. authent. Mss. tom l

*) Fejér Cod. Dipl. tom. IX. voL I. 615. - Budai Fer. Lex I.k. Bos- sány Domokos h 1228-ban Szörényi bánnak írja. s) Fejér Cod. Dipl. tom. V. vol. II. p. 403.

Bossányf.

tOi

sajnálnunk kell , hogy egy teljes családiát nem mulathat unk föl, és csak összefüggés nélkül szakadozott genealógiai töredékek által mutat* hatjuk föl azon jeles férfiakat, kiket időnként a hazának termett e család.

E családfák egymásután megszámozva igy következnek r

I. tábla1): Bossány Kristóf

L Gábor ^

I. Imre

Ábrahám. I. Dániel, 1. Mihály. X £_

II. Mihály

II Imre

L. Ádám 1681. nyitrai aligp.

II. Ádám

I. Sáudor

I. Menyhért. I. László. I. Gáspár.

r

III. Mjhály

í. Péter. I. József. IV. Mihály. II. János I !

Antal Pál

II. Gáspár

- — . — <•■

I. Fereucz

IL Dániel.

I. Jánof. * ,

Lajos

II. Imre.

I. Imre

alorsz. biró

alfcir. helytartó

1770. — gr<if.

(Korlathkeői Eva)

Róza Julianna

(apácn f 1806.

N.-Srombat) (Gr. Festetich Pál)

N. (Motesiczky Pál)

E táblázat élén álló Kristófnak korát sem ismerjük ; és mint mégis észrevehető « ez ágazat sincs a jelenig lehozva , hanem e század elején megszakad

Ez ágnak legnagyobb embere I. Imre volt, már 1751-ben Nyitni vármegyei követ, 17ft0-ban ugyanott alispán, később alországbiró, 1770-ben már aikirályi helytartó, végre gróf^). Azonban ágazata leányaiban kihalt. Leányai közül Julianna gróf Festetics Pál özvegye 1805-ben halt meg Huszonöt évvel előbb pedig Mária Terézia király- nőnk e hölgy karjai között adá ki leikét 3)

Egy másik töredék szerint Imrének a grófnak testvére lett volna Károly is , kinek három leány a maradt , úgymint Borbála Gyurcsányi Jánosné ? Krisztina Szent-Iványi Jáno3né , és Mária gr(j Majláth József né.

*) Geneal. authen. Mos. tom. I.

*) Lehoezky Stemm. I. 167. lapon 172S-r* tesii Imre grófságát, de ez sajtóhiba, valószínűbb, hogy 1732-ben lett gróffá

3) L- gr. Bossány i Julianna halálára „Ep i ce d i um" ez'un alatti ver sekei

u

210 Bossányi.

Ugy látszik e családfán ÍII. Mihály azon BossányiMihály, kinek Burián Mária volt neje, s kinek Péter fia Luby Zsu- zsannának volt férje. Ennek üa József 1741-ben Nyitra vármegye követe.

Ugy azon időben élt Bossányi Gr y ö r g y , kinek bitvese Burián Kata, fia pedig ismét G y ö r g y.

Egy másik töredék-genealógia a következő *) :

II. tábla.

Bossány Mátyás

1561-ben.

(Csery Kata)

I T~* -»

János

P— -/* 1

János Sandrin Márton

Anna (a XVII. században)

(Dombay Pál ír)

E családfán Márton valószínűleg azon Bossányi Márton, ki 1611 -ben Bars vármegye szolgabirája volt*).

Ismét egy másik ágazat töredékes kimutatása 3) imez :

UI. tábla.

Bossányi László (Akács Teréz)

Francziska András

(Bossányi Tamásné) ' ^^" '

Terézia (Poor Jánosné) (Apagyi Antalné)

Egy terjedelmesebb ágazat — melynek összeköttetése a fölebbiek- kel elégséges adatok hiányában el nem dönthető — következőleg •) sarjadzik le :

') Kir. táblai porben használt genealógiáról.

2) 1611-ki eredeti oklevelén aláírva.

*) Deméndi Theszéri-féle pörben.

*) Deduct, Tab. Mss. Mus. fol. lat. 213. sz. a.

Bossányi. 211

IV. tábla.

Bossányi János (Zeleméry Kata)

.A

f

I. Mihály Ilona János. 1619. Anna

báró 1610. (Bodorfalvi (1. Béganyi Dóra. (Loverkovics

| Baranyai Gásp. 1651.) 2. Lökös Julianna) Horváth György)

i r ■ 1 i 1

Idósb László báró. Judit Erzsébet

(1. Sz.-Iványi Magd. (Révay Dani) (Go3ztonyi Miklósné)

2. Nyári Kriszt.)

i " 1

II. MiLály. 1. Miklós

(Mocsáry Jud.)

II. László Krisztina

(Révay Erzs.) (1. Szemere György.

r~ü"5iüwP ííiT" 2- °«Uk Gr**y)

septemvir 1760. (Tarródy Istv. ) (Korlátkőy Júlia)

i f •

Julianna

gr. Révay János Özv.

1776.

Ug7 látszik , e táblázat élén álló Jánosnak fia János az , ki 1 604-ben a határvizsgáló 7 1608-ban pedig a harrainczadi vám igazí- tására rendelt országos bizottmány tagjául neveztetik \). 1618-ban is Bossányi János Nyitra vármegye követe volt2).

I. Mihály 1 635-ben Bars vármegye alispánja , báróságra emelte- tett — Lehoczky 3) szerint 1610-ben, de az évben valószínűleg hiba van. 1625. 1630. 1635-ben követ az országgyűlésre 4).

A bárói ág II. Miklós septemvirnek Julianna nevű leányában özvegy gróf Révay Jánosnéban fogyott ki , kinek fölperessége alatt in- díttatott 1776-ban azon — úgynevezett Bossányi hires pör, mely a hajdani lindvai Bánffy örökösök részéről a Belatinczi stb. urodalmak iránt berezeg Eszterházy stb. ellen emeltetve , száz meg száz beavat- kozó családot tartalmaz.

E családhoz tartoznak még a következők is: Boldizsár 1622- ben követ a soproni országgyűlésen , az akkori ellenzék élén álló fér- fiaiból, kinek szállásán szoktak volt előleges tanácskoznia nyok tartatni 5).

*) 1604-ki XV. — 1608-ki XII törv. oz

*) Lehoczky Steram. I. 200

*) U. ott 167. 1. — ügy látszik 1610-nél később lett báró.

*) 1626-ki XXIII. 1630-ki XXVI. 1635- ki LVI. törv ez.

5) Diarium Comitiorum anni 1622. Mss

i ZIZ Bossáayi,

A?, előadott táblázatokhoz adandó a következő *) ia

V. tábla.

Bossányi Péter

'""György 1661. 68^

János (Ottlik Bora)

Eszíera (Raszlaviczy Fer.) 1721.

Az összefüggést — mint emlitok — nem tudhatva említendő meg : Bossányi Mihály, B. Ferencznek fia, ki ELnt vármegyei Nagy- Varsányban telkét 100 forintért 1618-ban zálogba adja Lipthay Imié- ivek a).

1629-ben Bossányi Lajos és Ferencz ugy is mint test verőknek a meggyengült elméjű B. Lászlónak gyámjai Nyitra vármegyei Széczi részüket zálogba adják Pestvármegyei György Özvegyének Lip- thay Erzsébetnek 3).

1681-ben Bossányi Gábor Nyitra vármegyének követe, ugyanaz 1715-ben és 1722-ben is *). Talán ugyanaz, ki 1704-ben Rákóczy hive, és Bercsényi főhadvezér titkára azon évi sept. 30. Sempte várából ir levelet, és ki a nagyszombati ker. tábla elnöke volt. Gábornak Gábor nevű fia előbb Benczés szerzetes , 1745 ben Modoron lakik

Bossányi Ferencznek Péchy Zsófiától két gyermeke volt, ugy mint Ferencz Bihar vármegyei főjegyző, főbíró, és 1764-ben ország- gyűlési követ, kinek Kóji Comáromi Juliannától született fia atyja volt Kazinczy Józsefnénak, Es Bossányi János cs. kir. kapitány.

Tudós szerzeteseket is mutatott föl a család. Bossányi András jesuita volt Nagyszombatban. 1708-ban egy latin munkát irt 5).

Bossányi Szerafín 1764 — 1767 ig több vallásos munkát nyoma- tott «).

Bossányi Farkas szintén jesuita es iró, meghalt 1726-ban7).

') Bossányi- féle pör 508. lap.

2) Sz. Bencdeki Conv. Protiioc. K. pag. 32.

*) U. ott Fasc. 114. Nro 6.

*) Lelioczky Steirnn. I. 201 .

5) Horányi Nova Memória. 570.

c) Ugyanott 57L

7) Ugyanott 575.

Bassaldl — öetfc. %Yé

Végre e családhoz sorozandók a következők is

Bosróiiyi Elek

(Motesiczky Teréz)

r— " 1 '

Elek

látván

Bossányi Ferencznek M&jthény Júliától gyermekei : J u d i t és L 5 r i a c z.

Bossányi Istvánnak első nejétol Pongrácz Annától gyerme- kei: János, Ferencz éí? Ignác z. — Második nejétől báró Ré- vay Charifastól Simon és Anna e században.

A legutóbb emLiiett Simon előbb Nyitra vármegyei alispán, jelenleg Hont megyei cs. kir. főnök.

A család számos tagjaiban él napjainkban is.

BossoldS csaf&dL Hajdan Bihar vármegye nemesei közé tar- tozott, 1552-ben Bossoldi Pál birt egy portát sz. János Ugrán *).

ISosváry c*al4d. Bosváry Kata V&rsay János özvegye tiltja anyjáról való nénjét Berky Borbálát nyényei Laka Benedeknek Özve- gyét, nehogy ez Hont vármegye KŐkeszi réyzbirtokát Dubraviozky Mihályra átruházza 1542-ben *}.

Botn család. Heves vármegye nemes családai sorában említi n&rét Fényes (xeographiájában,

SSoíÁr család. fCsik-Taploczai). Fel-csikszéki székely család. C3Ík-taploczai Botár Mihály hites ügyvéd 1815-ben3). Ugyanakkor az erdélyi kincstári kormányszéknél József irnok. 1853-b»n élnek , és Cbik-Taploezán birtokosok Botár Elek, Botár László 4).

Botassy esalikd. 1552-bea Botessy Márton bírt Bihar vár- megyében Szépiákon *).

Holfo család. (Bajoai). E család eredetét is, mint több másét homály födi. Kéza Simon krónikájában a jövevény-nemzetségek sorá- ban említ lebényi Pot vagy B o t h •) nevűt, de liogy ettől származót* volna a bajnai Both család, állítani nem merném. Különben is a Both név (Boté) németül követet, hírnököt jelelvén, Lazánk történeteiben az

*) Biclek Majoréi Ilaiíg. 126.

2) Sz. Benedek; Oonvent Fása 45. Nro 37.

3) Székely N^tus. GanstitatSoji 27„ láp.

*) Benkő Károly Caik, Gyergyó «tb. 18. 1. *) Bíelek : Majores Hwig. 147. L

'; Magistri Simooia de Kéz& : De Originibns e t Gestis Hcn* gsrornra L i h r i duo. Jos. Podhracaüsy Baiae JS33. p. 80.

S14 Both.

Árpádok alatt több ily névre találunk j anélkül . hogy azáltal az ily- nevüek között rokonságot kellene keresnünk. Both 0 névre találunk már Kálmán király idejében is, ki alatt és által Both Benedek bizatck meg 1114 ben a világtalan Almus herczeg megölésére. Azonban a bajnai Both család őséül ezt sem igazolhatni semmi adattal 3).

A bajnai Both családot legelőbb Mátyás és II. Ulászló ki- rály korában látjuk fölemelkedni.

Bajnai Both András Mátyás király hadvezére , kit a nevezett ki- rály 1488-ban a pártos Viktorin ellen küldött. Ulászló alatt szintén főember, és az 1496-ki amnestia egyik hatályos eszközlője. 1498-ban banderiumos ország-nagy 3). 1504- fjen Dalmát-, Horvát- és Tótor3zág bánja Balassa Ferenczczel , jelen volt az 1505-ki rákosi országgyűlé- sen is 4).

Bajnai Both János Belgrád vára egyik kapitánya, 1521-ben a várat föladni kényszerülvén Szolimánnak , a várőrséggel együtt ő is feikonczoltatott 5).

Egy másik Both János Illíria kormányzója, horvát- és tótországi bán, 1493-ban Brinia vár védelmében az ellenség golyója által veszti életét «).

Both István (valószínűleg szintén bajnai) II. Lajos király- nak küldötte Lőcse és több városhoz hadi segély végett 1526-ban a mohácsi csata előtt *).

Both Gáspár Kanizsa táján bírta Szent-György várát , melyet 1566-ban a berzenczei törökök ostrom alá fogtak, de Gáspár a kanizsai kapitány Tahi Ferencz segélyével azt megvédte 8).

') Xratik különféleképen, majd B o 1 1 , majd Bot. sőt P o t-nak is.

2) Bott nevű család re' szokásos modorában a „Trophaeum Estoras" is közöl egy koholt hosszú nemzékrendet a többihez hasonlóan a XVII. században magba szakítva. De e leszarni azt&tás az első pillanatra mindenki előtt kimntatja valótlanságát.

a) 1498-ki XXII. törv. ez.

*) Jászai : A Magyar Nemz. napjai a mohácsi vész után* 156. lap.

5) Tubero Schwandtnernél II.*374. 3~f>.

•) Istvánfi 1685-kí kiad&fc 19. lap. Ratikay Mem. Regnm et Bánomra 107. L Lehoczky szerint Ste ^«m. II. 66. neje Csapy leány Csapy András leánya.

''; Engel : Móniimén ts.

*) Istvánfi 1685-ki kiadás 322.

Both - Botka. 213

A már emiitett bajnai Both János belgrádi kapitánynál test- vére *) volt bajnai Both Imre, ki ily családfát alkotott 2) :

Bajnai Both Imre

Ferencz r

György Katalin Dorottya

szül. 1508. szül. 1509. (nebojszai Balogh Ferenczné)

Ferencznek nejéül Batthyány Boldizsárnak leányát irják 3). Fia György 1508-ki sz. György nap előtti hétfőn , Katalin pedig 1509-ki sz. Demeter ünnepe előtti csütörtökön született *). Dorottya a harmadik leány-gyermek nebojszai Balogh Ferenczhez ment férjhez, ki után leány-ágon a Mednyánszky, Osztroluczky, Go3ztonyi , Nozdro- viczky, Podhorszky stb. családok jőnek le. György és Katalintól pedig a gróf Sándor család is származik , ki jelenleg is bírja B a j n á t * és szintén előnevül viseli.

Arad vármegyében is találunk e családnévre. Both Bálint 1550-ben Arad várraegye főispánja volt 6).

A család c z i m e r e egy nyíllal átszúrt kar , melynek elvágott tövén korona nyugszik. Fölötte csillag ragyog 6).

Both család. (Bothfalvai és Hrabólczi). Hogy ily előnevü család is létezett , mutatja bothfalvai és hrabólczi Both István, ki- nek 1354-dik táján neje Lesz te meri Sára volt 7)

Botlia család. Hajdan Bihar vármegye nemes családai kö- zött állt. Botha Simon 1552-ben bírta Bakon) át 6).

Botka család. (Szántói és széplaki). A régiebb családok egyike. Eredetét Szántói Botka mestertől veszi , ki í. Lajos király ko- rában élt.

') Lehoczky Stemm. II.

2) Wagner Tabelláé geneal. Ma.

*) £ munka I. köt. 240. lapon Batthyány Farkasnak leánya Zsófia íratott Both Miklósáénak , de nem Fereucznének. — £ Ferenczet Lehoczky Uug var- megye főispánjául irja (Stemm. II. 66 ) de a főispánok soriból maga is kifelejti. (Stemm. I. 158. L)

*) Naplói jegyzet latin nyelven , mely — Ha jól emlékszem — az üj Ma- gyar Múzeum 1852—53. folyamában közöltetett, (jegyzékemről lemaradt a forrás megnevezése).

5) Fábián : Arad várm. 194 lap.

•) Lehoczky Stemm. II.

*) Wagner Mss. tom. LXX. p. 1S6.

") Bielek : Maiores Hung. 152.

216

Botka.

Ettől igy hozza le magát a család !) :

Szántói Botka mester

Miklós.

Mihály. 1414.

Orbán-

György 14U.

János 1443.

Benedek.

Péter.

János

István 1414-

Péter 1443.

I. István

1414.

* _,

I. László 1443.

Péter 1414.

Dávid

I. Ferencz 1525-40. szántói előnevu ág.

J. Imre 1547-71. ' (Szalay Kata)

II. István 1548. széplaki előnevü ág.

II László 1548

llí. Ferencz 1589. (Csemetey Bora)

Katalin 1665 (Pográayi János)

'Bálint

1754.

wef. Miitály

III. István IV. István 3 660.

II. Ferenez 1562.

(lvánchych Magdolna)

széplaki ágazat.

V. István 1596.

n - icoa in no (Kutasy Borbála) György lb94. 1/08 , i* — - —

(Sidó Mária) Magdolna. ML László

alispán, f 1846.

János

IV. László (Gyárfás Kata)

V. László (Gosztonyi Jozefa

Mihály alsz. bíró 1844. (Zala és Somogyban)

Pál sat.

I. János 1596.

(Berhidai Huszár Kata)

______ — A __

(Gazdag ( V a&uinyei IV. Ferenez

1630.

zalai követ

1647.

és alispán 1653.

(Quakhoda

Anna Mária)

Fülöp) Erzse)

István

(Árvay

Judit)

János

1727.

(Kisfaludy

Rozália)

Zsigmond 1739

Zsófia (Koithay Lászlóné)

István.

Tivadar.

követ

Péter. Bál ii. t. Sándor. László.

f

A_»-

Mihály. János. László. V. Ferencz 1680.

T f f (Babocsay Magdolna)

■«■■-■

Klára. Pái f Ádám

1711. ki vég. 1708.

Rozália f I . Herczsgh 2. Sarko letv.)

Anna Mária. (1. itaikay Fer. 2. Bezerédj Imre)

z s) A család által beküldött genealógián. Találtatik e családfa Geneal. Authent. Mss. íol. tat. Nro 207. tom. II. is. I)e a kettő között lényeges különb- ségek vannak, és össze sem egyeztethetők. Itt a t. család alfa! kozlöttliöz tartom magamat, — Némelyek e család ősei közé soroznak Rasziaa, vagy fi u s i n a és Keresztúri előnévvel (praedicatummalj élő Boti a-kat is. De ez nagy tévedés, és már a múlt században valószínűleg a név hibás olvasásából szárma- ■- »tt. ARatzinaról (és Keresztúrról) elönevét irt családneve nem Botka, hanem Bochkay (Bocskai). Nem említve erről többek közt Rattkayt (Me- mória Reguni et Banorum 102. lapon) ki raszinai Bochkay Pétert 1476-ban al-bánnak írja, ugyanez kitűnik hiteles oklevélből is, mely közölve van gr, Teleky ,,H nayadiak kora1,4 czimü munkája XII. köt. 353. lapján. Lásd egyébiránt erről ezen munkám II. köt. 132. lapon a Bocskay család ismertetését.

Botka *t*

E nemzékrend — mint a családi közlemény megjegyzi — több rendbeli táblai perben (t725- 1780-ig) a királyi ügyész részéről is törvényes hitelességűnek van elismerve.

A család-törzsnek Botka mesternek fiai magvaszakadás esetére a kölcsönös örökösödést fentartva 1414-ben osztoznak a vasvári káptalan előtt ősi javaikban , úgymint Somogy vármegyei Szántó (most Szántód puszta) Széplak, Endréd, továbbá Balosaj, Cseke , Kopács, Mankósftfide (később Botkaháza, most Tüskevár) (puszta) és Lepsény helység és pusztabeli birtokaikban ').

A család Dávidnak (kinek nejéül Gérczey Veronika 2) iratik) gyermekei által több ágra oszlik. EL László és í. István 1548-ban ismét a vasvári káptalan előtt Öröklést szabályozó szerződésre léptek. II. Lászlónak — ki szülőföldén maradt, — ágazata állandóan széplaki elő- nevet használt. II. István a Dunán inneni vidékre költözött, de ága szintén leginkább a széplaki praedicatum mellett maradt. I. Ferer.cz ágazata leginkább csak Szántóról irá magát.

Kövessük legelsőbben is II. László ágát. Ennek unokája I Já- nos nőül vévén berhidai Huszár Péter pápai, utóbb karánsebesi vár- kapitány leányát Katalint, alapját veté meg azon nagy birtokoknak, melyeket fia IV Ferencz , és unokája V. Ferencz nevezetes tömegre szaporita. IV. Ferencz Zala vármegyének 1647-ben követe, 1653- ban pedig alispánja volt. Fia V. Ferencz Pápán , majd a tolnai kis várban lovasok hadnagya volt. Ez a szomszéd török bégekkel béke ide- jén bizalmas viszonyban élvén , innen történt , hogy mig mások Ősi ja- vaikat odahagyva bujdokolni kényszerültek, ő ősi javait is kezénél tart- hatá, és a raenekvŐktől és török spahiktól is tetemes jószágokat szerez- hetett. Három fitestvére elhalván a szép atyai javak is mind reá ma- radtak, így lett egyedüli ura az 1680— 1683-ki osztály-levelek szerint Ráczság és Baranyaság tartomány-czimen nevezett uradal- main kívül Zala , Vas, Somogy ?s Veszprém vármegyében huszonkét falu- és pusztának. Tolna varmegyében pedig harmincznyolcz egész falut és pusztát valósággal birtokolt. De e birtokok gyermekei kezeik- ről csakhamar idegenekre kerültek. Azon időben felállván a neoquisticai Comraissio Bécsben, V.Ferencznek özvegye és árvái is ez elé idéztettek. A megrettenés és a rósz tanács , hogy a Commissio alatti javakat be-

») Családi adatok.

*i Geuea). Autóién. Mss. Totn. II. hol azonban ugyanez , Dávid atyjának Lászlónak is nejéül iratik.

21* Botka.

folyásos nagy uraknak adják el , — vesztükre lőn. A Tolna vármegyei 38 falut és pusztát, — melyekből (mint iratik) jelenleg a simon tornyai, högyészi és kölesdi stb. uradalmak állanak , gróf Sinzendorf Weickard Venczelnek 1700-ban a győri káptalan előtt 10,400 f. egyrendü, és a Pálfalvi malom fejében 1350 for. , Összesen 11,750 frtért örökösen felvallák. Ugyanazon alkalommal a még fölmaradt két pusztát : Var- s á d o t Székelyi Istvánnak 200 frt , és P é 1 y t Hanoldt Jánosnak 300 forintért vesztegették el. A vagyonbukast egyéb is követte '). V. Fe- reneznek fia Ádám Rákóczy hive volt, később sógorával Bezerédj Im- rével elpártolási gyanú alá jővén , elfogatott , és azzal együtt Sáros- patakon a kuruezok által kivégeztetett 1708-ban 2). Ádám egyetlen leánya először Herozegh N. , másodszor Sarko István neje lőn. Ádám- nak testvérei; Pál 1711-ben nőtlenül , Klára pedig hajadonul haltak el. (Mária másodszor Bezerédj Imre neje volt). így a királyi ügyész a férfi-ág magszakadása czimén a még kezeiken lévő ősi javakat : Szép- lak , Botkaháza , Endréd és Lepsényt is elfoglalván , ezek Dőry *) és gróf Nádasdy családoknak adományoztattak. így — a török időkben annyira virágzott -- ágazat a XVIII. század közepén nevét is sirba vivé.

IL Ferencznek másik fiától V. Istvántól lejövő ágon János a Kisfaludy Rozália férje , 1725-ben indított táblai perben megczáfolta az igényelt magszakadást , bebizonyítván (mint a családfán látható) az 1414-ben osztozóktól törvényes leszármazását. 1727-ben a királyi ügyészszel perszüntető egyességre lépvén , mely által joga és leszár- mazása elismerve lőn , — a peres jószágok fejében hatezer forintot fo- gadott el, és nyomban ennek alapján, egyesülvén a szerencsétlen Ádám leányával Rozáliával, és Anna Mária fiaival a Bezerédj ékkel, több rend- beli táblai pert indítottak meg az ősi, és kivált az 1700-ban örökösen fel vallott tolnai birtokok iránt , de sikeretlenül. E Jánosnak Zsigmond fiától származnak a mostani Dunán túli Botkák.

Visszatérve a családfán álló Dávidhoz , ennek másik fia II. Ist- ván alapitá a Dunán inneni ágat , mely előbb Pozsony , majd Bars vármegyébe szakadt. II. Istvánnak unokája TV. István gróf IUyés- házy György bandériumát vezényelvén , a gróf Souches tábornok aján-

m . ii .. ^

*) Családi adatok.

*) Csécsy Memorialéja az 1843 -ki országgyűlési Almanachban. 8) Geneal. Áuthent. tora. II. Babocsay családfán.

4) K i s-K eszi és Lepsényre nézve Dőry László beiktatásának 1711 ben ellentmond Botka János egy jegyzékem szerint

Bottka. t19

latára a lévai ütközet után , melyben vitézségével érdemeket aratott, 1666-ban a kis-tapolcsányi és hrussói vár al -kapitányságával jutalmaz- tatott meg I. Leopold által. Vére Bálint (ki a családfán nincs) a szeredi erőd parancsnoka , mint török fogoly az érsekújvári sánczokban gúzszsal fojtatott meg. IV. Istvánnak fia György Fálffy huszár ezre- dében a rajnai háborúban részt vévén, 1694-ben franczia fogságba került , de a fiatal zászlótartó Ötvenöt huszárjával keresztül vágta ma- gát Mastrichtig , és Metznél a szövetséges hadsereghez kapcsolódott. 1708-ban a pozsonyi királyi önkényteseket a kuruczok ellen vezeté, és jutalmul a botfalvi, galantai és névedi jószágokat kapta. Egyik fia

IV. László Pozsony megyéből Bars vármegyébe , testvére Bá- lint pedig Zala vármegyébe költözött , hol mindkét helyen utódaikban fenmaradtak. IV. Lászlónak Gyárfás Katalintól fia V. László ennek Gosztonyi Jozefától a családfán látható több gyermeke maradt, kik közül Tivadar Bars vármegyének 1839-ben főjegyzője, az 1843/4-ki és 1 84 Vg -ki országgyűlésen pedig követe volt. Irt munkát: De Duellig. Testvére Bálint azon vármegyének 1839-ben al-ügyvéde.

A Zala vármegyébe visszaszakad t Bálintnak fia József azon vármegyének 1835 — 1837-ig választott első alispánja. Testvérének Mihálynak unokája Mihály ugyanott 1844-ben aiszolgabirói hi- vatalt viselt. Ennek testvére Pál Somogy vármegyében alszolgabiró 1843-ban.

Somogy vármegyében Botka Antal 1843-ban fŐ-ügyvéd.

Bottka család. (Részegei). Szathmár vármegyei család. Bottka .András Szathmái vármegyei Részegei pusztában birtokrészt kap királyi adományban 1465-ben Rezegey B&lás magvaszakadtán *). Ugyanazon évben Bottka András azon vármegyei Bervei (most Borvély falu) részjószágra nyer királyi adományt *).

E század elején (1810.) azon vármegye Vetés és Nábrád hely- ségben bir, és az utóbbiban lakik Bottka Lajos. Ugyanakkor azon vármegye Endréd helységében pedig birtokos Bokor Zsuzsanna Bottka Menyhértné 3).

Bottka család. (Lasztóczi). Zemplin vármegyei Lasztócz helységről irja előnevét , és ugyanott és Barancson c század elején is bir*1).

J) Szirmay : Szathmár várm. II. 28. L

*) Ugyanott 60. 1.

») Ugyanott 30. 135. 231. 1.

*) Szirmay C. Zemplin. not topogr. 106. 236. 269. L

£30 Bottka - Botos.

Boti ka család. (Oroszfalvi). Nógrád vármegyei Nagy-Oroszi (hajdan Oroszfalva) most mezővárosban is voít Botka nevű család, mely megkülönböztetés végett a többitől Oroszfalv a-ról nevezte- tett *). Nagy-Orosz iból az armalista nemesek (mert ilyek voltak) a kuruez idők után , miután a nevezett város gr. Stahrembergnek ado- mányoztatott III. Károly által, földesúri hatalom alá jutni nem akar- ván, elszéledtek. Ezekbői volt Botka Pál , ki 1722-ben Tisza Yafkony- ban lakott, és pecsétjén (melyen P. B. áll) ily czimert használt : a paizs- ban kettős farkú oroszlán áll , első jobb lábában kivont kardot tartva, ugyanaz emelkedik ki a paizson nyugvó sisak koronájából is *).

Ha nem tévedek, e családból volt azon Botka Jakab is, ki Nógrád vármegyében az 1755-ki sept. 15-ki inve3tigatiokor Hont vármegyétől azon évi aug. 7-kén kelt nemesi bizonyitványnyal mutatta be nemes- ségét 8).

Botka család. (Máskép Viitcze). Lásd Vincze család.

Botliond. (Thóldi) A XIV. században Thóldi Bothond birfca Zemplin vármegyében Berethe , Lázony , Lask és Mihály helységeket, de Bothondnak fia Péter 1324- ben mind ezeket hűtlenség bélyegén elvesztvén, a Mónaki család kapta kir. adományban 4). Azonban valljon itt a Bothond keresztnév családnévvé alakult-e már? ez egyes adat- ból elhatározni nem lehet.

Botló család. (Királyfiai). Pozsony vármegyében a Csalló- közben Király. fián a Botló család régi adomány jogán birtokos jelenleg is a báró Jeszenák családdal s).

Botos család. (Leszteméri, máskép Jenkei).. Történeteinkben több B o t o 3 1 találunk. így 1430-ban Zsigmond király alatt Botos fiai száz lovast állítanak ki 6).

A XVI. században Botos Péter Zrínyi alatt Szigetvár védelmé- ben esett el 7).

*) Geneal. Antiién. Mas. tom. II az idézeti Szántói Botka családdal egy gyökből vau eredeztetve, azonban valószínűleg hibásan.

2) Eredeti oklevél.

a) Azon vármegyei jegyzőkönyv.

*) Szirmay C. Zemplin not top. 89. 370. not kist. 16- Az oklevélben Pelrus filius Bothond de Tkóldi-ntik i ralik.

5) Csaplár B. ur értesítése szerint.

•) Fejér Cod. Diplom. 258. lapon. Ugyanott a 284. lapon hibából áll fííii Boros, — filii Botos helyett.

') Schwandtner Scriptor. í, 730, 1.

Botos — Botskér. 221

» Aleszteniéri Botos család Zeroplin vármegyében birto- kolt, hol azonban leszteméri Leszteméry (vagy Lasztaméry) család is virágzott.

A leszteméri, máskép jen kei Botos család nemzékrende néhány nyomon igy ágazik le J) :

Lesz teméri. máskép jenkei Botos Sebestyén

Jenkei Botos Marson Katalin

1 László ' (BanocziMátyásné)

(Újfalui Orsolya)

i ; — A '■ 1

Poteniiana Dorottya Anna

(Beregnyei Mihály) (Vay Demeterné) (Bajori Lenárdné)

E szerint e Botos család harmad izén fí-ágon kifogyott. Az utolsó izén Annának férje Bajory Lénárd Bajory Jánosnak Tibay Veronától való fia volt. Tibay Verona pedig Tibay Lászlónak leánya 2).

Botos család. (Tompái). Székely család. Botos Imre 1703- ban marosvásárhelyi várkapitanynyá tétetett3). Botos Elek 1815-ben Maros-széknek gál falvi járásában dulló. A közelebbről elhalt Sámuel Maros-szék főjegyzője volt. Fiai vannak 4),

Botos család. (Garai). Ily előnévvel említtetik Botos An- drás, Albert király özvegyének Erzsébetnek híve 1440-ben. Ugyan- azon évben részt vett az Ulászló elleni ütközetben Szegszárd és Buta- szék között.

Már előbb előnév nélkül találunk Botos névre. Jgy Botos Domokos, ki Harapk Miklóssal 1388-ban a Zsigmond ellen pártot ütő Korpád Jánost elíogá.

Botosán család. Nemességet nyert Mária Teréziától 17G2- ben. Czimere kék paizs melynek aljából fölfelé fehér és vörös koczkás kúp emelkedik föl A paizs jobb oldalán oroszlán, a bal oldalon párducz áll, egymással szemközt. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar nyugszik, kezében nyilat tartva, melynek tolla vörös. Foszlad ék jobbról arany-kék. balról ezüst-kék 5).

Kolskór család (Tusnát-Szwedszegi). Székely család Csik- székben, hol többféle előnévvel élt ilv családra találunk, 'mint a delnei

*') Wagner Mss. tora. LXX p, 188.

*) Ugyaaott

8>> Cserei Mihály Históriája 324.

*) Kovary Erdély nev. csaiádai 257. I«

*) Adaini Scuta Geutil. I.

ttz

Botskor — Bottyán.

Bocskor (1. ezt mai helyesírással Bocs kornak irva). — Tusnád- Szeredszegi Botskór András 1628-ban alcsikszéki alkirálybiró volt 5). Botskor család. (Csik-szent-mártoni ). Mind ez , mind a fö- lebbi , ugy a delnei (lásd itt 135. lapon) Botskor család csikszéki székelyek , és igy valószínűleg eredetileg egy törzsnek sarjazata. A csik-szent-mártoni Botskor2) családból Antal 1815. 1818-ban esik- széki ülnök, István levéltárnok ugyanakkor, Ádám ügyvéd ugyan- akkor , Mihály kincstár ügyészeti protocolista. Jelenleg L á z á r csik-szent-mártoni birtokos 3) , és K á r o 1 y is él.

Bottichky család. Bottichky János és Péter 1756-ban Mária Terézia királynétól emeltetett nemesi rangra Czimert ilyent nyertek : a paizs először viz-szintesen két részre oszlik , a felső rész ismét függőleges vonal által két mezőt képez. A felső jobboldali ezüst mezőben három piros rózsa látszik. A baloldali vörös mezőben fehér

galamb repül, csőrében fehér gallyat tartva. Az alsó kék mezőben jobb oldalról arany grif , bal- ról arany oroszlán rohannak szemközt egymás- nak , első lábaikkal egymást érintve , mintha verekednének, A paizs tetején a koronás sisakon a paizsbeli galamb látható. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék 4).

Bottyán család. E családnak törzse Bottyán András , ki saját, és neje Szakó E r z s e , és ettől született István, András .és János gyermekei nevére III. Ferdinánd királytól Pozsonyban 1647-ki január 24-kén kelt czimeres nemes levelet nyert , és azt azon évi juliu3 11 -kén Bars vármegyében kihirdet- tété 6).

*) Kállay Székely Nemz. 234. — Benkő Jós. Transylvania Speciális 457 Benkö Károly : Csik, G-yergyó és Koszon 53 lapon , hol már Bocskor-nak iratik mai ortographiával. A vezeték neveket óhajtanám mindég ugy irni, mint a csa- lád maga irja , de több iró — kivált az ujabb időben — ebben is az ujabbi orto- grapliiát követvén, bajos helyesen eligazodni.

*) l&y *rva a2 1815. 1818-ki erdélyi hivat. Schematismusokban.

a) Benkö Kár. Csik stb. W.

4) Adami Scuta Gentil. I

5 ) Collect. Herald. Nro Í29.

•) Most az eredeti armalis Nógrád várra, levéltárában van

Bottyán. 22*

Czimere ez : a paizs vörös mezejében zöld tér fölött hadi férfiú áll, sárga csizmában , vörös nadrágban , kék dolmányban , a jobb oldal felé nézve , jobb kezében kardot tartva , és annak hegyén törökfej van. Ugyanez látható a paizsnak tetején a sisak koronájából is kiemelkedve. Foszladék jobbról arany -kék, balról ezüst- vörös.

Néhány nemzedéken a családfa ez :

András

nemesség-szerző 1647.

(Szakó Erzse).

i " — ; 1

1. István 1649. András I. János

-, 1649. 1649.

Györgv II. János Bars várm. Bars várai.

(jó hegeJűs) lfl.János. Sándor.

István. IV. János. Sándor. Pál. Sámuel

I. Istvánnak (la G y ö r g y , mert jól tudott hegedülni , Hege- dűsnek is neveztetett

A család nagyobb részbe u Bars vármegyében tartá lakását. Hogy e családfán az utóbbi nemzedékek nincsenek meg, szükséges meg jegyeznem.

Tán e családból volt Bottyán János, kink János fia Korponán született 1787-ben, és Nógrádban lakott Szügyben. Szintén Korponán lakó Bottyán Mihálynak fiai János szül. 1789-ben, és Sámuel 1800-ban Korponán.

E családból óhaj tá törvényesíteni igényelt leszármazását sze- gedi lakos Bottyán József 1843-ban , kinek ágazata néhány izén ez *) :

Bottyán András

(neje Anna)

I T-* 1

József

szül. Szegeden 1728. april 19.

(Gyenge Erzse)

,— —a ,

József

szül. Szegeden 1758. oct. 8.

(Sári Rozália)

r—

József szül Szegeden 1789. sept. 12.

Ha Szirmay jól értesült , nem a fölebbi Bottyán családhoz , sőt nem is a nemesek sorába számítandó azon Bottyán János, ki Rá- kóczy U. Ferencznek egyik hires tábornoka volt 1705—171 l-ben, s mivel egyik szeme hiányzott , közönségesen vak Bottyánnak nevezte-

1 j Az eredeti keresztlevelek szerint

%t\ Bottyányi — Bozinkay.

tett. Nevezett iró szerint ez Esztergom külvárosában nem nemes szülőktől származott 1). Az bizonyos, hogy e Bottyán János czimeré- ben a paizsban lovas vitéz kivont karddal, a paizs sisakja tetején pedig férfi-kart kivont karddal használt pecsétjén 2),

Bolt j ányi család. A nemességet Bottyányi József szerzé 1791-ben. Czimerpaizs fölülről lefelé három kék és három arany csík- kal egymást váltogatva van színezve; az előtérben zöld réten egy száraz fatörzsbői kinyúló zöld gallyon galamb áll, csőrében zöld gallyat tartva. A paizs tetején a sisak koronáján férfi-kar kivont kardot vil- logtat. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-kék 3).

Boi/ család. Zemplin vármegye armalista nemesei sorában említi Szirmay 4).

Bcilz család. Erdélyi székely család. Botz András Esztelnek i birtokrészére 1581-ben kap adomány-levelet5).

Boxicli család. Boxich Márk, Szilveszter és Antal 1793-ban kapnak nemes levelet. Czimerük négy részre oszlik , ötödik a közép- paizs. Az első és negyedik osztály ezüst- vörös koczkákat mutat, és e mezőkön végig a jobboldali szögletből kezdve rézsút kék folyam vonul át. A második és harmadik zöld mező három egymásfelé fordított ezüst félholdat mutat. A közép-paizs arany mezejében férfi-kar kivont kardot tart. A paizs fölötti sisak tetején a koronából kékbe öltözött kar kardot villogtat 6).

Bozlnt család. Lásd $zent-&yőrgyi és Bazisii család.

ftoziiikay család. Bozinkay !\íárton szerzé a nemességet megerősítő czimeres levelet, mely neje Erzse, fiai fstván és György, és leányai Anna és Erzse neveikre II. Ferdinánd királyiul Bécsben 1636-ki april 10 kén adatott. A család — ugy látszik — ki- fogyott 7>

"') Szirmay G. Zemplin not. kist. 292. „Ex conditiane ignobili ad hunc gradnm (t. i. tábornofcságra) eluctati; — — Joanncs Bottyán , non ex pervetusla illa Cöifiitum frogenie , sed in Strigvniensi suhurbio hatni li loco nattts , ct yttud voclet essei t Rakoczianis kancsal dictvs. . . . Azonban én kancsal helyeit vak Bot * y á n-nak és félszeraünek olvastam. L. Pethő Gerg. és Kovács Ján. krónikáit

*) Eredeti levelén.

a) Adarai Scufca Gentfl. 1.

*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 1X0. 1.

6) Kállay Székely Nemz. 115. 1

ÖJ Adami Scuta Gentil. I.

"*) Áz eredeti armalis Bazinsz. kir város levéltárában van.

Rozó — BdgAzy. ílb

B07.0 csaliul Heve? vármegye nemessége sorában említi nevét Fényes Greographiájában.

Bozó család. Baranya vármegyei D i n n y e-b e r k i helység- ről írja ekínevét. Nevezett falut többnyire nemesek lakják, de birtokosa herczeg Eszterházy. — E családból Bozó Manó cs. kir. hadnagy 1 846-ban.

Bozó család. (Nagy-bányai). Szathmár vármegyében nagy- bányai Sózó István Misztótíalun 1613-ban egy nemes udvarhelyet kap1)

Bozóky család. Hont és Szabolcs vármegyei nemes család Fényes Geographiája szerint.

Boztey család. Hajdan Esztergom vármegye nemesei közé tartozott; legalább Boztey Ferencz e vármegyének követe volt az 1505-ki rákosi országgyűlésen 2).

Bozzay család (Bozzai). Bozza helység Vas vármegyében fekszik, és most is a család birtokában van 3). A család e szerint Vas vármegyei eredetű , és innen szakadt át Esztergám , GyŐr várme- gyébe is.

A legrégiebb , kit családi adatok nélkülözése mellett a történeti könyvek alapján e néven felmutathatok : Bozzay Benedek, ki 1526-ban Szapoíyay János király komornoka volt *).

E család egyik tagja Bozzay János Esztergom vármegyének 1836-tól másod, 1843-tól első alispánja.

Ugyan e családhoz tartozott Bozzay Pál, született Vesz- prémben 1832-ben. A költői téren szép reményekre jogosított, ha 1852-ben a kora halál el nem ragadja. Költeményeit Lévai adá ki s).

BÖgözy család. (Bögözi). Udvar helyszéki székely család, mely talán később több külön előnevet használt ágazatra szakadt : leg- alább ugyan e székben —mint alább látni fogjuk — Miklósfal- vai Bögözy család is tűnt fel.

Bögözi Bögözy János 1 505-ben Udvarhelyszék főkapitánya6).

Bögözy család. (Miklósfalvai) Mint-fölebb említem , szintén Udvarhelyszék cs&láda Ebbői András 1606. 1607-ben azon szék-

') Szirmay • Szathmár várm. II. 344.

M Jászai. Magyar Nemz. napjai a mohácsi W>sz után. 157.

3) Fényes Geographiai szótár I. 161.

*} J-iszai A M. N. napjai a mohácsi vész után. 1"3. 1.

SJ Magyar írók. Életrajz gyűjtemény. Peat, 1854. I. 62. lap.

•) Kállay Székely Nemi. 236.

15

S50 Bi%ftJ6$ - Bdkéityi

ben áíkiráiyhiró *) János és Gergely birtokos székelyek 1654- ben *).

•Ktőgöxy család. (Qsdoki). Székely család , mint mutatja elő- neve 0 s d o i a , mely Háromszékben van. Osdolai Bögözy Antal 1815-ben Vajda-Hunyadon kincstári adroinistratcr.

ÜGlaxü család. Böhm Keres tély 1718-ban III. Károly király- tól kap czimeres nemes levelet. Czimere háromszögletű (píramis alakú) paÍ23 , csúcsával fölfelé , melynek kék mezejében hármas sziklának a középsőjén arany korona nyugszik , s abból kivont kard nyúlik föl. Két oldalról két hosszúkás kis paizsban egy arany oroszlán látható. A paizs tetején álló sisak koronájából két sas-szárny között oroszlán emelkedik ki, elaó jobb lábában kardot tartva. Foszladék ezüst-vörös és arany- kék 3).

Böi&in család. Nemességet szerezvén, nevét is megmagya- ritá. L. Cseh család.

Böjté család. Kihalt székely család , birt egykoron Három- székben Fel-Dobolyban , azonban ii-ágon kifogyván , az utolsó leány Bodola Györgyné a székely torvény szerint íiusíttatott , és mivel mégis a Bodola család kezén 1741: és 1744- ben ezen Böite birtokban a Bodola leányok is osztályrészt kaptak, azt az erdélyi kir. tábla 1798- ban a Bodola család íl-ágának vissza-itélte. Az itélet-levélbol ily nem- zékrend tűnik ki *) :

Böjté Márton végrendel. 1669.

Kata

Bodola Györgyné.

MÖjíe család. Szintén Erdélyben Fogaras vidéken él. Belőle Böjté József 179í-ben Fogaras vidék rectincator biztosa.

Bökc; család. Ugocsa vármegyei nemes család. Belőle Beké Ferencz azon vármegyének 1660-ban rendszeri nti esküdtje 5).

BÖfeéayl család. (Bokényi). E család nevét majd Beken, majd Beöken, majd Bökéuji és Bekényi írják. Ősi fészke (Jgocsa vár- megye. A család ismertetése Bekényi név alatt már előadatott e munka I. kötetének 275. lapján.

*) Ugyanott.

») Ugyanott 237.

8) Coüect. Kerald. Nro 491.

*) Székely Nemz. Conatitut 249. a kov. í.

*) Ssárroáy : C. llgocs*. p. 60.

BOkflnyi — Böitskévy t*7

Ugy látszik szintén e családhoz tartozik azon ág is , mely Szaíh- már vármegyében tűnt, valószínűleg Ugocsából szakadt át. Neve en- nek is B e k é n y i-nek iratik Ezek közül Bekényi Miklós nejével Bachkay Ágnessel 1446-ban királyi adományban kapja (akkor puszta) mező Bikót , az egész maiont hai pusztát (máskép Gergely Tamás telekét) és Zorabok-Ujlak (ma Szauaos- Újlak) helységben , és a mellette lévő Vármegye nevű pusztában részbirtokot *).

1810-ben ugyanazon megyében Felso-Szoporon bir Bőkényi (igy irva) Ferencz 2).

Bökönyi család. Szabolcs vármegye nemesrendü családai közt említi nevét Fényes Geographiájában.

Köléuyi család. Szathmár vármegyében birtokos nemes család. E század elején (1810.) Bólényi Gáspár Gebe faluban birtokos 3).

Bolöi&i család. (Nagy-bölöni). Háromszéki székely család. 1 459-ben Bölöni Illésnek fia Péter Miklósvárszék követe a med- gyesi gyűlésre 4).

Bölöni Gáspár 1610-ben Bátbori Gábor udvarnoka , és a na- gyobb kanczellária irnoka és hites jegyzője s).

Bölöni Imre 1815-ben Közép-Szolnok vármegye aljegyzője.

Bolottyi család. Szabolcs vármegye nemesei sorában említi Fényes Geographiájában. Bihar vármegyében Bölönyi Menyhért táblabíró 1845-ben.

Böller család. Böller Frigyes 1719-ki május 21-kén III. Ká- roly király által emeltetik nemességre. Cwmerpaizsa először függőleges vonal által két udvarra, az igy képzett baloldali udvar ismét viz-szintes vonal által alsó és felső udvarra osztatik. A jobboldali vörös mezejü udvarban kivont kard borostyánnal ékítve ; a baloldali felső kék udvar- ban fészkén ülő és fiait vérével tápláló pellikán , végre az alsó arany mezőben horgony látható. A paizs tetején a koronás sisakon a paizsbeli pellikán van. Foszladék innen ezüst- vörös, onnan arany-kék 6).

Btiltftkévy család. (Tasnádi). Lakhelye Erdély, hol tas- nádi Böltskévi János 18 18-ban Aranyos-szék főjegyzője.

*) Szirmay: Szatkmér várm IL 179. 215. 216,

») Ugyanott 152,

•) Ugyanott 80.

*) Kailay : Székely Nemzet. 237

*} Ugyanott 237.

•) CoUeot Herald. Nw» 379.

15

22$ Bóny ~ SfoKÖrméLiyi.

Hony család. Komárom vármegye kihalt adoniányos családai közé tartozik. Bőny Péter és Sey János kihalási czinién 1635-ben ná- dori adomány mellett iktatiatsk Komárom vármegyében a bábolnai pusztába Valticher Márk, és Szapáry Péter j).

fiősiyey család. Belőle Bőnyey Tamás 1505-ben a rákosi országgyűlésre Közép-Szol nek vármeg3Te követe ').

JBŐr e$alád. Grömör vármegye nemesei sorában áli Fényes (rcographiája szerint.

Borcsa család. Börcay Mihály J 7 í y~ki nov. 25 -kén kapott ezimeres nemes levelet. E szerint czimere ; a paSzs kék mezejében zöld téren korona , melyen vörös ruhás férfi-kar könyököl , kivont kardot markolva. A paizs koronás sisakján ugyanaz látható. Foszladék jobb- ról ezüst- vörös, balról arany -kék 3).

Ilyuevü családot jelenleg Győr vármegye nemesei közt foglal helyet Fen yes Geographiája szerint.

Boáz család. Beregh varmegyében nemesrendü Fényes szerint.

tSÖSKÖrtuéiiyi csal Ad. (Máskép ftíag-y). Lakhelye Szath- már vármegye. Böszörményi, máskép Nagy Sámuel 1726- ban Pettyén helységben részbirtokot , és 1732-ben pedig Andrással egész 1 v a e s k ó helységet kapja királyi adományban *J.

1 72 7-ben ugyanazon vármegyében Böszörményi Nagy F e r e n c z alszoigabiro 5).

E század elején I k 1 ó d faluban birtokos e család b).

Vtmza .Bönzörniéiiyi család. Bihar vármegyei nemes salad, Valószínűleg Böszörményről eredt , és igy kapta e másik veze- téknevét, melyet gyakran Vonz a név nélkül is használ,

E század elején (1804.) élt két testvér, Vonza Böszörményi T k\ és József, anyjok mezőtelegdi Csanády leány volt. Pál Bihar vár- megyének al ügyvéde táblabírája volt. utóbb e század elején Debreczen főjegyzője 7), és végre 1823-tól főbírája Meghalt 1826-ki febr. 2-kári, kora 68-dik évében. Testvére József Mező-Telegden lakott, Bihar

*) Fényes : Komárom várm. 61 160

*) Jászai : id. ra, 158. lap.

•) Collect. Herald. Nro 399

*) Szírmay * Szathmár várm II. 182. 194

5) ugyanott I. 134.

fl) ugyanott H. 86.

*) Vay : Néniét Hivség 606 stb.

Bftscftrményl — Brády. 22$

vármegye alszolgabirája voit a nagyváradi járásban. Meghalt ifjan e század elején t).

Ugyan e családtól származott Böszörményi Krisztina Dörnök János özvegye Szirákon Nógrád vármegyében.

A család reform, vallani.

Ilftszöraiiényf család Erdélyben is találunk e családra Böszörményi István élt 1659-ben *).

lioulík <*salá<S. Fujér vármegye nemesrendü családai sorá- ban említi F én y e s Geographiájában.

ttrarhiogcl család. Megnemesittetett 1721-ben Ili. Károiy kiráiy által Braehvoeel György, Czimere négy kék udvarra asztalik. Az első és negyedik udvarban repülésre készülő madárka lát- ható. A második és harmadik udvarban hársfa emelkedik föl. A oaizs tetején hasonlóan a paizsbeli madárka áll Fosziadék jobbról arany- kék, balról ezüst-vörös 3).

Bradách család. U. Ulászló és íL Lajos király korában ta- lálunk e névre történeteinkben. Bradách Lórin ez királyi udvari cm- ber volt, és az 1500-ki orsz. gyűlésen köteleztetett birtokaitól hadat tar- tani *) Bradách Imre íí. Lajos alatt mint udv. huszár említtetik azok sorában, kik Jajcza váránál tevének szolgálatot 1526-ban *), Később ugy látszik kincstári hivatalt viselt, mert az 1538 -ki országgyűlés arra kötelezte, hogy az ország összes jövedelmeiről számoljon0). — 1767- ben Bradacs János munkácsi gör. kath. püspök lőn •).

Brády család (Brádi). Osi fészke Zaránd vármegye, mely- nek legrégiebb családai közé tartozik. Ugyanott a vármegyénél hiva- talokat viseltek tagjai. 1841-ben Brády András azon megye al- ispánja volt.

E családot — írja Kőváry — két irtás érte : egyik vala a Hóra lázadás 1784-ben. A másik vesztést, mondhatni végcsapást , 1848-baii kapta, midőn egyszerre tizenhárom Brády sújtatott le Zaránd Váka nevű falujánál 8j

») Ugyanott.

*) Kemény: Notitia Archivi er Cap Albens. 2. rész 362.

*) Oollectanca Herald. Nro 434.

») 1600-ki XV terv. ez

*) Engei Montunenta Ungr. p 220,

•) 1538-ki XXV törv. ez.

1) Szírní&y C. SSemplin, not. top. fiO. 1.

•) Kőváry Erdély Nev, Gsaládai 55. I.

230 Braynnovith — Brankovleh.

Egy ág Hunyad vármegyébe szakadt. Ebből völtBrády Sámuel 181 5-ben* Hunyad város főbírája. Kőváry szerint a családból most csak egy él, Hunyad vármegyében Brády Lajos, kinek azonban fiai vannak

Brayanovfth család. Miksa király 1568-ban emelé nemesi íangra Brayanovith Jánost. De utódai ugy látszik kifogytak *).

ISrajda család. A honfíusitott családok k#zé soroztatik.

Branavaczky család. 1751-ben magyar nemességet nyer Branavaczky Mihály Mária Terézia királynétól. Cziraere ezüst me- zőben kék ruhás férfi-kar , mely vörös és kék zászlót lobogtat. A paizs fölötti sisak koronáján 3zintén olyan zászló emelkedik fel. Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról ezüst-kék 2).

Branaiaczky család-. A fölebbivel egy időben 1751-ben egy másik Branavaczky is Branavaczky Subutha czimeres ne- mes levelet nyer. Ennek czimere kék udvar , melyen két fehér esik vonul át viz-szintesen. E két vonal közt arany csillag ragyog. Az alsó vonal alatt pedig egy lenyakazott törökfej nyugszik. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett kék szárny , és azokon viz-szintes irányban fehér csík vonul át. Foszladék arany-kék és ezüst-kék 8),

Braaikovíoh család. E családot Brankovies György Rácz- ország despotája tévé ismertté történeteinkben , főleg Hunyadi János korában Nevezték Györgyöt V u k n a k is, Zsigmond királyhozi hűsége jeieül 1422-ben Belgrádot adáát, és ezért feles adománynyal jutal- maztatott. Kapta Szolnokot, Világosvárt, Szalánkemént, Tokajt, Mun- kácsot, Regéczet, Szathmárt, Böszörményt, Debreczent, Túrt, Tisza- Varsányt és egyebet. 0 épité SzendrŐ várát , Amurat Szultán engedé- lyéből , mert húga a nagy ur neje volt. Később 1439-ben a török el- foglalja Szendrőt, és György legidősb fiának szemeit 13 kiszuratja. György Magyarországba menekült, Albert király ótalma alá, és itt lakott egy ideig birtokán. 1443-ban a török elleni magyar hadjárat- ban Hunyadyt kiséré , és a győzelem után ennek átirja Világos várát, maga pedig tartományát Szendrő várával együtt a töröktől vissza- kapta. A következő 1444-ben ugy viselé magát színes barátságával, hogy egyik előmozdítója lón a várnai csapásnak. Ekkor Hunyadyt is elfogá , s csak fia László kezesül hagyása mellett bocsátá szabadon.

*) Ungh vármegye levéltárában van az eredeti armalis. 2) Adaini Seuta Généi!. I* 8) Ugyanott.

ftraiikorieh. 2*1

Hanem 1449-ben Hunyadi fbidulá tartományát, ^s így ada kí fiat Lászlót is, Azután ismét barátul inutatá magát a Hunyadi házhoz, s£t unokáját Ciilci Uírik leányát is eljegyzé Mátyásnak , mert Hunyadi ismét íölszabaditá ?>i a török ostroma alól. Azonban ezután is tettleg a Hunyadiak ellene volt Szilágyiakat elfogatá. Mihály elillant, László ott veszett. Hunyadi János halála után vejével Ciliéivel agyarkodoti a Hunyadi ház ellen ; és Ciliéi neki irá : hogy (II. László és Mátyás fejére ezélozva) két lapdát küldcnd. Halála előtt Ráezországot a pápá- nak véghagy ományozá , de ez kiismervén éhez Magyarország jogait, arról lemondott.

£ György által látjuk, hogy a. Brankovics család már a XV. szá- zadban szerepelt hazánk történeteiben; utóbb egy másik György I. Leopoid alatt 1683-ban szabad báróságra, 1688-ban1) pedig gróf- ságra emeltetett.

Czimere a családnak négy részre osztott p&izs , és közepén az úgynevezett sziv-vért. Az ei3Ő vörös udvarban arany egyíejü sas , és azon öt kereszt. A második ezüst udv&rhao bivaly-szarvak közt koronás vörös oroszlán. A harmadik udvarban ugyanaz, Á negyedik vörös ud- varban nagy fehér kereszt, és ágai közi, négy fehér £5. betű egymásnak visszásán (háttal) fordítva. A groíí koronával födött közép-véri kék mezejének alján hármas zöld halom látszik , a paizy felső" résréíiek zepéból pedig A. betii alakban fehér gerenda nyúlik a paizs miseikét oldalához, és azon három kis vörös kereszt áll. Apaizs tetején berezegi korona, és azon három koronás sisak áll, azek középsőjén a paíZ3beií arany sas, a jobboldalin koronás ezüst oroszlán, a bal oldalin pedig kék bivaly-szarv között koronás vörös oroszlán áü. Az ej ifirt ber-

ezegi kék palást aranynyal szegélyezve veszi körül , alul családi jel- szavul „Amieus Amico" olvasható *).

') Horányi Nova Meni. 772. 1. irja így , és ut&tna Leaoczky n *

lfi8. Upon ezt magyarorsrjsc: i híró «js grófi rangul értve. De id. m. 769

lapon h) jegyzetben a m a g j a r u d v, k a » c z e H a r i z adottnak is emlit egy diplomát Adatni Seat*. Ckftii]. I.

S3S

Brankovich.

A családfa *) a legrégibb időktől igy jő le :

István

Lyubimir

— -_-y\ .... ,

Uros

Dessa

Míroszlav. Bfressimir Nemanias.

N. 1130

II. Béla kir. neje.

Tihomii.

Simon István

fi. Jelicza Strasoimir Koszt, nővére.

2, Eucloxia Elek császár leánya).

1357. Vuksan v. Vulk , máskép Branck.

I. Lázár

Venciaa ▼. István.

Rask v. Szabbas szerb érsek.

1437. Vnk(ovitz) István.

1448. L György (Vuk)

Ráezország despotája.

(Ilona)

Despína. (Bajazetlmé)

István

1495 Farzas CLup.) desinot.

II. György

L "!

L. János

II. Lázár 1457.

Mária (II. Murát szultán)

Brankovjoli II. János szül. liba (Blagay Siára)

Pál , szü) 1525.

Antal , sz. 1561.

Jelicza , szül. 1535.

Jakab , szül. 1538. (Jugovich Mária)

A«gu.*tin , sz. 15D7. (Margnauchieh Mária)

Pá! , sz. 1640. (Prozori Bajnajovich Johanna).

Antal , sz. 1643.

III. János. Márk. Katalin 9.

Jakab. 164'

Nem áll a nerazékrenden a családnak még egy nevezetes tagja György, (Jánosnak íia) valószínűleg III. Jánostól eredve. Ez Bel- grádban született 1640-ben. I. Apafi Mihály — mint iratik — 167 i-ben a török portához követéül használta Utóbb I. Leopold vévé igénybe ügyességét, és mint fölebb említem , báró és grófságra emelte. Azonban végre Csehországban elzáratá , és ott halt meg 170S- ben 2). Testvére Szabbás szerb érsek volt.

») Wagner Mss. Tora. LXX.

2) Horányi Nova Memória 768—776. közli életét , mint olyanét , ki letar- tóztatásakor egy történeti könyvet (krónikát) irt Össze.

Bránvugh — Brencsán. 2$3

Bráiiyu&ii család. Horvátországi család. Belőle Brányugh János előbb Zágráb várraegye alispánja, 1714-ben a báni táblára vite- tett. 1715. és 1723-ban itélő-mester volt {).

Urassal család. (Brassói). Brassói Brassai János 18 lő. 1818-ban Dézsen sebész orvos volt.

Brassai család. (N ,-Enyedi). N a g y-E nyedi Brassai János 1 815-ben Közép-Szolnok vármegye sebésze.

Tán ezen Brassai családok egyikéhez tartozik azon Brassai Sámuel, ki a múlt század végén 1794-ben Toroczkón unitárius lelkész volt. Ennek íia Sámuel, jelenleg egyik széles ismeretü tudó- sunk, született Toroczkón 1798-ban. Több könyvet irt , és főleg a ma- thematicai tudományokban tűnt föl. A magyar academiának tagja- 1837-től Kolosvárott az unitárius főtanodában tanár volt. Jelenleg Pesten lakik, és az irodalommal foglalkozik.

Bratulich család. Horvát család, melyből Bratulich Simon 1608. 1609-ben zágrábi püspök volt 2).

Brauneker család. 1791-ben Brauneker Jakab szerzi a nemes levelet ily czimerrel : a paizs négy részre oszlik , az első és ne- gyedik vörös mezőben bárom fehér szelemen (balken) középen szögletbe törve látható ; fölottök csillag ragyog. A második és harmadik arany udvarban fekete (egyfejü) sas van, kiterjesztett szárnyakkal , első lába körmei közt kardot, a balban vörös-fehér koczkás zászlót tartva. A paizs sisakján szintén a leirt sas áll. Foszladék ezüst -vörös és arany- fekete 3).

Breyer család. Czimere függőlegesen két részre osztott paizs. A jobboldali vörös udvarban zöld téren kivont karddal vasba Öltözött bajnok áll. A baloldali kék mezőben arany grif áll , első lábai- val három nyilat tartva , hegyeikkel fölfelé, a nyilak tollai vörös-kék 3zinüek. A paizs sisakján ugyanazon grif látható. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös 4).

Brencsán család. 1791-ben kapnak nemességet. Alapitójok Brencsán János mint katona gróf Toldalaghy Sárát veszi nőül. Sán- dor szintén katona, részt vesz az 1848-ki mozgalmakban, utóbb fo- goly *). A család Balásfalváról irja magát.

*) 1715-ki XXIV CXV. és 1723-ki XVII. törv. ez. Lehoczky Stemm. 1. 181

2) Pray : Hierarchia

*) Adami Scuta Gcntil. I.

*) Burgstaíler r Insigrniura nobilium Hnng. Fam. Decades.

s) Kőváry : Erdély Nev. Családai 237. és 257. 1

234 Üretzehhcint — Brenuer.

Brelzenlieiiu család* (Regéezi, berezeg). Bretzenheim

Károly Auguszt berezegnek két fia 1827 ben honfiusíttafcott. Bírja a család a hajdani Rákóczy uradalmak egy részét Sárospatakot, Re- géczet sat. Ez utolsótól veszi magyar elonevét. Mióta a család ha- zánkat lakja, ily családfát 3) alkeía :

Herezeg Károly Auguszfc szül. 1769. oct. 24. f 1823. febr. 27-

Ferdinánd Mária Creseenz. Amália Aifcns

•a«l. 1801. febr. 10. sz, 1799. nov. 13. sz 1802. jim. 10 az. 1805 dec. 28.

t 1855. aiig. 1. csiíl. ker. hölgy csii). ker. és pal. h. cs. kir. ezredes

(Hg. Schwarzenburg (Gróf Somogyi (Gr. Taaffe Lajos) és kara.

Mária Karolina Jőzsefné) fHoífm&na Janka ,

1831. jun. 27. óta) 'sz. 1828. mart. 4.)

Brcnner család. (Gróf). A gróf Breuner családból Szigfrid az 1687-ki *) , Miksa Lajos pedig az 1715-ki országgyűlésen 3) hoiiíiu- sitfcatotfc.

E család eredetét í 385-ben bizonyos Breuner (Preiner) Konrad- és Andrástól származtatja Utrecht- és Kölnből, honnan Strajerországba sarjadzott át. És innen A n d r á a a közös törzs által átszakadt Ausz- triába is. Andrásnak dédunokája Frigyes stübingi lovag (ki 16:23- ban még élt) két fíut nemzett , Fülöpöt és Kristófot. Amattól az ausztriai fővonal; Kristóftól a stájer vonal jő le. Az utóbbi ki- halt már, és hozzánk nem is tartozik. F u I ö p császári udvari tanács- elnök és titkos tanácsos í 535-ben Ausztriába megy által, 1550-ki aprii 12-kén ott osztrák báróságot nyer. Meghal í 556-ban. Unokáiban két ág kezd sarjadásnak indulni Sigfrid Kristóf és Iván által. — Amaz az öregebb úgynevezett A s p a r n i ágat alapítja, és Rudolf, és Mátyás császárok alatt szép jószágokat szerez , mint az asparni és zajai urodalmakat Ausztriában, melyekre hitbizományi senioratusképen nyer családja részére. í 624-ben német birodalmi báró lesz. Ennek fia Szigfrid Lénárd I. Leopold alatt el. Nevét tekintve ez volt az, ki Magyarországban iadigenatust nyert 1687-ben. Azonban ennek ága 1716-ban kihaltnak iratik *); és igy a hitbizományi birtok is átment az ifjabb aspárni ágra , mely említett Ivántól szakad le. Ennek unokája Fülöp Ignácz 1693-ban kap német birodalmi grófságot, és az idé

s) Gotk. Geneal. Taachenb. 1857.104. — Bretzenheim hg aír- emlékéről. L. Magyar Néplap 1857. nov. 28 szám. 2) 1687-ki XXVtTí. törv. ez. 8) 1715-ki .CXXXIY. törv. ez. *) Histor. Herald, und Geneal. Hdbach 97. 5) Ugyanott.

Brezanócsy - Brealnay,

S35

zett kútfő szerint magyarországi indigenatust *). Fülöp Ignácz- nak két fia ismét két ágat bocsát le. Ferencz Antalé ismételve magyar családokkal sógorosodik, és hazánkban birtokossá válik. A má- sik fiu János Fülöp ága kevésbé szövődik hazánkhoz. Család fáj ok ez :

asparni ág*.

Fülöp Ignácz

1693. bírod eróf.

1687. magyar iadigenat.

nuszdorfi &g

Ferenc/. Antal szül. 1698 i 1757. (Gr. Hothal Mária Ant.)

Károly, sz. 1739. f 1796. os. kir. kani. titk. tan. és veienczei követ. (Gr Khevenhiüer Frankenburg

Mária Jozefa, f 1814.)

i ■ •

József Ferencz

szül. 1765.^ f 18í2.

cs. kir. dániai követ.

(Gr. Pergen Anna Máris}

János Fülöp szül. 1700. f 1772. cs. k. kara. ezredes. (Gr. Hessenstain Ágnes)

Imre , cs kir. kam.

szül. 1735-1791.

(báró Soiopiski

Mladota Janka)

■ . « S\ i » ■■■■ »«■'■ ■}

Imre , sbüI. 1783. cs kir. kam. (báró Raszler Mária)

Auguszt , szül. 1796. cs. kir. nyűg miniszter- tanács. (Gr. Eszterházy Mária szüí. 1805. f 1837.

Imre Alajos szül. 1808.

Auguszt János , szül. 1828. birtokos Magyarországban. (Gr Széchenyi Mária A gátba)

József Károly szül. 1830. mart. 6. bir Magyarországban.

Brezaiioczy csalid. Brezanóczy xídám született Jolsván Gömor vármegyében nov. 7-kén 1751-ben. Előbb jezsuita , azután jo- gász lőn. Áz ügyvédi vizsgálat után törvény-tudorrá Ifin. Es előbb Pécsett , majd Pesten az egyetemben jogtanár volt. Latinul irt , és ki- adta az egyházi és természeti jogot 2). 1822-ben I. Ferencz király által nemességre emeltetett3). 1827-ben nyugalomra lé- pett. Meghalt Pesten, 1832-ki mart. 2-kán, 81-dik évében.

Brezinay csalid. Brezinay Mátyás és testvére Mihály 1659- ben I. Leopold királytól kaptak czimeres nemes levelet *>

') Mint legelöl említem, a törv. czikkben Szigfrid nyeri az indigena- tust. és igy itt az állitások összeütköznek. Az országgyűlési törv. czikk — emlí- tenem sem kell — minden egyébnél hitelesebb. .

f) Magyar írók. Életrajz gyűjt. I. k. 64.

s) 1822-ki Tudom. Gyűjtemény II. k.

*) Zemplin varm. levéltárában vau az eredeti cwtteres nemes levél.

236 Brezuiczai Brigáná

Ilynevü családból néhány izén ily nemzékrend ismeretes ') :

Breziaay János í.Soós Érzse)

Erzsébet Tamás

(Héricz Mártonné) ' ^ '

i^Szaiay Istvánné)

Brezníczai Raczttr csatád B r e z n i c z a i , máskép Baczur V k\ 1499-ben Zólyom vármegyében Dobronyiva vár vár- nagya volt, és birta azon vármegyei egész Breznicza helységet, Baczuf helységben egy curiát , és Zólyomban háza volt. Neje Ágnes volt, ki- vel ily családot alkotott :

. Baczur Pál. I49&.

(Ágnes , özvegy- 1518.)

Borbála Orsolya János Bálás

(.1518. Baloghy Gergeiyné , (Baioghi H*rz*r 1-522. 1522.

1522. özvegy) Bálintné)

Í5 18-ban Baloghy Gergely neje Baczur, máskép Brezniczkai Borbála, ugy Orsolya Hwzar Bálintné nevében a Sághi Convent előtt tiltakozik napa Ágnes ellen, ki néhai férje javait eladni akarta , miután az mind négy gyermekét egyenlően illeti 3).

1522-ben azonban Baczur Borbála Baloghy Gergely özvegye testvéreivel Orsolya , és Balassa! Brezniczka falui Verbőczy Istvánnak adták el, és vallottak be a Sághi Convent előtt aJ.

'Brezovay család. Borsod és Heves vármegyében birtokos *) család. Nevét — ugy látszik — Nyílra, vármegyei B r e z o v a helysé- gétői vette,

Brezovay József Heves vármegyének í 832-ben főjegyzője és országgyűlési követe. Utóbb másod alispán Cl 844.) Végre ugyanazon megye főispáni helyettese 1847-ben.

ISrigáud család. Zemplín vármegyében Nagy- és K i s- Ázár, és Cselej helységben közbirtokos 5).

Brigánd-nak neveztetett Theszéry II. Miklósnak István fiátóli unokája Miklós is 1449-ben . ki nejével Hul Ilonával ily csa- ládfát alkota 6) :

J) Bossányi-féle eurialis pörben 507- i. síb.

2) Hiteles oklevél nálam

*} Horvát Istv. Verbőczy Emlékezete II 201.

A) Fényes Geographiája szerint.

s) Szirmay C. Zemplín. not, hisí. 179. 180.

*) Deméndy-Theszéry-féie porben.

Brígido. 23J

Brígaud Miklós 1449.

(Hul Ilona)

( . * __

György. Péter. Margit. Ilona. Dorottya

f v (Ilmer Jánosné) (Halósi Fekctke (Lüley Ferencz)

1490. Ferencz)

Brigido crsalád. (Gróf. íi-ágon kihalt 1848.) Eredetét az olasz Brigido családból veszi. Brigido Pompejus 1630-ki april 28 -kán mint jogtudós Stájerországban kormányszéki tanácsossá válasz - tátik. L 635 -ki nov. ÍÜ-kén II. Ferdinánd császár német birodalmi ne- mességre emeli. 1635-ben a lovag osztályból (aus dem Ritterstande) a stájer uri-rendekhez kormánytanácsossá neveztetett Ezután megkapta a német birodalmi lovagi rendet (Reichsritterstand) és báróságot is.

Báró Brigido József, galicziai kormányszéki al-elnök,' és test- vére Pompejus a temesvári kamarai administratio és bányai igaz- gatóság elnöke , cs. kir. kamarás és titkos tanácsos 1776-ban az ausz- triai örökös tartományokbani grófságra emeltetett1).

1836-ban pedig gróf Brigido Pál, bresovíczi báró os. kir. kama- rás és Őrnagy, ístriában aMarenfelsi és Schumbergi jószágok birtokosa Magyarország honfiu3itott nemesei közé bevétetett %). A családfa, melyet alkotott, s mely fiában íl-ágon megszakadt, ez .

N. N. * -■■

Gr. Brigido Pál Polixéna sz. 1782. f 184S. szül. 1770. (Gróf Nádasdy Mária) csiil. ker. és pal. h. szül. 1794. egybek. 1815. (Gr. Tlmrnliofer | ______ ^s Valsassina Iván)

József Ferdinánd szül. 1816. f 1840 (özvegye b. Hackelberg Landau Karol in)

Paulina Ferdina&dina

szül. 1837. szül. 1840.

(B. Hackelberg Landau Rud cs. kir. kam. ó fóhad.)

A család egyik tagja báró Brigido Mihály 1808. és 1827-ben a Ludovioeára kilencz ezer forintot adományozott 3)

Czimerök kék mezőben ezüst hullámokon két szemközt úszó del- fin fölemelt farkkal , főlöttök közben csillag ragyog hat sugárral.

•

*) Histor. Herald und G-eneal. Hdbucb 99

*) 183b*. XLYII törv. ez.

•) 180S VII <* 1827. XVHI. törv. «

338 ttrfxían — ftrogyányi.

Mrlxfaii család. Brixian Sylvius az 1 681 -ki országgyűlésen

honfíusittatott !).

Brnula CftAlád. Árva vármegyei sarjadék , honnan egy ág (s tán az egész) Nógrád vármegyébe szakad , hol Brnula András 1772- ben nemességet a vármegye előtt produkálja ?). Utódai elesve azon vármegyei Diós-Jenőn élnek, és igy e munka (II. 33. 1.) tévedésből említtetett e család a Bernolák család rzini alatt , melytől különbözik.

Rrockliau&eu csalid Brockhauseh János Vilmos az 1723-ki országgyűlésen vétetett be Magyarország nemesei közé3).

iSrodánovics család. J 792-ben nemesíttetett meg. Czimere négy udvarra osztat ik. Az első és negyedik fehér mezőben kék ruhás vitéz áll , karon levágott törökfejet tartva. A második és harmadik udvar rézsút vörös és sárga szint mutat, és abban oroszlán áll az udvar színeivel ellenkezőleg sárga és vörösnek színezve. A paizs fölötti sisak- ból is oroszlán emelkedik ki rézsút félig arany félig vörös szinü . első jobb lábában kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék , balról arany* vörös 4).

Brodarich család, Szlavóniai család. Ismertté teve hazánk- ban e nevet B r o d a r i t h (Brodarich , sőt Broderics-uek is iratik) István, szerémi, utóbb váczi püspök, 1526-ban II. Lajos király kan- czellárja , ki többször járt követségben is. A mohácsi csatából szeren- csésen megmenekülvén , ezt leirta. Kevés ideig I. Ferdinánd híve , de nemsokára végig I. János király részén állt. Meghalt 1539-ki nov, 7-kén Vaezon.

István püspöknek tán testvére volt Brodarich Mátyás, kinek neje csébi Pogány Sára volt5). E Mátyásnak pedig leánya lehe- tett Brodarich Klára, 1591-ben Kis-Serényi G-ábor özvegye 6).

Rrogyányi család. (Brogyáni), Bars vármegyei eredetű régi adományos család. Emii tett vármegyében van B r o g y á n hely- ség , honnan a család nevét irja.

Bizonyáráé családból volt Bars vármegyének az 1447. országgyű- lésen követe Brogyányi Salamon, ki roszul iratik Baragyáni-nak 7).

*) 1681 -ki LXXX1L törv. ez.

z) Azon várm. jegyzőkönyve 443. 1,

a) 1723-ki CXXIX. törr. c*.

*i Adami Scuta Gentil. I.

5) Wagner Mss. LXX

*) Kir. Curia előtt folyt Bossányí féle por

*) Kovachicli ; Vestigia Comitiornm 26>, *

Broífnhach - Braclcenthal.

£39

A család jelenleg leginkább Trencsin vármegyében tartja la- káVv

Brogyanyi Bálintnak neje Babóthy Julianna.

Brogyanyi Gábor 1825-ben Trencsin vármegye másod alispánja és követe 1).

Brogyanyi Lénárd i 836-ban azon vármegye szolgabirája.

Brogyanyi István 1345 tői Bars vármegye főszolgabirája.

Broseiifcacli család Brosenbach Károly az i 840-ki or- szággyűlésen honfi usit tátott 2).

Brucketttltal e»alád. (Báró). Erdélynek legkiemelkedet- tebb szász családa 3), és egy része a magyar .családok minden kellékeit fölvevő. Mecrneraesittetett 1724-ki jun. 8-kán.

A család czimere aégy részre oszlik. Ezenkívül a közép-paiz3 az ötödik, osztályt képezi. A paizs felső (eiso) osz- tályában kék mezőben vasas vitéz áll, jobb kezében zöld gailyat, bal kezében földre bocsátott pallósat tartva. A bal- oldali felső (második) osztály vörös meze- jében szintén zöld téren fehér osziop áll korooázottan , és körülfolyva zöld rep- kénynyel. Az alw jobboldali (harmadik) vörös mezőben oroszlán áll , első lábaival horgonyt tartva. A negyetlik osztályban kék mezőben fehér-fekete koczkás tábla (os-tábla) látható. A közép- paizs kék mezejében három ívre egy kő- híd, és a fölött három csillag szemlélhető. Ezen hid — ugy látszik — a család nevére vau czélzással. A paizst bárói korona födi. (Eddig mu- tatja a metszvény is). A paizst telamonok gyanánt két oldalról két sár- kány veszi körül , fejeiket a koronán úUó sisakból egymással szemközt nyújtva ki. E sisakokból a jobboldali tetejéu kék-fehér vörös-sárga koszorúból három zászló nyúlik föl , melyek közül a középső kék-fehér, a szélsők pedig arany- kék sziniiek. A baloldali sisak koronáján vörös- fekete kiterjesztett szárny van, és azzal szemközt arany csillag ragyog *).

*) 1827-ki XVL törv. ez. *) 1840 ki LII. törv. ez.

*) Köváry Erdély Nev. Családai 55. 1. honaan nagyobb részint e esaUd- róli adató jc.

*) Adami : Seuta Gertii. 1.

240 Brnckentlial

A család Ősfészke Uj- Egyház, hol a ktrálybiróság mintegy örökös föispánsága látszik lenni e családnak. Egy ily királybírónak vaja fia Bruckenthal Sámuel, erdélyi főkormányzó, ki e család szerencséjét alapitá. Ez előbb Rukov tábornok kormányzása alatt az akkor Szeben- ben székelt főkormányszéknél titkár; 1762-ben Bécsbe udvari kanezel- lárrá vitetik. Ott tekintélyt, vagyont és befolyást szerez. 1774-ben íő- kormányzóvá neveztetik , és az volt 1787-ig j midőn 4000 forint nyűg dijjal és sz. István nagykeresztével nyugalmaztatott.

Családának jószágai mellett báróságot, szerzett, ezenkívül egy könyv- és képtárt hagyá , mely nemcsak Szebennek . hol az őriztetik, de ErdéW ne i< is egyik díszéül szolgál.

Testvére Mihály 1767 ben fogarasi főkapitányává tétetett , és 1700-ben ö kapa a leirt bárói czirnerl. Sámuel kihalván, a családot M i h á 1 y foMatá a következő családfa szerint :

N. N. királybíró

Sámuel f I Mihály

főkormányzó. jogara si

(Klochner Zsófia) főkap. 1767.

— i

II Mihály 1790. Sámuel j Károly Márton

szászok isp f 1813. ''üj-egy Házi lakos) f 1807. dec. 18- (őrnagy f 1820.) (Gr. Teleky Kriszt.j rSachsenfeld Jí.)

i 11. Mihály Zsófia. Zsófia f Károly József

szül. 1804. jui. 12. (táborn. sz. 1784. máj 4. sz. 1781. jun. ?4.

i 1855. f«ibr. 5. Geringerr.é) fogarasi főkap. cs. k. titk. tan

(B. Wesselényi Anna') (nőtlen) tartom, biztos.

_. ^.a , (ns. Kiszüng Józ.)

Gvnía Ilona Arpadína Ákos Vilma sz. 1784. + 1848. sz.1833. sz. 1834. sz. 1836. ez. 1837. sz. 1838. jnl. 7. maj. 14. máj 20, maj. 12. mart. 18-

József Frigyes Luiza Zsófia Antónia Berta

sz 1803 nov.'24. sz, 1804. sz. 1813. sz. 1816. sz 1826.

cs. kir. udv. tan. (Barcsay (Barcsay (Gr. Béidi

tartom, tórv.-sz. elnök. Zsigmond) László) György) (Gr. Hadik Teréz sz. 1817. f 1850.J

Vilma Hermán Jozeiin

sz 1841. sz. 1843. sz 1844.

II. Mihály cs. kir titk tanácsos, és erdélyi kormányszéki ta- nácsos volt. — Ez egyedüli családa Erdélynek — Kőváry szerint — melyben a majorátus tényleg fenáll. Ezt a főkormányzó végrendeleti- 3eg alapitá; íőleg azáltal hogyaszebeni képtár s alaptőkéje a nagyobb íiu kezében van. Erdélyi törvények a majorátust nem ismerek el ; de elnézek

Bradern - Hrnnswfk.

*i\

Brúder 11 Cftal&d, Báró Brudern József 1791 ben honfiú síttatott j). A család most is birtokos hazánkban.

BruinJnftcli család. Horvátországi család , melyből Brumí • nich Tamás 1486-ban a Biagayak ügyében tanúskodott*).

Br iins wiK család. (Korompai, grófi. Családi hagyományok szerint Bratmschweig-Rrnnswígbó! ered Henrik herczegtől , ki a ke- resztes hadak alkalmával két fia által kisértetve a szent földön járt. A két fiu egyike állítólag Magyarországban marad , és törzsévé lőn e családnak.

Bizonyos az , hogy a XVíí. században már hazánkban virágzott & család , a midőn 1622— 1 625 ben Brunsvik Tamás Thurzó Szaniszló nádornak udvaraoka (Aulieus) volt *).

A családot azonban legnagyobb fényre és méltóságra B r u n s w i k A n t a 1 -emelc, ki !7474>en már kir. személyudki ítélőmester és arany- sarkantyús vitéz fE^ues Auratus.) ; — 1 756-ban már nádori itélőmester és es. kir tanácsos is; 1770-ben pedig tizent Jstváü kir. rend vitéze. Esztergám várraegye főispáni helytartója, és a magyar kir. udvari kan- czellaria előadó tanácsosa volt. 177>ki cet 7-én Bécsben kelt oklevél- nél fogva saját személyért grófi rangra emeltetett. AdelíFy Annától két tia maradt, fl. Antal és József, kik 1796-ki nov tf-kán a grófi rangot utódaikra is megkaptak.

A család czimere négy részre osztott paizs, egy közép-vérttel. Az első és ne- gyedik mező viz-szintesen kétfelé osztat fk : a felső részben arany mezőben fekete egy- fejü sas emelkedik ki ; az alsó rész kék me- zejében vörös-ezüsttel koczkázott szelemen fbalken) látható. A második osztály vörös mezejében pánczélos kar három nyilat tart hegycikkel fölfelé. A negyedik vörös mező- ben zöld téren szintén pánczélos kar könyö- köl, kivont kardot tartva. A közép-paizs kék udvarán zöld térről egy gerezdekkel meg- rakott szőlőtőke emelkedik, és a felé egy aranyazarva kos 3Íet. A paizst grófi korona födi. (Eddig a metszvény).

') 17dl-ki 73. torv. czikk.

Ó Gr. Teleky : Hunyadiak kora XIL 322.

') Lehoczky Stemm. II 72. ki aligha nem egy Tóbiással, kiró! nfobb.

16

£4£ . Braoswik.

A koronán három korooás sisak áll , melyek közül a jobboldalin egy-

sas kiterjesztett szárnyakkal; a középsőn két (ezüst-kék) elefánt

örmény között a paizsbelí szőlőtőkével a leirt kos látható; a baloldali

sisak fölött pedig pánczéios kar három nyilat tartva könyökök A paizst

monok gyanánt nemtök veszik körül, a jobboldali kivont pallóst

tartva, & baloldali pedig egy eltört oszlopot érintve kezével.

I Antaltól kezdve a családfa igy jő le napjainkig :

I. Antal kaaezelL re&rendar.

1775 ben gr-.íf (AúBÍSy Anna)

lí. Antal József

septemvir 1737. országbíró

f 1827. febr. 20.

Mirla Terézia Fereacz Jozeíbi (Alajthéayi Mária Anna)

szül 1775. m. 1776. f 1852. (1. gr. Deyns) ,-!•— L-* — —* ,

(Justh Szidon.) (2. b. Stakeiberg) Juli* Henrietté

! sz. 1787. az. 1789. _

f^TT." • " "*"" í-> • (b. Forray (gr. Ckoíek

MAna íiejza, ArdráüV Hering

W.IS3&. az. 1834. András, Herin.;

II. A n t a 1 a magyar kir. udv, helytartó tanács tanácsosa volt 1787-ben. Gyermekei közül

Mária Terézia szül, 17 75- ben. Hazánk jelesb hölgyeinek egyike, ki a kisded-ovó intézeteknek hazánkban úgyszólván. alapítója, s e téren annyi nemes buzgósággal , éles belátással , és minden nehéz- ségeket leküzdő kitartással működött. A jeles delnő már 83 éves. s még lelkében mindég élénk és fiatal.

Ferencz fii. Antalnak fia) szül. Pozsonyban 1776-ban , kitűnő gazda. Birtokán Fejér vármegyében Martonvásárán az egykor kiet- len parlag pusztaságot különös szorgalommal és értelmességgel virágzó állapotra hozta , és mintegy paradicsommá varázsolta. A zenészeinek — a Ytoloncellon maga is ügyesen játszván — különös pártfogója volt. Meghalt 1852-ki octoberben. Özvegyétől neczpáli Justh Szidónia csil- líjgkereszíes hölgytől két gyermeke maradt

Jozefine először gróf Deym, másodszor báró Stakeibergné.

J óz* ef (L Antalnak üa) 1786-ban már valós, belső titkos ta- nácsos, és a hétszemélyes tábla első tanácsnoka, később sz. István após- toll kir. rendje közép-keresztese , e«. kir. kamarás , Nógrád vármegye főispánja, és o r s z á g b i r ó » meghalt 1827 -ki febr. 20-án. kora 77-dik évében. Eltemettetett Koronipán a családi sírboltba. Özvegyétől kesse* lokeöi Majthényi Mária Anna csiii&gkeresztes és palota- hölgytől két leánya maradt :

Bróc £43

Júlia szül. 1787. csill. ker. és. palota hölgy, és a nádoraé fő- udvari hölgye, 1830-ki aug. 16-ka óta báré Forray András özvegye.

Henriette szül. 1789. oct. 12. szintén C3iilagkeresztes htflgy, 1813-ki január 22-tól ehotkovai gróf Chotek Hermán cs. kir. kamarás és ezredes neje, 1822-ki april 25-től pedig Özvegye. 0 festé saját kezé- vel atyja arczképét le , melyet Nógrád vármegyének gyűlés teremében függött Meghalt 1857-kijan 27 kora 69 dik évében. Eltemettetett Korompán.

A család a XVII. században még protestáns *)9 később s jelenleg is k&tholikus vallású.

Bruz család. (Lugosi) Temesvárnál 1514-ben tűnik fel e családnév legelőször, midőn Szapolyay János vajda Dósa lázadását az utolsó végcsapással kiirtá Ekkor tünteté magát ki Brúz Mátyás , miért ET Ulászló királytól 1514-ki dec 6-kán Lúgoson ^gy nemes tel- ket kap adományban a).

Brúz Mátyás mint nemesek hadnagya hull el Mohácsnál. Fekvő javai, midőn 1552-ben Lippa, Temesvár és más várak török kézre kerültek , elfoglaltattak Szolimán emberei által. Családja ezen elkeseredve , több lugosi , karánsebebi és temesvári családdal Erdélybe költözött , és Szászvároson telepedett meg, hol 156! -ben Brúz Mátyás Ssászváros és széke királybirójaként tűnik föl.

A donatio elvesztése után B r ű z Gr e r g e l y 11. Rákóczy György fejed elemtől ezimeres levelet vett.

A család czimere 1514. körül: kivont kardot, tartó koronás grif volt : ,.FÜIMUS" körirattal. — L Rákóczy után kivont kardot tartó kar , a kard végébe törökfő szúrva. De ezzel vegyesen használtak egy más ódonszerüt is , melyen két be&zélgető tanár áll , s a jobb felőlinek esipőre szegzett balkarán holló van,

E családból Szászvárosnak két királybirája volt ; a fennebb em- iitett Mátyás Szászváros első tudható királybirája . és ugyanott az utolsó is Brúz Perencz volt , mit 1848 ban végzett. Ezeken kivül adott még e család Szászvárosnak négy székbirót , két főorvost , egy ügyvédet, és több hivat* Inokot.

A ezimeres levelet szerző Gergelytől kezdve a családfa kö- vetkezőleg jött le :

*) Brunszvik Tóbiáa szeredi ev. lelkész 1630-ban , Lelki g*y d t r e l- miről való vallás-tétele*' czimü mánkat nyomatott Szereden. — 1620- fcan Br Tóbiás dunántúli superintendensnek választatott. — L. Mss. Mnsaei fol. lat. 2340 sz. a. — És Cathal. Mss. Musaei Szécheny. I. 244.

") Köváry : Erdély Nev. Családai 56-57. 1 konnan nagyobbára ez a (la tok mind.

J6

*

£44

Brfihl - Bobanovicfe.

Brúz Gergely 1646.

I. János

T'éter

III. János V 1766.

I)r. László

író f 1786.

(Száraz Mária)

Gergely

f 1827.

(Jancsó Marin)

f 3849.

Mátyás f 1793. (Lázár Mária)

Ferencz f 1834. ( Rézbányai Ágnes)

Sándor szül. 1819.

Ferencz

, gzöi. 1794.

Zsigmond (Heíssig Ter ) szül. 1822.

Sámuel

f 1827.

(Balta Zsuzsa)

i 1825.

(Velíska Lina)

Ferencz szül. 1835.

Mátyás szül. Í799.

Laszió flB42.m

(Widlacsi

Viktória)

Lajos (iró)

szül. 1817.

(Fekete Lina)

Lajos szül. 1846.

II. Jánosnak fia dr. Brúz László Bécsben tanulá ki az orvosi pályát, és annak bevégeztével a doctori rang elnyerésekor 1785-ben védelmezett értekezése kinyomatott latin nyelven r). Irt egyéb orvosi könyvet is magyarul.

Másik irót is ada e család Brúz Lajosban, ki Erdély bu- várlatának ernyedetlen embere

Brtilil csalárd. 1760-l>an Mária Terézia király-asszonytól kapja a ezimeres nemes levelet B r ü h 1 Fülöp 3).

Czimere viz-szintesen kétfelé oszlik. A felső ezüst mezőben sár- kány van, szárnyakkal, nyitott szájjal, felkondoritott farkkal. Az alsó kék mezőben két szemközt álló oroszlán egy kivont kardot fognak első lábaikkal ; a kard hegye fölfelé álí. A paizs tetején két kiterjesztett fe- kete sas-szárny között hat-sugáru arany csillag ragyog. Fosz'ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék.

BulHUiovi<;3& család. Horvátországi család, melyből Bu- banovich Szílvester kŐrosi g. n. egyes, püspök 1812-ben ezer forintot ad a Ludoviceára 3).

3) Horauyi Nova Memória 601. 7) Collect. Herald. Nro 4. 3) 1812-ki ií. törv. ez.

Bubla — Bubim, 246

A. czimeres nemes levelet Bubanovich Tamás kapta 1792-ben. Czimerpaizsa a telsŐ jobboldali szögletbői a baloldali alsó szögletig rézsut húzott vonallal két mezőre oszlik. A felső* zöld mezőben arany szarvas . s e fölött csillag látható. Az alsó vörös mezőben hármas zöld dombon egy nyii és kard keresztbe téve látszik. A paizs sisakja fölött két fekete kiterjesztett szárny között arany csillag ragyogd Foszladék ezüst-vörös és arany-zöld 3).

Bubla család. Bubla család él Nógrád vármegyében , hol Bubla Károly i 850-dik után cs. kir. járásbiró volt egy ideig.

A Dunán túl egy másik ágn^í 2) nemzékreude ez :

Bubla László (Bobok Anna)

László

Gábor ("Verebén)

V-

Imre. Boldizsár. Gábor. Otiha. Eleonóra.

Bublovicz család, Bublovicz János Qaran sz. Benedekí

jószág-kormányzó, s plébános i 704-ben.

Czimer-pecséte a paizsban koronán -álló galamb , szájában zöld gallyat tartva. A paizs sisakján két keresztbe helyezett buzogány , és még valami 3 ).

Később 1 709 ben esztergrarui kanonok , 1? 15-ben már skopi czim- zetes püspök. Meghalt J725-beu *).

Bubna család. (Lítticzi). Csehországi család, Litticzet 1562- tói kezdve birá , de az alább' időben más kézre meni át. A családnak két fő-ága van: warliehi és lítticzi. Az előbbi bárói és lovagi rangbán áll. Az idősb — az úgynevezett lítticzi ágnak — Bubna J á- n o s Ernő 1632 ben grófságot nyert.

Czimere függőlegesen két részre oszlik. A jobboldali arany me- zőben barna szniii dob (azlávul B u b n a r= Bűben) látható; a baloldali kék mezőben orosz lániej. mely egy koronából nyúlik ki.

A lítticzi ágból gróf Bubna Károly az 1840-diki ország- gyűlésen vétetett be a magyar iionfiusitottak közé , de országgyűlési ülés és szavazat nélkül *). Ennek családfája styjától kezdve ez:

V) Adami : Scuta Genfi! I *) Kir. Curiai perből *) Eredeti okirat 1704 bői.

*) Memória Basiücae Striffonicn. 164. — É* az 1715 és 1723-ki orszag- gybléfú végre menyek záradékai. *) 1840-ki Ll fcörv. oz.

246

Bneelleni — Sucsáíryí.

Gr, Bnbna Antal *) os. kir, kam, és kapitány

megh. 1846. (B. Síluticzky Antónia)

Karolina Károly

szül. 1805- cs. k. kam. és Arnagy 1640. honfius

Vincze

82 1806. cs. k. kam. óniagy.

(Gr. Bubna Róza)

(1. b Bernatfiy FereiKlz Mam3 Károly. Eleonóra. József

2. Gaal Karolina. I8f50-tól>.

Maria szül. 1840.

Ferenez

szül. 1850.

nov. 11.

Anguszí szol. 1852.

nov. 28.

Bucelletti család Gróf Bucelleni Frigyes 1 687-ben hon- fiusitá3t nyeri hazánkban 2).

Bttc^áiiyi c«alad (Bucsányij. E csatád a Huntpaznán nemzetségből (genus) ered. Törzse Zeegi Bodouk. (Bodouh de Gémre Huntpaznán de Zmg). Bodouknak fia Miklós 1309-ben élt3).

Á család c z i m e r e : kék me- nőben arany korona , fölötte arany hold, szarvaival fölfelé , melyek fö- lött csillag ragyog. A paizs koronás sisakján ugyanazon hold , és csillag látható. Foszladék arany-kék , és ezüst-vörös 4).

Nyitra vármegyében hivatalt viseltek tagjai. Bucsányi Zsigmond az 1659 ki országgyűlésen azon vár- megye követe Yolt 5). Egyszersmind ö az, kit az 1655-ki országgyűlés bizonvos tartozása lefizetésére kö- telezett §) .

Egy ágazatnak 7 mely azonban magbaszakadtnak látszik t egy a kir. Curia előtt folyt pör szerint ilyen leszármazása ismeretes előttem .

*) Gcrh. Geneal. Taschenb. 1857. 131.

2) 1687-ki XXVIH. torv. ez.

•) Fejér: Ood. Diplom. XI 421. 422.

*) Adamí : Souta Genfcil. i.

$) Lenoezky Stemm. 1. 201.

»} 1655-ki XXXIII. törv. ez.

Baesy — Buesi. 24Í

Bucráuyi Mátyás

1604. taftiL

(Oe?y Kata)

Pál

{Bogáthy Bor?i)

Fái ina i*a

f ~~ p*"' ~ — » (Kosztolányi (Básihv (Darvas .Tán )

banuor Johanna i>«i..\ \~.~A

r^__^.-^A . JPaUc) Imre)

i. i ~ i Ion; ka Anar&w) ' Johanna v

(PctrCíVítí Sándorné)

Ezeken kivül e családból valók a következők :

Bucsányi Zsigmond, kinek első nejétől Borssy Annától leánya Erzsébet Cscry Istvánnak neje ('(578 — 1581.) máso jétŐl Kávay Krisztinától (1568-ban , de 16 10-ben már Eöry Andtá: leánya Ilona. — Emiitett E r 1 s é b e t férjével C s er y Istvánnal 1581-ben Nyitrá vármegyei Botfalván három jobbágyát zálogitja el f)«

1606-ban él B u c s á & y i Anna, Sámbokréthy Györgynek neje r).

1610-ben Bucsányi Pálnak Özvegye Vágjhy Zsófia él *).

1663-ban Bucsányi József ellentmond Balogby Gáspár beiktatásának Felső-Cseriben 4>

Sucsy csatád. (Elefánti). A XVTÍ; században tálé már

e családra. Azon időben élt Buesy István, kinek nejétől Bajusz Eresétől leánya Bucsy Erzse nándori Betie András hit volt5). Ezeknek ősei közül lehetett (ha nem zr&élyl volt) Bucsy Benedek, ki 1605-ben mint Bocskai egyik hadvezére hatezer ember élén Pozsony városát rohaná meg *}. Elefánti Bucsy Antal 1825-ben Pozsony v. esküdtje.

ÍSiticsi család. Bihar vármegye is volt ilynevü családa , mely azonban a múlt században magbaszakadt.

Bucsy Mihály 1 730- - 1750-ig Bihar várraegye alispái volt. JMegh alt 1751-ben. Eltemettetvén a váradoiaszi kath. egyházban, ott márvány emlékén ős?, czimere és e fölirat áll ;

*) Esztergám i káptalan Libro 8. folio 530. — 1581* — Capaa 45. Fa«c, & Nro I. — 1ÖS1. Libro 7. fol. 86. ~- C s © r y József ur köfldész szerint *) Ugyanott libro 11. folio. 40 Ugyanaz szerint. ■) ü. ott 1707. Proíh. V pag. 83. U annak közlése. *) ü. ott 1663. Capsa B Faa& ÍL Nro 14 *') Pörbeli genealógia szerint #

«) Wolph. Bethlen VI 23ö

248 Bwezay -- Buda.

Siste Viator Qaem nuper fellus íiaoo virtutibus plénum cemebaí erectum , nunc in ferali urna videi iacentem. Speetabilem ac Generosum Dominum Mi eh a elem B 11 esi, fnclyü Oomitatus Bihariensis Emeritum or- dinarium Vice Coroitem Cuius cineribus parentare volens íílius po&suit hoc Doloris sui Monumentum -Obiit die Noná Április Anno Domini

1751. Aetalis suae 68

Mellette nejének sírköve áll e fölirattal :

Siste Lege et Luge Viator hic iaeel Speet. ac Perili. Dna Eva Raphanides Speot. ae Perül. Domini M ic n a e 1 i s B u c s i J. Cott. Bihar. Ord. V. Comes. Confchor. Ohariss. Aetatis suae Annor, 34. Obiit íí. Decerabr. 1737. *)• Mihálynak egyetlen fia Antal jesuita lön , ki Kolosvároü 1732 ben nyerte el a bölcsészeti tudorságot, mely alkalomra egy érte- kezést nyomatott ki 2). Benne a család sirba szállt.

Buczay család. Zemplin vármegyében az armalista nemesek sorában áll 3).

Bitad család. Marmaros vármegyében nernesrendü család Fé- n y e s Geographiája szerint.

Buda család* (Nagy-Somkúti). Erdélyben K ő v á r v i d éke a hazája. Tagjai hivatalt viseltek K ő v á r v i d é k n é 1. 1815-ben nagy-somkúti Buda Simon ülnök , J á n o s ugyanakkor alszolga- biró ; — l m r e rectiíicator biztos , i f j a b b Simon uti biztos volt. Buda Sándor kővárvídéki remetei születésű ügyvéd , Közép-Szol- nok vármegye képviselője volt 1848-ban a pesti nemzeti gyűlésben.

Buda család Hajdan Bihar vármegye birtokos nemesei közt foglalt helyet. 1552-ben Buda Miklósnak özvegye Vekerdet és Bayban harmadfél portát birt *).

l) Vay : Nemei líivség. ö4S. 1

l) Czime ; Lam Posihumtt JJ. Gubertudmti Datútw Sigtsmunt* e ComittUn Komis de Gönc* Ruszint. Typis Ácad. Sov. Jef>tt. J/32 — A végéa Btxii (t obtulv Anloniuh Bttcsi t SpectahtHt Hungar-us Magnovmudiiecnsis e.s> Comtíitiu Bihm*i«nsi e Convietu Nobffium.

a) Szirmay . C. üfemplin. not. toj> 110

*> Bielek: Maíores Mtaig. i ii 152 1

Buda — Baüahazt. *4U

Buda család, (üralaczi). Hunyad vármegyében birtokos.

Egyik ágának ismeretes törzse János, kitől igy jő lo a családfa f) :

Buda János (Borbátvizi Mária)

Miklós

rír. íT^

József

Ignáöz (Ortner Karolina)

Imre Sándor József

mérnök 1853. 1853. 1853.

Budaíalti család. E munka (11. köt. 67. lapján) Beten név alatt tünteté fel egy családot, mely ott 1278-ban (hibásan 1274 és 1275-dik helyett) iratik nemességében megerősítettnek. Miután az oklevelekben majd Petrus filiu* Betér , majd Petrus fiHus Beten-nék ira- tik, bizonytalan a Beten név sót valószínűbb, hogy az Péter ke- resztit v rontott alakban; igy e családnév is megsemmisülvén , inkább Buda falvi néven lehetne ama nemzedéket nevezni. E Budafalviak- tól iratik a Vermes család eredettnek a).

Budaházi család Már a XIV. században fen volt e esalád. Budaházi Andrásnak íia György élt 1403-ban , midőn ellene több társával együtt hatalmaskodási vádat emelt a leleszi monostor 3).

Talán e család ivadéka volt azon Budaházi István is, ki 1552-ben Dobó alatt Eger vára védelmében vett részt *).

Ilynevü család jelenleg is birtokos Bihar , Szabolcs , Szathmár, Szepes, Ungh és Zemplin vármegyékben Fényes Geographíája sze- rint. A legutóbb említett vármegyében Nagy- és Kis Rósz vágy és Bánócz helységben (1797-ben.) 5).

Ugocsa vármegyében szintén birtokos a család, N c v e 1 1 e n falu ban (1805-ben; bir Btidaházi László, Zsigmond, Ferencz, és Budaházi Györgynek Özvegye 6). Ugyan e vármegye Buda házi László 1760-ban readszerinti esküdt volt 7).

*) Kővarv id- h. 258. I. honnan mind ez adatok

*) Fejér : Cod. Diplora. V- II. 2X1. és 262. lapon, Fejérnek jegyzetével

e) Fejért Cod. Diplom. Tom. X. vol. IV. p. 273

*) Forgidh. : Oominentarii 75> i.

*) Szirmay : C. Zemplin aoi. hát 329. 369.

•) Szirma y : Cotfc. Ügoesa 00. 1.

') tfaryanot' I7t 1.

3*0 Bndaíiáay - BaSny.

Biidaliázy család, Erdélyben Dobosa vármegyében romt Szalaházy Lászió ivadéka birtokosnak iratik Meleg-Föld váró a a XVX században e család *)•

Bnday család. (Bölcsei), A család őséül Magyar B n l á s t irják, ki I. Mátyás és II. Ulászló király alatt élt.

Ha e Magyar Baíás külrjnboző személynek vétetik azon Magyar Balástói, ki erdélyi ^ajda, Horvát-, Tót-, Balmátország bálija , Mátyás hadvezére volt, és kinek egyetlen leányát Benignát Kinizsi Pál vetíe nőül, — szóval : azon Magyar Balástól , kit történelmünkből mindenki ismer, — ugy lehetett egy más ilynevü Magyar Baíás őse- a, bölcsei Budai családnak ; de az emiitettről még bebizonyítva nincs , hogy Benigna leányán kívül flu-gyermeke is iett volna *) , sem az , hogy nevét Buda i-ra változtatta volna,

A család őséül igényiett Magyar Bálás Mátyás király udvarnoka s tanácsosául iráíik. E Balást ellenségei heárulván a királvnak , Budán fogságba tétetett ; később kitűnvén ártatlansága , szabadon bocsátta- tott, és ismét hasznos szolgálatokat tévén, Bihar vármegyében Bölcse helységet (most csak Bölcsi puszta van Biharban) kapta királyi ado- mányban, és innen vette föl elonevét^ de egyszersmind visszaemlékez- vén budai fogságára, vezetéknevét is fí u d a i ra változtatá, és törzse iőn a Tisza-vidéki vármegyékben kiterjedt bölcsei Budav családnak 3).

A XVII. század végén kezdve, és csak e század elejéig (1808,)

a családfa igy alakul *) :

Baday István.

Bihar v. alisp, 1688-1701. *)

(Orosz Bora)

Zsigmond (Báty Borbála)

István Zsigmond János. Péter,

bihari alisp. 1741—1746. Bihav v. alisp (Kölesei Kende Kríszí.) 1725-1730.

c * — —

László

Bihar és Uagh v alisp. 1778-1783.

(Bárányi Anna)

Imre Gábor -János

Bihar v. aljegyző f IJngh v. táblabíró IfiOS.

-j- (Csicseri Orosz Kriszt.)

N.N.

*) H o d o r Doboka v. 56. 1.

2) Gr. Teleky Hunyadiak kora X.

*) Vay L. Német Hívság 455.

V Ugyanott. És Dedaci Geneal. Mss Mas foí lat. 213 *z. a

*) Vay id. h. 836

Bndny S51

Az első Zsigmondnak neje Raty Borbála leány- ágon Oláh Miklós prímás nővérétől származott le Palocsay , Dessewfly ágon 1). Talán e Zsigmond az, ki 1703 — 1707-ig Ugocsa vármegye főjegyzője, e közben 1705-ben a fölkelő nemesség vezénylője, 1707-ben pedig az ónodi Rá- kóczy-féle gyűlésre követ, 1714-ben pedig másod aliapán volt ugyan- csak Ugocsa vármegyében 5i).

Zsigmondnak fia István Bihar vármegye alispánja 1741 -tol 1746-ig8.). Ennek fia László előbb magyar királyi testőr, midőn több nyelvet megtanul. Utóbb Bihar vármegye főszoigabirája , 1778-tól 178B-ig másod alispánja, s azután Ungh vármegye első alispánja. Élt még 1806-ban is már kir. tanácsos. Neje váradi és niicskei Bárányi Anna volt , kitől gyermekei Imre Bihar vármegye aljegyzője volt. Gábor mint királyi táblai jegyző ifjúságában halt el. János Ungh vármegyében viselt hivatalt *).

A másik Zsigmond Bihar vármegyének első alispánja volt 1725- 1730-ban 5). E közben 1729-ben követe is. Bihar vármegyében 1 66 1 -ben alispánul iratik B u d a y Mihály7).

Ugocsa vármegyében az emiitett Zsigmondon kivül 1 783- ban Buday La3zló főjegyzője 8) , (tehát ugyanakkor , midőn szintén B. László Biharban másod alispán , s tán a kettő egy személy ?) Utódai 1806-ban Feketepatakon birnak , hol akkor birtokos Buday Menyhért is. Ugyanazon évben bir a Buday család Egres és Komjáth hely- ségben iJ).

1669-ben Buday Zsigmond Bereg és Ugocsa vármegye törvény- széki ülnöke lü).

Beregh vármegyében Buday Perencz 1770-ben ab'spán n). Talán ez azon Ferencz, kinek neje 1748-ban báró Révay Mag- dolna, és attól na Lajos.

*) Ugyanott. 457,

*) Szirmay C, Ugocsa 22- 55. 57. 61.

«) Vay id. h. 836.

4) Ugyanott. 458. 839.

*) Ugyanott,. 838.

•) Lekoczky Stemm. 1. 190.

7) Lehoezky Siemm. 1. 19a

•) Szirmay C. Ugocsa 58. 85.

•) Ugyanott 78. 86.

J°) Szirmay C. ZempHn not hist 98

**} Lehoc?ky Stemio. I 189.

*S2 Buday.

Egy szinten e családhoz tartozó családfai töredék ') következe

Bölcsei Buday László (Forgách Klára) r

Ferencz Teréz

# Buda 5 család. II. Ferdinánd király által Bécsben 1635-ki

márczius 5 kén kelt czimeres nemes levél által neinesíttetett meg Bu- day András, és fiai István és András. E nemes levél először 1636-ban (Sabbatho pximo post festum Epiphaniarum) Esztergám- vármegye közgyűlésen. Legutóbb 1739-kt június 4-kén Veszprém vár- megyének Pápán tartott közgyűlésében a nemesség vizsgáló választ- mány által hirdettetett ki 2). A család ugy látszik már kihalt.

Buday család. Lásd Bornemisza, máskép Bolgár.

Buday csalit d. Trencsin vármegyei származás, hol Podmanin helységben élt a XVII.. század végén többi közt Buday János, kit máskép H o r n í c s e k-nek is neveztek. Ez Podman inból Vágh- Beszterczére költözött. A Podmaninban maradt többiek igát nem is- merve, ezen emiitett Buday J á n o s ily családfát alkotott, mely a múlt század közepéig így jő le :

Buday János

Podmaninban ,

utóbb Vagh-Beszierczén.

Ijámuel Fülöp 1706.

1706.

János. Péter

7™F 3J?£6 /i^ T György Marton János

1761. 1761. (flogradv {^ J?6l (N-ográdv.

Gyarmaton) Gyarmaton)

1761 * 1761

Jánosnak a törzsnek fiai Sámuel és Fülöp podmanini bir- tokukat Vágh-Beszte rezén 1 706-ki april 8-kán kelt oklevél szerint el- adják Buday János, és Buday György, máskép Janosko nev ü nagy bátyjaiknak ,

Sámuelnak egyik fia András; és Fülöpnek unokája J á n o s Nógrád vármegyei B.-Gyarmatra költöztek, és később 1761 -ki május 27-kén Trencsin vármegyétől nemességökről bizonyítványt vettek ki, és ugyanazt még azon évben Nógrád vármegyében is kihirdettettek *) Jelenleg ott maradékaik nincsenek

l) Pörbe! i genealógiáról.

*) Veszprém varmegye levéltártban ori/.tetik az eredeti armaíis.

8) Prothocol 0. Noogr. 1761. pag. 84.

Bniay.

*S3

A többi testvérek Trencsin vármegyei Vágh- Beszterczén marad- tak. Rokonaik pedig Podmaninban lakoztak.

Buday család. A czimert Buday Ádám szerzé. A czimerc ityen : a paizs vörös mezejében koronás oroszlán áll , első jobb lábában kardot villogtatva , és ölében egy csomó fehér zászlót tartva ; ezek közül a középső kék szinü , és azon arany lant látszik. A paizs fölötti sisakon két fekete szárny között vasas vitéz áll kivont karddal , sisak- ján vörös strucz-toll leng. Foszladék arany- vörös és ezüst- vörös !).

Buday család. Buday Gábor 1797-ben kap nemes le- velet I. Ferencz királytól ily ozimerrel : a paizs kék mezejében egy meztelen vad ember , fején s ágyékán zöld koszorúval fedetten áll, jobbjában tövestől kitépett kétlevelü élőfát tart. A paizs sisakján ugyanaz látható. Foszladék arany-kék és ezüst-vörös "-).

A czimert tekintse , ugy látszik e családnak egyik tagja volt az ki b á r ó i rangra emelkedvén , ismét külön családot alapított , mint a következő r.zikkben láthatjuk.

Buday család.

tBátori, báró). Buday Ignácz — mint iratik — a pesti Budayak régi nemes családából szár- mazott 3). 1782-ben a Cartorinszky lovas ez- redben kezdte katonai pályáját , innen főhad- nagyi ranggal átment az akkor Wurmser , ké- sőbb Coburg magyar lo- vas ezredhez. Vitézségét rettenthetlen bátorsága Btl az 1788 ésl789-ki török 'háborúban ke/.dé kimutatni, s főleg 1788-

1 j Ad&mi Scuta Génül. í.

%) Ugyanott.

3) Tudományos Gyűjtenie^ 1835-ki VI. kot. 90.

2$i Bnday.

diki october 3 kán Német- Boksánnál a temesi bánságban tünteté ki bátorságát.

A török háború bevégzése után a trancziák elleni iiadban 1790-től kezdve ismét szerepelt. Főleg pedig 1792-ben Trier vidékén már mint kapitány, 179t3ban Mainz ostromakor Bretzenheimn ál , 1794-ben Sz.- Huber és Neu-Chateau vidékén , június 26-kán Charle-roisnál , július 27 -kén Lüttichnél mind meg annyi hősies tetteket vitt véghez Buday. 1796-ban elhagyva Belgiumot, Olaszországba tétetett, és érdemei jutal- mául Mária Terézia jeles vitézi rendének keresztjével tiszteltetett meg. 1798-ban pedig báróságra emeltetett l) , és bátor i elŐnevet nyert.

1799-ben Mantua bezáratása után gróf Klenau tábornok Buday kapitányt egy zászlóalj gyalog , és hat szakasz (Zug) huszárral Ostigliánál a Po vizén az ellenség ellen küldé. A francziák Ferrarat igyekeztek az ostrom alól fölszabadítani, Buday azt több ízben meg- gátolta. Modenából az Őr3ereget kiverte, Lugo varát meglepte; Imolát . Faenzát , Forlit , Cesena t , Cerviat , Riminit , Pesarot és Seni- gagliat elfoglalta: sz. Leo várát megadásra kényszeritette. Vezénylete alatt álló 800 török és orosz sereggel július 28 kán elfoglalta F a n o-t, miután előtte való napon egy ellenséges csapatot , mely Mondulfoból a fanoi őrség segélyére sietett , egyedül eseadron -javai megtámadott és levágott. Öt hónapig vezényelt igy túl a Po vizén a császári nagy tá- bortól elszakadva Buday , egyedül magára , kis-számu seregére és a jó szerencsére hagyatja. És ez idő alatt 2 1 74 foglyot , 58 álgyut és 16 mozsár-álgyut nyert. 1800-ban a hadi pályától visszavonulva, mint őrnagy nyugalomba lépett , és nagyrészt ben Sopronban , vagy annak vidékén élt *).

Ugy látszik fia azon bátori báró Buday6ábor,ki 1846- ban a császári tengerészeti gyalog zászlóaljnál kapitány.

Czimere: kék mezőben meztelen vad ember, fején és ágyékain zöld koszorúval , jobbjában kétlevelü kitépett vékony élőfácskát tartva. A paizs fölött három koronás sisak van , ezek közül a jobboldalin két kék zászló , a középsőn a paizsbeli meztelen férfiú áll , a baloldaliból fehér mén emelkedik ki Eoszladék mindenfelé ezüst-kék. A paizt tela- monok gyanánt két vas pánczélos vörös strucz-tollas vitéz tartja a).

*) Colleetanea Herald pag. 137.

*) Hadi tettei részletesebb leírása az 1335-ki Tudom. Gyíijtero VI. köt. 90-96. lapjain olvasható ; azonban volt e jceje s gyermekei, ott nem említtetik s) Adami Scuta Gentil I.

BiMtay — Büdaméry. 2W

Buday család. (Kolos-Budai) A kolos-budai Buday csalid Erdélyben virágzott, de kihalt *}.

Budaiak. Mely családhoz tartoznak a következek , elegendő adatok nélkül el nem határozhatni.

Budai István 1553-ban az adót viszi Erdély részéről a török portára. Tán ennek leánya azon Buday Margit, ki Haller Péter- nek első neje volt.

Budai András 1575-ben Divény vára védelmében eseti el 4).

Budai Péter 1 665-ban mint jeles ember említtetik 3).

Budaky család. Doboka vármegyében hajdan több Budák nevű falu létezett, és egy tudós írónk innen azt véli, hogy valószínűleg e helységnevektol vette nevét a Budaky család , melyből B u d a k y Gáspár beszterczei főbíró 1583-ban egyike azoknak, kik azon évi február 18 -kán a szászok törvénykönyvét (siatuta) , mely Brassóban szerkesztetett, s melyet 1691-ben I. Leopold is megerősített, Báthori Istvántól kinyerek ft).

Ugyancsak Beszterczén éltek Budaky János odavaló lel- kész, és Budaky G-yÖrgy Székely Mózses idejeben 1603-ban 6).

Buda méry család. A Budaméry család a terjedelmes Aba nemből (de genere Aba) származik , még pedig áSomossy és K ő- » z e g h i családokkal egy törzsből.

Mint alakult a családfa •), láthatjuk a következő táblázatból : Péter iapág (de genere Aba)

Gvörgy 12S0. Mihály 1297. Tamás Miklós János

(de Somos) misiei prép. egri kanon. f (de Somos)

i — ■ — - — í ;

Ettől a Somosi Egyed. 1330. Dienes. Andronik.

ée tíudaméri ág. (de Bodomér)

LM a köt. tdilá*. ■ M;kl<5; 1357 ■

(de Bodomér)

Konya de Bodomér 1373.

í A 1

Pétéi de Bodomér. 1394. Özvegye Ilona.

Erzse Magica

(Zukai István) (Terenyei Péter)

•) Kőváry id. m. 270.

*) Istváufi 1685-ki kiadás. 354. lap.

*) Bethlen Ján. Lehoczsynal Sfcenira. II. 71.

•) Hodor: Doboka várni 56. L

5) WoJpu. Bethlen. V. 308. 315. 320. 1.

ö; C Wr.gner : Tabelláé geneal. Mas. tab II.

**6 Badjáe*.

Mmt látjuk , a XV . században a B u d a m é r (vagy Bodomer) család fí-ágon kifogyott, fí családfán azonban egy kétely is tünteti föl magát Konya de Bodomer-re nézve, mert ezt az oklevelek a Zechen család őseiül állítják

A Budaraér család kihalván , e nevet a S o ra o s i család egy ága vette föl. A? előbbi táblázaton Pétertől a fcörzsfcől csak azon ágát folytattuk ; mely ide tartozott; a Somosi és Ku szeghi csa- lád saját helyén lesz tárgyalandó. Azonban Györgynek ivadékából azon ágazatot , mely Budamér nevet vett föl , itt keli folytatnunk, a többi marad illető helyére. E Györgytől így jő le a családfa :

György 1280. (de Somos) (ki az előbbi lapon)

Péter. 1300. Ivánka. János. 1319.

(Coai. de novo Castro) { Köböl knii Erzse)

Miklós s a t.

András (de Somos) felveszi a Budám é r nevet.

János Anna

de Budaraér 1402.

(Özvegye Margit) 1462.

Anna Tamás László György f

(Berzeviczi István) r~"T"* ' Porkoláb de Bndamér

,íííla { Lajospataki Kata.

J4/i' Í 1503)

E családfa is a XVI. századnál tovább nem terjed, anélkül hogy kihalása a végizen T a ra á s- vagy L á s z 1 ó-ná! meg lenne jelelve.

Budaméry nevű nemes család jelenleg is van Szepes várme- gyében ; azonban ebből eredt- e, s raiképen , arról nincs tudomásom.

Budjács család. Olvassuk a család nevét Bugyiacs-nak is. A család törzséül Budjács András Oroszlánkor várnagya ira- tik, ki férfias elszántsága, és páratlan hűsége és feláldozása által, melylyei urának életét megmenté, valóban megérdemli az emlékezetet.

Oroszlánkő várának ura névszerint szinte Orosz lánkői a mohácsi vész előtti időben a török ellen készül zászlóaljával , elviszi magával Budjács András várnagyát is, mielőtt azonban Szapolyay sere- gével csatlakozhatnának , a kis csapattal nagyobb török hadra buk- kanva, föl ver étnek , és oroszlánkői Budjácsesal együtt fog- lyul esnek, és Törökországba harczoltatnak *).

') Felső- Magyarorsz. Minerva 1 832 Ili. köt. 605-510. — Ez eseményt Rosty Zsigr. a Tatárjárás Történelme 104. lapján. IV. Béla korába helyezi, de hihetőleg tévedésből.

Bndjács. iM

Egy lánozra volt íiizve a két rab . és remény sem lehetőit a meg- szabadulásra , mely kivált a neje 9 gyermekei után vágyó Oroszlánkőit: napról napra seny veszté. Ezen megesik a hű várnagy szive , és elhatá- rozza maga feláldozásával is ura megszabadításul, megkísérteni.

Egykor esteiéi*' midőn a napi munkáról börtöneikbe térnek, meg- lát Budjács a földön egy bárdot , melyet valamely munkás felejté kün , azt hirtelen elrejti , és magával ruhája alatt elrejtve börtönébe viszi. Midőn minden elcsendesedik , veszi a bárdot, és saját lábaszárát, mely uráéhoz volt lánczolva) elvágja, és erre urát, ki a tettre elámulva várnagya ápolásához fogott, szabadulására sietteti. Oruszlánkoi enge- delmeskedett , s éjnek idején erdőn berken megindulva , a tenderhez ért, hol egy corfui hajóssal Kaguzaig , onnan pedig hazájába szeren- csésen visszaérkezett.

Oroszlánkőit a törökök vérében találták, azonban még éive A basa megindulva e hősies elszántság által, megtiltá a szökevényt ül- döztetni , Budjácsot is orvos keze alá adván, mihelyt fölgyógyul, sza búdnak nyilváníta. Budjács hosszas időre fölgyógyult és szabadságát megkapva , a ba*a által az ország széléig elkisértctett. Budjács Orosz - lánkő várába tartott , hová mankón megérkezve , miután megismerte- tett, a legszívesebb fogadtatásra talált 1). Oroszlánköi a várhoz tartozó Mikusó^z helységben szabad birtokot adott neki, és kieszközlé a királynál megnemesittetését, mit meg is nyert, és ezi merül: a paizs mezejében lebárdolt lábat omló lánczaival,a paizs sisakja fölött pedig oroszlánt kapott jeles tette emlékéül.

Budjács András ivadéka el még , és az 1809-ki évben több unokája harczolt vármegyéjének zászlója alatt.

Valószínűleg e családból volt B u d i a c z István is , 1 657-ben a kassai iskola conrectora 2).

Es Budjács Máté sz. Perencz szerzetes J 753-ban a kaplonyi, 1755 ben a hómon nai zárda gvardiánja 3).

Budjács Imre a temesi kerületben altartományi biztos 1844-ben

*) Mennyire legyen ez előadás hiteles , azt el nem dönthettti bővebb p*<5*- bál' hiányában. Igaz, hogy e tényt történet- forrásaink nein említik , de hány ni ás dolog sincs megírva kinyomott könyveinkben, és valóságukat u»ég í<> ok • levelek tanúsítják. Annyi bizonyos, hogy Orosz Iánk fii család virágzott hazánkban, és Miklósban 1549 táján Ualt ki.

*) Andrea 0 Horvát de Judeorum Oonvennone, Cassoviae 1658.

n) Szírmay . Szatbmár várra II 57 és C. Zemplin nofc. hist, 360.

17

358

üitsdor — Bisjóu

Biidöf család. Ugy látszik Dunán túl virágzott, Budor Gáspár megyei követ volt az 1655-ki országgyűlésen, és harminozad vizsgáló választmány tagjául neveztetett ki *).

A család valószínűleg kifogyott. Néhány izén nemzékrende *) ez :

Budor Jánoa (Ger3ei Pefcliö Erzse)

Gáspár 1655.

Erzsébet ( Jankovich Gáspárné)

Bugár család. Bugár György I. Leopold királytói 1662-ben nemesittetett meg. Czitnere : a paizs kék mezejében vörös dolmányos vitéz , jobbjában három buza-k&lászt , a balban pedig leoldozott fekete kardját tartja. A paizs fölötti sisakon vörös ruhás férfi-kar három búza- kalászt i-ért. Foszladék jobb oldalról arany-kék, balról ezüst-vörös *).

Buga? család. Czimeres levelet szer- zett Hí. Károly királytól í 7 13-ban Bugár An- drás. Czimere : a paizs kék mezejében az éber- ség jelvénye egy lábon álló daru , mely egyik lába körmei közt kövecset tart. (Eddig a czí- mer). A paizs fölötti sisakon galamb van , mely csőrében három kalászt tart. Foszladék innen arany-kék, onnan ezüst-vörös *).

Tán utóda Bugár Ferencz a m. kir. ka- maránál fogalmazó í 844-ben.

Bugar család. (Mikertyei és oleí- kuttyai). Mikertyei és olei-kutiyai Bugar nevű Pozsony vármegyei Csallóközi családról 1360-dik évről pusztán említés tétetik Lehocz- kynál 4).

Buják y család. Egykor léteztéről tesz tanúságot Buj áky János 1370-ben, kinek neje Katalin °) fia András.

Buján család. Árva vármegye nemesei közé sorolja Fényes Geographiájában,

*) 1655-ki 100. törv. ez.

2) Bossányi contra Eszterházy-pÖrbol p. 535.

*) Adami gouía Gentil. I.

*) Collect. Herald. Nro 654

5) Lehoczky Steram. I. 71.

•) Fejér Cod. Diplom. tom. IX vol. IV p 316

Bujanovics - Bafcovssky. 259

Bujaiiovics család. (Aggteleki). Szabolcs vármegyei Agg- telek helységről — melyben jelenleg is közbirtokos ') — irja elő- nevét. Ki van terjedve ezenkívül Bihar, Sáros és Zemplin vármegyékbe. Tagjai többnyire ügynöki , ügyvédi vagy kormányszéki hivatalt viseltek.

Már a múlt század végén 1770-ben Bécsben a magyar királyi udvari kanczelláriánál hites ágens ágteleki Bujanovics Károly 1787-ben már egyszersmind a szent István király apostoli rendjének is ügynöke j az még 1810-ben is. Fia Ed várd 1803-ban már ügyvéd, a gazdászat terén működött , és e szakmában irt is. 1842-ben az orosz gazdászati társaság is tagjává válasz iá. Meghalt 1855-ki sept 24-kén kora 79-dik évében.

Bujanovics Ágoston ismét Bécsben az udv. m. kanczel- láriánál ágens 1810— 1820-ban.

Ágteleki Bujanovics Lukács táblabíró s kir. táblai ügyvéd, meghalt 1836-dik előtt. Első nejétől gyermekei Sándor Arad vármegye főjegyzője 1836-ban, és Pál Zala vármegye főjegyzője ugyanakkor. Emiitett Sándor am tudós társaságnak 1832-ben 400 forintot aján- dékozott 2).

Ágteleki Bujanovics Ernő 1848-dik előtt a m. kir. helytartó- ságnál titkár.

Ágteleki B Gyula ugyan 1848-dik előtt az eperjesi kerületi tábla jegyzője stb.

Bujdosó család. Belőle Bujdosó Rafael mint Nógrád vármegyei Fülekről való nemes a nagyszombati academiában tudori borostyánt kap 1722-ben.

Bukovíclt család. Ábauj vármegye nemesei között foglal helyet *).

Bukovinszky család. Árva és Zemplin vármegyében a nemesrendü családok sorában áll *).

Bukovszky család. Lengyel származású. Zemplin várme- gyében mint a gersei Pethö családnak leány-ági ivadéka birtokos a sztropkoi urodalomban 1797-ben 5).

1 ) Fényes : GeograpLiai szótár I. köt £ g 4 e I e k név alatt.

*) L. Tudományos Gyüjtem. 1832. II. 122.

•) Fényes Geographiája szerint.

*) Szirmay C Zemplin. not. kist 110. é» Fényes Geographiája

*) Szirmay C Zemplin. not. hi&t. 96.

17 •

260 Bakovszky — BnSyovsuky-

&iikovszky család. A fólebbiveli összeköttetése előttem ismeretlen. 0 r ó f B u k o v s z k y 0 s o r i o M á r t o n í 805-ben vétc - tik be magyarországi houfiusitott nemesnek l).

Bukovszky József tábornok a Ludoviceára ezer forintot ajánl ! 808-ban ^j.

Btikvics család. Bukvics Illés nemességre emeltetett 1741. oct 28-kán Mária Terézia által. Czimere: a paizs kek -mezejében e#y ezüst esik (fascia) vonul át , azon kard látszik véres markolattal. A paizs íéíső részében két* az alsóban egy csillag ragyog. A paizs tetején álló koronás sisakból Vörös dolmányos, kék süveges magyar vitéz emel- kedik föl, jobbjában kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany- kék, balról ezüst- vörös3).

Húlyl család* (Bulyi és Jékei). Hajdan Szabolcs vármegyei család, fi-ágon már kihalt. Virágzott Zemplin vármegyében is. 1660- ban jékei Buly Ferencz, Rétby Zsófia, és gróf Nádasdy Ferencz

között bizonyos egyesség költ *).

Bulyovszky család. (Gyulafalvi) A g y ul a f a 1 v i í~ Duliczi) Bulyovszky család mint előneve mutatja, Thurócz vár- megyéből ered , onnan a XVII. század második felében egy ágazat átszakadván Hont s Nógrád vármegyébe, ott mintegy századig sze- repelt.

Bulyovszky Ferencz 1683 — 1684-ben Nógrád varmegyei helyet- tes jegyző, egyszersmind már 1684-ben Heves vármegyének alispánja, 1689-ki július 4-től 169i)-ki aug. 21-ig Nógrád vármegyének is első alispánja *).

1693-ban már Bulyovszky Dániel jő elő mint Nógrád vár- megyei helyettes jegyző.

1696-ban él Bulyovszky Sámuel , kinek Bodonyi Anna Berezeli részét zálogitja el.

1711-ben emiitett Dániel, László, Imre mint Rákóczy hivei még honn nem valának (absentes). Azonban még ugyanazon év- ben László visszatér, és jnlius 22-kén a íüieki járásban szolgabiróvá

*) 1805-kiVU trvcz.

2) 180&. VII. 1827.- XVIII. törv ez.

a) Collect. Herald. IMro 176.

*) Cathalog. Manuacriptorura Musaei Nat. I. 363.

a) Az illető várni. jegyzőküny v«k , ti uk levelek szerint.

Bam'k Bansefc. 261

váiasztatik , ée ugyan e hivatalban Í714. WJ6 és {> 17-ben is meg- erősíttetik V)

Az í 734-ki Összeírásban Bulyov3zky István, Imre, Dán i e i említetnek. Az 1755-ki productiokor már csak Imre említtetik, és utána a család Nógrád vármegyében letűnt2).

Ugy látszik a család Bulyovszky Jakab által sarjadzott át előbb Hontba, azután Nógrádba: s tán Jakab atyja volt Ferencznek az al- ispánnak. Jakabnak neje bakonoki Horváth Fruzsina, ki már 1663-ban özvegy volt, és ellentmond Baioghy Gáspár beiktatásának F.-Cseribeu Hont vármegyében •).

C z v í tt i n g e r ir dtiliczi Bulyovszky JV1 i h á 1 y r ó í . mini f.óbb- íéle tudományban jártas férfiúról . ki külföldön Wittebergben sat. ta- nult , és előbb Stuttgartban, majd Durlachban tanár volt 1 71 l-ben. Irt több munkát is. Nevezeti tudós ezt Bulyovszky János nógrádi alispán testvéréül adja ki, de a keresztnévben bizonyosan hibásan, mert János nevű azon vármegyében ^oha alispán nem volt, hanem igen Ferencz; vagy tán a szcsiírabiró Lászlónak lehetett testvére

A család evang vallású

Bulyovszky Ferencz if)89-ben pecsété szerint, kivont karddal egy vitézt, és a fölött csillagot viselt czimerében.

Ha nem csalódom , Bulyovszky Gyula az író is (szülei Pest várm. Rákos-Kereszturon 1827-ben) e család ivadéka.

Bunik CMlad. A család alapitója B unik Gergely, ki 1717 ben czimeres nemes levelet kap jlí. Károly királytól.

Czimerpaizsa két részre oszlik vízszintes vonal által; az albó vörös mezőben egy levágott törökfej hever; a felső zöld osztályban vörös fedelű török kápolna (moschea) van , tornya tetején félholddal, alatta kékruhás magyar vitéz áll, jobbjában kivont kardot, a balban pedig hadi csáklyát (eontus) tart. A paizs tetején álló sisakból a leiii vitéz nyúlik föl FoszJadék jobbról zöld-vörös, balról fehér-kék ö).

flunkoczy család. Szabolcs vármegyében tartja lakása' (F é n y e 3 Geographiája szerint).

ttunftcli család. Szintén a múlt század második tizedében lép a nemesek sorába Bunsch Kerestély 1715-beu szerez ezl

') és1) az illető varm jegyzökönyvek.

8) Sa. Benedeki Convent. Faso í. Nro 20.

*) Specimen Hungária*'. Litteratae Frankf. "171 J. p.ig. 91

5) Collect. Herald. Nro 576.

2MZ Buntoik — Burian.

meres nemes levelet. Czimere négy udvarra oszlik. Az első és ne- gyedik udvarban kék mezőben három vörös-fehér zászló lobog. A má- sodik ós harmadik udvar felváltva vörös-fehér koezkávfcl van ibdve. Az Ötödik osztályt a közép gömbölyű paks képezi , melynek kék udva- rában egy lábon álló , másik lábával kövecset tartó daru áll. A paks tetején a koronás sisakon a leirt daru áll , mindkét oldalról vörös-fehér szinü három három zászló között. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös *)•

Buntzik család. Buntzik János élt 1648-ban , midőn neki Ladoméren Dóczy Menyhért fél telket irt be 2).

Bunyitay család. Zemplin vármegye ezimeres nemes csa- ládai közé tartozik. (1797-ben) birtokos Lasztóczon 3).

Buőcx család. (Nagy-Rákói), Thurócz vármegyéből ered, melynek egyik helységéről élőn evét is irja.

Czimere : hármas halmon kiterjesztett szárnyakkal repülésre in* dúló galamb, esórében virágot tartva. A paizs fölötti sisakon ugyanas, pecsét után leirva.

A család egyik ága Hont vármegyében tartja lakását.

Egy másik ágból Buócz Imre Nagy- Rákéról Zólyom várme- gyébe, onnan Nógrád vármegyébe költözik, íia J ános 1822-ki június 17-én Thurócz vármegyétől nemességéről vesz ki levelet, és azt 1823- ban Nógrád vármegye kihirdetteti • e szerint ágazata igy alakul :

Suóez, N.

i"" '■-" r ' — —^ w- ■ - ' ■ ■ — - — ■«— — ■ i

Imre Miklós

.Nágy-Rákórúl Zólvomba, f* " r«"uor

onnan Nógrád vármegyébe' .ffagv-RAtota

János '*U-

Nógrádban 1823

Burdina család (Löwenkampfí). Burdina Rudolf az 1840-ki országgyűlésen nyer honfíusitást s).

Burgberg család (Du Mont Beaufbrt). Burgberg Ágoston, János és Ignácz az i 836-ki országgyűlésen honíiusitattak 6).

Buríait család. (Settendorfi). Mint a sógorsági összekötte- tések mutatják Pozsony , Nyil.ra táján már a XVI század közepén élt

') Ugyanott Nro 615.

2) Sz ÖenedeJri Convent Fasc. III Mro 50.

3) Szirma} 0. Zempíín not. hist. 110. 269.

4) Nógrád varm, jegyzőkönyv 1823. évről 407. et. a. *> 1840-ki I ü. törv, ez.

6) 1836kiXLVIL törv.cz.

Varian.

2S3

Burian család, valószínűleg külföldről beszármazva. A családnév B u r i á n keresztnévből származott. A törzs í 54ő-ben Burianus de Settendorf-nak íratik, fia Stilf r id már vezetéknévül a Burian nevet viseli.

A család lesarjadzasa következő <> :

Burianus de Settendorf

1545.

(Ziablathi Salczer Magdolna)

Burian Stilfrid nejei : 1. Kéméndi Anna, 2. Bibi Anna.

János Anna

J**x £t2F\ 2.Spáezay ! Mihály) Fét£né/

Zsigmond. László. Magdolna.

Mihály Mihály

Ferencx

t

Anna (Beáznak Ján.)

Zsigmond

János

Maria Ráta (Bossány (Bossány Mih.) György)

Jusztina (Chery Igtv.) ■,— i

Miháiy. Esuzsa Jusztina fSandrik (Getfcer Pál) János)

Burian család. (Rajéozi). Rudolf király által 1604-dik év- ben a nemesi rangra emeltetik rageczi Burian György, és általa testvére Menyhért és utódaik.

Czimerük viz-szintes sárga szelemen (lamina flava) által két ud- varra oszlik. A felső udvar kék, az alsó vörös. A paizs alján hármas zöld dombnak középsőjéből torony nyúlik föl , melynek csúcsán három fehér strucz-toll leng , ezek közül a középsőn arany csillag ragyog, a sárga szelemenen két piros rózsa látszik. A paizs fölötti sisak koronáján egy lábát fölemelve hattyú áll , hátra vetett nyakkal , mely nyillai van átlőve. Foszladék mindkét oldalról arany-vörös.

A nemesség-szerző Györgytől kezdve a leszármazás kimuta- tása *) ez :

*) Wagner Tabelláé Genealog M3S. iab. XVII.

l) Ipolyi Arnold ar szíves közléséből az eges* ssaladról szóló adatok

2$4 Burján — Buricb.

György testvére Menyhért.. 1604.

József 1650. r _, , . ,-#\»_ ... 1

László János

1700. táján.

Ignaoz István í

plébános Sári-8ápon.

.A.-

ignac/ István

Pozsony várm. Pozsony várm. ügyvéd :

uradalmi ügyvéd, el most urodalmi ügyvéd. ( K Í8S Karolina) ( Horvát Bora )

.^ — ,

Pál Izabella. László, ilona. Mária. Janka. Jstván. Ha. Emma. Gizella.

(kiskorúak).

Burján család* < Kozarvári ). Erdélyben él a Ko zár vari B 11 r j á ti család, melyből az erdélyi fejedelmi táblán szegények üg v ycde 181 5-ben Burján János.

Bttryait család. fPálíalvai). Szaihmár vármegyében virág- zott. Pálfalvai Buryan László 'Szaihmár vármegyei Zsadányb&r: 1544-ben. Hódoson és Batiz- Vásáriban 1 548-ban részjószágot kapott király? adományban, de ugy látszik nemsokára kihalt, mert csakhamar nevezett helységek más birtokosokat ismernek ').

Burich család. Régi magyar családnak iratik. meíy eredeti- leg Boszniából eredt, hol már egy Burics a XV. században a ceti in i var bánja volt 2). Régíebb oklevelekben, és nemes levelében B u r i c li- R ti r i c z-nak , az ujabb időben pedig B u r í i s-nak iratik. Jelenleg a Család magát B u r i C-nak írja, és Horvátországban tartja lakását

BurieL A dám F e r e n e z született J 754-ben Zágrábban , mint aiezredes, és a Mária Terézia katonai rend vitéze 1779-ki mart 27-kcn Füurnay előnévvel birodalmi és osztrák örök tartorna- nyokbcli báróságra emeltetett. 1790- ben nőül vette schönthah Stöger Renátát, (ki J772. szül., 1850 megh.) miután férjét még 1803 ban a halál elragadd Kitol kezdve a családfa igy alakul *

Bui iciu Adam (Stóger flenáta)

János Vilmos FranozÍ3ka

osztrák báró és tábornok. szil. 1/93

szül. 1792. jul. 24. (Istvánfy JózaeO

• Resz'er 1.)

') Szirmay . Szathmár várm. II. L42 276. 299. 1.

*) Coih. geneal. T&bcfcnb. d. freinerrl. Háuser. 1857. 92

Burgnian Busán. 265

Nemesi czimerök ez: a paizs ezüst szelemen fbaiken) által két udvarra oszlik. A felső udvarban egy ezüstbe öltözött angyal emelke- dik föl, jobb kezében zöld pálma-ágat , a balban arany koronái tart. Az alsó arany mezőben fekete sas latszik.

A báróság keltekor e czimer tetemesen megszaporittatott

Bit rg ina n család. Magyar nemességet nyervén , Vár ily nevet vesz föl Lásd V á r f i y családot

Burgsialler család. Pozsony városi család, Burgstaller János Krisfcóí 1696— 1698-ig, ismét 1707 —1709-ig, és Í7í4-ben Pozsony sz. kir. város főbírája, 1716-ban polgármestere; ifjabb Jánoa Kristóf (tán az előbbinek fia) 1728 — 1729.. és ismét 1732- 1734-ig ugyanott fŐbiró ; — 1734-ben pedig polgármester 2) volt

Egy Burgs tallér festett czimeres gyűjteményt is adóit ki, legtöbbnyire Pozsony vármegye és városa nemes családainak ezime reiből *).

Czimere a c áladnak négy részre osztott paizs Az első és negye- dik kék mezőben magas zöld hegyen várkastély áll. A második és har madik vörös mezőben zöid téren daru látható A paizs fölötti koronás sisak fölötti koronából arany oroszlán emelkedik íól , első jobb lábában kardot , a másikban három buzakalászt tart , a koronából jobb oldalról fehér-vörös, bal oldalról ezüst-fekete strocz-tolí leng. Fos^ladék jobb ról arany-íekete, balról ezüst* vörös a).

Burza család. Burza Tamás 3zerzé a czimeres nemes le- velet 1718-ban XII. Károly alatt. C z i m e r paizsában zöld téren fehér bárány áll , e fölött keresztbe téve két serfözői eszköz, és ezeken fölül nap , hold és csillag alatt fehér galamb repül. A paizs fölött csak a sisak és azon királyi korona áll Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról arany-kék *).

Busám család. A horvátországi előkelőbb nemes családok egyike. Tagjai a báni táblán , Zágráb vármegyénél viseltek hivatalt ElÓJorduin&k

Busán János mint cs kir. tanácsos, országos főszámvevő S

1 ) Bel M. Notitia Nova 1. 667 - 669.

*) Burgstaller: Collectio Insignium nob. Hung. íamiliar. Decades Vlil. in 4-6o. — L. Cat ho 1 og us Bibliothecae Hungaricae Francisoi Com Szécheayi. Tom. I. 172. lapon. ~ De kijött e gyűjtemény 8-rétben is.

3) A föl ebbi jegyzékben említett gyűjtemény ben.

*"> Coliect, Herald. Nro 4%

366

Bussieh — Buthltai.

pénztárnok, á topuszkaí apátság curiaJis ispánja, és a báni tábla ülnöke 1760 ban, 1765-fceá horvátországi al-bán l).

Busán Alajos mint a báni táblai Oniöke 1810-ben, egyszer- smind es. kir. tanácsos 1815 — 1625-ben. — 1844-ben pedig már a horvát-, dalmát- s tótor3zági kir. tábla elnöke.

Busán János mint királyi udvarnok . és Zágráb vármegyei táblabíró 1810— 1825-ben.

Busán Hermán mint Zágráb vármegye főjegyzője az 1836. országgyűlésen , az 1840-ki országgyűlésen pedig mint azon vármegye alispánja, Horvátország követe volt — 1844-ben már & báni tábla ülnöke.

SSrassiclit R&feláti. Szintén horvátországi család. Bussioh Boldizsár a báni tábla ülnöke 1770-ben stb.

Bulli kat család. (Buthkai). Á Buthkai család — mint an- nak helyén említem — a Báthori stb, családdal egy törzsből , a jöve- vény G u t h-K eled nemzetségből (de genere Guíh keled) vette szár- mazását. E nem Svcviából S t o f várából Péter király korában K e 1 a d és Gr u t személyében jőve hazánkba *).

A család ősi czimere a három farkas-fog egy háromszegletü paizsfcan ? melyhez Buthkai Péter tárnokmester Ráskai , Málczai és Márky vérrokonaival együtt 1496-ban Ulászló király- tól még kék mezőben egy arany csillagot kapott *),

itt a czimer foszladék nélkül a Wagner által kiadott után adatik metsz vény ben. Wag- ner azt 1596-ki példánybői vette le , kétség- kívül tudhatva már akkor , hogy a paizs üd- vara kék mezőt mutat. Itt is fehéren maradt az udvar } holott az Szirmay hitelénéi fogva a kék színt jelentő ozimertani ( 'viz-szintea) vona- lakkal töltethetett volna be

*) 1765-ki XVI. törv. ez.

•) Kéza OJtronic. Podhraczky kiad. 80. L — Turóczy Chron. eap, XVI

a) Szirmay C. Zemplin not. htet 73. Vladúlaus ttex . > . vetem nobilitatU

Insignia ire* íupttos Hentes itt scuto trianguiari compiectentia sídébe ttitreo in campo

tóetcslino auait H95.

Bu tokai

291

L tábU.

Miklós 1224. bán.

g» István orsz. bíró. t27& s mosoni fóisp. 1280. Botár.

László 1280.

Joakim 1280.

I. Pál

bán 1281.

István a~T3'Ii a t á r y t Márky

Malczay családok törzse.

Vit Raskay család törzse.

N.

(Terebesi

Andornok

N. neje)

I. Miklós 1320. B u t k a i nevet

vesz föl. (1. Sadelej M. 2. Somossy Bora özvegy 1343.)

II. Pál 1343-1365. (1. Nagy ErzFc. 2. Solymossy Dóra")

Klára (Loránd vaj dáné)

11. Miklós

1363.

í *— — — - j

Lásd ágát a IV. táblán.

IV. István

I. Péter . Andris. 1.

1362

62 kir. apród ^ .. » j , '

(1. N.Klára. ^y^gy. András ^

t

2..Vingárthi Margit)

( Csahol yi Marg)

Benedek. I. János

-f (Semjéni

Klára)

Folyt, a 11. táblán.

1. László

Folyt, a III. táblán

Mihály. III. János.

I. Sándor

1427. (Morvái G-papol Margit)

Ferenca

t

1. Zsigmond.

II. Benedek Tamás. (Semsey Margité 1452-

IL Zsigmond. Bora.

f

ferenca. Sandrin. III. Benedek. II. György. II. Tamás. András. IV. Miklós*)

(1. Károly Margit. 2. N". Kata;

f 1469. előtt

IV. Tál

T

III. László.

Dóra

(Deregnyői

Bessenyó

Lénárd)

ÍI. Antal. 1466

IV. András II. Sandrin.

VIÜ. János, és Vili. István

III. Kerencz Sándor (Uj falusai Anna)

Anna

Zsófia

(Viczmándy

Mátyás)

IdLjos Sándor TButkaj de Pazdies), (Torma György)

l\ Ezeknek nővéreik még - Agat ha Na ta falusi Míháiy- nf , Kata Kflrtvélyesy Boldizsárné, és fírzse Beth- len A ad rásné

E családfán Miklósnak a törzsnek fia I István ismét egész Tótország bánja, ki í254r ben Fejér vármegyében Guth földjet, Dadát Szabolcsban , és azonkívül a Tisza Bodrog folyók között , és

26* Bnthkai.

Zemplin vármegyében a Karacha mellett birtokot szerzett , és azokra IV, Béla királytól adományt kapott J). Négy fia maradt.

Joakim nótát kapván , javait elveszte , s azt 1278-ban testvére 11. István országbíróvá, és Mosón vármegye főispánjává tétetvén, mind visszakapta 3).

Azonban nemsokára ismét II. í s t v á n és másik két testvérével együtt hűtlenségbe esett, s javait testvére I. Pál nyerte 1281-ben, a ki szintén báni hivatalt viselt3).

II. István gyermektelenül halván el, Özvegye apáezává lön Magnóikul halt el Joakim és László is; és igy csak 1 Pál tartá fen ágazatát. Ennek fiai 1314 ben megosztozván Dousa nádor előtt , Ili. Istvánnak Malcza, M a r k , K i s f a 1 u d stb. jutott, s fiai áíta! törzse kVi Somogy vármegyében a M a 1 e z a y , M á r k y és C h a t á r y csa- ládoknak. — Vi t-nek osztályrészül Kis- és Nagy-Ras ka jutott , s alapitá a Raskay családot. 5 végre I. Miklós Buthka helységet kap- ván, ennek nevét vévé föl , s alapitója lőn a Buthkaí családnak fc).

I. Miklósnak első neje Sadeley \) családból volt, a második pedig Somossy Borbála 1343-ban mint Özvegy említtetik6) Leánya Klára Loránd vajdané, sőt Wagner 7) szerint azután Ibrányi Pálné, s vvgrv. Sadelej Bálintné, Fiai közül II. Miklós íigit a II. táblán láthatjuk. II P á 1 ága itt folytattatik.

IJ. Pálnak, ki 1343 — 1365. közt élt. 1343-ban anyja Somossy Bura részéről megnyugtatja Somossy Ivánkát a megkapott leány- negyedről 8). — Két neje volt. Első Nagy b>zse N. Miklós paz- diosi várkapitány leánya, második Soiymossy Dorottya. Ezektől hat iia közül három nyújtott le ágazatot. 1. J ánosnak (a II. táblán*

*) Szirmay C. Zempiin not. hist. 72. és Wagner Coli Oreueai Dec. III. 8

2) Wagner id. h. Az oklevelet is közölve Szirmay id. h. erről eJoaki m- ról mit sem említ, sőt II. I s t v á n n a k . ki magnóikul halt el, fiaiul teszi Vr itet, I. Pá 1 1 , I. M i k l ó s l , holott V i t és Miklós fiai voltak I. Pálnak.

•) Fejér Cod. diplorn. tora. IX. vol. 1. 132.

4) Wagner id. h. Dec. III. 11.

5) U. ott forrás-nevezés nélkül . de az bizonyos , hogy Somossy tíora neje volt.

•) Fejér Cod. dipl. tom. IX. vol I 132.

') Wagner id. m Dec. III. ti. Katát Isijoi Lukácsnei teszi I Miklő* leányául , de későbbi keletű kéziratában Tabelláé gcneal tabula XX Vf Klárát eralit e három férjével, bizonyosan nem ok nélkül.

8> F*ijér : Cod. Dipl. tom. IX. vol. I. p. 132-

BtitTAai. 2lifi

és 1. Lászlónak (a III. lábián) fogjuk látni ivadékát. András t'; Benedek magnóikul haltak el. I. Péter nemze ugyan két fiút. de uiódaik nem maradtak.

IV. István (II. Pálnak fi\) I. Lajos király nejének Erzsébet királynénak udvari apródja volt. A. Debreozenyi családtól Dadát visszapörlé , és kieszközlé , hogy a család ősi birtokából Jeszenő várá- ból Myck bán fiai István és Ákos leány-negyedet nem kapának. Blsó* neje Klára 7). második Vingárthi Margit. Ezektói szüle- tett három fia közül — mint látjuk — Fe re n c z kihalt magában, í Zsigmondnak csak egyik fiától II. B«n ed éktől, kinek neje Semsey Margit volt 21 , lőnek gyermekei , de azokban sirba viszi a csa- lád nevét. Fenmaradt I. Sándor (vagy Sandrin) ága. Ennek is több gyermeke közül (a leányok a haladta alatt állanak hely szűke miatt) csak III. Benedek és IV. Miklós nemzett gyermekeket. Amaz Víll István fiától i unokájában Lajosban , ki Pazdicsról irta magát, kihalt. IV. Miklósnak íia III. László pedig unokájában Anna Torma Györgynében rekeszté be ez ágazat sorát . javait a sógor Vicz- mándy Mátyásnak és utódainak írván át.

Visszatekintve IV. Istvánhoz, ennek testvérétől I. Já n < tol ismét folytatólag igy alakúi a családfa

II. tábla.

I. János (ki az I. táblán) (Semjény Klára)

Margit László II. Péter 1411. Domokos

( Pány Ferencx) de Berve. Keszegnek 1411.

neveztetett.

-_ /*_.

Demeter. Gergely. Imre II. Mihály. III. György. Fülöp, egri kanon. (Margit)

r

IV. Mihály IX. János

Keszeg nevez t

II. Bertalau. Orsolya

, ^ , ^ Mouoki Stibor-

,it ' v\ • a, 2. Kerchi Globis Miklós. (ügray Istvanné) 3 Rorvhxh Siműíl)

E tábla élén álló Í.Jánosnak fiai II. Péter (ki Keszeg-nek is neveztetett) és Domokos javaikra 1411-ben uj király? adományt

') Wagner Mss. Tabell. genea!. igy • ellenben a clec. III. csrik a másodikoi emlité.

*) Eapriaay Dipl. II. 4S4.

*Í0

Bathkaf.

vesznek. II. Péternek kis unokáiban ez ágazat is a XV T. század közepén elenyészett *).

IV. Istvánnak testvére szintén í László is, kitől egy másik ág sarjadzott le, mint a következő tábla mutatja.

III. tábla.

1. László (ki az I. táblán)

II. János

Marton f

1

II. Ferencz. V. György. IV. Benedek. VI. István. v. Frank. II. László. U. Gergely. András.

Antal IV. János

Frank György

í — • -■ * — ■!

Frank Benedek

János.

Frank Pál. 1571.

Mihály. László. IV. György.

i — *- — —

Katalin 1530.

(1. Olts vári István.

2. Kérchi Nagy Ferencz

3. Petróczi Mátyás).

Frank András. Frank György. Erzse

(Gathali özv.) 1621.

E leágazás némileg különbözik az eddig Wagner által kiadottól. Itt nincs megemlitve I. Lászlónak III. Péter nevű fia *). XX. Já- nosnak pedig András nevű fia is emiittetik , szintén ujabb pótlás* képen. II. Ferencz, ki Franknak is neveztetett , szintén mint itt látjuk, ágazatot nyújtott le 3). Antal fiául tétetett még VII. István is, kit itt elhagytunk *>.

A legnagyobb Buthkayakat kétségkívül a következő családfa termetté, mely II. Miklós által sarjadzott le , s legtovább virágzott.

A családfa igy jő le :

*) Wagner Dec. III. 14. nagy-mihályi Vinnaj Poíentianát — ka nem csa- lódik — úgymond — teszi IV. Mihálynak nejéül , de ujabb dolgozatában idézett Mss. V. Mihálynak nejéül irja a II. Miklós ágán- L. IV. táblán.

2) Wagner Dec. III. 15., mert ugyanez író idéz. kéziratában azt már el- hagy á. — Buday Fer. lex. I. III. Péter helyett Ferenczről beszél, bizonyo- san zavarból.

*) Ez ágazat csak is W a g n e r id. Mss.-ban van meg.

*) Wagner Dec. III. még igy adá, de már későbbi dolgozatában nem.

Butttkai*

*Tl

IV tábla.

U. Miklós (ki az I. táblán) 1347-1363. (Klára)

Bertalan V. István Jakab II. Márton Miklós Dorottya Pál Kata

Keszeg-nek Keszeg 1385. (Deregnyői (Isépi

neveztetett. (Orsolya) (Julianna; Bessenyó

1385.

Anna. V. Miklós, Ágnes i (Vccsi Barnab.)

Lőrincz)

Lukács)

III. András

ai-orsz.-biró-

1450.

(1. Sebesi Veron.

2. Chakoly Marg.)

III. Pál. 1441.

Bereczk. III. Mihály

Dóra Margit

(Der. (Csebi Mih.) Bessenyö János)

Lucza. Bora. Zsóna. V. Mihály. 2L János IV. Péter Imre. Ilona (Tybay (Tybay (lzbugyai) regéczi kap. (újlaki kir. komom. f f Lászióné) Andr.) Abauj v. alisp. Iklodi tárnokmester.

1465.' 1505-1530. Mágd.) somogyi főisp.

(I. Faneky Marg. Í489- f 1511. körül.

2. Vinnay Potent.

3. Semsei Margit).

Klára V.Péter V.András Kata Johanna (Eödouffy 1530. 1530. (1. Fan- (Lipcsei

nej*) 1 1560. [ Zeretvai csikay Fer. Ján.) (1. Ilona. Majos 2- eszéni % Orsolya. Marg.) Csapi 3 Kende i ■ * i György)

Magd) V.Benedek ' ** I 1530.

(Gcrdovai Fanchy Marg.)

i ■■ * »

Kata (gersei Peth.6 György)

Xi. János

1530. f 15Ö4. el6tt.

(Magdolna*

II. Lajos

1530.

(Body Bora)

VI. Mihály

V. György. IV. László. Kata. Klára Margit. 1567. 1567. f 1598. (Fancsikay (Mikolaj

(Keczer Dóra) (1. Viczmándy János) Zsigra.)

r Klára.

2. Tetétlen Anna)

IV. Ferencz 1579.

Bora VII. Mihály.

t VI. Péter. m. Lajos 1567. f

t

VI. András 4611. végrendel. (Zattay Kata)

Klára.

1

VII. András

IX. István

1620. | 1638.

zemplini alisp.

t (Berzeviozi Margit)

László. Margit VI. György

X. István. Sándor. Anna. VIII. András. Zsuzaa. Klára VII. György 1 1630. j 1630. f 1630. (Palagyi (N.-Mikalyi f

előtt elótt előtt. Priska) Pongráoz Ádám >

Lásd folyt, ö kbv, lapon

372 BtithkAl

VII!. András (Falagyi Priáka)

mint a túlsó lapon látható

, ^ ,

XI. István

rf 1668.

(Szirmay Sára)

Anna Margit,

(1. D^ssewffy Ist -. (DeswwfVy Adum) 2. Dűssewfly Fer.)

A Buthkai családnak ez ága Legtovább virágzott, és a család leg- nagyobb, legjelesh tagjait is ez ág *) mutatta föL

II. Miklós (II. Pálnak testvére az í, táblán) törzse e nemzék- csoportnak . valamely vádért már elitélve volt, azonban 1 363-ban I. Lajos királytól kegyelmet nyert. Röviddel utóbb meg is balt. Össze- vetéseim után — ugy találom — hogy ő neveztetett kicsinek fparvus) nem pedig fia szintén M i k 1 ó s *}.

ITI. Pá i (II. Mártonnak fia) fiatál korában szintén mint a lázadt Bothos Andrásnak követője, és Eperjes városának a fölkelők kezébe adója, nótát kap, s javait veszté, do í 441 ben I. Ulászló — fiatal korát mentségül elfogadva., m indenét visszaadatja , s kegyébe fogadja 3).

III. András Sebessi Veronkáfc , bélteki DrágfFy Sándor Özve- gyét vévén el, ettől nemzé Bora és Zsófia leányait. Miután a kcros asszonytól többé utódokat nem remélheíe . 1450-ben Hunyadi János kormányzóhoz folyamodott . hogy leányai fiusittassanak (prae íici altassanak). Ezt a rokonok igen zokon vevék. Azonban III. An- drást nemsokára e gondjától fölmenté a halál , mely vén feleségét elragadá. Ismét megnősülvén, neje Oháholyi Margit*) lőn, kitől több gyermeket nemzett, III. András tudományossága miatt deáknak (litteratus) is neveztetett , és Mátyás király alatt a 1 o rszágbtró- s á g o t viselt. Azonban a lengyel Kázmér hoz szított part közé

') E családnak nemzék rendére nézve legtöbb tekintettel valék Wagner Tabelláé geneal, M.ss. tab. XXVI. foglalt családfájára, mely bár néhol különbözik az ugyancsak Wagner által Dec. III. kiadottól, de lényegében azzal mepregyez. Wagner id. Mes. nemzékrendéi — mint látom — az úgynevezett E 1 e n c H u 9 Fam. Buthkayanae után készité , mely meglévén a nemzeti Múzeumban, azzal összevetettem, s ennélfogva maradtam kéziratánál.

*) Az E 1 e n e h u s familia&Buthkaianae után kell ezt állítanom.

3) Wagner Dec. III. 17. Szirmay C. Zemplin. not. top 73 egy Falt még 1462. is a királyné apródáuí ir. (Aulae regináiig juvenls).

*) Wagner Dec. III. J7. vezetéknevét nem említi, de későbbi idézett geneai. tábláján C h á h 0 l y i családbet'nek írja.

Btlthkal 213

elegyedve, csekély híja volt, hogy minden javait el nem veszté, melyek már pesti Nagy Bálint-nak el is voltak adomáuyozva, hanem kimosva magát a vádak alól, mindenét visszanyerte. Fiai közül

IV. Péter volta család legnagyobb ténye. Mint itju királyi apród, később Mátyás király komornoka . és kamarása 1489-ben , a mi- dőn V. Mihály testvérével az elpusztult B u t h k a vár helyett egy uj várnak építésére nyert engedélyt. Mátyás király halála után annak fia János herczeg hive volt. II. Ulászló alatt kir foaszialnok , Tata és Komárom váruk kapitánya , és somogyi főispáni volt 1496-ban családi czimerét ujita és bÖvité meg Ií. Ulászló király. Később a só-kamarak és Marmaros vármegye főispánja volt. Meghalt 151 1-dik táján. Nejéül iratik a családi levelek lajstroma szerint gordovai FánchyMa r- git,és Orsolya nevű. Wagner azonban Szapolyay Veroni- kát is hitveséül áll itá 1) Leánya Katalin volt *).

V. Mihály Regécz várának kapitánya, és Abauj vármegyének alispánja, és a remete pálos barátok különös pártolója voit. (1Ő05.) Somogyban Sági urodalmát eladván ezer forintért Batthyány Benedek- nek, sógorával gordovai Fánchy Jánossal hosszas porpat varba elegyedett, miből csak hat év múlva barátai segélyével bonyolult ki. Élt még 1030-ban. Három neje volt. Az első gordovai Fánchy Margit. A második nagy-mihályi Vinnaí Potentiana*). A harmadik Semsey Frank fiának Lászlónak leánya Semscy Margit, ki után Sáros és Abauj vármegyében szép jószágokat öröklöttek utódai.

V. András (V. Mihálynak fia) korán halván el, özvegye nagy- zeretvai Majos Margit sóvári Soós Alberthez ment nőül. V. Andrásnak fia V. Benedek (ki 1530-ban élt) utód nélkül múlt ki.

V. Péter (V. Mihálynak fia) Izabella hive volt, miért mint hűt- lennek javait Kálnássy Ferencz 1557-ben I. Ferdinánd királytól föi- kérte, és megkapta, és csak nagy nehezen sikerült Péternek azokat visszakaphatni, kimutatván Zemplin vármegye bizonyítványával, hogy Ferdinánd király ellen legkisebb tervben sem vett részt. Meghat •' 1560. táján. Neje három volt, az első Ilona , a második Orsolya, a har- madik Magdolna j az első és utolsó a Kende családból, Wagner sase-

*) Wagner Analecta Scepusii IV. és Collect. gen. Deo. III. 19.

2) Wagner Dec. III. 19. szerint atyja halála eiött halt meg. De idézel t kéziratában férjéül gersei Pethő György áll.

*) Wagner Tab. Geneal. Mss. mert Dec III. Vinnay Potentiarát uem említi V. Mihály nejéül.

18

03£ Búikkal.

rint *). Az elsőtől leánya lőn , kinek nevét néra tud jak. A harmadiktól lőn XL J á n o s , Ií. L aj os és VL M i h á 1 y.

XI, János nak 1554-ben már csak özvegye éit.

II. Lajos Body Borával számos gyermekkel szaporitá család- fáját.

V. György (II. Lajosnak fia) Lipőezi Keczer Dorottyától, (ki azután Rákóczy Ferencz neje lőn) nemzé IV. Fere.nczet, ágazata sírba vivőjét.

IV. László Wagner szerint élete legnagyobb részét pörleke- déssel tölte. Legnevezetesebb azon becsület sértést megtorló pöre, melyben anyjának meggyalázója a zemplini tör vény szék által nyelve kivágatására ítéltetett *). Meghalt 1598. táján. Nejei L V i e z m á n d y Kata, 2. Tetétleni Anna, kiktől több gyermeke született. Ezek közül

VI. András gyenge egészségű lévén , fiatal korában elhalt. 1 61 í-ben tett végrendeletet, gyermekei gyámjául homonnai Dru- g e t h Györgyöt nevezte , de mindkét gyermeke korán követ atyját a sirba.

IX. István Bethlen korában virágzott. 1620-tól három ízben is megválasztatott Zeraplin vármegye alispánjává 3). Meghalt 1638- ban, mely évben még Zempíin vármegye országgyűlési követéül is vá- lasztatott Neje Berzeviczi Margit volt , kitől több gyermeke született, de miután két fiu s egy leány még 1630. előtt e világból kimúlt , III. Ferdinánd királytól megnyeré, hogy ha íi-utód nélkül halna el, leányai Zsuzsanna nagy-mihályi Pongrácz Ádámné, és Klára fiu5- sitiattassanak. És 6 szándokát nem gátolá VII. György fiának szü- letése sem, ki csakugyan nemsokára meghala, s kit IX. István 1638- ban követett. Agát fentartá még fia VIII. András.

VIII. András nemsokára, hogy Palagyi Priskáva! egy- bekelt, nehéz betegségbe esett, a melyben meg is halt 4). Halála után született (posthumus) fia XI. I s tv á n , ki fölnevelkedvén S z i r m a y Sárát vette nőül , kivel azonban csak két leányt nemzvén ., a Buth- kayak családját sirba vitte 1668-ban. Egyik leánya Anna 1. Dessewffy

*) Wagner Dec. III. 21. csak s kettőt irja. De T a b. g e n. M s s. Orsolyát is V. Péter nejetii téré

*> Wagner Dec 111 22.

a) Szinnay C. ZerapUu uot. hist. 146. 147. 152. 186.

*) Özvegye Palagyi Erzse Márjássi Ferenczhez , s ennek halála után ger- sei Pethö Jánoshoz ment férjUez.

Botoló - Bottyán* *75

István , 2. Dessewffy Ferencznek ; — másik leánya Margit pedig Dessewffy Ádámnak lett nejévé ; ez utóbbitól a gróf Szirmayak is szár- maznak.

Butoló család. Bihar vármegye nemesei sorában áll Fényes Geographiája szerint.

Bilist család. (Barátosi). Háromszéki székely család. Bará- tosi Butsi András Sepsi szék ügyésise , Benjámin pedig Do* boka vármegye protokolistája 1815-ben.

Butsi család. (Nagyváradi). Nagyváradi Butsi Mihály Fogaras vidék alszol ga bírája 1815-ben. Szintén ott már 1794-ben Butsi Tamás alszolgabiró.

Előnév nélkül Hunyad vármegyében leljük Butsi Jánost 1815-ben mint azon vármegye egyik alszolgabiráját.

Buátler család. (Párdányi , gróf t). A XVII. század végén szakadt hazánkba, egy báró Buttler az egri vár parancsnoka volt *).

Azonban magyar honfiusitást csak gróf Buttler János nyert a* 1715-ki országgyűlésen2), kimar előbb I. Leopold tói Heves várme- gyében Erdőkövesden stb. adományokkal tetéztetett.

Ennek utóda volt gróf Buttler János, ki szintén ado- mányban birt Toroutái vármegyei Párdánj helységről irta magát. Mint utódok hiányában családja ez ágának utolsó férfl-ivadéka nem- zeti czélokra sokat áldozott , az egykor tervezett Ludovieea katonai in- tézetnek egyszerre 126 ezer forintot ajánlott fel 3). Meghalt a múlt évtizedben. Életnagyságú arczképét Nógrád vármegye is gy üléstere- mébe függeszté.

A künn maradt gróf Buttler család is, mely Csehországból Bajor- országba szakadt , és már ílu fogadás által B u 1 1 1 e r-C loneboagh nevet viselt , isméti kihalás után Buttler-Clonebough-Haimhausen névvé alakult.

Jelenleg azonban ismét látunk hivatalos pályán hazánkban báró Buttlerokat . kik a legutóbbi időben mint rokonai a kihalt gróf Buttler Jánosnak, szakadtak hazánkba.

Buttyán család. (Nagy-Somkúti). Hazája Erdély, hol Kő- várvidéken nagy-somkúti Buttyán Simon alszolgabiró, Péter pedig írnok 1794-ben.

*) Bartholomaeides C. GömÖr 245 *) 1715-ki CXXXIV, törv. <*. •) 1636-ki XL. törv. <s

2TC Ruttyán - Buzásy

3S*itr>án család. (Hovrillai). Szintén Kővár vidéken, hol hovrillai Buttyán János alszolgabiró volt 1815-ben.

Butykay család. Birtokos nemes család Marmaros , Szath- már és Ugocsa vármegyében , Fényes Géographiája szerint.

Qgocsa vármegyében (1805-ben) B u ty k a y Mihály bir Sas- váron és Kökönyösdőn 5) Butykay Menyhért 1837-ben Ugocsa vármegye fő-ügyvéde,

Szathmár vármegyében T i 3 z a-B e c s e n.

Butzurka család. Jobban Buczurka írandó. Buczurka László Mária Teréziától 1760-ban emeltetik nemességre. Czimere egy jobbról vont vörös övvel (baltheus) rézsut két udvarra oszlik. A vörös övön három arany gyürü látszik. A jobboldali vagyis alsó mező ezüst- kék koczkákkal van födve. A baloldali vagyis alsó osztály arany mező- ben piros rózsát mutat , közepén aranynyal. A paizs tetején álló sisak koronájából két elefánt-ormány (proboscides Elephantis) emelkedik föl. ezeknek két végére kötött arany zsinóron arany gyürü íügg. Fosz- ladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék 2).

Buza család. Zemplin vármegye armalista családai közé so-, roztatik 3),

Búzás család. Búzás János nejével B a i c z ó Annával, és gyermekeivel Búzás Gáspárral, Annával és Judittal és sógorával Balczó Pál III. Ferdinánd király által Ebersdorfon 1651 -ki oet. 8-kán kelt armalisban nemesitettek meg, és nemes levelük Nógrád vármegyében 1653-ki april 29-kén kihirdettetett *).

Nógrád vármegyéből még azon században eltűnt a család, azon- ban e nevüekre találunk ugyancsak azon század végén Veszprém vár- megyében, lehet hogy ezek a fölebbivel egy vérből származnak.

1 699-ben Veszprém vármegyének szolgabirája Búzás Mihály és esküdtje Búzás András volt *>

Búzás család. Erdélyben primipilus nemes székely család volt már 1579-ben. midőn Busás Bálás élt 6).

Buzásy család. Nyitra vármegye nemessége közé tartozik Fényes Greographiája szerint.

*; Szinnay O. ügocaa 119. 174.

f) CoUec*. Herald. ftro 87.

•) Szirma} C. Zemplin. aol. top. 110.

*) Nógrád várm. Jegyzőkönyv 1653-róL

s) 1699-ki aug, 21-kén Alsó-Ajkán kelt eredeti okmányon aláírva

tt) Székely Heinz. Constitntio. 272. lap.

Basátfc - Baslnkay. «*

Buzááh család. Bihar várraegye rémesei sorában áll Fényes Geographiája szerint.

Bu/^ú család. Már a XV. század végén létezett ilynevü nemes család hazánkban. Nemes Buzgó-nak 1498-ban Corvin János nyugtatványt ad 1000 forintról, melyet az ura nevében átadott l).

Buzinkay család. £ családnak nevét mindenütt Buzin- k a y-nak leljük írva , és igy kétségtelenül különbözik azon Bozinkay családtól , melyről e munka (II 224. lap.) ád ismertetést. Azonban ha mégis okiratokban e név régebben B o z i a k a y-nak is Íratott volna, ugy e család ősei közé lehetne számitanunk azon Bozinkay Mátét, kinek Abauj vármegyében Újlakon hű szolgálatiért egy jobbágy -udvart (curiam colonicalem) örökösen beirt 1571 -ben2) Filpessy Ferencz.

Bizonyos az , hogy a Buzinkay család legközelebbi törzse Buzin- kay Mihály 1656-ban sárospataki3), utóbb gyulafejérvári tanár volt. Meghalt 1683-ban. Ettől a múlt század végéig igy sarjadzott le családfája :

Buzinkay Mihály

1656. tenar. f 1683.

>.

i ■■ ■■ ■ »

1. György

II. György

•z. 1699. Uján

Orvos tudor 1733.

(Micskei Bárányi Klára)

Klára György Évii

(Dobozy látván) "" 1/74. (mezdtelegdi

Ceanády Györgyné. 1783)

II. György Brémában járt 1 729-ben, sott lett doctorrá 1733-ban. Azután négy évet Amsterdamban töltött. 1737-be hazajött Debre- c zenbe. 39 éves korában elveszt nőül váradi és micskei Bárányi Mihály föbiró leányát Klárát. Meghalt 1768-kimart. 17-ken. Irt két latin és két magyar értekezési *) Gyermekei . Klára a 60 éves Dobozy Ist- ván neje, Oyörgy, és Éva, ki mezötelegdi Csanády György Bihar vármegyei főszolgabírónak (1 783 i volt neje 6).

;) Teleky Hunyadiak kora \\\ 498. 1.

*) Capitulum Scepus Protocollo Anni 1570. fol. 62.

^ Szirmay C. Zemplin nol. hist. 2! 6. 1. — Es Kazv História R. Hang 111. 104.

*') Weszprémi SuccincU Medicor Hung. et Transylv. lliatoria I. Cent. 24. pag. — a honnan a íolebbi családfa is kiderül.

*) Vay Nemet Uivség. 605. 1

t!8 Bazlftt.

A család S z i r m a y szerint J) Zemplin vármegyének , Fényes Geographiája szerint Pozsony és Szabolcs várraegyének is nemesei közé soroztatik.

Ruzlai család. (Gergely-laki f). A XV. század elején Zsig* mond király korában küzdi fel magát , s csakhamar az ország zászlósai sorában emelkedik. A család neve több okiratban Bucziai-nak is iratik, s igy valószínűleg Sáros vármegye Buczló helységéről vette azt. Ugyancsak az előnevet adó Gergelylaka helység is Sáros vármegyében fekszik.

Buczlai Tamásnak fia Bálás Zsigmond király mellett szol- gált, és azzal Bosznia, Isztria, Lombardia, Német- , Francziaországban, Arragoniában utazott, és ez alkalommal 14 í 5-ben szent Mihály napján kapott családja részére Zsigmond királytól nemesi czimert , mely azon- ban az okmányban osak lefestve, de leirva nem lévén, alakját nem tud- juk *). Balásnak neje Podmaniczky Anna volt.

Emiitett Balásnak £a vagy unokája László volt, V. László ki- rály alatt főpohárnokmester, és a Gara párt hive, 1459-ben már fő- lovászmester volt , midőn Mátyáshoz ő is esküvel igére hűséget. 1476- ban Mátyás király őt a katonáskodás alól menté föl 3). Ugyancsak Mátyás királytól fiával Mózsessel együtt , ki akkor künn követségben járt, engedélyt kapott, hogy Sz.-Fejérváron a boldog sz Mária templo- mában maga s utódai számára 3Írboltot épittethessen *).

A családfa, melyet alapított, s mely unokáiban bevégezve iőn,

igy alakult :

László

főpohárnok- és ffllorász mester

1459 -147a

Miklós 1462 Mózses

'Farkas. János. IstváT wÉ-1518

László Katalin

1506. i Báthory Györgyné)

0 Szirmay C. Zemplin not. hist. 1 10.

a) Wagner Dipl. Sáros 371. lapon- E czimeres levél szólt Buczlai Balás- nak mostoha fiaira (ugy látszik) Nádasdy Elek , György, Miklós , András, Bene- dek és Péterre , továbbá Nádasdi Lukácsra , és ennek fiaira László és Istvánra, mint osztályos vérrokonaíra.

3) Wagner Dipl. Sáros 393.

*) Teleky Hunyadiak kora XII. 91

Buzna - Btidi. $?•

Lászlónak fia Miklós 1462-ben Lipthay Philpes Bálinttal Sza- bolcs vármegyében fekvő Gava, Varsány részjószágok iránt egyességre lép ■}. Fiait a családfa mutatja.

Mózses fŐ-ajtónálló mester , és udvari kapitány II. Ulászló alatt. 1505-ben jelen volt a rákosi országgyűlésen 2y 1506-ban Miksa császárhoz küldetvén követségben r Budán végrendeletet tesz , melyet Ulászló is megerősít. Ebből kitűnik, hogy családja Gergely lakáról szár- mazik, és hogy Mózses Tolna, Fejér és Somogy vármegyében is több birtokot szerzett8). Fia Lá szló volt, de ugy látszik családja nevét sírba vitte. Leánya Kata Báthory Grytfrgyhez ment nőül.

Búzna család. I. József király eraelé magyar nemességre 1710-ben Búzna Kri stóf ot és Pált.

Czimerük kék mezőben arany korona , melynek arany-ezüst kap- csai lecsüggnek; a koronán vörös mezben férfi-kar könyököl, markában egy csomó gém-tollat tartva. A paizs fölött a sisak koronáján ugyanaz látszik. Foszladék mindkét oldalról vörös-kék *).

A család jelenleg Nyftra vármegyében lakozik.

Buzogány család. Zemplin vármegye nemes családalnak egyike5). Buzogány Sámuel 1835-ben Zemplin vármegye esküdtje.

Bíidi család. (Budi f). Régi írásmód szerint Íratott Byd, Beud, BewdésBew d-nek is a család neve , valamint azon Abauj vármegyei B ü d nevű két helység is, melynek egyike az Olsva vize mel- lett nem messze a Dargo hegy tövétől, a másik pedig a Hernád partján Gybard és Pere közt fekszik. Ez utóbbi bölcsője a Budi családnak, melynek tudható törzse Budi Bachond0) IV. Béla király idejé- ben élt 7).

Budi Bacsond-nak fia Pető (Pethew) volt , kitől egy ideig a csa- lád tagjai Pethew fiaknak is ne\ eztettek , azonban e név csakhamar feledésbe ment, s a B ü d I név maradt fel.

fJ Szepesi káptalan Fascic. albae capiae Nro 2.

*) Jászai Magvar Nemz. napjai a mohácsi vész után 156. 1.

«) Wagner Dipi. Sáros 242. (ugyanott 93. 1.)

•) Collect. Herald. Nro 727.

*) Szirrnay C. Zeraplin not. liist. 110. ,

•) Wugner Coli. Geneal. Dec. 111. 3. s köv. 1.

*) Fejér CocL díplom. tom. V. vol. I. pay. 228. egy oklevélben Joannes et Stephanus Magistri fílii Comiti de B i u d, nobiles de ultra Dráva, érdemeikért az Eörök (speculatorok) földjét Fintliát kapják Sáros vármegyében. L. ugyanezt Wagner DipL Sáros 286. — Ezak is *yüvin Bü diek, Wagaer Deo. III. rtMiu emliti meg.

2S0

Budi.

A család czinierét meghatározni nem tudjuk, hacsak azon pecsétet, mely- lyel Budi L Mihály 1530-ban élt, s melyet itt a metszvény fölmutat , egy- szersmind a család czimereül nem tekint- jük. A tojásdad alakú pecsét egy utas- féle embert mutat , jobb kezében bottal. A háttérben hegyek , s valamely falunak része látszik.

A családfa Budi Bachondtól kezdve a végső kihalt nemzedékig így függ Össze

Budi Bachond

i * 1

Pető

I. Miklós L András I. Sándor

f 1348. 1348.

(Tolcsvai Orsolya)

I. Péter 1418.

Simon

1418.

i — -A— — i I. László

x

II. Miklós 1418. (Alsó Bárczai Klára)

*" II. László

Gergely. 14S3.

Margit (Zalkái Bálás)

Dorottya I. Mihály III. László

(Geszthi László) Bereg v. föisp. 1483.

(Artándi Arna)

II. Mihály Klára

1547—1589. (1. eszéni

beregi fóisp. Chapy Fer.

(1. Oláh Anna. 2. palocsai

2. Révai Kata) Horváth György)

Farkas

1553-1574.

mágnás.

(Lónyay Anna)

György. János. Rozina. Erzsébet. f -fr (Kubinyi (Barkács

István) István)

Mihály.

f

László. t

Boldizsár.

Mindjárt a családfa elején a harmadik nemzedéket súlyos csapás érte , I. Miklós , I. András és Sándor (Sandrin) hűtlenségbe estek , és javaikat 1348-ban I Lajos elkoboztat*. I. András Tolcsvai Langeus leányától Orsolyától született gyermekei közül II. M i k 1 ó s tartá fen családja fí-ágát. Ennek neje Alsó-Bárczay Klára vagyonos nő lévén , a férje atyjától és annak testvéreitől elkobzoU javakat I. Lajos király engedelmével háromszáz hatvan márka arany-ezüstért visszaváltá fia II. László részére, oly intézkedéssel, hogy ha az magnóikul múlik

Budi 381

ki, a birtokok fele a kassai domokos barátok zárdájára szálljon. II. Lászlónak azonban maradt gyermeke Gergely és Margii Zalkái Ba- lásné.

Gergely (11. Lászlónak fia) 1483-ben fiának III. Lászlónak terhét is magára vállalván, Bihar vármegyei Bibatheleki jószágát »> La pasi Tamás fiának Péternek újra elzálogitá.

i. Mihály kedves embere 11 Lajos király özvegyének Máriá- nak, ki reá bizta Munkács várát és a/, ahoz tartozó urodalmat 1526- ban ; I. Ferdinánd hive volt János király ellenében, s részt vett Szath- már-Németi földulásában ~). I Ferdinánd király Bereg vármegye fő- ispánjává nevezte 1545-ben3). Xeje Artándi Anna volt, kitől három gyermeke maradt.

Farkas (I. Mihálynak fia) még 1553-ban Bécsben tanult I. Miksa király őt és testvérét fi. Mihályt a mágnások sorába emelte. Farkas Vári és Bereg nevű városait átengedé Miksa királynak a munkácsi urodalom kiegészítő részeiül, viszont ezért 1574-ben Országi* Kristóf magvaszakadtán Bereg vármegyében egyéb javakat kapott. Lónyay Annától született három fia ágát sirba vitte.

II. Mihályt atyja helyébe 1547-ben 1. Ferdinánd Bereg vár- megye főispánjává nevezi*). 1564-ben Atya nevű várába szorítta- tott , s azt föladni kényszerült Szapolyay Zsigmond Jánosnak szabad menet föltétele alatt. Az 1567-ki országgyűlésen Vári és Bereg város visszaadatását sürgeté s) , miket testvére adott át Miksa királynak. 1575. és 1588-ban az eperjesi nyolczados torvényszék bi rajául nevez- tetik ki *). Élt még 1589- ben is. Első nejétől Oláh Máténak (a primás testvérének) leányától Annától György. János, Rozina; - második nejétől Révai Katalintól Erzsébet gyermeke született. Fi- gyerniekéi magnélkül haltak el, s bennök az ős Budi családnév el- enyészett. Két leányának férjeiket a családfa mutatja.

') Gr. Teleky: Hunyadiak kora XII. 248. — Ez oklevél még Wagner (a Budai F.) korában kiadva nem lévén, Gergelynek ezen (itt lll-dik) László- ról fiár«5l nem is emlékeznek.

2) Szirmay : Szathmár várm. 11. 292-

«) Lehoozky Stemtn. I 115.

•> Wagner Dec. III. 6.

h) istvanfi 1685-ki kiadás 290 i. hol B i d y éa B i d i u s iratik.

•) 1567-ki XXXII. törv. ez. (B i d i nek írva).

7) 1575-ki III-dikCBidi) éa 1588. XXX. törv. ez. (Bö dinek !rva>

288 Bfhiv Balgösdy.

ISiidy család. Zempliti vármegye armalista nemesei közé so- roztatik *).

Bükk vagy Sitik y <*»alá*t <Fuiyai). Lakhelye vagy birtoka Fényes Geographiája szerint Bihar, Borsod és Szathmár várme- gyében.

A család nevét Bük y-nek is olvassak , szintén pulyai előnévvel, és igy a család tájékoztató értesítése nélkül el nem d&ithető , külön vagy egy családot képez-e a B ü k j és Bükk név.

A Bük y névre Sopron és Pozsony vármegyében találunk leg- inkább.

Bük Sándor Borsod vármegye alispánja é* követe 1741-ben 2h

Feíső-puiyai B e w k Farkas SzatLmár vármegye aljegyzője 1593-ban 3J.

Felső-puiyai Bükk Krisztina Okoíicsányí Jánosné és íelső- pu ]y a í Bükk Teréz Gombos Ferenczné 18 1 5 ben.

Felső-puiyai Büki József előbb Bács, utóbb (1801.) Bihar vármegye főorvosa.

Büki István 1828 ban Bécsben tanulja a bölcsészetet, stb.

A Büki név különben már a XVI í, században családnév volt. Büki Farkas ispánnak (eoaaes) íia Sándor él 1279-ben k).

Büki család Armalist nyer Mám Terézia királynétól Büki István 1767-ben *). Ebben eziraere igy íraük le : a hadi paizs & jobb- oldali felső szögletből rézsútosan létfelé oszlik. A felső vörös mezőben hátsó lábain álló oroszián áll kioltott nyelvvel ragadozó indulattal, farka hátra fölfelé kondoriíva. Eieő jobb lábával kivont kardot tart. Az alsó kék mező viz-szintesen ezüst öv (fascia) vonul át , fölötte két hatágú csillag , alatta pedig egy ragyog, Foszladék innen arany-vörös, onnan ezüst-kék.

Bxílgözdy <*$a3ád. (Bülgözdi). Az előnevet adó helység Kraszna vármegyében fekszik.

A család két tagja bülgözdi Bülgözdy Ferencz és Károly 181 5-ben az erdélyi kormány széknél viseltek hivatalt.

J) Szirm&y C.Zeinpiiü. Not. kist. 110. *) Lehoezky Steaxoi. I. 190. ■yftodrrjiay Szathi&ár várni, í. 135

\) Fejér Ood Dipl. tora. V. roJ. 11. pag. 592. „Magtsler Alexander (ilivs Catntfü Farkast* de Bük.

" < Colleci, Herald. Nro 54.

Az olvasók kéretnek a következők kijavítására.

Lapon

5. fi. 7.

10.

12.

12.

17.

lí).

lí).

33.

44.

48.

48.

49.

61

51.

62.

52.

56.

59.

62.

63. 122. 147, 182.

183.

190.

132.

sorban

17. 27. 2-dik családfán IV). 20.

a « emzék renden

3.

8. 20 alulról 4 alulról 10.

IV. táblán alulról 2.

V. táblán 13.

VII. táblán. 2.

XVI. táblán. 2.

12. 14. 9. a családfán

4. c) jegyzés aiul k 20. ft.

helyett

Bárányi

(Beöthy Sánd.) . .

M i s z

Géczy Gábor .

í 1701-1711. . . .

i 1725

vitéz

n a g y-s z e l csen i

király.

1806-ki ....

1415.)

szül. Iványi Vécsey Ferencztöl. Ormány Istváné l á n i . Kagy Kora

1447

Vll. tábla * .

j e s u i 8 a

Bezeviczy

Andas

Potunyay Tamás

Béla . . .

Medgys

b. Huszár Klára

b. Bornemisza K 1 á

1606

i törlendő, de m i t tett f L aj os , ügyvéd

olvasandó

Baranya y.

(Beöthy A n d o r n é).

M i ■ s.

Géczy György.

1703-1711.

meghalt 172ö-beii.

Vitéz.

N a g y~S zelcséni.

királytól.

1706-ki.

1405.)

S z e ut- Iványi.

Vécsey T e r é z t ől.

1 s t v á n n é.

látni.

Nagy Bora.

1479

Yilf. tábla.

j es u i ta.

Berzeviczy.

András.

Poturnyay Tamás.

Bella.

Medgyes.

b. Huszár Károly.

b. Bornemisza lí ó z a.

1836.

de mit se in tett. József, ügyvéd.

I

-/